Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

1916. május 25'.' • PETŐFI XEPE • 3 garanciák Adatok, gondok, A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága ez év első negyedévére vonatkozóan összefoglaló je­lentést adott ki a megye társadalmi-gazdasági helyzetéről. Mivel a jelentés kevés példányban látott napvilágot, érdemes belőle néhány adatot felhasználni, olyanokat, amelyek jel­lemzők a megye életére. Tulajdonképpen nem szolgálunk kü­lönösebb újdonsággal, hiszen az adatok, vagy azok szelleme már szerepeltek a megyei pártbizottság ülésének publikált anyagában is. Mégis úgy tartjuk, tanulságos szót ejteni er­ről az anyagról, hiszen az időszerű kérdések rovatban rövid feldolgozást ad a termékszerkezet változásáról, a megyei székhelyű állami iparvállalatoknál; az alkalmazotti létszám alakulása Bács-Kiskun megyében 197Ó—1975 között; az anya- és csecsemővédelem néhány kérdése Bács-Kiskun me­gyében. A jelentés a beruházások hely­zetével foglalkozva 'elmondja, hogy a megye állami vállalatai és gazdaságai 1976 első negyed­évében 236 millió forintot, 5 százalékkal többet fordítottak bei uházásra, mint az. előző év azonos időszakában. Az első ne­gyedév végén 45 olyan fontos beiuházás volt kivitelezés alatt, amelyek egyedi költségelőirány­zata meghaladja a 25 millió fo­rintot. Ugyanakkor megállapítja: a folyamatban levő bei uházások időarányos teljesítése nem kielé­gítő, a határidő-elcsúszás és a viszonylag hosszú megvalósítási idő miatt. A gazdasági ágazatok közül a szocialista ipar termelésével kap­csolatosan a jelentés rögzíti, hogy az első negyedévben 13 százalékkal produkált többet, mint az előző év azonos idősza­kában. A minisztériumi és a tanácsi szektor termelési egysé­gei 10, illetve 13, míg a szövet­kezetek 25 százalékkal növelték a termelést. A födgáz kinyerése egyötödével. 40 millió köbméter­re! volt több, mint az elmúlt év első negyedévében. A könnyűipar termékei közül mintegy 50 ezer négyzetméterrel növekedett a körkötött kelme előállítása. A cipőiparban 36 százalékkal, azaz 154 ezer párral készítettek töbn lábbelit, mint 1975 első negyedé­ben. Az élelmiszeriparban emel­kedett a fűszerpaprika-őrlemény, a vágott baromfi, a péksütemény és .37 százalékkal á gyümölcs- konzerv termelése. A megfigyelt nyolc miniszté­riumi iparvállalat első negyed­évi rendelés-teljesítéséből 98 millió forint érték a.második ne­gyedévié húzódik ál. A teljesí­tetlen# megrendelések 93 százaléka a nehéziparban van, ahol az új teimékre való átállás, anyagel­látási problémák, munkaerő- hiány és kooperációs partneiek szállítási késedelme akadályozta a termelést. Figyelemre méltó az a tény. hogy a második negyed­évben áthúzódó nehézipari ren­delések 8 százaléka rubel, 13 száz.aléka pedig dollár elszámo­lású külföldi megrendelés. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak száma 1976 első negyedében ezer fővel,- 1,2 szá­zalékkal volt több, mint az év azonos időszakában. A növeke­dés több mint háromnegyede a minisztériumi iparban követke­zett be. Az összes foglalkoztatót-' takból a fizikaiak aránya a ta­valyival egyezően, 82 százalékos volt. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés 11 százalékkal emel­kedett, így a termelés-növekedés mintegy 90 százaléka származott a termelékenység javulásából. Ugyanakkor az egy foglalkozta­tottra jutó nyereség 7,3 százalék­kal emelkedett. A megye építőipari szervezetei­nek kapacitás-növekedése nem tart lépést az igények növeke­désével. Ennek következtében 'az elutasított építési igények mér­téke évről évre nő: 1974-ben 22 millió, 1975-ben 48 millió és ebben az évben 545 millió forint értékű munka elvégzését nem tudták vállalni. Az építőipari szervezetekben dolgozók létszám- növekedése tovább folytatódott és 1976 első negyedév végén a fog­lalkoztatottak száma meghaladja a 12 ezer főt, ami az országos lél százalékkal szemben csaknem 49 százalékos emelkedés. Okkal említésre mélló. hogy míg általában bővüli a foglal­koztatottság. legjelentősebben az építőiparban és a közlekedésben, ahol egyidejűleg csökkeni a nem lizikai dolgozók aránya. ■ Ez jel­lemző a kereskedelemre is. A megyében a munkások száma — az. országosan tapasztalható stagnálással szemben — éven­ként átlagosan 2.3 százalékkal emlekedett ugyanakkor az alkal­mazottak száma 3.9. ‘'ezen belül az adminisztralívoké 4,4 száza­lékkal (országosan 2,7 százalék­kal) növekedett. A munkásoké­nál jóval nagyobb arányú növe­kedés minden szektorra jellem­ző. de legjobban a szövetkezeti ipái műszaki és adminisztratív létszámára. A vezetésben, az ad­minisztrációban dolgozók ará­nyának növekedése jellemző a mezőgazdasági szövetkezetekre is. Míg arányuk 1971—1975 kö­zött — az országoshoz hasonlóan — 8 százalékról 11 százalékra nőtt. addig az összes foglalkoz­tatottak száma 8 százalékkal, ezen belül pedig a fizikaiak" 11 százalékkal csökkent. A jelentés még sok érdekes adatot tár az érdeklődők elé. Többek között megtudjuk, hogy 1976. első negyedévében 13 300 anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, amely közel egyötödével volt több, mint az előző év azonos időszakában. De azt is megtudjuk, hogy a lakos­ság takarékbetét-állománya az első negyedév, végén több mint 4 és fél milliárd volt, amely 15 százalékkal fölözi az év azonos időszakának összegét. Az, első negyedév folyamán a betétállo­mány 7 százalékkal nagyobbo­dott. s ez a növekedési ritmus meghaladja az országos átlagot. A megye minden egyes lakosára átlagosan több mint 8 ezer fo­rint betétállomány jut. Mindent egybevetve! az ösz- szefoglaló jelentés rövid kivo­nata azt bizonyítja, hogy az V. ötéves terv első három hónapja a várakozásoknak megfelelő adatokat mutat, s egyben bizto­sítékot nyújt arra, hogy fél év elteltével egy számszerűen még jobban látható, kedvező tervtel­jesítésről adjunk számot. KÉPERNYŐ Bírálat a televízióban Tekintélyes hivatalok vezetői presztizsokokból évek óta akadá­lyozták hazánk egyik nagyváro­sában egy fontos terv kivitelezé­sét. Csökönyösen ragaszkodtak ki­csinyes, a közösséget károsító szempontjaikhoz. A Hét j szer­kesztősége tudomást szerzett a fü­lemüleperről és a helyszínen ter­mett. A képernyő nyilvánosságá­tól megriadt illetékesek tíz perc alatt megegyeztek. Kunszentmiklóson az egyik ut­cát tv-utcának nevezik, mert a Tiszán innen, Dunán túl versen­géskor társadalmi munkában kö­vezte ki a lakosság napok alatt. A tv hatalom, képes a holtpon­ton veszteglő ügyek megmozdílá- sára, a szemlélet hatékony befo­lyásolására, jó kezdeményezések elindítására. nyőn. Szenvtelen illetékeseket marasztalt el Szabó László a Nyi­tott borítékban. Vállalati vezetők úgy beszéltek évek, évtizedek óta használhatatlan felvonókról, mintha semmi közük nem lenne az ügyhöz. Nagyképű szakmai szövegbe csomagolták közönyüket, tehetetlenségüket. Magyarázkodá­sukat „sódernek" minősíteném, ha ötvenegynéhányezer példányban sokszorosított újságban szokott volna az efféle meghatározás. Molnár Margit formabontó „tu­dósítást adott a Kecskeméten ren­dezett második országos környe­zetvédelmi tanácskozás ürügyén. A szokott ünnepi protokoll he­lyett a valósággal szembesítette az elhangzottakat. A tanácskozá­sok mit sem érnek, ha senki sem szól rá a csikket elhajító ifjúra. ha büntetlenül parkírozhatnak az autók a gyepen, s fekália bűzlik a nagy forgalmú étterém közelé­ben. A közvetítés tanulságai nem­csak a környezetvédelemre vo­natkoztathatók. Országos jelenség, hogy milliók maradnak az asztalfiókban, mert nem készül el az oly régóta várt iskola, óvoda, kórház, rendelő. A Hét munkatársa Bács-Kiskun me­gye} vezetőket kérdezgetett e ká­ros jelenség okairól. A megszólal tátották tárgyilagosan tájékoztat­ták a nézőket, utaltak a közérde­ket sértő késedelmek néhány ere­dőjére. Talán az idő rövidsége miatt nem sikerült az egyre in­kább aggasztó, feszítő ellentmon­dások érzékeltetése a probléma mélyebb elemzése, az előkészítés­ben. a kivitelezés során mutatko­zó bizonytalanságok okainak a feltárása. Pótkérdést tizenegyes helyett Ezt a szerepét,' feladatát csak äkkor tölti be, ha lehetőleg adott esetekre, konkrét tényekre ala­pozva bírál, vagy dicsér. A kriti­kával eléggé csínján bánik a televí­zió. Bizonyos fokig érthető az óvatosság. A képernyő óriási nyil­vánossága' miatt nagy károkat okozhat egy felületes bíráló meg­jegyzés, embereket tehet tönkre äz . érdemtelen kritika. Talán emiatt hunyja be szemét némely riporter a hibák, a mulasztások lát­tán, fogadja el illetékesek sem­mitmondó válaszait. A „rejtett hibákat" feltáró, ok­nyomozó jól megcsinált dokumen­tumműsorok kedvező visszhang­ját az idei miskolci rövidfilm­fesztiválon kiosztott dijak is tanú­sítják. Talán ennek hatására az elmúlt héten több — ahogyan mondani szokás — építő jellegű bírálat kapott helyet a képer­A televízió nagy fiaskói közé tartozik a „Ki tud többet a Szov­jetunióról, a Szovjetunióból” cí­mű vetélkedő taValyi döntője. Az idén jóelőre fogad koztak: feled­tetik a tavalyi kudarcot. A két részletben közvetített döntő összehasonlíthatatlanul színvonalasabb volt a korábbinál. Antal Imre ügyesen vezette a já­tékot, és a diákok többsége bá­mulatosán sokat tudott. A feltett kérdések, illetve a vá­laszok révén a nézők is bővítet­ték ismereteiket. Már aki nem zárta el készülékét Több vidám­ságot, fiatalos jókedvet vár az ember az efféle játékoktól. A nagy tét, az értékes jutalmak sem in­dokolják a túlzott komolykodást. Látszott, hogy a televízió ala­posan felkészült és az is, hogy semmit sem kockáztatott. Ez a tö­rekvés az előre meghatározott, a műsort lassító, otthon kidolgoz­ható kérdések viszonylag nagy számában is megnyilvánult. Egy súlyos hiba ismét becsú­szott. Ma már' a sportban sem bízzák a véletlenre a továbbju­tást. Különböző módszereket eszeltek ki a szerencse, a szub­jektivizmus kiküszöbölésére. Néni akartunk hinni a szemünknek, amikor az egyenlő pontszámú csa­patok közül a zsűri — pótkérdc- sek kiadása helyett — szavazat- többséggel döntötte el a sorren­det. Elmaradtak a „tizenegyesek", nem a pályán dőlt el a küzdelem. Heltai Nándor , ■j >■. ?*... ,v;. tg :■ t ;■ ■ " . /*; '■ - . - ; 1 FELVÉTELI PÁLYÁZAT a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet üzemmérnöki tagozatára A SZOT Munkavédelmi To­vábbképző Intézet felvételi pá­lyázatot hirdet az 1976—77-es tanévre az üzemmérnöki tagozatra. Jelentkezhetnek valamely mű­szaki főiskolán üzemmérnöki ok­levelet szerzett dolgozók. A fog­lalkozásokat Budapesten tartják. Tanulmányi idő: a budapesti ágazaton 3 félév, a vidéki ágaza­ton 4 félév. Az oktatás a főiskolai levelező rendszer szerint folyik. A hallgatók az előírt tanterv sze­rint félév végén kollokviumot, meghatározott tárgyakból szigor­latot tesznek. A tanulmányok si­keres elvégzése után munkavé­delmi üzemmérnöki képzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A tagozat hallgatóit a levelező hall­gatókra vonatkozó kedvezmé­nyek illetik meg. A jelentkezést a nyomtatvány- boltokban beszerezhető űrlapon a SZOT Munkavédelmi Tovább­képző Intézet, 1368, Budapest. Postafiók 200 címre kell bekül­deni. Jelentkezési határidő: 1976. június 30. f-VILÁGTtMÁK” A KRIMI TESTVÉRMEGYÉBEN Az életet hozó csatorna nyomában (II.) A K rím-félsziget neve általában a déli partszakasz vendégmai asztalé szépségét idézi fel az emberekben. A mediterrán éghajlat minden elő­nyét. Az örökzöld tájakat. A „szovjet Riviérát”. Az üdülők és gyógyintézetek sorát, amelyeknek a kertjeiben legyezőpálmák bontják tenyérszerű le­veleiket. De a félsziget északi és keleti része annál mos­tohább volt a lakóihoz Részben még most is az. Nagyoh sok napfény éri ezt a vidéket, ám nincs víz. illetve nem volt. A talaj jó, gazdálkodásra csábított, a Fekete-tenger környéki klíma letelepe­désre invitált, de például a természeti kincseiről és hajógyártásáról világhírű Keres körzetében va­gonokban kellett eljuttatni az édesvizet, amikor a csapadékot összegyűjtő tárolók kiürültek. Volt olyan időszak, amikor a munkakezdés előtt, majd a műszakzárás után egy-egy órára nyitották meg a városi főcsapot. Ezt diktálta a kényszer. Hiába fúrtak kutakat a talajba, onnan sósvizet kaptak. Nem volt hátra más, mesterséges forrást kellett nyitni. A félszigeten olyan vállalkozásba kezdtek, amely mindenütt bámulatot váltott ki. A messzi — számukra mégis legközelebbi — Dnyeper vizét vezették el most már egészen a félsziget legtávo­labbi csücskéig. Keresi g. Százötven kilométeres csa­tornaszakaszt kellett kiépíteni csupán ahhoz, hogy a folyó vize elérje a krími terület északi határát, és belépjen a területre. Ez a távolság azóta többszö­rösére hosszabbodott. A természetátalakítás nagy és példaszerű tettéről az Észak-Krími csatorna főhadi­szállásán, Szimferopol központjának egyik nagyon fontossá vált épületében adtak bővebb felvilágo­sítást. ’ • Az egyik elosztó­csatorna megnyitásával gazdasági elágazáson folytatja útját a Dnyeper vize. 9 A hetes számú nyomásközpont „szivattyú­terme”. 9 Esőztető szórja a vizet a „Népek Barátsága" nevű termelőszövetkezet földjére. — A tervezés után mindenek­előtt a munkálatok elektromos és 1 ipari' hátterét 'kellett fmegterem-" ; teni.ideértve-a földgépek beszer­zését, a 'villanyszerelést, vasbe- tongyártást, az út- és vasútépí­téseket és az építésvezetőségek megszervezései, hogy elkezdőd­hessen a felvonulás .— mondja bevezetésként Iván Mihajlovics Of/urczov, az építkezések vezető­je. — Az elmúlt 14 év alatt kö­rülbelül 500 millió köbméternyi földet mozgattunk meg, amit a betonozás követett, és elkészí­tettük a szükséges vízgyűjtőket és szivattyútelepeket is. össze­sen tizenkétezren dolgoztak ed­dig a csatorna létrehozásán. Rendkívül nehéz, próbára tevő munka volt ez. Az emberek sát­rakban. éltek, nyáron perzselt a hőség a sztyeppéken, telente a 20 fok hideg itt mínusz 38-nak felel meg az élesen vágó, süvítő tengeri szél miatt. Büszkék va­gyunk rá, hogy a nehézségeket vállaló dolgozók közül minden harmadik párttag, vagy ifjúkom­munista volt. Az átlagéletkoruk alig haladta meg a 30 évet. És nagyon sokat jelentett, hogy az érintett falvaktól, városoktól mindvégig értékes segítséget kaptunk — akár szállításokról, étkeztetésről vagy szállásról volt szó. Eddig 130 kisebb-nagyobb la­kóhelyre sikerült eljuttatni az éltető vizet, A rpunka folytató­dik, hogy , a . külöijbŐző: mellék­és oldalágak minél., nagyobb,tej rületet hálózzanak be. — A csatorna szó szerint az életet jelenti a Krímnek, artéria­ként húzódik keresztül a félszi­geten — veszi át a szót Alek- szandr Fjodorovics Savin. a ta­lajjavítási és vízgazdálkodási igazgatóság vezetője. — Ha nem lenne, nem fogadhatnánk egyre több pihenést és gyógyulást ke­reső vendéget, hiszen élelmiszer­rel sem tudnánk őket ellátni. Az öntözéssel megugrottak a zöld­ség, szőlő- és gyümölcs, valamint a szemestermények hozamai. Ma már a mezőgazdasági területnek körülbelül 20 százalékát látjuk el mesterséges csapadékkal, s in­nen kapjuk az össztermésnek több mint felét. 1964-től haszno­sítjuk az Északi-Krími csatorna vizét. Az építkezés költsége 560 millió rubelt tett ki, s ebből 400 milliót már visszafizetett a tisz­ta jövedelem többlete. Négy-öt esztendő múlva várhatóan megté­rül a teljes befektetés. A Szovjetunió egyik legnaevobb csatornájának a létrejötte olyan eredményekhez segítette hozzá a Krímet, amire nincs példa se­hol másutt. Az építkezés a leg- ■ magasabb3'műszaki fejlettséget ' tükHféf.f'ijge'fl gyórsan megtérül1 a' bet<úhdÉásf“'d ’Vízügyi és 'öntözési szakemberek a világ minden ré­széből érdeklődnek iránta. Kö­rülbelül 400 kilométer hosszúsá­gú a 70—100 méter széles főcsa­torna. amely 180 ezer hektárnyi föld öntözését tette lehetővé. Érdemes megnézni egy konk­rét esetet is. Igen tanulságos a Lenin-renddel kitüntetett „Né­pek Barátsága” termelőszövetr kezet példája a krasznogvar- gvejszki járásban, llja Abramo- vics Jegügyin elnök, a Szocialis­ta Munka Hőse — aki tagja az Ukrán Szocialista Szovjet Köz­társaság Legfelsőbb Tanácsának — a csatorna hasznát érzékeltető adatokat sorol, fel az Üj-Petrovka nevű kolhoz irodájában, amelyet városias lakó-szolgáltató és- mű­velődési épületek vesznek kö­rül: — Gazdagságunk fele a víz­ből származik. Jelenleg hetezer hektáron öntözünk. A Dnyeper vize háromszáz kilométerről ér­kezik ide. A gabona 18 mázsás hektáronkénti átlagtermése 40— 50 mázsára, a kuKorica 20 má- zsányi hozama 110-re emelke­dett. a gyümölcs a korábbi 3—4 tonna - tízszeresével fizet. Az öt f tonna paradicsom helyett most hatvanat takaríthatunk be hekr- tál ónként. Ilja Abramovics bemutatja a területeket. Illetve annak egy ré­szét, mert az egész megismerésé­hez több nap sem lenne elegen­dő. -Az úton DDM 100-as és egyéb típusú öntözőberendezések, majd háromszáz hektáros, ugyan- tsak öntözött sövényalmás mellett visz el a terepjáró. A gépkocsi a csatornahálózat egyik kulcs- fontosságú szivattyúállomása elé kanyarodik. Ez a 7-es számú nyo- - - másközpont. A betontárolóba gyárkémény vastagságú csövekből zuhog az ukrajnai folyó vize, hogy aztán zölden kavarogva megnyugodjon a medencében. De nem sokáig,, mert az egyik zúgó szivattyú óránként 13 ezer köbmétert emel át 24 méter magasra és továbbit a rendszerbe. Az irányító köz-' pontot ketten kezelik felváltva. Az emeleten időnként elektromos táblcf villan fel, és mutatja az Észak-Krimi csatorna krasznog- vargyejszki öntözőrendeszerének felépítését. Az elosztópontokból gazdasági csatornák, majd még keskenvoi- '■* úsztatóvályúra em­lékeztető leágazások indulnak tovább. A megbolygatott, fehér tajté-- kot vető víz megnyugszik, majd célhoz érve szinte észrevétlenül beissza a szomjas és gazdag kri­mi föld. (Folytatjuk) _ H alász Ferenc • I. M. Ogurcov térképen szemlélteti az Észak-Krimi csatorna útját.. 9 A szivattyú- állomás tároló- medencéje. (Fotó: Tóth Sándor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom