Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
1976. május 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Megmenteni a feledéstől A gyűjtés — a társadalom számára hasznos gyűjtés — az utóbbi idők egyik érdekes kultúr- missziója. Ez esetben természetesen nem hivatalos intézmények kötelező gyűjtőmunkájáról van szó. hanem azokéról, akik ezt egyéni elhatározásból, s menet közben szerzett szakmai hozzáértéssel végzik. Így van ez a munkásmozgalom régebbi, vagy felszabadulás utáni adatainak gyűjtésével, üzemek, termelőszövetkezetek megalapozása körülményeinek felderítésével, művészettörténeti emlékek meglelé- sével, de ugyanez zajlik egy érdekes, kevésbé ismert területen, az anyanyelvű örökség felderítésével és gyűjtésével kapcsolatosan is. Ennek jegyében jelent meg egy figyelemre méltó, tudományos igényű útmutató, amely hasznos és a gyűjtőmunkát egységesítő tanácsokat ad a földrajzi nevek gyűjtőinek' Bács- Kiskun megyében. Az Útmutató összeállítója Bognár András, a téma megyében élő jeles tudora. Az előszó mindjárt indokolja, hogy miről is van szó. „A gyorsuló időben egyre gyorsabban változik a táj arculata. A határ-, ban dombok tűnnek el, mocsarak szűnnek meg, a dűlőkkel, ösvényekkel elválasztott kicsiny paraszti parcellákat egybeszántott óriás táblák váltják tel. A falvakban, városokban a nádvagy zsupfedeles házak helyébe modern otthonok épülnek. A gazdasági és társadalmi átalakulás rohanó korszakában könnyén feledésbe merülnek a múlt nyelvi, földrajzi, történelmi és régészeti emlékei — múltunk szellemi öröksége ... nem szabad megfeledkeznünk szellemi emlékeinkről: különösen az eddig leíratlan, nép ajkán mégis élő földrajzi nevekről. A táj változásával ezek vesznek el az időben leghamarabb.” Ezeknek a földrajzi neveknek összegyűjtése anyanyelvi örökségünk egy részének megmentését célozza, s ennek érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Nyevtudományi Intézete elvi irányítása mellett a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága úgy döntött, hogy Bács-Kiskunban is egységesen és szervezetten összegyűjtik a földrajzi neveket. A gyűjtés határideje ez évben befejeződik és a gyűjtött anyag a 80-as évek elején a nyilvánosság elé kerül. Ez a hatalmas munka feltételezi az önkéntes gyűjtők széles gárdáját, amely azonban, ha dolgozik is, egységes szemlélettel és általánosan elfogadott irányelvekkel, módszerekkel még nem rendelkezik. A szerző vallja: „Útmutatónk legfőbb célja a gyűjtőmunkában egységet teremteni. A már megkezdett és befejezett munkákat ugyanolyan pontosan meghatározott tudományos szempontok szerint kell kiegészíteni, amint a kezdő gyűjtők végzik majd a munkájukat.” Tehát az Útmutató a gyakorlati gyűjtőknek szól és ha mindenüvé eljut, akkor biztos nagy haszonnal szolgálja a kitűzött célt. * * * Nyári müvésztelepek A nyári művésztelepek — amelyeken újfajta inspirativ légkörben, közösségben folyik az alkotó munka — egyre nagyobb szerepet játszanak társadalmunk szellemi életében. A néhány éves múltra visszatekintő művész- tábor-szimpozion mozgalom a művészetek fejlődésében és céljában, a közművelődés fejlesztésében is jelentős eredményeket hozott. A siklósi kerámia-mű- vésztelep kulturális központtá alakult, vonzóereje és közművelődési hatása egyaránt nagy. Alkotóműhelyként indult, de ma már több annál, hovatovább idegenforgalmi látványosság, nevezetesség lesz. A helyi tanácsok anyagi támogatásával, a Magyar Képzőművészek Szövetségének eszmei, művészeti segítségével ebben az évben is számos tábor nyitja meg kapuit magyar és külföldi művészek előtt. Talán a legrégibb hagyományokkal rendelkezik a hajdúsági nemzetközi lestőszim- pozion: Hajdúböszörményben a nyáron tíz hazai és tíz külföldi művész alkotás közben elemzi a piktúra műhelyproblémáit. A hortobágyi nemzetközi festőszim- pozion ezúttal másodszor fogadja vendégeit. Ez a tábor is a festők és grafikusok számára nyújt alkotási lehetőséget. Az alkotásokból — és ez majdnem mindenütt hagyomány — a művészek egyet-egyet a telepnek adományoznak. Az új táborok közé sorolható a kecskeméti is: itt tizenöt hazai és öt külföldi művész a tűzzománc-technika nyújtotta lehetőségekkel kísérletezik. Nagyatád a faszobrászat házigazdájává vált: a két hónapig működő al- kolótelepen három-három hazai és külföldi művész kap munka- lehetőséget. Az itt készült és készülő nagyméretű térplasztikákat helyben állítják ki. Elsősorban a tájábrázolás mesterei és kutatói látogatják a Nyíregyháza-sóstói festő-grafikus alkotótelepet. Az itt született művek legjobbjait jutalomban részesítik. Az első díj 10 000, a második és harmadik díj 8000, illetve 6000 forint. Fal- és tértextilek kialakítását, a belső és külső terekben való elhelyezésének, felhasználásának vizsgálatát tette céljává a velemi textilművészeti szimpozion. Villány a kőszobrászok alkotóműhelye: július 1-től három hónapig működik. Az összes, helyben készült alkotás a telep tulajdonába kerül, s így érthető, hogy ez az egyik legrégibb művésztelep valóságos kis múzeummá váll az évek során. Minden jel arra mutat, hogy a Zala megyei Egervára, illetve Salgótarján a fafaragók, illetve a festők és grafikusok egyre kedveltebb és hasznosabb találkozó- helyévé válik. Úszódaru Szíriának • A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében sorozatban gyártják külföldi megrendelők részére az úszódarukat. Mos! készült el *vc első 32 tonna teherbírású daru, amely Szíriában dolgozik majd. Befejezés előtt áll a szovjet megrendelésre készített 25 tonnás is. Rekonstrukció a malomiparban 70 ORSZÁG, 900 RÉSZTVEVŐ Magyar delegáció utazik Moszkvába az UNIMA XII. kongresszusára Az ötödik ötéves terv előirányzata szerint mintegy egyötödével növekszik a gabonatermelés; a termés fokozódása gyorsított ütemű malomipari rekonstrukciót tesz szükségessé. A következő öt évben több modern üzemet adnak át, számos régebbi létesítményt új gépekkel, berendezésekkel szerelnek fel, miközben néhány régi, elavult üzemet leállítanak. A rekonstrukciótól nemcsak azt várják, hogy növekszik a feldolgozott gabona mennyisége, hanem elősegítik a liszt minőség- javítását is, hiszen ez részben a gépesítési színvonaltól függ. A tervidőszakban a malmok kapacitása tovább nő, és a műszaki fejlesztéssel javítják az üzembiztonságot, ami végső soron a malomipar teljesítményére is kihat. A fejlesztésre a GÁBO- NATRÖSZT 1976—80 között 80 százalékkal többet költ vállalati erőből, mint a negyedik ötéves terv során. (MTI) Május végén magyar delegáció ■ utazik Moszkvába a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) XII. kongresszusára. Amint Szilágyi Dezső, az Állami Bábszínház igazgatója elmondta az MTI munkatársának: a Szovjetunió fővárosában 70 ország képviseletében több mint 900 résztvevő lesz jelen a napirendre tűzött három téma tárgyalásán. Többek között a bábművészet esztétái, irányítói, művészei cserélik ki véleményüket a társadalom és a bábművészet kapcsolatáról, de szó lesz a bábjáték szerepéről a harmadik világ országaiban is. Ez utóbbi kérdéshez két hazánkban tanuló venezuelai ösztöndíjas készített kor- reíerátumot. Végül az ifjúság és a bábművészet viszonyának alakulását elemzik, azt, hogyan fogadják a fiatalok a bábelőadásokat és maguk milyen produkciókra vállalkoznak. Az idei UNIMA-kongresszus, — a hagyományokhoz híven — ugyanakkor értékeli a legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszakot és megválasztja a testület új vezetőségét is. A Nemzetközi Bábművész Szövetség ezzel egyidő- ben fesztivált is szervez, amelyen a Szovjetunió hat köztársaságának hét csoportja, valamint 14 külföldi együttes, köztük bolgár. NSZK, francia, svéd, amerikai, csehszlovák, román bábművészek mutatják be produkciójukat. A magyar színeket a „Háry János” Szilágyi Dezső által adaptált feldolgozása képviseli, amelyet két alkalommal tekinthetnek meg a nézők a Moszkvai Központi Színházban. A nemzetközi mezőnyre való tekintettel az egyik előadás francia, a másik pedig orosz nyelvű lesz, ezek. narrátor- szövegét Mensáros László, illetve Darvas Iván mondja el. A 17 tagú magyar társulat mellett részt vesz a moszkvai kongresszuson a Kulturális Minisztérium delegációja is, sőt fiatalokból, bábművészekből álló két IRUSZ-csoport is kiutazik a szovjet fővárosba. (MTI) „VILÁGTÉMÁK” A KRfMI TESTVÉRMEGYÉBEN Rózsák és gépek (III.) A Krím valami bámulatos rugalmassággal időnként megtöbbszöröződik, ami a létáfcá- mot illeti. A kétmilliónyi helybeli lakosságon kívül csaknem négyszer ennyi vendéget fogadnak például az idén a tervek szerint a Szovjetunió valameny- nyi köztársaságából és részben külföldről. Méltán világhírűek az1 üdülők és gyógyintézetek. A fekete-tengeri félsziget 25 ezer 600 négyzetkilométeres területe alig kisebb, mint a Dunántúl. Mindenesetre csupán egynegyede annak az országénak -— Bulgáriáinak — amely messze- földön híres különleges árucikkéről. a Tundzsa völgyében, Ka- zamlik és Korlovo környékén termesztett rózsák olajáról, önmagában is sokatmondó tény, hogy a krími területen ma már többet állítanak elő ebből a nemes és értékes alapanyagból. A krimi gazdaságok terméséből tavaly 4.5 tonna rózsaolajat nyertek. Talán meglepő, de nem árt tudni, hogy ebből egyetlen grammnyi egy gramm aranyat ér a világpiacon. S hozzátartozik az összképhez, hogy ezer kiló- nyi virágból kapnak egy kiló olajat. — Meggyőződésem, hogy nagyon fontos területe az élet szebbé tételének a miénk — vallja Alekszandr Mihajlovics Szmolja- nov. a műszáki tudományok kandidátusa, aki egy személyben két irányítói tisztet tölt be. Főigazgatója' az' illóolajokat tartalmazó növényekkel és olajokkal foglalkozó tudományos-termelési egyesülésnek, és igazgatója az össz- szövetségi tudományos-kísérleti intézetnek is. — A Krímben állítjuk elő a Szovjetunió levendulatermésének 70 százalékát és a rózsaolaj felét — folytatja. — Az eredmények tovább fokozhatok az országban és a félszigeten egyaránt. Ügy tűnik, hogy még nem dolgozunk elég jól. Intenzív termesztéssel magasabb hozamokat érhetünk el. Felhasználjuk a tudományos és technikai fejlődés vívmányait, a tapasztalatcsere lehetőségeit. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a bolgár, lengyel és más szakemberekkel. Nagyon fontosak a fajta és a technológia kérdései. Az elméleti és gyakorlati problémák megoldását elsősorban a területi székhelyen. Szimferopol- ban működő intézet. vállalta magára. Hat részleg tartozik hozzájuk. amelyeken keresztül a grúz. örmény, azerbajdzsán, moldáviai. orosz és ukrán köztársaságokban folyó termesztést, termelést irányítják. Értékes eredményeket hozott rögtön az első lépés, a fajtakísérlet. Zahar Majcsenkonak. az intézet munkatársának rózsái az eddigi legtöbb: 3.4—4 kilónyi olajat adnak hektáronként. Larisza Pizsova pedig olyan levendulát nemesített ki, amely 100—110 kilogrammos hozammal, a legjobb francia fajtáknak csaknem a kétszeresével fizet. Az illékony, egyszerre finom és tömény, hihetetlenül értékes alapanyag minden grammja számít. Az intézet több mint másfélszáz munkatársa ezért különös gonddal végzi a munkáját. A ne- mesítők összesen nyolc növénykultúrával foglalkoznak. Ezek közül legismertebb a rózsa, levendula, koreander és a menta. Külön részleget hoztak létre termesztés utolsó mozzanata, a betakarítás gépesítésére. A tervezők elképzeléseit az intézethez tartozó, ugyanabban az épülettömbben levő kísérleti gépgyár valósítja meg, s az üzemi próbáikat is a saját gazdaságaikban végzik el. Új berendezést hoztak létre egyebek között a menta-ültetvények műveléséhez. Náluk született meg a világ első levendulabetakarító kombájnja, amely naponta öt-hat hektárról gyűjti össze a termést, vagyis több mint 150 ember sarlóval végzett fáradságos munkáját pótolja. A „Krím" nevű gépből 125-öt készítettek eddig hazai megrendelésekre. Ebből a tfousból kettői az idén Bulgáriába is szállítanak. — A tudomány hatékonyságát, amit az SZKP XXV. kongresz- szusa is hangsúlyozott, mindenekelőtt szervezési intézkedésekkel igyekszünk növelni — foglalja össze a tanulságokat Alekszandr Mihajlovics. — 1965-ben hoztuk létre az össz-szövetségi tudományos kísérleti intézetet, amelyhez 18 ezer hektárnyi földterület tartozik a Szovjetunió más-más tájegységein. Kísérleti eredményeinket igen gyorsan kitt Újabb géptípus születik a tervezőasztalon. próbálhatjuk a különböző éghajlati viszonyok között. A fajtaszelekció mellett magvakat is' szaporítunk a termelőszövetkezetek ég állami gazdaságok számára, o.,í-.og/üjljü'.' es átadjuk a legjobb tapasztalatokat, a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépeket tervezünk és gyártunk, s végül üzemeinken a sor, hogy olajjá dolgozzák fel a termést. A jövőben fokozódnak az export- szállításaink is. A rózsa- és levendulaolaj hosz- szú utat tesz meg és sok más összetevővel vegyül, amíg például egy kölnifajtában elnyeri sajátos illatát. De nem kevésbé összetett folyamat az sem, amíg virágba borulnak az összefüggő ültetvények, és értékes olajjal fizetnek az emberi munkáért, amit az egész Szovjetunióra kiterjedően Szimferopolból irányítanak. Abból az intézetből, ahol egy aprócska fiolában akár száz csokor rózsa nemes anyagát is képesek sűríteni. Halász Ferenc (Folytatjuk) tt A kísérleti gépműhely egyik csarnoka. Fotó: Tóth Sándor és N. Bondarenko tt A. M. Szmoljanov modellen mutatja be az általa — és munkatársai közreműködésével — tervezett levendula-be- takaritó kombájn működését, amely a maga nemében első a világon... tt ... és ugyanez élőben, a levendulaföldön ... „M1N1-VID1K” SOROZATBAN • A Videotonban megkezdték a „Mini-Vidi” nevű kiskép- crnyős, hordozható televíziók, valamint a Lyra nevű táskarádiók gyártását Még az idén négyezet „Mini-Vidi” és ötezer Lyra kerül le a szalr «ról. Divatos téma lett az üzemegészségMindent a betegért! )P Divatos iltát indokolja a sok vele járó nnivaló. Fontosságára jellem- i, hogy legutóbb az ország- ülés szociális és egészségügyi, lamint ipari bizottsága tűzte yüttes ülésének napirendjére. nem mindennapi ülés két elvonásban”, két üzemben — Egyesült Izzóban és a Csepel is- és Fémművekben — folyt, két üzem gazdasági vezetői- k. üzemorvosainak részvételéil A nrnffram cnrán c7nhnlfPriilt. szihte minden, ami az üzemi munkások egészségvédelmével összefügg. Tulajdonképpen minden mondanivaló a betegségmegelőzés tökéletesítését szolgálta. És — ahogyan szóvá tették — ez ma még sokszor nem érvényesül. Nem hagyják érvényesülni az egyéb bokros, napi teendők, a fluktuációból adódó; megnövekedett számú alkalmassági vizsgálatok, a vényírási igények telepítése, illetve — jó esetben — ezek leszerelése, továbbá a táppénzes állományba helyezés jogának alkalmazása. Lehet, hogy ez utóbbi meglepőnek hat. Hiszen napjainkban éppen az a cél, hogy az üzemorvos rendelkezzék a keresőképesség elbírálásának jogával. Igen ám, de ahhoz, hogy ezt valóban jól csinálja, az orvos számára is jobb munkakörülmények szükségesek. Túlterheltség helyett idő ahhoz, hogv minden kötelezettségét teljesíthesse. Hogy utánanézhessen a beteg állapotának is. Tapasztalat ugyanis, hogy az. úgynevezett szezonális betegségek alaposan „fellendítik” a táppénzes állományt. Az otthoni tevékenységek szezonjában általában meglódul a betegek létszáma, elszaporodnak a képzelt és a képzett betegek, hogy ilyen módon legalizálják távollétüket az üzemben. Így azután a fizetett szabadság megmarad nehezebb időkre. A táppénzcsalók sok tízmillió forinttal károsítják meg a társadalmat. Alapelvünk, hogy mindent a betegnek: gyógyulásáért semmi sem nagy ár. De semmit a szimulánsnak, aki valamennyiünk terhére, kárára él. L. M.
