Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

ludó mértékben — évente több mint 5 százalékkal — nőit, mindenekelőtt a termelésnövekedés, a. foglalkoztatottság teljessé, válása és a központi bérintézkedések hatására.

A vártnál ugyancsak nagyobb arányú — évente mintegy 9—10 százalékos — volt a kereskedelmi forgalom növekedése, amelyet kedvezően befolyásolt a hálózat- fejlesztési elképzelések megvalósulása. Számos új, korszerű ABC- áruház, szakbolt épült a községekben, fejlődött a tanyai, bolthálózat, s javult a külterületi üzletek áruellátása is.

A tervezettnél gyorsabb Ütemű volt a fejlődés a tanácsi gazdálkodásban. a településfejlesztésben és a kommunális ellátásban. A 22 településen összesen 3400 lakás épült — ebből 156 állami —- s öt nagyközségben és Városföldül! nem ritkaság ma már az emeletes társasház sem. Mindezt elősegítette a tanácsok jobb telekgazdálkodása és az. hogy rendkívül sokat áldoztak a közművesítésre. Jakabszálláson például új vízmüvet hoztak létre. Kunszentmikló- son elkészült a szennyvíztisztító- telep. A községfejlcszlési alapokból 95 kilométer vízveztMékhálo- zat. 45 kilométer belterületi út. 43 ezer négyzetkilométer járda épült, s 90 ezer négyzetméterre! nőtt a parkok területe. Az egészségügyi ellátás, fejlődését jelzi többek között, hogv nyolccal gyarapodott az orvosi, illetve fogorvosi rendelők száma, s feltétlenül idekívánkozik még az. amit a felnövekvő úi nemzedék érdekében tettek a járásban 825 új óvodai hely és 24 általános iskolai tanterem felépítésével.

Az eredményekben migv szerepé volt a koordinációs munka fejlődésének — amely 33 millió forinttal növelte a tanácsok beruházásra fordítható pénzeszközeit —. s a szinte minden községben kibontakozott nagyarányú társadalmi összefogásnak, hiszen a lakosság áldozatkész kétkezi munkája jóvoltából mintegy 200 millió forint értékű létesítménnyel gyarapodtak öt év alatt a járás községei. E tiszteletre méltó lakossági összefogás eredménye az is. hogv a megyei településfejlesztési versenyben a tervidőszak alatt négy alkalommal ért el első helyezést a kecskeméti járás, s ők a n.vertései a IV. ötéves tervi ösz- szesített versenynek is;

Nem kevésbé lelkesitőek azok a célok sem. amelyeket* az V. ötéves terv során kívánnak elérni. Ügy tervezik, hogy a gazdálkodás hatékonyságával összhangban, az új tervciklusban mintegy 18—20 százalékkal nő az egy főre jutó reáljövedelem. Változatlanul fontos társadalompolitikai feladatként kezelik a lakásépítést, amely lehetővé teszi, hogy 1980-ig 3503 lakás épüljön fel magánerőből, szövetkezeti szervezésben és a tanácsok közreműködésével. Egészségügyi. szociálpolitikai feladatok megoldására a járás községei mintegy 15 millió forintot fordítanak. Kerekegyházán egészség- ügyi központ. Lászlófalván. Ti- szaalpáron, Bugacon és Szabad- szálláson gyógyszertár épül, Ti- szakécskén, Lajosmizsén, Lakite- lekerr 130-cal növelik a bölcsődei helyek számát, s tovább bővítik a nagyközségekben a szakorvosi rendelések óraszámát.

A kulturális ágazatban változatlanul elsődleges feladat az általános iskolai oktatás feltételeinek javítása. Ennek érdekében Lajosmizsén a 272 személyes általános iskolai kollégiumon kívül 8, Kerekegyházán 6. Bugacon 4, Izsákon 2, Jakabszálláson -4, Ágasegyházán két általános iskolai tanterem építését tervezik cél- csoportos beruházásból, s a tanácsok 18 tantermet építenek saját erőből. Figyelmet érdemlő, hogy a járás hat nagyközségében épül célcsoportos támogatásból és saját erőből tornaterem, s hogy a tantermek gyarapítása mellett a napközisekre is gondoltak: Kun- szentmiklóson 2000. Lakiteleken 500 adagos iskolai melegkonyhát építenek, s négy naoközi otthoni foglalkoztató terem is elkészül a tervidőszakban. A tanácsok széles körű összefogással 800 óvodai hely létrehozását tervezik, társadalmi összefogás jóvoltából éoül óvoda Lajosmizsén; Kerekegyházán és Nyárlőrincen. Érdemes megemlíteni még. hogv a következő években felépül a tiszaalcári művelődési ház. számos községben oedie korszerűsítik a mozihelyiséget, a könyvtárat, művelődési házat.

Elkészültek a közmű- és kommunális fejlesztésre vonatkozó tervek is. Ezek szerint a tervidőszakban a járás községeiben 80 kilométerrel bővül a vízvezeték- hálózat, törpevízmű épül Izsákon és Orgoványon, 18 kilométernyi utat korszerűsítenek, s újabb 20— 22 kilométer belterületi utat, 10 kilométernyi járdát építenek.

Mi mással zárhatnánk e sorokat, mint azzal, hogy e tervek, célok érdekében — a pártszervezetek, a kommunisták irányításával — érdemes összefogni a járás valamennyi lakosának: a sok ezer tanyasinak éppúgy, mint a városiasodó nagyközségek népének. E. É.

szerpaprika, valamint a zöldborsó intenzívebb termelését, a burgonyatermesztés fejlesztését, s a termálvizeket is hasznosító Tisza menti zöldségtermesztés! rendszer, létrehozását tűzték ki célul. Az előrejutásban a nagyüzemek mellett fontos szerep vár a szakcsoportokra, s a mintegy 25 ezer háztáji kertgazdaságra is, amelyek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a terveknek megfelelően — a tiszakécskei ÁFÉSZ tapasztalatai alapján — évente 25—30 százalékkal növekedjen a fóliás zöldségtermesztés.

Korszerűsödő ipar

A járási pártértekezlet á IV. ötéves') terv időszakára az ipari termelés 35—40 százalékos növekedését irányoztá elő. A gyors ütemű fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy öt év alatt a termelés 86 százalékkal nőtt, és az ipari termékek értéke elérte az 1,7 milliárd forintot. A járás 64 ipari munkahelyén ma már 17 ezer munkás dolgozik, a kereső lakosság 34 százaléka. Az elmúlt években új üzemek, gyáregységek, telephelyek létesültek — Kunszéntmiklóson a TEMAFORG, Tiszakécskén a REMIX gyáregysége —, s jelentős rekonstrukciót valósított meg a tiszakécskei VÉGYÉPSZER. a Likőripari Vállalat telepe, a kun- széntmiklósi VáV. továbbá a lajosmizsei, szabadszállási, kunszentmiklósi ktsz.

A beruházásokkal, a szakképzettség növekedésével arányosan javultak a munkakörülmények, fejlődött az üzemek műszaki színvonala, korszerűsödött ’ a gyártmánytechnológia. Az eredmények mellett azonban gondok is vannak. Helyenként a telep-- helyek elaprózottsága, szétszórtsága nehezíti a korszerű technika alkalmazását, több üzemben — például a MEZŐGÉP tiszakécskei és kerekegyházi gyáregységeiben, s néhány ktsz-nél javításra vár a 'szociális és kommu 9

nális ellátás és csaknem mindenütt jelentékeny termelési tartalékok forrása még a. munkaidő és a termelőberendezések jobb kihasználása.

Mindezek alapján az új ötéves tervíeladatok is előrajzolódnak. Ma már nem új üzemekre van szükség, hanem a meglevők korszerűsítésére, hogy gazdaságosan verseny- és exportképes termékek sora készülhessen. Mégpedig 48—50 százajékkal nagyobb értékben, mint a korábbi öt esztendőben.

Az V. ötéves tervidőszakban fontos népgazdasági feladatok megoldásából is részt vállalnak a járásban működő gyárak, gyáregységek. A tiszakécskei VÉGYÉPSZER gyár például közreműködik a paksi alomerőmű és a Borsodi Vegyikombinát építésében, és a szeszipar fejlesztésében. A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat víztisztító berendezések és komplex vízgépészeti egységek gyártásában, a MEZŐGÉP kerekegyházi gyáregysége pedig a közúti járműprogram megvalósításában vesz részt, s megkezdi az (Úgynevezett: cserélhető felépítményi szerkezet gyártását, amely új lehetőséget teremt a személyszállítás korszerűsítésére.

A tervek szerint a lakosság számára végzett szolgáltatások a következő öt évben 38—40 százalékkal fejlődnek a járásban. A legfontosabb feladat a- lakáskar- bantartás. a textiltisztítás, a rádió-. tv-, és a gépkocsi-szervizhálózat bővítése, s tovább kell javítani a tanácsi költségvetési üzemek építőipari tevékenységét.

Jobb

életkörülmények

A gazdasági eredményekkel összhangban javultak az életkörülmények, fejlődött a kommunális ellátás, változtak az oktatás, művelődés lehetőségei. A lakosság reáljövedelme 1970 és 1975 között a tervezettet megha9 A negyedik ötéves tervidőszakban épült fel a liszaalpári Tiszatáj Termelő- szövetkezet szakosított szarvasmarha, telepe.

Első helyen a művelődés

Tiszakécskén bőven van mivel dicsekedni a vendégnek. Ha valahol, itt igazán jól lemérhető, hogy mekkora változási jelentettek az elmúlt évtizedek egyetlen község életében A vonzóan városiasodó külső azért is kedves a szemnek, mert biztatóan arányos az életmód alakulásával együtt járó belső. tartalmi fejlődéssel. Művelődési házuk nem ' üres dísze, hanem eleven középpontja á helyesen irányított, pezsgő kulturális életnek. Most pedig szeretnének még tovább, még feljebb lépni a szeli érni javak gyarapításában.

— Uj. ötéves tervünk is a művelődésé — tájékoztat: örömmel Sántha Károlyné községi tanács- titkár. — A következő években minden erőnket erre a területre összpontosítjuk. Az általános iskola 4. az ókécskei 2. sz. iskola két új tanteremmel bővül! a gimnázium mellett tornacsarnokot építünk és a következő év szeptemberére elkészül az új, 220 személyes diákotthonunk. A régi diákotthont pedig azok az ipari tanulók kapjak meg, akik külterületről járnak be a szakmunkásképzőbe.

Művelődésfejlesztési programjuk. amelyre a tervidőszakban 20—21 millió forintot szánnak, szoros összhangban van az iparosodás nyomán megindult közművelődési szükségletek kielégítésével A diákotthonokkal megoldódik a környező tanyák fiataljainak egységesen színvonalas neve- lése-oklalása, az iskolabővítés pedig azt a célt szolgálja, hogy. a fárasztó „kétműszakos” tanrendet mindenütt felváltsa a délelőtti tanítás. A dolgozó édesanyákról való gondoskodás szép példája, hogy olyan óvodafejlesztési ütemtervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi valamennyi apróság elhelyezését.

— Ez azért is nagyon lényeges —. szól közbe mosolyogva Tóth Sándor községi párttitkár —, mert az ipar nemcsak idehúzia a fiatalokat a környékről, hanem olyan létbiztonságot teremtett, hogy egyre többen kaptak kedvel a végleges letelepedésre, csal/icjj aiapitásra. A REMÍX-ben jelend

A városiasodó Kunszentmiklós

9 Tavaly 240 millió forint értékű termék készült a Vegyipari Gép. gyár tiszakécskei üzemében.

ben. De megvásárolták a volt izraelita templomot is, gondos átalakítás után ebben kap helyet a könyvtár, olvasótermekkel, klubszobákkal, ahol különféle előadásokat, találkozókat, vetélkedőket lehet majd tartani.

Mit ígér tehát a következő évek programja? Talán kevesebb külső látványosságot, költséges beruházást, de minden bizonnyal olyan jelentős minőségi változást, ami lebontja a régi szemlélet maradék falait és a közművelődés erejével, építi itovább Tiszakécskét.

V.JZi£,!e

ISgggg

Kunszentmiklós közelmúlt fejlődéséről, így mindenek előtt az iparosodásban elért tisztes eredményeiről nemegyszer szóltunk már. Tény, hogy a hosszú ideig szinte egy helyben topogó nagyközségben az elmúlt öt év olyan jelentékeny változásokat hozott, amelyekről méltán elmondható: új fejezet kezdődött a település történetében.

Ezúttal csak egy tanúsító példa: alig tíz évvel ezelőtt ipari foglalkoztatás híján megközelítette a másfél ezret a távoli munkahelyekre utazók száma, s az elköltözések miatt fogyatkozott a helybeli lakosság. Napjainkra erőteljesen megfordult ez a folyamat. Az eltelt öt évben mintegy négyszázzal nőtt a község lakóinak száma és körülbelül 40 százalékkal kevesebben ingáznak. Ezzel párhuzamosan ütemesen gyarapszik a környékbeli településekről a kunszentmiklósi üzemekbe bejárók száma.

Az ipari foglalkoztatás lehetősége, elsősorban a három jelentékeny üzem létrejötte alaposan megváltoztatta a nagyközség foglalkoztatási arculatát, papjainkban a keresőképes lakosság mintegy 46 százaléka dolgozik az iparban, melynek léte természetesen hatott és egyre jobban hat Kunszentmiklós egész fejlődésére.

A VBKM akkumulátor- és szárazelemgyára, a VÁV gyáregysége és a TEMAFORG Vállalat üzeme együttesen 400 milliós beruházást valósít meg a jelenlegi tervidőszakban. Ezzel együtt hgt- száz újabb dolgozó munkába állítása és évenkénti átlagban 400 millió forintos termelési érték előállítása a cél. Mindez nagyonis összefügg Kunszentmiklós másirányú céljaival, így főleg a lakásellátással, s a kommunális fejlesztéssel.

Legalább 400 új lakás — .ezt a célt tűzte maga elé a nagyközség. S a megépítendő lakások jelentékeny hányada — 176 lakás — emeletes házakban valósul meg. Tovább épül tehát a- vásártelep helyén kibontakozó Petőíi-lakóte- lep, amely 1980-ig Kunszentmiklós rangos, városias negyedévé teljesedik.

A Petöfi-lakótelephez kapcsolódón kíván említést, hogy máris alapozzák azt a kétezer adagos központi konyhát, amely várhatóan a jövő év őszétől kezdve megoldja a közétkeztetés helyi gondját. És ugyancsak 1977 őszére elkészül az a száz személyes óvoda is, amelynek építéséhez csaknem teljesen társadalmi összefogásból az idén fognak hozzá az óvodai zsúfoltság megszüntetésére.

A lakosság kommunális ellátásának fejlesztését, s egyben a várományos városi rang egyik fontos feltételének megteremtését célozza az ivóvíz-, illetve a szennyvízcsatorna építésére szánt 11 millió forint. Ebből mintegy 5,3 millió az ivóvízhálózat bővítését, illetve teljes kiépítésének befejezését szolgálja. A megvalósítandó 6,5 kilométer szennyvízcsatornával pedig 9,3 kilométer hosz- szúra nő a hálózat, amely a köz- intézmények 75, s a lakások mintegy 25 százalékának rákapcsolódását teszi lehetővé.

Végül még egyetlen törekvés, amely önmagában is érzékletesen mutatja az ipari üzemeknek a

9 Fizikaóra a szabad- szállási új iskolában.

leg 90—100 körül mozog a gyermekgondozási segélyen levő kismamák szama Ebből is látszik: ahhoz, hogy élet legyen, ipar kell. Ahhoz, hogy előbbre lépjen egy község, meg kell teremtenie az ipari bázisát.

Tapasztalatból tudják, ahol ipar van, ott egészen másként alakul az emberek élete, érdeklődésének iránya. Ma már ott tartanak, hogy a művelődési ház kicsi lett, nem tudnak benne helyet szorítani a sokasodó rendezvényeknek. Ráfér egy..alapos érendbehozatal, ezt is elvégzik a következő évek9 Az új víztorony.

9 A Petőfi-lakótelep tetszetős házainak első sora, amelyekben 120* család jutott korszerű, egészséges otthonhoz.

község fejlődésére gyakorolt hatását: a VBKM gyáregység mintegy 3 kilométer gázvezetéket épít a TEMAFORG, Rákóczi, Kötő és Kossuth utcai nyomvonalon. Ily módon néhány közintézményen kívül körülbelül száz lakás jut majd hozzá a vezetékes gázhoz.