Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

1976. június 16. • PETŐFI NÉPE • 5 A TANKÖTELEZETTSÉGI TÖRVÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT A sükösdi általános iskolában Kapitány Öttó igazgatóval, a sükösdi álta­lános iskola, oktatási kérdéseiről beszélge­tünk a tanév végén. A tantestület összetételéről érdeklődve megtudom, hogy a tanárok mindegyike meg­felelő végzettségű, képesítés nélküli nevelő­ket csupán a szülési szabadságon levők he­lyettesítésére szerződtettek, de egyébként ők is tanulnak. Az intézmény szakos ellátottsága államvizsgáznak gyógypedagógiából, tehát a lyokban végzett oktató-’nevelő munka is megfelelő színvonal­ra emelkedik. A kedvező személyi feltételek mellett az iskola jó tárgyi adottságokkal . is büszkélkedhet. A tizenhat tanulócsoport ^ felsőtagozatosai szaktantermi rendszerben tanulnak és az in­tézményhez még három kisegítő.'osztály, négy napközis, és hat óvodai csoport tartozik. Beszélgetésünk során elsősorban a községi oktatás hatékonyságáról ejtünk szót. ketten most kisegítő osztá­Óvoda és beiskolázás Sükösdön megoldották az óvo­dáskorú gyérmekek elhelyezését. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a Május 1. Termelőszövetkezet áldozatkész segítségével az utób­bi három év alatt két új óvodai, csoportot szerveztek. A fejlesz­tés következtében minden dol­gozó szülő kisgyermekét fogadja az intézmény, sőt a népességsza­porulat várható emelkedése sem okoz majd gondot a községben. — A teljes óvodai foglalkozta­tással könnyebbé vált az iskola helyzete is — magyarázza Kapi­tány Ottó.— A múltban állandó gondot okozott a kedvezőtlen családi környezetben nevelkedő cigánygyermekek első osztályos előmenetele. Próbálkoztunk több­féle megoldással: korrekciós osz­tály szervezésével, felzárkóztató jellegű oktatással, de a problémát véglegesen az óvodabővítés ol­dotta meg. A gyermekek ugyanis az itt töltött három év alatt megszerzik az iskolakezdéshez óhatatlanul szükséges ismeret- mennyiséget. Két éve már meg is szűnt az ilyén típusú .'külön osztály. Sükösdön az iskolába készülődő nagycsoportos gyermekek közöl l egész- évben végeznek , iskola- érettségi vizsgálatokat. Az óvó­nők megfigyeléseit tanítók és a községi orvos részvételével foly­tatott beszélgetés tapasztalataival egészítik ki, és így alkotnak pon­tos képet a gyermekek fejTélTsé- géről. ■— E .felmérés eredménye hatá­rozza meg beiskolázási munkán­kat — folytatja az igazgató. — Tavaly például, azt tapasztalva, hogy tíz-tizenöt gyermek. érett­sége nem éri el a szükséges fo­kót. korrekciós osztályt szervez­tünk. E tanulócsoport csupán ab­ban különbözött, a másiktól, hogy kisebb létszámmal indult, qs így a tanító hatékonyabb oktatási-ne­velési módszereket alkalmazha­tott. Ennek eredményeképpen a zömmel júniusi-augusztusi szü­letésű gyere.kek egy év álatt utolérték idősebb ' társaikat, és a másodikban már megszűnt a két osztály különbsége. Kevesebb a bukás Az országban sokfelé az .úgy­nevezett automatikus- továbbhala­dás rendszerével igyekeznek ki­iktatni az első-rhásodikos tanu­lók bukását. Azokban -áz isko­lákban. ahol ezt á módszert al­kalmazzák. kél éven át nem osz­tályozzák a gyermekek tudását. Sükösdön úgy ítélik még. hogy a jó iskolaejőkésztlés feleslegessé teszi ezt az eljárást: a hatékony, céltudatos pedagógiai munka meghozza eredményét. A tankö­telezettségi . törvény érvényesíté­sének gondjait a községben . in­kább a beiskolázás' nehézségei .(»kozzák.-— Véleményem szerint sokkal szigorúbb rendszabályokra lenne szükség ahhoz, hogy minden hat­éves gyerek iskolába kerüljön — mondja -az ..igazgató. — • Nagyon- érezzük., a. hümváf antóföj nincs pontos nyilvántartásunk az itt élő tanköteles korú fiatalok­ról. Évről évre igen sok energiát igényel, valamennyi gyerek felku­tatása. Az ilyen feladattal meg­bízott tanárnak valóságos hálóza­tot kell kiépíteni — elsősorban a cigánylakosság körében —, hogy mindetji érintett fiatalt megtalál­jon. Bizony az állampolgári kö­telezettségeknek érvényt szerző hatóságok is csak alig-alig tá­mogatják a munkánkat. Azoknak a tanulóknak a sorsa pedig nagy­részt bizonytalan, akik eltávoz­nak a községből, hiszen nem tud­juk ellenőrizni, hogy új lakóhe­lyükön beiratkoztak-e az isko­lába ... Bukások és pótló foglalkozások Az iskolakezdés nehézségeivel eredményesen birkóznak meg a sükösdi tanintézetben. De vajon mit tesznek azért, hogy. a tanulók nyolc év alatt évveszteség nélkül fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat? — Semmi különöset' — vála­szolja—. csupán betartjuk az előírásokat. Tennivalóinkat ugya­nis világosan és. érthetően meg­fogalmazzák az érvényes utasítá­sok. Az évközig lémaztn-ó^oszlájv^- zatok gyérekékor. Tanárt éli szülöd kel ról, hogy ki melyik anyagrészből áll rosszul. Az elégtelenek kija­vítására tehát évközben is nyílik lehetőség, amit kiegészítettek a májusi—júniusi hónapokban tar­tott pótló1 foglalkozások. Fejlesztés előtt Az iskola vezetésének alapel­ve: legyen az intézmény nyitott a szülők, az érdeklődők előtt, is­merjék meg minél többen az ok­tató-nevelő munka gondjait, ke­ressék fel a tantermeket, láto­gassanak el az órákra. A peda­gógusok fogadóórái, a nyílt ta­nítási napok ezért mindig sok szülőt vonzanak. A tanintézet ki­vívta a község lakosságának elis­merését. A társadalmi figyelem áldozat- készségben is megmutatkozik. Már tervezik az új, négymillió forintos költséggel felépítendő szabadulnak a „szükség-tornaszo­bák” és megszüntetik az alsóta­gozatosok délelőtt-délután válta­kozó tanítását. Éz a fejlesztés nyújt lehetőséget arra is, hogy a gyógypedagógiai oktatást to­vább differenciálva önálló osztá­lyokat szervezzenek a szomszédos Érrekcsanád és .. Nemesnádudvar tanulóinak körzetqsitésével. Pavlovits Miklós tornacsarnokot, elkészültével fel­9 Most, a nyári vakáció idején a tanulóknak csak emlékképként marad meg az elmúlt tanítási év egyik utolsó pillanatfelvétele. Szlovákiai a.. Megszokottá vált már sokak számára a külföldi utazás. Az egyéni és csoportos egyaránt. Nincs abban hát semmi külö­nös, ha harmincnyolc ember autóbusszal nekiindul Bács- Kiskunból, hogy ismerkedjen Szlovákia tájaival, műemlékek­ben gazdag városaival. Amiért e riportsorozat mégis meg­született. annak az az oka. hogy utunk során a szokásosnál több irodalmi és történeti emlékhelyet volt alkalmunk meg­ismerni. ,,A fehér asszony ’ * kastélya Mintha az amúgy is tökéletes szervezést akarta volna gazdagí­tani az IBUSZ: kitűnő időjárást kaptunk ajándékba erre az öt napra. Ap ódon várak, hömpöly­gő folyók, a titkokat rejtő erdők és a május elsejére, fellobogó­zott városok közé belopakodott a nyár. Mielőtt átlépjük a határt, előt­te nagy lélegzetet veszünk: rö­vidke pihenő alatt gyönyörkö­dünk Salgótarján központjában. Többek között Varga Imre döb­benetes erejű Radnóti-szobrában. Aztán a . határátlépés izgalmai. Különösen — hárman vannak ilyenek — akik először utaznak „lőcsei fehér asszonynak" Kor- pónaynénak a szürke; szögletes kastélyát. „Itt aludt a költő” Rimaszombatnak tizenötezer lakosa van. Ám történelmi em­lékekben vetekszik sok nagyvá­rossal is. Falai között megfordult többek között Görgey és Petőfi. Jiskra, a cseh hadvezér itt talál­kozott Hunyadi Jánossal. . S akik itt születtek, hírességek, alig le­hetne felsorolni. Tompa Mihály. Blaha Lujza, Ba'rtókné Pásztor Ditto, Ferenczy István nevét em­lítjük csak. És Győri Dezső köl­tőét, akit haláláig oly erős szálak fűztek Kecskeméthez. Az ő ,,Pe­tőn Gömorben" című verseben olvastuk: „A Rima-parti kicsi M'árvs — az élő múlt és így tanít szeretett szabadsagot„ és március /uralmait." Igen, Petőfi itt járt: talán ép­pen úgy gyönyörködött a kedves, hangulatos utcácskákban, mint most mi, Bács-Kiskun kíváncsi polgárai. A város központjában van a Tomasikova utca. A 21. szá­mú földszintes sárga házon tábla: „E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor". A tábla fölött koszorúk, az emlékezés virágai. Csendes utca, az ablakokban muskátlik. Amikor bent vagyunk a házban. Drencsikova Mária gondnoknő az egyik sarokba mu­I Az emléktáblán mindig van koszorú. külföldre. Ám egy kicsi izgalom legalább azoknak is kijut, akik jól néhány országot bejártak már.. Szlovákiában vagyunk hát. Mint egy hatalmas sziklatömb: előttünk magasodik Fülek rozs­dás várroma. „Itt tartották a tö­rök alatt Pest megye gyűléseit" — jegyzi még egyik útitársunk. Kicsi városkák, kedves falvak következnek. Az utcákon kétol­dalt árok, a. hegyekből lezúduló vizeknek; rajtuk kicsi hidak a házak előtt. Romantikus látvány. Girbe-gurba utakon szalad ve­lünk a busz. Taligát tol egy öreg­ember; s babakocsit egy hosszú hajú férfi; majd nyikorgó sze­kér jön, utána csillogó Skoda gépkocsi, meg fatörzsekkel meg­rakott teherautó. A lüktető élet változatos jelei. A kicsi faluk utcáin virágos májusfák maga­sodnak, csaknem az égig. Köze­ledünk első úticélunkhoz. Rima­szombat városához. Mielőtt elér­jük, az út mellett balra látjuk. Ozsdány falu legszélén a híres 9 Ebben a házban szállt meg Petőfi, tat: „Itt aludt a földön a költő." Rimaszombat törökös pince­éttermében. a „Szultán”-ban ebé­delünk. Finom csehszlovák sör­rel mossuk le közben az út porát. Amikor ismét kint vagyunk a déli ragyogásban a bejárat mel­lett feltűnik egy márványtábla. Olvassuk rajta a szöveget: „1919- ben ebben az épületben székelt a városi direktórium. Az emlék­tábla a Szlovák Tanácsköztársa­ság 50 éves évfordulója emlékére készült/’ Krasznahorka vára Rozsnyó mellett visz el az utunk. Itt volt 1706-ban a kuru­cok főhadiszállása. A város te­metőjében nyugszik örökre Mó­ricz Zsigmond fia. Bandika. Itt járt iskolába a nagy szlovák ha­zafi. Safárik. És Rozsnyón szü­letett Petőfi híres barátja, Pákh Albert. (Eszembe jut. hogy olvas­tam halhatatlan költőnknek nem tetszett ez a város: Azt írta: „koldus kalapjában alamizsna". Azóta sokan bizonyították, hogy nem volt igaza Petőfinek. Gyö­nyörű a hegyek közé ékelődött Rozsnyó.) ' Megyünk tovább.- kelet felé; Egy ékes'korona a hegy fején: Krasznahorka vára. A szlovákiai kísérőnk, Hugyec Rudolfné — Vilma. Vilma néni, kinek ho­gyan — egyszerre énekelni kez­di: „Krasznahorka büszke vára, meglátlak-e valaliára?" Valaki felsóhajt: „Kuruc dal!" De más­valaki kiigazítja: „Ez nem kuruc dal: egy grófnő irta.' 1906-ban, mikor Rákóczi hamvait. Törökor­szágból hazahozták." A szom­szédja megjegyzi: „Oe azért na­gyon szép!” Kérjük,' álljon meg a busz. Mindenki gyönyörködni akar a méltóságteljesen trónoló „büszke várban”. A soktornyú erődít-, mény mögött háttérnek szép az erdővel borított magas hegység. A közelben az Andrássy-mauzó- leum. A főúr — gróf Andrássy Dénes a múlt században egy cseh színésznőt vett feleségül. Ne­ki ajándékozta ezt a művészi re­meket, melyhez a világ minden részéből hoztak márványt. A tágas park egy meghitt zu­gában a hűséges kutya szobra áll: Stróbl Alajos alkotása. Megyünk tovább. Közben már elhaladtunk Beje falu mellett: ott élt Tompa Mihály a költő. Petőfi meglátogatta őt: beszá­molt róla az „Üti levelekében. Varga Mihály (Folytatjuk) A -kTrn? Hej Balaton, Balaton!- Ébren vagy? ** — Mgen — de haggyál alud­ni! — Na ne vacakolj. Térj ma­gadhoz ... Hé, kitört a vakáció, nyaralni indulunk. Elfelejtetted? Még van mit bepakolni; keljünk! — Hű, a betyárját! Így tettük meg az első lépése­ket a Balaton felé, május virág­jában. Igen, azon a napon — ha fátyolfelhők mögül is — még sütött a nap. A csomagolásnál éles összetű­zés támadt közöttünk. A kabát miatt. A feleségem: — Nem bolon­dultam meg: nem viszek! Jú­niusra fordulóra? Én: — Legalább az orkánt. Kis helyet foglal el; könnyű. F.: — Orkánt, hh! Mikor rég kiment a divatból. Nem nézetem le magam. É.: — Még ha te cipelnéd a bőröndöket, megérteném. F.: — Ugyan, hagyd már abba! Még kifelejtek valami fonto­sat ... Ugye mondom: ha semmi mást nem, de ezt a könnyű kis nyárit még beleteszem. É.: — Hányadik „kis könnyű nyári" már az? F.: — Csak a hatodik. Sajnos, nincs több rongyom. É.: ■— Szegénykém... F.: — Csak ne gúnyolódj. Na­gyon jól tudod, hogy valósággal kinézik az embert az asztal mel­lől a nők, ha már három napja ugyanazt a vackot szedi magá­ra. Okos enged. Mármint az ér­telmetlen vitában. Azért nejem orkánját is be­csempésztem. Az üdülőben — harmadik — és további napokon, egészen a „túlnyomóig”. — Apukaaa? — Hm? — Te se tudsz aludni?... Én már fél öt óta ébren vagyok. Húzd már el a függönyt. Milyen idő van? Sütni fog? — Kis bohó. Nem hallod, hogy veri az eső az erkélyt? Meg ahogy a szél zörget az' ajtót, ablakot? Várj, mindjárt részle­tesebben beszámolok. Leszállók. A nyílászáró szerkezet ajtós felénél (igen, ez az üvegfal-oldal ablak is, ajtó is) kilesek. É.: — Szép — a fene bele. Vad hullámok, fehér tarajosak. A fák negyvenöt fokos szögben hajlongafiak, a járdákon fénylik a viz, pattognak a pázsit fű­szálai, pedig csak szelíden veri őket az eső. De veri! A túlsó partból semmi se látszik. Ti- hányról csak sejtem, merre van..-. F.: — Jó, elég volt. Add ide a nyugtatót. É.: — És reggeli is csak há­rom óra múlva lesz még! Hu, hidegebb lehet, mint tegnap. Majd lefagy a bokám, úgy húz itt befelé a fagyos szél a vas­keret alatt. Mosdanék, hogy az­zal is teljen az idő, de nem merek kimenni a fürdőszobába. Mert akkor el kellene venni az ajtó mellől a széket, amellyel kitámasztottuk,' hogy ne zörges­se annyira a huzat. Az üdülő- szomszédéknál két kisgyerek van, még felébrednének... Saj­nos, vissza kell tentélni. F.: — Tíz nap lement már, és még csak kétszer napoztam. Másodszor idefent az erkélyen, szélvédett helyen. Brrr. Fázom. De jó lenne most odahaza... Az üdülő ebédlőjéig 25—30 méter a távolság.' Minden külö­nösebb ' szervezés nélkül a koco­gó . mozgalom módszereivel tesz- szük meg az utat. Csak kétrét görnyedve, hátunkat a viharos erejű szélnek, esöpásztáknak vetve. F.: — Figyeld, mennyire nem hoztak magukkal orkánt se? Szerencsétlenek. É.: — Chm... chm. Nem élek vissza a helyzettel. Az erkölcsi győzelem úgyis az enyém. S milyen szórakoztató látvány, hogy a nők tisztes há­nyada töltöttkáposztának öltözik étkezésekkor. Nadrág, egy puló­ver, kettő, rá a kardigán, s a derék körül itt-ott ' a takaró, amit nem szabad lehozni a szo­bából. De ki ad most erre. A „könnyű kis nyári" holmi­kat azért csak bevetette az asz- szony. Furfanggal. A három — ird és mond 3! — verőfényes napon, amiben két hét alatt ré­szünk volt (no meg egy amo­lyan fél-naposon) reggelihez s ebédhez is más-másba öltözött. Ez meg az ő erkölcsi diadala volt. Tóth István A DEFA-film három évtizede 1946-ban .alakult meg aDÉFA- filmstúdió, ’S- ezzel a haladó né­met filmművészet történetében új szakasz kezdődött, amely nem a „felejtés ópiumát”, hanem erőt, akaratot, életörömet kívánt filmvászonra vinni és olyan filmművészetet akart teremteni, amely az igazságot ábrázolja és az értelemre hat. Ez a művészet öntudatosan nyúl a proletár for- radalmiság hagyományaihoz, ugyanúgy, mint a humanista né­met film örökségéhez. Kezdetben a filmek a fasiz­mus elleni küzdelem ábrázolá­sát választották témául, s a mű­vészek — de a társadalom is — igényelte a múlt ábrázolását. A DEFA-stúdióból kikerült első játékfilm----A gyilkosok köz­t ünk vannak — középpontjában az antifasiszta összefogás állt, míg a „Körforgás" című film­ben már a munkásosztály, a marxista—lenin'sta párt és az öntudatos antifasiszták közös fellépését. szemléltették. Az 1949-ben bemutatott „Minden­napi kenyerünk” premierje egy­beesett az NDK 11 api fásával, s e film új minőseget hozott. Ren­dezője szocialista-realista film­alkotást mutatott be... Számos érdeklődőt vonzanak a DEFÁ-stúdióban készült doku­mentumfilmek, népszerű tudo­mányos alkotások, trükkfilmek is. (BUDAPRESS—PANORAMA) L AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L 29 —HE FftjeTTK, BARÁTAIM, SiÁMOéKVHK t€x€s, Ml A TATOK jorvajk / — rhtMiuió foes üzen etet reá ATaonihx az suténsifut* szem a tekercsem az. emberuög ELSoeuvn­Tt/UsAMAX lÚrTTMETE úah Met&eiKfTue. — TAAJHsÁtrc Apzrvr uoor ez soha ritte *£ JtAegTticofft Aeee eiéiEr hoztok, SléKT VAfYVNK IV —euiöx Mi ■ Minőén Peoroenr MesaéM/Toiri/Ai/e a töloöh, mem teuer ezeket Tósae haumAlmi.-arra xeeen. Azon mal eíujA össze A S26MÁTVST, 60U00S- “ XoojexARRÓL, HOGY Az összes efítxöziS ei ÉRTESÍTSE A OKÁtOT, kotr bljottuhk tv HAervMx. —xenoxn/iiti xózcEMénv' v—EetotoAtrex az eía/Ex aehogcetTt otXm, 1amelyet a mAocoa, seafrseeeoei mimoea/ aoöa'ucmjSs Atveí • ttr az eafsz emoer/sTg Öthat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom