Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 2. ■1 e Ihagyjuk Iparlagon a földet HU A föld nemzeti kincs, sajátos termelési eszköz, amit növelni ugyan nem, minőségileg viszont javítani lehet. Ezért a mezőgaz­dasági termelés növelésében a föld jelenti a legnagyobb tarta­lékot. Helyenként azonban mint­ha elfeledkeznének erről. A sta­tisztikai adatok szerint tavaly csaknem 15 ezer hektár parlag­terület volt Bács-Kiskun megyé­ben. Ez nemcsak a gazdaságok­nak, hanem az országnak is vesz­teség, hiszen az építkezések és egyéb okok miatt évről évre csökken az ország megművelhető földterülete. Ha csak egy kicsit is utánaszámolunk, rögtön kitű­nik, mi mindent lehetett volna termelni a parlagon hagyott föl­deken és mennyivel több zöldség, gyümölcs, tej, hús stb. jutott volna a fogyasztóknak. El kell azonban mondani azt is, hogy a használaton kívüli te­rületek többsége, főként a Ho­mokhátságon, gyenge - termőké­pességű. Azt mondják, hogy még a ráfordított munkát sem fizeti vissza. De elfogadható-e ez az állítás? A mezőgazdaság korsze­rűsödésével ugyanis a földek hasznosításának is új formái ala­kultak ki. A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet például a Debreceni Agrártudományi Egye­temmel kötött egyezség alapján gyeppel hasznosítja a homokot. A tapasztalatok szerint a kezde­ményezés jónak bizonyult és példa más gazdaságoknak is. A helyi adottságoknak megfe­lelően mindenhol gondoskodni kell a termőterület használatáról. Ezt a földvédelmi törvény írja elő. A szakigazgatási szervek in­tézkedtek, a mezőgazdasági üze­mek máris keresik a parlagterü­letek hasznosításának módjait. A becslések szerint az idén csökken a vetetlen földterület, de nem a kívánt mértékben. A Kiskunha­lasi és a Kiskőrösi Állami Gaz­daság erdővel, szőlővel, gyümöl­csössel és részben gyeptelepítés­sel hasznosítja az együttesen csaknem 1500 hektár műveletlen földjét. A jászszentlászlói terme­lőszövetkezet lucernával vetette be a parlagterületét. Tavaly több mint 400 hektár parlagon hagyott föld került a tanácsok kezelésébe. Ezeket átad­ták a mezőgazdasági üzemeknek, vagy egyéni gazdálkodóknak ad­ták bérbe, akik vállalták szak­szerű művelését. Az intézkedések és a jó kezdeményezések ellenére még napjainkban is van műve­letlen föld. főként Lajosmizse és Jakabszállás határában. A gazdaságok vezetői sokszor azzal indokolják a parlagterüle­tek növekedését, hogy azok szét­szórtan helyezkednek el, vagy más mezőgazdasági üzemek táb­láiba ékelődnek be. Ezen lehet változtatni, ha az érdekelt gaz­daságok elcserélik vagy átadják egymásnak a beékelődött terüle­teket. így nagyobb táblákat is ki tudnak alakítani. B. Z. KÜLDÖTT VOLT A KONGRESSZUSON Sok élményt és tapasztalatot gyűjtött A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Jogerős tragédiák A jogász olvasó bizonyára fur­csának találja a címként alkal­mazott szókapcsolatot, de úgy gondoljuk, ezzel lehet legjobban kifejezni annak a három ügynek a lényegét, amelyekben a közeli napokban hozott ítéletet a kecs­keméti közlekedési bíróság. A megtörtént közlekedési tragédiá­kon változtatni már nem lehet, ..jogerőre emelkedtek” abban a pillanatban, amikor megtörtén­tek. és sajnos, mostanában elég gyakran hallunk, olvasunk ka­rambolokról. Nincs nap, hogy a sajtó, a televízió, a rádió egy- egy esettel foglalkozva ne hívná fel a gépjárművezetők figyelmét az óvatosságra, a körültekintésre, és természetesen a közlekedési szabályok betartására. Az új KRESZ-t előkészítő és jóváhagyó szervek azt várják az intézkedés­től, hogy Magyarország' közieket : dését európai szintre emeljék. Ez pedig,.jóval többet jelent, a leír!, szabályok betartásánál. Mert igaz, hogy szerepel az új KRESZ- ben az udvariasság, az előzé­kenység, de azt semmiféle jog­szabály nem mondhatja meg, hogy ki mikor és milyen mér­tékben legyen udvarias a köz­utakon. Tények bizonyítják azonban, hogy ettől az óhajtott európai színvonaltól még nagyon messze vagyunk. Mert mit mondjon az ember akkor, ha a legalapvetőbb közlekedési szabályok betartásá­nak elmulasztása miatt halálos balesetek történnek? Mit mond­jon akkor, ha a gépkocsivezető nem adja meg a kötelező elsőbb­séget, ha „döglött” fékkel száguld az úton, ha úgy kanyarodik bal­ra nagy ívben, hogy látja: vele szemben szabályosan jön egy másik jármű? Ez bizorjy egyál­talán nem európai színvonal, sőt nem is színvonal, hanem bűn­tett. Most ilyen bűntetteket is­mertetünk az okulás, az elgon- dolkodtatás szándékával. Február 5-én délután négy óra körül Kecel határában történt az a tragédia, amelynek áldozata Bártfai Csaba, Kecskemét, Kada Elek utca 7. szám alatti lakos, a ihegyeszerte ismert és megbe­csült építész volt. A fiatalember személygépkocsival haladt az 54-és úton Császártöltés felől Ke­cel ' irányába. Vele szemben ve­zette a 3 keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet pótkocsis vontatóját Haszilló József, 29 éves keceli lakos. Haszilló, bár látta a sze­mélyautót, mégis bálra rántotta a volánt, hogy bekanyarodjon egy dűlőútra. Az építész már nem tudott megállni, nem tudta az összeütközést elkerülni. Súlyosan megsérült, életveszélyes állapot­ban került kórházba és két hét múlva meghalt. A személygépko­csiban húszezer, a vontatóban öt­ezer forint kár keletkezett. Ha­szilló Józsefet a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt egy év és tíz hó­napi fogházra ítélte, két évre el­tiltotta mindenféle jármű veze­tésétől. Az ítéletet az ügyész tu­domásul vette, a vádlott és védő­je enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet nem jogerős. A tragédia, sajnos, igen. „ Két gépkocsivezető okozta egy kerékpáron, szabályosan közleke­dő fiatalember halálát március 4-én Jászszentlászló határában. Vidéki Ferenc, Kiskunfélegyháza, Katona József utca 12 a. szám alatti lakos az úgynevezett régi jászszentlászlói útról úgy akart kihajtani személygépkocsijával a Kiskunfélegyháza felé vezető út­ra, hogy nem adta meg az ott haladó teherautónak a táblával jelzett kötelező elsőbbséget. Sza­bó János, Kiskunmajsa, Sziget­köz 4. szám alatii lakos vezette a pótkocsis teherautót, s mikor észrevette Vidéki mulasztását, - azonnal vészfékezést' alkalmazott, hogy az összeütközést elkerülje. Ez sikerült is. Viszont csak a gé­pes kocsi fékjei fogtak, mert a pótkocsi fékberendezése nem volt üzembe helyezve, így az maga előtt tóira a teherautót, majd ostorszerűen oldalra kivágódott, s elsodortam délegyháza: felől sza­bályosan kerékpározó Lajkó Fe- . jrenc. >35. -éves. iférfit,, ..aki Jász- szentlászlón, a Kalmárföld 29. szám alatt lakott. Végül a pót­kocsi az árokba borult és maga alá temette a kerékpárost -aki azonnal meghalt. Vidéki Ferencet a bíróság egy év és négy hónapi fogházra ítél­te, két évre eltiltotta mindenfé­le jármű vezetésétől. Szabó János egy év fogházat kapott, de annak végrehajtását háromévi próba­időre feltételesen felfüggesztették, továbbá tíz hónapi időtartamra valamennyi járműkategóriára vo­natkozóan eltiltották a vezetéstől. Az ügyész Vidéki büntetését tu­domásul vette, Szabó esetében pedig súlyosbításért fellebbezett. De fellebbeztek a vádlottak és védőik is enyhítés végett, s így az ítélet még nem jogerős. Ugyancsak pótkocsis teherautó vezetője okozta azt a halálos balesetet is, amely március 10-én délután fél Károm körül tör­tént. Fekete István, Páhi, Petőfi utca 45. szám alatti lakos a Kis­kőrösi Állami Gazdaság pótko­csis teherautójával Ballóször ha­tárában haladt. Az út szélén ke­rékpárját tolta Nagy János 47 éves. Kerekegyháza, Göböly dűlő 24. szám alatti lakos. Fekete sza­bálytalanul kerülte ki a gyalo­gost, nem tartotta be a kellő ol- daltávolságot, s a teherautó lök­hárítója elkapta Nagy Jánost, aki a pótkocsi kerekei alá esett és meghalt. Feketét a bíróság halált okozó gondatlan veszélyez­tetés bűntette miatt egyévi és négy hónapi fogházra ítélte, két évre eltiltotta mindenféle jármű vezetéstől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért jelentett be fel­lebbezést. Azt gondolhatná az ember ezek után, hogy a pótkocsis teherautók, vontatók — hasonlóan a motor- kerékpárokhoz — nagyon veszé­lyes járművek, tévhit ez, hiszen a jármű, legyen az bármilyen tí­pusú, rendeltetésű, azt „csinál­ja”, amit a vezetője akar. Ter­mészetesen ehhez szükséges a kifogástalan műszaki állapoton túl és elsődlegesen, hogy a volán mögött ülő ember ismerje a sza­bályokat, betartsa azokat, ne le­gyen ittas, felelőtlen, hanem. má­sok életére is ügyeljen. Ezek nélkül közlekedésünk soha nem lesz európai színvonalú. Gál Sándor Szederfákat az üveggyárak köré Közismert, hogy az üveggyá­rak igen sok fluorvegyületet bo­csátanak ki. Ezek igen veszedel­mes és súlyos légszennyeződést okoznak. A fluorvegyületekre legérzékenyebbek a növénvek, és az állatok. A lengyel kutatók ta­nulmányozták a fluorvegyületek lekötésének hatásos módját. A Piensk melletti üveggyáv által kibocsátott fluor meghaladta a megengedett mennyiség négysze­resét és nagy pusztulást okozott a környékben. A védelmet a — szakemberek szerint — eperfa- sávok biztosíthatják. Az eperfa abszocbálja, elnyeli a fluort és igen hosszú vegetációs ideje van. késő őszig lombos. Az első ered­mények alapján javasolják vala­mennyi üveggyár környékére sze- derfa-védősávok ültetését. MAI THMÁNK Igen, igen, elmeséltem már párszor, mégis mindenkor szíve­sen megyek olyan társaságba, ahol erről szólhatok. Legelőször persze a gazdaság KlSZ-bizott- ságának tagjai faggattak ki, mindjárt hétfőn, ahogy hazaér­tem; de jártam azóta Kunfehér- tón, Harkakötönyben, három ha­lasi iskolában, és meghívott él­ménybeszámolóra az itteni ösz- szetartás szocialista brigád is. Olyan esemény volt, amiről nem lehet eleget beszélni, s amit so­ha sem lehet megunni. □ □ □ Azt hiszem, sikerült megőriz­nem, magamba zárnom és haza­hoznom azt a nagyszerű légkört, hangulatot, vagy legalábbis az emlékét, mely ennek a négy nap­nak minden percéből sugárzott. Előfordult, hogy megkerestek: gyere, tanuljunk valamint, éne­keljünk együtt... Nem tagadom, időnként nosztalgia kerít hatal­mába, és olyankor erősen él ben­nem az elhatározás: ezt a han­gulatot kell megörökíteni, ezt a felelős-komoly vidámságot kell átültetni a KISZ-taggyűlésekre és összejövetelekre is. □ □ □ Az ismerkedések? Ó, az én Nagy Találkozásaimat... — le­hetetlen elfelejteni. A párt ve­zetőivel, Kádár és Pullai elvtárs­sal, meg a többiekkel... Állan­dóan velünk, közöttünk voltak. Kérdeztek, biztattak, mindenna­pi életünk, munkánk, családunk felől érdeklődtek. Természetes, közvetlen modorban, úgy mint felnőtt a felnőttel, mint mikor régi kedves ismerősök, barátok évek múltával véletlenül össze­futnak az utcán. □ □ □ De bőségesen szolgált tanul­sággal, konkrét útmutatásokkal is a kongresszus. Ügy távoztunk, hogy tudtuk: holnap hol kell folytatnunk, mi a legsürgősebb tennivalónk. Nekem például rendkívül tetszett a mezőgazda- sági szekcióban egy felszólalás, amely a tsz-ekben, állami gaz­daságokban dolgozó KISZ-korosz­Késő bánat 9 A presszó előtt mindig akadnak ácsorgók. A hajósi nevelőotthon „ősidők­től fogva” egy öreg, műemléki épületben van elhelyezve. Ideá­lis környezet az árva, a nehéz körülményeik miatt ide került gyerekek számára. Az igazgató, Illés László nevelötársaival együtt azon fáradozik, hogy a jövő felnőttjei minél otthonosab­ban éljenek az öreg falak között. Mindenben igyekeznek a kedvük­ben járni. A gyerekek hálásak is ezért. Fegyelmezettségükkel, szorgalmukkal, udvarias maga­tartásukkal próbálják megköszön­ni a fáradozást, a törődést. Ez így rendben is van. Ám mostanában a gyerekeket és a ne­velőket egy cseppet sem kedvük­re való dolog foglalkoztatja. Ami­óta a közvetlen szomszédságuk­ban megnyitották az új presszót. Sokak szerint nem is presszó ez, hanem — kocsma. Magam is meggyőződtem róla, amikor a pa- r nászok meghallgatása után szem­ügyre vettem. Délután két és há­rom óra között már jó néhány pityókás ember „vedelte” az italt a cseppet sem rokonszenves he­lyiségben. Hogyan történhetett ez? Miért pont ide hozták a presszót? — kérdeztem az igazgatót. Erre ő indulatosan válaszol: — Mi mondtuk, hogy nem jó lesz, de nem hallgattak ránk! Nem tö­rődtek azzal, hogy nem gyerek­nek való látvány a részeg ember, a csúnya viselkedés stb. Bizony, nem nekik való. Pe­dig — sajnos — van benne ré­szük elégszer. Sokuk ablaka ép­pen a szórakozóhely bejáratára néz. Így a dttlöngélést, a vitatko­zást látják, s hallják a nem ép­pen gyerekfülnek való beszédet. Meg azt például, hogy valame­lyik ittas felnőtt a dolgát végzi az utcán. Az igazgató a megnyitás óla jelentette a dolgot a felettesei­nek; kérelemmel fordult a köz­ségi tanácshoz. Mindez ered- ménytelerí volt. A presszó a he­lyén marad. Hogyisne. amikor annyi pénzt ráköltöttek. Meg — ez igaz is — szükség van- arra is. Mit csináljanak? Legfeljebb — írják az illetékesek válaszul az igazgató leveleire — megszerve­zik jobban az ellenőrzést. S úgy intézkedtek: este tíz óra helyett kilenckor legyen a záróra a presszóban. Ám ez nem sokat változtat a dolgon. Hisz a ki­csiknek nyolckor van takarodó. Nem igénylik az ablakuk alatti zajokat. Ez a helyzet jelenleg. Az igaz­gató tovább perel. kér. mérge­lődik. Mondja, elmegy minden­hova az igazáért. A nevelés iga­záért, a gyermekek jogos érde­keiért. Az illetékesek meg vagy a vállukat vonogatják. vagy apró —a félmegoldásokat jelentő — ígé­reteket tesznek az aggódóknak és panaszkodóknak. Ma már aligha is tehetnének mást. Késő bánat, vagy más kifejezéssel: eső után köpönyeg a mai fél- vagy látszatmegoldás. Előbb kellett volna igazán körültekintően gon­dolkozni. Vagy azokra hallgatni, akik előre látták a mai problé­mát. Nincs más hátra, úgy látszik: ezentúl csupán a presszót látoga­tó vendégek belátásán, jóindu­latán múlik minden. Ebben pedig a község társadalmi ellenőrzésé­nek is szerepe lehet. Méghozzá nem is kicsi. Varga Mihály tályú fiatalok szakmai és általá­nos műveltségét gyarapító to­vábbképzésével i foglalkozott. Népszerű és könnyen megvaló­sítható formát javasolt az illető: vetítéses TIT-előadások szerve­zését mezőgazdasági és kulturá­lis témákban. Eddig ilyen nem volt, legalábbis nálunk a gazda­ságban nem, úgyhogy június ele­jén hozzá is fogunk a Rajk Lász­ló alapszervezetben, őszintén re­mélem, beválik és megkedvelik majd a gyerekek. Vagy említhetném a Győr me­gyei Dorovszki Miklós rendkívül magvas fejtegetését az ifjú szak­munkások helyzetéről, beilleszke­déséről. Mondandójának lényege: el kell érni — és ezért a KISZ- szervezetek is felelősek —, hogy mindenkit képzettségének, ké­pességeinek megfelelő munkakör­ben alkalmazzanak. Milyen iga­za volt! Itt a halasi kerület köz­pontjában is van egy állatte­nyésztő fiú, akinek a beosztása garázsmester és gépudvarfelelős. Hogy is mondjam, olyan dolog ez, mintha én — annak ellenére hogy három évig állattenyésztést tanultam — fognám magam és elszegődnék varrónőnek. Egy má­sik fiatalemberről — ugyancsak a közelben tevékenykedik — tu­dom gépészeti szakon végzett és most növényeket termeszt, holott gépészünk sincs elegendő. Napirendre került továbbá a szervezettség is. Mi aránylag jól állunk: a 30 éven aluliak száma 6—700, közülük 297 ifjúkommu-; nista. A toborzást sem kell túl­zásba vinni, viszont — és ez kü­lön hangsúlyt kapott a kongresz- szuson — fokozottan törődnünk kell nemzedékünkkel. Alakulja­nak ifjúsági szocialista brigádok-, és brigádgyűléseken kell felvet­ni, megvitatni és orvosolni a fia­talokat érintő problémákat. A jó: példa, az összetartás-összefogás1 hajtóereje vigye el aztán a KISZ- en kívülieket a nagyobb közös-'' ségbe, a mozgalomba. Mi ezt az év elején már elkezdtük, egyelő­re két kollektívánk van, és a> tapasztalataink igen jók. □ □ □ Az itthoniakat nagyon izgat-: ták a sporttal kapcsolatos felszó­lalások, határozatok. A Sportol a kongresszus? — nahát az óriási élmény volt. Egyébként a Nép­stadionban az összetett verseny-' ben megyénk a harmadik He­lyen végzett. Mindannyian örül­tünk annak az ötletnek, misze­rint a KISZ-esek ezután az egy­szerűbb és kevésbé ismert sport­ágakban is rendeznek vetélke­dőket, ne csak örökké a labda­játékokat űzzék. □ □ □ Ezen a ponton — fájó szívvel bár, de — félbe kell szrl^ítlnö/n*! a monológot. Nagy Jutkát, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 19 éves fejőnőjét munkahelyén vet­tem rá egy kis beszélgetésre. Rengeteg élményt, tapasztalatot raktározott el magában, és én azzal próbáltam vigasztalni, hogy napestig elhallgatnám, de hát az idő... Igen, akkor az idő vetett gátat, most a helyszűke paran­csol megálljt. Mégis bízom ben­ne, hogy sokan lesznek ott Ha­lason és környékén; akik kér­deznek Jutkától, megfogadják szavait, tanácsait, s szükség ese­tén követik is őt. Mert Nagy Jutka tudja mit csinál, mi a dolga... K. F. Hegy hónap mérlege 9 A szokásosnál nagyobb fi­gyelem és érdeklődés kíséri az 1976-os esztendő indulását. Az új ötéves terv „startja” ugyanis nem egyszerűen folytatása, to­vábbfejlesztése mindannak, amit az előző öt esztendőben ered­ményes munkával, jó gazdaság- politikával elértünk, hanem lé­pésváltás, a fokozott hatékony- sági követelményekhez való fel­zárkózás időszaka is. , Az idei első négy hónap ada­tai biztatóak, bár még nem von­hatunk le az .esztendő egészére messzemenő következtetéseket. A népgazdaság tervszerűen, a cél­kitűzéseknek megfelelően fejlő­dik. A szocialista ipar termelése 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6.8 százalékkal. Eves szin­ten bizonyosan teljesül a terve­zett 6 százalékos ipari termelés- növekedés. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4,5 száza­lékkal csökkent, az állatállomány és -felvásárlás ugyanis kedvezőt­lenül alakult. 9 Az idei tennivalók közt azonban a minőségi követelmé­nyek a döntőek. Biztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5.3 százalékkal nőtt, gyorsabban mint a termelés. A foglalkozta­tottak száma ugyanis 0,6 szá­zalékkal csökkent. Mégis, főként a központi intézkedések hatásá­ra, mérséklődtek a nyomasztó munkaerőgondok. (Kivéve a tex­tilipart, ahol 3 százalékkal csök­kent a létszám, már-már veszé­lyeztetve a tervfeladatok telje-. sítését.) A vállalatok újabban többnyire már nem terveznek létszámnövelést, de általában csökkentést sem. A minisztériu­mok viszont igyekeznek ezt né­hol kikényszeríteni'. Kijelölték azokat a vállalatokat, amelyek a termelékenység gyorsabb emelé­sével már az idén létszámot sza­badíthatnak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs öveze­tében megszüntetendő telepeket, tevékenységeket. Több megyében ’megkezdték a létszám-átcsoportosítást a kor­szerűbb termékek előállítására. A központi utasítások és az előírá­sok fegyelmezett végrehajtásán túl azonban több vállalati kez­deményezésre, határozottabb fe­lelősségvállalásra van szükség, hogy az élőmunkával való kö­vetkezetes takarékosság általá­nossá váljék. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási ki­fizetések pedig még némileg csökkentek is a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való áttállás indokol­ja. Az év végéig teljesíthető lesz a beruházások szerény 2 száza­lékos tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az új ötéves terv által igé­nyelt lépésváltásban talán a leg­nehezebb követelmény a minden piacon előnyösen értékesíthető termékek gyártásának fokozásai Az első három hónap adatai szerint a külkereskedelmi forga­lom kisebb volt mind a terve­zettnél, mind a tavalyi első ne­gyedévinél. 9 Az indulást mégsem mond­hatjuk kedvezőtlennek. Az igé­nyes tőkés piacokra irányuló ki­vitel ugyanis 12 százalékkal gyor-1 sabban nőtt mint a behozatal s így dolláradósságunk növekmé­nye csupán a fele volt a tava­lyinak. Tartós javulás, a nép­gazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását csak a hosszútá­vú fejlesztő és piaci munka ala­pozhatja meg. A hosszútávú fejlesztésekhez csakúgy mint a termelés nyers­anyag- és energiaellátáshoz szi­lárd alapot teremtenek a KGST-, országokkal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szov­jetunióval ezenkívül 10 éves meg­állapodást is kötöttünk: marha­húst és gabonát szállítunk olaj és más tőkés piacokon beszerez-» hető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások érté­ke öt év alatt eléri az 1,3 mil­liárd dollárt. Az 1975-ös esztendő java, idő­ben is, tennivalókban is még előttünk áll. Változatlanul érvé­nyes az MSZMP KB legutóbbi ülésének útmutatása, mely sze­rint a fő figyelmet „... tovább­ra is a társadalmi termelés ha­tékonyságának növeléséje, az anyagi és szellemi erőforrások' ésszerű' hasznosítására kell for­dítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást.” Az új ötéves terv egyik sa­játossága, hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehető­ségek viszont csak visszafogot­tan növekednek. (Különösen az idén és á jövő esztendőben, hogy az eladósodási folyamatot mi­előbb lefékezzük és megállítsuk.) Az ellentmondás feloldása felté­telezi a politikai munka, a tár­sadalmi aktivitás fokozását is. K. J. f f JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom