Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

/ 1976. május 4. • PETŐFI NEPE 9 3 Színpompás seregszemle az országban, a megyében (Folytatás az 1. Oldalról.) meg az V. ötéves terv kulcs- fontosságú első évének, az 1976. évi tervnek a megkezdését. Ele­gendő tapasztalat gyűlt össze a három-négy hónap alatt ahhoz, hogy gondosan ellenőrizhessük a felkészülést, és azt, hogy meny­nyiben biztosítottak a magasabb követelmény elérésének feltéte­lei. A terv előirányzatainak tel­jesítése minden szinten és mun­kahelyen további igényes mun­kát, helytállást követel. Így tud­juk megiszilárdítani eredménye­inket, s fokozatosan megoldani gondjainkat. Az ország vezetése jól tudja — mondotta Pullai Árpád —> hogy az ország „ko­sara”, amiből mindenki egya­ránt, 'munkája arányában vehet, még nem a legteljesebb bjőség kosara. A gondokat a kormány­zat számon tartja. Nem csökke­nő erőfeszítésekkel munkálkodik például a lakáskérdés megoldá­sán, a családalapító fiatalok se­gítésén, az ellátás javításán, az életfeltételek szebbé tételén. Pullai Árpád beszéde követke­ző részében a nemzetközi hely­zetről, az emberiségnek a tartós békére irányuló érdekéről szólva , kiemelte a Szovjetunió Kom­munista Pártjának közelmúlt­ban megtartott XXV. kongresz- szusát, amely — mint mondotta — ismét bebizonyította, hogy a Szovjetunió békepolitikája, a kommunizmust építő hatalmas . ország társadalmi, gazdasági, külpolitikai sikere, törekvése, terve közvetlenül érinti a Föld népeinek sorsát. ' — Mi adhatja céljaink eléré­séhez a legjobb biztosítékot? Mindenek előtt közös erőnk, a szolidaritás hatalmas ereje, amely a hagyományos munkásösszefo- "gás mellett mind szélesebb tö­megeket fog át, ösztönöz a tár­sadalmi haladásra és a béke vé­delmére. A győzelembe vetett hit. minden május elsején meg­újul, megszilárdul bennünk, ami­kor arra gondolunk, hogy az el­ső május elsejétől napjainkig milyen dicső utat járt be a nem­zetközig munkásosztály, s áldoza­tai, megpróbáltatásai, . harcai árán a világ formálója lett — fe. jezte be ünnepi beszédét Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. A beszédet követően, a park­ban felállított Színpadon kulturá­lis műsort,tartottak, majd a vá­ros és a környék dolgozói egész napos majálison szórakoztak. Felvonulás Baján Ragyogó, tavaszi napsütésben került sor Baján is május elseje 9 A vízpartra csalogatta a jő idő a tőserdéi kirándulókat. megünneplésére. A felvonulók végeláthatatlan menetét a mun­kásmozgalom helyi veteránjai nyitották meg. Az ünnepi menet egyik színpompás, tarka jelene­te volt, amikor a diákok, a legki­sebbektől a főiskolásokig halad­tak el. őket követték a bajai ipa­ri üzemek, vállalatok munkásai, a kereskedelem, -az élelmiszer- ipar, a vasút, a posta, a városi tanács, a kórház, a szövetkezetek és intézmények dolgozói, ötletes dekorációk, zászlók, transzparen­sek, feliratok hirdették a nem­zetközi munkásosztály összefo­gását, erejét. A bajai járásban . ugyancsak valamennyi községben megemlé­keztek május elsejéről, felvonu­lást tartottak, ünnepi gyűléseken vettek részt. Érsekcsanádon pél­dául járási ifjúsági találkozót tartottak ezen a napon. » Ezrek a kalocsai városkertben Május elsején ünnepi zászló­díszbe öltözött Kalocsa, az ezer­éves város is. A parkok és terek megszépülve köszöntötték az első igazán tavaszi napot, s már a kora délelőtti órákban megindult az emberek áradata a közkedvelt városkert felé. A gyönyörű kör­nyezetben levő szabadtéri szín­padon tartottak ünnepi nagygyű­lést, amelyen részt vett többek között Miklós János, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja is. A nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepének je­lentőségét Csáti Lajos, a városi szakmaközi bizottság titkára -méltatta, akinek beszéde után kulturális műsor szórakoztatta a nagy számú érdeklődőt. Délután vidám hangulatú majálissal foly­tatódott az ünnep, amely a késő esti órákig tartott. Dunavecsén is felvonulást ren­deztek, s a nagyközség dolgozói 9 Baján az óvodások és kisiskolások magyarruhás tánccsoportja ara­tott nagy sikert. • Kalocsán az ünnep alkalmából adták át a sütőipari vállalat új üzemrészét is. • Kiskunfélegyházán, a parkerdőben az Egyesült Lenin Tsz citera- zenekara szórakoztatta az érdeklődőket. előtt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott ün­nepi beszédet, amelyet kulturális és sportműsor követett. Szakmá- ron Boza József, a járási pártbi­zottság első titkára volt az ünnepi szónok. Az új művelődési házban tartott nagygyűlést követően a fiatalok vették birtokba a lé- ' tesítményt. Hartán az ünnepi megemlékezést követően a Duna partján'tartottak hangulatos ma­jálist. Munkás-paraszt találkozó Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán a május elsejei ünnepség pénteken este az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál kezdődött: a vállalat dolgozói ekkor vették át a ve­zérigazgató dicsérő oklevelét. Ugyanakkor megvalósult a mun­kások régi vágya is: új, korszerű és kényelmes, 20 millió forint értékű, szociális' célokat szolgáló létesítményt adtak át. A szombati események színhe­lye a Szegedi út melletti park­erdő volt. Délelőtt 10 órakor Cseh László, a Hazafias Nép­front Városi elnöke üdvözölte itt a csaknem tízezres tömeget.- A köszöntőt munkás—paraszt- ta­lálkozó, sportbemutató és kultu­rális műsor követte. Nagy sikert aratott az Egyesült Lenin Tsz asszonykórusa és citerazenekara, valamint a Vegyipari Gépgyár ifjúsági irodalmi színpadának műsora. Délután a város isko­láinak játékos sportvetélkedőjét, tornagyakorlatát tapsolták végig az érdeklődők. Parkerdő Halason, lovasverseny Zeneszó ébresztette május 1-én Kiskunhalas lakóit. A MAV-ze- nekar pattogó indulókat játszva vonult végig a város utcáin. Dél­előtt több ezer kiskunhalasi ke­reste fel az úgynevezett Török­erdőt, amelyet a város üzemei, vállalatai 600 ezer forint értékű társadalmi munkával kiránduló­erdővé alakítottak át. A kirán­duló központot Hajdú Béláné, a szakszervezetek szakmaközi bi­zottságának titkára adta át a vá­9 Tiszakécskén az iskolások az 9 Félegyháziak ünnepség színhelyére vonulnak. a majálison 9 A garai felvonulók között ott láthattuk a székely népviseletbe öltözött asszonyokat is. ros lakóinak, majd Tánczos Sán­dor, a városi tanács elnöke ok­leveleket nyújtott át azoknak a vállalati kollektíváknak, amelyek a legeredményesebben tevékeny­kedtek ebben a munkában. Dél­után a legnagyobb vonzóerőt aX. nemzetközi lovasverseny jelen­tette, a kiskunhalasiak itt talál­ták meg a szórakozásukat. Jánoshalmán nagygyűléssel kezdődött május 1-e megünnep­lése. A szónok Búza Dezső, a járási pártbizottság első titkára, emlékezett meg a béke, a munka ünnepéről, majd néptánccsopor­tok, pol-beat együttesek szóra­koztatták a több mint háromezer főnyi közönséget. Délután vidám majális volt a községben. Jászszentlászlón sportpályát avattak, ahol egész napos sport- és kulturális műsor szórakoztatta az érdeklődőket, a lakosságot. A kiskunhalasi járás minden köz­ségében vidám majálison ünne­peltek a dolgozók. Majális a kiskőrösi sportpályán A ‘május elsejei ünnepségek során a kiskőrösi járásban is több új létesítményt adtak át rendeltetésének. Többek között Kaskantyún negyedmillió forin­tos • költséggel felépített tűzoltó­szertárat avattak, Kiskőrös- Ökördiben a külterületen lakók ellátását szolgáló, jól felszerelt vegyesbolt nyílt meg, Soltvad­kert-Selymesen pedig tanyai klubot vett használatba a kör­nyék lakossága. Megyénk legfiatalabb városá­ban, Kiskőrösön, az idei május elsejét a sportpályán rendezték meg. A tavalyi, jól szervezett fel­vonulást most az üzemek és ter- — melőszövetkezetek dolgozóinak színes és hangulatos majálisa váltotta fel, Sokan, így a Toldi Szakszövetkezet tagjai is, a ha­gyományokhoz ragaczkodva együtt mentek ki a sportpályára azt követően, hogy a szövetke­zet székházában közösen' emlé­keztek meg a munka nemzetkö­zi ünnepéről. Az alkalmi szabadtéri színpad előtt is igen sokan gyűltek össze — itt került ugyanis sor az egy éve alakult kiskőrösi szlovák népdalkor és citerazenekar *első, nyilvános bemutatkozására. ; A nemzetiségi népviseletbe öltözött, régi szlovák dalokat megszólal­tató énekes asszonyok és kísére­tük ugyanúgy nagy tapsot ka­pott, mint a műsor második ré­szének szereplői, az akasztói Rö­pülj Páva népdalkör tagjai. A tudósításokat írta: Csapai Lajos, Gál Sándor, Gémes Gábor, Kutasi Fe­renc, Pavlovits Miklós és Szabó Ferenci A fényképek: Pásztor Zoltán, Tóth Sán­dor, Szabó Ferenc felvételei Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia tagválasztó és tisztújító közgyű­lése. A sorrendben 136. évi közgyűlés ünnepélyes megnyitá-‘ sán részt vett és az elnökségben foglalt helyet LázárGyörgy, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a kormány elnök- helyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke és óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Szabó Imre, és Szentágothai János, az Akadé­mia alelnökei, Köpeczi Béla és Láng István főtitkárhelyette­sek. Részt vett az ülésen a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos főhatóságok számos vezetője. Az Akadémia tagjain kívül jelentős számban vettek részt a köz-, gyűlésen a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői, a szellemi műhelyek munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Erdey-Grúz Ti­bor nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket, majd megnyitó elő­adásában áttekintést adott a leg­utóbbi három év alatt végzett, tevékenységről. Mint mondotta, az utóbbi há­rom év hazai és nemzetközi vi­szonylatban egyaránt emlékeze­tes volt. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa mélyreszántóan ele­mezte a társadalmi haladás ér­dekében országszerte folyó tevé­kenységet, és ennek alapján ki­dolgozta a következő évek poli­tikájának fő vonósait. A világpo­litikában a Helsinkiben magas szinten megvalósult nemzetközi konferencia a békét és az együtt­működést szolgálta. A sokirányú, szerteágazó és sokrétűen összeszövődő nemzet­közi kölcsönhatások befolyásol­ták a múlt évben a hazai tudo­mányos életet, s ennek részese­ként az Akadémiát is. Az Akadémia szerepéről szocia­lista társadalmunkban a követ­kezőket mondotta: Társadalmunk elvárja, hogy az Akadémia saját intézményeiben végzett kutatásokkal, valamint a tudományos kutatások országos irányításában és összehangolásá­ban való részvételével segítse elő a természet és a társadalom moz­gástörvényeinek megismerését. továbbá ezek felhasználásával já­ruljon hozzá a szocializmus anya­gi. valamint kulturális feltételei-, nek megvalósításához, és ezzel az. emberek éleiének jobbá és szeb­bé tételéhez. Továbbra is vegyen részt. az. Akadémia a szocialista művelt­ségi koncepció kialakításában, valamint a közoktatás távlati fejlesztésének előkészítésében. Hallassa szavát a népgazdaság nagyobb jelentőségű kérdései­ben, erősítse tevékenységét a kutatómunka hatékonyságának növelésében, alkotóképes tudo­mányos utánpótlás nevelésében, ä rendelkezésre álló erőforrások optimális elosztásának és kiak- názásásnak kidolgozásában — hangsúlyozta megnyitó beszédé­ben Erdey-Grúz Tibor. Ezután Márta Ferenc ismertet­te főtitkári beszámolóját. Bevezetőben kijelentette, hogy tudománypolitikai elveink egyik legfonlosab kérdése a tudomány szocialista társadalmunkban be- Iöltött szerepének helyes értel­mezése, és az irányítás erre épü­lő gyakorlata. Hangsúlyozta, hogy mind a konkrét gazdasági kuta­tásoknak, min'd az alapvető tör­vényszerűségeket vizsgáló kuta­tásoknak egyaránt fontos szere­pe van, hiszen az. utóbbiak ta­pasztalatai is a legtöbb esetben igen jól hasznosíthatók a gyakor­latban. A kutatásokról megállapította: az extenzív fejlesztés helyébe az intenzív fejlesztésre való törek­vés lépett. A nemzetközi mun­kamegosztás lehetőségeinek na­gyobb mértékű igénybe vétele is alapvető érdekünk. Az intenzív fejlesztés fontos eleme a szellemi kapacitás munkafeltételeinek ja­vítása, ezek között a ' technikai felszerelés fokozása. Az eredmé­nyességet jó szervezéssel is elő kell segíteni — hangsúlyozta expozéjában a főtitkár. Ezután Lázár György üdvö­zölte' a közgyűlést az MSZMP Központi Bizottsága és a, Mi­nisztertanács nevében. — A tudomány és a politika jó együttműködésének immár hosszú ideje tartós — lényegében töretlen — fejlődése, és eredmé­nyeink a legszorosabb kapcsolat­ban vannak, összefüggnek pár­tunk csaknem két évtizede kö­vetett irányvonalával, azzal a politikával, (amelynek követke­zetes folytatását határozta el az MSZMP tavaly megtartott kong­resszusa' — mondotta Lázár György. Az elmúlt időszak eredményei­ről szólva megállapította: nőtt a gyakorlatban közvetlenül hasz­nosítható kutatási eredmények, s általában a népgazdasági célokat szolgáló tudományos vizsgálódá­sok aránya. Nemzetközi mércével. mérve jelentős eredmények születtek például a gyógyszerkutatásban, a növénynemesítésben, a fehérje­kutatásban, a geológiai kutatá­sokban és az ország ásványva- gyonának feltárásában. A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott szavait kö­vetően Fülöp József akadémikus, tartotta meg Ásványi nyers­anyagszükségletünk alakulása és kielégítésének forrásai című elő­adását. A következő napokon a tudo­mányos osztályok üléseznek, az egyes előadásokat vita követi. Jelentősnek ígérkezik — a töb­bi között — Ortutay Gyula be­számolója a néprajzi kutatás feladatairól és eredményeiről, Berend T. Iván Gazdaság-mű- veltség-társadalomtudomány cí­mű beszámolója. Petrányi Gyula Az emberen véglett tudományos kutatás etikája című előadása, valamint Az immunológia idő­szerű kérdései című beszámoló­sorozat. A közgyűlésen kijelölik és meg­vitatják azokat a legfontosabb tennivalókat,. amelyek a soron következő esztendőkben a ma­gyar tudomány élenjáró képvi­selőire várnak. A közgyűlés utolsó két napján, csütörtökön és pénteken zárt ülésen megválasztják az Akadé­mia új tagjait és tisztségviselőit. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom