Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
• A bácsbokodi orvosi rendelőt a IV. ötéves tervben építették. A BAJAI J ÁR ÁS Az átlagosnál gyorsabb fejlődés Változatos, szép tája a Bácska a Duna—Tisza közének. Vadban gazdag ártéri erdő és a nagy folyó szegélyezi. A bajai járáshoz tartozó 117 ezer hektárját átszeli a Homokhátság szelíd dombsora. Amerre a szem ellát, mindenfelé szőlővel, alma- és barackfával beültetett dombhajlatok, csatornával és természetes vízfolyással szabdalt, zöldellő gabonaföldek sorakoznak egymás után. Márkás bor, zamatos gyümölcs, illatos fűszer- és gyógynövény, a humuszban gazdag szántókon kiváló minőségű búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó terem. Tavasztól őszig sokfelé díszük itt rostnövény, Sükösd és Nemesnádudvar sajátos mikrokümájú, a vidéktől eltérő éghajlatú határában az északibb tájakon honos komló ad bő termést. Az országhatárhoz közeli Hercegszántó karapancsai külterülete évtizedeken át erdőrengetegéről, vadászkastélyáról volt nevezetes, újabban a bajai halászati szövetkezet halkeltető és ivadéknevelő állomásáról is. A bácskai tavak és holtágak vizén szövetkezeti halászok húzzák a hálót a gazdag zsákmány reményében. Külterületről volt szó, bár korántsem tanyás vidéke a Bácska a megyének. A bajai járás lakosságának még 5 százaléka sem él tanyákon. Ezzel szemben a megye nemzetiség lakta húsz településéből tizenkettő abban a járásban található, ahol a községek utcanévtáblái, a közintézmények többnyelvű feliratai is jelzik, hogy a bácskai falvakban magyarok, németek és délszlávok élnek testvéri közösségben, alkotó munkában együtt. Háromezren az iparban A hatvannégyezer lélekszámú jáfás huszonegy községe közül a négyszázhuszonegy lakosú Bácsszentgyörgy a legkisebb, és a városi rangra pályázó Bácsalmás a legnépesebb, ahol kilencezernél többen élnek. A táj kedvező közgazdasági és természeti adottságát kihasználva, a lakosság szorgalma és kezdeményezőkészsége a legutóbbi öt évben olyan eredménnyel járt, amilyenre kevés példa akad. A járási pártértekezlet már tavaly tavasszal joggal állapíthatta meg, hogy a negyedik ötéves terv kezdetén kitűzött társadalmi; politikai, gazdásági, kulturális" és egészségügyi célokat teljesítették, sőt, néhány területen az előirányzottnál is gyorsabb volt a fejlődés. Amikor öt évvel ezelőtt a bajai járás iparfejlesztésének tervét összeállították, akkor úgy számítottak, hogy 1971. és 1975. év között 32—34 százalékkal növekszik az ipari termelés. A tervidőszak végén ezzel szemben 88 százalékkal volt magasabb az ipar termelése, mint 1970-ben. A "tnúlt évben háromezren dolgoztak a Bácska iparának valamelyik ágában, hétszázötvennel többen, mint a negyedik ötéves terv kezdetén.. 1975-ben már jó néhány olyan nagyközség volt, mint a háromezer- hétssááznegyven négy lakosú Bácsbokod, ahol a lakosságnak 20' százaléka ipari munkás. A közeli falvakból sokan bejárnak dolgozni a bajai üzemekbe. Az elmúlt években járásszerte új munkahelyek létesültek, amelyek több . száz személyt foglalkoztatnak. A negyedik ötéves tervben • nyitott telephelyet Garán a Férfi Fehérneműgyár, Hercegszántón a Finomposztó Vállalat. Bácsalmáson a budapesti KERIPAR, Csátalján a Ganz Villamossági Művek vette át a kecskeméti MEZŐGÉP kiárusított gyáregységeit, és új munkahelyeket rendezett be azokban. Bácsalmáson, a Finomposztó, • Madarason az Irodagép-technikai Vállalat bővítette a termelését a korábban létesített telephelyeken. Mindezek eredményéként a múlt esztendő- végén 11 ipari üzem és 8 ipari szövetkezet működött a Bácskában, ahol az ipari termelés- 1970-ben 410 millió forint volt, tavaly pedig elérte a 777 milliót. Ebből 663 millió forint értéket a minisztériumi és a tanácsi irányítású vállalatok járási üzentei, i 14 milliót pedig az ipari szövetkezetek termeltek. 106 milliós beruházás A bajai járás iparában az utóbbi tíz esztendőben 106 millió forintos beruházással fejlesztették a termelést. Kezdetben üzemépítésre, később gépek beszerzésére költöttek nagyobb ösz- szeget. A járási pártbizottság ez év elején hozott határozatot az ötödik ötéves terv és az, 1976. évi gazdasági építőmunka feladatairól. Abban úgy foglalt állást, hogy a Bácska ipari termelését változatlanul az országos átlagnál gyorsabb ütemben kell fejleszteni, ugyanúgy, mint 1971. és 1975. között, s öt év alatt ösz- szesen 35—38 százalékkal növelni. A- tervek szerint csaknem hatszáz személyt foglalkoztató gyáregységgé alakul át a Finomposztó Vállalat bácsalmási telepe, ahol 1980-ig szövő- és előkészítő üzem, kazánház, raktár, szociális létesítmény épül. Bácsbokodon a vaj üzem korszerűsítése vált szükségessé. Az 1952-ben épült tejfeldolgozóba 1970-ben naponta 40—45 ezer, tavaly 60—65 ezer liter tej érkezett a bácskai gazdaságokból. Az üzem csupán az ott dolgozók áldozatvállalásával, ‘ átlagon. felüli teljesítményével volt képes eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. örvendetes, hogy a tejfeldolgozó az ötödik ötéves tervben teljesen újjászületik. Korszerűsítésére mintegy, 400 millió forin-. tot költenek. Az üzem területén egyelőre a várható napi 80 ezer liter tej elhelyezésére alkalmas, különleges tartályokat állítják fel, hogy a tej átvétele és feldolgozása az esztendő minden időszakában biztonságos legyen. A bácskai ■ gazdaságokban az iparszerű eljárások gyorsan terjednek. A kaposvári tejtermelési rendszerhez társult szövetkezetek évről évre több tejet szállítanak majd a korszerűsített bácsbokodi vajüzembe. Ugyancsak. fejleszti az ötödik ötéves tervben üzemét a bácsalmási ruhagyár, az Irodagép-technikai Vállalat madarasi, a Férfi Fehérneműgyár garái, a Ganz Villamossági Művek csátaljai telepe. A járás ipari szövetkezetei az erőforrásaik ésszerű kihasználásával, a korszerűbb telephelyeken közös géppark beállításával növelik termelésüket, elsősorban' a lakosság számára végzett szolgáltatást. Déli kapu ■ A bajai járásban van hazánk egyik déli kapuja, az 1967-ben megnyitott, és, a negyedik ‘ötéves tervben nemzetközi személyforgalmú rangra emelt hercegszántói határátkelőhely. Ez a lehetőség előmozdította a két ország kishatárforgalmát és a kulturális cserét. Nagybaracska a vajdasági Szilággyal, Bácsalmás Bezdánnal, a járás székhelyén működő termelőszövetkezeti területi szövetség a • zombori szövetkezettel teremtett kapcsolatot. Hasznára vált a kishatárforgalom a Bajai Állami Gazdaságnak és az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-nek is. A dávodi úttörők, ha a Vajdaságba látogatnak, a doroszlói pionírok vendégei. Tavaly bácskai néptáncokat is bemutattak a határon túliaknak. A hercegszántói délszláv iskola tanulói a nyári szünetben ugyancsak kirándultak jugoszláv diáktársaikhoz. Kár, hogy a szépen fejlődő kulturális csere nem ösztönzött a Vajdaság és Bács-Kiskun megye közötti kereskedelmi kapcsolatok félvételére. Baranyában, Csong- rádban. Somogybán e tekintetben előbb járnak. Tavaly jugoszláviai gyár dolgozta fel az egyik dunántúli gazdaság cukorrépatermésének jelentékeny részét. Hercegszántónál a nemzetközi áruszállítást, vagy a két országra szóló közvetlen teheráru- forgalmat nem sikerült. megteremteni. Bizonyos, hogy néhány esztendeje a bácskai rossz utak is hátráltatták a közvetlen teherforgalom megszervezését. Ma már_ ez sem lenne akadály. Korszerűsítették a főbb útvonalakat, sőt az 51-es számú főközlekedési út folytatásaként, Dávodtól az országhatárig teljesen új útszakasz épült, ami a lakott területeket elkerüli és a forgalmat gyorsítja. Az útépítés ára — a bácskaiak véleménye szerint — a Baja— Hercegszántó közötti vasútvonal megszüntetése lett. A termelési körzet népgazdasági jelentőségét tekintve, ez az intézkedés elhamarkodott volt. A mezőgazdasági üzemek képtelenek annyi közúti szállító járművet' vásárolni, N amennyi a megszüntetett vasúti közlekedés miatt kellene. A gazdaságok termelése ugrásszerűen megnőtt és jármű hiányában a megsokszorozódott szállítási feladatoknak nehezen tudnak eleget tenni. A teherforgalom átterelé- . se a járást átszelő vasútról az országútra a bácskai mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését nem tudta megakadályozni, a termények és termékek szállítási költségét, a gazdaságok üzemanyag-, fogyasztását azonban felemelte. Legalább acjdig érdemes lett volna meghagyni, és a gazdaságok közös használatára iparvágánynak átadni ezt a vasútvonalat, amíg a kereskedelem a szükségletnek megfelelően tudja gépjárművel ellátni a mezőgazdaságot. Bácsalmás—Csikéria között több mint tíz éve szüntették meg a vasúti közlekedést,- de a pálya Bácsszőlós-Vöröserdőig terjedő szakaszát a Kunbajai Állami Gazdaság iparvágányként azóta • is használja. Tíz kiváló vállalat és termelőszövetkezet A bajai, járás munkaképes lakosságának 62,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, 20,6 százaléka az iparban, 16,6 százaléka a népgazdaság más ágazataiban. Ebből következik, hogy a Bácskában a mezőgazdasági termelés szerepe a legjelentősebb, és az is marad. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek szocialista tudatának, egyéni és közösségi. törekvéseinek fejlődése tükröződik abban, hogy a mező- és erdőgazdasági, vízügyi ' vállalatok, gazdaságok közűi tíz szerezte meg a kiváló vállalat és a kiváló termelőszövetkezet címet. Olyan- országos hírű nagyüzemek • vannak közöttük, mint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a nagy baracskai Haladás, az érsekcsanádi Búzakalász, valamint a Felső6zentivá- ni Termelőszövetkezet. A negyedik ötéves tervben folytatódott a Bácska mezőgazdaságában a területi, anyagi és műszaki eszközök összefogása, a szellemi erőforrások egyesítése, 1971-ben még 32 szövetkezet működött a járásban, és egy-egy szövetkezet átlagosan 25Ö0- hektáron gazdálkodott. Tavaly már csak 19 tsz volt 21 községben, 4 ezer- hektárnál nagyobb üzemi területtel, g A termelőszövetkezeti parasztság itt idejében felismerte az Ösiz- szefogás jelentőségét, és a megye többi járásához viszonyítva, a Bácskában hamarabb valósult meg az egy község, egy termelőszövetkezet közös gazdasági egysége. A kisebb települések, mint Máté telke és Bácsszentgyörgy szövetkezetei a szomszédos községgel fogtak össze. A bajai Puna Tsz pedig a vaskúti Bácska Ter- melőszövetkezetteL egyesült. Iparszerü termelésért nagy díj Az üzemnagyság növekedése mindjárt lehetőséget is teremtett a korszerű technika alkalmazására. A kezdeményezőkészségnek sem voltak híjával a járás mezőgazdasági üzemei. 1975-ben a főbb növények 81 százalékát már a BKR, a BNR, az IKR, a KITE és más rendszerben ipar- szerűen termesztették. A jubileumi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon tavaly nagydíjat kapott a Bajai Állami Gazdaság kukorica-, a Bácsalmá-'. sí Állami Gazdaság napraforgótermesztési rendszere.. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság a szőlő, a télialma, valamint a csemegekukorica termesztésében alkalmaz ipar szérű eljárást, amelyet a rendszeréhez társult gazdaságok is jó eredménnyel hasznosítanak. A szőlő-szaporító#A vaskúti ÁFÉSZ üzletháza • Megjavult a hazai televízióműsorok vételi lehetősége a Bácskában, amióta a csávolyi tévé-adóállomást Szembe helyezték. • Nagy Sándor vasúti fényjelzőt szerel a Ganz Villamossági Művek Szemében. • A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat korszerű péksége Bácsbokodon. • Hazánk egyik déli kapuja, a hercegszántói határátkelőhely. • Egy as 1260 családi otthonból, amely a bajai járásban felépült. I • Sajt készül a bácsbokodi i vajüzemben. • öra a nagybaracskai iskolában.
