Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 22. • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • 9 A varrodában már hatvanhét asszony és lány dolgozik. apaállat. A mesterséges termékenyítés bevezetése a szétszórt településen sem könnnyíti igazában az állalletszám gyarapítását. A közös gazdaság egyébként sok segítséget ad a tagoknak a háztáji művelésében (és az előállított áru értékesítésében. A támogatás példája, hogy a gazdaság két kombájnja-közül az egyik a tagok területein kezdi meg az aratást —, tájékoztat; az üzemág vezetője. Van egy melléküzemáguk is. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregysége létesített itt bedolgozó1, részleget; iHet.venhatan, nyerlek munkaalkalmat, közülük 67 varrónő. Varga'Jártosné, a-mel- ■ léküzemág vezető helyettese elmondja, hogy a gyárral való meg-' egyezés alapján csúcsmunkák ideién az asszonyok segítenek a mezőgazdaságnak. A kecskeméti gyár alkalmazottai is megteszik ezt időnként, tavaly például a szüret idején kaptak ilyen támogatást Ennek köszönhetően a viszonylag jó termést —, 53 mázsát hektáronként — két hét alatt be tudták takarítani. Varga Jánosné elmondja még, hogy tovább bővítilí az üzemet, 100—110 alkalmazott fog itt rövidesen dolgozni. Jelentkezők mindig vannak. A napi gondokról váltunk szót Illés Istvánnal. — Az egyik legnagyobb a sok közül, hogy nincs állandó orvosunk. Van lakás, rendelő, csak jelentkezői nincs. Dr. Fáy Tamás jár ki Kecskemétről hetenként háromszor. Szeretnénk az egészségügyi szolgáltatást a fogászattal is bővíteni, sajnos, e tekintetben több akadállyal is meg kell küz- denünk. Épület, béralap lenne, csak berendezésre nincs pénzünk. Az V. ötéves tervidőszak legnagyobb beruházása az iskola bővítése. A tahyavilágban elnéptelenednek a tantermek, a belterületen pedig nő az iskolaköteles gyermekek száma. A bővítés, valamint a tanyavillamosítás elviszi az összeg rendelkezésre álló pénzt. Nagyon örülnek az óvodabővítésnek is az ágasegyjiázj .asszonyok, mert ezzel a varrodában - dolgozók gondjai is megoldódnak, ötven helyett 75 apróság elhelyezésére lesz lehetőség. Témát váltunk, a község ellátásának javításáról beszélgetünk. — Amióta a Kecskeméti UNI- VER Fogyasztási Szövetkezet vette át a kereskedelmi hálózatot, javult a választék-. Ez alig több, mint egy évvel ezelőtt történt. Talán felvágottból kellene több, Ezért tárgyalunk arról, hogy valamelyik termelőszövetkezet vá- góhídjával megállapodást kötünk. Ágasegyháza Kecskemét vonzáskörében van. A város közelsége befolyásolja a lakosság életét. A kisközségnek nemcsak a külső kjápe változik, hanem ami ennél még fontosabb, az életszemlélet is korszerűsödik. K. S. Ágasegyháza ABC-áruháza. (Tóth Sándor felvételei.) Ágasegyházát a múltban Kecskemét város tanácsa igazgatta, mint a többi hozzá tartozó pusztát. Az 1870-es esztendőkben, amikor a filoxéra óriási pusztítást végzett hazánk szőlőhegyein, elkezdődött a homoki szőlőtelepítés. Ez szükségszerűen magával hozta a kiköltözést a homokterületekre. Egykori feljegyzésekben olvashatjuk: a sivár homokból csak azok tudnak megélhetést kicsikarni, akik a helyszínen laknak. Csak mélyen gyökerező növényeket volt érdemes telepíteni, így születtek a szőlőskertek, amelyeket gyümölcsfák tarkítottak. A pusztai lakosok azonban megműveltek minden talpalatnyi területet, a szikes legelőkön állatokat tartottak. 9 A kisköseg egyik új házsora. fiataljainak nagyobb része eljár a városi üzemekbe dolgozni, főként a férfiak. Sokan kapnak munka- lehetőséget az Izsáki és a Helvéciái Állami Gazdaság itteni kerületében, a Kiskunhalasi Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetében, valamint a Tiszai Nádgazdaságban. Ez utóbbi ágasegyházi nádat is exportál. Sokan a Mathiasz János Szak- szövetkezetben keresik boldogulásukat. Durancsiií György, a közös gazdaság növénytermesztési ágazat vezetője elmondja, hogy. 1644 hektár az összterület. Ennek nagyobb részét, 1100 hektárt közösen művelnek, a többi ä tagok kezelésében van. Csak kisebb területen termelnek gyümölcsöt, 80 hektáron van szőlőjük. Területük nagyobb része rét és legelő, olyan szántó, ahol még mindig rozsot kénytelenek vetni. Kevés a kukoricatermesztésre alkalmas terület. Üj dolog, hogy a háztáji üzemág irányítására agronómust neveztek ki 'Molnár László személyében. Vele arról beszélgetünk, hogy a tagi gazdaságokban mit termelnek. — A mintegy ; négyszáz tag sok árut ad, csaknem mindenütt tenyésztenek jószágot.. A sertéstenyésztést nehezíti, hogy nincs Ágasegyháza 1952 februárjában lett önálló község. Az 1920-as években a Kecskeméti Városi Tanács elősegíti a tanyák kialakítását, parcellázza a pusztán levő földjeit, házhelyeket oszt ki. Ezért a község lakóinak nagy része tanyán élt. Mi a helyzet jelenleg? Erről beszélgettünk Illés Istvánnal, a kisközség tanácselnökével. — A lanyavilág teljesen nem szűnik meg. meyt néhány körzetet villamosítani tudtunk. Nézzük a szamokat. 1970-ben még a lakosság 70 százaléka lakott külterületen. Jelenleg a fele. Üjabb ötven házhelyet sajátítunk ki ezekben a hetekben a község belterületén és adjuk át az OTP-nek értékesítésre. A beköltözés tehát •tovább tart. Visszatérve a tanyavillamosílás- ra. ez egyik legjelentősebb beruházásuk volt a IV. ötéves tervidőszak alatt. Negyvennyolc külterületi lakás kapott villanyt. Jövőre már csaknem ennek kétszeresére emelkedik ez a szám. — Ezzel kapcsolatosan még mondok néhány jellemző számot. 1960-ban 444, tíz évvel később 380, jelenleg mintegy 250 tanyánk van. Az elmúlt öt esztendő alatt 60 új családi ház épült a faluban. A 2300 lakosú település Friss lapok Ágasegyháza történetéből Ma vad - holnap spárga Szivernéék beleszólhatnak... Fehér csempés falak, fejmagasságban zuhanyrózsákkal, és sehol egy eldobott szemét. Ugyan- ilyen rend és tisztaság uralja a két öltözőt, a nőit és a férfit, valamint az ezekhez vezető folyosót. Kilépve az udvarra, hajlott korú, fehér köpenyes bácsika siet el mellettem, és csakhamar becsukja maga mögött az „Állatorvos” feliratú ajtót. A szép öltözők, rézsútosan az állatorvosi szobával, azt sugallják: itt a tisztaság nem szenvedhet csorbát. Munkahelyi 4BC — A tisztaság nálunk munkahelyi ABC! — e szavakkal bocsát bé a fehér köpenyes lányok, asszonyok birodalmába. Száraz Elemér kirendeltségvezető itt, a MAVAD kecskeméti feldolgozójában. Azt a piros nyelű 1 metszőollót csattogtató asszonyt, aki tizen- egyedmagával egy hosszú asztal mellett foglalatoskodik. Forgó Jánosnénak hívják. Azt is mondhatnám, szomszédok ők valamennyien. mert hiszen csak innen, a MEZÖTERMÉK kecskeméti rákóczivárosi telepéről „ugrottak át" ide három napra, segíteni társaiknak a vadfeldolgo-' zásban. — A mögött a drótkerítés inogott, az öltözőkön túl, ott a mi törzshelyünk — mutat Forgóné a MEZÖTERMÉK irányába. — Telefonálni se nagyon muszáj, csak átszólnak nekünk, hogy „Jöjjetek mór. segítsetek!", és mi, ha tudunk. megyünk. Ez kölcsönös megállapodás a két vállalat, a MAVAD és a MEZÖTERMÉK között, hogy részt veszünk a vadfeldolgozásban. és hogyha egyi- künknek-másikunknak szorít a „cipője”, hát ott termünk, és lazítunk rajta ... Ezüstérmes szocialista brigád vagyunk, nem húzódunk mi semmilyen munkától sem. Ma vad — holnap spárga! — Nem tagadom, a spárgával és a szamócával kényelmesebb bánni, de belejövünk mi, látom, a vadkacsatisztításba is — te- kirlt a mellette ülő késforgató asszonykára a 66 éves Magyar néni. aki bál' kis termetű, de eleven;11 ,rúb4g8iSVf!‘ttű48Bé^0izoi'*’' galrnát aligha tudná nélkülözni a brigád. .uaasoatoDloi ü&natB Az óvoda helyben Az asszonykaréjnak, ahogy körülveszi az asztalt, most egy másik kenyérkereső tagja szólal meg: Pólyák Jánosné. — Reggel 5-kor már fésültem a kislányomat villanyfénynél, készülődtem vele az oviba. Nagyon jó, hogy a MEZÖTERMÉK Válfá- lalnak saját óvodája van. Közä a gyermekem — munka után nem kell kutyagolnom érte, akár fél városon át, egy messzebb fekvő gyermekintézménybe. Két, óvodás gyermekét nevelő édesanya van még a brigádban. Ám úgy hírlik, útban már a következő kis jelölt — Tormási Lászlónéé. A kismama különben jól bírja magát, szívesen dolgozik' együtt munkatársnőivel. A „családfő”, Forgó Jánosné, elemében van. — Na, asszonyok, ma hány kacsalábbal számolunk el? — Negyven! — Ötven! — Hatvan! Forgóné kezében újra nyisszan az olló. A piros nyelű, erős mar- kolatú metszőolló. ö tudja, hányadszor. 3000 forintos boríték Fej és láb nélküli vadkacsa. Kilós csomagolásban, átlátszó műanyagban, mint a pék asztalán a sütésre váró nyers cipók, úgy sorakoznak a finom falatok Szivemé „konyháján", egy tágas, nagyobb helyiségben. — A mi kezünkből már konyhakész állapotban kerülnek ki a kacsák — fűzi tovább a szót Szi- ver Mártonná, az 50 személyes feldolgozóbrigád vezetője. Vadkacsa, fácán, vadliba, galamb, gerle, őz, szarvas, vaddisznó, nyúl és csekély muflon — ezek azok a vadfélék, amelyeket a lesben álló vadászok juttatnak évről évre tekintélyes mennyiségben Szivernéék „konyhájára”. Hogy az itt dolgozó leányoknak, asszonyoknak ■ mennyire nincs idejük unatkozni, azt jól érzékelteti az a 13 511 tonna nagyvad, 807 ezer apróvad és 173 ezer nyúl, amely tavaly ennek a kis közösségnek munkát, kenyeret, az országnak pedig jó valutaforrást nyújtott. A fáradozás, kinek-kinek a szorgalma szerint, meghozta gyümölcsét: nem volt ritkaság a 3000 forintos boríték,-,, .......... v.. ..... S ikeres évet zárt, és talán még sikeresebbet kezdett, el f976-tal a MAVAD, kecskeméti telepének kollektívája. A fehér csempés, gondosan meszelt falak között Szivernéék az a tiszta szándéka munkál, hogy az ország nagy „konyhájára” és az övékébe is minél több jusson az idén. Jó munkával ebbe beleszólhatnak. Kohl Antal Szupravezető palladium-ötvözet Egy lengyel fizikus néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy az egyébként nem szupravezető palladium hidrogén hozzáadása esetén szupravezetővé válik. E felismerés alapján két nyugatnémet kutatónak sikerült elérnie, hogv a hidrogén-ion beépülésnek alávetett palladium-ötvözetek már 9—16 K-foknál is szupravezető tulajdonságokat mutassanak, Az ötvözést rézzel, ezüsttel, aránnyal végezték el, a beépülést pedig deutérium felhasználásával Váltották végre. fontosabb Egy szakbizottság dicsérete, némi visszapillantással Javaslatok a Marx tér környékének rendezéséhez — A földszintes műteremtől a pengeházig — Csak gyalogosoknak! — Több fa, virág Minél nagyobb léptekkel haladunk, annál a távlati célok ismerete, menetirány meghatározása, egységes elvek alkalmazása. A városfejlesztési tervek hiányai, hibái a két világháború között — például — kevés kárt okoztak, mivel keveset építettek. Ma két hét alatt több új lakást adnak át Kecskeméten, mint a harmincas évek közepén szilvesztertől szilveszterig. A felszabadulás óta megkétszereződött a belterületi otthonok száma, hatalmas középületek nyújtózkodnak, új gyárakat létesítettek. A napi teendők, a hirtelen megszaporodott ' tennivalók, az „adj uram, de rögtön” kívánságok és szükségszerűségek lassították az alaposan átgondolt, a várható igényekkel összhangos fejlesztési tervek kidolgozását. A szubjektivizmus túlzott érvényesülése a meglevők alkalmazását is nehezítette. Szívjuk is fogunkat az elkerülhetetlen toldozások-foldozások kényszerű áttelepítések miatt. A meglevő szellemi energiát sem mozgósították, működtették, vonták be eléggé Kecskemét új arculatának a formálásába. Az utóbbi években intézményesen törekednek a felgyülemlett tapasztalatok, ismeretek közérdekű hasznosítására. Jó példa mondandóm bizonyítására a városrendezési szakbizottság megalakítása, foglalkoztatása. Vezető beosztású tanácsi dolgozók mellett friss szemléletű fiatal tervezők is -szerepet kaptak ebben. Tagságukat kitüntető megbízatásnak tekintik. Alaposságukról, hozzáértésükről meggyőződhettem. Legutóbbi megbeszélésük óta más szemmel né^m az Úttörő utca, Marx tér környékét. Olyan elmélyülten tárgyaltak af. tennivalókról, keresték a jónál jobbat, sorakoztatták érveiket, hogy azóta szinte látom az épülő új házakat, az új nyomvonalú utcákat. Élmény volt számomra szenvedélyes ügybuzgalmuk. Szívesen odaültettem volna fél Kecskemétet a tárgyalóasztalhoz: hallják,’' lássák, milyen körültekintés szükséges egy viszonylag nem nagy terület új arculatának megformálásához. A kétórás tanácskozás óta úgy jérzem, hogy a Jókai utca, Széchenyi tér, illetve a Bethlen körút és a Komszomol tér közötti rész a megyeszékhely kedves színfoltja lesz. Losoncai László, az ÉPSZER mérnöke ügyszeretetből vállalta a tanulmányterv elkészítését. Alaposságát a dokumentáció nagysága, sokfélesége is jelzi. Tucatnyi fényképet, sok rajzot, vázlatot pakolt az asztalra. Kerényi József. Ybl-díjas főépítész, a bizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy elsősorban társasházak kerülnek a lebontandók helyére. — Egyre kevesebb a szabad telek — tájékozatja .dr: Mező Mihály általános elnökhelyettes, állandó meghívott a bizottságot — főként a belterületen. Bizonyos fokig érthető, hogy az új otthont teremtők a. központban szeretnének építkezni. Közérdek a centrum korszerűsítése. A városi tanács már régen gondolkodik azon, hogy miként lehétne a Marx tér környékét csinosítani, jobban hasznosítani. A kisajátítási .költségek és más kiadások miatt itt valamivel többe kerül egy 'lakás, mint másutt. Bizonyára sokan vállalják a szép környezetet kedvelők közül a többletkiadást. Mindenki jól jár. Kellemetlen bejelentéssel kezdi mondandóját Hegyes Ferenc osztályvezető. A helyszíni bejárásnál derült ki: a városnak ezt a részét ábrázoló makettel felesel a valóság. Engedély nélkül épített lakások, toldalékok, garázsok drágítják, nehezítik a kisajátítást. A városképi feszültség feloldása jelentett t Losonczi László számára szinte leküzdhetetlen nehézséget. Pálffy Gusztáv műterme, a mellette épülő kerámia-stúdió egyaránt földszintes. A közeli új lanykollégium kilenc emelet' magasra nyújtózkodik. Sikerült elfogadtatnia a lépcsőzetes beépítés elvét. — Fokozatosan megyünk felfev lé a képzőművészeti blokktól az óvónőképző kollégiumáig (pengeháznak mondják!), bár négy emeletesnél magasabb épületet nem tervezünk. A bizottság tagjai részletesen, sokoldalúan elemeztek minden ja- vasalatot, számításba vettek minden eshetőséget. Farkas Gábor mérnök fj Jókai utcában levő szép kapukra hívja fel a figyelmet. Ügyes megoldást talál a garázsok elhelyezésére. A tanács elnökhelyettese kéri, hogy gondoljanak a Komszomol téren levő két iskolában tanuló gyermekek mozgásigényére. Kicsi az udvar, bővíteni kellene. Ha jól emlékszem, Juhász István főmérnöki a magastetős beépítést szorgalmazta. főként a görögkatolikus templom közelében. Jogi vita kerekedik 1 telkek fel- oSzthalóságáról. Esztétikailag és használati szempontból egyaránt káros lenne, ha kerítéssel elválasztanák a társasházak udvarát. Vissza-visszatémek a közlekedésre. Az már biztos- hogy a tervben gyalogos átjáró köti össze a Tabdi vendéglő előtti részt a Széchenyi térrel. Állást foglaltak a park nagyobbítása mellett. Sok-sok észrevétel felhasználásával készíti el Losonczi László összegező tanulmányát. Több száz munkaóra szükséges minden lényeges mozzanat megvizsgálásához. Szívesen teszik, szívesen dolgoznak, amíg értelmét látják. Remélik, hogy ezt a tervet olyan fontosnak tekintik a döntésre hivatott szervek, testületek, mint amilyen felelősséggel készült. Heltai Nándor
