Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-07 / 107. szám
c 1976. május 7. • PETŐFI NÉPE • 5 JJíemzetiségi hagyományőrzés Az eléggé ismert társadalmi, politikai és történeti okoknál fogva meglehetősen nehéz a valóságnak megfelelő, viszonylag elfogadhatóan pontos képet kapni rrenjzeliségi lakosaink számáról. B^ÉS-Kiskunban éppúgy, mint az ipngág más tájain, többnyire a. JSózánu! mérlégelő' becslésekre wlí, hogy szorítkozzon bárki, akit ,$j|^érdés közelebbről érdekel, A ^fgnácsi vezetők hivatalosnak jfiffigadható. számításai szerint Wggyénkben a nemzetiségi lakó1 sok száma összesen mintegy negyven-ötvenezerre tehető. Ennek nagyjából a fele német, a másik fele délszláv, illetve szlovák. A délszlávok közül a bu* nyevácök, a sokácok és a rácok találhatók szűkebb hazánkban. A huszonkét nemzetiségi helység ftözött több olyan van, ahol túlnyomó többségben még ma is a nem magyar anyanyelvűek élnek. (Nemesnádudvar, Dúsnak, Dunaegyháza. Császártöltés). Másutt csak az ott élők fele vagy harmada (Csikéria, Bátya, Harta, , Hajós), s megint másutt csak el- ' ■enyésző a nemzetiségiek aránya. (Baja, Kunbaja, Csátaíja.) Őrizni, tanulni a nyelvet Szocialista államunknak, társadalmunknak egyáltalán nem áll érdekében; s> nem célja a Sem magyar anyanyelvűek asz- szimilációjának erőltetése, siettetése. Az alkotmányban leszögezett, elidegeníthetetlen joga mindenkinek, hogy lehetőségéhez 'mérten őrizze és ápolja nyelvét, "nemzetiségi tudatát és, sajátos, élő hagyományait. A nyelv a nemzetiségi lét és nemzetiségi 'közösség egyik fő összetartó ere- rje, a hagyományőrzés elengedhe- 'tetlen eszköze. >- Van azonban egy meglehetősen akadályozó tényező. Az, hogy a hajósi vagy császártöltési német emberek nem az irodalmi németet beszélik, sőt még csak nem is azt, mellyel a hartaiak vagy a bácsalmásiak szólnak egymáshoz, (.századok óta, hanem azt a minden más dialektustól eltérő helyi .nyelvjárást, amit őseik örökül .hagytak rájuk. Ugyanez vonatko- jfyjí, a szlovák és a délszláv lakor , .sokra is. A bátyai vagy dusnoki 7rác nem, vagy nehezén érti a (kafymán. bajai bunyevácot, s a hercegszántói sokácot. Ez a száradok alatt kialakult történeti és (jelenbeli tény. Mi hát a teendő? Azok cselekszenek. helyesen — főként a fiatalabbakra vonatkozik ez—, akik Oa szülői házban elsajátított nyelv- járás mellett megtanulják az iro- -dalmi nyelvet. Származásuknak . .megfelelően a szerb-horvátot. a németet vagy a szlovákot. Számos példa bizonyítja, hogy a helyi, dialektusok beszélői aránylag könnyen és gyorsan sajátítják el az irodalmi nyelvet. S mivel általában tökéletesen és szabályosan beszélnek magyarul,' önnön értéküket nagyban növelik ezzel. Nem beszélve a dolog alig túlbecsülhető társadalmi hasznáról. iAz utóbbi esztendőkben sok s szó • esik arról, hogy a nyelvtanulást a legkisebbeknél, az óvó1 dában kell, 'elkezdeni. Néhány évvel ezelőtt bizony többen mosolyogtak az ilyesfajta elgondolásokon, teívezgetésekén, ám ma mái visszavonhatatlan valósággá lettek az ilyen tervek. Jelenleg Bács-Kiskun gyermekintézményeiben csaknem ezer óvodás tanul valamilyen nyelvet. Hétszáz .3—6 éves gyerek a némettel . kétszáznál több a szerb-hor- váttal és mintegy ötven a szlovákkal ismerkedik naponta. Ezek a fiúk és lányok — talán felesleges bizonygatni — sokkal kpny-.. nygbben boldogulnak majd az iskolai nyelvórákon. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy csaknem - háromezer . fiatal tanulja az iskor lapadban, szervezetet keretek közt valamelyik nyelvet a mar. gyár mellett, elgondolkozhatunk- ennek feltétlen hasznosságán. Könyvek, újságok, olvasás Ami az élőbeszédre, a nyelv: segítségével történő emberi kapcsolatokra vonatkozik, az elmondható általában az olvasásra,, a betűk segítségével történő művelődésre is. Az, hogy az 'irodalmi nyelvektől meglehetősen eltérő helyi dialektusok miatt — főleg az idősebbek — nehezen, sokszor csak döcögve képesek olvasni. Ez könnyen érthető, mégsem - kizáró ok, mégsem leküzdhetetlen akadály. Az irodalmi': nyelvet egyáltalán nem ismerőket, az idősebbeket most hagy-', juk. Nézzük inkább a fiatalokat. Számukra elengedhetetlen a rendszeres, nemzetiségi nyelven tör-, ténő olvasás. Ez a könyvekre és újságokra egyaránt vonatkozik. S természetesen a rádióhallgatásra is • A pécsi rádió például rendsze-' résén sugároz német, illétve délszláv nyelvű műsorokat. Sajnos, a vételi viszonyok és a própa-. ganda elégtelensége akadályozó tényező még ma is. Beszámoltunk már olvasóink-., nak a bajai délszláv báziskönyvtár létrejöttéről ' és örvendetes működéséről. Aligha becsülhető túl a segítség, állandó és rend-- szeres támogatás, melyet ezen keresztül a községek élveznek. Nemzetiségi helységeinkben mámái- tízezernél több kötet nemzetiségi nyelvű, mű található: s .mindez könnyen hozzáférhető. Hercegszántón kétezer kötet a nemzetiségi részleg „a könyvtárban. Válogathatnak a szerb-hor- vát nyelvű könyvek közt az érdeklődők. Vaskúton ezprnél több kötetes a nemzetiségi könyvtár: iGarán ugyancsak. S ez utóbbi helyen száznegyven rendszeres olvasójuk van a nem ' magyar nyelvű műveknek. Katymáron hetvenhét a beiratkozott nemzer. tiségi olvasók száma. A nemzetiségi szövetségek hetilapjait is lapozgathatják. Á nyelvi kultúra ápolásának kitűnő és nélkülözhetetlen eszköze ez is. . Bács-Kiskunban összesen ezerháromszáz előfizetője van a nemzetiségi nyelvű lapoknak, s évente kétezernél több példányban elfogy a német, szerb-hor-: váth vagy szlovák nyelvű kalendárium. Ilyen tekintetben Herr cegszántó és Katymár jár elöl jó példával. Dalok, táncok, hangszerek Bács-Kiskunban életképes nemzetiségi népi együttesek, amatőr' művészeti csoportok működnek. Nem túlzás azt állítani egyesekről, hogy sikert sikerre halmoznak. Elég fellapozni csupán a Duna menti folklórfesztivál eddigi naplóit, hogy ezt akárki elhiggye. A nemrégiben lezajlott bátyai nemzetiségi találkozó gazdag programja és. kirobbanó sikere is erről árulkodik. Tíz — német, szlovák és délszláv — együttes és több szólista teremtett vidámságot, jókedvet, derűt a színpadon és a nézőtéren. Megyénkben jelenleg tizenkilenc nemzetiségi együttes hallat magáról kisebb-nagyobb időközönként. Összesen hatszázharminc fiatal és idős ember ápolja szakszerű vezetés mellett sajátos hagyományait. A herceg1 szántóiak három nemzedéke tevékenykedik egymás mellett párhuzamosán. A hajósi táncosok mellett ma már a sváb bábcsoport is dolgozik. A hartaiak saját gyűjtésű dalokkal érdemlik ki a'tapsot újra és-újra. A dusnoki lányok gyönyörű éneklésükkel dobogtatják meg a sziveket. A nemesnádudvari, a bajai! miskei és igarai ' együttes tagjai számos sikert könyvelhetnek el maguknak.. S ez elmondható a dunaegyházi citerazene- karról is.. Fiatalok és idősek közösen '■ szólaltatják meg 'ezt a kedvelt?- népi- hangszert.1’-' Nemzetiségi lakosaink között szép számmal akadnak olyanok, akik valamilyen formában őrzik «n hagyományaikat Blazsetin Bertalan mesemondó Herceg- szántón, Suska János népdalénekes Dunaegyházán, Knódel János és Himpelman Péter népi - bútorkészítő Hartán, Scheibl Ist- . ván népi hangszerkészítő • Hajóson közismert szép és hasznos szenvedélyéről, szokásáról. Csá- volyon legalább tízen. Hajóson hatan,. Nemesnádudvaron ketten ■őrzik -tömegesen emlékezetükben — és teszik közkinccsé — a helybeli dalokat. Mentik a mült emlékeit A hagyományőrzés egyik legjobban. bevált formája a falumúzeum. A íegszembetűnőbb, s eddigi eredményeit tekintve a leginkább figyelmet érdemlő a har- tai. Amit egy helybeli lelkes s megszállott pedagógus, Rétfalvy Teofil végzett itt, az valósággal csodának számit. Oldalakon kérésztől lehetne részletezni ennek a német falumúzeumnak a gazdag anyagát, sokféle szépsé- . gét. Ilyen' tekintetben még a csá- volyiak és a hercegszántóiak járnak elöl -jó példával. S a bács- bokodi. csikériai .gyűjtemény is nagyobb figyelmet érdemel. Dus- nokon. Császártöltésen, Nemesnádudvaron, Kiskőrösön és- Fel- . sőszentivánon nagyban folynak az előkészületek a falumúzeum kialakítására.* Egyik-másik helységben már várják az egybegyűlt régészeti, néprajzi tárgyak és emlékek, hogy közönség elé vigyék őket. A nemzetiségi falumonográfiák sorából, színvonalával, igényességével s alaposságával kiemelkedik Hatvani Dániel Felsőszent- iváriról, Tóth-Szöllős Mihály Dunaegyházáról és Mándics Mihály -Csávolyról írt -könyve, A hírek szerint hamarosan napvilágot lát a hartai monográfia is; ä szerzője Schmel Péter. Készül jelenleg a Csikéria, Hercegszántó, ~Dusnok, Vaskút, Bácsbokod múltját és jelenét bemutató mű is. • Külön és részletesebben kellene szólni azokról, akik évek hosszú, során át hasznosan dolgoztak- a múlt emlékeinek megmentéséért. Néhány kiváló szakembert megemlíthetünk. Fehér . Zoltán ' Bátyán, Harmatit Sándór- né Hajóson, Kishegyi Simon Nemesnádudvaron szerzett érdeme- «két magának a nemzetiségi kultúra ^olásában. S Mándics Mihály, egykori .csávolyi iskolaigazgató — ma á Magyafórszági Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke — sokoldalú és sok szempontból országosan egyedül« álló mupkája is mindenfelé köz-, ismert,. Varga Mihály • A hercegszántói táncosoknak évek óta sikerük van • A hartai német múzeum egy részlete. Ä fiataloknak-hitelesen' Könyv II. Rákóczi Ferencről G Az Így élt sorozat legújabb kötete II. Rákóczi Ferenc nem mindennapi pályáját, küzdelmes életútját kíséri végig a borsodi kastélytól Rodostóig; Száva Ist- várt és Vámos Magda a fiataloknak ajánlotta munkáját, de atiiátörténelem iránt érdeklődő felnőtt olvasó is elégedetten teheti le a könyvet, mert hiteles . képet kap a nagy fejedelem > -életének fontos állomásairól, sorsdöntő lépéseiről,' politikai -törekvéseiről, a nemzeti állam ésría reguláris hadsereg megteremtésének tervéről, a kuruc hadjárat és szabauságharc vezetésében betöltött szerepéről. *« Ä szerzőpáros széles kitekin- ~t&ű történelmi-politikai körképbe ágyazottan ábrázolja Rákóczi indulását, a család múltját,1 a hírneves ősök emlékének hatását a gyermek fejlődésére. Hiszen dédapja és nagyapja Érdél? fejedelme volt, anyai ágon pedig a tekintélyes Zrínyi családot vallhatta magáénak. E nemzetségnek __ legkülönb fia Zrínyi Miklós, a költő-, katonaipolitikai író és hadvezér. E családból származott Zrínyi Péter, a Wesselényi-összeesküvésbeh részt vett, majd kivégzett hor- vát bán, Rákóczi anyai nagyapja, és Zrínyi Ilona, a fejedelem édesanyja, Munkács várának hős védelmezője. Talán ezért vált meghatározóvá Ráfcóczr .'^Ferenc későbbi életében, hogy nevelésének irányítása tizenkét éves koráig Zrínyi Hona kezében volt. A fiú, majd a felnőtt férfi meg-" jelenésében anyjára hasonlított,- prózaíró tehetsége, szellemi alkata pedig leginkább Zrínyi Miklóséra, noha annak munkásságával csupán érett korában ismerkedhetett meg. Amikor Lipót császár önkénye a csehországi jezsuita kollégiumba rendelte a fiút, a tanárok rokonszenvét is megnyerte, pedig azok nem lelkesedtek a közismert rebellis család gyermekéért. Egyik tanára ezt jegyezte föl új növendékéről „Egész valójában semmi középszerű sincs. Szavai, járása^ magatartása mind méltóságteljesek, fejedelemhez méltóak, minden kevélység nélkül; amilyen nemes, olyan emberséges, jóllehet tekintélyét' mindig megőrzi.” Ilyen is maradt élete végéig. Akaratát nem tudta megtörni az idegen környezet, jellemét nem változtatta meg a ráerőszakolt jezsuita nevelés. Amikor Lengyelországban! felkeresték a tiszaháti jobbágyok küldöttei, hogy álljon a fegyveres felkelés, élére a képtelenül hatalmaskodó, zaklató, adóztató idegen . birodalom ellen — Rákóczi kibontatta zászlóit „a hazáért és szabadságért.” Gondolkodása sok mindenben megelőzte a korát. Politikai látóköre és műveltsége a főurak fölé emelte. Nem ismerte a vallási gyűlölködést és elfogultságot, mentes volt a nemesi gőgtől és ármánykodástól, nem félt a néptől — erre oka sem volt és nem szidalmazta soha, mint annyi más kiváltságos nagyúr. De nehéz "háborút is viselni, meg egy új fajta társadalom alapjait is megvetni. Ez a kettő egyszerre túlontúl nagy feladat volt a korabeli magyar és európai viszonyok között, amikor hatalmi harcok és viszályok dúltak szerte a földrészen. A fejedelem pedig megpróbált mindkét feladatnak megfelelni: ....... a szabadság neve megm ozgatta a nemes szíveket, sereglettek és fegyvert fogtak a szabadság visszanyerésére. De ez a szózat npm volt abban a helyzetben, hogy a katonáknak zsoldot, ruhát, fegyvert és lovat adjon. A néptől kellett tehát kérnünk, hogy adni tudjunk neki. De ugyanez a nép volt katona is, mégis adókkal kellett terhelni, kényszeríteni kellett, hogy eleséget szállítson, ne ÚTTÖRŐÉLET Pajtások! Bizonyara valamennyien figyelemmel kísértétek a megyénkben zajló úttörő- kulturális szemlét, amelyen mintegy ezer kisdobos és úttörő vett részt. A szokásos elődöntők után került sor a hét kategóriában rendezett döntők megtartására. Az elmúlt hetekben megtartott' eseményekről már beszámoltunk. (A Szép .magyar kiejtés vetélkedőről — amelyet Kecskeméten, a Szüts József szavalóver- senyről — amelyet Kiskunhalason, a fúvószenekarok találkozójáról — amelyet Madarason, valamint a kamarazenekarok találkozójáról — amelyet .ugyan-1 csak ’ a megyeszékhelyen tartottak, olvashattuk a Petőfi Népében.)- .Most, az elmúlt napokban rendezett három eseményről szeretnénk’ szólni. Először a Kalo-, csán tartott néptánc- és népijá- ték-bemutatóról, amelyre, tíz együttes jutott el, mutathatta bé tudása legjavát. Az I. István Gimnázium dísztermében rendezett eseményre ■sok fiatal — megalakulását il- . letően ifjú — együttes érkezett, és szerepelt nagyon jól. A kalocsai szemlének egyik érdekessége az volt, hogy huszonnyolc , esztendős hegemónia tört meg: az ének-zenei tagozatú általános iskola talapcsoportjától az I. szá-_ mú általános iskola táncosai elhódították' az elsőséget. Sikerült, mert friss gyűjtést dolgoztak fel,. táncbemutatójuk ezért teljesen újszerű, ismeretlen -játékokkal ismertette meg a nézőket. Pécsivé Ács Sarolta és Tóth Ferenc vezetésével a Tavaszköszöntő, a ' Kiskanásztánc és a Ki a gaáda? játékkal lettek elsők. Ezen a bemutatón a hajósi kisdobosok nemzetiségi együttese is a dobogó legmagasabb fokára jutott egy farsangi tánccal és a Tavasz elnevezésű játékkal. Vezetőjükkel Czifra Jánosáéval, természetesen ott lesznek a Kiskőrösön, június 2—4- ig rendezett országos népitánc- fesztiválon,_ A gyermekszínjátszók szemléjét az idén Sükösdön tartották. Itt nyolc együttes jelenhetett meg, a szigorú elődöntők után. Közülük a Szörényi Arpádné vezette dunapataji kisdobosok csoportja mehet Pécsre, az országos .vetélkedőre. A pataji pajtások jxiaguk gyűjtötték össze Tavaszhí'vóí című bemutatójukhoz a* nyersanyagot, majd nevelőik segítségével verses, zenés játékot mutattak be, nagy-nagy sikerrel. Akasztón, a művelődési házban tartották az úttörő népihangszeresek megyei találkozóját, szemléjét. Hat zenekar és három szólista jelent meg. A szakértők aranyoklevéllel jutalmazták a lakiteleki citerazene- kar bemutatóját, valamint a kiskunhalasi úttörőház harmonikazenekarának műsorát. • Befejeződtek tehát a kulturális szemle bemutatói. Sok „öreg” együttes jeleskedett és sok, alig egvéves közösség jelentkezett, hozott friss, üde színt, néhányszor a mezőnyből kiemelkedve. Egészséges, jó versenyszellem jellemezte a megye községeiben és nagyközségeiben tartott bemutatókat. Közülük kerülnek: ki majd azok az együttesek, szólisták — előreláthatóan tizen* négy műsorszám —. akik a megyei úttörőtalálkozón, május 29- én az ajándékműsor szereplői lesznek. • Szakái Ilona őrsvezetőtől érkezett címünkre levél Páhiból. hagyja abba a föld művelését, és ugyanakkor elviselje a háború fáradalmait.” Rákóczi a harc egész jdeje alatt rengeteget áldozott saját birtokainak jövedelméből közcélokra, és gondja volt az iskolákra, művelődés ügyére is. Végül sok — hazai és európai — tényező összefüggésének láncolata játszott közre abban, hogy a Rákóczi vezette szabadságharc a szatmári békekötéssel végződött. Az ok—okozati összefüggéseket áttekintő világossággal tárják föl a könyv szerzői. Az olvasmányos, történelmi légkört árasztó stílus, a korabeli gazdag képanyag — portrék, okiratok, városképek, metszetek — közlése külön erénye a kötetnek, amely történelmünk sajátosan ellentmondásos, a sikertelenség ellenére is dicsőséges fejezetét hozza közel a mai olvasóhoz. A körültekintő alapossággal megírt, érzelmeket is megmozgató, történelmi hűségű krónikával méltó módon emlékezett meg a Móra Kiadó II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. Dr. Losonca Mihályné örömmel számol be arról, hogy Vaján ^járt a Rákóczi-ünnepsé- gen. Hazánk sok, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőcsaüal és raj képviselőjével ismerkedett meg Ilonka ezen a túrán. Járt Tarpári, Tiszabecsén és . Mátészalkán. A sárospataki - várban tartott ünnepségen- Esze Tamás tarpai ; kisdobos mondta a' kö-. szöntőt. Az életre szóló élmény még jobb, pontosabb úttörőmunkára sarkallja ,a Páhiból érkezett őrsvezetőt.’ r A bácsalmási pajtások lapja, a Kukkantó \ legutóbbi számában részletes beszámolót közöl azokról a . vállalásokról, illetve ' tervekről, amelyeket, a nagyobb testvérek, á KISZ-esek. IX. kongresszusára. vállaltak Az úttörőtanács — amint': írják — elkér szítet’te azt a dokumentumot, amit majd a kongresszusra küldenek. Ebben közük' azokat az akciókat, amelyeket a nagyközségi KISZ-szervezetekkel együtt hajtanak végre. Ez egyben ké-. rést ís tartalmaz.: minél , több KISZ-es ifivezető dolgozzon a csapatoknál! Ez a dokumentum már - eljutott -a járási elnökséghez; illetve a terület kongresz- szúsi küldötteihez. Megszervezték a kongresszusi figyelőszolgálatot- is! A csapat krónikásai, .kutatási felelősei figyelik az -eseményeket és a faliújságon vágy az iskolarádióban rendszeresen közük a csapat tagjaival. t . Rejtvény kisdobosoknak ' Mint NEK LA BA MENY NE VA HA RÖG NYI KEL LA Az elmúlt helen ‘uttoróktuí.R közöltünk rejtvényt,.-most a- kéknyakként * dősöknek! Az itt' látható ábr.á bal felső sarkából a * sakk játékból ismert lóugrással induljatok el és olvassátok össze a szó tagokat Arany János egyik vérséhől kaptok egy. Idézetet. A vers címét és. az idézetet kérjük beküldeni . szerkesztőségünk • címére május 16-ig. (Petőfi Népé szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság^ tér l a.) A helyes megfejtést beküldő kisdobosok között könyvjutalmakat sorsolunk ki. postázunk. • Selmeci Katalin MEGKAPTA A KAZINCZY- EMLÉK ÉRMET Szép beszéd és jeles bizonyítvány1 Nagy öröm érte nemrégiben Goretity József első osztályos 1 tanulót, s vele együtt a jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium diákjait, mivel büszkék szorgalmas társukra, aki több ezer fiatal versenyző közül bejutott az országos döntőbe, hatvanötöd magával. A • Kazinczy Ferenc nevét viselő „Szép magyar beszéd” országos verseny legjobbjai Győr városában találkoztak egymással s a .közönséggel, hogy bizonyítsák felkészültségüket, tehetségüket. Goretity József a húsz díjazott között egyetlen a mi megyénkből, Bács-Kiskunból. Miután a megtisztelő Kazinczy-emlékér- met ■ hazahozta • magával, elmondta, hogy tízéves kora óta vesz részt rendszeresen szavalóversenyeken, s szerepel különféle ’ ünnepi alkalmakkor, eseményeken. Eddig több járási és megyei. versenyen szerzett első, illetve második díjat. Ám természetesen e legutóbbi sikerét tartja — érthetően s teljes joggal — a legértékesebbnek. Megtudtuk azt is, hogy az általános iskolai évek alatt végig kitűnő volt, s ma is tartja a jeles szintet. Ebből nem akpr engedni a továbbiakban sem. Úgy tervezi, hogy ha eljön az ideje — az érettségi után — jelentkezik a színművészetire. Ám, ha nem sikerül, akkor sem dől ösz- sze a világ: szeretné elvégezni a népművelő-könytár szakot az egyetemen. 1 Gratulálunk a sikeréhez. V. M.