Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Az állami gazdaságok példája Nagyipari lakásépítés • A dán Larsen—Nielsen licenc alapján dolgozó budapesti II. sz. ház. gyár. > A kecskeméti járás állami gaz­dasági pártvezetőségeinek kez­deményezésére februárban és márciusban számbavették a dol­gozók házkörüli gazdaságának helyzetét. A tapasztalatokat meg­tárgyalták, s az igazgatók, a töb­bi vezetővel egyetértésben meg­határozták a tennivalókat. A négy állami gazdaságban kine­vezték a háztájival foglalkozó agronómusokat és a kerületek ve­zetőinek külön is feladatává tet­ték az ezzel való törődést. Az említett intézkedéseknek máris vannak eredményei. A Vá­rosföldi Állami Gazdaságban pártnapokon ismertették a ház­táji fejlesztésének lehetőségeit. A dolgozók több mint háromszáz anyakocára jelentették be igé­nyüket, melyek átadása a na-, pókban, meg is kezdődött. A pénzügyi lebonyolításra is meg­találták az elfogadható formulát. E szerint az anyakoca árát vagy azonnal kifizeti az igénylő, vagy a malacokból felnevelt hízókkal törleszt. Az állami gazdaságok vezetői megoldották a biztonságos ta­karmányellátást, ami nagyon fontos feltétele az állatnevelés­nek. A Helvéciái Állami Gazda­ságban sorba járták a kisgazda­ságokat és összesítették az igé­nyeket Ennek alapján szántót, le­gelőt, kaszálót, lucernaterületet mintegy ötszáz 'mázsa alomszal­mát adtak a ^dolgozók állatállo­mánya részére. Nem lesz gond a mintegy 400 szarvasmarha, csak­nem 2500 sertés és a 15 ezer ba­romfi nevelésével. Megszervezték — térítés elle­nében — a gépi munkát is. Több óvre szóló szerződést kötöttek és intézkedéseket tettek a felvásár­lás megszervezésére is. Az Izsáki Állami Gazdaságban 24 helyen 97 hektár szántót és 30 hektár legelőt jelöltek ki, amelyet részes művelésbe adtak dolgozóiknak, segítve a tanyai udvarokban nevelt állatállomány takarmányellátását. Az intézke­dések hatására több jószágot ne­velnek a kisgazdaságokban, mint tavaly. A szarvasmarhák számát hússzal emelték, a sertésállo­mányt megduplázzák. Növelik az anyakocák számát. Tartanak több mint negyven birkát, ti­zenháromezer baromfit és ötszáz nyulat. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság pártvezetősége a község vezetőivel együtt megtárgyalták a háztáji gazdaságok helyzetét. A mezőgazdasági nagyüzem a kis­kertek igényeinek kielégítésére mintegy 300 ezer gyümölcsfa-cse­metét adott. Az idén félmillió to­jást, 110 ezer liter tejet adnak el a felvásárlóknak és 30 hektáron konyhakerti zöldségfé­léket is termelnek. Az állami gazdaságok párt- szervezeteiben tapasztalható hasz­nos törekvéseknek megvan tehát a gyümölcse. Megértésre talál a háztáji és a kisgazdaságokra vo­natkozó párthatározat. Rendsze­res szervező, felvilágosító mun­kával máris jelentős előrehaladást értek el, minden remény megvan arra, hogy mintegy 3 százalékkal növekedjen a háztájiban megter­melt áruk mennyisége a járás­ban. Ehhez még sok munka szük­séges az év végéig, de a kezdet biztató. Az akadályokat igyekeznek h* küzdeni. Még mindig jelentkez­nek takarmányellátási, szállítási, sőt adóztatási gondok is. Helyen­ként még nincs megfelelő fajtá­jú apaállat, hibákat tapasztalunk a mesterséges termékenyítésnél. A felvásárló vállalat, a termelő- szövetkezet és a fogyasztási szö­vetkezetek között esetenként ér­dekellentétek jelentkeznek. Egyik legfontosabb feladat, hogy a kisgazdaságok megtalál­ják a módját a termékeik érté­kesítésének. Minden gazdálkodó egység vezetőjének törődnie kell azzal, hogy egy kilónyi zöldség, vagy gyümölcs sem menjen ve­szendőbe és minden állat, állati termék értékesíthető legyen. Az elmúlt hetekben például alig tudták eladni a kisgazdaságokból a tojást. Jogos volt az ezzel kap­csolatos felháborodás. Az előbb említettekhez hason­ló gondok fékezik még az előre­haladást. Pártellenőrzéssel, a ta­nácsok, állami gazdaságok és szövetkezetek jó együttműködé­sével megvalósítható a társada­lom számára fontos és hasznot hozó árutermelő kisgazdaságok támogatása. Bizonyítják ezt az állami gaz­daságok példái. Horváth Ignác a kecskeméti járási pártbizottság első titkára Permi repülőgépmotorok Az AEROFLOT Szovjet Légi- társaság gépei 1976—1980 között a tervek szerint több mint 430 millió utast, és 11 millió tonna terhet szállítanak. Új repülőgép- típusok kezdik meg munkájukat: a TU—154-es, az IL—62 M, a TU—134—A, és a Jak—42-es. Nő az utasszállító repülőgépek és he­likopterek kihasználásának haté­konysága. Ezt többek között azok­nak a repülőgépmotoroknak meg­bízhatóságával és tartósságával is fokozzák, amelyeket a Permi Mo­torgyár készít, s amelyet az el­következendő öt évben teljes mér­tékben rekonstruálnak. A hagyo­mányos fémforgácsoló gépeket programvezérlésű szerszámgépek és más’ nagy teljesítményű gép­csoportok váltják fel. A repülő­gép- és helikoptermotorok gyártá­sa a jelenleginek kétszeresére- nő. 0 A TU—134-es repülőgép mo torjának szerelése.. • Ellenőr vizsgálja a TU—134-es repülőgépek turbináit. Másfél évtizeddel ezelőtt, a 15 éves lakásépítési terv elfogadása­kor nyilvánvalóvá vált, hogy az előirányzatokait csak a házgyártás módszerének bevezetésével lehet elérni. így kezdődött új fejezet a hazai lakásépítés történetében: a házgyári hálózat kiépítése. A pa­neles építési mód meghonosítása előtt csaknem másfél tucat kül­földi építési rendszert vizsgáltak meg a szakemberek. Ezt köve­tően döntöttek úgy, hogy a Szov­jetunió házgyári technológiáját vesszük át, s emellett megvásá­rolunk egy dán licencet is. Mindezt abból az alkalomból elevenítettük fel, hogy a házgyá­ri program befejező állomásához érkezett: a közelmúltban felavat­ták az ország tizedik — s egyben utolsó — házgyárát, a kecskeméti házépítő kombinátot (az elsőt 1965. decemberében adták át Bu­dapesten.) A tíz házgyár éven­ként mintegy 30 000 lakás előre­gyártott elemeinek az elkészítésé­re képes. Paneles építésmód Az építőipari előregyártás tö­meges méretű elterjedése a má­sodik világháborút követő idő­szakban következett be, amikor a háború okozta rombolás, a nagymérvű lakáshiány, a háború miatt elmaradt építési tevékeny­ség fokozott követelményeket tá­masztott az építőiparral szemben. Az előregyártás útja azonban az egyes országokban nem egyfor­mán alakult. A legtöbb országban először a födémszerkezetek előre- gyártása indult meg, és csak ké­sőbb követte azt a falszerkezetek előregyártása. Részben a blokkos építésmó­dot követően — egyes országok­ban ezt lényegében átugorva — alakult ki a paneles építésmód. Ennél gz elemek már rendszerint helyiségméretűek és a blokkos építésmódhoz hasonlóan mind te­herhordó, mind térelhatároló szer­kezetként használhatók. E rendszerek kifejlesztéséhez elsősorban a francia, majd a skandináv építészek és technoló­gusok vállaltak úttörő szerepet, de a paneles építésmód a Szov­jetunióban vált igazán tömegmé­retűvé és uralkodóvá. Itt említ­jük meg, hogy a Szovjetunió ki­vételével Európában ma nincs még egy ország, amely iparsze- rűen annyi lakást állítana elő, mint hazánk. A térelemes építésmód — ami­kor nem helyiségméretű panele­ket, hanem égész komplett előre­gyártott lakásokat helyeznek egy­más mellé a helyszíni szerelés so­rán — még a legfejlettebb or­szágokban is kísérleti stádiumban van, műszaki megoldása nem for­rott még ki eléggé. Egyébként nem lehet vitás, hogy ez az épí­tésmód a jövő útja, amely a leg­komplexebb jellegű építőipari előregyártást valósítja meg. Látogatás a házgyárban A házgyárakban a vasbeton fal- és födémeiemek acélhálójál önműködő berendezés hegeszti össze. Egy görgősoron haladó acélsablonban helyezik el az acél­hálót és a szerelvényeket, majd a terítőkocsi kitölti betonnal a sablont. A tömörítést vibrálással végzik a rázóaknában. Az eleme­ket futódaru emeli át a gőzölő aknába, ahol nyolc darab kerül egymás fölé. Tizennégy órás érle­lés után a beton önhordóvá vér­ük, s a sablon eltávolítható. A kész paneleket beépítési helyzetüknek megfelelően tárol­ják. Ezt megelőzően azonban a mosóaknában nagy nyomású víz­sugárral megtisztítják az eleme­ket, majd elvégzik rajtuk az utó­lagos javításokat, a felület el- dolgozását, az üvegezést, a má­zolást. Házgyárról lévén szó, termé­szetesen a betonanyag-előkészítés is automatikusan történik. A ka­vicsot osztályozó rosták választ­ják szét 0—3 és 8—16 mm átmé­rőjű szemcsékre. Később 45—55 százalékos arányban keverik össze az osztályozott adalékanyagot, majd a cementsilóból hozzáadják a megfelelő mennyiségű bemen­tet, és keverés közben vizet ada­golnak bele. A keverék összeállír tását és a megfelelő anyagmeny­nyiségek kimérését lyukkártya­rendszer vezérli. A sablon kitöl­tésének betonmennyiségét a terí­tőkocsiról gombnyomással jelzik a keverőgép kezelőjének. A gyárban olyan ütemben ét sorrendben rakják a szállítóko­csikra — a trélerekre — a válasz­falakat, födémeket stb., ahogyan azokra az épületen szükség van. Ott aztán a daruk a trélerről azonnal a helyükre emelik a nagypaneleket, a szerelésnél csak az élek összekapcsolásáról kell gondoskodni. Többféle panelváltozat Sokan kifogásolják, hogy a ház­gyári lakások meglehetősen szü­ltek, az épületek pedig egyhan­gúan egyformák. Az épületek na­gyobb változatossága a teljes elő­re gyártott elemcsaládban kíván­na több panelváltozatot, egyidejű­leg lényegesen csökkentve az ilyen elemekre adódó jelenlegi so- rozatszámókát, tehát növelve a fajlagos gyártási köllséget Végső soron a házgyáriás rendszere le­hetővé teszi a nagyobb változa­tosságot, megvalósítása azonban nyilvánvalóan tetemes többlet- költséggel jár. Nálunk egyelőre elsődleges feladat a lakáshiány enyhítése, és ma még ennek kell alárendelnünk a többi kívánság teljesítését. A nagyobb méretű, jobb beosztású lakások kialakítá­sa mindenesetre folyamatban van. . Pillanatnyilag az a legfonto­sabb feladat, hogy a jelenleg egy lakás építésére fordított 1200 munkaóra — 1000—800 órára csökkenhessen (egy hagyományo­san készülő lakás megépítéséhez 2000—2400 óra szükséges.) 9 Egy laboratóriumot pótol, 20 ember munkáját takarítja meg a „Labor” Műszeripari Művek Contiflo elnevezésű vércsoport-meg­határozó készüléke. # A Medicor Művek egy másik figyelemreméltó új terméke az IKS—22.es korszerű inka. bátor. • Egyetlen táska egy teljes labo­ratóriumot helyettesit* (Szilágyi Mihály felvételei) Újdonságok, érdekességek a tavaszi vásáron Különleges szerkezetek, érzé­keny műszerek, korszerű jármű­vek új vegyianyagok, hatásos nö­vényvédő szerek. Ma még új­donságok, holnap talán már mindennapjaink, termelőmun­kánk nélkülözhetetlen alkotóré­szei. A vásáron még csak ba­rátkoztunk, ismerkedtünk velük. Megcsodáltuk a technikai fejlő­dés gyorsaságát és változatossá­gát, szoktattuk a szemünkét a sokfajta masinához. Igyekeztünk rendet teremteni a ránkzúduló élmények műszaki bábelében. Bár értékes újdonságokban iga­zán nem volt hiány, most csak néhányat emelünk ki közülük. Azokat a termékeket, amelyeket elsőként a tavaszi BNV mutatott be a szakembereknek és a kö­zönségnek és amelyekkel szíve­sen találkoznánk később is. Laboratóriumok — táskákban A vásár egyik szenzációja volt, a Medicor Művek BNV-nagydíjas orvosdiagnosztikai berendezése. A látogatók alig akarták elhinni, hogy az egymás mellett sorakozó műszertáskák mindegyike egy- egy diagnosztikai egység, vagyis komplett laboratórium. Az új termék gyakorlati jelentőségéről Ágoston Mihály, a gyár készü­lékfejlesztési főosztályának veze­tője tájékoztatott. — Kiválóan alkalmas a kör­zeti orvosok munkájának tech­nikai korszerűsítésére. Ügy hi­szem, nem szorul bővebb magya­rázatra, hogy mennyivel egysze­rűbben, gyorsabban és olcsób­ban elvégezhető a betegek vizs­gálata, vagy a lakosság szűrése ezzel a készülékkel, mint a ha­gyományos módon. Egyrészt nincs szükség költséges beruhá­zásokra, másrészt az sem mellé­kes, hogy nem vesznek napokat igénybe a különböző laborató­riumi vizsgálatok. — Mibe kerül a berendezés? — Egy alapkészülék ára 250 ezer forirtt. Két alapkészülék a hozzácsatolható adatgyűjtővel és egy mikroszámítógéppel együtt egy millió 200 ezer forint. Elő­nye, hogy a készülékek egyen­ként is beszerezhetők, tehát a szűrőlánc fokozatosan kiépíthe­tő, viszont a teljes rendszer már nemcsak egy-egy személy vizs­gálatára alkalmas, hanem úgy­nevezett társadalmi diagnózis el­készítésére is. — Mit jelent ez? — Azt, hogy segítségével pon­tos képet kaphatunk egy város, járás, vagy község egészségügyi arculatáról. Az orvosnak nincs egyéb dolga, mint megkérdezni a számítógépet: „Hány lázas megbetegedés fordult elő a te­rületen, melyek a leggyakoribb tünetek, mennyi a fehérvérsej­tek száma?” Az adatokból kö­vetkeztetni lehet az általános egészségügyi helyzetre és ennek megfelelően az orvos intézkedni tyd a megfelelő gyógyszerellá­tásról, vagy a beavatkozás mód­jairól. Ezzel a készülékkel a Medicor elsőként jelentkezett és pillanat­nyilag egyedül áll a világpiacon. Az érdeklődés nagy, de a gyár abban az előnyös helyzetben van, hogy máris minden termékére vevő a Szovjetunió. Idehaza, egyelőre négy körzeti orvost lát­tak el ezzel az okos készülékkel a tapolcai járásban, az eredmé­nyek biztatóak és elgondolkodta­tóak. Elvileg kétségbevonhatat­lan, hogy milyen beláthatatlan távlatokat nyithat az orvostudo­mányban a korszerű technikai eszközök alkalmazása, gyakorla­tilag azonban még ott tartunk, hogy az orvostársadalmat előbb meg kell tanítani a használatára. A berendezés ugyanis akkor mű­ködik tökéletesen, ha a kezelője tisztában van azzal, hogy mire akarja használni, mit akar meg­tudni, felmérni a segítségével? A Medicor Művek nagydíjas újdonsága ma még különleges­ség, de nem ártana minél gyor­sabban megbarátkozni vele. Al­kalmazása mellett szól egyebek között az is, hogy 250 készülék­kel egy év alatt elvégezhető az ország összlakosságának egész­ségügyi szűrővizsgálata. „Zümmögő légkalapács” A városlakók egyik legna­gyobb „ellensége”, a fülrepesz­tőén zajos légkalapács. Nincs az a lárma, amit túl ne harsogna! A világon először a tavaszi BNV-n mutatták be legújabb változatát, amely a réginél 90 százalékkal kisebb rezgéssel és 50 százalékkal kevesebb zajjal üzemeltethető. Készítője: a svéd Atlas Copco világcég és arról nevezetes, hogy gyártmányaik­kal példamutatóan alkalmazkod­nak a mai munkavédelmi és környezetvédelmi kívánalmak­hoz. A cég fiatal képviselői — mér­nökök, technikusok, szakmunká­sok — készségesen mutatták be, hogy mit tudnak a külsőre is mutatós berendezéseik. Elsőként a légkalapácsot vizsgáztatták le 0 Munkában a világ legcsende­sebb légkalapácsa. — kitűnő eredménnyel. A hang­ja valóban légyzümmögésnek tűnt, a súlya pedig mindössze 3 kiló. Bár nem valószínű, hogy egyhamar felváltják a mostania­kat — miután nem fillérekért árusítják őket —, mégis felhív­ták a figyelmet arra, hogy egye­bek között ilyen lehetőség is kí­nálkozik a lakott területek egyre elviselhetetlenebb és ártalmas zajszintjének a csökkentésére. Ez a cég dicsekedhet azzal is, hogy a világon elsőként vezet­ték be a hangtompított komp­resszorok gyártását. Ismeretes, hogy a sűrített levegőt szolgál­tató kompresszortelepek legjel­lemzőbb tulajdonsága a nagy zaj. A svéd kompresszorok egy­részt feltűnően csendesek —, az egy méterről mért zajszint nem éri el a 75 decibel értéket, ami hozzávetőlegesen egy autómotor hangosságának felel meg —, más­részt bárhol felállíthatók, min­den 'alapozás nélkül, mivel a részegységeket is beleépítették. A műszakilag kiváló, gazdasá­gos berendezésekből évente mi is rendszeresen vásárolunk, fő­ként bauxit- és kőbányáink ré­szére. Ami pedig a jövőt illeti: az út- és csatornaépítéseknél is jó szolgálatot tennének, ezek az erősen hangtompított, könnyen mozgatható, ügyes készülékek. Vadas Zsuzsa « / t

Next

/
Oldalképek
Tartalom