Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

■ . , J \ s * 9 PfcTÖFI NÉPE • 1976. május 14. Vezető szerep és szövetségi politika Tiszta víz lesz a pohárban Például, ami a házi bekötési költségeket illeti. Mert legújabban ekörül van tisztázni! való, hogy elejét vegyék az itt-ott lábrakapott mendemon­dáknak is. Társulati küldött, sőt tanácstag is akadt, aki egy 1973. évi tájékoztatásra hivatkozva hangoztatta a februári társulási küldöttgyűlésen, hogy — aszerint — az érdekeltségi hozzájárulás 5000 forint, amelyben benne van a házi bekötés költsége is. Nos, ez nem így áll. Igaz — magam is láttam — szerepelt ilyen összeg abban a bizonyos információs körlevélben, de mint akkor előre, feltételesen kalku­lált munka. (Mert hol volt még akkor vízmű társulat, tagság, hogy pontos számvetés készül­hetett volna. Pláne, ha figyelem­be vesszük az árviszonyok ala­kulását is azóta.) A társulatnak azonban az ala­kulás után érvényben levő jog­szabályokhoz kell tartani magát. Bilekov László szerint régebben volt olyan lehetőség, hogy a há­zi bekötéshez is adható támoga­tás. De a MT 26'1975. sz. rende­letének 5. §-ában az áll, hogy a házi vízvezeték, a vízmérőakna, a bekötővezeték és a vízmérő építési, illetőleg felszerelési költ­ségei a tulajdonost terhelik. Közbevetőleg: fel se merülne efféle konfliktus, ha már 1972—73-ban megkezdik a háló­zatépítést; ha már akkor sikerül ..tető alá hozni” a vízmű társu­latot. Tehát a „ha”-kból is le­vonható egy kis tanulság. — Milyen mendemondák kezd­tek terjedni ? — Hogy például nem folytat­ják sz építést, mert nem lesz rá pénz... De ezeknek ne üljön fel senki. A pénz megvan. A lakos­ság máig mintegy 2 milliót be­fizetett; fix pénz az OVH és a tanácsi támogatás. Minden bizo- dalmunk megvan a lakosságban, hogy az időarányosan még járó 1,4 millió forintot augusztus 31-ig kiegyenlíti Bizalom a lakosságban S az eddig elmondottak alap­ján az is biztosra vehető, hogy • Rácz József — Fő u. 159. — saját háza előtt, maga temeti be a vízvezetékcső árkát. Hasz­nos társadalmi munka, hiszen — miként számoltók — érde­keltenként 350—350 Ft-tal nö­velné ez a 4000 forint hozzá, járulási költséget. Amennyi­ben a Vizmű Társulat ezt tár­sadalmi munkaként szervezi meg, ilyen pénzben! kiadás nem merül fel. Bizonyára ezt a megoldást választják az ér­dekeltek a házi bekötésekre sem kell sen­kit „kötelezni”, habár erre jog­szabály adta módja lenne a szak- igazgatási szervnek. Megértik az akasztóiak, hogy csak nyernek vele, ha a bekötéseket még a társulat keretében végeztetik el. tgy csak bizonyos átlagköltség­gel jár, míg ha később, egyénileg szánná rá magát, külön tervcsi- náltatással, utánjárással és teljes költséggel intézhetné. A társula­ton belül tehát jóval kedvezőb­ben alakul mindez. És hogy szemléltessük, meny­nyi új, takaros ház, korszerűsi- .tett lakás várja, a vízvezetéket Akasztón, lássunk egy kis statisz­tikát a községi törzskönyvekből. 1949-ben 977 egyszobás lakás volt Akasztón; 1970-ben 754. Két­szobásokból ugyanezekben az években 149. illetve 672. A há­rom- és több szobások száma pedig 7-ről 33-ra emelkedett. 1970 óta 162 lakás épült de ezek mór két- és hóromszobásak. S ha nem is lehet, és demagó­gia lenne olyat állítani, hogy mindenkinek egyformán könnyű előteremteni a tiszta vízért járó összeget,' akkor is ■ valótlant mondanánk, ha valami általános kizsigereltséget emlegétnénk. Amikor' Akasztón 215 gépkocsi futkároz már a hat évvel ezelőtti 24-gyel szemben, s tavaly több mint 50-et vásároltak. Amikor 33 millió forint a betétállomány, és a múlt évbén 6 millió volt az emelkedés. No és az akasztóiak is adnak a „renoméra”. Községük — Ke­cel és Soltvadkert után legna­gyobb a kiskőrösi járásban, és, jelenleg már csak Soltszentim- rén és náluk nincs vízmű. Tóth István Kecskemét: Műkertváros Yrálasz cikkünkre 9 A munkásosztály vezető szerepének szükségessége a marxizmus-leninizmus elméleté­ben nem pusztán ideológiai kö­vetelmény ; a munkásmozgalom gyakorlatában korántsem rövid távra szóló taktikai megfontolás. Marx a kapitalizmus objektív mozgástörvényeinek, a munkás- mozgalom történelmi tapasztala- • tainak vizsgálata révén mutatta ki, hogy a tőkés társadalom vi­szonyainak felszámolása csak a munkásosztály vezette szocialista forradalomban lehetséges. A mun­kásosztály vezető szerepének gondolata tehát nem más. mint a kapitalizmus belső mozgásten­denciáinak tükröződése, a tőkés viszonyokat megdönteni képes alapvető szubjektív erő felisme­rése. A kapitalizmus léte két alap­vető osztály — a munkásosztály ps a burzsoázia — ellentmondá­sán , nyugszik. Ám a leginkább „tiszta’,’ tőkés viszonyok köze- jpette is az osztályok és rétegek egész sora létezik, tevékenykedik, kapcsolódik be az osztfályharcba. Egy részüknek a fennálló rend megőrzése az érdeke, nagyobb részük viszont maga is kiszolgál­tatottja a tőkés kizsákmányolás­nak, s ezért valamilyen módon meg akarja az változtatni. A munkásosztálynak a kapitaliz­mus megdöntéséért vívott harca (csak akkor lehet' eredményes, ha maga mellé állítja és irányítja ezeknek az osztályoknak és ré­tegeknek a küzdelmét. Ezért a munkásosztály vezető szerepe el­választhatatlan a szövetségi po­litikától: a vezető szerep tőkés '.viszonyok között a kapitalizmus­sal szembenálló szövetséges osz- "tályok és rétegek politikai tevé­kenységének irányítását jelenti. A munkásosztály vezető szere­pe, és a szövetségi politika össze­függése méginkább- előtérbe ke­rült Lenin korában, a monopol- kapitalizmus kialakulásának és megerősödésének idején. A cári Oroszország társadalmi viszonyai, a feudális maradványok, a pa­- rasztaág számbeli túlsúlya külö­nösen fontossá tette a hatékony 1 és széles körű szövetségi politika ' kialakítását • A szövetségesekkel, való po­litikái égy ü t tm ű ködés' - real is- - kö­zös érdekeken alapul: a munkás­- osztály csak a dolgozó osztályok í .- és rétegek segítségével tudja a kapitalizmust megdönteni, ezek az osztályok és rétegek viszont csak a munkásosztály vezetésével képesek megszabadulni a tőke uralmától. A közös érdekek mel- " lett azonban mindig léteznek el­térő érdekek is, különböző elkép- .. zelések a forradalom céljáról és .-módszereiről. Ezért a szövetsége­sekkel való politikai együttmű­ködés és az ideológiai bírálat el­választhatatlan egymástól. A munkásosztálynak a" szövetséget . mindenkor úgy kell kiépítenie, hogy marxista-leninista elméle­tét ne- adja fel, de ugyanakkor ideológiai vitákkal se nehezítse közös politikai tevékenységet. jj^Ezért az eszmei ideológiai har­icot a .politikai szövetségen belül . elsődlegesen a meggyőzés mód- szerére kell alapoznia. A traktorgyártás a szovjet ipar egyik fiatal ága. Az első szovjet I traktor 1930-ban gördült le a I futószalagról; míg 1950-ben 116 I ezer 700-at, 1960-ban pedig 238 ..eze;; 500-ait és 1970-ben 458 ezer • 500-at gyártottak. Még intenzí- ■> wbben nőtt a mezőgazdasági gé- gpek gyártása. Ami az 1975-ben zárult kilen- . cedik ötéves tervidőszakot illeti, ! ezalatt 2 millió 531 ezer külön- I féle márkájú, teljesítményű és 7" rendeltetésű traktort kapott a : szovjet mezőgazdaság. Növekszik a traktoros munka- ! gépek teljesítménye és sebessége, I ezért a traktorok és mezőgazda- sági . gépek számának növekedése ’ mellett fokozódik energia-ellá- i tottságuk és megbízhatóságuk is. A T—150 K, az MTZ—80, a ’ T—130 M, a T—7Ö SZ és más új ! típusok 1,3—1,8-szor termeléke- | nyebbek elődeiknél. A Nyiva és : a Kolosz gabonakombájnok ter- s melékenysége 1,5—2-szer na- : gyobb a régi gépeknél. Hasonló módon változott a cukorrépa- és 1 a gyapot betakarító géppark is. Az elmúlt ötéves tervidőszak- ‘ ban a réginek számító volgog- i rádi, harkovi és a cseljabinszki L'traktorgyárat, valamint fiata- I labb testvéreiket — a minszkit és az altájit — rekonstruálták, új technológiával és technikai eszközökkel szerelték fel. Ebből j a szempontból egyedül áll a ^cseljabinszki traktorgyár, amely A tőkés rendszer felszámolá­sa, a szocializmus alapjainak le­rakása után továbbra is megma­rad a munkásosztály vezető sze­repének szükségessége. Ez a ve­zető szerep azonban új tartalom­mal telítődik, új formákban va­lósul meg. A közös cél, a fejlett szocialista társadalom megterem­tése, fokozatosan kiszélesíti a munkásosztály társadalmi bázi­sát: a szövetségi politika mind­inkább a szocialista nemzeti egy­ség politikájává válik. Ezzel ösz- szefüggésben méginkább növek­vő jelentőségre tesz szert a meg­győzés, az ideológiai munka: a fejlett szocialista társadalom csak az egész nép közös alkotó tevé­kenysége révén valósulhat meg. A vezető szerep ezért korántsem pusztán hatalmi eszközöket, ad­minisztratív intézkedéseket je­lent. hanem politikai, elvi irá­nyítást, v a’ marxizmus-leninizmus eszméinek a meggyőzés módsze­reivel való általánossá tételét. 9 A munkásosztály veze­tő szerepe — szögezi le pártunk programnyilatkozata — a szocia­lizmus építésének időszakában mindvégig megmarad, társadal­mi befolyása tovább erősödik. Növekszik politikai felkészültsé­ge, általános és szakmai művelt­sége. Soraiban emelkedik a ma­gasabb képzettségű munkások száma, új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegí­tik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyama­tok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében. A mun­kásosztály szerepe növekszik a szocialista életmód térhódításá­ban és. általánosabbá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének, szakmai képzett­ségének emelése, új és növekvő szükségleteinek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lénye­ges társadalompolitikai feladat is.” A munkásosztály vezető szere­pét döntő módon szervezetei, el­sősorban a párt révén érvényesí­ti. Elvi. jelentősége van annak is, hogy a Párt, az állami és a tár­sadalmi szervekben, a vállalati igazgatói tanácsokban, felügyelő, bizottságokban kellő arányban te­vékenykedjenek a munkában ki- ,, emelkedő, a közéleti tevékeny- ■ •ségre"'"jól "felkészült'^ munkások! Élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, műveltségük emelése ezért is nagyon fontos, a párt és az állam által mindenkor számontartott feladat. De a mun- kásoszály érdekeit, vezető szere­pének érvényesülését segíti mind­az, ami a szocializmus fejlődését, a parasztság, az értelmiség, az al­kalmazotti rétegek érdekeit szol­gálja. 9 A XI. kongresszuson elfoga­dott programnyilatkozat, amely társadalmunk következő 15—20 éves fejlődésének fontosabb cél­jait, feladatait jelölte meg, nem­csak a munkásosztály, hanem egész társadalmunk közös ügy*: a fejlett szocialista társadat jm mindnyájunk közös tevékenysé­gével épül fel, s az egész nemzet közös otthona lesz. J. Gy, 330 lóerős ipari traktorokat gyárt — felső földréteg eltávolítására, ércbányákban végzendő munká­ra, csatornaásáshoz, az erdőgaz­daságok számára. 1971—1975 folyamán megerő­sítették a mezőgazdaság komplex gépesítésével, új konstrukciójú traktorok és mezőgazdasági gé­pek létrehozásával foglalkozó műszaki-tudományos tervező há­lózatot. Szakosított tervező-tech­nológia intézeteket és tudomá­nyos kutató intézetek vezetése alatt álló szervezetek létesítet­tek'. Az elmúlt öt év alatt átszer­vezték az iparág irányítását, öt nagy termelő egyesülést szervez­tek — a cseljabinszkit, a minsz­kit, a volgográdit, a harkovit, és az altájit. Minden termelő egye­süléshez a vezérvállalat funkció­ját betöltő nagyüzem tartozik. Az iparág gyorsütemű növeke­dése eredményeként a traktor- gyártás 1980-ra 580—600 ezerre növelhető — 55 millió lóerő össz­teljesítménnyel. A szovjet traktoripar a hazai szükségletek kielégítése mellett exportkötelezettségeit is teljesíti. Indiában például túlnyomórészt szovjet traktorokkal művelik a földeket, de népszerűek Latin- Amerikában és Afrikában, is. Je­lenleg a világ 50 országában dol­goznak szovjet traktorok. APN — KS Akasztó község a legjobb úton van afelé, hogy 1— végre tiszta víz kerül a pohárba itt is. Egyenes és képletes értelem­ben egyaránt. Elsősorban azért, mert épül már a Vízhálózat, másodsorban pedig (tisztázódnak a lakossági költséghozzájárulás körüli félre­értelmezések. Bilekov László tanácselnök — arra a kérdésre, hogy mi újság a faluban? — még most így kez­di a választ. — Rosszaik a vizei nk...r — Ám mdst már joggal fűzi hozzá: — ... De már nem sokáig. Ügymond — kellett pár neki- szaladás, míg ebben a 4000 lé-* lekszámú helységben is hozzá­láttak a. vízhálózat lefektetésé­hez. — Eddig milyen vizet ittak az akasztóiak ? — Vasas, pítrátos vizet! amit. 14—18—20 méter mélységű, vert kutakból nyertek. Ilyenekben a vizek csák továbbszennyeződnek. Van belőlük mintegy 750, nagy­részt az udvarokban. — Közkutak? — ötvenkettő volt, sok nem működik már belőlük. Két mély- fúratú kutunk is van, de ivásra nem alkalmas a vizük ... Tulaj­donképpen ennek a fúrásával ke­rült először napirendre Akasztón a vízmű ügye. , Hiába volt a próbálkozás Határozott formában ■ aztán 1971-ben, a IV. ötéves terv elfo­gadásakor mondták ki: meg kell kezdeni a vízmű építését. Az év októberében létre is jött a szervező bizottság — vízmű' társulat alakítására. Az OVH Vízellátási és Csatornázási Fő- igazgatóság tájékoztatta ä bizott­ságot, hogy az úgynevezett, érde­keltségi hozzájárulás „egységnyi összege — ha a társulat a Víz­ügyi Alapból támogatást kap”, 4000 forintnál kevesebb nem le­het. Házi bekötés nélkül! Ilyen értelemben közölték ezt a lakossággal. S ha akkor egyet­értésre jut az 1530 érdekelt, te­hát elfogadja a feltételeket, 1973—74—75-ben már épül is a vízhálózat. De csak 43 százalé­kuk volt hajlandó tágulásba lépni. így nem is alakult meg a vízmű társulat. Holott éppen avégett van erre szükség, hogy • a község,' azaz a ; lakosság megkapja a-. támogatást vízműépítéshez. A községi vezetés nem hagyta elaludni a fontos közügyet. 1973. októberében újra tájékoztatta a lakosságot a társulati előnyök­ről. Tehát, hogy ennek kereté­ben csak a költségek 60 százalé­kát kell viselnie a lakosságnak, mert a töbH OHV_ és tanácsi tá­mogatás lesz — 20—20 százalék. Az idő múlott tovább, de víz­mű társulás még nem lett. Közben bizony előre kiszámít­hatatlan arányokban változtak az árviszonyok is. Ezt mindenki Az Izsáki Ál­lami Gazdaság­ban a szőlőter­mesztés, a borá­szattal együtt az árbevétel mint­egy 70 százalé­kát adja. 1972- ben kezdték meg — elsőként az állami gazdasá­gok között — a tankpezsgő gyár­tását. Jó alap­anyagnak kínál­kozott az Izsáki Sárfehér szőlő­fajta bora. A pezsgőüzemet évről évre bő­vítették, s az idén már 4,1 millió palackot töltenek meg. Az üzemből egyébként az idén 10 millió üveg ital került ki. A bor és a pezsgő zöme export­ra kerül. Főként a Szovjetunió­ba. a Német Demokratikus Köz­társaságba, Lengyelországba és Csehszlovákiába szállítanak. tudja I az okokat is.. Ügy, hogy ami — itt például a vizmű — hetvenháromban még 10 és fél millióba került, hetvenötre már két millióval; sőt majd többel is megemelkedett. Csak négy ít múlva Nyilván hatott a községi veze­tők szívós ösztönzése, s a belá­tás, hogy kár volt eddig is húzni- halasztani, — mert 1975. augusz­tus 3-án végre megalakult az Akasztó Községi Vizmű Társu­lat. A tanács — ki időt nyer, mindent nyer — megkötötte a kapacitás-szerződést a Dél-Bács- Kiskun megyei Vizmű Vállalat­tal. Ennek értelmében még az év december végéig 3 millió forint értékű hálózatot beépítenek. Ez meg is történt; S habár, mint említettük, vál­toztak gz árak, a lakossági — érdekeltségi — hozzájárulás ösz- szege maradt 4000 forintnak. Többszázan már 1975-ben el­kezdték a befizetéseket. Ki egy összegben, ki az évi esedékesség szerint: ahogy akarta, vagy bír­ta. A hálózatépítés folytatódik. Azóta már a Vizmű Társulat szerződött a vállalattal. Így most- már megépül a 26 km hosszú ve­zetékrendszer és a 200 köbméte­res hidroglóbusz. — Ezek sízerint minden megy a maga útján. Akasztón is lesz vízmű, — állapítom meg összeg­zőn. Bilekov elvtárs ráigenel, de . látszik, valamit még szeretne hozzáfűzni. —- Tény, hogy a folyamatot már nem lehet feltartóztatni, de azért nem minden olyan egy­szerű. Még van feladat Kifejti, hogy a tanácstagokra, vízműtársulati küldöttekre azért még most is vár némi feladat. Részint sajátmaguknak is szük­séges pontosabban tájékozódniok a víműépítés feltételeiről, az időközben megjelent jogszabá­lyokról. A gazdaság együttműködést alakított ki a környező termelő- szövetkezetekkel. Szakmai taná­csokkal segíti a közös gazdaságo­kat,, feldolgozza termésüket^, for­galmazza boraikat. Lapunk március 26-i számá­ban jelent meg Kecskemét: Mü- kertváros című írásunk, amely­ben egyebek között szóvátettük az ott lakók kérését: a 24-es busz ne csak a házgyárig köz­lekedjen, hanem tovább: a Mű­kertvárosig. Ezzel kapcsolatban a Volán 9. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyet­tesétől, Kovács Ferenctől és dr. Torna Lászlótól, a személyfor­galmi és kereskedelmi osztály- vezetőtől kaptunk levelet. „Kecskemét város tömegköz­lekedését a városi tanács vb és a városi tanácsülés által elfo­gadott középtávú tanulmány- terv alapján folyamatosan fej­lesztjük. Ä terv szerint állítot­tuk forgalomba 1976. január 2- án a Széchenyi városi alközpon­tot és ez év végén a Felszaba­dulás parki „decentrumot” is megnyitjuk. Hasonlóan, a terv szerint alakítjuk ki az utazókö­zönség többsége igényének meg­felelően a tömegközlekedés vo­nalhálózatát is. Ennek kereté­ben indítottuk meg a 24-es já­ratot, amely a város épülő leg­nagyobb lakóterületét, a Széche- nyivárost köti össze — a város- központ elkerülésével —, a kele­ti iparterülettel", a konzervgyár­ral, házgyárral stb. Ennek a vo­nalnak a menetrendjét a két gyár műszakkezdéseihez és vég­zéséhez igazodva állapítottuk meg. A forgalom azonban nein folyamatos, a járatok csak mű- j szakkezdéskor és -végzéskor i közlekednek. A Műkertváros lakóinak ren­delkezésére áll a 3. számú helyi autóbuszvonal is, csúcsidőben ötpercenként, egyébként pedig 15 percenként járnak a buszok, az igényeknek megfelelően. A lakosság számának növeke­désével párhuzamosan ez év vé­gén a jelenleg közlekedő Skoda buszok helyett Ikarusz 280 tí­pusú csuklós járműveket ' állí­tunk be. A 24-es vonal meghosszabbí­tását nem tartjuk indokoltnak, a Műkertvárosig, mert ezzel csak két alvó városrészt kap­csolnánk össze, amelyek között utasáramlás gyakorlatilag nincs. 9 A Volán válaszát elküldtük a Kecskeméti Városi Tanács V. B. műszaki osztályára; kértük, hogy adjanak róla szakvéle­ményt. Irsa Ernő és Hegyes Fe­renc aláírásával érkezett a vá­lasz, amelyet az alábbiakban is­mertetünk. „A 24-es autóbusz Műkerti ÁBC-ig történő közlekedtetése műszaki szempontból megoldha­tó, de a műszakkezdésre a be­érkezést a jelenlegi egy autó­busszal nem lehet biztosítani. Az történne ugyanis, hogy a Szé- chenyivárosból induló dolgozók időben érkeznének a keleti ipar- területi munkahelyekre, ugyan­akkor a Műkertvárosban lakók elkésnének. Abban az esetben, hal a 24-es járatot korábban in­dítaná a Volán a Széchenyivá- rosból, az ott dolgozók érdekeit -is sértené, ti. feleslegesen jóval korábban kellene beérkezni “ a munkahelyükre a szükségesnél, hogy ugyanez a busz a műkert­városiakat is az iparterületre tudja időben szállítani. A fentiek alapján a rendelke­zésre álló egy autóbusszal n%m oldható meg a Műkertvárosi la­kosok egyébként jogos igényé, ehhez újabb autóbusz beállí­tására volna szükség. A Volán Vállalat a fentiek­hez szükséges járműfejlesztést várhatóan 1980-ig megkapja^ és akkor a 24-es járat tervezett ej- lehjárata is beindulhat.” 9 Itt már cfmkézik a palackokat, Csontos Antalné közre­működésével. (Szilágyi Mihály felvételei) [ Üj szovjet mezőgép-generáció 9 Töltik a pezsgőt. Fejszés Józsefné gépkezelő munka közben. Tízmillió palack

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom