Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

1976. június 22. • PETŐFI NÉPE • 5 KUTATÓINK MŰHELYÉBEN Új könyvek Befejezett és készülő művek Az egyes kutatási területek — néprajz, történelem, régé­szet stb — művelői közül többen évek óta rendszeresen publikálnak Bács-Kiskunban. A legkülönfélébb fórumokon — folyóiratokban, évkönyvekben, önálló kötetekben, s pá­lyázatokon — hallatják szavukat. Olvasóink tájékoztatása céljából arra kértük kutatóinkat: számoljanak be a már befejezett s készülő műveikről, tevé­kenységükről. megjelenik a Nagybaracska tör­ténete ... című könyvem. Romsics Ignác Bárth János (A kalocsai Visky Károly Mú­zeum igazgatója. A múltbéli pa­raszti világ megismertetésén fá­radozik. A Cumaniában, az Eth- nographia című folyóiratban és különféle tudományos gyűjtemé­nyekben láttak napvilágot eddig munkái, önálló kötete: A kalo­csai szállások településnéprajza.) — Elkészült és jelenleg sajtó alatt van a • Fájsz népessége a XVIII. században című mun­kám. Ez a történeti-demográfiai tanulmány a megyei levéltár év­könyvében fog megjelenni. Be­fejeztem Az illancsi tanyák né­pének hajósi búcsújárása című tanulmányomat is. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Népi kultúra — népi társadalom című évkönyvében lát majd napvilá­got 1977-ben. Jelenleg a Forrás számára cikket írok a szomszé­dos országok magyar népkölté­szetével foglalkozó könyvekről. S a Cumania V. kötetébe írom azt a tanulmányt, melynek ez lesz valószínűleg a címe: Pász­torok és parasztok a XVIII. szá­zadi felsőbácskai pusztákon. To­vábbi terveim közt szerepel még a kandidátusi disszertációm be­fejezése. Ebben történeti és nép­rajzi források, illetve módszerek együttes alkalmazásával igyek­szem képet adni a Duna-mel- léki táj parasztságának XVIII. századi életformájáról. Bognár András (Irodalomtörténész és fordító. Középkori latin szöi'egmagyará- zatokat ír., Helytörténeti kutató. A katona József Megyei Könyv­tár tudományos munkatársa. Társszerzője a Cordines Codex című kötetnek, mely az Akadé­miai Kiadó gondozásában jelent■ meg. A Magyar Nyelv, a Forrás és. más . folyóiratok hasábjain ta- • lálkozhattunk eddig munkáival. A Katona József kritikai kiadás egyik szerkesztője.) — Boglár Lajos kollégámmal közösen megjelentettük legutóbb az Eder X. Ferenc leírása a perui missziókról a XVIII. szá­zadból című munkát. Megjelent az Útmutató a földrajzi nevek gyűjtéséhez című füzetem. A Gondolat Kiadónál nyomdai elő­készítés alatt van egy harminc íves kötet a magyar világjárók idegen nyelven megjelent mű­veiből, ennek a fordítását végez­tem. Jelenleg a Madaras és né­pe című néprajzi jellegű könyv­höz gyűjtöm az anyagot. A most következő néhány esztendőben a helynévgyűjtést tekintem fő fel­adatomnak. Fehér Zoltán (Főiskolai tanár és néprajz­gyűjtő. Mint Bátya község lakó­ja, sok év óta gyűjti a rácok ál­tal lakott Kalocsa környéki falu népének szokásait, babonás hie­delmeit. Pályázatok nyertese, jó néhány értékes néprajzi tanul­mány szerzője. A Honismeret, a Forrás és más orgánumok mun­katársa. önálló kötete: Bátya néphite.) — A hagyományos paraszti kultúra nem bomlott föl egészen. Még itt élnek azok, akik abban nőttek fel. Még hatnak a régi ér­tékítéletek, élnek a szokások; a szociológiai módszerek mellett létjogosultsága van a néprajz­nak is. A legutóbbi munkáim címei is arra mutatnak, hogy a fenti állításomat komolyan ve­szem: Táltos-utódok Bátyán: Bá­tya néphite; Kertészkedő és ke­reskedő Bátya; Üj hold. új ki­rály stb. Jelenlegi — már elkez­dett — s tervezett munkáim: Szólások, ' közmondások: Bátya névanyagának vizsgálata. Azután jó volna szociálpszichológiai szempontból feldolgozni a nép­hitet. Talán egyszer sikerül. Fekete János (A megyei tanács egyházügyi titkára; helytörténeti kutató. Evek óta rendszeresen szerepel néprajzi és helytörténeti pályá­zatokon. Több értékes díj tulaj­donosa. Nemrégiben látott nap­világot — s szakmai körökben elismerést aratott a félegyházi utcanevekről szóló könyve. Ta­nulmányt írt a kiskunfélegyházi temetőkertekről, s feldolgozta a helybeli hírlapirodalom történe­tét.) — Jelenleg Móra-emlékanyag után kutatok az író szülővárosá­ban. Tanulmány készül majd belőle. Gyűjtöm a félegyházi földrajzi neveket; illetve hama­rosan hozzákezdek a meglehető­sen gazdag anyag feldolgozásá­hoz,, További ^, terveim között sze­repei még a " város "iskolaháló­zatának feldolgozása. Kőhegyi Mihály (A bajai Türr István Múzeum tudományos főmunkatársa. Ré­gész és helytörténeti kutató. Több önálló munkája mellett társszerzője a Pécs—Baranya— Baja háromszög történelmi prob­lémái című Könyvnek és a Ma­daras község történetét bemuta­tó monográfiának. Irodalmi, nyelvészeti, archeológiái és egyéb folyóiratokban, évkönyvekben publikálta eddig a műveit.) — A szekszárdi múzeum év­könyvében megjelent közleményt (Pesty Frigyes helynévtára) Gaál Attilával, az Archeológiái Érte­sítőben napvilágot látott cikket (Henszlmann Imre kalocsai ása­tása) Kozák Károllyal írtuk kö­zösen. Tovább dolgozom (ásatá­saink alapján) a házai szarmaták történetén. Ebben á témakörben ez év őszén előadást tartok Franciaországban, á régészeti vi­lágkongresszuson. S hamarosan (Történész és levéltáros. A kecskeméti levéltár munkatársa. A kutatók sorában ő a legfiata­labb; 1974 óta publikál rendsze­resen a Cumania, a Forrás, a Levéltári Közlemények és a Va­lóság című' kiadványokban. A közeljövőben megjelenő Doku­mentumok az 1918—19-es forra­dalmak Duna—Tisza közi jelent­kezéséhez című kötet egyik szer­zője.) . — Jelenleg Buday Öezsőről, a Tanácsköztársaság mártírjáról készítek portrét. Közben feldol­gozom egy század elején élt ta­nyásgazda naplóját és pénzügyi költségvetését, majd ezzel párhu­zamosan sajtó alá rendezek egy 19-es visszaemlékezést. Terveim közt szerepel az 1918—19-es idő­szák Duna—Tisza közén lezaj­lott eseményeiről szóló- tanul­mány megírása. Sólymos Ede (A Türr István Múzeum igaz­gatója. A néprajztudományok kandidátusa. Könyvet írt többek között Jelky Andrásról és a du­nai halászatról. Irodalmi és nép­rajzi folyóiratokban, évkönyvek­ben és tudományos gyűjtemé­nyekben láttak napvilágot eddig a cikkei, tanulmányai. Néhány évvel ezelőtt nemzetközi népraj­zi konferenciát szervezett Baján, . a hagyományos halászat tanul­mányozására. Kiállítást rendezett több szomszédos országban.) — Hamarosan nyomdába kerül a Türr István-életrajzom. To­vább gyűjtöm a Jelky András életével kapcsolatos adatokat. Szilágyi Miklóssal közösen ifjúk az Űj magyarság néprajza című hatkötetes mű halászati fejeze­tét. Ez több éves munka. S egyik fő munkám mostanában a ma­gyar hagyományos halászat szak­terminológiájának kidolgozása. Ez rendkívül fontos a kutatók számára. S ha időm engedi, fel­dolgozom és nyomdára előkészí­tem a magyar halászcéhek tör­ténetével kapcsolatos gyűjtései­met. Vorák József (A kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója. Történeti, néprajzi és népművészeti tanul­mányok szerzője. Legutóbbi mű­vei a Cumania című tudomá­nyos gyűjteményben jelentek meg. Halasi elődjének, Nagy Czi- rok Lászlónak a nyomdokain ha­ladva elsősorban a halasi ni ült szenvedélyes kutatója.) — Egy év óta szinte kizárólag a múzeum felújításával vagyok elfoglalva. Ám azért, ha időm engedi, kedvenc témáimmal is foglalkozom. Készülőben van a Népköltészet és műköltészet köl­csönhatása a XVIII—XIX. szá­zadi kiskunhalasi kéziratos éne­keskönyvekben című tanulmá­nyom. További feldolgozás cél­jából gyűjtöm és rendszerezem a halasi katolikus házasságleve­leket. Folytatom á környék ta- nyavilágának kialakulásával kap­csolatos kutatásaimat és a hely­beli csizmadia mesterség monog­rafikus feldolgozását. VNI A népbetegségek sorában az első helyen a fogak romlása áll. A Föld lakóinak csak elenyé­sző töredéke nem ismeri a fog­fájás kínzó érzését. A felnőtt la­kosság 98, a középiskolás korú fiatalok 85 százaléka, s az óvodá­soknak is csaknem 50 százaléka beteg fogú. Az emberek zöme fél a fogászati kezeléstől, ezért későn és többnyire rendszertele­nül fordul orvoshoz, A kis tele­püléseken, tanyákon élőknek sok­szor nincs is erre lehetőségük. Éppen ezért sok országban ma már fogászati autóbuszok — egy ilyen látható a képen — keresik fel a kezelésre szorulókat. A fogszuvasodás megakadályo­zására az orvostudomány még nem talált fel hatásos ellenszert, ezért a meglevő eszközök tökéle­tesítésével, új anyagok kikísérle­tezésével igyekszik kiküszöbölni a fájdalomérzetet, gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a fogkezelést és a fogpótlást. A korszerűen felszerelt fogászati rendelőkben megtalálhatók a percenkénti 300 ezres fordulatszámú turbinás fú­rógépek, amelyekkel szinte fáj­dalommentes a fogkezelés. Reményt keltő az a hír, hogy angol tudósoknak oltóanyagot sikerült előállítaniuk a fogszu­A KOSSUTH Könyvkiadó meg­jelentette A skandináv országok története című összefoglaló mű­vet; szerzője, A. Sz. Kan, aki Dánia, Norvégia, Svédország múltját és jelenét mutatja be. A gyermekek irodalmi, képzőmű­vészeti és zenei nevelését segí­ti (hatéves korig) T. Aszódi Éva, Sz. Vida Mária és Forrói Kata­lin közös kötete, a Művészetre nevelés a családban. A népgaz­daság fejlesztésének ötödik öt­éves terve, Bagota Béla és Ga- ram József közös munkája tar­talmazza a most indult ötéves tervünkkel kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat. A Népszerű történelem sorozatban látott nap­világot Mary Cable: Fekete Odüsszeia című könyve, amely az Amistad rabszolgahajó egykori legendás esetével foglalkozik. A CORVINA Kiadó megjelen­tette a müncheni Régi Képtár legszebb képeit bemutató albu­mát. A Fotóművészeti Kiskönyv­tár új kötete Pécsi József mun­kásságával ismertet meg; az élet­rajzot Féjja Sándor írta: Zichy Mihály színesen, sok szép repro­dukció kíséretében megírt életre- *génye az Ég és föld között, Zol­tán Péter tollából. AZ EURÓPA Könyvkiadó is számos újdonsággal örvendeztet­te meg az olvasókat. Rendkívül izgalmas könyv Vlagyimir Bogo­molov: Negyvennégy augusztu­sában című müve, amely a kém- elháfítók nehéz munkáját mu­tatja be. Jane Austen regénye az Értelem és érzelem. Vaszilij Belov elbeszéléskötete az Éneklő kövek. Az Európa zsebkönyvek új kötete Heinrich Böll új kis­regénye. Katharina Blum elve­szett tisztessége, vagy: Miből le­het erőszak es mit tehet velünk címmel. A már nálunk is jól is­mert spanyol író, Camilo Jósé Cela regénye a Pascual Duarte családja,' Stefan Heymé pedig a Dávid király krónikája. A ha­zánkban oly népszerű angol író, Graham Greene új regénye A tiszteletbeli konzul. Amerikai színesbörüekröl szól a Portyázás Harlemben című elbeszélés-anto­lógia. A Századok — Emberek sorozat új ■ kötete A fejedelem útja; szerzője a néhány éve el­hunyt neves finn író, Mártii San- tavuori, s regényének hőse Beth­len Gábor. Utópisztikus regény A rezervátum. Ward Ruyslinck holland író tollából. A SZÉPIRODALMI Kiadó Ma­gyarország felfedezése . sorozatá­ban jelent meg a Világváros ha­tárában. Berkovits György kitű­nő könyve. Ismét kapható Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év cí­mű könyve, a klasszikus veretű lírai rekviem. A szép kötetet a Magyar Helikonnal közös gon­dozásban jelentette meg a kiadó. (KS) % Mérséklet-e a hőmérséklet? Ha szófejtéssel foglalkozunk, vagyis a szavak eredetét vizsgál­juk, sokszor bizony szokatlan kapcsolatokra akadunk. Nem tud­juk, a rászed jelentésű becsap igének mi kapcsolata lehet a csap igével, a kérkedik jelenté­sű felvág-nak a vágással, a latin eredetű fumigálnak a füst tel, a kicsípi magát szószerkezetnek a csip igével, a tréfás szóhaszná­latban a meghal jelentésű elpat­kol igének a patával, vagy miért előkelő a (kiemelkedő személy (talán csak nem kell előbb fel­kelnie másoknál?), mi kapcsola­ta van a magol igének a maggal, és végül hogy függ össze a hő­mérséklet a mérsékléssel. E kér­désekben eligazít bennünket a szófejtő szótár. A becsap jelentésének szemlé­leti alapja a csap igének bevakol, bemeszel jelentése. Ezért olvas­hatunk mésszel csapott falról. Mai jelentését úgy érthetjük meg, hogy a mésszel becsapott, bemeszelt fal eltakarja a ház tulajdonképpeni anyagát, vagyis a valóságot, és így félrevezet. Régen a bemeszel igének is volt rászed, félrevezet jelentése. Du­gonics András példabeszédeiben olvassuk a következő szólást: Az ördögöt is bé tudná meszelni., A felvág német mintára alko­tott tükörszó. A német aufsch­neiden, a nagy késsel felvág szó­lásból kaphatta kérkedik jelen­tését. Nekünk is van hasonló szólásunk: nagy kanállal eszik, de ennek nincs kérkedik jelenté­se. A németben a szólás talán azt a jelentést is felvette, hogy azzal dicsekszik, hogy olyan lakomán vett részt, amelyen nagy késsel darabolták a húst. A lekicsinylő fumigál latin eredetű jövevényszó, a latin füst szóval van kapcsolatban. Át­vitt értelmű jelentése így ala­kulhatott ki: füstöl — füstnek vesz — semmibe vesz, lekicsi­nyel. A kiöltözik, kicsinosítja magát jelentésű kicsípi magát szókap­csolat a csíp igével úgy függ ösz- sze, hogy a lányok régen ujjaik- kal megcsipkedték arcukat, hogy szép pirosak legyenek. Mivel ez a „művelet” kiöltözéssel is együtt járt, ezt a jelentést is felvette a kicsíp ige. Alacsonyabb' szintű köznyelv- ben él a tréfás árnyalatú meghal jelentésű' elpatkol ige. Természe­tesen kapcsolatban van a patkó szóval. A régi nyelvben volt egy „(lovon) elszökik” jelentése is, de a népi Szent Mihály lova ne­vű négy lábú, koporsót tartó áll­ványnál kapta mai jelentését. Ez a. Mikszáthnál olvasott mon­dat rávilágít mai jelentése ki­alakulására: ,,Én magam is ér­zem immár a pestis jövetelét, Szent Mihály lovának patkói dü­börögnek ereimben.” Valószínű­leg erre a „ló”-ra való tréfás utalás az alapja a jelentés ki­alakulásának. Az előkelő összetett szó: elő­tagja az elől, előbb, elé, határo­zószó, utótagjai pedig a fölkel, jár jelentésű kel ige folyamatos melléknévi igeneve. Tehát az ige nem azt jelenti, hogy a ki­emelkedő személyeknek előbb kell felkelniük, mint másoknak, hanem azt, hogy a társadalom megbecsült tagjai megelőznek másokat, mintegy előttünk jár­nak. Ezért olvashatjuk egy XV. századi bibliafordításban: Á csil­lag. kit láttak ' vala napkeleten, előkeli vala őtet (vagyis előtte megy, megelőzi). A gépiesen tanul, bifláz jelen­tésű magol a mag főnévből ala­kult az -l képzővel. A szó jelen- tésénék kialakulásában annak lehetett szerepe, hogy aki ma­gol, az nem értelem szerint ta­nul meg valamit, hanem csak szóról szóra, szinte csak az egyes szavakat kapcsolatuk nél­kül, ahogy pl. a madár csípdesi fel a magokat, vagy ahogy az ember szemelget égyenként va­lamit. A ma már rosszalló jelen­tésű szemenszedett eredeti jelen­tése „szemenként elkülönített, tiszta” volt ennek a szemlélet­nek megfelelően. Végül térjünk rá a címben fel­vetett kérdésre: a mérsékelt és a hőmérséklet kapcsolatára. Őszin­tén bevallom, mindig mosolygok, amikor télen bemondják a hő­mérsékletet, és az bizony néha 20 fok hideg is szokott lenni. Hol van itt a mérséklés? A szót hallva ugyanis az ige mérsékel jelentésére gondolhatunk. A kérdésre tehát azt válaszolhat­juk, hogy a hőmérséklet nem feltétlenül azonos a mérséklettel Az ige alapszava ugyanis a mér ige. Ebből ered a -sékel képzőbo­korral a mérsékel ige. Eredeti jelentése 1585-ben még „mér, megmér” volt, 1622-ben már „ér­zelmét, indulatát csökkenti, fé­kezi magát”. Ebből az igéből vonták el a (hő)mérséklet jelen­tésű mérsék-et. Bugát Pál, a múlt század egyik buzgó nyelvújítója ebből alkotta meg mai jelentésé­ben a hőmérséklet szót. De meg­maradt az alapige eredeti je­lentése is: aki indulatát megmé­ri, vagyis megkeresi az okát. an­nak már csökken a haragja, és fékezni, „mérsékelni” tudja maJ gát. Kiss István vasodás ellen. A majmokkal vég­zett kísérletek" során, amelyeket kifejezetten fogszuvasodást elői­déző ételekkel tápláltak, a hét év­vel ezelőtt elvégzett oltás mind­eddig védelmet nyújíbtt a carios ellen. A tudósok szerint rövide­sen az embereknél is alkalmazni lehet majd a fogszuvasodás elle­ni védőoltást. Tájház Békéscsabán Néhány ember vészelte csak át a török uralmat Békéscsabán. Noha a feljegyzések szerint már a XIII. században virágzó település volt, Haruckern János György birodalmi lovagnak, — aki a törökök kivonulása után egész Békés megye új földesura lett — messzi földről kellett új lakókat hoznia a kipusztult helységbe. Az új lakók északról, Szlovákiából jöttek, s mint azt Haan Lajos evangélikus lelkész 1858-ban írott „Chronölogiájából” tudjuk, előbb „templom építte­tett”, majd „iskola építtetett”, s 1840-re ismét vá­rossá lett a város. Természetesen szlovákok lakta várossá, s azt, hogy kikkel népesítették be annak idején a kihalt települést, nemcsak a gyakran felhangzó szlovák beszéd jelzi, hanem erre emlékeztet a Garai utcá­ban álló szlovák tájház is. A tájházat — hosszas előkészületek után — 1972. augusztusában nyitották meg. Először egy olyan házat kellett találni, amely vi­szonylag jó állapotban van, és a helyi építészet nyomait viseli magán. A tájház szervezői a Garai utcában álló házat választották. Az 1818-as város­térképen is jelzett épület paraszti klasszicizáló stí­lusban, előtornáccal — szlovákul az úgynevezett podsztyenával — épült. Szerkezete is a szlovák jobbágyportáknak az utcához merőlegesen kapcso­lódó szerkezetére emlékeztet. Az előtornác után a tisztaszoba következik. Ez őrzi a békéscsabai szlovák tájház legszebb darab­jait. Ott áll az az ágy is, amely a népi barokk iparművészet valóságos remeke: gazdag faragású mennyezetét négy esztergált oszlop tartja. A festett virágokkal, rézszegekkel díszített mennyezet pere­mén pedig drótkapcsokra függesztett, csengő for­májú díszek — szlovákul zvoncsokék — csüngenek. Ezek már az ágy legkisebb mozdításakor libegni kezdenek. A tisztaszoba díszes ágyáról úgy tartja a népha­gyomány, hogy azt a ház női lakói életüknek csak két szakaszában használták: amikor gyermekük született, és amikor a halálra készülődtek. A tisztaszoba ágya mellett bölcső függ; ennek a díszítése is hasonló az ágyéhoz: kék alapon apró tarka virágok sorakoznak rajta. Ugyancsak a tisztaszoba őrzi a ház egykori tu­lajdonosainak, Csankó Andrásnak és feleségének az arcmásait. Az ifjú legényről sorozásakor készült a fénykép — ezt a pörgekalapon díszlő kokárda bizonyítja —, a fiatalasszonyt ugyancsak díszes se­lyemkendőben örökítette meg a régi fotográfus. C A tisztaszoba díszes ágya, mellette a mennyezet­ről leíüggő bölcső. 9 A szlovák tájház konyhája főző-, sütőeszközökkei, díszes tányérokkal, v (Bojár Ottó felvételei.) A tisztaszoba után következik a konyha. Szabad- kéményes tűzhelyén vasedények sorakoznak, míg falán díszes tányérok emlékeztetnek a Békés me­gyében egykor működd fazekasműhelyekre... A konyha után nyílik a másik — a lakásra szol­gáló — szoba, amelyből a ház apróbb helyiségeibe visz az út: az éléskamrába, a terménykamrába, a pincelejáróba, a padlásfeljáróba. A szlovák tájház berendezési tárgyai részben a békéscsabai Munkácsy Múzeum korábbi szerzemé­nyeiből állnak,.részben egy 1972-ben végzett gyűj­tés során kerültek elő. Ekkor bukkantak rá arra az 1857-ben készült ládára is, amelyet — a helyi ha­gyomány szerint — nem más festett, mint Békés­csaba világhírű szülötte, Munkácsy Mihály. Akácz László Fogászati autóbusz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom