Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
A TERV ID ŐSZ AK KEZDETÉN anyag előállító telepe, az almafeldolgozás, valamint a borászat fejlesztése, a tankpezsgőgyártás megindítása a Hoszúhegyi Állami Gazdaság negyedik' ötéves tervének egyik jelentős sikere. A Bajai és a Bácsalmási Állami Gazdaság a negyedik ötéves tervben építette fel szakosított állattenyésztő telepét. A mezőgazdasági 'szövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésével együtt ezek évente csaknem negyedmillió vágósertést adtak közfogyasztásra és exportra* A Bácska, valamint a szomszédos járások mezőgazdasági nagyüzemeinek termelésére alapozva alakult meg a Bácskai Vágó és Húsfeldolgozó Közös Vállalat, amely saját erőből és állami támogatással, valamint a társult vállalatok anyagi hozzájárulásával a Duna—Tisza köze legnagyobb húsfeldolgozó üzemét építteti Baján. Nemcsak a mezőgazdasági termékek feldolgozására, hanem a termelés korszerűsítésére is ösz- szefogtak a bácskai gazdaságok. Mezőgazdasági repülőgép vásárlására alakítottak] szövetkezeti társulást, hogy a növényvédelmet jobb hatásfokkal végezhessék. A vágó és húsfeldolgozó közös vállalat megalakulása a bácskai agráripari egyesülés előtt egyengeti az utat, amely foglalkozna majd a sertés* a kukorica, a szőlő feldolgozásával, borpalackozással, más ipari tevékenységgel is. Megvalósult a terv- A bajai járás mezőgazdasági üzemei teljesítették a negyedik ötéves terv előirányzatát. A szövetkezetek a tervezett 3—4 százalék helyett, évente 22,3 százalékig évelték termelésüket Annak ellenére, hogy a munkában részt- vevők száma évente 4,9 százalékkal csökkent a közös gazdaságokban. A búza termésátlagát az ötéves terv végére hektáronként 33 mázsában határozták meg. A tavalyi kedvezőtlen időjárás mellett is 35 mázsa lett.' Leggyorsabb a termésátlagok emelkedésé a kukorica . termesztésében. A tervezett 57 mázsa .• helyett Í975-ben átlagosan 63,9 mázsát termesztettek. Néhány közös gazdaság ennél is többet takarított be hektáronként. A félsőszentiváni szövetkezetnek 600 hektáron 96 mázsa lett a kukorica-átlagtermése, az iparszerű módszerek alkalma- zása következtében. Az előző időszakban elért eredményekre alapozva, az ötödik ötéves tervben a mezőgazdasági nagyüzemek termelése előreláthatólag 23—25 százalékkal emélke- dik. Búzából hektáronként 44— 45, kukoricából 73—76 mázsás átlagtermést irányoztak elő, mint 1980-ig elérendő hozamot. Az állattenyésztésben elsősorban a tejtermelés növelése a cél, hogy a járásban a tehenenként! tejhozam 3500 literre emelkedjen. 200 milliós kereskedelmi növekedés A negyedik ötéves tervben 200 millió forinttal emelkedett a bolti kiskereskedelem forgalma, amelynek 95 százalékát a bácskai általános fogyasztási ^s értékesítő szövetkezetek látják 'fel. Uj létesítményekkel gyarapodott a községek üzlethálózata, hogy a forgalomemelkedésnek eleget tudjon tenni. Felsőszentivánon, Vas- kúton felépült a szövetkezeti kis- áruház. - Katymáron a vas-műszaki boltot, Bácsalmáson az élelmiszerüzletet, Bácsbokodon a Bajai Sütőipari Vállalat pékségét nyitották meg. Ez öt községet lát el kenyérrel és süteménnyel. Felsőszentiván, Csávoly, Bácsborsód, részben Gara lakossága is ebből a sütőüzemből kapja naponta a friss pékárut. ; í A bajai járás kereskedelmének 700 millió forint összforgalmából 5 százalék volt az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti kereskedelmi hálózat részesedése. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság Sü- kösdön, valamint Hildpusztán a borászati (izemének szomszédságában nyitott élelmiszerüzletet. A negyedik ötéves tervben létesítette éttermét az érsekcsanádi Búza- kalász Termelőszövetkezet, a vaskúti Bácska Tsz eszpresszót nyitott Az ötödik ötéves tervben folytatják a bolthálózat korszerűsítését a kereskedelmi szervek, hogy az eddiginél jobban könnyíthes- sék a nők háztartási munkáját. Üjabb hűtőpultokat állítanak fel a nagyobb áruválaszték érdekében. Az ÁFÉSZ-ek zöldségtermelő, sertéshizlaló szakcsoportok szervezésével bővítik az árualapot. Az előző tervidőszakban — az ÁFÉSZ-ek 10 ezer élőállatot vágtak le és dolgoztak fel a járási székhely, valamint a községek lakosságának ellátására. . A gazdasági élet gyors ütemű fejlődése teremtette meg az alapját annak, hogy a lakosság élet- körülményei fokozatosan javuljanak, több tekintetben az országos átlagot meghaladó mértékben. - A társadalombiztosítási törvény, a szociálpolitikai kedvezmények növelték a biztonságérzetet, a munkaikedvet. Valamennyi állami gazdaság, továbbá, az érsekcsanádi, a csávolyi, a dávodi, szeremlei, vaskúti, garai és a félsőszentiváni szövetkezet mégszervezte a közétkeztetést, aminek kedvező visszhangja támadt a lakosság, az állami gazdasági és a szövetkezeti dolgozók körében. 75 kilométer új vízhálózat Az anyagi gyarapodást jelzi a tartós fogyasztási cikkek számának növekedése. Tavaly a járás minden ezer lakója közül negyvennégynek volt személygépkocsija. 1971-ben. 8—900 : lakás építését tervezték a járásban. 1975-ig magánerőből és állami beruházással 1260 épült fel. Sükösdön 147 lakást építettele, de a régebbi épületek tatarozásával, bővítésével szinte az egész település újjáépült öt év alatt. A járás különböző munkahelyei az OTP-ked- vezményeken' túl több mint 7 millió forinttal támogatták a csa- ládiház-építkezéseket. A járás székhelyén állami gazdasági lakótelep létesült több utcában összesen 120 lakással. A Bácska 21 községéből 17-ben van vízvezeték, s a hálózatba bekapcsolt családi otthonok száma öt év alatt 4 ezerről 7 és fél ezerre nőtt. Ez idő alatt 75,3 kilométerrel bővült a községek ivóvíz- . vezetékeinek hálózata. A járás községeiben 58 kilométer hosszú járdát építettek, így minden településen az utcáknak legalább egyik 'Oldalán járda van. Szépültek az elmúlt években a járás községei, sok ezer négyzet- métert parkosítottak. Felsőszent- iván, Bácsbokod, Tataháza és a járásnak szinte minden települése csinosítja közterületeit. 1980-ig a települések kommunális fejlesztésére 130 millió forintot irányoztak elő. Az Országos Vízügyi Hivatal is hozzájárul anyagilag ahhoz, hogy Szeretőién, Bátmonostoron és Nagybaracskán, ahol még nincsen közművesített vízellátás, 1980-ig megépüljön a .vízmű. A járásban összesen 60 kilométer új vízhálózatot létesítenek. A bácskai településeket nemcsak a közművesítés, a lakóházak, közintézmények szépítése alakítja, hanem azok a családi otthonok is, amelyeket a következő években hoznak tető alá. A terv szeHnt 1980-ig a lakosság saját erejéből és takarékpénztári . támogatással épült lakásba 1400 —1500 család költözhet be. Bácsalmáson 45 lakás épül majd fel állami beruházásként. A járás szociális . és egészség- ügyi helyzetének javulását jelzi, hogy a tervidőszak végén minden óvodáskorút feltudtakvennT^tT gyennáiöntézrfiinyekbe. Ehhez a helyi tanácsok és az ipari, mezőgazdasági üzemek összefogásé-' ra volt szükség. Több községben épült óvodai foglalkoztató terem,' Felsőszentivánon pedig százhúsz személyes nevelőotthon. A napközi otthonos óvodák száma 22-' re nőtt a járásban. A nemzetiségi politika gyakor-’ lati végrehajtása alapján a garai német nyelvű óvoda mellett további hat községben kezdődött el a német és ä szerb-horvát nyelv-, oktatás az óvodában. A járásban 21 önálló általános iskola működik, tíz községben szaktantermi, kabinet rendszerű oktatással. Korszerűsítették és bővítették az iskolákat Csávo- lyon, Nagybaracskán, Dávodon, . Garán és Bácsbokodon. A szeremlei iskola' felújítása még nem oldotta meg a gondokat, új iskolát kell építeni Bátmonostoron, és korszerűsítésre szorulnak az oktatási intézmények Bácsalmáson, Érsekcsanádon. Tizenegy nemzetiségi iskola A nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztésének sajátos feladatát sikerült teljesíteni. A járásban 11 német és szerb-horvát tannyelvű iskola van, és a nyelvoktatásban részt vevő tanulók száma növekedett. A felnőttoktatás* jelentősége megnőtt, öt év alatt a járásban négyszáznál több felnőtt végezte el a nyolc általánost. A bácskai települések közművelődése szintén előrelépett öt év alatt. Bácsborsódon, Sükösdön, Vaskúton és, Bácsszentgyör- gyön megvalósult a klubszerű művelődési ház. Sajnos, a 21 intézményből 9 még elavult. _ Tizenhét irodalmi színpad működik a járásban. Megnőtt az ér-, deklődés a népdal, a népzene iránt. A szeremlei kezdeményezés után Nagybaracskán, Sükösdön, Nemesnádudvaron, Bátmonostoron % Dávodon alakult népdalkör. Az országos hírű ma- darasi úttörő-fúvószenekar mellett színvonalas munkát végez a bácsalmási harmonika-, a bács- borsódi, érsekcsanádi és felső- szentiváni ifjúsági zenekar. A szociálpolitikai és egészség- ügyi gondoskodás számottevően fejlődött az elmúlt öt évben. Tizenegy községben működik öregek napközi otthona, az egyedülmaradt idős embereket felkarolja. Dávodon, Bácsbokodon orvosi rendelő és orvoslakás, Érsekcsanádon egészségház, Tataházán fogászati rendelő. Hercegszántón, Nagybaracskán, Sükösdön orvosi lakás épült az utóbbi években. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének helyi csoportja működik és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat évente ezer-ezerháromszáz előadást tart a községekben. Tavaly száznál többet szerb-horvát és német nyelven. 1975 nyarán alakult meg Baján a TIT megyei nemzetiségi szakosztálya, amely Bács-Kiskun megyében, a némzetiségi ismeretterjesztésnek a gazdája. Kiss Antal • A IV. ötéves terv egyik jelentős létesítménye, a sükősdi művelődési ház. (Szilágyi Mihály felvételei.) Bácsalmás változó arca Ha valaki Bácsalmás nagyközség öt éve változó arcát akarná megrajzolni a jelennek, szinte a lehetetlenre vállalkozna. Keveset mondana, ha felsorolná, hogy mi, mennyiért és minek, kiknek épült, mert nem hagyhatná ki azt sem, hogy mire épült, t kellene—elevenltemé a tizenhat “Ívvel, meg a harminc évvel azelőtti adottságokat és lehetőségeket is. Föl kellene eleveníteni a település egész legújabbkori történetét, amely azt hiszem ezeken a hasábokon lehetetlen. Talán csak annyit mondanék erről, hogy aki megélte felnőtt fejjel a harminc évvel ezelőtti visámyokat — (sokan vannak!) —, s aki megélte a tizenhat évvel ezelőttieket, meg az öt évvel ezelőttieket, az tudja; megváltozott élete a tanú rá. Bácsalmáson is ez a lényeg. Megváltozott - az emberek élete, mert megváltoztak a gazdasági .viszonyok is. Elég bizonyság rá, például, hogy a három kis termelőszövetkezetből lett egy nagy, amely 5200 hektáron gazdálkodik most, vagy az egykori MEZŐGÉP telepén dolgozó munkások, -ugyanott, most a kereskedelem számára készítenek különböző gépeket, berendezéseket stb. Ilyen és hasonló minőségi' változások ma már a hétköznapok eredményeiként • élnek az emberekben, a tudomásulvételük természetes. s ha arról beszélünk, hogy fejlődés általában; hát, ez is- beletartozik. Munkásnagyközség Amikor 1970-ben népszámlálást tartottak,*' a nagyközség lé- lekszáma 9023 fő volt, s a külterületen- éltek 1551-en. Most, az élmúlt év végén arról szólnak a népességösszeírás eredményei, hogy Bácsalmás lakossága ugyan csökkent 92 fővél, de öt év alatt 457-en költöztek be a külterületekről a nagyközségbe, vagy_ a környező falvakba, hogy másként éljenek, dolgozzanak és tanuljanak. Hogy miben van ennek értelme, mindenképpen azzal a társadalompolitikai ténnyel^ függ ősz-. sze, hogy a helyi, ipari" tevékeny. I séget folytató gyáregységekben, üzemekben,' telepeken 1450-en dolgoznak már, mint ipari munkások. Számuk jóval több mint a termelőszövetkezet tagsága, illetve az állami gazdaság dolgozóinak létszáma. Az elmúlt öt évben a teljes foglalkoztatottság ténye mellett említhető az is, hogy az aktív keresők jóval több mint egyharmada iparban foglalkoztatott munkás, de ha azt is bekalkuláljuk, hogy a szinte ipar. szerűvé fejlődött agrotechnika is betanított, illetve szakmunkásokat igényel, akkor azt mondhatjuk, hogy általában a Duna— Tisza közi nagyközségekhez viszonyítva Bácsalmás munkásnagyközség. Bajára, Kiskunhalasra, Mélykútra, Szegedre és Budapestre csaknem háromszázan járnak el, míg ide körülbelül ezren járnak be dolgozni. Az ipari munkahelyek megnövekedett száma, s az azzal együttjáró megnövekedett szociális, kulturális és egészségügyi igények követelték meg korábban az értelmiség számának erőteljes növekedését. A mezőgazdaság mind erőteljesebb gépesítése, a kemizálás bevezetése — összefoglalva — a legfejlettebb agrotechnika alkalmazása az elmúlt öt évben új agrárértelmiség kialakulásával járt együtt. A száz pedagógus, húsz orvos, vala- . mint a műszaki értelmiségiek mellett csak az állami gazdaságban száz agrárszakember dolgozik, s a közelmúltban népi tánccsoportot is alakítottak, hogy ak- V tívan bekapcsolódjanak a kulturális életbe. A nemzetiségek együtt Bácsalmáson nem kell a nemzetiség) politika iránt érdeklődni, hisz lépten-nyomon meggyőződhet róla az ember, ha csak az üzletek feliratait olvassa is el, mert1 a szöveget megtalálja magyarul, szerb-horvát és német nyelven is. A nemzetiségi nyelvek oktatása óvodás kortól az általános iskola befejezéséig folyamatos és már több évtizedes' hagyomány; olyan természetes, mint az, hogy a tejboltban tejet árulnak. Az új, korszerű művelődési ház ízlés, és tudatformáló szerepe öt év távlatából világosan kitűnik, s ma már senki sem vonja kétségbe, hogy az évi 1 millió forintos fenntartási és üzemeltetési költség, ha forintban nem is, a műveltségben, a belőle táplálkozó emberi kiteljesedés igényében többszörösen megtérül. Igen jól működik például mind a német, mind pedig 0 Sok asszony és leány dolgozik a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemében, valamint a Bajai Finom- posztó Vállalat helyi telepén (jobb oldali kép. 0 Az üzlet felirata a nemzetiségi politikáról szól. a délszláv ; nyelvű felnőttklub, ahol azok tökéletesíthetik nyelvtudásukat, akik már nem járhatnak a nyelvi tagozatos iskolákba. Tények és tervek Néhány éve megszűnt Bácsalmáson az ipari tanulók elméleti képzése, s több mint száz leendő szakmunkás a modern bajai iskolában tanul. Szeretnék a község vezetői, ha az elméleti képzést ismét helyben folytathatnák, a korábbinál magasabb színvonalon, s ennek megteremthetnék mind a f személyi, mind pedig a tárgyi teltételeit Igény — Bácsalmáson nincs munkaerőfelesleg, szakmunkásokból meg hiány van —, hogy helyben maradjanak a szakvizsga után, azért is, mert majd az ezredforduló szakmunkásai lesznek. A nagyközség közigazgatási területén 2800 lakást tartanak nyilván, ebből 2300-ban van villany. Két éve például a megyei tanács 30 százalékos támogatásával két tanyacsoportban 28 tanyát villamosítottak. Az általános kép kialakításához feltétlen szükséges megemlíteni azt a tényt,' hogy 50 kilométer az1 utcák hossza, s ebből mindössze 14 kilométer a kiépített út. Az ötödik ötéves tervben ezen a helyzeten ' jelentősen kíván javítani a tanács; útépítésre tetemes összegeket költenék. Meg kell említenem azt is, hogy a helyi vízmű 27 kilométer hosszú hálózaton 1100 család otthonát látja él vízzel. A negyedik ötéves tervben a kereskedelmi ellátottság korábbi, igen erőteljes javulása után, már nem volt szükség az alapellátás szempontjából nélkülözhetetlen üzletek építésére, kialakítására. A Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ az ' elmúlt években 10 millió forintot költött a Lenin utcai ABC-áruház, valamint a Damjanich utcai vegyesbolt és 'vendéglő-kombinát építésére, s így az ellátás színvonala is emelkedett. Üj helyet kapott az öregek napközi. otthona is, s most a korábbi húsz helyett, már negyven idős ember napjait tehetik kellemesebbé, de tervezik az otthon további bővítését is. Mivel a múlt mindig kapcsolódik a jelenhez, s így a jövőhöz is, elmondjuk, hogy az idén megkezdik az új községi'torna- csarnok építését, amely- 10 millió forintba kerül majd.- Folytatják az útépítést a Dózsa György utcában, augusztusra befejezik az új 50 személyes, kétcsoportos óvodát, amelynek építési költségéhez a helyi üzemek 1 millió forinttal járultak hozzá. Folytatják az állami célcsoportos lakásberuházási keretből a postával szemben levő emeletes ház építését. Szeretnék lerakni az. új párt- és tanácsház alapjait, korszerűsítik a Rákóczi utcai piacteret, s újabb két — sokgyermekes — család kap otthont. Alap a kooperációhoz A megyei tanácsülés, szűkebb hazánk legmagasabb népképviseleti fóruma, február 4-én hagyta jóvá a tanácsok V. ötéves középtávú pénzügyi tervét és az idei év költségvetését. Beszédes számok tanúskodnak a jövő lehetőségeiről. Bácsalmás az állami célcsoportos lakásépítési keretből 45 család új otthonának megteremtéséhez 24 millió _ 300 ezer forintot kap, egyéb fejlesztésekre pedig 11 millió 32 ezer forintot. Ezenkívül a tanács még saját és más pénzügyi forrásaiból 12 milliót költhet szociális, kulturális és különböző kommunális beruházásokra. Persze, ezeknek az összegeknek legnagyobb részben már „megvan a helye” — ahogy Bácsalmáson is elmondták, de ezek az anyagi adottságok nemcsak pénzügyi feltételei az útépítéseknek, a közművesítésnek stb., hanem jó alapok ahhoz is, hogy a helyi gazdasági egységek az eddigieknél jobban felismerhessék azt, hogy a község fejlődése az ő érdekük is. Éppen ezért szükségszerű az együttműködés a fejlesztési tervek -megvalósításában, amely a költségvetésbén rendelkezésre álló összegeket — valós segítség és még sok más formában — közvetetten jelentősen megnövelheti. Az is igaz, hogy mindez nemcsak Bácsalmáson, hanem másutt az országban is közös érdek. Csató Károly
