Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. májas 21. KECSKEMÉTI CÉLOK 1976-1980 Oktatási intézmények, tanulóotthonok, közművelődés • A Széchenyivárosban felépítendő egyik 16 tantermes • iskola — egyelőre maketten. (Tóth Sándor felvétele.) Amikor a megyeszékhely ötö­dik ötéves tervének ismertetése céljából a kulturális ellátásban várható fejlődést vettük szem- ügyre, Gyulai Tibor, a városi tanács tervosztályának vezetője előrebocsájtotta: — A kulturális ágazat fej­lesztési céljaira — nem kis mér­tékben a megyei tanács támoga­tásának köszönhetően — 268 millió forint előirányzattal szá­molhat Kecskemét. Ennek jóvol­tából jelentősen fejlődnek példá­ul a szakmunkásképzés feltételei, válik színvonalasabbá a lakosság kulturális ellátása. Akadnak azonban feladataink, amelyek megoldása érdekében változatla­nul sok erőfeszítésre, társadalmi összefogásra van szükség. S máris kitűnt, hogy az egyik, legfontosabb ilyen feladat az óvo­dai helyek gyarapítása. Erről szólva előbb említésre kívánko­zik, hogy az~ elmúlt évről áthú­zódóan épülő kiskecskeméti 100, és a szeleifalui 75 személyes óvo­dát az idén átadják rendelteté­sének. A Városföldi Dózsa Tsz . építőbrigádjának ígérete szerint a jövő év tavaszára befejeződik -a Hosszú utcai óvoda bővítése is; itt további hetvenöt gyermeknek jut majd hely. A város 5 éves lakásépítő prog­ramja ismertetésekor utaltunk rá, hogy a széchenyivárosi lakásépí­téshez kapcsolódón már formá­lódik, s jövőre elkészül a 200 személyes óvoda. Az új megyei kórház területén a felvonulási épületként szolgáló házban kiala­kuló óvoda száz gyermek elhe­lyezését teszi lehetővé átmeneti jelleggel. A tervidőszak végéig pedig a Széchenyivárosban egy további 150, a városközponti új lakótelepen szintén 150 személyes óvoda megépítése várható. Talán szükségtelen is említeni, hogy a gyermekelhelyezés iránti igény ennél sokkalta nagyobb. £pp ezért társadalmi erőforrás­ból — az elmúlt öt évihez ha­sonlóan, legalább ezer óvodai hely létrehozását célozta meg a városi tanács. A megvalósulás az óvodáskorú gyermekek 75 százalékának elhelyezését oldaná meg. A tanácsi-vállalati összefogás­ból egyelőre mintegy 650 hely létrehozásának van meg a reális pénzügyi fedezete. Nagy szükség van tehát továbbra is a tanács szervező, összehangoló tevékeny­ségére, a vállalatokkal a kölcsö­nös érdekeltség alapján kötendő, ilyen célú gazdasági megállapodá­sokra. Társadalmi erőforrásból első­sorban a munkáslakta kerüle­tekben,- így a Rendőrfaluban, a Hunyadivárosban és a Bethlen- városban (Bocskay utca), tervez óvodaépítést a városi tanács. Minden esetre az AGROBER Vállalat lelkes tervezőkollektí­vája társadalmi segítségként már­is munkálkodik a rendőrfalui és a Bocskay utcai óvoda tervezé­sén. AZ oktatási intézmények háló­zatának várható fejlődéséről szólva: a tervidőszakban 32 álta­lános iskolai tanteremmel gya­rapszik a város. Valamennyi — két 16 tantermes iskola — a Szé­chenyivárosban épül fel, hosz- szabb időre megoldva a lakótelep általános iskolai tantermi ellátá­sát. Itt említjük meg a 24 tan­termes gyógypedagógiai intézet létrehozását, amelynek elkészülé­se előreláthatóan áthúzódik ä hatodik ötéves tervidőszakra. A kulturális ágazat fejlesztését szolgáló anyagi előirányzat te­kintélyes hányada az előző terv- ciklusban megkezdett 240 szemé­lyes középiskolai diákotthon fel­építését célozza. Az otthont vár­hatóan 1978-ban adják át ren­deltetésének. Mint bevezetőül em­lítettük már, nagy fejlődést je­lent majd a Bethlen körúton fel­épülő 20 tantermes szakmunkás- képző iskola, mellette egy 216 személyes, a Jász utcában pe­dig egy további 160 személyes szakmunkástanuló otthon létre­hozása. A kereskedelmi szak­munkásképző iskola viszont tor­nateremmel bővül a jelenlegi tervidőszakban. A közművelődést szolgáló ter­vezett fejlesztések közül hadd említsük meg: a következő öt­éves tervre áthúzódó feladatként megkezdődik a megyei könyvtár építése, amely régi hiányt pótol a megyeszékhelyen. Megoldódik az elkövetkező években a levéltár végleges elhelyezése is. A sorra kerülő átalakítások után a régi Otthon Mozi épülete pedig a vá­ros ifjúsági- és úttörőházául szolgál majd. P. I. n—fBm Válaszol az illetékes Rendbe hozzák' a vegyesbolt környezetét. Hol játszanak a gyerekek? Közérdekű és sürgős megoldást igénylő problémára hívta fel a fi­gyelmet a Kecskemét, Akadémia körút 45. III. em. 7. szám alatt lakó egyik olvasónk, Bozóki Já- nosné. Leveléből ezeket tudjuk meg: Az örvendetes ütemben tovább­épülő és benépesülő Széchenyivé-, rosnak mindinkább szembetűnő hiányossága, hogy az óvodáskorú és iskolás gyerekek játéklehető­ségei egyre korlátozódnak. A tíz-; emeletes épületek mellett van ugyan jól felszerelt játszótér, meg másutt is található ilyen ' célra, rendeltetett pár négyzetméternyi- terület, de a sok száz leánykának és fiúcskának már nem elég mindez. így aztán nemritka' eset, hogy csak sorbaállás után vehetik birtokukba a hintákat, a csúszda- - kát, az egyéb játékeszközöket, s a labdázásra kijelölt térséget. De csupán rövid ideig, mert a helyü­ket a többieknek kell átadni; -És még ily módon sem kerül sor min­denkire naponta. Ebből aztán jo­gosan következik a sértődöttség, a Elárasztó esővíz Bertalan Lajos, Kecskemét, Izsáki u. 35. szám alatti lakos sokak nevében vetette papírra panaszát, miszerint a környékbe­li csatornahálózat víznyelő ak­náinak tisztántartása kevésbé rendszeres, következésképp gya­kori az eldugulásuk. Emiatt ha esik az eső, nem a kijelölt irány­ba folyik el a víz, hanem szerte­szét, amerre utat talál. Miután az árkokat hiegtöltötte, beborít­SZERKESZTÖI ÜZENETEK • Lakatos Ferenc, Kecskemét: Sajnos nem egyedi eset, hogy valaki a köz­úti forgalmat zavarva fordul meg a gépkocsijával. Pedig az új KRESZ 33. paragrafusa egyértelműen leszögezi: járművel csak úgy szabad az irányt viszafelé megváltoztatni, hogy köz­ben a többi közlekedési eszköz ha­ladása és a gyaloglás nem akadályoz- ' ható. Fontos még tudni, hogy autó­pályán, autóúton, vasúti átjáróban, valamint, egyirányú és körforgalmú úton tilos megfordulni. Más a hely­zet a hátramenetet illetően. A rendel­kezés értelmébén ugyanis az úttest széléhez, vagy a várakozóhelyre tör­ténő beálláshoz szükséges hátramenet sírás, sőt a veszekedés is. A ko- rabbi pajtási kapcsolatból így lesz ellenségeskedés, gyűlölködés, De- hát kinek jó ez? — kérdezi .vé­gezetül a • kétgyermekes család­anya. Nos, a leírtakról mi is meggyő­ződtünk a helyszíneken. Láttuk azt is; hogy a szabad idejüket . töltő gyermekek megszámlálhatat­lan ; sokasága kényszerül, arra,. hogy a .díszfákkal is beültetett pázsiton, a járműforgalmat • bo­nyolító úttesteken, a.járdákon és az autóparkírozó .helyeken ug­rándozzon, játszadozzon. Félünk arra gondolni,/mi lesz itt-, ha vé-' get ér a tanév, s ha egy időre be­zárják az’ óvodákat? A gyermekeik' egészséges testi ' fejlődéséért aggódó szülők nevé- beh kérjük az illetékeseket, mi­előbb tájékoztassanak arról, hogy a széchenyiv.árosi ■ játszóterületek­kel -kapcsolatban’, milyen, kedvező. Változás várható a következő hó­napokban. években megvalósítah- dó településfejlesztési • program során? . ja az úttestet, a járdát, tehát a jármű- és gyalogosközlekedést egyaránt, veszélyessé teszi. Több család meg azért kesereg, mert a házuk udvarát árasztja el az iszapos, piszkos víz, mely be­szennyezheti a közelben talál­ható ásott kutak vizét is. „A to­vábbi kellemetlenségek megelő­zése érdekében szükséges a pii- előbbi intézkedés!” — zárul a levél. SZERKESZTŐI ÜZENETEK a forgalom rövid ideig tartó akadá­lyozása — de nem a többi jármű ve­szélyeztetése! — árán is elvégezhető. Autópályán, autóúton és vasúti átjá­róban azonban Ily módon sem sza­bad hátrafelé közlekedni. Z. R."né, Tiszakécske: Érdeklődésé­re közöljük, hogy az élelmiszerre vo­natkozó minőségi kifogást a boltve­zető azonnal köteles elintézni. Ennek során az árut — a vásárló kívánsága szerint — ki kell cserélni, vagy visz- szavenni és az árát megtéríteni. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Inté­zet szakvéleményének a kikérésére csak utólag kerülhet sor. Sajtóposta- rovatunkban tettük szóvá, hogy a jakabszállási külte­rületi vegyesbolt környezete köz­egészségügyileg nem megfelelő. Bizonyítékként hivatkoztunk a tényre, miszerint az árusítóhely, meg a raktára az istállóval, vala­mint a sertés-- és baromfióllal ’ egyazon épületben van, .s hogy a közeli udvar -közepén éktelenke­dik á lefödetlen, bűzt árasztó targyagödör, • amely melég idő­szakban a legyek tanyája. • • Írásunkra ketten is reagáltak. Az egyik levelet az egységet fenn­tartói kecskeméti JJNIVER ' Sző-, ‘vetkezet 3-as számú alközpontjá-" nak ügyvezetője, ■ Csikós Imre, a ‘ másikat a kecskeméti járási Kö- . JÁL % vezetője, dr.':Mozol József írta. • Tájékoztatásuk lényege a következő: A magánházban levő üzlet már hatodik évé működik, melynek -feladata a Jakabszálfás belterüle- . tétől nagy távolságra —• a bugaci határ szomszédságában — élő ta- . nyai emberek .alapvető élelmisze­rekkel történő ellátása. Többi kö- - zött kehyeret,- konzervet, különfé­le csomagolt árut és kis mennyi­ségű tejterméket forgalmaz," ha­vonta 20—25 ezer forint érték­bén.' Az alacsony összegből adó­dóan kevéske bért kap a boltos, aki következésképp más módon, történetesen a háztáji állatte­nyésztés révén jut a számára szükséges jövedelemhez. Ez utób­bi. úgymond főfoglalkozásnak is számítható tevékenysége azonban szinte óhatatlanul „eredményezi” a cikkben jogosan, reálisan emlí­tett visszáságokart. S minthogy a megszüntetésüket többször kérte- követelte az ÁFÉSZ és a KÖJÁL, de a tulajdonos nem volt hajlan­dó a felhívásoknak eleget tenni, a boltot röviddel ezelőtt hatósá­gilag bezárták. A környéki lakosság kereske­delmi ellátásáról persze szerve­zetten kell gondoskodni, s ennek érdekében már sor került az in­tézkedésre. Informátoraink ugyan­is közölték, hogy a községi tanács pénzügyi támogatásával megkez­dődött a bolti helyiségek köz­egészségügyi előírás szerinti átala­kítása és a környék rendbe­hozatala. A munkálatok nemsoká­ra befejeződnek, s utána ismét a vásárlók rendelkezésére áll a ta­nyai üzlet. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001, Kecskemét, Sza­badság tér 1/a. Telefon: 12-516. A vendégkönyvek bejegyzés-sorozataiból és a látogatási listákból kiderül, hogy a mű­velődési házak kiállításai „versenyképesek” a hagyományosabb múzeumi tárlatokkal. Sőt, mozgékonyabbak és rugalmasabbak. A sok­féle más rendezvényre érkező vendégeknek csak néhány lépést kell tenni, és már a pa­ravánok, állványok kellős közepébe csöppen­nek. . A Bács-Kiskun megyei Művelődési Köz­pont emeleti előcsarnokában Németh János kerámiái, a földszinten Goór Imre festmé­nyei és grafikái sorakoznak fel. Mindkét ki­állításon a népi hagyományok felhasználását érzem leginkább hangsúlyosnak. Illetve azt, hoqy mindebből miként válik önálló művészi teljesítmény. Arcok a kerámián ' A kőszegi, soproni, veszprémi és budapesti bemutatkozások után érkeztek meg Németh János alkotásai Kecskemétre. A művész a keramikusok középnemzedé­kéhez tartozik, régi kályhás­fazekas család leszármazottja. A zalai faze­kasság forma- és színvilágá­hoz kapcsoló­dik. Ilyen hát­térrel képes létrehozni az eredeti fali domborműveit, vagy a szobor­rá növesztett alakokat, ame­lyek — üde színfoltként — a humort sem nélkülözik. Az ötletek egész sora villan fel. Emberi és állati figurákra emlékeztetnek az edények: a bog­rácsok,- locsolókannák. A térre elképzelt vízkiöntő kedvesen in­tim- ' hatású. Egymáshoz *Hlesztett korongolt' formákkal jeleníti meg á: ‘mitológia szereplőit és£ törté­neteit: Vénuszt, a szépség isten­nőjét vágy Európa elrablását. Kúpokból, tölcsérekből, hengerek­ből és gömbszeletekből alakulnak ki végül a művek. A mértani •idomok felhasználása kétségkívül egyszerűsödési folyamatot jelez. Mindenképp becsülendő, hogy ez míves kidolgozottsággal párosul. Megannyi pontos megfigyelést rögzítenek a kerámiák, ami már- már varázslatnak tűnik, mégha olykor. zavarnak is az ilyenfajta műfaji áttűnések. A kiállítás rendezőjét, Herczeg Ibolyát dicséri, hogy nemcsak az alkotások között igyekszik eliga­• Németh János kerámiái. 'zítani a nézőt a csoportosítások­kal, hanem nagyméretű fotókkal' a mesterséget is szemlélteti. A jeleken túl A Kecskemétén élő Go’ór Imré- nél ugyancsak egyszerűsödési fo­lyamat megy végbe. Ezt ‘ sugall­ják az utóbbi négy esztendő fest­ményei és grafikái, amelyek a be­járati előcsarnokban és a mű­vészklubban láthatók. Az ősi varázslások mágikus - körei, a népi fafaragások jelei, állatfigurái támadnak fel a vász­nakon és a lapokon hosszú év­századok, illetve évezredek után. Az eredeti ábrához társuló kép­zetek azóta eltűntek a régi élet­formákkal együtt. - Goór Imre több gondolati áttétellel elevení­ti fel és őrzi meg őket, akárcsak a székely és alföldi kopjafákat. Vagyis kompozíciós elemekké válnak a mai művekben. Termé­szetesen mindenkor a tehetség erejétől függ, hogy mennyire lé­nyegülnek át egy-egy mű szerves motívumaivá. A népi hagyományokhoz való fordulás az elvontabb kifejezés- mód törekvéseit segíti. Például a mozgás vagy az ellentétek meg­jelenítését. Ellentétek tükröződ­nek a pozitív és negatív formák­ban, az arcok támadó, illetve lá- gyabb vonalaiban, vagy a „földdé válás” szürkéi és a nap ragyogó színeiben. A festményeken min­den fénnyé tevődik át. Ünneplő vörös vagy maradandó fehér fénnyé, és a sokféle átmenet tom- pább-viaszos vagy erősebb csil­logásává. Van néhány olyan egyértelmű motívum, amely egyaránt meg­jelenik a festményeken és a gra­fikákon, s az utóbbiakban össze- fogottabb szerkezetet alkot. Szin­te -hasonlatszerűen szép és finom az aranyhajú Nap és az égigérő fák együttese. A kedvenc, szét­tárt szárnyú madár átrepül az oldott Pannon tájon is,' a kép középpontja felé, mintha ki len- ’ ne térítve egy fa lombjára. A kiállítás másik középponti gondolata az emlékezés. A cink- karcon arcok sejlenek'fel, élesék és elmosódottak, hangsúlyozottak és olyanók, akiket valószínűleg nem sajnál, az embér,. ha fele­désbe merülnék. Végül a tavaly1 született firenzei sorozat kréta­rajzai következnek, arnélyek friss napi élményeket rögzítenék: s ki­indulópontot adnak az igazi, ösz- szegező feldolgozáshoz. Ez a be­mutatkozás egy sokszínű, némileg vegyes látványú állomáshoz ha­sonlít azon az úton, hogy a mű­vek — á jeleken túl' — meg nyilvánvalóbb jelentéseket sugá­rozzanak meggyőzően. 6 Goór Imre grafikája. KIÁLLÍTÁSI KALAUZ Kerámiák, festmények és grafikák Kecskeméten A.Z ÖCEÄN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András - RAJZ: ,Greskovits L 1 A Türkmén Tudományos Aka­démia . tudósai - kísérletekkel bizo­nyították, hogy a lucerna, az ár­pa, a cirok és a takarmányrépa jól tűri a sós tengervizet. A Kas- pi-tenger sivatagos partján ültet­vényeket telepítettek, s a növénye­ket sós vízzel öntözik. Lucerná­ból hektáronként 30 mázsás, szu- dáni fűből pedig hektáronként 60' mázsás termést sikerült elérni­ük. Avaza üdülőhely mellett kísér- . leti gazdaságot hoztak létre, ahol a különböző öntözési módszere­ket és további növényfajták ter­mesztésének lehetőségeit tanul­mányozzák. A Kaspi-tenger vizének öntö­zésre való felhasználása további hasznos tapasztalatokkal is szol­gált. A Kara-Kum sivatagban a hidreológusok jelentős sósvíz­készleteket fedeztek fel, amelyek­nek kémiai- összetétele nagyon ha­sonlít a Kaspi-tenger öntözésre már felhasznált vizéhez, s így öntözésre használható. Villanymozdony a Bajkál—Amur vasútnak A Novocserkaszi Öszszö vétség! Tudományos Kutató-, Tervező- és Technológiai Intézet végzi a Bajkál—Amúr vasútvonal vil­lanymozdonyainak műszaki ki­dolgozását. Az új mozdonyok csaknem 10 ezer lóerősek lesznek. Ezeket a villanymozdonyokat új fékező rendszerrel látják el. Kísérleti példányaik 1978-ban kezdik meg a próbaüzemelést. ÓCEÁN ALATT! BAEíAN&\ ez ear ELSüaUEDr v/iAt)- vagy épített mla& ott a TeíZ k HSJÄGA t /<xSEk JDj- örökérvényű aei ez,ered.' AKIM BEVÉSTÉK,ARRA tí GONDOLTAK, Hoar A BESZÉLT ÉS ÍROTT NYELV VÁL­TOZHAT, AZ ANVA6, A TŰZ ÉS A HAMU JELÉT AHNDFNMoR MEGÉRTIK AKi ELJUT IDE.-jel és vigye lm ez -■/ TETÉZ EZ . /-menjünk tovAbb, \f-FURCSA HAMOMJZó'i- BEM VAoVVNM A TITKOK HAzABÁN. —MES KEU. TUDNUNK, MOG V KIM És MtEAT ÉPÍTETTEK EZT A SZERKEZETET- A PK0EESS2OKNAM IGAZA VOLT, ^A értelmes emberi lények adnak jelzéseket^^^ w CSAK ODA mell . Jilllu. ElOYELNl ! 1 . tmgwvhzd'M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom