Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

c 1976. május 7. • PETŐFI NÉPE • 5 JJíemzetiségi hagyományőrzés Az eléggé ismert társadalmi, politikai és történeti okoknál fogva meglehetősen nehéz a való­ságnak megfelelő, viszonylag el­fogadhatóan pontos képet kapni rrenjzeliségi lakosaink számáról. B^ÉS-Kiskunban éppúgy, mint az ipngág más tájain, többnyire a. JSózánu! mérlégelő' becslésekre wlí, hogy szorítkozzon bárki, akit ,$j|^érdés közelebbről érdekel, A ^fgnácsi vezetők hivatalosnak jfiffigadható. számításai szerint Wggyénkben a nemzetiségi lakó1 sok száma összesen mintegy negyven-ötvenezerre tehető. En­nek nagyjából a fele német, a másik fele délszláv, illetve szlo­vák. A délszlávok közül a bu* nyevácök, a sokácok és a rácok találhatók szűkebb hazánkban. A huszonkét nemzetiségi helység ftözött több olyan van, ahol túl­nyomó többségben még ma is a nem magyar anyanyelvűek él­nek. (Nemesnádudvar, Dúsnak, Dunaegyháza. Császártöltés). Má­sutt csak az ott élők fele vagy harmada (Csikéria, Bátya, Harta, , Hajós), s megint másutt csak el- ' ■enyésző a nemzetiségiek aránya. (Baja, Kunbaja, Csátaíja.) Őrizni, tanulni a nyelvet Szocialista államunknak, tár­sadalmunknak egyáltalán nem áll érdekében; s> nem célja a Sem magyar anyanyelvűek asz- szimilációjának erőltetése, siette­tése. Az alkotmányban leszöge­zett, elidegeníthetetlen joga min­denkinek, hogy lehetőségéhez 'mérten őrizze és ápolja nyelvét, "nemzetiségi tudatát és, sajátos, élő hagyományait. A nyelv a nemzetiségi lét és nemzetiségi 'közösség egyik fő összetartó ere- rje, a hagyományőrzés elengedhe- 'tetlen eszköze. >- Van azonban egy meglehetősen akadályozó tényező. Az, hogy a hajósi vagy császártöltési német emberek nem az irodalmi néme­tet beszélik, sőt még csak nem is azt, mellyel a hartaiak vagy a bácsalmásiak szólnak egymáshoz, (.századok óta, hanem azt a min­den más dialektustól eltérő helyi .nyelvjárást, amit őseik örökül .hagytak rájuk. Ugyanez vonatko- jfyjí, a szlovák és a délszláv lakor , .sokra is. A bátyai vagy dusnoki 7rác nem, vagy nehezén érti a (kafymán. bajai bunyevácot, s a hercegszántói sokácot. Ez a szá­radok alatt kialakult történeti és (jelenbeli tény. Mi hát a teendő? Azok cselek­szenek. helyesen — főként a fia­talabbakra vonatkozik ez—, akik Oa szülői házban elsajátított nyelv­- járás mellett megtanulják az iro- -dalmi nyelvet. Származásuknak . .megfelelően a szerb-horvátot. a németet vagy a szlovákot. Szá­mos példa bizonyítja, hogy a he­lyi, dialektusok beszélői aránylag könnyen és gyorsan sajátítják el az irodalmi nyelvet. S mivel ál­talában tökéletesen és szabályo­san beszélnek magyarul,' önnön értéküket nagyban növelik ez­zel. Nem beszélve a dolog alig túlbecsülhető társadalmi haszná­ról. iAz utóbbi esztendőkben sok s szó • esik arról, hogy a nyelvta­nulást a legkisebbeknél, az óvó1 dában kell, 'elkezdeni. Néhány évvel ezelőtt bizony többen mo­solyogtak az ilyesfajta elgondo­lásokon, teívezgetésekén, ám ma mái visszavonhatatlan valósággá lettek az ilyen tervek. Jelenleg Bács-Kiskun gyermekintézmé­nyeiben csaknem ezer óvodás ta­nul valamilyen nyelvet. Hét­száz .3—6 éves gyerek a német­tel . kétszáznál több a szerb-hor- váttal és mintegy ötven a szlo­vákkal ismerkedik naponta. Ezek a fiúk és lányok — talán feles­leges bizonygatni — sokkal kpny-.. nygbben boldogulnak majd az iskolai nyelvórákon. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy csaknem - há­romezer . fiatal tanulja az iskor lapadban, szervezetet keretek közt valamelyik nyelvet a mar. gyár mellett, elgondolkozhatunk- ennek feltétlen hasznosságán. Könyvek, újságok, olvasás Ami az élőbeszédre, a nyelv: segítségével történő emberi kap­csolatokra vonatkozik, az elmond­ható általában az olvasásra,, a betűk segítségével történő mű­velődésre is. Az, hogy az 'irodal­mi nyelvektől meglehetősen el­térő helyi dialektusok miatt — főleg az idősebbek — nehezen, sokszor csak döcögve képesek ol­vasni. Ez könnyen érthető, még­sem - kizáró ok, mégsem leküzd­hetetlen akadály. Az irodalmi': nyelvet egyáltalán nem ismerő­ket, az idősebbeket most hagy-', juk. Nézzük inkább a fiatalokat. Számukra elengedhetetlen a rend­szeres, nemzetiségi nyelven tör-, ténő olvasás. Ez a könyvekre és újságokra egyaránt vonatkozik. S természetesen a rádióhallgatásra is • A pécsi rádió például rendsze-' résén sugároz német, illétve dél­szláv nyelvű műsorokat. Sajnos, a vételi viszonyok és a própa-. ganda elégtelensége akadályozó tényező még ma is. Beszámoltunk már olvasóink-., nak a bajai délszláv báziskönyv­tár létrejöttéről ' és örvendetes működéséről. Aligha becsülhető túl a segítség, állandó és rend-- szeres támogatás, melyet ezen keresztül a községek élveznek. Nemzetiségi helységeinkben má­mái- tízezernél több kötet nem­zetiségi nyelvű, mű található: s .mindez könnyen hozzáférhető. Hercegszántón kétezer kötet a nemzetiségi részleg „a könyvtár­ban. Válogathatnak a szerb-hor- vát nyelvű könyvek közt az ér­deklődők. Vaskúton ezprnél több kötetes a nemzetiségi könyv­tár: iGarán ugyancsak. S ez utób­bi helyen száznegyven rendszeres olvasójuk van a nem ' magyar nyelvű műveknek. Katymáron hetvenhét a beiratkozott nemzer. tiségi olvasók száma. A nemzetiségi szövetségek he­tilapjait is lapozgathatják. Á nyelvi kultúra ápolásának kitűnő és nélkülözhetetlen eszköze ez is. . Bács-Kiskunban összesen ezerháromszáz előfizetője van a nemzetiségi nyelvű lapoknak, s évente kétezernél több példány­ban elfogy a német, szerb-hor-: váth vagy szlovák nyelvű kalen­dárium. Ilyen tekintetben Herr cegszántó és Katymár jár elöl jó példával. Dalok, táncok, hangszerek Bács-Kiskunban életképes nem­zetiségi népi együttesek, amatőr' művészeti csoportok működnek. Nem túlzás azt állítani egyesek­ről, hogy sikert sikerre halmoz­nak. Elég fellapozni csupán a Duna menti folklórfesztivál ed­digi naplóit, hogy ezt akárki el­higgye. A nemrégiben lezajlott bátyai nemzetiségi találkozó gaz­dag programja és. kirobbanó si­kere is erről árulkodik. Tíz — német, szlovák és délszláv — együttes és több szólista terem­tett vidámságot, jókedvet, derűt a színpadon és a nézőtéren. Megyénkben jelenleg tizenki­lenc nemzetiségi együttes hallat magáról kisebb-nagyobb időkö­zönként. Összesen hatszázhar­minc fiatal és idős ember ápol­ja szakszerű vezetés mellett sa­játos hagyományait. A herceg1 szántóiak három nemzedéke te­vékenykedik egymás mellett pár­huzamosán. A hajósi táncosok mellett ma már a sváb bábcso­port is dolgozik. A hartaiak sa­ját gyűjtésű dalokkal érdemlik ki a'tapsot újra és-újra. A dus­noki lányok gyönyörű éneklé­sükkel dobogtatják meg a szi­veket. A nemesnádudvari, a ba­jai! miskei és igarai ' együttes tagjai számos sikert könyvelhet­nek el maguknak.. S ez elmond­ható a dunaegyházi citerazene- karról is.. Fiatalok és idősek kö­zösen '■ szólaltatják meg 'ezt a kedvelt?- népi- hangszert.1’-' Nemzetiségi lakosaink között szép számmal akadnak olyanok, akik valamilyen formában őr­zik «n hagyományaikat Blazsetin Bertalan mesemondó Herceg- szántón, Suska János népdaléne­kes Dunaegyházán, Knódel Já­nos és Himpelman Péter népi - bútorkészítő Hartán, Scheibl Ist- . ván népi hangszerkészítő • Ha­jóson közismert szép és hasznos szenvedélyéről, szokásáról. Csá- volyon legalább tízen. Hajóson hatan,. Nemesnádudvaron ketten ■őrzik -tömegesen emlékezetük­ben — és teszik közkinccsé — a helybeli dalokat. Mentik a mült emlékeit A hagyományőrzés egyik leg­jobban. bevált formája a falumú­zeum. A íegszembetűnőbb, s ed­digi eredményeit tekintve a leg­inkább figyelmet érdemlő a har- tai. Amit egy helybeli lelkes s megszállott pedagógus, Rétfalvy Teofil végzett itt, az valósággal csodának számit. Oldalakon ké­résztől lehetne részletezni en­nek a német falumúzeumnak a gazdag anyagát, sokféle szépsé- . gét. Ilyen' tekintetben még a csá- volyiak és a hercegszántóiak jár­nak elöl -jó példával. S a bács- bokodi. csikériai .gyűjtemény is nagyobb figyelmet érdemel. Dus- nokon. Császártöltésen, Nemes­nádudvaron, Kiskőrösön és- Fel- . sőszentivánon nagyban folynak az előkészületek a falumúzeum kialakítására.* Egyik-másik hely­ségben már várják az egybegyűlt régészeti, néprajzi tárgyak és emlékek, hogy közönség elé vi­gyék őket. A nemzetiségi falumonográfiák sorából, színvonalával, igényessé­gével s alaposságával kiemelke­dik Hatvani Dániel Felsőszent- iváriról, Tóth-Szöllős Mihály Dunaegyházáról és Mándics Mi­hály -Csávolyról írt -könyve, A hírek szerint hamarosan napvi­lágot lát a hartai monográfia is; ä szerzője Schmel Péter. Készül jelenleg a Csikéria, Hercegszán­tó, ~Dusnok, Vaskút, Bácsbokod múltját és jelenét bemutató mű is. • Külön és részletesebben kelle­ne szólni azokról, akik évek hosszú, során át hasznosan dol­goztak- a múlt emlékeinek meg­mentéséért. Néhány kiváló szak­embert megemlíthetünk. Fehér . Zoltán ' Bátyán, Harmatit Sándór- né Hajóson, Kishegyi Simon Ne­mesnádudvaron szerzett érdeme- «két magának a nemzetiségi kul­túra ^olásában. S Mándics Mi­hály, egykori .csávolyi iskolaigaz­gató — ma á Magyafórszági Dél­szlávok Demokratikus Szövetsé­gének elnöke — sokoldalú és sok szempontból országosan egyedül« álló mupkája is mindenfelé köz-, ismert,. Varga Mihály • A hercegszántói táncosoknak évek óta sikerük van • A hartai német múzeum egy részlete. Ä fiataloknak-hitelesen' Könyv II. Rákóczi Ferencről G Az Így élt sorozat legújabb kötete II. Rákóczi Ferenc nem mindennapi pályáját, küzdelmes életútját kíséri végig a borsodi kastélytól Rodostóig; Száva Ist- várt és Vámos Magda a fiata­loknak ajánlotta munkáját, de atiiátörténelem iránt érdeklődő felnőtt olvasó is elégedetten te­heti le a könyvet, mert hiteles . képet kap a nagy fejedelem > -életének fontos állomásairól, sorsdöntő lépéseiről,' politikai -törekvéseiről, a nemzeti állam ésría reguláris hadsereg megte­remtésének tervéről, a kuruc hadjárat és szabauságharc ve­zetésében betöltött szerepéről. *« Ä szerzőpáros széles kitekin- ~t&ű történelmi-politikai kör­képbe ágyazottan ábrázolja Rá­kóczi indulását, a család múlt­ját,1 a hírneves ősök emlékének hatását a gyermek fejlődésére. Hiszen dédapja és nagyapja Ér­dél? fejedelme volt, anyai ágon pedig a tekintélyes Zrínyi csa­ládot vallhatta magáénak. E nemzetségnek __ legkülönb fia Zrínyi Miklós, a költő-, katonai­politikai író és hadvezér. E csa­ládból származott Zrínyi Péter, a Wesselényi-összeesküvésbeh részt vett, majd kivégzett hor- vát bán, Rákóczi anyai nagy­apja, és Zrínyi Ilona, a fejede­lem édesanyja, Munkács várá­nak hős védelmezője. Talán ezért vált meghatáro­zóvá Ráfcóczr .'^Ferenc későbbi életében, hogy nevelésének irá­nyítása tizenkét éves koráig Zrínyi Hona kezében volt. A fiú, majd a felnőtt férfi meg-" jelenésében anyjára hasonlított,- prózaíró tehetsége, szellemi al­kata pedig leginkább Zrínyi Miklóséra, noha annak mun­kásságával csupán érett korá­ban ismerkedhetett meg. Amikor Lipót császár önké­nye a csehországi jezsuita kol­légiumba rendelte a fiút, a ta­nárok rokonszenvét is megnyer­te, pedig azok nem lelkesedtek a közismert rebellis család gyer­mekéért. Egyik tanára ezt je­gyezte föl új növendékéről „Egész valójában semmi közép­szerű sincs. Szavai, járása^ ma­gatartása mind méltóságteljesek, fejedelemhez méltóak, minden kevélység nélkül; amilyen ne­mes, olyan emberséges, jóllehet tekintélyét' mindig megőrzi.” Ilyen is maradt élete végéig. Akaratát nem tudta megtörni az idegen környezet, jellemét nem változtatta meg a ráerő­szakolt jezsuita nevelés. Amikor Lengyelországban! felkeresték a tiszaháti jobbá­gyok küldöttei, hogy álljon a fegyveres felkelés, élére a kép­telenül hatalmaskodó, zaklató, adóztató idegen . birodalom el­len — Rákóczi kibontatta zász­lóit „a hazáért és szabadságért.” Gondolkodása sok mindenben megelőzte a korát. Politikai lá­tóköre és műveltsége a főurak fölé emelte. Nem ismerte a val­lási gyűlölködést és elfogultsá­got, mentes volt a nemesi gőg­től és ármánykodástól, nem félt a néptől — erre oka sem volt és nem szidalmazta soha, mint annyi más kiváltságos nagyúr. De nehéz "háborút is viselni, meg egy új fajta társadalom alapjait is megvetni. Ez a ket­tő egyszerre túlontúl nagy fel­adat volt a korabeli magyar és európai viszonyok között, ami­kor hatalmi harcok és viszá­lyok dúltak szerte a földrészen. A fejedelem pedig megpróbált mindkét feladatnak megfelel­ni: ....... a szabadság neve meg­m ozgatta a nemes szíveket, se­reglettek és fegyvert fogtak a szabadság visszanyerésére. De ez a szózat npm volt abban a helyzetben, hogy a katonáknak zsoldot, ruhát, fegyvert és lovat adjon. A néptől kellett tehát kérnünk, hogy adni tudjunk neki. De ugyanez a nép volt katona is, mégis adókkal kel­lett terhelni, kényszeríteni kel­lett, hogy eleséget szállítson, ne ÚTTÖRŐÉLET Pajtások! Bizonyara vala­mennyien figyelemmel kísérté­tek a megyénkben zajló úttörő- kulturális szemlét, amelyen mintegy ezer kisdobos és úttörő vett részt. A szokásos elődöntők után került sor a hét kategóriá­ban rendezett döntők megtartá­sára. Az elmúlt hetekben megtartott' eseményekről már beszámoltunk. (A Szép .magyar kiejtés vetélke­dőről — amelyet Kecskemé­ten, a Szüts József szavalóver- senyről — amelyet Kiskunha­lason, a fúvószenekarok találko­zójáról — amelyet Madarason, valamint a kamarazenekarok ta­lálkozójáról — amelyet .ugyan-1 csak ’ a megyeszékhelyen tartot­tak, olvashattuk a Petőfi Né­pében.)- .Most, az elmúlt napokban ren­dezett három eseményről sze­retnénk’ szólni. Először a Kalo-, csán tartott néptánc- és népijá- ték-bemutatóról, amelyre, tíz együttes jutott el, mutathatta bé tudása legjavát. Az I. István Gimnázium dísz­termében rendezett eseményre ■sok fiatal — megalakulását il- . letően ifjú — együttes érkezett, és szerepelt nagyon jól. A ka­locsai szemlének egyik érdekes­sége az volt, hogy huszonnyolc , esztendős hegemónia tört meg: az ének-zenei tagozatú általános iskola talapcsoportjától az I. szá-_ mú általános iskola táncosai el­hódították' az elsőséget. Sikerült, mert friss gyűjtést dolgoztak fel,. táncbemutatójuk ezért teljesen újszerű, ismeretlen -játékokkal is­mertette meg a nézőket. Pécsivé Ács Sarolta és Tóth Ferenc ve­zetésével a Tavaszköszöntő, a ' Kiskanásztánc és a Ki a gaáda? játékkal lettek elsők. Ezen a bemutatón a hajósi kisdobosok nemzetiségi együtte­se is a dobogó legmagasabb fo­kára jutott egy farsangi tánc­cal és a Tavasz elnevezésű já­tékkal. Vezetőjükkel Czifra Já­nosáéval, természetesen ott lesz­nek a Kiskőrösön, június 2—4- ig rendezett országos népitánc- fesztiválon,_ A gyermekszínjátszók szemlé­jét az idén Sükösdön tartották. Itt nyolc együttes jelenhetett meg, a szigorú elődöntők után. Közülük a Szörényi Arpádné vezette dunapataji kisdobosok csoportja mehet Pécsre, az or­szágos .vetélkedőre. A pataji paj­tások jxiaguk gyűjtötték össze Tavaszhí'vóí című bemutatójuk­hoz a* nyersanyagot, majd neve­lőik segítségével verses, zenés játékot mutattak be, nagy-nagy sikerrel. Akasztón, a művelődési ház­ban tartották az úttörő népi­hangszeresek megyei találkozó­ját, szemléjét. Hat zenekar és három szólista jelent meg. A szakértők aranyoklevéllel jutal­mazták a lakiteleki citerazene- kar bemutatóját, valamint a kis­kunhalasi úttörőház harmonika­zenekarának műsorát. • Befejeződtek tehát a kulturális szemle bemutatói. Sok „öreg” együttes jeleskedett és sok, alig egvéves közösség jelentkezett, ho­zott friss, üde színt, néhányszor a mezőnyből kiemelkedve. Egészséges, jó versenyszellem jellemezte a megye községeiben és nagyközségeiben tartott be­mutatókat. Közülük kerülnek: ki majd azok az együttesek, szólis­ták — előreláthatóan tizen* négy műsorszám —. akik a me­gyei úttörőtalálkozón, május 29- én az ajándékműsor szereplői lesznek. • Szakái Ilona őrsvezetőtől érke­zett címünkre levél Páhiból. hagyja abba a föld művelését, és ugyanakkor elviselje a há­ború fáradalmait.” Rákóczi a harc egész jdeje alatt rengeteget áldozott saját birtokainak jövedelméből köz­célokra, és gondja volt az is­kolákra, művelődés ügyére is. Végül sok — hazai és európai — tényező összefüggésének lán­colata játszott közre abban, hogy a Rákóczi vezette szabad­ságharc a szatmári békekötés­sel végződött. Az ok—okozati összefüggéseket áttekintő vi­lágossággal tárják föl a könyv szerzői. Az olvasmányos, tör­ténelmi légkört árasztó stílus, a korabeli gazdag képanyag — portrék, okiratok, városképek, metszetek — közlése külön eré­nye a kötetnek, amely törté­nelmünk sajátosan ellentmon­dásos, a sikertelenség ellenére is dicsőséges fejezetét hozza kö­zel a mai olvasóhoz. A körültekintő alapossággal megírt, érzelmeket is megmoz­gató, történelmi hűségű króni­kával méltó módon emlékezett meg a Móra Kiadó II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfor­dulójáról. Dr. Losonca Mihályné örömmel számol be arról, hogy Vaján ^járt a Rákóczi-ünnepsé- gen. Hazánk sok, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőcsaüal és raj képviselőjével ismerkedett meg Ilonka ezen a túrán. Járt Tarpári, Tiszabecsén és . Máté­szalkán. A sárospataki - várban tartott ünnepségen- Esze Tamás tarpai ; kisdobos mondta a' kö-. szöntőt. Az életre szóló élmény még jobb, pontosabb úttörőmun­kára sarkallja ,a Páhiból érkezett őrsvezetőt.’ r A bácsalmási pajtások lapja, a Kukkantó \ legutóbbi számában részletes beszámolót közöl azok­ról a . vállalásokról, illetve ' ter­vekről, amelyeket, a nagyobb testvérek, á KISZ-esek. IX. kong­resszusára. vállaltak Az úttörő­tanács — amint': írják — elkér szítet’te azt a dokumentumot, amit majd a kongresszusra kül­denek. Ebben közük' azokat az akciókat, amelyeket a nagyköz­ségi KISZ-szervezetekkel együtt hajtanak végre. Ez egyben ké-. rést ís tartalmaz.: minél , több KISZ-es ifivezető dolgozzon a csapatoknál! Ez a dokumentum már - eljutott -a járási elnökség­hez; illetve a terület kongresz- szúsi küldötteihez. Megszervezték a kongresszusi figyelőszolgálatot- is! A csapat krónikásai, .kutatási felelősei fi­gyelik az -eseményeket és a fali­újságon vágy az iskolarádióban rendszeresen közük a csapat tag­jaival. t . Rejtvény kisdobosoknak ' Mint NEK LA BA MENY NE VA HA RÖG NYI KEL LA Az elmúlt helen ‘uttoróktuí.R közöl­tünk rejtvényt,.-most a- kéknyakként * dősöknek! Az itt' látható ábr.á bal felső sarkából a * sakk játékból ismert lóugrással induljatok el és olvassá­tok össze a szó tagokat Arany János egyik vérséhől kaptok egy. Idézetet. A vers címét és. az idézetet kérjük beküldeni . szerkesztőségünk • címére május 16-ig. (Petőfi Népé szerkesztő­sége, 6000 Kecskemét, Szabadság^ tér l a.) A helyes megfejtést beküldő kisdobosok között könyvjutalmakat sorsolunk ki. postázunk. • Selmeci Katalin MEGKAPTA A KAZINCZY- EMLÉK ÉRMET Szép beszéd és jeles bizonyítvány1 Nagy öröm ér­te nemrégiben Goretity József első osztályos 1 tanulót, s vele együtt a jános­halmi Radnóti Miklós Gimná­zium diákjait, mivel büszkék szorgalmas tár­sukra, aki több ezer fiatal versenyző közül beju­tott az országos döntőbe, hat­vanötöd magával. A • Kazinczy Ferenc nevét viselő „Szép ma­gyar beszéd” országos verseny legjobbjai Győr városában talál­koztak egymással s a .közönség­gel, hogy bizonyítsák felkészült­ségüket, tehetségüket. Goretity József a húsz díjazott között egyetlen a mi megyénk­ből, Bács-Kiskunból. Miután a megtisztelő Kazinczy-emlékér- met ■ hazahozta • magával, el­mondta, hogy tízéves kora óta vesz részt rendszeresen szavaló­versenyeken, s szerepel különfé­le ’ ünnepi alkalmakkor, esemé­nyeken. Eddig több járási és megyei. versenyen szerzett első, illetve második díjat. Ám termé­szetesen e legutóbbi sikerét tart­ja — érthetően s teljes joggal — a legértékesebbnek. Megtudtuk azt is, hogy az ál­talános iskolai évek alatt végig kitűnő volt, s ma is tartja a je­les szintet. Ebből nem akpr en­gedni a továbbiakban sem. Úgy tervezi, hogy ha eljön az ideje — az érettségi után — jelentke­zik a színművészetire. Ám, ha nem sikerül, akkor sem dől ösz- sze a világ: szeretné elvégezni a népművelő-könytár szakot az egyetemen. 1 Gratulálunk a sikeréhez. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom