Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 2. ■1 e Ihagyjuk Iparlagon a földet HU A föld nemzeti kincs, sajátos termelési eszköz, amit növelni ugyan nem, minőségileg viszont javítani lehet. Ezért a mezőgazdasági termelés növelésében a föld jelenti a legnagyobb tartalékot. Helyenként azonban mintha elfeledkeznének erről. A statisztikai adatok szerint tavaly csaknem 15 ezer hektár parlagterület volt Bács-Kiskun megyében. Ez nemcsak a gazdaságoknak, hanem az országnak is veszteség, hiszen az építkezések és egyéb okok miatt évről évre csökken az ország megművelhető földterülete. Ha csak egy kicsit is utánaszámolunk, rögtön kitűnik, mi mindent lehetett volna termelni a parlagon hagyott földeken és mennyivel több zöldség, gyümölcs, tej, hús stb. jutott volna a fogyasztóknak. El kell azonban mondani azt is, hogy a használaton kívüli területek többsége, főként a Homokhátságon, gyenge - termőképességű. Azt mondják, hogy még a ráfordított munkát sem fizeti vissza. De elfogadható-e ez az állítás? A mezőgazdaság korszerűsödésével ugyanis a földek hasznosításának is új formái alakultak ki. A lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet például a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel kötött egyezség alapján gyeppel hasznosítja a homokot. A tapasztalatok szerint a kezdeményezés jónak bizonyult és példa más gazdaságoknak is. A helyi adottságoknak megfelelően mindenhol gondoskodni kell a termőterület használatáról. Ezt a földvédelmi törvény írja elő. A szakigazgatási szervek intézkedtek, a mezőgazdasági üzemek máris keresik a parlagterületek hasznosításának módjait. A becslések szerint az idén csökken a vetetlen földterület, de nem a kívánt mértékben. A Kiskunhalasi és a Kiskőrösi Állami Gazdaság erdővel, szőlővel, gyümölcsössel és részben gyeptelepítéssel hasznosítja az együttesen csaknem 1500 hektár műveletlen földjét. A jászszentlászlói termelőszövetkezet lucernával vetette be a parlagterületét. Tavaly több mint 400 hektár parlagon hagyott föld került a tanácsok kezelésébe. Ezeket átadták a mezőgazdasági üzemeknek, vagy egyéni gazdálkodóknak adták bérbe, akik vállalták szakszerű művelését. Az intézkedések és a jó kezdeményezések ellenére még napjainkban is van műveletlen föld. főként Lajosmizse és Jakabszállás határában. A gazdaságok vezetői sokszor azzal indokolják a parlagterületek növekedését, hogy azok szétszórtan helyezkednek el, vagy más mezőgazdasági üzemek tábláiba ékelődnek be. Ezen lehet változtatni, ha az érdekelt gazdaságok elcserélik vagy átadják egymásnak a beékelődött területeket. így nagyobb táblákat is ki tudnak alakítani. B. Z. KÜLDÖTT VOLT A KONGRESSZUSON Sok élményt és tapasztalatot gyűjtött A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Jogerős tragédiák A jogász olvasó bizonyára furcsának találja a címként alkalmazott szókapcsolatot, de úgy gondoljuk, ezzel lehet legjobban kifejezni annak a három ügynek a lényegét, amelyekben a közeli napokban hozott ítéletet a kecskeméti közlekedési bíróság. A megtörtént közlekedési tragédiákon változtatni már nem lehet, ..jogerőre emelkedtek” abban a pillanatban, amikor megtörténtek. és sajnos, mostanában elég gyakran hallunk, olvasunk karambolokról. Nincs nap, hogy a sajtó, a televízió, a rádió egy- egy esettel foglalkozva ne hívná fel a gépjárművezetők figyelmét az óvatosságra, a körültekintésre, és természetesen a közlekedési szabályok betartására. Az új KRESZ-t előkészítő és jóváhagyó szervek azt várják az intézkedéstől, hogy Magyarország' közieket : dését európai szintre emeljék. Ez pedig,.jóval többet jelent, a leír!, szabályok betartásánál. Mert igaz, hogy szerepel az új KRESZ- ben az udvariasság, az előzékenység, de azt semmiféle jogszabály nem mondhatja meg, hogy ki mikor és milyen mértékben legyen udvarias a közutakon. Tények bizonyítják azonban, hogy ettől az óhajtott európai színvonaltól még nagyon messze vagyunk. Mert mit mondjon az ember akkor, ha a legalapvetőbb közlekedési szabályok betartásának elmulasztása miatt halálos balesetek történnek? Mit mondjon akkor, ha a gépkocsivezető nem adja meg a kötelező elsőbbséget, ha „döglött” fékkel száguld az úton, ha úgy kanyarodik balra nagy ívben, hogy látja: vele szemben szabályosan jön egy másik jármű? Ez bizorjy egyáltalán nem európai színvonal, sőt nem is színvonal, hanem bűntett. Most ilyen bűntetteket ismertetünk az okulás, az elgon- dolkodtatás szándékával. Február 5-én délután négy óra körül Kecel határában történt az a tragédia, amelynek áldozata Bártfai Csaba, Kecskemét, Kada Elek utca 7. szám alatti lakos, a ihegyeszerte ismert és megbecsült építész volt. A fiatalember személygépkocsival haladt az 54-és úton Császártöltés felől Kecel ' irányába. Vele szemben vezette a 3 keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet pótkocsis vontatóját Haszilló József, 29 éves keceli lakos. Haszilló, bár látta a személyautót, mégis bálra rántotta a volánt, hogy bekanyarodjon egy dűlőútra. Az építész már nem tudott megállni, nem tudta az összeütközést elkerülni. Súlyosan megsérült, életveszélyes állapotban került kórházba és két hét múlva meghalt. A személygépkocsiban húszezer, a vontatóban ötezer forint kár keletkezett. Haszilló Józsefet a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt egy év és tíz hónapi fogházra ítélte, két évre eltiltotta mindenféle jármű vezetésétől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet nem jogerős. A tragédia, sajnos, igen. „ Két gépkocsivezető okozta egy kerékpáron, szabályosan közlekedő fiatalember halálát március 4-én Jászszentlászló határában. Vidéki Ferenc, Kiskunfélegyháza, Katona József utca 12 a. szám alatti lakos az úgynevezett régi jászszentlászlói útról úgy akart kihajtani személygépkocsijával a Kiskunfélegyháza felé vezető útra, hogy nem adta meg az ott haladó teherautónak a táblával jelzett kötelező elsőbbséget. Szabó János, Kiskunmajsa, Szigetköz 4. szám alatii lakos vezette a pótkocsis teherautót, s mikor észrevette Vidéki mulasztását, - azonnal vészfékezést' alkalmazott, hogy az összeütközést elkerülje. Ez sikerült is. Viszont csak a gépes kocsi fékjei fogtak, mert a pótkocsi fékberendezése nem volt üzembe helyezve, így az maga előtt tóira a teherautót, majd ostorszerűen oldalra kivágódott, s elsodortam délegyháza: felől szabályosan kerékpározó Lajkó Fe- . jrenc. >35. -éves. iférfit,, ..aki Jász- szentlászlón, a Kalmárföld 29. szám alatt lakott. Végül a pótkocsi az árokba borult és maga alá temette a kerékpárost -aki azonnal meghalt. Vidéki Ferencet a bíróság egy év és négy hónapi fogházra ítélte, két évre eltiltotta mindenféle jármű vezetésétől. Szabó János egy év fogházat kapott, de annak végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztették, továbbá tíz hónapi időtartamra valamennyi járműkategóriára vonatkozóan eltiltották a vezetéstől. Az ügyész Vidéki büntetését tudomásul vette, Szabó esetében pedig súlyosbításért fellebbezett. De fellebbeztek a vádlottak és védőik is enyhítés végett, s így az ítélet még nem jogerős. Ugyancsak pótkocsis teherautó vezetője okozta azt a halálos balesetet is, amely március 10-én délután fél Károm körül történt. Fekete István, Páhi, Petőfi utca 45. szám alatti lakos a Kiskőrösi Állami Gazdaság pótkocsis teherautójával Ballóször határában haladt. Az út szélén kerékpárját tolta Nagy János 47 éves. Kerekegyháza, Göböly dűlő 24. szám alatti lakos. Fekete szabálytalanul kerülte ki a gyalogost, nem tartotta be a kellő ol- daltávolságot, s a teherautó lökhárítója elkapta Nagy Jánost, aki a pótkocsi kerekei alá esett és meghalt. Feketét a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt egyévi és négy hónapi fogházra ítélte, két évre eltiltotta mindenféle jármű vezetéstől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Azt gondolhatná az ember ezek után, hogy a pótkocsis teherautók, vontatók — hasonlóan a motor- kerékpárokhoz — nagyon veszélyes járművek, tévhit ez, hiszen a jármű, legyen az bármilyen típusú, rendeltetésű, azt „csinálja”, amit a vezetője akar. Természetesen ehhez szükséges a kifogástalan műszaki állapoton túl és elsődlegesen, hogy a volán mögött ülő ember ismerje a szabályokat, betartsa azokat, ne legyen