Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
1.4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 15. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Immár harmadik éve, hogy a párt- alapszervezetek életének, munkájá- fnak fontosabb eseményeit, így a vezetőségi ülések és taggyűlések történéseit emlékeztetőben kell rögzíteni. Az 'emlékeztetők rendszeresítése lényegesen csökkentette az alapszer- i vezetéknél a papírmunkát, hiszen ki- . véve a beszámoló és vezetőségvá- lasztó taggyűlést, s a fegyelmi ügyek tárgyalását, nem kell jegyzőkönyvet vezetni. Mégis hosszabb időbe telt, mire a pártvezetőségek felismerték e munka hasznosságát, politikai jelentőségét. Az emlékeztető az ellenőrzés hasznos eszköze A felkészülés időszaka volt 0 Rövidesen befejezik a száritó összeszerelését. (Béna Zoltán felvétele) Az emlékeztetők vezetésével — a vezetőségi- üléseken, taggyűléseken elhangzottak törpör meg- ifogalmazású rögzítésével — dokumentálható a pártalapszerve- .zetben folyó munka. A lényegre- . törő bejegyzések áttekintése egyszerű, ráirányítja a figyelmet a párthatározatok, állásfoglalások végrehajtására, elősegíti az ellenőrzést. A pártvezetőségek, az irányító pártszervek az emlékeztetők alapján figyelemmel kísérhetik az alapszervezetek ténykedését, folyamatában láthatják, hol, mit és hogyan csele- ; kedtek a pártpolitika megvalósításának érdekében. „1 Emellett alapot nyújt az emlékeztető a párttagság véleményének, hangulatának tárgyilagos megítéléséhez, észrevételeire való gyors reagáláshoz, végső soron az alapszervezeti munka színvonalának növeléséhez. | Szabadszálláson valamennyi pártalapszervezetben vezetik az emlékeztetőt. Olykor a másodpéldány pártbizottságra továbbításában fordul elő késlekedés. Az emlékeztetők tartalma, azonban nagyon változó. Igen jól tükrözik a folyamatosan végzett politikai munkát a Lenin és az Aranyhomok Tsz, a tanács, a szőrme-üzem, valamint a helyi üzem, valamint a helyi ÁFÉSZ pártalapszervezetében készült 'emlékeztetők. Nem mondható el "viszont ugyanez a textilüzem pártszervezetéről, mint ahogyan a pedagógus-, a községi területi, s a Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet pártvezetőségé- -nek munkája is javításra szorul. A XI. pártkongresszust megelőző pártfórumok, s az éves munkát értékelő taggyűlések tapasztalatai egyaránt arról tanúskodtak, hogy ahol nem sajnálták a fáradságot, az emlékeztetők segítségével könnyebben beszámoltak az elvégzett munkáról, a szervezeti élet rendszerességéről, a hozott határozatokról, azok végrehajtására tett intézkedésekről, társadalmi-politikai hatásáról. Tapasztalataink szerint azokban az alapszervezetekben tartalmasak az emlékeztetők, ahol a vezetőségek felismerték: az emlékeztető gondos vezetése önelszámolás, munkájuk, önbecsülésük mércéje. Nem szólva arról, hogy az események rendszeres rögzítése mennyire megkönnyíti az éves munkáról való számadást. Hiszen csak át kell lapozni az emlékeztetőt, s a tömör, lényeget tartalmazó mondatok máris felidézik az évközben tartott vezetőségi ülések, taggyűlések témáit, állásfoglalásait, légkörét. Szinte lépésről lépésre nyomon követhető a lapokból az alapszervezet és a vezetőség egész tevékenysége, a határozatok megvalósulásának folyamata, az eredmények, gondok és a feladatok egyaránt. Ugyanígy ellenőrizhető az emlékeztetőkalapján a párttagok egyéni munkája, értékelhető a személyre szóló megbízatások teljesítése is. Nagyközségi pártbizottságunk számára nemcsak az alapszervezetek munkájának reális értékeléséhez nyújtanak segítséget az emlékeztetők. Folyamatos figyelemmel kísérésük, összegezésük lehetővé teszi még idejében az alapszervezetek munkájában előforduló problémák megismerését, megoldását. Nem kevésbé jelentős, hogy az emlékeztetők rendszeres áttekintése a munkatervek, alapszervezeti határozatott végrehajtásának ellenőrzését is jelenti. A tervszerű értékelés felhívja párt-végrehajtóbizottságunk figyelmét arra, milyen, intézkedések szükségesek az egyes alap- .szervezetekben a politikai munka színvonalának javítására. Mindezek mellett pedig mérvadó információkkal is szolgálnak az emlékeztetők a párttagság hangulatáról, problémáiról, észrevételeiről. .Feltétlenül - ide kívánkozik, hógy az emlékeztetők vezetése tartalmi jegyeinek erősítése korántsem csak elhatározás dolga. Ez ugyanis sehol sem hiányzik. Nem mindenütt adottak azonban a feltételek e munka javításához. Helyenként gondot okoz, hogy ki vezesse az emlékeztetőt. A leghelyesebb az, ha a pártvezetőség' egyik olyan tagja végzi, aki érdemben és konkrétan rögzíteni tudja a történteket, a meghatározott feladatokat. Az is járható út azonban, ha emlékeztető vezetésére arra alkalmas párttag kap megbízást, akit természetesen a vezetőségi ülésekre is meghívnak. Annak érdekében, hogy az emlékeztetők rendeltetésüknek megfelelően dokumentálják az alapszervezetekben folyó politikai munkát, párt-végrehajtóbizottságunk időnként értékeli és elemzi az emlékeztetők vezetésének tapasztalatait. Egy-egy ilyen elemző értékelésekor az is kitűnik, hogy az emlékeztetők rendszeres vezetése mérvadó képet nyújt a pártszervezetek ténykedéséről; segíti — de nem helyettesíti — a pártbizottság és végrehajtó bizottsága érdemi ellenőrző munkáját, ami végső soron a párt politikájának realizálásában jelentkezik minden területen. ’ Csorba János a szabadszállási községi pártbizottság titkára A falu főútvonala kígyóként kanyarog a házak között. Az aszfaltot kikezdte az idő, kátyúk, gödrök éktelenítik domború hátát. Az arra vetődött idegen így nehezen igazodik ki az útvesztőkön. A helyi emberek viszont ismerik lakóhelyük ze- gét-zugát. Az útbaigazítás után könnyen megtaláltam, a pálmo- nostori Keleti Fény Termelőszövetkezet központi irodáját. Éppen hogy befejeződött a vezetőség megbeszélése. Gondoltam, soha jobbkor... Takács Ferencet, a tsz elnökét azonban várta az újabb feladat, így helyettesével Szűcs Jánossal beszélgettem. A szövetkezet tavaly egyesült a gátéri Aranykalász Tsz-szel. — így több mint 7 ezer hektáron gazdálkodunk — mondta az elnökhelyettes. — Ebből csaknem 5 ezer hektár szántó, a többi rét, legelő, erdő, nádas, halastó és egyéb. Ezek határozzák meg a gazdálkodásunk szerkezetét is. Két főágazatunk van, a növénytermesztés és az állat- tenyésztés. — Tagjai valamelyik termelési rendszernek? — Még nem, de tervezzük, hogy csatlakozunk a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez. Előtte azonban megteremtjük ennek a feltételeit. Az összevonással jobban ki tudjuk alakítani az iparszerű termelésnek megfelelő nagyüzemi táblaméretekét és korszerűsíteni az irányítást. Jelenleg a régi módszerek még együtt élnek az újjal, de hát egycsapásra semmit sem lehet megvalósítani. — Hogyan sikerült az egyesülés első éve? — Nem jobban, mint amire számítottunk és a nyereségünk is kisebb volt mint egy évvel korábban. Ennek azonban nem az egyesülés az oka, hanem a kedvezőtlen időjárás. A dohányunkat például teljesen kipusztította a belvíz és nagy termés- kiesést okozott a többi növénynél is. — Az eszközellátás kielégítő volt? — A gátériek az egyesülés előtt csak úgy tudták megművelni a földjüket, ha kölcsönadtuk a gépeinket. — Azóta növekedett a géppark? — Most idejében be tudjuk fejezni az időszerű munkákat. Vettünk kombájnokat, műtrágya- és vegyszer szórására alkalmas nagy teljesítményű IFA tehergépkocsikat. Csaknem 5 millió forintot költöttünk gépekre. ... és nagyobb beruházásokra? — A múlt évben építettünk egy csaknem 400 vagonos magtárt és az idén fejezzük be a Bábolna típusú szárító összeszerelését. A létesítmény mintegy 7 millió forintba került. Később újabb tárolóval és takarmánykeverő üzemmél bővítjük. A tervidőszak végére szeretnénk 500 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet is építeni, ugyanakkor kicseréljük a jelenlegi magyartarka-állományt is. Ennek megvalósításához kértük a megyei tanáes támogatását is. Ha az elképzeléseinket valóra váltjuk, akkor a jelenleg még meglevő húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztést abbahagyjuk és csak tejet termelünk. Az, elmúlt esztendő a felkészülés időszaka volt a megnövekedett gazdaságban. Az emberek bizakodnak, hogy az idén a közös bevétele már meghaladja a 70 millió forintot és az 1973-as, 1974-es év után harmadszorra is sikerül majd elnyerni a Kiváló szövetkezet címet. B. Z. Két ezüst, öt bronz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Talajjavítás - természetvédelemmel Látogatás a ládagyárban •• Sokan nem tudják, még a környékbeliek sem, hogy Kecskeméten, a Rákócziváros egyik kis utcájában működő, ládagyárként émlegetet üzem a Gyümölcs, Zöldség, Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat gyáregysége. A megyeszékhelyen i még egy telepük van, két telepen dolgoznak Izsákon, & ide tartozik a/ nagykőrösi üzem is. A gyáregység feladata különböző ládák és rekeszek készítése, ezekből négyfélét bel-, ötfélét- pedig külföldön értékesítenek. Május 1. alkalmából a vállalat elnyerte a kiváló címet, a kecskeméti gyáregység pedig a vállalaton belüli szocialista munkaverseny első helyezését. Pálfi Sándorral, a kecskeméti gyáregység vezetőjével arról beszélgetünk, hogyan járultak hozzá a kiváló cím elnyeréséhez és rnilyen eredményekkel szerezték meg a verseny első helyezését. — Jó eredményekkel fejeztük be a múlt évet — mondta Pálfi Sándor — s ez nem utolsósorban az újjászervezett szocialista mun- kaversenynek köszönhető. Termékeinkre nagy szükség van, és igyekeztünk kielégíteni az igényeket. A múlt évben a tervezettnél 116 köbméterrel több ládagarnitúrát gyártottunk, összesen 5 ezer 946 köbméter hagyta el a műhelyeket. Vasipari részlegünk az Ikarusz részére gyárt különböző autóbuszalkatrészeket és más megrendelők igényeit elégíti ki. A vasasok múlt évi 6 millió" forintos tervüket 11,7 millió forintra teljesítették. Terveink túlteljesítésének külön nagy jelentőséget ad, hogy létszámunk nem növekedett. Dolgozóink mintegy ötven százaléka tagja a törasgárdának. Az 5, 10, sőt, 20 éve itt dolgozók lelkiismeretesen részt vallattak a munkából, s minden erejükkel segítették eredményeink növelését. Mint már az előbb is mondtam, a szocialista brigádoknak oroszlán- része van a sikerben. Most két kollektíva az ezüst, öt pedig a bronz fokozat tulajdonosa lett. Az idei feladataink nem kisebbek a múlt évieknél — mondta befejezésül Pálfi Sándor. — Nagyon szeretnénk megtartani a most elért ^első helyezést, s bí-1 zunk abban, hogy szocialista bri- ■ gádjaink is mindent megtesznek e cél eléréséért. O. L. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya több múzeummal közösen pályázatot hirdet a történeti és helytörténeti kutatók, valamint krónikaírók és néprajzgyűjtők részére, több kategóriában, az alábbi feltételekkel; Krónika, helytörténet Nyomtatásban még meg nem jelent művekkel bárki pályázhat. A beküldött munkák Bács-Kis- kun megyei vonatkozásúdk legyenek. A helytörténeti pályaművek javasolt témakörei: a szocialista építés társadalmi, gazdasági, kulturális eredményei; egy intézmény vagy táj, helység közművelődésének története; valamely egyesület, testület, társadalmi szerv története; egy kiválasztott helység vagy tájegység település- története. Beküldhetők továbbá a munkásmozgalmi emlékek, s a gyárak, tsz-ek és. más gazdasági egységek stb. történetének feldolgozásai. A krónikák, szakköri munkák javasolt témakörei: üzemi, tsz- és egyéb krónika; sorsok, emberek a felszabadulás utáni években; visszaemlékezések; veteránokkal folytatott beszélgetések feljegyzései; életforma és szokások -változásai a felszabadulás után; földrajzi és utcanevek. A díjak mindkét kategóriában négy-, három-, illetve kétezer forint összegűek. A tizennyolc éven aluliak által beküldött legjobb pályamunkákat külön jutalmazzák. „Helytörténeti pályázat 1976” megjelöléssel a jeligés műveket 1976. szeptember 30-ig lehet beküldeni, az alábbi címre: Bács- Kiskun megyei Levéltár 6001., Kecskemét, Kossuth tér 1. 9 Hajsz Józsefné a SZÖVOSZ Kiváló dolgozója kitüntetést kapta május 1-én. A Béke brigád, amelynek . ő a vezetője, megérdemelten lett. birtokosa a mozgalom ezüstkoszorús fokozatának. Történeti kutatás A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum a Hazafias Népfront honismereti bizottságának támogatásával országos pályázatot hirdet az új- és legújabb kori történelem (a XVIII. század elejétől napjainkig) hazai vonatkozásainak feldolgozásaira. Alapkövetel-' mény, hogy a beküldött munka a lelőhelyek feltüntetésével, köz- gyűjteményekbe még be nem ke- . rillt történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra és visszaemlékezésekre támaszkodjék. A pályaművek felölelhetik a -jelzett időszak bármely tárgykörét (politika, munkásmozgalom, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet, életmód stb.), mely meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteghez vagy nemzetiséghez kapcsolódik. A pályázaton csak azok vehetnek részt, akik múzeumi gyűjtéssel, illetve történetírással nem foglalkoznak hivatásszerűen. Csak nyomtatásban meg nem jelent munkákat lehet beküldeni. A pályázati műveket három kategóriában (ifjúsági — 18 évig —, felnőtt egyéni''és csoportos) értékelik. Várják az iskolai és helytörténeti szakkörök, valamint a szocialista brigádok jelentkezését. A pályamunkát két példányban a kecskeméti Katona József Muzeum címére kell beküldeni, 197G. július 30-ig. Eredményhirdetés ez év októberében. Pályadijak: mindhárom kategóriában öt-, három-, illetve kétezer forint. A nemzetiségekkel kapcsolatos -vagy nemzetiségi nyelven írt munkákat külön díjazzák. Kiemelten kezelik az alábbi témákat: helyi kiemelkedő személyiségek életútja; pártok, társadalmi szervek története; az egyes társadalmi osztályok, rétegek városban élő tagjainak élete, életmódja, stb.; helyi közművelődési csoportok, intézmények, valamint a városi és falusi kézműipar és az ipari, mezőgazdasági üzemek története. Néprajzi gyűjtés A megyei tanács művelődésügyi osztálya az országos néprajzi és nyelvjárási pályázat keretében az alábbi feltételekkel hirdeti meg idei pályázatát: A jelentkezők a Néprajzi Múzeum által kibocsátott felhívást fogadják el útmutatóként; ez egyben az országos pályázaton való részvétel feltétele. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ebben az évben elsősorban a földrajzi nevek gyűjtését akarja elősegíteni ; elsősorban tehát erre ösztönzi az érdeklődőket. A pályamunkákat két példányban — az ugyancsak két példányban kitöltött személyi lap mellékelésével — kell beküldeni a kiskunhalasi Thorma János Múzeum címére, 1976. augusztus 3I-ig. A legjobb műveket az alábbiak szerint jutalmazzák: I. díj: 3000 Ft, II. díj: 2000 Ft, III. díj: 1000 Ft. A pályamunkákhoz csa- csatolandó személyi lapok a Thorma János Múzeumtól igényelhetők. Lettországban 1976 és 1980 között újabb 400 ezer hektár mocsaras területet1 csapolnak le és vonnak be a mezőgazdasági művelésbe. A köztársaság összes vetésterületének több mint fele eddig is ilyen lecsapolt föld volt. Az ipartól kapott nagy teljesítményű technikai segítséggel most az újonnan művelésre fogott területeken 500—100 hektáros ösz- szefüggő földdarabokat alakítanak ki. A lecsapolással párhuzamosan öntözőrendszereket építenek — poldereket, esőztető berendezéseket. Van a talajjavításnak egy másik fontos szempontja: a természetvédelem. Lettországban több mint 3000 tó és csaknem 12 ezer kisebb-nagyobb folyó van. Ezek fontos szerepet játszanak. A ta- la j jjavítók igyekeznek háborítatlanul hagyni a természet harmóniáját. Ezt követeli a köztársaság vízkészleteinek komplex hasznosításával és védelmével kapcsolatos terv is. L AZ ÖCEAN titka FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András - RAJZ: Greskovits L 1 itsL-egy biztos . frank 10 étre REPÜL, FSMÜÜ EGYSZER SEM HIBÁZOTT-HEM, /V MÉM Azé «eieaev VOLTA HIBA. — tol sok tragédia TÖRTÉNT MÁR ERREFELB. IXpBORAie REPÜLŐREP-AHYAHAOÖ Dohogva szelte a tengert. , A repülősök kabinjában AZOM BAR BAL DOS LATÚ, RÁMA CSEMO ÜTÖTT TANYÁT. • Benedek Károlyné a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa lett.
