Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

A kiadók jelentik 1970. május 4. • PETŐFI NÉPE • S LEXIKON A KOSSUTH Könyvkiadó át­dolgozott, kibővített kiadásban jelentette meg az' először néhány éve napvilágot látott, hézagpótló Munkásmozgalom-történeti Le­xikont, amely már az időközben történt változásokat is tartalmaz­za. Francia, angol és német nyel­vű kísérő szövege is van az If­júsági törvéhy miniatűr kiadá­sának. t tieorge Dunning SYMBOL Egy angol a partizánok között a címe Qeorge Dunning köny­vének, amely a második. világhá­ború izgalmas epizódjait eleve­níti fel. AZ AKADÉMIAI Kiadó új könyvei közül említsük meg a Művészettörténeti füzetek soro- zatbah ’ megjelent monográfiát Franz ' Anton Hillebrandtról, a neves építőművészről; a XVIII. századi és Magyarország történe­tén is sokat alkotott művészt Ke- lényi György mutatja be. Az Er­dei Ferenc összegyűjtött művei sorozatban ismét megjelent a Ma­gyar tanyák című híres munka, melynek utószavaként Kulcsár Kálmán, a magyar tanya jelené­vel és holnapjával ismerteti meg az ’érdeklődőt Az Irodalomtörté­neti' könyvtár új kötete A fiatal Bessenyei és íróbarátai, Bíró Fe­renc tollából. Az Űj Magyar Mú­zeum már eddig is sok értékes forrásmunkát közölt sorozatában látott napvilágot József Attila vá­logatott levelezése. A MÓRA FERENC Ifjúsági Könyvkiadó ismét gazdag vá­lasztékkal jelentkezik. Újabb ki­adásban jelent meg Bárány Ta­más: Rákóczi zászlai című, az if­júság számára írt történelmi re­génye. A kiadó Kozmosz szer­kesztőségének gondozásában je­lent meg az ismert riporter, Ba­jor Nagy Ernő irodalmi riportjai­nak válogatása, Munkatársunk je­lenti címmel.. Ugyancsak Koz­mosz-könyv Bert Engelmann: A Rajna urai című dokumentum- kötete, amely a nyugatnémet pénzmágnások világával ismertet meg. A SZÉPIRODALMI Könyvki­adó újdonságai közül említsük meg Nyerges András ivensesköte- tét, címe: Magam ell^n. Kautzky Norbert verseskötetének címe: Menedék — ünnep. A Magyar remekírók sorozat- bem látott napvilágot a Babits- kötet, amely az író Tímár Virgil fia és a Halálfia című regényeit, valamint válogatott novelláit tar­talmazza A szegedi Tóth Béla elbeszéléseinek kötete Álarcban címmel jelent meg. (KS) Férfiak mint gépírók az USA-ban A nők már régebben. ostro­molják azokat a foglalkozási ágakat, amelyeket korábban ki­zárólag a férfiak töltöttek be. Mostanában azonban a férfiak is „forradalmi” lépésre szántak el magukat. A statisztikai hivatal kimuta­tása szerint az Egyesült Álla­mokban 1974-ben 3 200 000 titká­ri állást töltöttek be. Tíz évvel korábban a titkárok száma mindössze 1 873 000 volt. Es míg 1964-ben csak 13 000 férfi dolgo­zott titkári munkakörben, 1974- ben számuk elérte a 28 900-at. A könyvek háza Hazánk legrégibb tudományos közgyűjteményét, az egyetem 1561-ben alapított könyvtárát II. Jó­zsef az egyetemmel együtt Pestre helyezte, a fe­rences zárda egyik, erre a célra átalakított részé­be. Majdnem egy századig működött itt a könyv­tár, rendkívül kedvezőtlen körülmények közt: a polcokon a könyvek egymás háta mögött hármas sorokban szorongtak, a rosszul szellőztethető olva­sóterem mennyezetét az 1840-es évek derekán csak úgy tudták a beszakadástól megóvni, hogy 51 gerendával aládúcolták. Ennek tulajdonítható, hogy a látogatók száma a "hatvanas esztendők közepétől 1872-ig évi 30 000-ről 15 000-re csökkent. A nyomo-i rúságos viszonyok arra kényszerítették a kormányt, hogy a könyvtár számára új épületet emeltessen. Az építést 1873-ban kezdték a régi épület köz­vetlen szomszédságában, a Barátok tere (ma Károlyi Mihály utca) és a Reáltanoda utca sarkán. A költözést már 1875 októberében meg lehetett kezdeni, az ünnepélyes megnyitásra pedig száz éve, 1876. március 26-án került sor. Ez volt Ma­gyarországon az első, kimondottan könyvtári célra készült épület. Tervezését Skalnitzky Antalra bíz­ták, s ő bevonta a munkába sógorát, ifj. Koch Hen­riket is. Skalnitzky tehetséges építész volt, de a neore- neszánsz stílusú könyvtár nem tartozik sikerült al­kotásai közé. A nemrég önállóvá vált magyar ál­lam ugyanis olyan palotát akart emeltetni, amely- lyel idegenek előtt is büszkélkedni lehet. Ezért elő­írták, hogy az épület már külsejével is fejezze ki rendeltetését. A Károlyi Mihály utcai főhomlok­zat I——II. emeleti oszlopsora a fölötte levő tim­panonnal, a sarokkupola az egyetem négy karát jelző szobrokkal, az attikai párkány, a sgraffito díszítés valóban impozáns hatást kelt, bár a sok különféle elem kissé zavaróan hat. Sajnálatos módon ez a másodlagos cél — a mo­numentalitás a belső kiképzésnél is érvényesül: a látványos elemek győztek a célszerűség fölött. A belépőt hatalmas méretű, de kihasználatlan elő­csarnok fogadja két szépen tagolt, oszlopsorral. Hasonlóképp ünnepélyes hatást kelt az emeletre vezető díszlépcsőház harmonikus arányaival, dí­szes kandelábereivel, márvány tábláival. A Károlyi Mihály utcai szárny legnagyobb részét az üvegtetos olvasóterem foglalja el, tükörboltozatának oldal­ívein Lotz Károly freskóival. Magassága több mint 15 méter, légtere fölöslegesen nagy, ezért fűtése, világítása igen költséges. A látványosságra való törekvés még a közönség előtt zárva tartott raktárakon is tapasztalható. Eze­ket a barokk teremkönyvtárak mintájára — 7 mé­ter magasra! — tervezték. Ezért a térkihasználás rossz, a magasban elhelyezett könyvek kikeresése, visszarakása állandó létramászást tett szükségessé. A rendkívül teherbíró épület százéves történéte alatt állandóan helyhiánnyal küzdött. • Már 1880- ban panaszkodtak arról, hogy a téli hónapokban az olvasóterem befogadóképessége kicsi, nyitáskor nagy a tülekedés, nem mindenki kap helyet. Ezek a panaszok az esztendők múlásával és az egyete- temi hallgatók számának növekedésével egyre sza­porodtak. 6—7000 hallgató részére csak 120 hely. állt rendelkezésre. 1913 végén az, átlagforgaLotg, meghaladta a haj?i: 706-át!1' A raktárakban 1876-ban még sok volt az üres hely, de a századforduló idejére teljesen megteltek. 9 A monumentális előcsarnok két oszlopsora. 9 Az Egyetemi Könyvtár Károlyi Mihály utcai homlokzata. Különféle helynyerő intézkedések mellett a har­mincas évek közepén megkezdték a raktárak át­építését. A magas termeket három szintre osztot­ták, s ezáltal a férőhelyet megháromszorozták. így mindig nyertek bizonyos területet 4—5 év könyv­tári gyarapodásának elhelyezésére, de a zsúfoltsá­got nem sikerült csökkenteni. Mindez érthető, ha meggondoljuk, hogy száz esztendővel ezelőtt 12 könyvtáros dolgozott itt, ma hetvennél több, az ál­lomány pedig 200 000 kötetről a hatszorosra 1 mil­lió 200 ezer kötetre nőtt. A százéves épület helynyerés szempontjából még mindig rendelkezik új lehetőségekkel: van még négy át nem épített raktárterme, beépíthető pad­lástere és nagy udvara, ahcíl egy süllyesztett, üveg­tetős második, legalább százszemélyes olvasóterem rendezhető be. 1973-ban komoly remény nyílt a további átépítésekre, de ezt a metróépítés akadá­lyozta. A tervezett Felszabadulás téri állomás az épület alá került és a megbolygatott földtömeg egyes helyeken 14 cm-t süllyedt. Ez kisebb szer­kezeti károkat, vakolathullásokat okozott. Több he­lyiségben álmennyezetet kellett felállítani, a nagy olvasó teremben pedig ugyanolyan oszloperdő „díszük”, mint a. múlt század közepén. Reméljük azonban' hogy a metróépítés befejezése után már 1977-:ben mód nyílik nemcsak a károk helyrehozására, hanem a százéves Egyetemi Könyv­tár épületének további átépítésére' is. ' Há ezek megvalósulnak. - hazánk első könyvtárépülete még sok esztendőkig zavartalanul tudja kiszolgálni lá­togatóinak ezres tömegeit. V. M. 9 A díszlépcsőház — halszem-optikával. „Születik“-szabályozást! Ha rangsorolnánk az agyon­használt, élősködő szavakat, bizo­nyára a születik ige „vinné el a pálmát”. Elképesztő, hogy mi­lyen. sok jelentésben használják. Mert mi is „születik” manapság? Csak úgy pásztázva a följegyzé­seim között: javaslat, eredmény, határozat, összefogás, szerve­zési gondok, jó ötlet, siker, meg­állapodás, gól, felajánlás, tervék, egységes álláspont, megoldás, megjegyzés, sőt válasz, győztes,, világcsúcs, teljesítmények, ma­gyar si’ker is. Ennek, az igének ez a nagy használhatósága gya­nús, szerfölött gyanús! De nézzük, mit mond a „kis­okos” értelmező szótár, i) Anyja méhéből világra jön. E jelentés példái között találjuk ezeket is: Magyarnak született, (hajlama szerint) valamire született, 2) Létrejön, keletkezik. PL: Uj tár­sadalom születik. Több jelentést nem tartalmaz a szótár. Tehát csak e 2 jelentés uralkodott el nyelvünkben. Igaz, néha valóban használhatjuk ezt az igét, de még ilyenkor is sokszor, úgy hogy ezt az igét akkor is agyonhasz­náltnak kellene tekinteni, ha ilyen esetekben elfogadnánk a használatát. Soroljunk fel egy csomó példát, hogyan lehet meg­szüntetni a sok „születik”-et. Elkerülhetjük használatát, ha más igét kapcsolunk az alanyhoz. Nagyszerű összefogás, jó politi­kai megoldás jön létre, szervezési gondok támadtak, jó ötletem tá­madt, újabb alkotások keletkez­tek, a szabadidő-tudomány is most keletkező tudomány, közös vállalkozások jönnek létre, az alaptérkép pedig elkészül. A sportban kiemelkedő teljesítmé­nyek voltak, adódtak. Ügy is elkerülhetjük a szüle­tik gyakorlati használatát, ha az alanyt tárggyá tesszük, akkor más igét könnyen kapcsolhatunk hozzá. Pl. javaslatot, felajánlást tettek, sikert, részeredményeket elértek, határozatot, intézkedést hazak, országos csúcsot értek el. Sokszor csak a körülírással érünk el eredményt. Elhatároz­ták magukat, egységes álláspont­ra jutottak. Máskor meg a szó- szerkezet átalakításával kerüljük el a születik igét. Furcsa a „Ma­gyarán szólva” adásában azt hal­lani, hogy „a győztes megszüle­tett”. Bizony még 14—18 évvel ezelőtt, tekintve, hogy diákok szoktak versenyezni. Ugyanilyen furcsán hangzik ez is: Ügy hall­juk, nem születik meg a válasz. Helyesen: a szópárbajt a pécsi­ek nyerték meg, ők a győztesek. Ügy halljuk, nincs válasz. A csapattól nem kapunk választ. Ugyanezt szoktuk néha haüani a „Ki nyer ma?” adásakor is: Amíg a muzsika sfólt, megszü­letett a válasz. Helyesen: hallot­tuk vagy megkaptuk a választ. i Néha kettős megoldás is le­hetséges. Pl. ) állásfoglalás tör­tént, megállapodtak. Megállapo­dás történt, megállapodásra ju­tottak (sőt egyszerűen megálla­podtak). Gól esett, gólt szerez­tek, lőttek, elértek. A fegyver- szünet létrejött, a fegyverszüne­tet megkötötték. Megegyezés jött létre, megegyeztek. De több megoldás is lehetsé­ges. PL: magyar siker pedig nem volt, esetleg nem lett Grenoble- ban. Nem értünk el sikert, nem volt sikerünk. Vannak olyan esetek is, ami­kor az ige használatát elfogad­hatjuk, vagy el kell fogadni/ mert olyan természetesen, ha­tározottan másképp nehéz kife­jezni a mondanivalót. PL: Uj, élettel teli jelszó született. Nagy meglepetés született. Néha arra is alkalom adódik, hogy kihagyjuk az igét. Egy feljegyzett példám: a kongresszu­si héten született vállálások, fel­ajánláscár. A szerkezet jelentésé­ben semmi változás sincs (majd­nem azt írtam: sem születik!, ha így fogalmazzuk át: a kong­resszusi hét vállalásai, felaján­lásai. Szinte nagy felüdülés volt a nagy „születik”-kavargásban ezt olvasni: Drákói intézkedést hoztak Franciaországban a nyelv tisztaságának védelmére. A cikkben éppen 30 példát so­roltam fel, de a példák számát tetszés szerint növelni lehetett volna. Bárki megpróbálhatja: hallgassa végig a tévéhíradót vagy esetleg a rádió valamelyik krónikáját, és meg fog lepődni, hogy milyen gyakran üti meg fü­lét ennek az igének helytelen használata. Kiss István Halló, itt a lelki klinika Higgyék el, nem tréfálkozni akarok azon, amit a napokban olvastam a telefon-lelkikliniká- ról. Angliából indult el ez a moz­galom, és azóta elterjedt egész Nyugat-Európában. Több mint háromszáz szervezőközpont meg­bízásából mintegy 25 ezer fizetett alkalmazott és önkéntes szakem­ber várja a hívásokat és igyek­szik jótanácsokat adni a hozzá­juk fordulóknak. Milyen baj, bánat, gond kész­teti az embereket arra, hogy fel­vegyék a kagylót és egy látha­tatlannak, egy ismeretlennek megnyíljanak. Mi hajtja őket, hogy elmondják azt, amiről kör­nyezetükben hallgatnak, vagy aminek meghallgatására nem. találnak együttérző lényt? A hű­vös statisztikai adatok szerint főképpen lelki meghasonlások, neuraszténiák, társtalanság csa­ládi bajok, generációs összeütkö­zések és anyagi gondok szerepel­nek a telefon-panaszok között. A szervezetek, amelyek ezt a szolgáltatást nyújtják, ingyen dolgoznak, és valóban minden dicséretet megérdemelnek önzet­lenségükért, segítőkészségükért. Még azt is elismerően nyugtáz­hatjuk, hogy mind többre vál­lalkoznak. Munkájuk nő, mert szüntelenül szaporodik klienseik száma: az NSZfC-ban például 1973-ban kétszázezren, 1975-ben pedig már négyszázhúszezren vették fel ilyen gkból a kagylót. Eddig Nyugat-Európáról be­széltem, de tudom, hogy nálunk is vannak magányosok, lelki el­esettek. Mi is érezzük a gyorsuló élet sodrát, és olykor elfeledke­zünk arról, hogy törődjünk a má­sikkal. Hol a kulcsa ennek a zár­nak? A lelki klinika? Bárhogy is terheli egy-egy ilyen telefon-kli­nika a hálózatot, amint az illető leteszi a kagylót, ismét magára marad. Egy élő ember mosolya többet ér, mint huszonötezer ta­nácsadó a vonal másik végén. A gyógyszer csak eou lehet: az élő közösség, a közösségi esz­mére épülő társadalom. Baj és gond itt is lehet, de kevesebb és könnyebben gyógyítható. T. IL Erkölcs és forradalmiság Farkas Endre tanulmánykötetéről Napjainkban különös jelentő­sége van az olyan műveknek, amelyek segítenek eligazodni az elméleti vitákban, s egyben hoz­zájárulnak a jelenkor problé- . máinak I megértéséhez is. Eköz­ben elkerülhetetlen, hogy -a köz­életben is tudásként, a tudo­mányban is forradalmárként te­vékenykedő klasszikusokhoz, Marxhoz és Engelshez fordul­junk. Ezt tette Farkas Endre is, amikor a Marx és Engels mun­kásságában foglalt etikai, erköl­csi hagyaték kibontására, össze­függő rendszerként való kifej­tésére vállalkozott. Olyan izgal­mas, naponta is felvetődő kér­désekkel foglalkozik a szerző, mint például a szabadság és el­kötelezettség, a gazdasági és gaz­dagság, érdek és erény, erkölcs és politika, cél és eszköz, hogy csak néhány témát soroljunk fel. A tiszta logokájú tanulmányban kifejtett gondolatok a mának szólnak. Cáfol és bizonyít Farkas End­re. Cáfolja a polgári ideológiák és a jelenkori úgynevezett mar- xizáló irányzatok felvetését, mi­szerint nincs marxista etika, il­letve a marxizmus elvileg ta­gadja az erkölcsöt. Bizonyítja, hogy Marx és Engels a korukban uralkodó polgári erkölcs felett mondtak ítéletet és -a moralizá- lást vetették el. Bizonyítja azt is: „ahogy a tudatra, úgy az er­kölcsre is vonatkozik, hogy nem­csak a valóság magyarázója, de alakítója is. S bár a fejlődés­nek nem abszolút forrása, a tár­sadalom forradalmi átalakításá­nak elengedhetetlen előfeltéte­le, a forradalmi mozgalomnak szükségszerű része”. A marxista forradalmiság­nak etikai vonatkozásban a leg­főbb sajátossága a körülmények átalakításának és a „magameg­változtatásnak” az egysége. En- Aek .elemzése után az anarchiz­mus és az opportunizmus etikai szempontú vizsgálatát végzi el a szerző. A marxizmust torzító két irányzat elsősorban a kapitalis­ta országokban hat ma iS. Ott — annak ellenére, hogy az anar­chizmus az állammal szemben el­lenséges* — eltűrik, sőt időnként támogatják a képviselőiket. Te­szik ezt azért, mert viszonylag könnyen ellenőrizhetők, a forra­dalmi munkásmozgalom meg­osztását eredményezhetik, és el­vonják a figyelmet a fő feladat­ról, a szervezeti erősödésről. Ezt követően Farkas Endre a forradalmiság szociális elveit vizsgálja, és áttekinti az osz­tálymozgalom főbb sajátosságait. Közben szól egyebek között a forradalom tartalmi célkitűzései­vel szorosan összefüggő eszkö- zökről, módszerekről. A forradal­mi erőszak mellett elemzi a kompromisszumot is. Annak el­lenére, hogy nehéz megmondani, melyik az áruló, leszerelő, illet­ve melyik a szükséges, forra­dalmi kompromisszum, néhány alapvető ismérv megállapítható. Ilyenek: a kompromisszum ne legyen cél, program, ne váljon szokássá, a mozgalom vagy egyén természetévé. Az egyik legösszefogottabb fe­jezet azokról a „hús'-vér embe­rekről” szól, akik az átlagszin­ten túllépve képesek a mában a jövőt is meglátni, azért csele­kedni, „s holnap, ha ez a szint általános lesz, megint magasabb követelményeket állítanak ma-, guk elé”, akiket röviden forra­dalmároknak nevezünk. Nem er­kölcsi'"kódexet állít össze aszer- ző, hanem az adott kor viszo­nyaiból kinövő, elsajátítható, alakítható emberi tulajdonságo­kat említ. Olyan tulajdonságo­kat, mint a céltudatosságnak alárendelt sokoldalúság, a kö­rülmények és önmagunk átala­kításának képessége és más em- .béri vonásokat. A forradalmár „nem önmegtagadó aszkéta, ha­nem olyan széles látókörű, gaz­dag egyéniség, aki képes egy­ségbe ötvözni a közéletet és a magánéletet, a közösség szol­gálatát és az egyéniség önkibon­takozását”. Ugyanakkor elítéli a kispolgári képmutatást, a szűk önérdek látószögét életformának valló magatartást, a hetvenkedő harciasságot és a szolgalelkű alázatosságot A marxizmus klasszikusait követve a veszélyek közül a tömegektől való elszaka­dásra és a túlzott „feloldódás­ra”, az olyan életmódra figyel­meztet amely idegen, távol áll az úgynevezett „egyszerű” em­berektől. Ismét jó ügyet szolgált a Kos­suth Könyvkiadó, hogy megje­lentette Farkas Endre tanulmá­nyát Nemcsak azért, mert jó, a köznapi és politikai munkában egyaránt hasznosítható könyvet olvashatnak az érdeklődők, ha­nem mert a benne foglaltak ar­ra is késztetik az olvasót hogy gyakrabban vegye kézbe és ta­nulmányozza a klasszikusok munkáit Komáromi Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom