Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
1916. június 18. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Amiben előbbre léptünk (Folytatás az 1. oldalról.) Megyénkben — az ország más területeihez hasonlóan — a legnagyobb gondot a lakáshiány, s a legnagyobb feladatot a lakásépítés jélentette az elmúlt öt évben. A mi gondjainkat még tetézte a lakásállomány közismerten rossz állaga, a nagy számú elhagyott tanya, és az a körülmény, hogy állami pénzekből csekély számú lakás építésére volt lehetőségünk. Húszezer lakás megépítését terveztük a IV. ötéves tervben, 12 ezret többszintes, 8 ezret pe- ■dig családiházas formában. A többszintes építési lehetőségek megfogalmazásánál erőinket túlbecsültük, s nem jól mértük fel a családiház-építési szándékot sem. Ezért már 1972-ben a tervezett arányt megfordítottuk a realitásokhoz igazodva. A tervezett 20 ezerrel szemben megépült 22 412 lakás. Ebből többszintes formában 7882 — tehát közel a módosított tervszám — családi házanként pedig 14 530, ami a megemelt módosított tervnél is 22 százalékkal több és kiteszi az összes megépült lakásszám 64,8 százalékát. Rendkívül alacsony a célcsoportos lakásszám és arány (9,8 százalék), de az összes állami erőből épülő lakás is csak 14,2 százaléka a megyében épült lakásoknak. Baja kivételével sehol sem sikerült a célcsoportos lakás tervszámot teljesíteni — s ez jellemző a megyére is. A lemaradást nem lehet egyértelműen negatívan megítélni a következők miatt. A lakás célcsoportos keretek egy részét a telepszerű társasházak terület-előkészítéséhez, alapközművek létrehozásához használták fel tanácsaink. Ez is segített abban, hogy a tervezett lakásszám — sőt annál több — megvalósuljon. Egy célcsoportos lakás építési költségéből 5—6 OTP-beruházású, vagy lakásépítő szövetkezeti lakás építésének feltételeit lehetett megteremteni. Elő kellett készíteni az V. ötéves tervi jóval nagyobb lakás- építkezések területét is, amelyet szintén a lakás célcsoportból tudtak fedezni tanácsaink. Nyugtázhatjuk, hogy jól oldották meg e feladatokat, és előkészítetlen- ség sehol sem zavarja a tervszerű lakásépítést. Emellett a lemaradáshoz hozzájárult a tervezettnél nagyobb áremelkedés és egyes építkezések tervszerűtlen elhúzódása is. A tömeges lakásépítkezések legfontosabb színterei a lakótelepek voltak, amelyek alapvetően átformálják városaink arculatát. A lakótelepi építkezéseket a" jövőben a kecskeméti házgyár fogja kiszolgálni, amely a IV. ötéves terv alkotása. Ehhez a nagy jelentőségű beruházáshoz a megyei tanács mintegy 100 millió forint támogatást adott, illetve ad, Kecskemét város pedig szanált területet biztosított. A lakótelepeken és városközpontokon kívül különböző építési területeken háromezer társasház épült, a városokon kívül nagyközségekben is egyre elterjedtebb ez az építkezési forma. Az állami lakások felújítására és korszerűsítésére 319 millió forint állt rendelkezésünkre. Az ingatlankezelő szervek kapacitásának fejlesztése és korszerűsítése megteremtette a feltételeit annak, hogy a tervidőszak utolsó éveire a feladatokhoz fokozatosan felzárkózzanak, öt év alatt mintegy ezer lakás teljes felújítására. került sor, általában korszerűsítéssel összekötve. A feladatok növekedése megköveteli a lakásíelújító-karbantartó kapacitás további erőteljes fejlesztését is. Víz-csatorna, közműépítés Víz- és csatornaközművek fejlesztésére 497 millió forintot költöttünk. A vízellátás fejlesztése 13i millió forintba került, amelyből napi 40 ezer köbméter kapacitású víztermelő bázist és 663 kilométer vízhálózatot építettünk. Külön szeretném kiemelni, hogy J7 községi vízmüvet építettek tanácsaink — túlnyomó részt társulati formában, s erre 86 millió forintot fordítottak. A IV. ötéves terv végén a megye 112 településéből 94-ben a közműves vízellátás feltételeit biztosítottuk, 1500 kilométer nyomóvezetékről a lakosság 55 százaléka kap egészséges, jó ivóvizet. Legnagyobb összeget a csatornázásra fordítottak a tanácsok — 212 millió forintot —, ami a teljes ágazati felhasználás 42,6 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a szennyvíztisztításra költött 54 millió forintot is, akkor kitűnik, hogy jelenleg már a legtöbb pénzt igénylő feladat a szennyvizek kezelése, hiszen az ágazat kiadásainak több mint felét erre fordítottuk. Ebből az összegből 5,5 ezer köbméter napi kapacitású biológiai szennyvíztisztító mű és 60 kilométer csatorna épült. Városainkban és nagyközségeinkben különösen a többszintes lakásépítés elterjedésével e feladatok súlya tovább növekszik. A tervidőszak végén konkrét lépések történtek a több ötéves terv óta elhalasztott kecskeméti szennyvízbefogadó — a Csukásér — rendezésének megoldására is, amelynek első üteme befejezéséhez közeledik az Eszak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat kivitelezésében. Egészségügyi és szociális ellátás Az egészségügyi és a szociális ellátás fejlesztésére 474 millió forint fejlesztési alapot és közel 2 milliárd forint költségvetési alapot használtunk fel. A fejlesztési lehetőségek túlnyomó részét — 81 százalékát — kórházépítésre fordítottuk. Ebből megvalósult 760 ágyfejlesztés, amelyből kiemelkedő jelentősegű a kiskunhalasi 607 ágyas, rendkívül korszerű intézmény. Befejeződött a kalocsai korház rekonstrukciója a ,,B’ épület felépítésével. Folyamatban van a bajai sebészeti pavilon építése, azonban ennek befejezése elhúzódott és nem kerülhetett átadásra. Megtörtént a kecskeméti 680 ágyas megyei kórház beruházásának előkészítése és jóváhagyása, s megépült a hozzá tartozó orvos- és nővérszállás. Költségvetésünkben az ellátási színvonal növelésére is biztosítottunk fedezetet. Az ellátás kor- -szerűsítése, a magasabb műszerezettség, a fekvőbetegek jobb elhelyezési körülményeinek javítása érdekében az egy ágyra biztosított költséget 45 ezerről 60 ezer forintra növeltük. A gyógyító munka színvonalát növelő berendezések megvásárlását és üzemeltetését mindkét alapból jelentős összegekkel segítettük. A szakorvosi rendelőintézetek fejlesztését több beruházás szolgálta. Kiskunhalason a kórházzal együtt 17 munkahelyes rendelő épült. Kecskeméten toldaléképítkezéssel bővítettük a rendelő épüKulturális fejlődés A kulturális ágazati beruházásokra 538 millió forint, a működő intézmények fenntartására, üzemeltetésére pedig közel 2,5 milliárd forint' jutott a IV. ötéves tervben. Az ágazati beruházások legnagyobb részét az általános iskolák és közművelődési létesítmények építésére fordítottuk. Ebben az ágazatban értük el letét. Kiskunfélegyházán, 10 munkahelyes uj rendelőintézet épült, Kiskőrösön épületátalakítással hoztak létre szakorvosi rendelőt. A kórházi és rendelőintézeti műszerellátás javítására öt év alatt 21 millió forintot költöttünk. A körzeti orvosi ellátás javítását szolgálta néhány korszerű egészségügyi kombinát építése, többek között Fülöpszálláson, Csávolyon, Akasztón. Összesen tizenhéttel nőtt a körzeti orvosi hálózat. Az egészségügyi kombinátok építését célcsoportos lakáskeretekkel is támogatta a megyei tanács éppúgy, mint a községi gyógyszertárak létesítését. Ily módon az orvosi és gyógyszerészi lakások is megoldhatók voltak. Dunapatajon és Kunfehértón így jöttek létre korszerű gyógyszer- tárak. Háromszáz új szociális otthoni helyet hoztak létre tanácsaink. Ezek közül legkorszerűbb a száz fő elhelyezésére alkalmas la- josmizsei otthon. Több szociális otthoni helyet korszerűsítés és átalakítás útján létesítettek. A bölcsődei elhelyezési lehetőségek csak szerény mértékben javultak a 371 fejlesztési hely eredményeként. Fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy a mennyiségi fejlesztések mellett színvonaljavításra is tudott fedezetet biztosítani költségvetésünk, amelynek mértéke több intézménynél elérte az 50 százalékot.' talán a legnagyobb eredményeket a társadalmi akciók szervezésével. Kiemelkedő eredménye IV. ötéves tervünknek, hogy nagy és példás társadalmi ösz- szefogással 5281 óvodai helyet hoztunk létre — az eredeti terv több mint háromszorosát.'' Ebből 225 hely jött - létre lakáskapcsolódó beruházásként. Az óvodai helyek túlnyomó része azonban tanácsi és koordinált pénzeszközök segítségével készült, de rendkívül jelentős volt a kommunista szombatok keresetének befizetése és a társadalmimunka-végzés is ennek a feszítő társadalmi gondnak az enyhítése érdekében. A fejlesztés üteme meghaladta az országos átlagot. A fejlesztés eredményeként ma az óvodáskorúak 70,4 százalékát lehet óvodában elhelyezni. Az igényeket azonban még mindig nem tudjuk kielégíteni. játítják el a Kodály-féle módszereket és viszik magukkal hazájukba, öregbítve a magyar zenei kultúra és az intézet hírnevét. A sportolás feltételeinek javítását szplgálja három sportcsarnok megépítése. Az elért nagyon szép eredmények feletti örömünkre árnyékot vet az a tény, hogy néhány létesítmény kivitelezése nem fejeződött be a tervezett időre —, s ebből legtöbb éppen a kulturális intézményeknél található. A Kecskeméten létesülő számítóközpont mintegy 100 millió forint értékű beruházásához 10 millió forint támogatást nyújtunk, hogy ezt a korszerű technikát megyénkben is mind szélesebb körben alkalmazni lehessen. Végül szeretném megemlíteni, hogy a tanácsi igazgatási munka korszerűsítésére is gondot fordítottunk az elmúlt években. Az országban elsőként a tanácsok közül létrehoztuk a megyei tanács mikrofilm központját, amely a tanácsok és intézményeik száSzavaznak a tanácstagok. (Pásztor Zoltán felvitelei) Az általános iskolai oktatás fejlesztése érdekében 164 tanterem épült, ebből 26 lakáskapcsolódóként, ugyanakkor megszűnt 106 korszerűtlen, többnyire tanyai tanterem. Korszerű iskolát építettek több nagyközségünkben és községünkben is. Az iskoláknál „22 napközis terem és tornaterem is épült. Tovább léptünk a felsőtagozatosok körzetesítésében. Országosan is nagy elismerést kiváltó kezdeményezéssel létrehoztuk a kollégiumi alapot, s ezzel lehetővé vált, hogy erre a célra az eredeti terv közel háromszorosát fordítsuk. Elsőként a kiskunmaj- sai tanyai kollégiumot építettük meg az alap segítségével, majd Kiskunfélegyházán és Kecskeméten átalakítással, Bócsán és Kisszálláson új építéssel összesen 697 férőhelybővítés történt. Ezekben a kollégiumokban a tanulás feltételei messzemenően adottak, kényelmes, jó elhelyezést a belterületi gyerekekkel egyenlő esélyeket biztosítanak a tanyai gyerekek számára a tudás alapos elsajátításához. Az országban elsőként bevezettük a tanyai alsótagozatos tanulók magnóval programozott oktatását. Jelenleg 132 iskolában folyik ilyen oktatás jó eredménnyel. A tananyagot szakképzett pedagógusok irányításával és közreműködésével a Kecskeméten működő oktatási stúdióban veszik hangszalagra, majd korszerű technikai berendezésekkel sokszorosítják az iskolák számára. A módszer iránt több külföldi ország és más megyék oktatási szakemberei is nagy érdeklődést tanúsítanak és igen jónak minősítik. A szakmunkásképzés fejlesztését szolgálja 35 tanterem, 402 tanműhelyi munkahely és 516 kollégiumi hely megépítése. A középiskolai fejlesztésben a szakközépiskolák arányának növelése és működési feltételeik javítása volt a fő cél. Ennek érdekében készült el a kiskőrösi kertészeti szakközépiskola tankertje. A legnagyobb lemaradás a közép iskolai kollégiumépitéseknél következett be. Sem Kecskeméten, sem Baján nem készült el a tervezett létesítmény előkészítési és kivitelezési problémák miatt. Terven felül megépült viszont Kunszentmiklóson a 48 személyes középiskolai leánykollégium. Felsőszentivánon 120 gyermek számára otthon épült. A kulturális ágazat nagy és korszerű létesítményekkel gazdagodott. Kiemelkedő jelentőségénél fogva is a Kecskeméten épült megyei művelődési központ, amely rövid másfél éves működése alatt is nagyon jól szolgálta a közművelődés ügyét. Kiskőrös várossá nyilvánításának idejére készült el a városi művelődési ház, amelyben a könyvtár is helyet kapott. Több községi kultúrház is megépült, vagy korszerűsödött, szám szerint 37 — a tervezett tízzel szemben. A Kecskeméten létesített Tudomány és Technika Háza szintén jelentős koordináció eredménye. Az országhatárt is túllépi jelentőségében a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet létrehozása, amelynek falai között egyéves időtartammal különböző országok zenetanárai nagyon jó körülmények között saBefejezésül röviden említést kívánok tenni néhány olyan, a megye fejlődése szempontjából nagy jelentőségű fejlesztésről, amelyet zömmel vállalati pénzeszközökből valósítottak meg, de amelyet — éppen fontossága miatt — a megyei tanács pénzügyileg támogatott. Elsőként a Közúti Építő Vállalatnak adott 10 millió forintos támogatást említem, amelynek segítségével Kecskeméten egy nagy teljesítményű aszfaltkeverő-telep beruházása és korszerű útépítő géplánc beszerzése valósult meg. Az eredményekről bárki meggyőződhetett, aki a békéscsabai, vagy solti út korszerűsítési munkáit látta és összehasonlítja a korábbi munka termelékenységével. Az adott támogatás többszörösen visszalérül a megye útjainak gyorsabb ütemű korszerűsítése révén. A kereskedelmi hálózat fejlesztését üzlethelyiségek biztosításán túl 15 millió forinttal támogatták a tanácsok. Ezzel néhány jelentős kereskedelmi objektum megvalósítását segítették elő. Ilyen például a kalocsai piac kialakítása és több ABC-áruház létesítésének támogatása. mára nyújt korszerű szolgáltatásokat, és bekapcsolódik az államigazgatási munka korszerűsítésének fejlesztési programjába is. Fokozatosan teljes körűvé tet-- tük az adók, a költségvetés és fejlesztési alap gépi könyvelését, ami lehetővé teszi a gyorsabb és megbízhatóbb információnyújtást a testületek és az operatív vezetés számára. Tohai László e szavakkal fejezte be vitaindító — és rendhagyó módon ezúttal képekkel is bőven illusztrált — előadását: Az idő korlátái mellett ennyiben tudtam tájékoztatást adni erről az eredményekben gazdag, de korántsem problémamentes ötéves időszakról. A kiküldött írásos anyagban részletesebben elemeztük azt is, hogy az elért fejlődés mellett hol állunk ma az országos ranglistán, honnan indultunk, hová jutottunk öt év alatt. Néhány területen a középmezőnyben, vagy ez alatt vagyunk az ellátási mutatók alapján. Helyzetünk reális elemzése alapot adhat további teendőink meghatározására, s ezt mindany- nyiunknak a maga területén el kell végeznie. Csak ez lehet biztosítéka annak, hogy öt év múlva hasonló, vagy még nagyobb fejlődéséről adhassunk számot a tisztelt megyei tanácsnak. Tohai László bevezető előadása után Bíró Dénes, a Pénzügy- ■ minisztérium főosztályvezetője kért szót, aki a pénzügyi gazdálkodás jellemzőiről, azokról a körülményekről beszélt, melyek között a megye tanácsi szervei gazdálkodtak. A Pénzügyminisztérium véleményét is tolmácsolta az öt év tapasztalatait összegezve. Eredményesnek ítélte a megye pénzügyi gazdálkodását, amely összhangban volt a tervben foglaltakkal. A pénzügyi teljesítés mögött fellelhető a megye sajátos körülményeiből, települési helyzetéből adódó követelmények figyelembevétele is. Alapvető munkamegosztás jött létre az állam központi és helyi szervei, s kiszélesedtek a kapcsolatok a ■ vállalatok, szövetkezetek és a helyi tanácsok között. Ez kihatott a megye lakosságának ellátására. Jelentős erőfeszítést takar az a tény, hogy öt év alatt számottevő többletbevétel keletkezett. Néhány területen még az országos alatt van a megye intézményi ellátottsága, a jövőben ennek ki- egyenlítésére kell törekedni. Olyan építőipari kapacitást szükséges létrehozni, amely elegendő ahhoz, hogy a jelentősen megnövekedett pénzügyi eszközöket hasznosítsa. Nagy Károly megyei tanácstag, támogatva az előterjesztést, árrá hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani, az intézményi költségvetésben a karbantartási és felújítási összegek felhasználására A felújítási hányad növekszik még akkor, ha a karbantartási összegeket esetenként más célokra használják fel. A megyei tanács a végrehajtó bizottság jelentését a vita és az összefoglaló után elfogadta. Megállapította, hogy a tanácsok eredményesen hajtották végre a IV. ötéves terv rájuk háruló feladatait. Egyidejűleg jóváhagyta a megye tanácsainak 1975. évi ösz- szesített költségvetési és fejlesztési alap. valamint a központi költségvetés és fejlesztési alap zárszámadását. A megyei tanács elismerését fejezi ki a helyi tanácsoknak a IV. ötéves tervben társadalmi alapokon nyugvó eredményes, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében végzett munkájáért. Köszönettel veszi tudomásul. hogy a lakosság széles rétegei és a megye legtöbb gazdálkodó szervezete aktívan részt vállalt a tervidőszak feladatainak végrehajtásából. Köszönetét nyilvánítja a megye párt- és társadalmi szervezeteinek az odaadó munkáért, amellyel elősegítették a tervcélok közüggyé válását, a társadalmi erők mozgósítását, a megfelelő közéleti érdeklődés kibontakozását. A településfejlesztési verseny értékelése A Bács-Kiskun megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által a IV. ötéves teividőszakra meghirdetett településfejlesztési verseny utolsó évének és az 1971—1975. évi ötéves időszak összevont értékelésével kapcsolatosan a végrehajtó bizottság állásfoglalását és javaslatát — amely a tanács illetékes bizottságaival és a népfront megyei elnökségével egyetértésben került elfogadásra — Szigeti Péter tervosztályvezető terjesztette a tanácsülés elé. A településfejlesztési versenynyel kapcsolatos napirendi ponthoz Bogár János megyei tanácstag fűzött néhány észrevételt, beszélt a társadalmi munka szervezésének jelentőségéről, fontosságáról, s kifejezte azt a reményét, hogy a következő öt évben is a mostanihoz hasonló szép eredményekről adhatnak számot a tanácsok. Említést tett a társadalmi munka összetételének változásáról, amelyben megnövekszik a gépi munka és a kollektívák segítségének a jelentősége. A gazdasági egységek társadalmi segítségnyújtását jelenleg különböző pénzügyi megkötöttségek nehezítik. A felszólaló a felettes szervek figyelmébe is ajánlotta szavait, amikor az említett akadályok elhárításának szükségességét hangoztatta. A megyei tanács a Hazafias Népfront megyei elnökségével egyetértésben a következő határozatot hozta: Az 1975. évi versenyfeltételek teljesítése alapján a tanácsok által elért helyezések sorrendjét, a jutalmazásokat, az első helyezést elért tanácsoikmak és járási hivatalnak versenyzászlóval való kitüntetését az alábbiak szerint fogadja el: A városok között 1. Kalocsa, elért pontszáma 2614, jutalma 500 ezer forint és zászló. 2. Kecskemét, pontszáma 2416, jutalma 300 ezer forint. 3. Kiskunhalas, pontszáma 2318. A járási hivatalok között első a kiskunhalasi járási hivatal, az értékelt helyezést elért községeinek eredménye alapján. Elnyerte az erre a célra alapított versenyzászlót. A nagyközségek közül 1. Dunavecse, pontszáma 3188, jutalma 300 ezer forint és zászló. 2. Kiskunmajsa, ponts zárna 2947, jutalma 250 ezer forint. 3. Tiszakécske, pontszáma 2878, jutalma 200 ezer forint. A 2500-nál több lakossal rendelkező községek között 1. Kunfehértó, pontszáma 3208, jutalma 200 ezer forint és zászló. 2. Jakabszállás, pontszáma 2712, jutalma 150 ezer forint. 3. Gara, pontszáma 2645, jutalma 100 ezer forint. A 2500-nál kevesebb lakosú községek között 1. Csikéria, pont szám a 3482, jutalma 150 ezer forint és zászló. 2. Kunadacs, pontszáma 3054, jutalma 100 ezer forint. 3. Csátalja, pontszáma 29A, jutalma 50 ezer forint. Az 1971—1975. évi ötéves időszak összevont értékelése alapján a megyei tanács az alábbi versenyértékelést fogadta el: A városok között 1. Kecskemét, pontszáma 7826, jutalma egymillió forint és zászló. 2. Kalocsa, pontszáma 6058, jutalma 600 ezer forint A járási hivatalok között első lett a kecskeméti járási hivatal, s elnyerte a versenyzászlót. A nagyközségek közötti helyezés 1. Tiszakécske, pontszáma 24 236. jutalma 600 ezer forint és zászló. 2. Kerekegyháza, pontszáma 11 566 jutalma 500 ezer forint. A 2500-nál több lakossal rendelkező községek között 1. Kunfehértó, pontszáma 10 780, jutalma 400 ezer forint és zászló. 2. Felsőszentiván, pontszáma 7848, jutalma 300 ezer forint. A 2500-nál kevesebb lakosú községek között 1. Kunpeszér. pontszáma 16 015, jutalma 300 ezer forint és zászló. 2. Úszód, pontszáma 10 157, jutalma 200 ezer forint. A megyei tanács az 1975. évi településfejlesztési verseny érdekében kiemelkedő szervezési és társadalmi munka végzéséért ötvenhárom személyt, míg az 1971—1975. évi versennyel kapcsolatban százkét személyt jutalmazott „Településfejlesztésért” emlékéremmel és emléklappal, meghatározta továbbá a városi tanácsok és járási hivatalok által kiosztásra kerülő oklevelek számát is. A településfejlesztési nagyak- tívát június 30-án tartják Kecskeméten, ahol az odaítélt jutalmak és kitüntetések átadására, valamint a fejlesztési munka tapasztalatainak megtárgyalására kerül sor. A megyei tanács elfogadta az 1976—1980. évi településfejlesztési verseny meghirdetésére vonatkozó előterjesztést is, amelyet későbbi időpontban részletesen ismertetünk lapunkban. A megyei tanács ülése ezután megtárgyalta és elfogadta a kalocsai járási hivatal irányító, ellenőrző tevékenységéről szóló jelentést. melyét Berta Somogyi László, a hivatal elnöke terjesztett elő. A vitában felszólalt dr. Mihály Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy a járási hivatal jó munkát végzett, I betöltötte a tanács- törvényben előírt feladatát. A megyei tanács ülésén végül bejelentésekre és interpellációkra került sor. T. P.