ittas, felelőtlen, hanem. mások életére is ügyeljen. Ezek nélkül közlekedésünk soha nem lesz európai színvonalú. Gál Sándor Szederfákat az üveggyárak köré Közismert, hogy az üveggyárak igen sok fluorvegyületet bocsátanak ki. Ezek igen veszedelmes és súlyos légszennyeződést okoznak. A fluorvegyületekre legérzékenyebbek a növénvek, és az állatok. A lengyel kutatók tanulmányozták a fluorvegyületek lekötésének hatásos módját. A Piensk melletti üveggyáv által kibocsátott fluor meghaladta a megengedett mennyiség négyszeresét és nagy pusztulást okozott a környékben. A védelmet a — szakemberek szerint — eperfa- sávok biztosíthatják. Az eperfa abszocbálja, elnyeli a fluort és igen hosszú vegetációs ideje van. késő őszig lombos. Az első eredmények alapján javasolják valamennyi üveggyár környékére sze- derfa-védősávok ültetését. MAI THMÁNK Igen, igen, elmeséltem már párszor, mégis mindenkor szívesen megyek olyan társaságba, ahol erről szólhatok. Legelőször persze a gazdaság KlSZ-bizott- ságának tagjai faggattak ki, mindjárt hétfőn, ahogy hazaértem; de jártam azóta Kunfehér- tón, Harkakötönyben, három halasi iskolában, és meghívott élménybeszámolóra az itteni ösz- szetartás szocialista brigád is. Olyan esemény volt, amiről nem lehet eleget beszélni, s amit soha sem lehet megunni. □ □ □ Azt hiszem, sikerült megőriznem, magamba zárnom és hazahoznom azt a nagyszerű légkört, hangulatot, vagy legalábbis az emlékét, mely ennek a négy napnak minden percéből sugárzott. Előfordult, hogy megkerestek: gyere, tanuljunk valamint, énekeljünk együtt... Nem tagadom, időnként nosztalgia kerít hatalmába, és olyankor erősen él bennem az elhatározás: ezt a hangulatot kell megörökíteni, ezt a felelős-komoly vidámságot kell átültetni a KISZ-taggyűlésekre és összejövetelekre is. □ □ □ Az ismerkedések? Ó, az én Nagy Találkozásaimat... — lehetetlen elfelejteni. A párt vezetőivel, Kádár és Pullai elvtárssal, meg a többiekkel... Állandóan velünk, közöttünk voltak. Kérdeztek, biztattak, mindennapi életünk, munkánk, családunk felől érdeklődtek. Természetes, közvetlen modorban, úgy mint felnőtt a felnőttel, mint mikor régi kedves ismerősök, barátok évek múltával véletlenül összefutnak az utcán. □ □ □ De bőségesen szolgált tanulsággal, konkrét útmutatásokkal is a kongresszus. Ügy távoztunk, hogy tudtuk: holnap hol kell folytatnunk, mi a legsürgősebb tennivalónk. Nekem például rendkívül tetszett a mezőgazda- sági szekcióban egy felszólalás, amely a tsz-ekben, állami gazdaságokban dolgozó KISZ-koroszKéső bánat 9 A presszó előtt mindig akadnak ácsorgók. A hajósi nevelőotthon „ősidőktől fogva” egy öreg, műemléki épületben van elhelyezve. Ideális környezet az árva, a nehéz körülményeik miatt ide került gyerekek számára. Az igazgató, Illés László nevelötársaival együtt azon fáradozik, hogy a jövő felnőttjei minél otthonosabban éljenek az öreg falak között. Mindenben igyekeznek a kedvükben járni. A gyerekek hálásak is ezért. Fegyelmezettségükkel, szorgalmukkal, udvarias magatartásukkal próbálják megköszönni a fáradozást, a törődést. Ez így rendben is van. Ám mostanában a gyerekeket és a nevelőket egy cseppet sem kedvükre való dolog foglalkoztatja. Amióta a közvetlen szomszédságukban megnyitották az új presszót. Sokak szerint nem is presszó ez, hanem — kocsma. Magam is meggyőződtem róla, amikor a pa- r nászok meghallgatása után szemügyre vettem. Délután két és három óra között már jó néhány pityókás ember „vedelte” az italt a cseppet sem rokonszenves helyiségben. Hogyan történhetett ez? Miért pont ide hozták a presszót? — kérdeztem az igazgatót. Erre ő indulatosan válaszol: — Mi mondtuk, hogy nem jó lesz, de nem hallgattak ránk! Nem törődtek azzal, hogy nem gyereknek való látvány a részeg ember, a csúnya viselkedés stb. Bizony, nem nekik való. Pedig — sajnos — van benne részük elégszer. Sokuk ablaka éppen a szórakozóhely bejáratára néz. Így a dttlöngélést, a vitatkozást látják, s hallják a nem éppen gyerekfülnek való beszédet. Meg azt például, hogy valamelyik ittas felnőtt a dolgát végzi az utcán. Az igazgató a megnyitás óla jelentette a dolgot a feletteseinek; kérelemmel fordult a községi tanácshoz. Mindez ered- ménytelerí volt. A presszó a helyén marad. Hogyisne. amikor annyi pénzt ráköltöttek. Meg — ez igaz is — szükség van- arra is. Mit csináljanak? Legfeljebb — írják az illetékesek válaszul az igazgató leveleire — megszervezik jobban az ellenőrzést. S úgy intézkedtek: este tíz óra helyett kilenckor legyen a záróra a presszóban. Ám ez nem sokat változtat a dolgon. Hisz a kicsiknek nyolckor van takarodó. Nem igénylik az ablakuk alatti zajokat. Ez a helyzet jelenleg. Az igazgató tovább perel. kér. mérgelődik. Mondja, elmegy mindenhova az igazáért. A nevelés igazáért, a gyermekek jogos érdekeiért. Az illetékesek meg vagy a vállukat vonogatják. vagy apró —a félmegoldásokat jelentő — ígéreteket tesznek az aggódóknak és panaszkodóknak. Ma már aligha is tehetnének mást. Késő bánat, vagy más kifejezéssel: eső után köpönyeg a mai fél- vagy látszatmegoldás. Előbb kellett volna igazán körültekintően gondolkozni. Vagy azokra hallgatni, akik előre látták a mai problémát. Nincs más hátra, úgy látszik: ezentúl csupán a presszót látogató vendégek belátásán, jóindulatán múlik minden. Ebben pedig a község társadalmi ellenőrzésének is szerepe lehet. Méghozzá nem is kicsi. Varga Mihály tályú fiatalok szakmai és általános műveltségét gyarapító továbbképzésével i foglalkozott. Népszerű és könnyen megvalósítható formát javasolt az illető: vetítéses TIT-előadások szervezését mezőgazdasági és kulturális témákban. Eddig ilyen nem volt, legalábbis nálunk a gazdaságban nem, úgyhogy június elején hozzá is fogunk a Rajk László alapszervezetben, őszintén remélem, beválik és megkedvelik majd a gyerekek. Vagy említhetném a Győr megyei Dorovszki Miklós rendkívül magvas fejtegetését az ifjú szakmunkások helyzetéről, beilleszkedéséről. Mondandójának lényege: el kell érni — és ezért a KISZ- szervezetek is felelősek —, hogy mindenkit képzettségének, képességeinek megfelelő munkakörben alkalmazzanak. Milyen igaza volt! Itt a halasi kerület központjában is van egy állattenyésztő fiú, akinek a beosztása garázsmester és gépudvarfelelős. Hogy is mondjam, olyan dolog ez, mintha én — annak ellenére hogy három évig állattenyésztést tanultam — fognám magam és elszegődnék varrónőnek. Egy másik fiatalemberről — ugyancsak a közelben tevékenykedik — tudom gépészeti szakon végzett és most növényeket termeszt, holott gépészünk sincs elegendő. Napirendre került továbbá a szervezettség is. Mi aránylag jól állunk: a 30 éven aluliak száma 6—700, közülük 297 ifjúkommu-; nista. A toborzást sem kell túlzásba vinni, viszont — és ez külön hangsúlyt kapott a kongresz- szuson — fokozottan törődnünk kell nemzedékünkkel. Alakuljanak ifjúsági szocialista brigádok-, és brigádgyűléseken kell felvetni, megvitatni és orvosolni a fiatalokat érintő problémákat. A jó: példa, az összetartás-összefogás1 hajtóereje vigye el aztán a KISZ- en kívülieket a nagyobb közös-'' ségbe, a mozgalomba. Mi ezt az év elején már elkezdtük, egyelőre két kollektívánk van, és a> tapasztalataink igen jók. □ □ □ Az itthoniakat nagyon izgat-: ták a sporttal kapcsolatos felszólalások, határozatok. A Sportol a kongresszus? — nahát az óriási élmény volt. Egyébként a Népstadionban az összetett verseny-' ben megyénk a harmadik Helyen végzett. Mindannyian örültünk annak az ötletnek, miszerint a KISZ-esek ezután az egyszerűbb és kevésbé ismert sportágakban is rendeznek vetélkedőket, ne csak örökké a labdajátékokat űzzék. □ □ □ Ezen a ponton — fájó szívvel bár, de — félbe kell szrl^ítlnö/n*! a monológot. Nagy Jutkát, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 19 éves fejőnőjét munkahelyén vettem rá egy kis beszélgetésre. Rengeteg élményt, tapasztalatot raktározott el magában, és én azzal próbáltam vigasztalni, hogy napestig elhallgatnám, de hát az idő... Igen, akkor az idő vetett gátat, most a helyszűke parancsol megálljt. Mégis bízom benne, hogy sokan lesznek ott Halason és környékén; akik kérdeznek Jutkától, megfogadják szavait, tanácsait, s szükség esetén követik is őt. Mert Nagy Jutka tudja mit csinál, mi a dolga... K. F. Hegy hónap mérlege 9 A szokásosnál nagyobb figyelem és érdeklődés kíséri az 1976-os esztendő indulását. Az új ötéves terv „startja” ugyanis nem egyszerűen folytatása, továbbfejlesztése mindannak, amit az előző öt esztendőben eredményes munkával, jó gazdaság- politikával elértünk, hanem lépésváltás, a fokozott hatékony- sági követelményekhez való felzárkózás időszaka is. , Az idei első négy hónap adatai biztatóak, bár még nem vonhatunk le az .esztendő egészére messzemenő következtetéseket. A népgazdaság tervszerűen, a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6.8 százalékkal. Eves szinten bizonyosan teljesül a tervezett 6 százalékos ipari termelés- növekedés. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4,5 százalékkal csökkent, az állatállomány és -felvásárlás ugyanis kedvezőtlenül alakult. 9 Az idei tennivalók közt azonban a minőségi követelmények a döntőek. Biztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5.3 százalékkal nőtt, gyorsabban mint a termelés. A foglalkoztatottak száma ugyanis 0,6 százalékkal csökkent. Mégis, főként a központi intézkedések hatására, mérséklődtek a nyomasztó munkaerőgondok. (Kivéve a textilipart, ahol 3 százalékkal csökkent a létszám, már-már veszélyeztetve a tervfeladatok telje-. sítését.) A vállalatok újabban többnyire már nem terveznek létszámnövelést, de általában csökkentést sem. A minisztériumok viszont igyekeznek ezt néhol kikényszeríteni'. Kijelölték azokat a vállalatokat, amelyek a termelékenység gyorsabb emelésével már az idén létszámot szabadíthatnak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs övezetében megszüntetendő telepeket, tevékenységeket. Több megyében ’megkezdték a létszám-átcsoportosítást a korszerűbb termékek előállítására. A központi utasítások és az előírások fegyelmezett végrehajtásán túl azonban több vállalati kezdeményezésre, határozottabb felelősségvállalásra van szükség, hogy az élőmunkával való következetes takarékosság általánossá váljék. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási kifizetések pedig még némileg csökkentek is a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való áttállás indokolja. Az év végéig teljesíthető lesz a beruházások szerény 2 százalékos tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az új ötéves terv által igényelt lépésváltásban talán a legnehezebb követelmény a minden piacon előnyösen értékesíthető termékek gyártásának fokozásai Az első három hónap adatai szerint a külkereskedelmi forgalom kisebb volt mind a tervezettnél, mind a tavalyi első negyedévinél. 9 Az indulást mégsem mondhatjuk kedvezőtlennek. Az igényes tőkés piacokra irányuló kivitel ugyanis 12 százalékkal gyor-1 sabban nőtt mint a behozatal s így dolláradósságunk növekménye csupán a fele volt a tavalyinak. Tartós javulás, a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását csak a hosszútávú fejlesztő és piaci munka alapozhatja meg. A hosszútávú fejlesztésekhez csakúgy mint a termelés nyersanyag- és energiaellátáshoz szilárd alapot teremtenek a KGST-, országokkal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szovjetunióval ezenkívül 10 éves megállapodást is kötöttünk: marhahúst és gabonát szállítunk olaj és más tőkés piacokon beszerez-» hető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások értéke öt év alatt eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az 1975-ös esztendő java, időben is, tennivalókban is még előttünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP KB legutóbbi ülésének útmutatása, mely szerint a fő figyelmet „... továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséje, az anyagi és szellemi erőforrások' ésszerű' hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást.” Az új ötéves terv egyik sajátossága, hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehetőségek viszont csak visszafogottan növekednek. (Különösen az idén és á jövő esztendőben, hogy az eladósodási folyamatot mielőbb lefékezzük és megállítsuk.) Az ellentmondás feloldása feltételezi a politikai munka, a társadalmi aktivitás fokozását is. K. J. f f JL