Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

1976. május 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Forgalmi rend a BNV környékén Emlékezik az alapító A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészete és a Budapest Fővárosi Tanács V. B. közlekedési főigazgatósága értesí­ti a gépjármű-tulajdonosokat és -üzemeltetőket, hogy a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár ide­je alatt — május 19-én 12 órától május 28-án reggel 8 óráig — a X. kerület kőbányai vásárterüle­tet övező főútvonalakon és köz­területeken a következő forgalmi rend lép életbe: — A Dobi István út a Fehér úttól a Kerepesi útig teljes hosz- szában egyirányú forgalmú lesz. — A vásár gépjárművel a Ke­repesi út—Örs vezér tér—Fehér út—Dobi'István út útvonalon kö­zelíthető meg. A Kerepesi és Mexikói útról tilos közvetlenül a Dobi István útra behajtani. — A Dobi István útról az el- hajtás csak a Kerepesi úton át történhet. — Gépjárművel csak a kijelölt helyélten szabad várakozni. — Gépjárművel tilos megállni a Kerepesi út mindkét oldalán és az elválasztó s2igeten, valamint a Dobi István úton a Fehér út és a Kerepesi út között. Tilos . várakozni: — Az 1-es kapuval szembeni parkolóhelyen (a kocsicédulával rendelkező gépkocsik kivételével}, — a 2-es kaputól a Fehér út irányában körülbelül 100 méterre (itt van lehetőség az autóbusszal érkezők kiszállására). A vásár körzetének forgalmi rend­jét közúti jelzések is mutatják. A közlekedési hatóságok — a parkolási lehetőségek korlátozottsága miatt — kérik az autótulajdonosokat, hogy a vásárt lehetőlég metróval, vagy au­tóbusszal közelítsék meg. (MTI) — Milyen volt a kezdet? — kérdezem Lovász Gábornétól. -^ — Alkalmazottak, voltunk' mi­kor megkérdezték, hogy belép- néT)k-e a megalakítandó szövet­kezetbe? Válaszoltunk — 1951. április 30-án gyűlést tartottunk. Megalakult a Kecskeméti Fod­rász Szövetkezet. Május elsején már fel is vonultunk. — Milyen volt az akkori divat? — Nagyon hasonlított a mosta­nihoz. Legtöbben a „maximka frizurát kérték. Általában rövid, daueros hajakat csináltunk. — Hogyan kezdtek dolgozni? — Eleinte nehéz volt, meg kel­lett szokni a közösségi életet. Sok olyan fodrász is dolgozott köz­tünk, aki azelőtt tulajdonos volt. vagy főnök. Fizikailag is nehe­zebb volt, mint most, akkor még mi cipeltük a csaknem húszkilós szárító bórát a vendég fejéhez., — Hallottam,—még gyűléseztek is ebben a Nagykőrösi utcai fod­rászatban. — Ó. ha még csak a gyűlések lettek volna! Vacsorákat is ren­deztek, itt szerepelt a szövetkezet irodalmi színpada: egy-egy falu­járás előtt vagy után itt is bemu­tatták a műsort. — Mit játszottak? —I Mindent, az akkori kor di­vatja szerint. Csasztuskákat is. Csorba István, a színész írta ne­künk a darabokat. —/ Mikor kezdődött a szakmai képzés ? — 54—55—56-ban még az or­szágos versenyen is részt vettünk, azután hogy Pestről versenyző kollégák jöttek közénk, átadni ta­pasztalataikat. — Mennyit keresett a szövet­kezetben az első hónapban? — Előbb elmondom, hogy a maszeknál négyszáz forintot kan­tám havonta. Az első hónap utáni fizetéskor 1200 forintot vettem fel. KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Rendelet az adminisztratív- ügyviteli dolgozók idényjellegű foglalkoztatásáról Vállalati művelődési bizottsá­gok megalakítását javasolta a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A SZOT-kezdeményezéssel az Országos Közművelődési Ta­nács elnöksége is egyetértett. Legutóbbi ülésén megállapítot­ta: a munkásmuvelődés követke­zetes fejlesztése gazdasági érdek is, sürgős feladat. Ennek telje­sítését mozdítják elő a vállalati művelődési bizottságok, amelye­ket a minisztériumi és tanácsi irányítású iparvállalatoknál, építőipari-, közlekedési-, hírköz­lési-, kereskedelmi- és élelmi- szeripari vállalatoknál, mezőgaz­dasági üzemeknél, valamint in­tézményeknél hoznak létre. Ezek a bizottságok — amint az irány­elvekben megfogalmazták — se­gítik majd a vállalatok vezeté­sét, gazdasági-társadalmi szer­vezeteit a hatékony művelődési ♦tevékenység kialakításában. Koordinálják a vállalatok okta­tási-, továbbképzési és közmű­velődési tevékenységét. Igye­keznek elérni, hogy' a gazdasági intézkedések, a vállalati közé­let is ösztönözze a művelődést — az aktív művelődést. Fel­adatuk továbbá: meghonosítani az ismeretterjesztés, az' olvasás­ra nevelés, a pihenés, szórako­zás korszerű formáit. A művelődéspolitikai . célok­nak megfelelően — já^asolták az ülésen — az irányelvek hang­súlyozzák a szocialista brigádok, munkásszállások, ingázó dolgo­zók művelődését segítő tenniva­lókat, pontosan írják elő a vál­lalati bizottságok ezirányú fel­adatait. Indokolt lenne a bizott­ság hatáskörét kiterjeszteni a vállalati, szövetkezeti kulturális alapok hasznosításának ellenőr­zésére is. Az Országos Közművelődési Tanács elnöksége felkérte a SZOT elnökségét: a KISZ KB- val, az OKT titkárságával és a Kulturális Minisztériummal együttműködve május 31-ig egé­szítse ki a vállalati művelődési bizottságok működését megha­tározó irányelveket. (MTI) Sajtó- és könvvklubbok Lengyelországban 0 Szép volt ez a huszonöt év, az-összes nehézséggel együtt... — Most az első széknél dolgo­zik. Régebben is így volt? — Igen. Sorshúzással döntöttük el, hogy melyik szék kié legyen. Mellém került a barátnőm, Tóth Pálné, azóta is együtt vagyunk jóban, rosszban. — Mi a legnagyobb előrehala­dás a negyedszázad alatt? — Sok minden van. Először is: minden üzlet korszerűsödött. Má­sodszor: régebben este kilencig tartattunk nyitva, aztán csökken­tették este 7-ig. Tavaly szeptem­bertől szabad szombatunk is van kéthetente. Bevezették a gázt is, a könnyebbséget el sem lehet mondani. — Sok vendégük van? — Tavaly harminckétezer 800 volt. Háromnegyedük törzsven­dég Sokan vidékről járnak be-hozzánk, kéthetente, vagy havon­ta egyszer. — Mi a helyzet az. utánpótlás­sal? — Én tizenöt évig mint megyei szakmunkás-vizsgáztató is dolgoz­tam. Egy csoportban hatvan-het- ven fiatalt vizsgáztattam, ki lehet számítani, mennyi az. Kiváló dolgozó címet is szereztem. — Dolgoznak-e még az alapí­tók? — öt női és két férfifodrász, dolgoznak bizony. Még sokáig szeretnénk ... A Kecskeméti Fodrász Szö­vetkezet fennállásának negyed- százados évfordulója alkalmából május l-én díszközgyűlést tartott. Megemlékeztek az elmúlt 25 év­ről, majd többen hozzászóltak, s Balázs József, a szövetkezet el­nöke aranygyűrűt nyújtott át az alapitó tagoknak, köztük Lo­vász Gábornénak, akivel a fen­ti beszélgetést folytattuk. B. J. A Magyar Közlöny 38. számá-. ban megjelent a belkereskedelmit miniszternek a KPVDSZ-szel és a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsával egyetértésben hozott rendelete az adminisztra­tív-ügyviteli dolgozók idényjelle­gű foglalkoztatásáról. A rendelet szerint az üdülő-, il­letve- gyógyhellyé nyilvánított helységekben, 'valamint Budapest területén a Római-fürdőn, Pün­kösdfürdőn, Csillaghegyen és a Margitszigeten működő élelmi­szer- és vendéglátó üzletek; a Ba­latonnál, a Velencei-tónál és a Duna-kanyarban az üdülő- és gyógyhellyé nyilvánított területe­ken működő élelmiszer-kereske­delmi és vendéglátó vállalatok központjai, önálló egységei és ki- rendeltségei ; az utazási irodák; az idegenforgalmi és üdülőterületek üzlethálózatát ellátó élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok; a | zöldség-gyümölcs- értékesítő szövetkezetek felvásár­lói tevékenységet végző részlegei az idényben mentesülnek a lét­számfelvételi zárlat alól. Az idény — a felvásárlási tevékenység ki­vételével, ahol az illetékes taná­csok határozzák meg az idény kezdetét és befejezését — május 1-től október 31-ig tarthat. Erre az időre az érintett vállalatok, szövetkezetek a rendelet mellék­letében meghatározott 24 féle munkakörbe szükség szerint ve­hetnek fel dolgozókat. A létszámfelvételi zárlattal kap­csolatos ismert rendelet nem sza­bályozta az idényjellegű foglal­koztatást. A kereskedelem egyes területein azonban az idényben ugrásszerűen megnövekvő forga­lom zavartalan lebonyolításához több munkaerőre van szükség. A kiegészítő rendelkezés a folyama­tos ellátás, a zavartalan* munka érdekében született. A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy az élelmiszer-kereske­delemben és a vendéglátóiparban az idegenforgalmi és üdülési sze­zon ellátásában érdekelt vállala­tok, szövetkezetek, utazási irodák a meghatározott munkakörökben szerződéses munkaviszonyba szükség szerint vehessenek' fel ügyviteli és adminisztratív dol­gozókat; egyebek között árufor­galmi ügyintézőket, könyvelőkét, számlázókat. kalkulátorokat, gyors- és gépírókat, bérelszámoló­kat. stb. A május 1-től érvényes rende­let kizárólag aj meghatározott idényre menti, fel a létszámzárlat alól az érintett kereskedelmi és vendéglátóiparí vállalatokat, szö­vetkezeteket. (MTI) • Dorogon megépült az ország első hanglemezgyára, ahol már meg­indult a próbaüzem. Képünkön az iker présgépek és szélezök lát­hatók, amelyeken a lemezeket préselik. (MTI-fotó: Hámor Szabolcs ' (elvétele — KS.) • Lengyelország minden nagy, és számos kis városában működik nemzetközi sajtó- és könyvklub. Amellett, hogy a hazai és a kül­földi sajtótermékeket elolvashatják a látogatók, a klubokban rend­szeresen fotó- és festészeti kiállításokat rendeznek, valamint mű­vészekkel, újságírókkal, színészekkel találkozókat tartanak. (P. A. INTERPRESS — TELEFOTÖ KS.) A szuperszonikus gépek zaja Az amerikai hatóságok a szu­perszonikus repülőgépek zajával kapcsolatban elég szigorú zajnor­mákat kívánnak életbe léptetni még ebben az évtizedben. A két szuperszonikus. utasgép, a Con­corde és a TU—144, jól vizsgáz­tak, mert mindkettő zajszintjét el­fogadta a környezetvédelmi szer­vezet. A környezetvédelmi hivatal egyébként a következő normákat szándékozik elfogadtatni a szu­perszonikus gépek megengedett zcjszintjénél: oldal mérésnél re­pülés közben 115 decibel, felszál­lásnál 117 decibel, repülőtér meg­közelítésénél 115 decibel. Tanácstagi csoportot alakíthatnak a községi közös tanácsok Megjelent a Minisztertanács Hivatalának közleménye: a köz­ségi, nagyközségi közös tanács­ba megválasztott tanácstagok csoportot alakíthatnak községük érdekeinek képviseletére. A ta­nácstagi csoport javasláttevg, véleményező, előkészítő, ellenőr­ző és összehangoló tevékenysé­get ellátó testület; tevékenysé­gének lényege a közös tanács és a községi lakosság kapcsolatá­nak elmélyítése, a község köz­életének szervezése. Ennek fon­tos része a társult községek ér­dekeinek képviselete a közös ta­nácsban. A községi tanácsok tanácsta­gi csoportjainak elsődleges fel­adata a lakosság ellátásával és a település fejlesztésével kapcso­latos tevékenység ellenőrzése, a lakosság szervezése a tanácsi feladatok végrehajtására. Ezért helyes, ha a tanácstagi csopor­tok' közreműködnek a jogszabá­lyok, a tanácsi rendeletek és ha­tározatok ismertetésében, végre­hajtásának szervezésében és el­lenőrzésében. Javaslataikat a lakosság véleményének ismere­tében, annak felhasználásával alakítják ki. Részt vesznek a községet érintő vizsgálatokban, segítik, véleményezik a szakigaz­gatási szervek munkáját, figye­lemmel kísérik a lakosság ügyei­nek intézését. Véleményt nyil­vánítanak a falugyűlések elé ke­rülő kérdésekben, tevékenyen közreműködnek a gyűlések elő­készítésében és{ lebonyolításában. A két vagy három társköz­séget tömörítő közös tanács köz­ségenként is választhat társadal­mi megbízatású tanácselnök-he-. lyettest, aki képviseleti, szerve­ző, mozgósító tevékenységét a községben végzi. A tanácstagi csoport felada­tainak eredményes ellátása ér­dekében a községet érintő kér­désekben tájékoztatást kérhet a tanácselnöktől, a szakigazgatási szervek vezetőjétől: megbízhatja bármely tagját, hogy a község képviseletében a tanács ülésén felszólaljon: kezdeményezheti a tanács bizottságával közös ellen­őrzés, együttes ülés tartását. A csoport a tanácstagi beszámoló előtt egyezteti, hogy a beszámo­lóban milyen időszefű helyi kér­désekkel célszerű foglalkozni. Sok még a zugpálinkafőző A megyében ez év első negyedében a vám- és pénz­ügyőri szakaszok felderítettek és lefoglaltak 140 pálin­kafőző készüléket, és 2804 liter tilosán főzött pálinkát. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a főzőké­szülékeknél 14, a lefoglalt pálinkánál 21 százalékos csökkenés mutatkozik. Ez a „csökkenés” nem mutatja azonban a valódi helyzetet, ugyanis a tilos pálinkafő­zők újabb és újabb rejtekhelyeket keresnek és találnak, amelyek földerítése, leleplezése nem kis fáradságába kerül a pénzügyőrség dolgozóinak. Szerencsére sem időt, sem fáradságot nem sajnálnak a nyerészkedők, a munka nélkül jövedelemhez jutók tettenérésére, akiktől természetesen nemcsak a készülékeket, gázpalackot, de a kifőzött szeszt is lefoglalják. Visszaesők Egyik hajnalban a kiskőrösi vám- és pénzügyőri szakasz jár­őre Jakabszálláson Kun Józse­fekhez a Petőfi utca 24. számú házba „látogatott”. A kamrahe­lyiségben még égett a gáz a le- pánlókészülék alatt. 'Tagadásra\ aligha gondolhatott Kun József és felesége, de a férj felesége tanácsára a 80 literes műanyag­edényt, amelyben jócskán volt pálinka, feldöntötte. Harminc li­ter folyhatott ki, de még' így is maradt benne 32 liter vegyes gyümölcspálinka. A férj maga­tartása nem zavarta különöseb­ben a pénzügyőröket, mert nem először foglalkoztak velük. Ku­nék ugyanis 1974-ben egy ké­szüléket, 68 liter pálinkát, 1975- ben pedig egy készüléket ádtak át „önként”, arpikor . náluk jár­tak. A lefoglalás most is meg-, történt, a pálinkafőző, a gázpa­lack és a 32 liter pálijrfca a pénzügyőrség tulajdonba ke­rült. A büntetés kiszabása ez­után következik. Nem dolgozik sehol Flaisz Fe­renc Kecel, Bartók Béla utca 18. szám alatti lakos, ám az elmúlt évek során több esetben indí­tottak ellene eljárást tiltott pá­linkafőzés miatt. Az elmúlt év szeptemberében két pálinkafőző­készüléket sógornője, Stenczel Andrásné, Kecel, Eötvös utca 14. szám alatti lakására szállított, és ott rendezte be a „szeszfőz­dét”. Tettenérték, a két készülé­ket és 54 liter pálinkát lefoglal­ták. Mielőtt a szabálysértési el­járás befejeződött volna,- Flaisz ismét megpróbálkozott, ám új­ból rajtaveszett. A két szabály- sértésért 12 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték. ,,Tudatlanok” A közelmúltban egy rendőri ellenőrzés Soltvadkert és Bocsa között megállította Csucsi Jó­zsef, Hernádnémeti, Rákóczi út 49. szám alatti lakos Volga sze­mélygépkocsiját. A csomagtartó­ban tíz műanyagkannában 101 liter pálinkát találták, amelynek származását! Csucsi nem, tudta iga­zolni. Előállításakor azonban be­ismerte, hogy a pálinkát Szent- györgyi János,' Soltvadkert, Pe­tőfi utca 46. szám alatti lakos­tól vásárolta, akivel a kiskun- halasi piacon ismerkedett meg. A pálinkáért 4500 forintot, a mű­anyagkannáért. 200 forintot fi­zetett. Csucsi azzal védekezett, hogy nem volt tudomása arról: ez tilosán főzött pálinka, s , a szeszt rokonai részére vásárol­ta. A vásárlásnál jelen volt fele­sége is, aki — feltehetően vélet­lenül — a Hernádnémeti ÁFÉSZ italboltvezetője. Szentgyörgyi védekezése kissé furcsa volt. A pálinkát egy is­meretlen személy főzte számá-, ra, de azt nem merte értékesíte­ni, ezért örült Csucsi ajánlatá­nak, aki felajánlotta, hogy megveszi a tilosán főzött szeszt. Arról, hogy a vásárló felesége italboltvezető, mondani sem kell, nem tudott. Nem nehéz megtalálni ebben az ügyben az összefüggést. Csucsi Józsefné azért vásárolja fel a tilosán fő­zött pálinkát, mert ehhez ol­csóbban jut hozzá, amelyet az italboltban nyilván hatósági áron mér ki, s így nemcsak a zug­pálinkafőző, de ő, az üzérkedő is jól jár. Harácsolok Vancsura Gábor, Kecel, Üjkút dűlő 117. szám alatti lakos nyolc hold szántón és 1200 négyszögöl szőlőn egyénileg gazdálkodik. Ennek a jövedelme úgy látszik, kevésnek bizonyult a nőtlen fér­fi számára, s ezért rögtön nagy­ban kezdte a pálinkafőzést. Húsz hektoliteres vastartályba cefrét töltött, amely,et két gáz­égőfejjel melegített. Nem volt szerencséje, mert a vám- és pénzügyőrség bajai szakaszának járőre nyitott be hozzá. A főző­készüléken és a két gázpalackon kívül 240 liter alszeszt foglaltak le. Vancsura ezzel a cselekmé­nyével 9784 forinttal akarta megkárosítani a népgazdaságot. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Száz hússertés, 84 anyajuh szaporulatára szerződött Pásztor András, öregcsertő, Tanya 43. szám alatti lakos. Az ÁHV-nak ebből 51 darab 100—120 kilós sertést már leadott, de ez a jö­vedelem nem volt számára elég. Megpróbálkozott a tilos pálinka­főzéssel. A vám- : és pénzügyőr­ség járőre Pásztor Andrásnál 69 liter pálinkát talált. > amelyet /természetesen lefoglaltak. Egy „ismeretlen" személytől vásárolt pálinkafőző - készüléket ez év februárjában Krupják Jó­zsef Akasztó, Deák Ferenc utca 17. szám alatti lakos. Még ab­ban a hónapban 30 liter pálin­kát főzött, de értékesíteni nem tudta, ugyanis a munka befeje­zése után megjelentek a pénz­ügyőrök. A pálinkán kívül még egy légpuskát is találtak nála, amelyet szintén lefoglaltak. A két szabálysértésért kilencezer forint bírságot kell fizetnie. A vám- és pénzügyőrség, a rendőrség és a társadalmi szer­vek »összefogásának eredménye­képpen egyre inkább leleple­ződnek a zugpálinkafőzők, az ilyen pálinkával üzérkedők. Fel­derítésük, a rájuk kiszabott el­rettentő büntetések remélhető­leg egyre inkább visszaszorítják a munka nélkül nagy jövedelem­hez jutó ügyeskedőket. Gémes Gábor ­Koordináló testület a munkásművelődés fejlesztésére PRÓBALEMEZEK DOROGRÓL $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom