Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
XXXI. évf. 124. szám Ára: 90 fillér 1976. május 27. csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Dr. Szekér Gyula Prágába utazott Szerdán reggel magyar küldöttség utazott P fogába a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 13. ülésszakára. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Magyar-román egyezmény loan Avram, román nehézgépipari miniszter meghívására május 24—26. között Nemeslaki Tivadar, magyar kohó- és gépipari miniszter látogatást tett Románjában. A látogatás során megtárgyalták a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit, áttekintették a gépipar területén folyó főbb kooperációs, együttműködési és kölcsönös szállítási tevékenysé- (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Mitterrand újabb találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Francois Mitterrand-t, a hazánkban tartózkodó Francia Szocialista Párt küldöttségének vezetőjét, a párt első titkárát. Robert Pontillont és Gaston Def- ferre-t, a Végrehajtó Bizottság tagjait. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a két párt tevékenységéről, az MSZMP és az FSZP közötti kapcsolatokról. A találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának. vezetője. (MTI) 0 A képen: Kádár János üdvözli a fogadásra érkezett Francia Szocialista Páj-t küldöttségének vezetőjét, Francois Mitterrand-t. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felv. — KS) Június 15-ig írják alá és hirdetik ki a kollektív szerződéseket Mint ismeretes, a negyedik ötéves tervidőszak elteltével lejártak a vállalati kollektiv szerződések. Az új szerződéseket 1976. június 15-ig kell megkötni, illetve kihirdetni. Az előkészületek tapasztalatairól, a szerződéskötésekkel kapcsolatos tudnivalókról nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Zsiga László, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályának vezetője. Elmondotta: ä kollektív szerződéseket általában öt évre, tehát az 1976—80-as időszakra kell készíteni, hogy a szerződések igazodjanak az ötéves terv időtartamához. A vállalatok először a kollektív szerződés alapvető céljait határozták meg, majd a dolgozók széles körű bevonásával dolgozták ki a szerződések tervezetét. Szakszervezeti csoportértekezleteken, illetve egyéb vállalati tanácskozásokon fejtették ki véleményüket a dolgozók a tervezetről, tettek módosító javaslatokat. A dolgozók szinte mindenütt kifejezték azt a kívánságukat, hogy a vállalatnál min- (Folytatás a 2. oldalon.) A lakóhely szeretete A sokat utazó újságírónak van alkalma — és kedve is — megfigyelni az embereket. Nem csak ő tapasztalhatja azonban azt, hogy megyénk városaiban, községeiben egyre szebbek, csinosabbak az utcák, a házak, a terek, parkok. Ezekből a külső jelekből joggal következtethetünk arra, hogy az ott lakó állampolgárok szeretik lakóhelyüket, megbecsülik és ápolják azt..- A Hazafias Népfront legutóbbi fórumain, a városi küldöttértekezleteken, de a korábbi tanácskozásokon is megjelent egy-egy felszólalásban ennek a külső város-, vagy faluképnek a belső tartalma: az emberek ragaszkodása szűkebb hazájukhoz. Számos olyan hozzászólást hallottunk, amelyben egy-egy férfi, vagy nő elmondta»miért szeret a városban, a községben lakni, mi tetszik neki különösen, s ha vendége érkezik, hová viszi el elsősorban, mit mutat meg neki némi tulajdonosi büszkeséggel. Ugyanakkor felvetődtek a kedvezőtlen jelenségek is éppen az aggodalom, a megoldást sürgető türelmetlenség hangsúlyával. Nagy megdöbbenést 1feltett például az a férfi, aki felszólalását azzal kezdte: — Szégyellem, hogy a város lakója vagyok ... ! Aztán elmondta, hogy egyes utcák túlságosan szemetesek, nem takarítják el rendszeresen a hulladékot, némely házról omlik a vakolat. Az ilyenfajta szégyen azonban természetesen abból táplálkozik, hogy az illető mégis szereti lakóhelyét, hiszen azért kívánja szebbnek, gon- dozottabbnak és tisztábbnak látni. Köze van a városhoz, észreveszi a jó, az előremutató, a dicséretes jelenségek mellett a nem kívánatos tényezőket is. Nem közömbös tehát, nem úgy járkál az utcákon, üzletekben, vendéglőben, mint valami idegen, aki csupán itt lakik, de érdektelen mindaz iránt, amit lát, hall, tapasztal. A tulajdonosi érzésnek olyan megnyilvánulásai ezek — a dicséret éppen úgy, mint az elmarasztaló bírálat, a korholás — Az exporttermelés megkétszerezésére törekszik a megye szövetkezeti ipara A megye szövetkezeti iparának exporttermelése tavaly kétszerte annyi volt, mint 1970-ben. S ha megemlítjük, hogy az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése által elfogadott V. ötéves terv — a népgazdaság érdekeivel összhangban — a legnagyobb fejlődést ismét az exporttevékenységben irányozza elő, azt is hozzátehetjük: megalapozott a törekvés. Az előző öt évben termékeikkel számos újabb piacon hódítottak teret, s nincsenek híján a megrendelésnek a szövetkezetek. Szemben a múlt évi 133 millióval,, az idén együttesen mintegy 250 millió forint értékben irányozták elő exporttermelésüket a megye ipari szövetkezetei. S ami nem közömbös: az iménti értékből 66 százalékos a tőkés export hányada. Nézzük azonban, milyen termékeket állít elő külhoni megrendelésre a szövetkezeti ipar. Gyártmányait a BNV-n is kiállított kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezet például úgynevezett kiegészítő bútorokkal — cipőszekrény, előszobafal, falvitrin, komód — szerzett megbecsülést az NSZK-beli megrendelőnél. Nem véletlen, hogy a tavalyi 7 millióval szemben az idén 12 millió forint értékű exportmegrendelés teljesítésén dolgoznak a szövetkezet tagjai. A Bajai Lakberendezési Szövetkezet a szocialista partnerek megrendelésére készülő kárpitozott bútorok mellett, a tavalyi 20 ezer után az idén 30 ezer ágyvázat állít elő svédországi megrendelésre. A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet tea- és levesszűrői, valamint alumíniumszitái 13 tőkés országba jutottak el az elmúlt években. A háztartások eme apró kellékeiből csupán tavaly 1 millió 800 ezer darabot exportált a szövetkezet. S hogy termékei iránt nem hiányzik az érdeklődés, azt az is tanúsítja, hogy a megpályázott és kedvezően elbírált beruházási hitel segítségével 1978-ban megkétszerezheti exporttermelését a bajai szövetkezet. Hasonlóan megvan az érdeklődés a Lajosmizsei Kefe-. Seprű-, Fa- és Vegyesipari Szövetkezet amelyeket kissé hivatalos nyelvhasználattal élve közéleti érdeklődésnek is szoktunk nevezni. A szőkébb haza szeretőiének másik megnyilvánulási körét azzal a gondolattal lehetne összefoglalóan érzékeltetni, amely ugyancsak a népfront egyik küldöttértekezletén hangzott el: — Ne akarjunk többet, mint amennyire képesek vagyunk ... Helytelenül úgy is értelmezhetnénk ezt, hogy nyugodjunk bele a körülményekbe, jó nekünk igy is, ahogyan most van. A mondat lényegé azonban nem a patópáli beletörődés kiúttalansága, s ezt mindenki tudta, aki ott ült a tanácskozáson. Nem erről volt szó és soha nem is erre gondolnak egyetlen olyan értekezleten, gyűlésen, ahol a realitásokra hivatkozva a józan mértéknek megfelelően döntenek. Nem a cselekvés elutasítása van a szavakban, hanem a lakóhely tervezett és szervezett fejlesztésének igénye. Nem újkeletű annak az ösz- szefüggésnek a felismerése, amely a szőkébb haza, a lakóhelyet jelentő város, község szeretete és a megyéhez, az országhoz való érzelmi kötődés, a ragaszkodás között van. Évszázados, történelmi tényetermékei iránt is. Tavaly például 1 millió 600 ezer kefe és több mint egymilló seprű készült tőkés megrendelésre Lajosr&izsén. A piackutatás kedvező eredménye feljogosítja a szövetkezetét az exportfejlesztése céljából megpályázott hitel elnyerésére, kamatozó hasznosításáraA Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet a bukósisak gyártását kívánja növelni, főleg a kínálkozó tőkés export lehetősége érdekében. A kiskőrösi szövetkezet tehát szintén megpályázta az exporttermelést elősegítő beruházási hitelt. Számottevő exporttevékenységet végeznek a megye ipari szövetkezetei a szocialista országok megrendelésére is. A Kecskeméti Ezermester Szövetkezet például főleg a Szovjetunió részére gyárt laboratóriumi berendezéseket, vegyifülkéket. Három szövetkezet — a Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari, a Szabadszállási Gépjavító és Szolgáltató-, valamint a Tompái Vegyesipari Szövetkezet —! viszont exportbérmunkát végez. Míg az előbbi kettő főleg az NDK számára gyárt mezőgazdasági gép- alkatrészeket, a tompái szövetkezet női felső- és alsóruhákat, fiúingeket készít NSZK-beli, illetve szovjet és csehszlovák megrendelésre P. i ken túl mostani életünk, munkánk, hétköznapjaink is számtalan ' példáját mutatják annak, hogy csak azok tudják igazán megbecsülni, értékelni és tisztelni más népek építőmunkájának, harcainak eredményeit, akik maguk is odaadó munkásai városuknak, megyéjüknek, hazájuknak. Jólesöen állapíthatjuk meg — éppen a Hazafias Népfront küldöttértekezleteire utalva —, hogy megyénk városaiban, kis- és nagyközségeiben sok ilyen ember él, dolgozik. Természetesen ennek a lakóhelyhez — szőkébb és tá- gabb értelemben felfogott lakóhelyhez — való kötődésnek az alapja, ■ feltétele és naponkénti táplálója az a politika, amelynek célkitűzései jó utat mutatnak és mutattak eddig is a nép boldogulása, a békés építőmunka felé. Hiszen azok, akik felszólaltak az említett összejövetelen, de azok is, akik csupán helyeslőén bólogattak, tapsoltak a beszéd elhangzása után, saját sorsukon is érzik, életük alakulásából tudják, hogy a haza szeretete nem karbafont nyugalmat jelent, hanem folyamatos és fegyelmezett munkát, s elsősorban■ nem is az egyén, hanem a közösség javára, azzal együtt. G. S. Épül a bajai vágóhíd. Leginkább a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítésvezetőségének dolgozói szorgoskodnak azon, hogy minél előbb magasodjanak e nagy fontosságú üzem falai. Tavaly ősszel a Du- na-parti város ipari negyedében hét hektár mélyfekvésű területet töltöttek fel és egyengettek el az évente 200 ezer sertés feldolgozására tervezett létesítmény számára. A Bácskában régóta szükség van ilyen üzemre. Bács-Kiskun megye, de különösen a bajai járás állattenyésztése mindig számottevő volt, mennyiségileg meghaladta a megye húsüzemeinek teljesítőképességét. Amióta l»ö0 —65-ben a kalocsai, a kiskunhalasi, valamint a bajai elavult vágóhidakat felszámolták, az állami húsipar feldolgozó üzemeinek területi elhelyezkedése is távol esik a Bácskától, ahol a mező- gazdasági nagyüzemek főként a sonkasertés tenyésztésére, tartására rendezkedtek be. Ilyen körülmények között határozták el a Bácska mezőgazdasági üzemei, hogy egyszerű gazdasági társulás formájában, állami támogatással Baján sertésvágó és - húsfeldolgozó üzemet létesítenek. A Bácska 19 termelőszövetkezetén kívül a bajai, a bácsalmási, a hosszúhegyi, a kiskun- halasi, valamiint Dunántúlról a Bólyi Állami Gazdaság, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt és a Húsipari Hizlaló Vállalat tagja a társulásnak, amely közösen teremti elő a létesítmény anyagi alapját. Ha elkészül az üzem, 1974-es árakon számolva évente 757 millió forint a tervezett termelési értéke, ebből mintegy 106 millió az exportra készülő dobozolt sonkáé. Ez 15 százalékát teszi ki az üzem össztermelésének. Bács- Kiskun megye jelentős élelmi- szeripari létesítménye a teljes üzembehelyezés után két műszakban 650 személyt foglalkoztat. Á társulás a kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakmunkásképzővel valamint a Szegedi Élelmiszer- ipari Főiskolával lépett kapcsolatba a szakemberek kiképzésére. K. A. • A Hunyadi, brigád tagjai sorozatban gyártják az üzemcsarnok tartópilléreit. (Szilágyi Mihály felvételei) Balotaszálláson az egész falu összefogásával új szárnnyal bővítették a régi óvodát. A munkában részt vett a tanító éppúgy, mint a Kossuth Tsz tagsága. Az új nagycsoportos-helyiséggel együtt hatvan gyerek számára van hely a jól felszerelt óvodában, Az óvónőknek épített szoba -lehetővé teszi, hogy ne kelljen naponta utazni Kiskunhalasról a Épül a bajai vágóhíd és húsfeldolgozó üzem wmm Falu a gyermekekért munkahelyükre. m m Mg • A szépen berendezett nagycsoportos- teremben <5inka Zsuzsa - mesél a gyerekeknek :• Aa-v udvarban mászó ka, hinta, homokozó várja a kicsiket. ’ , (Pásztor faltán félvétele)
