Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Kecskeméten rendezik meg a II. országos környezetvédelmi Kecskeméti célok 1976—1980 3 • Üj gőzülőkazánokat építenek Kiskunhalason, a megye egyetlen mészkőtégla-gyá- g rában. Segítségükkel kétszeresére nő a termelés és eléri majd a napi ötvenezer téglát. Újabb kereskedelmi dolgozók munkaideje csökkent •A belkereskedelmi miniszter az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ-szel egyetértésben módosította a munkaidő-csök­kentéssel kapcsolatos 1974. évi rendelkezését. I A korábbi rendeletben meg­határozták, hogy milyen munka­körben dolgozók foglalkoztatha­tók heti 56 órás munkaidőben. Köztük voltak az üdülőhelye­ken. valamint Budapest terüle­tén Pünkösdfürdőn, Csillaghe­gyen, Római-fürdőn a kereske­delem és a vendéglátóipar for­galomtól függő állományú dol­gozói. karbantartói, hálózati ad­minisztrátorai és beosztott köny­velői is. A mostani rendelkezés lényege, hogy ezentúl az ő tör­vényes munkaidejük is heti 44 óra lett. A rendelkezés több ezer dol­gozót érint. (MTI) XXXI. évf. 115. szám Ára: 90 fillér 1976, május 16. vasárnap VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJELEK! A7. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tanácskozást A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Környe­zetvédelmi Tanács és Bács-Kis­kun megye Tanácsa május 19- én és 20-án Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában rendezi meg a II. országos kör­nyezetvédelmi tanácskozási. A nagy jelentőségű rendezvény kezdete előtt, délelőtt 9 órákor Hazánk környezetvédelme cím­mel kiállítás megnyitására kerül sor a megyei művelődési köz­pont előcsarnokában. A környe­zetvédelmi tanácskozás 10 óra­kor veszi kezdetéi Horváth Ist­ván. a megyei pártbizottság első titkára üdvözlő szavaival. A meg­nyitó beszédet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront fő­titkára mondja, majd előadá­sok következnek. Bondor Jó­zsef építési és városfejlesztő-! miniszter az emberi ' környezet védelméről szóló törvény végre­hajtásának állami és társadalmi feladatait ismerteti. S. Hcgcrlus László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára ugyan­csak e feladatokat elemzi majd a társadalmi és tömegszerveze­tek tevékenységének tükrében. A környezetvédelem Bács-Kis­kun megyei eredményeiről és tennivalóiról dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tart elő­adást. Délután hozzászólásokra kerül sqr. A másnapi program a Kis­kunsági Nemzeti Parkról készí­tett színes vetítettképes előadás­sal kezdődik, majd tanulmányi kirándulásra indulnak a részt­vevők a nemzeti park neveze­tességeinek megtekintésére. GYENGE TERMOKEPESSEGU TALAJON BÚCSÚ AZ ÓVÓNŐKÉPZŐTŐL Ballagó főiskolások A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben részben már lezajlot­tak. illetve ezután következnek a hagyofnányosan ünnepi balla­gások. . Szombaton százkét leendő óvó­nő vett búcsút kétéves tanulás után a kecskeméti „alma mater”- töl. A lányok menete a tavasz- szal átadott, új kollégiumtól in­dult. majd végigjárták a felső­fokú intézet folyosóit, térmeit és elköszöntek tanáraiktól, valamint az utánuk következő évfolyamtól. Ugyancsak tegnap - ballagtak a kecskeméti műszaki főiskolások. A nappali tagozaton kétszáztíz fiatal végez az automatika, szá- mitógéptechnikai, gyártástechno­lógus. szerszámkészítő, műanyag­feldolgozó és más szakokon. A bajai tanítóképző intézet 66 pedagógusjelöltet búcsúztat jövő szombaton. A Duna parti város másik felsőfokú oktatási intéz­ményében, a Budapesti Műszaki Egyetem helyi vízgazdálkodási főiskolai karán 120-an fejezik be tanulmányaikat a levelezőta­gozatosokkal együtt. A szokásos ''ballagásoktól eltérően itt a jú­nius végi államvizsgák után tar­tanak ünnepséget az ifjú vízgaz­dálkodási üzemmérnökök. Május 28-án a megyeszékhelyen műkö­dő Kodály Zoltán ZeneDeda°ó- giai Intézet rendezi meg első év­záró ünnepségét a világ külön­böző részeiből összesereglejtt hall­gatóinak. . A fiatalok a vizsgaidőszak, majd az államvizsgák próbái előtt állnak, hogy aztán' az óvo­dákban, iskolákban és a külön­böző ipari, mezőgazdasági mun­kahelyeken bizonyítsák felké-, szükségüket a mindennapi élet­ben. H. F. Újságcikk címében az em­berek általában nem szerelik a szamokat, de a legtöbbször az élőbeszédben is unalma­sak. „Száraz számok" csu-- pán, szokták mondani az előadók, szinte bocsánatkérő- leg, amikor adatok felsorolá­sára kényszerülnek. Ha most mégis' egy sokjegyű szám ke­rült a vasárnapi vezércikk élére, ez nem a szerkesztői figyelmetlenség, vagy elnézés következménye. Csakis ezzel a Jmeghökkentőén nagy szám­mal lehet kifejezni azt a tár­sadalmi tevékenységet, ame­lyet Bács-Kiskun megye la­kossága, dolgozó népe végzett a IV. ötéves terv időszaká­ban. Lehetne bűvészkedni, zsong­lőrködni a számokkal, és fel­sorolni, hogy ebből az ősz- szegből hányezer lakás, óvo- da, milyen hosszú út és jár­da, hány sportpálya, vagy or­vosi rendelő épülhet, vagy épülhetett volna. Némi utána­járással az is kiderülne, hány százezer munkaórát jelent mindez. Talán elnézi nekünk az olvasó, hogy nem leszünk ennyire precízek — s netán unalmasak. Ismerjük a mil­liók helységenkénti megosz­lását is, tudjuk, hogy Kecske­mét 80, Tiszakécske nagyköz­ség 44 (!), Kalocsa lakossága 17,5, Kerekegyháza 18,7, Kun- fehértó 6,5 a kicsiny Felső- szentiván 11,4, Kunpeszér 5, Úszód pedig több mint 3 mil­lió forint társadalmi munka értékét mondhatja magáénak. Azt is tudjuk, hogy a je­lentős összefogóinak köszön­hető újabb ötezer óvodáskorú gyermek elhelyezése a terv­időszak alatt e népszerű és nélkülözhetetlen gyermekin­tézményben. (Némelyik hely­ségünkben már az óvodai igények teljes kielégítésével dicsekedhetnek, de a 75,4 szá- zalékos megyei átlag sem mondható rossznak a koráb- ' biakhoz képest.) Lám, akarva-akaratlan a számok „nyelvéhez" kell J fo­lyamodnunk, hogy tudassuk örömünket, az előrehaladás nagyszerű tényeit. A tényeket, melyeket olykor elfeledtetnek a napi gondok, az egyéni sé­relmek és elégedetlehségek, a , bosszantó elmaradások, de amelyeket mégis jobban a tudatunkba kell vésnünk a Magas színvonalú gazdálkodás Ismét kiváló az akasztói Béke Szakszövet­kezet. Kiemelkedő helyezést ért el a mező- gazdasági nagyüzemek országos versenyé­ben, és 1973 óta már harmadik alkalommal kapja meg a magas kitüntetést. Gazdálkodá­sa példa arra, hogy a kedvezőtlen termő­helyi adottság sem természeti csapás, ha jó vezetéssel, magas színvonalú irányítással pá­rosul. Még nincs, tíz esztendeje, hogy az év végi zárszámadáskor egy­millió forintnál nagyobb veszle­0 Az „újszü­löttek". • Buri Józsefivé és László Anna a .frissen keit . vadkacsákat számolja és rakja a szállító­kartonba. teljesség és reális látás érde­dében. A 844 millió rengeteg ka­pavágást, lapátemelést, tég­lahordást, malterozást, faül­tetést, csatornaásást, parko­sítást, járdaépítést és egyéb köznapi munkát jelent. Ott, helyben, a lakóhely közvet­len közelében, de sok eset­ben a nagyobb közösség ér­dekében is, amikor orvosi rendelőre, autóbuszváróra, tüzoltószertárra, vagy éppen gázcseretelepre volt szüksége a lakosságnak. De atra is egyre több pél­da van már — ösztönözni, buzdítani kell rá az érdekel­teket —, hogy a társadalmi segítség szellemi értékeit is megbecsülik és „forintosit- ják". Ki tagadná például a tervező, a műszaki rajzoló, a számításokat végző szakembe­rek munkájának fontosságát a létesítmények megvalósítá­sánál? Egyre nagyobb szere­pe van a 'földmunkákban a gépeknek, a nagyobb szabá­sú építkezéseknél- a vállala­tok, gazdaságok támogatásá­nak, a kollektívák összefogá­sával végzett társadalmi te­vékenységnek. Még korántsincs kiaknázva minden lehetőség, amely a fiatalok igényeire építve, a kulturált szórakozást és pihe­nést szolgáló közösségi léte­sítmények megvalósítását se­gíti elő. Az ilyen megmozdu­lások szervezése, felkarolása, a fiatalos lendület és lelkese­dés eddig is tapasztalt nagy hatóerejét állítja a közös cé­lok szolgálatába. Növekszik az igény falun és városon a lakóhely közelében létreho­zott sportolást, testedzést, pi­hentető mozgást elősegítő ki- sebb-nagyobb létesítmények, pályák, sportligetek kocogó­helyek iránt is. Szép és ne­mes , célokat szolgál az „egy üzem — egy iskola” mozga­lom, a tanyavitlamositás és más hasonló közhasznú meg­mozdulás is. Tavaly az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke 337 fo­rint volt a megyében, azaz 193 millió forint. Ez az összeg 14 millióval kevesebb, mint a megelőző évben. Ügy hírlik, hogy az országos első, s netán második helyünket is kényte- \ lenek leszünk átengedni a jobban nekilendülő megyék­nek. Tanulni, tapasztalni persze nem szégyen. Még ak­kor sem, ha nemrég tőlünk vették a példát. S valójában nem is a versenyről van itt szó, hanem a közösségi érté­kek gyarapításáról,' aminek egyik fontos és nélkülözhetet­len eszközé immár a társa­dalmi munka. ■ Becsüljük meg hát értéké­nek és rangjának megfelelő­en. T. P. séget mutatott a mérleg az akasztói szövetkezetben. Másik vezetőséget választott a tagság. Olyat, amefyiknek az irányítá­sával a szövetkezeti gazdák ké­pesek voltak arra, hogy 1975- ben már 9,2 millió forintos nye­resége legyen a közös gazdaság­iak. Szakszerű talajerőpótlás­sal megnövelték a szántóföld termőképességét. 1974-ben 27,8 mázsa búza termett a szakszö­vetkezet közösen művelt föld­jén hektáronként, tavaly pedig 36,4 mázsa. Vetekedett a bács­kai földek búzatermésével az átlagosan 8,1 aranykorona-érté­kű akasztói szántóterület. A Béke Szakszövetkezetben az adottságoknak leginkább meg­felelő juhászatot fejlesztik. Né­hány év múlva hatezer anyaju­hot tartanak gépesített juhtele- pen. Saját tapasztalataik fel- használásával a szövetkezet 1 szakemberei maguk dolgozzák ki a korszerű tartási módot. Az akasztói gazdaságnál nem sokkal 'jobb a földje a kiskun­félegyházi Vörös' Csillag Terme­lőszövetkezetnek. amely ugyan­csak harmadszor kapja' meg a kiváló kitüntetést. Itt is a szak­szerű gazdálkodás a nyitja az eddigi jó eredményeknek. Az 1949-ben alakult szövetkezetben 1961 óta rendszeresen vezetik a különböző termelési ágak telje­sítményét.' A növénytermesztés másfél évtized alatt csupán két évben nem tudta túlszárnyalni az üzemtervben előirányzott ér­téket, és 1975-ig összesen 35 mil­lióval teimelt többet. A Vörös Csillag Tsz szántó­földjén a III. ötéves terv ide­jén 20 mázsa volt á búza ter­mésátlaga, a legutóbbi öt esz­tendőben 35 mázsa. Az árpater­més a két tervidőszak alatt 19- iőI 34 mázsára, a cukorrépa 285- ről 444 mázsára emelkedett hek­táronként. A közös gazdaság a kormányprogram meghirdetése után fogott hozzá a cukorrépa termesztéséhez. Nagy teljesítmé­nyű gépeket "vásárolt, és a bá­bolnai rendszerhez társulva eb­ben az évben 323 hektáron ipar- szerűen termeszti a cukor alap­anyagát. A szövetkezetben ápolják az állatenyésztés kiskunfélegyházi hagyományait. A közös gazda­ság pecsenyecsirkét és évente 40 ezer hízott libát ad át a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­latnak. Újabban vadkacsa te­nyésztésére is vállalkozott. A Vörös Csillag Tsz több ezer fű­zött vadkacsát exportál a MA­VAD kereskedelmi vállalat köz­vetítésével. K. A. m 9 Dobos Sándor né él Tóth Kálmánné a keltetőgépbe helyest a kacsatojásokat. (Tóth Sándor felvételé) ■■■■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom