Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
—JELENTEM, mindem energia szol . sal Ta tő egység » felmondta y '■A SZOLGÁLATOT JjßtD tudjátok Dől vagyunk * 9 PETŐFI NÉPE • 1976. május 16. ,AZ ŐSZINTE EMBEREK MINDIG ELJÖTTEK” Bátya: az összefogás példája t Tömegtakarmánynak szudáni füvet vet Virág Pál traktoros és Kovács II. János a kecskeméti Kossuth Tsz-ben. KEZDEMÉNYEZTEK, A PÁRTTAGOK Fejlődött a gazdálkodás bólint erre a mondásra a felesége. — Betonoztunk, gödröt temettünk, mikor mi volt. ...S végül elkészült a csatorna... Bemegyünk egy utcafelelőshöz is. Ez amolyan bizalmi állás, megbízatás a községben, a vízműtársulás alakításakor jött létre. Legyen egy ember az utcában, aki tudja hol és mit kell csinálni. A példából is látszik, hogy nemcsak a vízművel kapcsolatos feladatok elvégzésére használható fel a hálózat. Hajós Mihályné az agitációról beszél. — Nem várhatjuk, hogy jönnek Fajszról, meg Dusnokról megcsinálni az utunkat — mondtam az embereknek. Hát jól van, akkor elmegyünk, válaszolták. Aztán meg jöttek hozzám. Ebben az utcában ugyanis sok az özvegyasszony, szinte a fél soron nincs férfi a háznál. Hát velünk mi lesz? — kérdezték. Mi nem bírunk ásni. Aztán meg mit szól majd az elnökünk ? Az térdig sárosán dolgozik, pedig nem is itt lakiki mi meg nem csinálunk semmit? Hogy nézne az ki? így aztán ők locsolták a kész betont.' ’— Hányszor mennek ki naponta ebből az utcából az emberek' a Rákóczira? — Minden arra van, tehát sokszor. — Még egy 'szombat-vasárnap dolgozunk, aztán majd csak őszszel — mondja Jelencsity Miklós. ...A község kiemelt beruházása Részlet a Bátya Községi Tanács jelentéséből: „Az V. ötéves terv során egy kiemelt feladatra kaptunk fedezetet: az 1976-os évben a dobosi rész csapadékvíz elvezetéséhez 200 ezer forintot. Más kiemelt feladatot a terv nem tartalmaz.’" — Ha vállalkozóval készíttetjük el ezt, a munkát, belekerült volna 700—800 ezer forintba is. Még mi kevesebbet is terveztünk az elején, utólag, látván a nagy összefogást, bővítettünk a terveken. , l^gtyg,, dicsősége ,££,•• — mutatva már, .plké^zül.t„étereszekre, . lefektetett, csövekre^üszkén a tanácselnök. Asszonyok, a helyi sajátos délszláv nyelven beszélgetve sétálnak a már elkészült szakaszon; óvatosan kikerülik a szilárduló betonátereszeket, a tanácselnök köszön nekik, ők is üdvözlik. Persze mind ismerik; büszkék is rá. Hogyne lennének azok, mikor Jelencsity Miklós a sajátmaga által stencilezett felhívásokra odaírta: a munkában én is részt veszek... Tartotta a szavát. így lett, emiatt is lett Bátya: az összefogás példája. Ballal József KRESZ-park? em tudom * ’ mennyibe került Kecskeméten, a a ^Czollner téren néhány évvel ezelőtt kialakított IfRESZ-park, de minden bizonynyal több százezer forintba. Az ott végzett társadalmi munka értéke megközelítette a félmillió forintot, ezen túl a berendezések — táblák, jelzők, lámpák és az azokat működtető automata — ugyancsak százezrekkel mérhető. Az általános iskolások közlekedési oktatására létesített korszerű, jó és sokáig, sokak által’ igényelt, hiányolt KRESZ-park most mégis kihasználatlanul várja, hogy esetleg ráébrednek az illetékesek' arra, hogy van és esetleg fel is keresik az iskolák tanulói a pú-. lyát. Mert jelenleg az a helyzet, hogy csupán a Czollner téri iskola tanulói használják — rendeltetésszerűen, ahogyan mondani szokás. gaz, használják mások is, de nem arra, amire létrehozták. Délutánonként ugyanis hatalmas labdarúgó-csaták dúlnak itt, nem éppen kisgyerekek részvételével. Kutyafuttatásoknak lehetünk szem- és fültanúi, kerékpárversenyeket bonyolítanak le olyan irammal, hogy öt-hat éveseknek a pályán tartózkodni már- már életveszélyes. Talál azonban az ember más. ennél figyelemre méltóbb jelenségeket is a Czollner téren: motorkerékpárokat bőgetnek sörényes. ifjoncok, s hiába a tiltó tábla, oda behajtanak még személygépkocsikkal is. Tudomásom szerint a város általános iskoláiban mindenütt van egy tanár, aki egyben KRESZ- tiőadó is. Az ő feladatuk volna kivinni a gyerekeket a KRESZ- parkba, ahol a gyakorlatban sokkal könnyebben sajátítanák el a közlekedési ismereteket, mint esetleg a tanteremben könyvből, rajzból, elbeszélésből. Hiszen éppen ezért készült a KRESZ-park. z iskoláknak feladatuk ezen túl, hogy ütemtervet készítsenek a park használatára. Ar. ra, hogy melyik napon melyik iskola tanulói mennek a pályára. Néhány hét múlva vége a tanításnak, de a tavaszi ütemterv még nem készült el. Nincs szükség nagy jóstehetségre annak kimondásához, hogy már nem is lesz belőle semmi. Az újságok sajnos naponta kénytelenek hirt adni közlekedési gyermekbalesetekről. Arról most ne beszéljünk, hogy az esetek hány százalékában vétkes a gép- járművezető és hányban a gyerek. Az mindenesetre vitathatatlan, hogy ha az iskolai tanulók jobban ismerik a közlekedés szabályait, törvényeit, kisebb a valószínűsége a baleseteknek. . Ha mégis megtörténik, akkor jönnek a nagy kérdések: miért nem oktatják a KRESZ-t az iskolákban, miért nem ^nevelnek a szülők, a pedagógusok, a társadalom stb. A z iskolákban igenis oktat- ** ják a közlekedési ismereteket. Pontosabban szólva oktatni kellene. De mit szóljon az ember akkor, ha több százezer forintért kialakított pálya kihasználatlanul várja a jobb napokat, az illetékesek ébredését és azt, hogy valóban rendeltetésének megfelelően használják. Mert egyelőre kérdés, hogy KRESZ- park van a Czollner téren, vagy kutyafuttató? Labdarúgópálya., vagy népliget? Azt kellene elérni, hogy a park ne csak az ottani iskola szívügye legyen. Ez olyan nehéz? — dorgál — é X Síi M3SÉ Ismét kiváló szövetkezet Kecskemét legrégebbi közös gazdasága, az 1948-ban alapított Kossuth Tsz. Azóta, hogy a szomszédos Alkotmány Termelőszövetkezettel 1971-ben ösz- szefcgctí.i éj a ménteleki tsz által hozott veszteséget megfelelő gazdálkodással eltüntette, második alkalommal kapja meg ezt a magas kitüntetést. A ROBORNE REPÜLOGÉP'AUYAHAOÓT STRATÉGIAI OKOKESl A FLORIDAI partoktól észak-Afrika felé/R&ir/'rorX’*. _ A HADIHAJÓ a kubai PARTOKTÓL NÉHÁNY szák Kilometer mm ne a Bermuda, Puerto Rico és Florida által határolt Részén HALAD ÁG Ml ÉZ A NÉMA CSEND, REZt Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Üjabban a hízott . pulyka iránti külföldi kereslet megnőtt, ezért ebben az évben több ezer 9—11 kilogrammos, hízott pulykát szállítunk a feldolgozó üzemnek. . r :i Egy évtizeddel ezelőtt még 28-t 30 féle szántóföldi és kertészeti növényt termesztettünk. Az észszerű szakosodásnak, a különböző munkafolyamatok gépesítésének ez hátráltatója volt. Akadtak a közös gazdaságban olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy a Kossuth Tsz-ben abba kell hagyni a zöldségtermesatést, mert nin- ' csen öntözési lehetőség. Németh 1 Tamás elvtárs azonban úgy véle- f kadett, hogy a megyeszékhely > szomszédságában ilyesmiről szó sém lehet, még anyagi áldozatok [ árán is fenn kell tartani. Szövetkezetünk i tagja lett a TOMATO- COOP" paradicsomtermesztő társulásnak. de a rossz talajadottsag miatt a rendszer által megkövetelt összefüggő nagy földtáblákat nem tudta kialakítani...Ennek el-.., lenére a zöldségkertészelbeh"> a' r paradicsom továbbra ; isu fö-i jter-mo méknek számit a sárgarépa és a dinnye melett. Kecskemét húsellátásának javítására a Kossuth Tsz néhány éve vágóhidat es húsüzemet nyílott. Az állami támogatást felhasználva a feldolgozót továbbfejleszti , és évente 25 ezer sertés vágású- r ra teszi alkalmassá. Az „alap- n anyagot.” eddig túlnyomórészt a t háztáji gazdaságok, valamint a - társnagyüzemek sertéshizlaldáiból >> szerezte be, újabban a Kossuth 1 Tsz közös sertéstelepének létesíté- • se is megkezdődött. Ennek célja, . hogy állandóan több ezer vágásra kész sertés legyen tartalékban, ha a társgazdaságok szállításait v Valami akadályozza. A feldolgo- zó üzem ugyanis nem várhat. A Kossuth Termelőszövetkezet több ezer hektáros területén, Ballószögön, Ménteleken, Belső- nyírben több száz tanya van. Megfelelő adottság a háztáji gaz- ■* dálkodásra. Talvaly 237 tehenet tartottak a Kossuth Tsz tagjai a háztájiban, s mivel a pártszervezet javaslatára a közös gazdaság jelentős segítséget nyújtott ehhez, az idén tovább emelkedett a tehéntartás. A pártszervezet javasolta ugyanis, hogy vemhes üszőt és tenyészsertést adjon a tsz- gazdáknak a szövetkezet. A jobb takarmányellátás érdekében a tsz | az alapszabályban meghatározott 1 háztáji területen kívül külön ta- karmányföldet is juttat azoknak a, szövetkezeti gazdáknak, akik vállalják a tehéntartással, vala- » mint a sertéshizlalással járó fára- 4 dozást. Négy esztendővel ezelőtt 1 miU Hó 270 ezer forint értékű volt á ■. háztáji gazdaságok árutermelése. Amióta a pártalapszervezet és a tsz gazdasági vezetősége összehangolta a háztáji támogatásának a módját, azóta megsokszorozódott. Tavaly 13 millió 200 ezer forint értékű vágóállatot, tejet és más háztáji terméket értékesítettek a tsz tagjai. Ennek az ered- ménye többek között, hogy a sző- '' vetkezeti vágóhíd termelésében nem volt fennakadás, s 1975-ben jj?" a tervezettnél magasabb, 30 mii- lió forint árbevétele lett a hús- feldolgozó üzemnek. A kiváló szövetkezet cím elnyeréséért indult országos ver- senyben az elérhető pontszámok 0v között a háztáji gazdaság termelésének segítése is latba esett. A y kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet párttagjai és pártonki- jé vüli dolgozói a nagyüzemi gaz- . dálkodás állandó fejlesztése mel- ... lett, a háztáji termelést továbbra is szorgalmazzák. # A jobb oldali képen: a kétszázezer forintot a dobosi lakosok több százezer forint értékű társadalmi munkával pótolták ki. Mire e sorok megjelennek, nem okoz gondot a csapadék, hiszen a csatornázás kész. (Szilágyi Mihály felvételei) AZ ÖCEÁN TITKA fantasztikus képregény IRTA: Szigethy András — RAJZ: GreskovitsL A Kossuth Tsz előrehaladása nem volt könnyű. A megyeszékhely határának kedvezőtlen ta- lajadottsóga —I, a Kossuth Tsz 3636 hektár földjének ^átlagosan 7 az aranykorona-értéke —, valamint a szélsőséges éghajlat, a gyakori aszály néhezíti a gazdálkodást. Tavaly júniusban a balló- szögi szövetkezettel is egyesült, de további gyarapodását az Egyetértés- Szakszövetkezet jelentős adósságának a kiegyenlítése sem tudta megakadályozni. A Kossuth Tsz az országos versenyben nemcsak két évvel ezelőtt, hanem tavaly is magas pontszámot szerzett. Kollár Tibor 1957 óta dolgozik a termelőszövetkezetben, és 1964- tql kezdve titkára a pártalapszer- vezetnek. Részese annak a nagy munkának, amelyet a tsz párttagsága a pártonkívüliekkel együtt a termelés fejlesztése érdekében kifejtett. — A megyeszékhely közelsége a termelés szerkezetének a meghatározását, a gazdálkodás irányát is, befolyásolja — mondotta a titkár. Pártszervezetünk jóval a kprmánypyQgr.am megjelenése előtt, még 1971-ben javasolta, hogy fejlesszük a szarvasmarhatenyésztést és teremtsük meg a városellátó tehenészetet, öt esztendővel- ezelőtt félszáznál alig több tehén volt a közös telepünkön. Tavaly 275 volt az állomány, s ez év végére 300 lesz. Az átlagos tejhozam még nem érte el a 3 ezer litert, de a legjobb úton halad errefelé.. Megkezdődött ugyanis a fajtaátalakító keresztezés. Inszeminátort foglalkoztat a szövetkezet, aki , az állatorvos irányításával végzi a felelősségteljes munkát. Az Alfa Laval fejőberendezéssel felszerelt tehenészetbe a szaporulatból a legjobb tejtermelő egyedeket állítjuk be. Jelenleg is nagy mennyiségű tejet szállítunk a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének. Paksi József, aki régóta tagja pártalapszervezetünknek, évekkel ezelőtt a baromfitelep korszerűsítését javasolta. Ez időközben megvalósult. Üjabban ugyancsak az ő serkentésére vezettük be a baromfitelepen a ketreces tartást, ezzel a módszerrel kétszer annyi tójóbaromfit lehet elhelyezni ugyanakkora területen. így vált a közös állattenyésztésnek másik jelentős ágazatává néhány esztendő alatt a tyúk és a nagy testű baromfi, a pulyka tenyésztése. Szövetkezetünk évente ’ 40—50 ezer pecsenyepulykát ad át a 9 Ebben az évben 25 hektáron termeszt paradicsomot a Kecskeméti Konzervgyárnak, valamint a Zöldségtermesztési Kutató Intézetnek vetőmagnak a Kossuth Tsz. Képünkön Bán Istvánná nyugdíjas tsz-tag pa- lántázza a paradicsomot. A legendát az öregek terjesztik: három tesvér három falut alapított. A legidősebb: Bátyát — a középső, akit Miskának hívtak: Miskét — a harmadik, akit Dusánnak neveztek: Dusnokot. A bökkenő csak az, hogy a három közül kettő délszláv, a harmadik szlovák nemzetiségű község. De a legenda ettől még szép. Például Bátya. A hetvenes népszámlálás szerint háromezer- huszonnégyen laktak a faluban. Jelenleg csak 2800—2900-an. A fiatal házasok a kalocsai lakótelepre költöznek; a közeli járási székhely iparának „elszívó” na- tása -nagy. Ami a nemzetiségeket illeti: a népszámláláskor ha- tan-heten vallották magukat rácnak. bunyevácnak. A sajátos délszláv nyelvet mégis a lakosság fele beszéli, az öregek mind. A fiatalok értik ugyan a nagy- mamák-nagy papák hozzájuk intézett szavait, de válaszolni csak magyarul tudnak. Régebben előfordult az is. hogy az iskolába menő gyerekek először magyarul tanultak meg. Ma már nincs ilyen. Bátya másról híres, nem a nemzetiségeiről. Az összefogásról, ami a közösség előtt álló célok megvalósításáért megnyilvánul. S bizonyít. Kaptak kétszázezret... — A kalocsai járási hivatal a község vízelvezetési gondjainak enyhítésére 200 ezer forintot adott. Ez az összeg tényleg csak „enyhíti”, de megoldani nem tudja a problémát. Gondolkozni kezdtünk, hol építsünk csatornát — meséli az előzményeket Jelencsity Miklós, a községi tanács elnöke. — A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a dobosi részen levő Rákóczi útnak a csatornázását kell elkészíteni. A javaslatot a tanácsülés is elfogadta. Azzal a kikötéssel, hogy az érintett lakosság társa9 „Én is csak örülök, mint mindenki, hogy szépül a falu” — Prager István. 9 „Az őszinte emberek mindig eljöttek” — Jéló Lajos. Sg\&r~£N TUDOM halál^^^ÁRomSLÖí - Bk BEN. Érthetetlen elektronikus AZONNAL HIVŐ A \ KÖZPONTOT. A dalmi munkában segít — kétszázezer forintért nem akadt volna vállalat, amelyik akár kivonult volna, összehívtuk az embereket, gyűlést tartottunk. Elmondtuk, hogy itt a nagy lehetőség, megépülhetne a vízelvezetés. A Rákóczi út mélyebben fekszik, mint’ a csatlakozó utcák, rossz időben minden csapadék oda folyt, elviselhetetlenül nehézzé téve a közlekedést. Jó százan lehettünk ott ezen a gyűlésen, elmondtuk mit szeretnénk. Amikor befejezük, felállt Anisity József. Azt mondta; „a nagy lehetőséget nem szabad elszalasztani”. Vida István hasonlóan nyilatkozott. Megszavaztuk, mindenki négy nap társadalmi munkát vállalt. ... Szombat-vasárnap dolgoztak... — Odaültem az írógéphez, befűztem a stencilpapirt és szöve- geztem egy felhívást, azt mindenkinek kiküldtük. Az utcafelelősök meg minden házba bekopogtak, mozgósították az embereket. Először március 20-án dolgoztunk, azóta is minden szombat-vasárnap. A községi KISZ-szervezet nem dobosi részen lakó tagjai is vállaltak a IX. kongresszus tiszteletére egy napot. Mert ez \a dobosi rész örökös téma. Nagy forgalmú helyi út, a Rákóczi a KPM kezelésében. Munkába, boltba, orvoshoz ezen járnak a lakosok. Űgyhogy emiatt is lelkesedtek az emberek... Míjr a helyszínen beszélgetünk a tanácselnökkel. Ráköszön egy férfi. — Jéló Lajos, sokat dolgozott ő is — mondja az elnök. — Az őszinte emberek mindig eljöttek "■— mosolyog kerékpárjáról éppen leszállva Jéló Lajos. — Akiknek nem mindegy hogy milyen körülmények között élnek. — Nehéz munka volt? — Egy ötvenöt éves embernek? — kérdez vissza. — Miért lett volna az? Ami súlyosabb darab volt, azt négyen emeltük. Präger István á Zrínyi utcában lakik, négy felajánlott napját már ledolgozta. — Én is csak örülök, mint mindenki, hogy megszépül a falu. — A kerítés mögül ■ nagyot 9 „Odaültem az írógéphez, befűztem a stencilpapírt és szövegeztem egy felhívást” — Jelencsity Miklós tanácselnök.
