Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 24. Áru és szabvány A zöldség-gyümölcs minőségé­vel, valamint ezek áraival kap­csolatban sok kifogás merült fel az utóbbi időben. Egyes esetek­ben sajnos, nem is alaptalanul. Bár a felsőbb szervek egyértel­műen kidolgozták a zöldségre- gyümölcsre vonatkozó szabvá­nyokat, ezeket nem mindig tart­ják be. Pedig ezek a minőség egységes megítélését és az ebből következő árképzést hivatottak szolgálni a fogyasztó érdekében. Igaz, az előírásokhoz való* me­rev ragaszkodás tovább nehezíte­né a jelenleg amúgy sem meg­oldatlan zöldség, és gyümölcs­ellátást. Ez viszont nem jogo­sítja fel a kereskedelmi válla­latokat arra, hogy gyengébb mi-\ nőségű áruikat is első osztályú­ként értékesítsék. A megyei Elelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vezető­jének. Horváth Györgynek a tá­jékoztatása szerint: — Ellenőrzé­seink során sokszor tapasztaltuk a fogyasztók megkárosítását. Er. re csak néhány példát. A szab­vány egyértelműen előírja, hogy égy csomóba tíz retket kell köt­ni, ahelyett azonban a primőr­szezon kezdetén néhol hatot tet­tek. Az is előfordult, hogy nem. tüntették fel az áru minőségét és a többnapos, fonnyadt zöld­séget elsőosztályúként árusították az üzletekben. Az ügyben felkerestük az érde­kelt kereskedelmi vállalatok ve­zetőit is. A MEZÖTERMÉK igaz­gatója, Laczkó Tibor, a követke­zőket válaszolta kérdésünkre: — A múlt esztendő hasonló Időszakához viszonyítva maga­sabbak a zöldségárak, de ugyan­akkor mi is többet fizetünk az áruért, mint tavaly. Hogy mi ennek az oka? A termelő gazda­ságok egyszerűen nem adják ol­csóbban. A zöldség és gyümölcs ugyanis a szabadáras termékek közé tartozik. Így olyan árut is kénytelenek vagyunk forgalomba hozni a fogyasztók ellátása érde­kében, amelyek ' ugyan nem fe­lelnek meg a szabvány előírá­sainak, de egyébként egészsége­sek. Ezeket természetesen soha­sem értékeljük fel, az viszont ^előfordulhat " esetenként, hogy egyes boltokban fonnyadt árut is értékesítenek. Ha ilyesmit észre­veszünk, az üzletvezetőket fele­lősségre vonjuk. A Bács-Kiskun megyei Élel­miszer Kereskedelmi Vállalatnál Sohajda Ferenc igazgató tájé­koztatott. —I A termelési kedv csökkenő, se, a kedvezőtlen időjárás hatá­sára az árak jóval magasabbak a kelleténél. Ez ellen küzdünk, sajnos kevés sikerrel.. Viszont ha azt akarjuk, hogy az üzleteink­ben legyen primőrt akkor kény­telenek vagyunk a termelő által kért árat megfizetni, mert egyéb­ként elviszi máshová az áruját. Ilyen körülmények között szin­te lehetetlen • a szabvány előírá­sait betartani, mégis törekszünk arra, hogy minél jobb áru kerül­jön az üzleteinkbe,, mert a tetsze­tős, jó termék még soha nem fonnyadt a nyakunkra. Az ügy tehát bonyolult. Lát­szólag a hatósági szerv és a ke­reskedelmi vállalatok nézetkü­lönbségéről van szó. A gyökerek mélyebbre nyúlnak. A magasabb árak alakulásában közrejátszik az idei kedvezőtlen időjárás. Ezenkívül a munkaerőhiány, a termelési költségek növekedése és a zöldségtermesztésre alkal­mas gépek hiánya, aminek egye­nes következménye a termelési kedv csökkenése. Ezen kell mi­hamarabb változtatni és akkor talán több és e>Hb minőségű, primőr lesz a/ ó/.lotekben is. B. Z. Tallózás üzemi lapokban A kiválóak élén Kecskeméten — ez a címe a Lampart Zo- máncipari Művek üzemi újság­jában május 25-én napvilágot látott egyik riportnak. Szerzője a Felszabadulás szocialista bri­gádot mutatja be, amelyik a Vál­lalat kiváló brigádja címet el­nyert 12 kollektíva közül első he­lyen végzett a kecskeméti gyári versenyben. A közösség sikerei­ről Virágh József brigád vezető beszél: a tervüket 109 százalékra teljesítették, a selejtet csökken­tették 2,2 százalékkal, egy újí­tásukat alkalmazták a termelés­ben, ezenkívül megtakarítottak 280 ezer forint értékű anyagot. A gépi öntödében dolgozó bri­gád kivette részét tavaly a tár­sadalmi munkából is. Tagjai ér­deklődnek a közélet iránt, van köztük egy tanácstag is. A Férfi Fehérneműgyár Fákon Hírlapjának június 7-i kiadása első oldalán arról tudósít, hogy a vállalat .áz idén 19 százalékkal növeli tőkés exportját. A harma­dik oldal Űj termék, új felada­tok című információjából meg- tudhi, hogy a nyugati export élő-- állításában a kalocsai gyár „B” üzemének dolgozói is részt vész­nek. Színes női ruhákat^ gyárta-' nak kivitelre; új termékként, s ez — mint a cikkből kiderül —; az első napokban a teljesítmény visszaesését okozta. A munkaigé­nyes áru készítésére való áttérés^ különösen a szabászaton okozott sok gondot. A megfelelő meny- nyiségű és minőségű szabvány beszerzése után emelkedni ke’z-’ dett a teljesítmény, azonban az átlagos vállalati normaidőt még nem sikerült elérni. A cél érde­kében bevezetik majd Kalocsán is az úgynevezett csomagos meg­munkálást, s emelik a műveze­tők, a szabászok és a varrónők szakképzettségének szín vonalát. Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat üzemi újságjá­nak júniusi szamában több me­gyei .vonatkozású cikket is ta­lálni. Az IBV-telex rovat egye­bek közt arról ad hírt. hogy a vállalat kiskőrösi gyárában az üzemi könyvtár szervezésében munkás-színpad kezdte meg mű­ködését. Az üzemi lap képéket közöl a kecskeméti KGST-kiállí- tásról. amelyen a vállalat ter­mékeit mutatták be. Egv rövid írás arról tudósít, hogy a Sok- szorosítógép-gvár dolgozói .; egy emberként segítettek. amikor egyik beteg munkatársuk gyó­gyulásához véradókra volt szük­ség. Az Építési és Szerelőipari Vál­lalat Híradójának legújabb szá­ma — mely a napokban kerül ki a nyomdából —, arról tájékoz­tat többek között, hogy a válla­lat dolgozói gyors ütemben épí­tik a lajosmizsei hétközi diákott­hont. Az építkezés létesítmény- felelőse, Balogh András elmond- ja, hogy a kollégium elkészül a myárpn. s ebben nagy szerepet játszik a KISZ-védnökség is. A? Ismerkedés a Zó ja brigád­dal című riport egy ezüstkoszo­rús kollektívái mutat be. Tagjai valamennyien tiszántúliak. Csé- páról járnak a vállalathoz' dol­gozni. Mit csinál az építésvezető és helyettese. Üj gépeken dolgoz­nak, Asszonyok az ÉPSZER-nél. Politikai oktatás. A vállalati irá­nyítás erőforrásai, Munkaver seny az V. ötéves terv teljesíté­séért — ezek a további címek jelzik', hogy az ÉPSZER dolgozói találnak majd őket érdeklő ol­vasnivalót üzemi újságjukban. A. T. S. Sorsok, utak közé ágyazva Ismerek idős, falusi embere­ket, akik ötven esztendeig ki sem mozdultak a községükből, most pedig a gyerekeik,, unoká­ik autóján ámuldozva utazgat­ják be az országot. A falvakat a városokkal összekötő rendszeres autóbuszjáratok, a sokasodó sze­mélygépkocsik, motorkerékpárok ma már nélkülözhetetlen vele­járói, úgyis mondhatnánk érzé­keny mérőműszerei az életmód­ban bekövetkezett hatalmas vgl- tozásoknak. Fut a sok jármű, minden irányban, s rajta utazik a sok ember, ki erre, ki arra, kit merre szólít a kötelesség, vagy a, kíváncsiság. > Utazik, vándorol szinte az egész ország. Napról napra na­gyobb, élénkebb a forgalom, hol van már az az idő, amikor az eső, a sár, vagy a hirtelen lezú­duló hó falvak százait tette megközelíthetetlenné, zárta el a külvilágtól? Utak épültek és épülnek mindenfelé, ami pedig a jövőt illeti, reménykeltőén bon­takoznak ki a tájból a már -el­készült, illetve most " formálódó • autópályák. A Betonútépítő Vállalat az el­múlt öt esztendőben mintegy öt- milliárd forintnyi értékkel gya­rapította az ország vagyohát, s kiemelkedő eredményeik elisme­réseként nemrég a Miniszterta­nács és a SZOT elnökségének vö­rös zászlaját is elnyerték. A ma­gas kitüntetés arra kötelezi őket, hogy. a következő esztendőkben is becsülettel helytálljanak. A fel­adatok nagyok. A vállalat veze­tői elmondták, hogy a tervidő­szakban több mint 5 milliárd fo­rintot költenek autópályák építé­sére. Másfél milliárdot tesz ki a vasútépítés, keréken egymilliár- dot az utak korszerűsítése. Nyolc-' száz millióra rúg a Ferihegyi re­pülőtér átépítési munkája, de ,ki­veszik részüket a fővárosi met­ró, a paksi atomerőmű, a duna­újvárosi konvertere*, acélmű és a hullámpapírgyár építéséből is. Mindezek népgazdaságilag fontos, kiemelt beruházások. Igen magas minőségi, szakmai követel­ményeket állítanák a vállalat kollektívája elé. Sikeres megva- íósításut.jaiípp,, is ..ojjíjijír. ,hpgy a?. új. korszerű' útépítési << technika ..nyelvét”: milyen tökéletesen"be-- szélik majd azok az emberek, i akiknek pár éve még az volt a dolguk, hogy keményén markol­ják a lapátot, ma pedig minden a tudásukon. szakképzettségükön múlik. Az útépítők különös és rend­kívül erős anyagból gyúrt em­berek. A folytonos vándorlás, a családtól való hosszú távoliét, az időjárás szeszélyeitől meg nem kiméit munkahelyi klíma zord-' sága edzette őket izmossá és üsszetartóvá. Egyenes a tartásuk, egyenes a beszédük. Szélcserzett. napégette arcukon a derekasan elvégzett munka becsületes nyu­galma. Persze, vannak közöttük olyanok is, akikre maguk sem büszkék, de a viharvert baráber- életmód velejárója az is, hogy a javából embert farag, a gyönge jellemet pedig összeroppantja. Erről beszélgetünk, a ferihegyi főépítésvezetőség II. Rákóczi Fe­rencről elnevezett szocialista brigádjának tagjaival. Olyan erős munka- és emberi közösség az övék. hogy méltán érdemelték ki a vállalat kiváló szocialista brigádja címet. Kényesek a be­csületükre. Megnézik, kit vesznek be magúk közé, de csak az megy el tőlük, akit vállálati érdekből irányítanak máshová. így is elég i gyakran cserélődnek. Kevés a gé­pész és mindig oda viszik őket, ahol szükség van a tudásukra. — Jó. stabil csapat — dicséri őket Szántai Lajos, gazdasági- egység-vezető. — Kifogástalan a szakmái felkészültségük, minden kezdeményezés tőlük indul ki. Az idén 89 millió forintnyi megbí­zatást kaptunk, éhben ők is benne vannak. A munkálatok 80 százaléka gépekhez kötődik, eze­kért pedjg a brigád felel. Tizenöt milliós értékű géppark van rá­juk bízva. A munka véste/ki rajtuk azo­kat az egyéni és közösségi voná­sokat, amelyekkel még nem min­denki dicsekedhet. A munka, amelynek a jelentősége, a tar­talma is más lett azzal, hogy a • Ugrina János hegesztő alig várja, hogy a lajosmizseieknek is megmutassa, mit tudnak az útépítők! formája és a minősége megválto­zott. Most "is az méri meg a be­tonosokat, amit és ahogyan lét­rehoznak, de nagy különbség ám, hogy mivel? Lapáttal, a puszta testi erejükkel, vagy az eszükkel, a gépek erőjét haszno­• Az ősi mód­szerek után valósággal forradalmi helyzetet teremtett a beton­keverőgépek ét? más nagy teljesít­ményű berendezések megjelenése. (Fotó: Kotróczó István.) siló műszaki kultúrájukkal? A gépesítés új helyzetet teremtett az útépítésben - és <i. megváltozott munkakörülmények előbb-utóbb megváltoztatják az emberek lé­tezési formáit is. Ebben a brigádban még csak egy fiatalembernek van érettsé­gije, de mindenkinek van ta­nult szakmája. A továbbtanulási kedv, vállalaton belül, náluk a legnagyobb. Tavaly hatan végez­ték el az építőgép-szerelő szak­iskolát. Érdekli őket a munká­juk. Mindenre készek azért, hogy kivárják a Ferihegyi repülőtér régóta tervezett 2-es kifutópá­lyájának a megépítését. Évek óta átmeneti időszakban élnek, semmilyen aprómunkát nem utasítanak vissza azért, hogy ma­radhassanak, tartani tudják a törzsgárdát és a célgépeket a nagy műre. — Ezt már kiböjtÖljük — ígé­ri Ugrina János hegesztő —, hi­szen ezen az építkezésen rajta lesz az ország szeme. Egyébként ez a specialitásunk. A repülőtér- építés. Ugrina János lajosmizsei. Ott él a családja, onnét jött az útépítők­höz 17 esztendeje. — Egy/ falumbeli< *>ubeszélt -rá, nem bántam meg. Ennél a válla­latnál lettem általános hegesztő/ Utána Rudabányán voltam gépész és. KISZ-titkár. A kubikosok ele­inte bizalmatlanul fogadtak, de amikor látták, hogy társadalmi munkában megmarkolom a la­pátot, szó nélkül követték a pél­dát. Az" M—7-esen lettem párt­vezetőségi tag. Ott kaptam mi­niszteri dicséretet. Négy éve át­kerültem Ferihegyre, most itt is bent vagyok a pártvezetőségben. Szeretném, ha innét mennék már nyugdíjba is, ha megérjük... Tavaly ősszel öthónapos párt­iskolára küldték. Azzal búcsúzott a brigádtól, hogy nem hoz szé­gyent rájuk. Betartotta az ígére­tét. A tanulást annyira megked­velte, hogy az idén jelentkezett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre is. Meggyőződéssel vallja, hogy az embert nem a pénz- boldogítja, hanem a kifo­gástalanul végzett munka és a tudás. Ez a felismerés még erő­sebb szálakkal fűzi a munkahe­lyéhez és a társaihoz. A család nem hiányzik? — Eleinte furcsa volt, most már megszoktam, hogy csak hét­végeken találkozunk. Ügy érzem, ha a gyerekek azt látják, hogy az apjuk rendes, tisztességes em­ber. akkor nem fontos a min­dennapi egyiittlét. Csak szavak­kal. példabeszédekkel nem lehet nevelni, a példa a fontos, amit mutatunk. És ami engem illet, a gyerekeimtől sem követelek mást, csak amit magamtól. Azt csinálják, amihez kedvük van, de azt aztán becsülettel. Egyelő­re még' tanulnak, aztán majd eldöntik, hogy mit akarnak kez­deni az életükkel? A legtöbb embert egyetlen, ál­landó helyhez köti a munkája. Az útépítőket az egész ország­hoz. Szombatonként szétsZalad- nak a térképen, minden tájra, megyébe jut belőlük. "Otthon az­tán sajátos földrajzórákat tarta­nak a családjuknak. Elmesélik, merre jártak, mit végezlek/ ho­vá vittek utat, vasutat, változást? Laskai Imre párttitkár nagy szerelme a keleti főcsatorna. Büszkén mondja, hogy „ez is a mi munkánk gyümölcse, a mi termékünk. Ennek is része; van abban, hogy a társadalmi fejlő­désünk idáig jutott”. Az endrődi Harnos Imre, gépkezelő élete Szolnokon találkozott össze p be­tonnal. Tíz éve. Ahányszor a ceglédi vonalon utazik, mindig eszébe ^Jut, hogy iiá’sírtékét' még mí^^zjUytpttuk és . mar ^szala­dunk’ is rajta”. A jászárokszállási Bakos János, 25' éve dolgozik a vállalatnál. — Építettem mindent, repülő­teret. vasutat.' végig ott voltam —7-esen és sorolhatnám. A ntai fiatalok már el sem hiszik, hogy mit álltunk ki az első időkben. Se szállás, se autóbusz nem volt, csillés kocsival jár­tunk a tanyákra. Sokunk számára marad emlékezetes a Csécs-mo- csár, vagy a Darvas-puszta. Most már jó dolgom van, nagy telje­sítményű dózeren dolgozom és nagyon örülök, hogy ilyen kiváló társaságba kerülhettem. | A lajosmizsei Ugrina János már alig várja, hogy hozzáfogja­nak az E—5-ös korszerűsítéséhez. Ebben a tervidőszakban ez is sorra kerül és akkor majd oda vonul fel a brigád. Ugrina János­nak ez azért „szívügye”, mert az út a szülőfaluját is érinti és ezen keresztül egy kicsit saját- kezűleg írhatja be magát La- josmi-zse történetébe. Ezért szeretik annyira a mes­terségüket. Életvonaluk együtt fut az országban szerteágazó utakkal és ezek akkor is beszél­nek majd helyettük, amikor ne­vük, alakjuk, nevetésük megfakul a miiló időben ... Vadas Zsuzsa Növényvédő szerek toxikológiai vizsgálata Európában elsőként növényvédőszerek toxikológiai vizsgá­lataira rendezkedett be a Nehézvegyipari Kutató Intézet: er­re a célra toxikológiai osztályt és ezen belül négy laborató­riumi csoportot hoztak létre. A korszerű laboratóriumokat több országból származó modern, nagy teljesítményű műsze­rekkel rendezték be. Az osztály vezetője dr. Thuránszky Ká­roly, aki nagy tapasztalatokat szerzett a gyógyszeriparban és kutatásban a toxikológiai munkához is. Vele beszélgettünk a'most induló nagyszabású tudományos tevékenységről. — Mire ad lehetőséget a kon­centrált toxikológiai kutatás? — Itt egy helyen orvosok, vegyé­szek, állatorvosok, 'biológusok, gyógyszerészek és számítástechni­kai szakemberek végzik azokat a széles körű vizsgálatokat, ame­lyekre egy helyen koncentrálva egész Európában nincsen példa. Még a gyógyszeripar és a kül­földi nagyvállalkozók is több tu­dományos intézetet bíztak meg vizsgálataikkal és részeredmé­nyekből mozalkszerűen állították össze a teljes képet. A központi munka gyorsabb, megbízhatóbb, összehangoltabb tevékenységre ad lehetőséget. Megvizsgáljuk itt a növényvédő szerek hatását a sejtekre, szöve­tekre, szervekre és az egész szer­vezetre. Elemezzük miként hat ezek funkciójára, felderítjük a mérgek hatásmechanizmusát éá áz eredmények alapján, az'embe­ri szervezetre való következtéssel, javaslatot teszünk- majd az. óvó­rendszabályok bevezetésére. — Szükséges a.növényvédő sze­rek ilyen métyreható elemzése? — Feltétlenül szükséges az ala­pos, mindenre kiterjedő vizsgá­lat. A gyógyszerekkel összehason­lítva például elmondhatjuk, hogy Iá gyógyítóanyagokat, nagyon in- 'dokolt esetben, meghatározott ideig, jól képzett szakemberek adagolják. Ugyanakkor a nö­vényvédő szereket óriási mennyi­ségben, meghatározatlan < ideig, gyakran alig képzett emberek használják fel. Mindezek a té­nyezők sok veszélyt rejtenek ma­gukban. A DDT felhalmozódásá­nak problémája ma már ismert és egyértelműen figyelmeztet ar­ra, hogy egy-.egy növényvédő szer bevezetéséről esik szerteágazó információk alapján lehet dön­teni. Előfordul ugyanis, hogy nemcsak közvetlen hatásával kell számolni, hanem a növényvédő, szer károsíthatja a kromoszómá­kat is, s ezáltal elváltozást okoz­hat az utódokon. Ugyanakkor károsíthat más sejteket is. Be­folyásolhatja azok működését, módosíthatja az enzimek vagy úgynevezett átvivő anyagok ter­melődését, megváltoztathatja az egész szervezet immunrendsze­rét Ahhoz, hogy a szervek mű­ködésében bekövetkező esetleges zavarokat megérthessük, le . kell menni egészen a sejt j szintjéig, majd pedig «flemezni kell az egyes funkcionális központok, az idegrendszer, a szív. a légzés mű­ködését is. Természetesen mind­ehhez jól felkészült szakembe­rekre és. korszerű műszerekre van szükség. A műszerék többsé­gét már beszereztük, számos kö­zülük néhány óra alatt egy egész megyei kórházi laboratóriumi ap­parátus munkápu képes elvégez­ni., — Milyen modellekkel dolgoz­nak a toxikológusok? — A széles körű "tudományos vizsgálatokhoz a „sokat tudó” műszerek mellett- természetesen többféle kísérleti alanyra van szükség. Egyáltalán nem mind­egy, hogy melyik állaton, mely szervek funkcióját vizsgáljuk. A mérgek hatása ugyanis eltérő, ép­pen ie/i 11 ugyanazt a szert .4 állat szervezetében is figyelem/ mel kísérjük. A tüdő-rendellenes­ségek például leginkább a ten­geri malacoknál mutathatók ki, éppen úgy, mint az allergiás mér­gezések. Az utóbbit például hely­telen lenne a macskákon vizs­gálni. hiszen ez az állat még arra . a dózisra sem allergiás, amelyre\ az ember: A vérkerin­gési rendellenességeket a kínai hörcsögöknél elemezzük, ugyan­ez az állat hajlamos leginkább a kromoszóma-változásra is. Ugyan­csak yérkerinftési vizsgálatokra használjuk fel az indiai törpe/ disznót. Mindez azt is bizonyítja, hogy a kutatásokhoz. Ígéri népes állatház.at kell fenntartani. Éven­te állagban' 5 000 .állaton végez­zük el az összetett vizsgálatokat. :— Mit jeleni a magyar nö- véhyvédöszer-iparban az .“nők munkája? — A komplex nüvényVédősz.er- toxikológiai vizsgálatok megvaló­sítása 'jelentős előrelépést- hoz. a hazai növény vedőszer-kutatásban cs.gyártásában is. Ritélkiil nehe­zen .valósulhatna, megi a teljesen új növényvédőszer-molekulák elő­állítása. alkalmazása, valamint a már ismert hatóanyagok újabb variációinak előállítása is. A, to­xikológiai osztály egyébként ré­sze a Veszprémi. Ndhézvegyipari Kutató intézet nagyszabású fej­lesztési programjának. amely megvalósít fisával ez az intézet^ a hazai -növényvédősz.er-kulatás jól felszerelt, és felkészült tudomá­nyos bázisa lesz. Barta Éva I V u 'Ó­• A lapátok helyébe gépek léptek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom