Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
1976. május 21. ® PETŐFI NÉPE • 5 A gyerekek és a televízió STATISZTIKÁK tanúsítják, hogy gyerekekből áll a tévé leghűségesebb közönsége. A tévénézők többmilliós táborából másfél milliós a gyereksereg. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy a gyerekek a legszigorúbb kritikusok, akik ha unalmasnak, érdektelennek látják a műsort, köny- nyedén otthagyják a képernyőt. Életkortól függően természeteden más és más az igény. De az igazi művészetre minden korosztály érzékeny. Nem vélétlen,.hoev a legsikeresebb és legszínvonalasabb gyermekműsoroknak nagyon sok .felnőtt nézője akad. Gondolunk itt a „Fabula”- a '„Pengető” sorozatára, vagy a klasszikussá lett „Keménykalap és krumpliorr” című Alfonso filmre, a „Palacsintás király”-ra. S ugyanígy az alsóbb korosztályok is élvezik a nagyoknak szánt gyermekműsort — ha az igazi értékeket közvetít. A másfél millió gyerek naponta egy-másfél órát tölt á.televízió előtt. Ez lehet sok is, lehet kevés is. Attól függően, hogy a tévéné- zés-az egyéb elfoglaltságok, a tanulás, a játék, a mozgás kiegészí- • tője-e vagy helyette ul a képernyő elé á gyerék. Tizennégy-tizenhat éves korig a tévé. rendkívül nagy szerenet játszik a fejlődő értelmű gyerek életében. Oj ismereteket szerez, információkat fogad be, szórakozik, művelődik, alakul-formáló- dik ízlése, világnézete, jelleme a tévében látottak hatására. Minél szerényebb környezetben élő gyerekről van szó, annál naevobb ez a hatás. Hiszen, aki távol él a várostól, a színházak, a tárlatok, a hangversenyek világától, s az egyéb kulturálódási lehetőségei is szerények, annak mindezt kizárólagosan a televízió közvetíti. S épp e na "•—>-> intenzív hatás az oka, hogy a gyermekműsorok szerzőit, készítőit még nagyobb felelősség terheli, mint az egyéb műsorok alkotóit. Hiszen elindítói, megalapozói lehetnek soksok leendő felnőtt érdeklődésének. S mivel művészetre leginkább művészettel lehet nevelni, olvasásra jó művekkel ösztönözni, a zene szeretetére a zenével -— a tévének a legszínvonalasabb művekkel kell gyermekeinket megismertetnie. S e téren a televíziónak óriásiak a lehetőségei. . Nemcsak a művet tudjá hanggal és képpél közvetíteni, de elemezni, törvényszerűségét megmutatni is módjában áll. SOKAT BESZÉLÜNK mosta-, nában á munkás—paraszt gyermekek műveltségi Szintiének emeléséről. A családokban meglevő kulturális különb^^k kentéséről. Mi sem kézenfekvőbb — mint hogy e munkában éppen a gverekek révén, a nekik készült okos, kulturált, de ugyanakkor Hirdetőoszlopok Lodzban — a város ezer pontján — úgynevezett plakátbemuta- ió helyeket jelöltek ki. A régi, kiszolgált hirdetőoszlopokat szoborkompozíciókra hasonlító „többfunkciós szegmensekkel” váltják fel, amelyeket — az szórakoztató műsorok közvetítésével kapcsolódjék be a televízió. Kapjon részt a gyerek a művészetek legjavából, állítsunk eléjük példaképeket, neveljük őket hazafiságra, .az alkotó, munka szeretetére. De nem elég, a pasz- szív szemlélődés. Az igazán tó műsorok aktivitásra serkentenek, kedvcsinálók. A szó legszorosabb értelmében arra ösztönzik a gyereket, hogy kedvet kapjon valamilyen hasznos, értékes tevékenység folytatására. Énekeljen, táncoljon, mondjon verset vagy játsszon bábszínházát. Tanulmányaihoz vagy a tévében látottakhoz maga is keressen új ismeretet adó élményt — olvasmányt, filmet, zenét. Kísérletezzen, játsz- szon a szavakkal, a számokkal. A jó gyermekműsornak — legyen az bármilyen játékos, kalandos cselekményű, vagv bő humorú — valamiképpen didaktikusnak kell lennie. Mondanivalóját úgy kell . megválogatnia, hogy neveljen, tanítson,. élménvt adjon. Akár azzal, ho«v közvet- ve-közvetlenüí ■ ismeretet nyújt, tanulságot szolgáltat, akár úgy, hogy valamilyen emberi, társadalmi- viszonyt, tulajdonságot tár fel, részletez, s úgy is,' hogy a Iá- tóttá k-hallottak továbbgondolására készteti a gyereket. • Az idén első ízben gyűlték ösz- sze tanácskozásra Kőszegen a televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek alkotói -í.. írók. , .rendezők. dramaturgok, operatőrök, s a kritikusok. A kőszegi gyerekekkel együtt nézték végiig á legjobb műsorokból készült válogatást. A székek recsegése, a lábak kalimpálása vagy a feszült csend, s á felszabadult nevetés adott tájékoztatást a kis nézők elfogulatlan véleményéről. A TÉVÉ Gyermekosztályának két rovata közül az egyik a kisdobosok és úttörők közvetlen nevelésével, a gyerekek társadalmi életével foglalkozik. Itt készülnek az aktuális, az ismeretterjesztő és sportműsorok. Itt szerkesztik a kisiskolások képes folyóiratát. a Papírsárkányt, a Tízen Túliak Társaságát, a Legvünk barátok sorozatadásait va «w a Perpetuum mobile-t, a everekek“ népszerű tudományos havi- műsorát. A másik rovat a művészetről szóló és művészeti jellegű műsorokat — a Zsebtévé. a Fabula, a Pengető, a Varázsolló. a Játsszunk bábszínházát, a Ki játszik ilyet, a Cimbora egyes adásait — s önálló filmeket is készít. Ezúttal . áz esztóHv-i nevelést szolgáló munkákból választották ki a filmszemle 18 filmjét, k rn>"- sorok erényeiből — hibáiból levont tanulságokkal remélhetőleg még jobbak lesznek a tévé wer- mekműsorai. K. M. alkonya adott helytől és szükségletektől függően — negyvenféleképper) lehet variálni. Egy ilyen szegmens egyidejűleg lehet plakátbemutató fal és villamosmegálló védő- teteje. Súlya kicsi, s így aránylag könnyen szállítható egyik helyről a másikra. BÜSZKESÉGÜK: A MŰVELŐDÉSI HÁZ Beköltöztek Szakmáron A kalocsai járásban, Szakmáron áll a legújabb községi művelődési ház. És gyöhyörű. Fehér falai tágas, 180 személyes színháztermet és meghitt klubhelyiségeket, könyvtárt rejtenek. Illetve dehogyis rejtenek, hiszen minden nyitott. Itt .várja tagjait a bélyeggyűjtő-, természetjáró- és pingálószakkör, a népdalkor és az ifjúsági klub. Rövidesen a mozivetítések közönsége is ide tér be, hogy megismerkedjen az új filmekkel. Nem panaszkodhatnak, igazán bőviben van hely. Megalakulhat a nyugdíjasok régóta igényelt klubja, végleges otthonra találhat az irodalmi színnad és a bábszakkör. Fény, világosság és tisztaság mindenütt, kényelmes bútorzat. Közvetlen a szomszédságban — néma ellenpontozásul — a régi „kultúrház” húzódik, vagy inkább lapul a földhöz. Az egyetlen terembe vasajtón át vezet az út, a felszakadozott hajópadlókon szálkás, ácsolt dobogó. Az épületet felújítják, és üzemi konyha, étterem kap benne helyet. Igen, nagyon megérdemelte a falu az új létesítményt. Az 1200 lakosú belterület mellett a különböző és jellegzetes szállásokra terjed ki a közművelődési intézmény vonzásköre. Résztelekre, Keserűtelekre, Gombolyagra, öregtényre, Kistényre, Alsóerekre, sőt a kilenc kilométerre levő Felsőerekre is. A május eleji megnyitó ünnepség óta ewebek között képkiállítást rendezték és megszervezték a népdalkörök járási .találkozóját. Ezernél jóval több látogató érkezett rögtön ezekre az eseményekre Ígéretes 0 A község és a környező szállások lakóinak régi álma: az új művelődési ház. a gyermeknapra tervezett egésznapos műsorösszeállítás, az egészségügyi és művészeti témákat egyaránt feldolgozó TIT-előadá- sok sorozata is. ’ A modern szakmán művelődési ház esete tipikusan olyan, mint amire azt szokták mondani, hogv sokáig tartott a vajúdás, de meg-, érte. Már a'z elmúlt évtizedben hozzáláttak az alapozáshoz — amit aztán újra el kellett végezni — de különböző pénzügyi és építőipari okok miatt csak az idén avathatták fel a létesítményt. Gajai János igazgató szerint legalább kétmillió forint értékű társadalmi munka tetézte meg a költségvetést. Jól jött a Petőfi Tsz évi 50 ezer forintos hozzájárulása, a közös gazdaság dolgozóinak, s'egyáltalán a község lakosainak segítése, ami nélkül még ma sem lenne tető az épületen. Végül is minden elkészült, igazi közösségi öröm a birtokbavétel, ami nem jelenti azt, hogy a jobb előkészítés ne váltana ki legalább ekkora, vagy mée nagyobb örömet. Igaz, a menetköz- beni bosszúságokat könnyen elfelejti az ember. De ma már csak minden oldalról megalapozott, minél hamarább tető alá hozható beruházásoknak -érdemes nekikezdeni, mert ha természetellenesen elhúzódik az átadási határidő, sok fölösleges kár keletkezik,, sőt olykor kétszer kell el- t végezni ugyanazt a munkát. A gyarapodás jó érzete mellett erre is figyelmeztet a legújabb és legkorszerűbb falüsi művelődési intézmények sorába tartozó épület Szakmáron. Halász Ferenc • A helyi termelő- szövetkezetben és a környékén dolgozó fiatalok az ifjúsági klubban. Gajai János igazgató épp a lemezjátszót kezeli. EGY KITŰNŐ KÖNYVRŐL Erdei Ferenc: Magyar tanyák Aligha van ember hazánkban, -aki a változatos és gazdag életmű ismeretében ne csodálná Erdei Ferenc tudós munkásságának sokoldalúságát- és mélységét; mindazt, amit a közgadász-szociológus, az író és politikus, a tekintélyes közéleti' férfiú annyi sok fáradsággal létrehozott, megalkotott, öt esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig Erdei számtalanszor megfordult Kecskeméten és Bács- Kiskunban; nem egy művéhez e tájon gyűjtött sokféle anyagot, s olyan is van — a Futóhomok —, mely teljes egészében e vidék múltját és történeti fejlődését taglalja,. E cikkünkben összegyűjtött műveinek legújabban megjelent kötetét, a Magyar tanyákat kívánjuk ismertetni. Mint tette azt a Parasztokban, a Magyar faluban, a Város és vidékében és a többi, gondolkodásra, s állásfoglalásra serkentő művében, Erdei ebben a művében is meggyőz bennünket éles kritikai látásáról, komplex történeti szemléletéről, alapos elmélyültségéről -és rendkívüli elemző, öszefog- laló képességéről. Lehétetlen úgy olvasni a szép kiállítású kötet oldalait, hogy ne ragadjon magával bennünket a bennük életre kelő, s erősítő logika, a szavakban, mondatokban kitappintható racionális látás, S az ezt kiegészítő '— gazdagító — líariság. Az Akadémia Kiadó által megjelentetett mű nagy lélegzetű be-' vezető fejezetében a szerző az úgynevezett „tanyakérdés” elemzését és bírálatát adja. A régebbi és sokszor meglehetősen elfogult vagy egyoldalú történetírás szerint a magyar tanyai település- rendszer a török hódoltság következtében kialakult pusztaságon keletkezett. Ez az alapos és sokoldalú, forrásanyagokra alapozott kutatás hiányában elterjedt nézet, felfogás meglehetősen hosszú időn át volt uralkodó; s részben ma is hat: fellelhető még a köztudatban. Holott — ez Erdei egyik sarkalatos tétele — a magyar tanyák megléte sokkal régebbre nyúlik vissza; egészen a honfoglalás időszakáig; sőt, egészen az ősmagyarok vándorlásáig. A tanya — az egykori szállás — mindenkor összefüggött a termeléssel, elsősorban — különösen a nomád időkben — az állattartással. A történeti fejlődés következtében, a társadalmi-gazdasági változásokkal vált később egyre inkább a tanya alkalmi-átmeneti szálláshelyből állandóbb, vagy egészen állandó lakhellyé, a családok otthonává. Megőrizve természetesen mindvégig gazdasá- gitelephely-jellegét. Amilyen ütemben fejlődtek a természeti kultúrák, olyan mértékben és ütemben következett be nagyjából a fokozatos társadalmasodás is. Ami annyit jelent, hogy a régebben egymástól teljesen független tanyák — szállások — az idők során egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyre inkább kölcsönhatásban voltak egymással, a sokszor bizony embertelenül nehéz években, életszakokban. Az emberi sorsok a tanyák világában mindenkor e kapcsolatok, viszonylatok függvényeiként alakultaik. A tudós szerző a tanyarendszer három korszakának elemzésével segít -nekünk- e folyamat alapos megértésében. Megismerjük a mű lapjairól az egyes tanyatipusokat, azok megkülönböztető jegyeivel együtt. A nagy- és kisgazdatanya, a haszonbértanya, valamint a farmtanya és a szórványtanya egyformán szemlélésen tárul elénk az ismertetésben. Ugyanígy a különféle és egyymástól sokban eltérő — tanyás vidékek is életre- kelnek előttünk a könyv egyes fejezeteiben Megtudjuk többek között, hogy szabályszerű tanyás település volt régóta Hódmezővásárhely, ahol a sugárszerű utakmellett helyezkednek el ■ a tanyák.. Elénk tárul a kiskunsági ta- ' nyarendszer ősi településhálózata.' Megértjük a Debrecen környéki elmaradt tanyák lényegét; Megismerjük a különleges tanyákat;' a nyíregyházi bokortanyákat például, vagy a Szarvasi út melletti tömör tanyasorokat. Könyvében a szerző — összefüggésben más műveinek tartalmával, érthetően — kiemelkedően sokat foglalkozik a Bács-Kiskun területén kialakult tanyarendszerrel. Kecskeméttől Kalocsáig, Kiskunhalastól Kunszentmiklósig, sokféle példát vonultat fel a magyar tanyarendszer kialakulásának és fejlődésének elemzésekor. A tanyák világának gazdasági és társadalmi problémáit mindenkor egymással szoros kölcsönhatásban vizsgálja. A tanyapolitikai kérdések felvetésekor hangsúlyozza, hogy ezek lényege; a társadalmi problémák részeként kell kezelni őket. Napjainkban, amikor a- tanya és tanyapolitika szinte állandóan napirenden levő kérdés, különös jelentőséget kap Erdei történelmi és szociológiai-közgazdaisági szempontból egyaránt oly értékes, becses művének ismételt közrebocsátása, közkinccsé tétele. Az alapos változásukban, nagymérvű átalakulásukban is még bizonyára sokáig meglevő tanyák sorsa-éle- te iránt érdeklődők nyilván nagy érdeklődéssel vették — vagy veszik — kézbe Erdei kitűnő könyvét. Varga Mihály Kettős ünnepség volt Kecske- méten, a Petőfi iskola Budai Dezső úttörőcsapatánál. A csapat — mint bizonyára szánton tartjátok —. a megye, és a megyeszékhely egyik legrégibb, harminc esztendeje alakult csapata. Az úttörők az idén felkutatták azokat a felnőtteket, akik ott voltak az. elsők között... Most találkoztak mintegy ötven-hajdani úttörővel, akik közül néhányon most is kapcsolatba maradtak a mozgalommal, felnőtt-.vezétőként.- • Az ünnepségen megjeleni, a ■ köszöntőt is régi úttörő mondta, dr. Székely Tibor, aki iskolaigazgató Budapesten. Ott volt Klingerné. dr. Végh Irén, a csapattanács egykori elnöke, Ováriné Lakos Anikó, és Tóthné Arányi Piroska, akik ebben az iskolában köthették fel a vörös nyakkendőt, és most itt rajvezetők. 9 Az avató szülők felkötik a nyakkendőket. (Tóth Sándor felvételei) 9 Az ünnepség második részében került sor a százkét kisdobos és hetvenhét úttörő avatására. Ezt az „előleget” megtisztelésként kaphatták, hiszen ők nemcsak a mozgalom, hanem a saját születésnapjukat is ünnepelték. Képünkön dr. Neichel László rendőr alezredes mondja a fogafom szövegét az avatás alkalmával. L AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA; Szigethy András.—RAJZGreákovits L 1 TSGK, Leaven TÚLSÁGOSAN !S SVATOS A feladata RjENöKÍvűt/: v/GrÄzzew fredee is, Bízza csak a. professzor. — viszlát ■ ■ OßALEMTA MIENK MÜL Af/Ll/ÓSZOK NAGYOBB. EN6EG/A FORRÁST TM/l- * .. ~ NAK, AMI UÁLÁSZT itffllllKraL Ao bgy aár ívezreDES LEGENDÁRA .-LEGYEM RÉAUS, PROFESSZOR,-legenda HELYEIT KATÓM titkot fogunk FÉLTÜK Út. ^ A MAMMON ELNEOEZESV BATISLKAF EL!MDÚLT ÚTJÁRA, ROGY MEGFEJTSE ATENGERFEJUSR REJTÉLYÉT. Pajtások! Nevezetes és emlékezetes úttörőév az idei, hiszen harminc esztendeje bontottak zászlót hazánkban az első csapatok. Ennek, a harmincadik születésnapnak a. tiszteletére sok értékes felajánlás született a csapatoknál. Az úttörők lelkes ka-, tatómunkávaí kiderítették csapatuk megalakulásának ; 'körül1- ményeit, az akkori, úttörők öröméit, dalait, játékait. Möst;— a megyei úttörőelnök« séggel az élen —' ennek az,' évfordulónak a; jegyében rendeznek május 28-án és 29-én MEGYEI ÜTTÖRÖTAL ALKOZÓT Kecskeméten/. • 'V-. .. A ■ kétnapos eseménysorozatot 28-án, pénteken egyórás térzene nyitja meg. Utána ■ kerül sor a. különböző* kiállítások, megnyitására. Lesz mozgalomtörtérteti, haditechnikai kiállítás; bemutatják a soltvadkerti . kerámia- ■ szakkörön készült.. alkotásokat, ’ az úttörőház történetét ishrter-te- tő anyagot és még sok érdeklő-, désre számottaró’ érdekességet. Tizenegy óra után a kecskeméti csapatok- fogadják majd a vidékről érkezett delegációkat.. (Az úttörőcsapatok már jó előre „felosztották'’ egymás között ezt a feladatot.) Délután kerül sora Széktói Stadionban a díszszemlére, este a tábortűzre. Ha netán megered az eső, a, sportcsarnokban bonyolítják le az- egész bemutatót. Szombaton, május 29-én, ismét az üttörőzenekarok — a ma- darasi, a mélykúti, a kiskunfélegyházi, és a kiskőrösi — köszöntik térzenével a megyeszékhelyen lakókat Ezután kerül sor a város öt. emlékművének megkoszorúzására. A zászlófelvonás az ünnepélyes fogadalomtétel a megyéi pártbizottság székháza előtt, fél tízkor kezdődik. Mindén bizonnyal .ez a mozzanat örökre emlékezetes' marad a több ezer résztvevőnek; úttörőnek,' vezetőnek.. Üzemlátogatás, sportvetélkedő,- követi .'ezt.az eseményt, majd három nemzedék — úttörők, KISZ- fiatalok, és párttagok —, talál-, koznak á' megyei . pártbizottság székházában - délután, - Sor kerül még ászfaltrajzversenyre, • kiváló úttörőégyüttetfek. és szólisták bemutatkozására - a -•■ művelődési központban, 7 valamint ajándékműsorra, amelyet dunántúli úttörők nyújtanak át,:- köszöntőként: - / ’ Az országos találkozóra június 4-én, Budapesten- kerül sor. A megyénket képviselő kiváló úttörőket természetesen ezen a megyei találkozón választják majd meg. Selmeci Katalin