Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

I Várható időjárás ma estig: száraz, napos idő. A mérsékelt, változó irá­nyú szél időnként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, a legmagasabb nappali ^hőmérséklet 24—28 fok között. A kedd reggelig, szóló előrejelzés sze­rint meleg marad az idő. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxi. évf. 107 szám Ara: 90 fillér 1976. május 7. péntek ■r;, Az OBT ünnepi ülésével megkezdődött a béke- és barátsági hónap • Sebestyén Nándorné mondott beszédet. <MTI-fotó — Tóth István felv,' — KS.) Az Országos Béketanács tegnap délelőtt ünnepi ülést tar­tott a Parlamentben, s ezzel megkezdődött az idei — sor­rendben: 18. alkalommal rendezett — béke- és barátsági hó­nap országos eseménysorozata. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg — több külföldi békemozgalom küldött­ségének jelenlétében — a tanácskozást, amelyen Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszé­det. — A béke és a barátság hónapja országos rendezvénysoro­zatával — mondta — átfogja az ország valamennyi társadal­mi rétegét. Szerves részét jelenti annak a mozgalomnak, amely a szocialista építés feladatainak végrehajtására moz­gósítja népünket. Egyúttal kifejezi internacionalizmu­sunkat is. Számunkra a békeharc nem kampány, nem átme­neti feladat, hanem olyan tartós és elszánt küzdelem, amely naponta késztet a béke védelmét szolgáló cselekedetekre. A békehcnap megnyitójára megyénkben szombaton kerül sor Lakiteleken. (MTI) A fogyasztási szövetkezetek munkáját értékelte a MÉSZÖV küldöttközgyűlése Tegnap küldöttközgyűlést tartott Kecskeméten a Fogyasz­tási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége. Az ese­ményt megelőzően a három szövetkezeti ágazat, a fogyasztá­si, a takarék- és a lakásszövetkezet választmánya vitatta meg az időszerű tennivalókat. A MÉSZÖV székházában tartott küldöttközgyűlés legfőbb témája a megyei szövetség elnökségének beszámolója és ösz- szefoglaló értékelése volt, amely a IV. ötéves terv teljesíté­séről — kiemelve a tavalyi tevékenységet — szólt. a Minisztertanács Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV el­nökhelyettes üdvözölte a megje­lenteket, köztük dr. Kovács Sán­dort, a SZÖVOSZ általános el­nökhelyettesét, majd Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke egé­szítette ki az elnökség írásos ér­tékelését. — Megyénk általános fogyasz­tási. értékesítő, "valamint • ta­karék- és lakásszövetkezetei a IV. ötéves terv időszakában is eredményesen, sok tekintetben az országos átlagot meghaladó mi­nőségben teljesítették alapvető feladataikat — hangoztatta be­vezetőjében. — Szövetkezeteink az eddigi legeredményesebben .teljesített ötéves tervről számol­hatnak be, ami kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy igyekeztek vég­rehajtani a pártkongresszus, va­lamint a megyei pártértekezlet és a fogyasztási szövetkezeti moz­galom VII. kongresszusa által megfogalmazott határozatokat, célokat. Az életkörülmények általános fejlődése egyúttal fokozza a szö­vetkezetek iránti igényeket. Az élelmiszer-ellátás számottevően javult, növekedett a forgalom. Fejlődött a falusi lakosság ház­tartása és lakáskultúrája. A szö­vetkezeti vendéglátóipar tavaly 232 millió forinttal ért el maga­sabb forgalmat, mint 1970-ben. A fogyasztási szövetkezetek termelésszervező munkájáról szólva megállapította, hogy so­kat tettek a háztáji és egyéb kis­gazdaságok segítése érdekében. Az ÁFÉSZ-ek tavaly kereken 150 millió forint értékű áruval vá­sároltak fel többet, mint 1970- ben. A kisgazdaságok termelésé­ben jelentős szerep jut a szövet­kezetek keretében működő me­zőgazdasági szakcsoportoknak, amelyek termelési értéke ’öt -év alatt négyszeresére emelkedetr. Az ipari' tevékenységen belül a húsfeldolgozás csaknem tizenkét­szeresére nőtt, de jelentős a fej­lődés a konzerviparban is. A beszámoló önkritikusan megemlítette, hogy bár számos határozat kiemeli a lakossági szolgáltatásoki fejlesztésének szükségességét, számottevő javu­lás. előrelépés e tekintetben nem következett be. A beruházásokkal kapcsolat­ban az előadó hangsúlyozta: — A fogyasztási szövetkezetek gazdálkodását a IV. ötéves terv időszakában megfelelő közgazda- sági szemlélet, takarékosság,. ál­talában az ésszerűség, és min­dennek eredményeként a meg­felelő ütemű fejlődés jellemzi. Kilencvenöt kiskereskedelmi, 45/ vendéglátó, 18 felvásárlási és ipari szolgáltató egységet nyitot­tak meg az elmúlt öt esztendő­ben. A gazdálkodás javítását céloz­ta a szövetkezetek egyesülése is. 1975. január 1-vel újabb tíz szövetkezetben döntöttek az egyesülésről. A megyében jelen­leg 27 ÁFÉSZ működik, taglét­számuk 116 ezer. A szocialista munkaverseny eredményeként a tervidőszakban évenként elért teimelési sikerek alapján 18 nyerte el a kiváló címet. Ezen­kívül számos szövetkezet kapott különböző elismerést. Az előadó kitért a takarék- és lakásszövetkezetek munkájára is. Ismertette az utóbbi öt évben el­ért fejlődésüket. Végezetül az V. ötéves terv során megvalósítandó feladatok­ra utalt. A szövetkezeteknek se­gíteniük kell az áruellátás javí­tását. Sajnos, nem kamatoztatták eddig eléggé a helyi árualapok növelésének ''tapasztalatait. A kisgazdaságokat, a szakcsoporto­kat hatékonyabban ösztönözzék az árutermelés fokozására. Egy­úttal törekedjenek jobb együtt­működésre a helyi mezőgazdasági és ipari szövetkezetekkel, vala­mint az állami gazdaságokkal. A beruházások tervezésénél számol­janak a reális lehetőségekkel, él­jenek a tartalékok feltárásával szövetkezeteink. A küldöttközgyűlés ezt követő­en elfogadta a megyei szövetség elmúlt évi költséggazdálkodásá­ról, a felügyelő bizottság tevé­kenységéről, a revizori iroda munkájáról szóló jelentéseket. K. S. Ülést tartott A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi kormánya elnö­kének április 26—:27-én hazánk­Bács-Kiskun megyében jelen­leg a lakosságnak 30 százaléka él szétszórt településeken, terüle­ti megoszlásuk azonban változott. Elsősorban a Homokhátságon. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Kiskunhalas környé­kén található sok külterületi te­lepülés. A háztáji és kisgazdaságok napjainkig számottevő fejlődé­sen mentek keresztül, bár a nagyüzemekhez viszonyítva csökkent a szerepük, meglétükre mégis sokáig számíthatunk. Je­lentőségüket főként a kertészet és az állattenyésztés adja. Bács- Kiskun megyében 139 ezer ház­táji. tagsági gazdaság, illetmény- föld, város körüli kiskert, hobbi­föld, csaknem 390 ezer személyt foglalkoztat. Az általuk használt területnek mindössze 17 százalé­ka szántóföld. A belterjes műve­lést kívánó kertészet területe azonban meghaladja a 36 száza­lékot. Ezek többsége nagyüzemi művelésre alkalmatlan helyen található, viszont hasznosítani tudja a családtagok munkaerejét is. A háztáji- és kisgazdaságnak a nyári friss gyümölcsellátásban ma is döntő szerepe van. Ott ter­mesztik a szőlőnek 49, a cseresz­nyének 82, a meggynek 89, az őszibaracknak 45 százalékát. Ugyancsak a háztáji és kisgazda­ságok tartják a megye állatállo­ban tett hivatalos baráti látoga­tásáról. A Minisztertanács a tá­jékoztató jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a KGST Végrehajtó Bizott­ságának április 27—28. között Moszkvában tartott 75. üléséről mányának jelentős részét. Az utóbbi három évben a háztáji­ban csökkent a szarvasmarha létszáma, a tejtermelés viszont növekedett, mert a tartási mód­szerek javultak. A megyében található mintegy 40 ezer tanya gazdasági épüle­teiben százezer szarvasmarhát. 200 ezer sertést és több tízezer baromfit lehet elhelyezni. Ép­pen ezért ezeket nem szabad ki­használatlanul hagyni. A mező- gazdasági nagyüzemnek továbbra is segítenie kell a kisgazdaság termelését, s ebben az ÁFÉSZ-ek is fokozottabban vegyenek részt. A tanyák száma csökkent. En­nek oka az elöregedés, a meg­változott élet- és gazdasági kö­rülmények, esetenként a nagy­üzemi termelési rendszerek kiter­jesztése. A területileg érintett gazdaságok ugyanis az iparszerű termelést hátrányosan érintő, s nagy helyt elfoglaló épületekre, tanyaudvarokra fenntartják az elővásárlási jogot. Az ottlakókat azonban segítik abban,..hogy a tanyaközpontokban, ,a falvak­ban, esetleg a városokban letele­pedjenek. Bács-Kiskun megye állami gazdaságai tavaly 8 millió _ fo­rinttal támogatták a lakásépítést, de még így is. csaknem 3 ezer tanya található az állami gazda­ságok területén. Többségükbe bevezették a villanyt, 10 száza­szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására. Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentést (Folytatás a 2. oldalon.) lékuk félkomfortos vagy kom­fortos lakás. Sükösd. Érsekhal­ma. Kalocsa. Bácsalmás, Kis­kunhalas térségében az állatni gazdaságok élelmiszerboltokat is nyitottak a tanyák között. Az állami gazdasági dolgozók illet­ményföldjének termelését fuvar­kedvezménnyel, az istállóépílés- hez bontási anyaggal, szakmun­kásokkal segítették. A tanyai is­tállók, sertésólak kihasználására kocákat, malacokat adtak, s az állategészségügyi ellátásban is támogatták a kisgazdaságot. Az Izsáki és a Helvéciái Ál­lami Gazdaság legelőt ad a juh- tartóknak. A Kecskemét-szikrai, valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaság paradicsom-, paprika- és egyéb zöldségnövény-palántá- hoz juttatja az illetményföldek használóit. Hasonló intézkedéseket tettek a nagyüzemek a kisgaz­daságok szőlő- és gyümölcster­mesztésének a fellendítésére. A Kiskunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségéhez tar­tozó közös gazdaságokban átla­gosan 300 tanya van. Ezekben csaknem 29 ezer szarvasmarhát és 76 ezer sertést nevelnek a gaz­dasági épületekben és a tanya körül. A szövetkezetek 80 száza­lékában a háztájit a közös gaz-1 daság egyik üzemágának tekin­tik és az egyéb segítésen kívül, megszervezik a kisgazdaságok áruértékesítését is. A háztáji és kisgazdaságok 1972-ben Bács-Kiskun megye mezőgazdasági termelésének 46, három évvel később pedig 36 szá­zalékát adták. Ez utóbbi az 1975-ös év. összes termelési ér­tékének több mint egyharmada, kereken 4,2 milliárd forint. B. Z. i A nagyüzemek is segítik a háztáji termelést A tanyavilág léte nemcsak történelmi valóság, hanem fon­tos gazdaságpolitikai tényező is. A mezőgazdasági nagyüze­mekben dolgozóknak csaknem 50 százaléka tanyán lakik. Az 1971-es adatok szerint a hús, a tej és tejtermék, valamint a tojás értékesítéséből a háztáji és kisgazdaságok része 68—70 százalék volt. MEGYEI GABONAIPAR ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVE Űj tárolók, takarmánykeverők . .... . ' . ... . V-' ­A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat az V. öt­éves terv időszaka alatt kétszer annyit áldoz raktárbővítésre, mint az előző fél évtizedben. A tervekben 73 200 tonna áru elhelyezésére elegendő raktár megépítése szerepel, 318 millió forint költségelőirányzattal. Építik, a kecskeméti 20 ezer ton­na befogadóképességű betonsilót, amelyet jövő év végén ad­nak át. Ugyancsak a következő esztendőben kezdik építeni a hasonló nagyságú betonsilót Kalocsán. Ez 1980-ra lesz kész. A fémből készülő tárolótor­nyok — hetvenötmillió forint költség-előirányzattal — 23 209 tonna áru elhelyezésére lesznek alkalmasak. Jövőre épül meg az első Kalocsán. Könnyűszerkezet­ből jövőre Soltvadkerten, 1980- ban pedig Kecskeméten épül tá­roló ötezer tonna befogadóképes­séggel. Mindezek állami költségvetés­ből ; létesülnek. Saját fejlesztési alapból ■ és az új közgazdasági szabályozó rendszer lehetőségei­vel élve, állami hitelből Bácsbo- kodon ötezer tonna befogadó- képességű tároló létesül könnyű- szerkezetes megoldással, 10 mil­lió forintos költséggel. Szükséges megjegyezni, hogy mindezek a bővítések éppen hogy lépést tartanak a mezőgazdasági üzemek árutermelésének növeke­désével. Ismeretes, hogy a terme­lés korszerűsítése, az ■ iparszerű módszerek elterjedése számotte­vően növelte és növeli a jövő­ben is az egy hektárról betakarí­tott kalászost, kukoricát. Azt is számításba kell venni, hogy a vállalat kezelésében 6 ezer va­gon árut befogadó olyan ideig­lenes tárolótér van, amely a kö­vetkező években használhatat­lanná válik. A termelő üzemeknek tehát változatlanul számolni kell az­zal, hogy a gabonaipar kényte­len bértárolásra szerződést kötni. A gazdaságoknak is érdekük, hogy saját raktározási lehetősé­geiket bővítsék. Ilyen törekvé­sekkel találkozhatunk is mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági szövetkezetekben. 1977 és 1979 között — 120 millió forintos költséggel — 24 óránként 240 tonna teljesítőké­pességű koncéntrátumgyár léte­sítését tervezik Kecskeméten. Az idén befejeződik a soltvadkerti keverőüzem rekonstrukciója. A tervidőszak alatt 8 millió forint beruházással a bácsbokodi elő­keverő üzem teljes újjáépítése is megtörténik. A megye legnagyobb malmá­nak, a kalocsainak rekonstruk­ciójára is sor kerül. Tízmillió forintot szánnak rá. Korszerű gépek beszerzésére, az anyagmozgatás gépesítésére nagy összegeket fordítanak az V. ötéves terv során. Nemcsak köz­ponti alapból, hanem a vállalat Saját fejlesztési összegéből is. Az anyagmozgatás korszerűsítésére 18 millió forintot költenek. Szociális beruházások céljára központi alapból csaknem 3 millió forintot fordítanak. Saját fejlesztési alapból oldják meg a kalocsai malom szociális létesít­ményeinek építését, a ikivitele- zést még az idén megkezdik.-ő -r Újabb tizemet szerveztek • Az évi több mint 20 millió forint termelési értéket produkáló Kis­kunhalasi Cipőipari Szövetkezet most nyerte el a Kiváló szövetke­zet elmet. Új üzemükben 3 ezer pár cipőfelsőrészt készítenek ha­vonta, a szegedi Április 4. Ipari Szövetkezet részére. (Pásztor Zoltán felvétele.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom