Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
\ / A továbbtanulók következnek Szezonra elkészült Közös felvételi és érettségi vizsgák AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 121. szám Ara: 90 fillér 1976. május 23. vasárnap A biológiai dolgozatok elkészítésével l'ejeződtek be tegnap a gimnáziumi írásbeli érettségi.vizsgák. A négyedikes diákok egy része így már meg is kezdte felkészülését a* szóbeli beszámolók- í a. Azok a gimnáziumi és szakközépiskolás negyedikesek azonban, akik műszaki és természet- tudományi szakokon kívánják folytatni egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaikat, újabb próbatételnek néznek elébe. Az elmúlt évek jól bevált gyakorlatához hasonlóan országszerte hétfőn és kedden összevont felvételi és érettségi dolgozatokat írnak a továbbtanulni szándékozók. Bács-Kiskun megyében Kecskeméten, a Gépipari és, Automatizálási Műszaki Főiskolán és a Berkes Kollégiumban rendezik meg az írásbeliket, amelyeken az egy-két évvel ezelőtt érettségizettek is részt vesznek. Hétfőn délelőtt a műszáki és tudomány- egyetemekre jelentkezettek matematikából, délután az orvostudomány iránt érdeklődők fizika-, az ..,agrárotok” pedig biológíadolgo- zatot írnak. Kedden a műszakisok fizikából vizsgáznak, délután pedig a közgazdasági és a ro-| konfakultások jelöltjei matematikatételeket dolgoznak ki, illetve az orvosjelöltek, pszichológusok biológiai írásbelijére kerül sor. A most érettségiző diákok két példányban, indigóval írják dolgozataikat, az egyiket az egyetemi felvételi bizottságok kapják, a másik pedig á középiskolai szaktanárokhoz kerül értékelésre. A feladatok megoldására háromhárom óra áll a' fiatalok rendelkezésére. Minden dolgozatíró leragasztható borítékot is kap, ebben helyezi el személyi, azonosítási lapját, az értékelés során ugyanis szigorúan ügyelnek arra: nehogy valaki jogtalan előnyhöz juthasson. Az írásbeli dolgozatok kijavításában középiskolai tanárok is részt vesznek és ugyancsak többen képviselik a gimnáziumok és szak középiskolák tantestületeit a felsőfokú tanintézetek felvételi bizottságaiban is. P. M. yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ipari beruházások Bács-Kiskunban A IV. ötéves tervidőszak folyamán a megye ipari üzemei jelentős beruházásokkal bővítették kapacitásukat; korszerűsítették épületeiket, gépparkjukat. Nem egy vállalat ezekben az években nyitotta meg kapuit, szaporította telephelyeit. A tervidőszak második felében megkezdett fontos beruházások egy része azonban még nem fejeződött be. megekukoricakonzerv-gyártás fejlesztésére és sterilizáló kapacitásának bővítésére. A jelentős export-árualapot termelj beruházást a múlt év októberében kezdték meg, s ez év végére befejezik. A gyártóvonalon azonban már az idén nyáron 1500 tonna konzervet állítanak elő. A Kecskeméti BaromfifeldolArtek, az úttörők nemzetközi köztársasága 3. oldal A gyárban maradnak 3. oldal Szeretik Nemesnádudvart 4. oldal Sport, keresztrejtvény • A MEZŐGÉP soIti gyáregységében áz idén 50 sorközművelő kulti- vátort készítettek a rendszerszerű kukoricatermesztők részére. A John Deer 4630-as traktorokhoz alkalmazható munkagépeket szállításra készítik elő. (Pásztor Zoltán felvétele.) KALÁSZOL A GABONA ■ Az ipart gyarapító beruházások közül kiemelkedő az új Kiskun- halasi Kötöttárugyár létesítése, amely a' megyei és az országos technikai színvonalnál egyaránt korszerűbb termelő kapacitást teremt. Lapunkban már többször is hírt adtunk az építkezés és a gépek beszerzésének ütemes eflö- 5g|ialadásáról. A termelés megf ádésével, a betanulással fiittjáró nehézségek ellenére is _ ;dményes az új vállalatnak az a törekvése, hogy a már elkészült üzemrészekben minél előbb zökkenőmentessé tegyék a munkát. A könnyűipar állami támogatással folyó (rekonstrukciójában jelentős a Bájai Finomposztó Vállalat fejlesztése. Ennek a rekonstrukciónak a múlt év őszén kezdett második szakaszában évi 1,8 millió négyzetméter kötött kelme és 360 tonna fonal gyártására hoznak létre kapacitást, már ennek az évnek a végére. Az ugyancsak megkezdett harmadik ütem során — 1978 végéig — több mint 400, millió forintot használnak fel, évi 5000 négyzetmétert megközelítő mennyiségű szövet és 2200 tonna fonal 'előállítására. A két programnak már több mint felét megvalósították. Az új gépek, üzemrészek elkészültükkor megkezdték a termelést, év végéig pedig továbbiak lépnek munkába. A kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok beruházásai' közül jelentős a Villamosberendezés- és Készülékművek kalocsai gyáregységében folyó 103 millió forintos rekonstrukció. Ez újabb évi 278 milliós termelési érték előállítását teszi lehetővé. Végéhez közeledik a beruházás a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárában, 'ahol a kompresszorok és a szivattyúk gyártását növelik jelentősen. A megye gazdasági életében igep fontos élelmiszeriparban is jelentős fejlesztések folynak. Alig több mint fél éve rakták le a Bajai Húskombinát alapkövét. A jelentős állami támogatással épülő üzem mélyépítési munkái és kapcsolódó közműveinek építése megkezdődött. A Kecskeméti Konzervgyár 1.34 millió forintot használ fel a csegozó Vállalat a gyártás közben keletkező hulladék értékes takarmánnyá — húslisztté — való feldolgozását oldja meg, mintegy 90 millió forintos ráfordítással. Kiskunhalasi gyárában pqdig bővíti a feldolgozó kapacitást, és új szociális létesítményt épít dolgozóinak. A sütőipari vállalatok közül a kalocsai nemrég fejezte be rekonstrukcióját A kecskeméti vállalatnál ez év végén helyezik üzembe a hasonló célú beruházást, amely napi 48 tonna kenyér sütését teszi lehetővé. A már beszerzett gépi berendezéseken folyik a próbagyártás. A sütőipari üzemek termelésének bővítése ebben az évben egyébként várhatóan újabb beruházásokkal folytatódik. A megye vállalatai közül sokban terveznek újabb fejlesztéseket. A vállalatok új — V. ötéves tervi — beruházási elképzeléseit ezekben a hetekben bírálják el a szakminisztériumok, s további egyeztetések, tárgyalások során alakítják ki a további tennivalókat. Zs. Á. Az utóbbi két .évben új szó- összetétellel ismerkedtünk meg: cserearányromlás. A közgazdászok találták ki 'és nem is jókedvükben, inkább kényszerűségből. Arról van szó, hogy a tőkés országokban tapasztalható válságjelenségek hazánk gazdasági életét is hátrányosan érintik. Export- termékeink árai ugyan emelkedtek a világpiacon, de még nagyobb mértékben növekedtek az általunk importált cikkek árai. Ily módon csaknem 15 százalékos veszteség keletkezett külkereskedelmünkben. S mivel hazánk nemzeti jövedelmének több mint 40 százaléka a külkereskedelemből származik, a cserearányromlás gazdasági eredményeinket is rontja. Tudunk-e ez ellen tenni valamit? — teszik fel sokan a kérdést. Természetesen van ellenszere | az export-importból származó veszteségnek is. Espedig'inem is egészen új fogalmaiéról, vagy közgazda- sági manőverekről van szó. Már korábban is téma volt,' hogy csakis magas műszaki színvonalú, a nemzetközi piacon jól értékesíthető és nem utolsósorban gazdaságosan termelhető árucikkéket exportáljunk. Ami pedig az importot illeti, lehetőleg a külföldről’ behozott anyagokat és áruféleségeket hazaiakkal helyettesítsük. Ma pedig mindez törvénnyé vált, s csakis ez a kiút, hiszen a külgazdasági feltételeket mi megváltoztatni nem tudjuk. A kormány megteremtette a lehetőségeket az exporttermelés hatékonyságának növeléséhez, illetve az importból származó termékek kiváltásához. Negyvenötmilliárd forint hitelt tartalékolt exportfejlesztési beruházásokra. Azok a vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok pályázhatnak ilyen hitelre, amelyek megfelelő elképzelésekkel és feltételekkel • biztosítékot tudnak nyújtani hatékony felhasználására. Bács-Kiskun megye ipara és mezőgazdasága évente több milliárd forint értékű árut gyárt, illetve termel külföldi, jórészt a nyugati országok megrendelésére. Azt sem lehet elhallgatni, hogy az exportra való termelés hatékonyságával nincs mindén rendben. Van mit javítani a műszaki színvonalon, a választékon, a gazdaságos előállításonJ ha nem akarjuk, hogy elveszítsük külföldi piacainkat. A külső piacokra való termelésnél is jelentős belső tartalékaink közé tartozik az üzemr és munkaszervezés állandó javítása, a termelékenység növelése, a munkaidő fegyelmezettebb kihasználása, a minőségre való törekvés. a gyártmány- és gyártásfejlesztés. a technológiai fegyelem betartása, a takarékosság stb. Am a technikai feltételek megteremtése, a tudomány és technika alkalmazása, termelésben való hasznosítása is rendkívül fontos. Éppen ezért nagyon jó jel, hogy a megye üzemei, gazdaságai élénk érdeklődést mutatnak az exportfejlesztési hitelek iránt. Eddig több mint öl és fél milliárd forintot pályáztak meg. A bajai Finomposztó Vállalat modern gépek beszerzésére, a kártolt fonoda korszerűsítésére. a Petőfi 'Nyomda a gyógyszeripari csomagolóeszköz-gyártás fejlesztésére, a Kecskeméti Konzervgyár kukoricafeldolgozó vonal . létesítésére, a Bajai Hűtőház újabb hütőház építésére, a bajai kukoricatermesztési rendszerhez tartozó gazdaságok a, továbbfejlesztéshez szükséges gépek beszerzésére, a Z1M a fürdökádtermelö kapacitásának ■ bővítésére, a Ganz Villamossági Müvek bajai gyára gépparkjának korszerűsítésére kért hitelt. A fenti felsorolás korántsem teljes, örvendetes az is, hogy a kért pénzügyi támogatás túlnyomó részét modern gépek, berendezések beszerzésére. a legkorszerűbb technológiák alkalmazására fordítják. Nagyon fontos azonban, hogy a beruházások átfutási ideje minél rövidé bb legyen. Az sem közömbös, hogy az új kapacitásokat minél szakavatottab- ban. hatékonyabban használják fel az export-import cserearány javítására és belföldi szükségleteink kielégítésére. N. O. Eső kellene a növényzet továbbfejlődéséhez Aki kirándulásra, természetjárásra készül, az napos, száraz időt szeretne. Ä mezőgazda- sági dolgozók — ezzel szemben növekvő aggodalommal figyelik, hogy mikor ered meg a felhők csatornája. Ami eddig lehullott, az roppant kevés volt. Megyeszerte kalászol a kenyérgabona, virágzásáig legalább 25—30 milliméter jó eső kellene ahhoz, hogy a növényzet jobbati fejlődjön. Bács-Kiskun megyében a szántóföldek ősz óta 150— 160 milliméterrel kapnak kevesebb csapadékot, mint amennyi ' 50 éves átlagban október 1-e és május 20-a között lehull. Az elmúlt több mint fél esz-; . tendő alatt csupán márciusban hullott számottevő, összesen 58 milliméter eső, a többi hónapban mindig hiányzott a csapadék. A Homokhátságon május 20-ig három hét alatt 5 milliméter esőt mértek. E hónap közepéig 130 ezer hektáron földbe került a kukorica, az áprilisi hideg időjárás, valamint a kevés csapadék miatt azonban elég vontatott a kelése! Számos szövetkezetben kisebb- nagyobb területen újra kellett vetni a legfontosabb takarmány- növényt, mert az érzékeny mag kipusztult Nem kedvező az időjárás a több ezer hektáron termesztett zöldborsó fejlődésének sem. A Homokhátságon más években ilyenkor már nagy tömegben szállították a géppel betakarított magtermést a feldolgozó üzemekbe, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben az idén legfeljebb június 10-e körül tudnak hozzáfogni a zöld• Hargitai Lajos, a bátyai Piros Paprika Tsz tagja távolságú öntöző berendezés szórófejét. beállítja a 240 méteres- feszborsó gépi szedéséhez, mert akkorra várható a mag megfelelő érése. Kell a csapadék a kertészejti növényekre is, hiszen a száraz talajon nehezebb a palántázás és lassabban ered meg a gyenge növény. A Duna mentén a kedvező öntözési lehetőséget kihasználva a zöldségtermesztő gazdaságok palántázás előtt nagy mennyiségű mesterséges csapadékkal áztatják meg a talajt. A bátyai Piros Paprika Tsz- ben nemrég vásároltak két nagy teljesítményű öntöző felszerelést, amely könnyen kezelhető és felére csökkenti az üzembe állítás idejét. A bátrai szövetkezet a fűszerpaprika^ valamint a paradicsom termesztésénél tudja jól gyümölcsöztetni az öntözéses fejlesztésre fordított összegeket. A foktői, a dunapataji, az uszódi határban is öntözéssel serkentik gyorsabb fejlődésre a szántóföldi és a kertészeti növényeket, Szabadszálláson folyamatosan működtetik a nemrég üzembe helyezett öntözőművet, amely két község határában 1600 hektáf szántó mesterséges vízellátását teszi lehetővé. - A szabadszállási szövetkezet fűszer- és csemegepaprikát, takarmányt termeszt öntözéssel. ’ A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a megyeszékhely tisztított szennyvizét használják föl arra, hogy megfelelő nedvességhez juttassák a szomjas növényzetet. Májűs 6-a óta a kukorica kelését, a kenyérgabona, valamint a szálastakarmány fejlődését serkentik az öntözővízzel. , K. A. • A száraz talajon sok kárt okoznak a zsenge növényzetben a rovarok. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben vegyszeres permetezéssel védekeznek a kukoricabarkó ellen.
