Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

I 1976. májas 14. • PETŐFI NÉPE • * A Nagy Honvédő Háború egyilc nagyszabású ütközetét, Leningrád hősies védelmét mutatja be Mi­hail Jersov rendezésében az Alek- szandr Csakovszkij regényének alapján készült a Blokád című nagyszabású kétrészes színes szinkronizált szovjet filmalkotás. A film egyaránt átfogói való­sághű képet nyújt a közkatonák sokezres tömegeinek harcáról és a hadseregeket irányító vezető beosztású tisztek, tábornokok tak­tikai és stratégiai küzdelméről. A cselekmény, amelynek első részt a hitleristák váratlan támadásá­ról és a lugai védővonal létre­jöttéről szól, nagy történelmi freskókban jeleníti .meg a vér- zivataros hónapokat. Főszereplői egyszerű emberek, Jván Makszi- movics Koroljov leningrádi mun­kás és családjának tagjai, vala­mint barátai. Meghitt közösségü­ket a május 1-i vidám ünnepet követő hónapban szétszórja a váratlanul kitört háború. Életút­juk, hősies harcuk a hatalmas küzdelem sokféle vetületének áb­rázolására ad alkalmat. A filmalkotás „A pulkovói me­ridián" ' című második részében teljesedik ki Leningrád védőinek rettenthetetlen bátorsága, halált megvető szívós ellenállása, amely ilégül is meghátrálásra kénysze­ríti a fasiszta hadoszlopokat. Az alkotók részletesen ábrázolják az első német egységek betörését a i városba, a Kirov-gyári harcokat, majd a németek kudarcátvala­mint Vorösilov, illetve Zsukov érdemeit a védelem megszerve­zésében. A színészek játékát és a har­cok Sokszor monumentális igé­nyű tömeg jeleneteit egyaránt a pátosznélküli keresetlenség jel­lemzi. A rendező és Anatolij Na- . zarov v operatőr arra törekedtek, hogy a valóság hiteles ábrázolá­sával elevenítsék meg a háború minden képzeletet felülmúló bor­zalmait és a szovjet emberek, Le­ningrád lakóinak a fasizmus el­len vívott élet-halál küzdelmét. P. M. Mit esznek a diákok? II, Mennyiség és minőség Jó alapokat szolgáltatott a népi ellenőrök* nek az a korábbi elemzés, amelyben a kor­szerű táplálkozással összefüggésben tájéko­zódtak. Erre alapozhattak akkor, amikor a diákélelmezést vizsgálva arra a kérdésre ke­restek választ, hogy milyen a megyében a diákok élelmezésének színvonala, annak fel­tételei, megkapják-e a fejlődésben levő gye­rekek mindazt a kalóriát és az egészséges fejlődéshez szükséges úgynevezett „testépítő” anyagot, amelyre szervezetüknek feltétlenül szüksége van. Ä gyerekek táplálkozási igé­nye ugyanis nemcsak mennyiségileg, de mi­nőségben is, összetételében is eltér a fel­nőttekétől. Hiányzik a változatosság ’ Ha ebből a lentebb említett szempontból nézzük a diákélelmezéssel foglalkozó konyhai dolgozók munkáját, megállapíthatjuk, hogy a korábbi esz­tendőkhöz képest némi előrehaladás mutatkozik: a nyersanyagok között egyre gyakoribb a mirelit fő­zelék, a tejtermék, a baromfihús, a hal, valamint a hazai és a déligyümölcs. Sajnos ezeknek a kor­szerű . élelmiszereknek az elterjedését még néhol akadályozza a konyhai dolgozók és a diákok köré­ben tapasztalható korzervativizmus, amely a régi, magyaros — fűszeres, zsíros — ételekhez való ra­gaszkodásban jut kifejezésre. Különösen a mező- gazdasági foglalkozású szülők gyerekei barátkoznak meg nehezen az új ízekkel, az új ételekkel. A konyhai dolgozók szakképzettségének a hiánya is erősen befolyásolja a korszerű ételek készítését sürgető törekvéseket. Az ételek dúsításához álta­lában csak tejfölt használnak. Tojást, sajtot nem, így az elkészített ételek egyhangúak. Az étrende­ket, étlapokat általáhan a konyhák vezetői készí­tik él, de ahol központi konyhák működnek — Kecskeméten és Kiskőrösön — az étlapokat ott sem küldik meg az iskoláknak. Vannak jól elké­szített étrendek és olyanok is, amelyekből hiány­zik a változatosság. A Durvavidéki Vendéglátó Vállalat kiskőrösi központi konyhájának heti ét­rendje egyhangú. Sok a tészta, a rizs, a burgonya és kevés a főzelék. A gyümölcsöt és befőttet alka­lomszerűen adják csak a tanulóknak. Reggelire lea, szalonna Élettani szempontból kívánatos, hogy a reggeli és a tízórai a fiatal szervezet kalóriaszükségletének 30 százalékát adja, az ebéd és az uzsonna 50 szá­zalékot, a vacsora pedig a hiányzó 20 százalékot. Sajnos az étkezés szempontjából legfontosabb reg­geli mennyiségét és választékát szinte valamennyi vizsgált helyen, kifogásolni lehet. A diákok gyak­ran kapnak reggelire teát, mellé szalonnát, máj­krémet, olcsó felvágottat, ömlesztett sajtot. Ezeket a legtöbb diák nem eszi meg, otthagyja. Az aránytalan kalóriaelosztás' a fiatal szerve­zetnél azt eredményezi, hogy nem a megterhelés­nek megfelelő arányban jut a szükséges tápanyag­hoz. Ennek következtében a gyerekek gyengéb­bek, nem olyan ellenálló a szerveztük, mégis el­hízottak. Nem kielégítő a fehérje és a szénhidrát aránya. Túró, gomba, halfélék még mindig ritkán fordulnak elő. Kecskeméten például a 607-es szak­munkásképző intézetben négy hónap alatt csak egyszer kaptak a tanulók körözöttet, kétszer pedig gomolyatúrót. Erre az iskolára egyébként jellemző, hogy a 270 kollégista közül ötvenen — a korai munkába indulás miatt —» a hét 3—4 napján nem kapnak meleg folyadékot reggelire. Nem hagyták figyelmen kívül a népi ellenőrök azokat az észrevételeket sem, amelyeket a diákok a konyhák és étkezdék munkájával, tisztaságával kapcsolatban tettek. Maguk a vizsgálatot végző szakemberek is meggyőződhettek azonban arról, hogy például a kecskeméti széchenyivárosi isko­lánál a tálcák repedezettek, zsírosak, az evőeszkö­zök nem tiszták, a poharak gusztustalanok, zsíro­sak, inni nem lehet belőlük. A konyhai dolgozók viselkedése modortalan, az asztalokat nem törlik le. rajta található a tegnapi maradék, a kifőtt té«zta mindig hideg, a mosogatás nem megfelelő, a tányérok töredezettek, nincs étlapterv, kést csak a tanárok kapnak az ebédnél. Hiányzik i munkaerő Az elmondottakon túl az is hozzájárul a korszerű ételek, a választék hiányához, hogy kevés a szak­képzett konyhai dolgozó, a munkaerő. A vizsgált iskolákban sajnos ezt nem ellensúlyozzák korszerű gépekkel, modern berendezésekkel. Ugyanakkor a konyhai dolgozók keresete igen alacsony és tegyük hozzá: nem valami vonzó ez a munka, főleg kevés pénzért. Csökkenteni lehetne a zsúfoltságot — s ezáltal javulna az ételek minősége, a választék, jobban be tudnák tartani az élettani szempontokat — ha egyes helyeken csakis a saját diákjaikat látnák el. De tapasztalat, .hogy a már említett 607-es szak­munkásképző intézetnél az iskola tanulóinak ellá­tásán túl még négy más vállalathoz is szállítanak ebédet. Az egyébként is. zsúfolt- széchenyivárosi is­kolában pedig, ahol a konyha 600 adagra mérete­zett, nyolcszáz adagot főznek, s ebből kétszázat elszállítanak. Vannak aztán a diákokon és a tanárokon kívül úgynevezett „egyéb címen étkezők” is az iskolák­ban, kollégiumokban. Számuk sajnos eléri a 12— 20 százalékot is, bár engedéllyel ebédelnek a kony­hákon. Ésszerű javaslata a NEB-nek, hogy a kony­hák túlterheltsége miatt az egyéb címen étkezők számát korlátozni, majd fokozatosan meg kell szün­tetni. Szorosan az igazsághoz tartozik, hogy alacso­nyak az étkezési normák. Különösen megmutatko­zik ez a zöldség, a gyümölcs esetében, a primőr áruknál. Ezért ezek gyakran hiányoznak az ét­rendből. Éppen ezért javasolja a NEB, hogy a me­gyei tanács engedélyezze: az iskolák, a kollégiu­mok, a saját megtakarításukból léphessék túl eze­ket a normákat. A zsúfoltság enyhítése érdekében pedig olyan javaslat született, hogy gyorsabb ütem­ben fejeződjenek be az ötödik ötéves tervben- a diákélelmezéssel összefüggő beruházások, javítsák a konyhák technikai ellátottságát és szervezzék meg a konyhai dolgozók képzését, illetve továbbképzé­sét. Természetesen ennek megfelelően emelhető lenne a dolgozók alapbére is. Gál Sándor LGT-koncert a Tabánban KIMENTÜNK A HEGYOLDALBA Hullámvölgyet talált az utóbbi öl év a beat-világban. A hőskor­szak lelkendezőiből komoly, meg­fontolt „polgáriasodon” család­apák, családanyák lettek, s már nem volt sikk visitozni, önkívü­letbe esni egy-egy koncerten. A zene a progresszív irányzat felé hajlott, megreformálták a szöve­gel is: mind többen figyeltek oda a tartalomra. A „vezető" együtte­seket sem aszerint osztályozták a rajongók, hogy milyen nevet vi­selnek, hanem hogy mit játszanak — lehiggadás, csendesedés jött a nagy üvöltések helyébe. Alkalmat vitára a dalok jelentettek. A Locomotív GT nem panasz­kodhat, ami a lemezeket illeti; ha a külföldön megjelenteket, a Zalatnaynak és Kovács Katinak készített LP-ket is számoljuk, tí­zet adtak ki e fél évtized alatt; köztük a Képzelt riport egy ame­rikai popfesztiválról és a Har­mincéves vagyok című musical nagylemezre vett anyagát. 1974- hen a Pepita oroszlánt, a Hang­talokat. 1973-ban például 30 ez­ren voltak kint Pesten a Gellért­hegyen. Aztán megjelent a mond­hatni klasszikussá vált szám, a Gyere, gyere ki a hegyoldalba, 'egy szédítő ritmusú rock-dal, egy felkavaró, mindenkihez szóló fel­hívás. Az idei koncert május 2-án délután 3-ra volt hirdetve. Ket­tőkor már ezrek és ezrek zajong- tak a Tabánban, ezrek és ezrek ballagtak át az Erzsébet-hídon; a lejtőkön már ezrek és ezrek ül­tek, még a fákon is csimpaszkod­tak jópáran. Előkoncert a Mini együttessel: nemrég tértek haza csehszlová­kiai és lengyelországi turnéjukról, hoztak új számokat, játszanak egy-két régit is. A Mini hason­lóan az LGT-hez, a progresszív irányzat képviselője, következés­képpen: aki az egyiket szereti, az a másikat is. A Locomotív legutóbbi nagyle­mezük nyitódalával, az Intuitió- val kezdett, majd a Szólj rám, ha hangosan énekelek című követ­kezett. Kattogtak a háromszáz forintos és a harmincezér forin­tos fényképezőgépek, méteres te- leobjektívek igyekeztek elkapni egy-egy zenébe révedt arckifeje­zést. Taux Józsefét a dob mö­gött, I Presser Gáborét a Fender- zongora mögött, Karácsony Jáno­sét a szólógitár húrjaira mered-< ve, Somló Tamásét a basszusgi­tár vastag nyakát szorongatva. „Fejlődnek a fiúk” — hangzott a tömegből, lelkesült arcok, él­ményre hegyezett fülek hallgat­ták Presser improvizációval be­vezetett Álomarcú lány-előadá­sát, Laux hatalmas dobszólóját, Karácsony átélt rögtönzését. Nem lehetne megszámolni hányán le­hettek a Tabánban, saccolni se nagyon. Lehet, tévedek, mikor azt írom, harmincezernél többen,- ötvenezernél kevesebben szorong­tak az emelvény körül, kilomé­ternyi távolságra is. Ringasd el magad, szólt az utolsó előtti szám, ez a népszerű dal harmadik variációja, har­madszorra is friss, közönségnek szoló. Még egy utolsót perdül a dob, zeng a gitár, csendül a Fen­der fémhúrja. A visszafelé indu­lás, az autósok bánatára, nem egyszerű, vagy fél óráig veszte­gelhettek, míg az utolsó fiatal is át ballagott az utakon, és kígyó­zó sorokban az Erzsébet-hídra tértek. Egy év múlva ismét itt! — hallatszott mindenfelől. Ballal József • Presser Gábor, Keresztes Tibor és Módos Péter (háttal) mégegyszer egyeztették a programot. Az „Egymillió fontos ‘ hangjegy” című műsor különkiadásban sugárzott részleteket a szabadtéri koncertből. ( 0 Fiatalok ezrei telepedtek már órákkal a kezdés előtt a gyepre, az ügyesebbek fákra másztak, a magnósok kezében ott a mikrofon, a fotósok tele. objektivekkel szerelték fel magukat. lemezgyártó Vállalat által a leg­sikeresebb együttesnek felaján­lott nagydíjat is elnyerték. A Külföldi sikereikről is meglehe­tős elképzeléseink lehetnek. a beat-világ hangadó lapja, a New Musical Express felsőfokon írt a Locomotív GT-ről. Nagy meglepetést keltett hazai beat-körökben is, amikor a GT ingyenkoncertre invitálta a fia­Kisdobos-találkozó Ágasegyházán Újszerű, érdekes megmozdulás­ra került sor az elmúlt napokban az ágasegyházi iskolában: száz kisdobost láttak vendégül a kecs­keméti járás úttörőcsapataitól! Az ötletet a kéknyakkendősök adták azzal, hogy minduntalan hangoztatták, ők is szeretnének találkozni egymással, vetélkedni, játszani, összemérni tudásukat, erejüket, úgy ahogy az úttörők. A kérés meghallgatásra talalt a kecskeméti járás úttörővezetői- nél. Márciusban a kisdobosok csapatvetélkedőkön mérkőztek, ki legyén közülük az a hat kék- nyakkendős aki méltóképpen képviseli majd a csapatat. Es eljött a találkozó napja is! Az ágasegyházi úttörőcsapat tagjai mindent pontosan elrendeztek, hogy az esemény zökkenőmentes legyen. ­Hogy is volt? Reggel úttörők fogadták az autóbusz-megállónál, illetve a pályaudvaron a vende­geket. A művelődési ház előtt zeneszó köszöntötte őket, az ágasegyházi fúvószenekar jóvol­tából. ■. A találkozó fénypontja a 14 feladatból álló szellemi vetélke­dő volt. Nagyon jól ismerték va­lamennyien az úttörőélet törvé­nyéit, a mozgalom szervezeti fel­építését, a jelképeket, a jelmon­datokat és mindent, amit egy úttörőéletre készülő kisdobosnak tudni kell. (Úgy tűnik, minden csapatnál jól választottak, hi­szen a tizenhat csapattól érke­zett kisdobosok a munkájukat értékelő bíráló bizottságnak is „feladták a leckét” — hajszálnyi eltérésekkel, azonos szinten vé­geztek a hatszemélyes brigádok. Elégedett volt a kisdobosok tel- . iesítményével Prikidánovics Lu­kácsáé, aki Izsákról érkezett, és .irányította az egész eseményt. Kivette részét a szervezési mun­kából a község apraja-nagyja, élükön a csapat vezetőivel, és Ballun Tibornéval, aki a talál­kozó házigazdája is volt. Mindent összevetve, nagysze­rűen sikerült a vetélkedő. Bú­csúzóul jót játszottak az iskola­udvaron, majd a művelődési ház nagytermében elfújták a szüle­tésnapi torta valamennyi — har­minc — gyertyáját. A versengés eredményhirdeté­sére Tiszakécskén, az akadály- verseny- lebónyolijá®3 'ütáh .kerül majd sor, ahol csak ügyességet, bátorságot, leleményességet igény­lő feladatokat kell a kisdobosok­nak megoldaniuk. A tanév be­fejezése előtt sorrakerülő aka­dályversenyről, annak eredmé­nyéről természetesen hírt adunk az Úttörőéletben. * Jogos öröm és büszkeség csen­dül ki Fodor Zita bajai tudósí­tónk szavaiból. Ezt írja: Hagyo­mány nálunk, hogy májusban városunk minden csapata kiállí­tást rendez, amelyen bemutatja a csapatok történetét, életét. Ki­állítjuk a régi őrsi naplókat, ala­pító- és okleveleket, a csapat em­léktárgyait. A kiállítások leg­szebb részleteit viszik el az út­törőházba, úttörőtörténeti kiállí­tásra, amely ezekben a napokban már megtekinthető. A városba érkező pajtások bizonyára sok ötletet meríthetnek saját mun­kájukhoz. Megrendezték már az Úttörők vagyunk mi című vetélkedőt is, amelyen a csapatversenyeken el­ső helyezést elért őrsök vehettek részt. A győztes a 933. Kállai Éva úttörőcsapat Fortuna őrse lett. Jutalmul valamennyien két he­tet tölthetnek Zánkán, az úttö­rővárosban. (Tiszta szívből örü­lünk a győzelemnek! (Gratulálunk valamennyiüknek.) g A bátmonostori úttörőcsapat egyik raja kerékpárral ment Nemesnád­udvarra, hogy megtekintsék test­vércsapatuk kiállítását, amelyet la év a mozgalomban címmel ren­deztek meg. A kiállításon bemu­tatták fafaragásaikat, kézimunkái­kat — a most, és a régen készül­teket — mozgalmi emlékeiket, csapat-, raj-, és örsi naplóikat, népművészeti gyűjteményüket. A június . Z-ig megtekinthető kiállí­tásról valamennyien elragadtatás­sal. nyilatkoztak, megtekintése él­mény volt számukra. (Szabó Fe­renc felvétele.) Szocialista szerződést kötött a Helvéciái Központi Iskola 3191. Stromfeld Aurél úttörőcsapata és a kecskeméti OTP Tóth László szocialista brigádja. 'A szerződés értelmében az irodalmi szakkör tagjai minden nemzeti és nem­zetközi ünnepen meghívják a brigádtagokat, velük esetenként különböző társadalmi munkát is végeznek. A Tóth László brigád elősegíti a csapatkirándulások , i^egrgndezésél, érdekükben fel­veszik a kapcsolatot más üze­mekkel, intézményekkel is. Ezen túlmenően sok apró, mindkét fél számára fontos munkával segítik egymást. (Kívánjuk, hogy a kap­csolat gyümölcsöző és hosszúéle­tű lesvén.) Selmeci Katalin Az április 30-án közölt úttörőrejt­vény helyes megfejtése: Csongor és Tűrnie. A megfejtést beküldő pajtá­sok között könyvjutalmakat sorsol­tunk ki. továbbítottuk részükre pos­tán. A nyertesek: Zsámboki Erika, Jakabszállás; Várnai Tímea, Baja: Katona Julianna, Tass: Csanádi An­géla, Szakmár: Filus János, Bugac; Nagy Judit. Szabadszállás; Horváth Mária, Kecskemét; Belánszky Mária, Ágasegyháza; Abrahám Csongor, Ma­daras: Flóring Kati, Kiskunfélegyhá­za. ti. m, |F AZ ÖCEAN titka FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY RTA : Szigethy András - RAJZ: Greskovits L 1 Blokád I-II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom