Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

1976. május 21. ® PETŐFI NÉPE • 5 A gyerekek és a televízió STATISZTIKÁK tanúsítják, hogy gyerekekből áll a tévé leg­hűségesebb közönsége. A tévéné­zők többmilliós táborából másfél milliós a gyereksereg. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy a gyerekek a legszigorúbb kritiku­sok, akik ha unalmasnak, érdek­telennek látják a műsort, köny- nyedén otthagyják a képernyőt. Életkortól függően természete­den más és más az igény. De az igazi művészetre minden korosz­tály érzékeny. Nem vélétlen,.hoev a legsikeresebb és legszínvonala­sabb gyermekműsoroknak na­gyon sok .felnőtt nézője akad. Gondolunk itt a „Fabula”- a '„Pen­gető” sorozatára, vagy a klasszi­kussá lett „Keménykalap és krumpliorr” című Alfonso film­re, a „Palacsintás király”-ra. S ugyanígy az alsóbb korosztályok is élvezik a nagyoknak szánt gyermekműsort — ha az igazi ér­tékeket közvetít. A másfél millió gyerek napon­ta egy-másfél órát tölt á.televízió előtt. Ez lehet sok is, lehet kevés is. Attól függően, hogy a tévéné- zés-az egyéb elfoglaltságok, a ta­nulás, a játék, a mozgás kiegészí- • tője-e vagy helyette ul a képer­nyő elé á gyerék. Tizennégy-tizenhat éves korig a tévé. rendkívül nagy szerenet játszik a fejlődő értelmű gyerek életében. Oj ismereteket szerez, információkat fogad be, szórako­zik, művelődik, alakul-formáló- dik ízlése, világnézete, jelleme a tévében látottak hatására. Minél szerényebb környezetben élő gye­rekről van szó, annál naevobb ez a hatás. Hiszen, aki távol él a vá­rostól, a színházak, a tárlatok, a hangversenyek világától, s az egyéb kulturálódási lehetőségei is szerények, annak mindezt kizá­rólagosan a televízió közvetíti. S épp e na "•—>-> intenzív hatás az oka, hogy a gyermekműsorok szerzőit, készítőit még nagyobb felelősség terheli, mint az egyéb műsorok alkotóit. Hiszen elindí­tói, megalapozói lehetnek sok­sok leendő felnőtt érdeklődésé­nek. S mivel művészetre legin­kább művészettel lehet nevelni, olvasásra jó művekkel ösztönöz­ni, a zene szeretetére a zenével -— a tévének a legszínvonalasabb művekkel kell gyermekeinket megismertetnie. S e téren a tele­víziónak óriásiak a lehetőségei. . Nemcsak a művet tudjá hanggal és képpél közvetíteni, de elemez­ni, törvényszerűségét megmutat­ni is módjában áll. SOKAT BESZÉLÜNK mosta-, nában á munkás—paraszt gyer­mekek műveltségi Szintiének emeléséről. A családokban meg­levő kulturális különb^^k kentéséről. Mi sem kézenfekvőbb — mint hogy e munkában éppen a gverekek révén, a nekik készült okos, kulturált, de ugyanakkor Hirdetőoszlopok Lodzban — a város ezer pont­ján — úgynevezett plakátbemuta- ió helyeket jelöltek ki. A régi, kiszolgált hirdetőoszlopokat szo­borkompozíciókra hasonlító „többfunkciós szegmensekkel” váltják fel, amelyeket — az szórakoztató műsorok közvetíté­sével kapcsolódjék be a televízió. Kapjon részt a gyerek a művé­szetek legjavából, állítsunk elé­jük példaképeket, neveljük őket hazafiságra, .az alkotó, munka szeretetére. De nem elég, a pasz- szív szemlélődés. Az igazán tó műsorok aktivitásra serkentenek, kedvcsinálók. A szó legszorosabb értelmében arra ösztönzik a gye­reket, hogy kedvet kapjon vala­milyen hasznos, értékes tevékeny­ség folytatására. Énekeljen, tán­coljon, mondjon verset vagy játsszon bábszínházát. Tanulmá­nyaihoz vagy a tévében látottak­hoz maga is keressen új ismere­tet adó élményt — olvasmányt, filmet, zenét. Kísérletezzen, játsz- szon a szavakkal, a számokkal. A jó gyermekműsornak — le­gyen az bármilyen játékos, ka­landos cselekményű, vagv bő hu­morú — valamiképpen didakti­kusnak kell lennie. Mondaniva­lóját úgy kell . megválogatnia, hogy neveljen, tanítson,. élménvt adjon. Akár azzal, ho«v közvet- ve-közvetlenüí ■ ismeretet nyújt, tanulságot szolgáltat, akár úgy, hogy valamilyen emberi, társa­dalmi- viszonyt, tulajdonságot tár fel, részletez, s úgy is,' hogy a Iá- tóttá k-hallottak továbbgondolá­sára készteti a gyereket. • Az idén első ízben gyűlték ösz- sze tanácskozásra Kőszegen a te­levíziós gyermekműsorok és gyer­mekfilmek alkotói -í.. írók. , .ren­dezők. dramaturgok, operatőrök, s a kritikusok. A kőszegi gyere­kekkel együtt nézték végiig á leg­jobb műsorokból készült váloga­tást. A székek recsegése, a lábak kalimpálása vagy a feszült csend, s á felszabadult nevetés adott tá­jékoztatást a kis nézők elfogulat­lan véleményéről. A TÉVÉ Gyermekosztályának két rovata közül az egyik a kis­dobosok és úttörők közvetlen ne­velésével, a gyerekek társadalmi életével foglalkozik. Itt készül­nek az aktuális, az ismeretter­jesztő és sportműsorok. Itt szer­kesztik a kisiskolások képes fo­lyóiratát. a Papírsárkányt, a Tí­zen Túliak Társaságát, a Legvünk barátok sorozatadásait va «w a Perpetuum mobile-t, a everekek“ népszerű tudományos havi- mű­sorát. A másik rovat a művészet­ről szóló és művészeti jellegű műsorokat — a Zsebtévé. a Fa­bula, a Pengető, a Varázsolló. a Játsszunk bábszínházát, a Ki ját­szik ilyet, a Cimbora egyes adá­sait — s önálló filmeket is ké­szít. Ezúttal . áz esztóHv-i nevelést szolgáló munkákból választották ki a filmszemle 18 filmjét, k rn>"- sorok erényeiből — hibáiból le­vont tanulságokkal remélhetőleg még jobbak lesznek a tévé wer- mekműsorai. K. M. alkonya adott helytől és szükségletektől függően — negyvenféleképper) lehet variálni. Egy ilyen szegmens egyidejűleg lehet plakátbemuta­tó fal és villamosmegálló védő- teteje. Súlya kicsi, s így arány­lag könnyen szállítható egyik hely­ről a másikra. BÜSZKESÉGÜK: A MŰVELŐDÉSI HÁZ Beköltöztek Szakmáron A kalocsai járásban, Szakmá­ron áll a legújabb községi műve­lődési ház. És gyöhyörű. Fehér falai tágas, 180 személyes szín­háztermet és meghitt klubhelyi­ségeket, könyvtárt rejtenek. Illet­ve dehogyis rejtenek, hiszen min­den nyitott. Itt .várja tagjait a bélyeggyűjtő-, természetjáró- és pingálószakkör, a népdalkor és az ifjúsági klub. Rövidesen a mo­zivetítések közönsége is ide tér be, hogy megismerkedjen az új filmekkel. Nem panaszkodhatnak, igazán bőviben van hely. Meg­alakulhat a nyugdíjasok régóta igényelt klubja, végleges otthon­ra találhat az irodalmi színnad és a bábszakkör. Fény, világos­ság és tisztaság mindenütt, ké­nyelmes bútorzat. Közvetlen a szomszédságban — néma ellenpontozásul — a régi „kultúrház” húzódik, vagy inkább lapul a földhöz. Az egyetlen te­rembe vasajtón át vezet az út, a felszakadozott hajópadlókon szál­kás, ácsolt dobogó. Az épületet felújítják, és üzemi konyha, étte­rem kap benne helyet. Igen, nagyon megérdemelte a falu az új létesítményt. Az 1200 lakosú belterület mellett a külön­böző és jellegzetes szállásokra terjed ki a közművelődési intéz­mény vonzásköre. Résztelekre, Keserűtelekre, Gombolyagra, öregtényre, Kistényre, Alsóerek­re, sőt a kilenc kilométerre levő Felsőerekre is. A május eleji megnyitó ünnepség óta ewebek között képkiállítást rendezték és megszervezték a népdalkörök já­rási .találkozóját. Ezernél jóval több látogató érkezett rögtön ezekre az eseményekre Ígéretes 0 A község és a környező szállások lakóinak régi álma: az új művelődési ház. a gyermeknapra tervezett egész­napos műsorösszeállítás, az egész­ségügyi és művészeti témákat egyaránt feldolgozó TIT-előadá- sok sorozata is. ’ A modern szakmán művelődési ház esete tipikusan olyan, mint amire azt szokták mondani, hogv sokáig tartott a vajúdás, de meg-, érte. Már a'z elmúlt évtizedben hozzáláttak az alapozáshoz — amit aztán újra el kellett végez­ni — de különböző pénzügyi és építőipari okok miatt csak az idén avathatták fel a létesít­ményt. Gajai János igazgató sze­rint legalább kétmillió forint ér­tékű társadalmi munka tetézte meg a költségvetést. Jól jött a Petőfi Tsz évi 50 ezer forintos hozzájárulása, a közös gazdaság dolgozóinak, s'egyáltalán a köz­ség lakosainak segítése, ami nél­kül még ma sem lenne tető az épületen. Végül is minden elkészült, iga­zi közösségi öröm a birtokbavé­tel, ami nem jelenti azt, hogy a jobb előkészítés ne váltana ki legalább ekkora, vagy mée na­gyobb örömet. Igaz, a menetköz- beni bosszúságokat könnyen elfe­lejti az ember. De ma már csak minden oldalról megalapozott, minél hamarább tető alá hozható beruházásoknak -érdemes neki­kezdeni, mert ha természetelle­nesen elhúzódik az átadási ha­táridő, sok fölösleges kár kelet­kezik,, sőt olykor kétszer kell el- t végezni ugyanazt a munkát. A gyarapodás jó érzete mellett erre is figyelmeztet a legújabb és leg­korszerűbb falüsi művelődési in­tézmények sorába tartozó épület Szakmáron. Halász Ferenc • A helyi termelő- szövetkezetben és a környékén dolgozó fiatalok az ifjúsági klubban. Gajai János igazgató épp a lemez­játszót kezeli. EGY KITŰNŐ KÖNYVRŐL Erdei Ferenc: Magyar tanyák Aligha van ember hazánkban, -aki a változatos és gazdag életmű ismeretében ne csodálná Erdei Ferenc tudós munkásságának sok­oldalúságát- és mélységét; mind­azt, amit a közgadász-szociológus, az író és politikus, a tekintélyes közéleti' férfiú annyi sok fárad­sággal létrehozott, megalkotott, öt esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig Erdei számtalanszor meg­fordult Kecskeméten és Bács- Kiskunban; nem egy művéhez e tájon gyűjtött sokféle anyagot, s olyan is van — a Futóhomok —, mely teljes egészében e vidék múltját és történeti fejlődését tag­lalja,. E cikkünkben összegyűjtött műveinek legújabban megjelent kötetét, a Magyar tanyákat kí­vánjuk ismertetni. Mint tette azt a Parasztokban, a Magyar faluban, a Város és vi­dékében és a többi, gondolkodás­ra, s állásfoglalásra serkentő mű­vében, Erdei ebben a művében is meggyőz bennünket éles kritikai látásáról, komplex történeti szem­léletéről, alapos elmélyültségéről -és rendkívüli elemző, öszefog- laló képességéről. Lehétetlen úgy olvasni a szép kiállítású kötet ol­dalait, hogy ne ragadjon magával bennünket a bennük életre kelő, s erősítő logika, a szavakban, mondatokban kitappintható ra­cionális látás, S az ezt kiegészítő '— gazdagító — líariság. Az Akadémia Kiadó által meg­jelentetett mű nagy lélegzetű be-' vezető fejezetében a szerző az úgynevezett „tanyakérdés” elem­zését és bírálatát adja. A régebbi és sokszor meglehetősen elfogult vagy egyoldalú történetírás sze­rint a magyar tanyai település- rendszer a török hódoltság követ­keztében kialakult pusztaságon keletkezett. Ez az alapos és sok­oldalú, forrásanyagokra alapozott kutatás hiányában elterjedt nézet, felfogás meglehetősen hosszú időn át volt uralkodó; s részben ma is hat: fellelhető még a köztudat­ban. Holott — ez Erdei egyik sar­kalatos tétele — a magyar tanyák megléte sokkal régebbre nyúlik vissza; egészen a honfoglalás idő­szakáig; sőt, egészen az ősma­gyarok vándorlásáig. A tanya — az egykori szállás — mindenkor összefüggött a ter­meléssel, elsősorban — különösen a nomád időkben — az állattar­tással. A történeti fejlődés követ­keztében, a társadalmi-gazdasági változásokkal vált később egyre inkább a tanya alkalmi-átmeneti szálláshelyből állandóbb, vagy egészen állandó lakhellyé, a csa­ládok otthonává. Megőrizve ter­mészetesen mindvégig gazdasá- gitelephely-jellegét. Amilyen ütemben fejlődtek a természeti kultúrák, olyan mértékben és ütemben következett be nagyjá­ból a fokozatos társadalmasodás is. Ami annyit jelent, hogy a régebben egymástól teljesen füg­getlen tanyák — szállások — az idők során egyre közelebb kerül­tek egymáshoz, egyre inkább köl­csönhatásban voltak egymással, a sokszor bizony embertelenül ne­héz években, életszakokban. Az emberi sorsok a tanyák világában mindenkor e kapcsolatok, vi­szonylatok függvényeiként alakul­taik. A tudós szerző a tanyarend­szer három korszakának elemzé­sével segít -nekünk- e folyamat alapos megértésében. Megismerjük a mű lapjairól az egyes tanyatipusokat, azok megkülönböztető jegyeivel együtt. A nagy- és kisgazdatanya, a ha­szonbértanya, valamint a farm­tanya és a szórványtanya egyfor­mán szemlélésen tárul elénk az ismertetésben. Ugyanígy a külön­féle és egyymástól sokban el­térő — tanyás vidékek is életre- kelnek előttünk a könyv egyes fejezeteiben Megtudjuk többek között, hogy szabályszerű tanyás település volt régóta Hódmező­vásárhely, ahol a sugárszerű utak­mellett helyezkednek el ■ a ta­nyák.. Elénk tárul a kiskunsági ta- ' nyarendszer ősi településhálózata.' Megértjük a Debrecen környéki elmaradt tanyák lényegét; Meg­ismerjük a különleges tanyákat;' a nyíregyházi bokortanyákat pél­dául, vagy a Szarvasi út melletti tömör tanyasorokat. Könyvében a szerző — össze­függésben más műveinek tartal­mával, érthetően — kiemelkedően sokat foglalkozik a Bács-Kiskun területén kialakult tanyarend­szerrel. Kecskeméttől Kalocsáig, Kiskunhalastól Kunszentmiklósig, sokféle példát vonultat fel a ma­gyar tanyarendszer kialakulásá­nak és fejlődésének elemzésekor. A tanyák világának gazdasági és társadalmi problémáit mindenkor egymással szoros kölcsönhatás­ban vizsgálja. A tanyapolitikai kérdések felvetésekor hangsú­lyozza, hogy ezek lényege; a tár­sadalmi problémák részeként kell kezelni őket. Napjainkban, amikor a- tanya és tanyapolitika szinte állandóan napirenden levő kérdés, különös jelentőséget kap Erdei történelmi és szociológiai-közgazdaisági szem­pontból egyaránt oly értékes, be­cses művének ismételt közrebo­csátása, közkinccsé tétele. Az ala­pos változásukban, nagymérvű át­alakulásukban is még bizonyára sokáig meglevő tanyák sorsa-éle- te iránt érdeklődők nyilván nagy érdeklődéssel vették — vagy ve­szik — kézbe Erdei kitűnő köny­vét. Varga Mihály Kettős ünnepség volt Kecske- méten, a Petőfi iskola Budai De­zső úttörőcsapatánál. A csapat — mint bizonyára szánton tartjátok —. a megye, és a megyeszékhely egyik legrégibb, harminc eszten­deje alakult csapata. Az úttörők az idén felkutatták azokat a fel­nőtteket, akik ott voltak az. elsők között... Most találkoztak mintegy ötven-hajdani úttörővel, akik közül néhányon most is kapcsolatba maradtak a mozga­lommal, felnőtt-.vezétőként.- • Az ünnepségen megjeleni, a ■ köszön­tőt is régi úttörő mondta, dr. Székely Tibor, aki iskolaigazgató Budapesten. Ott volt Klingerné. dr. Végh Irén, a csapattanács egy­kori elnöke, Ováriné Lakos Ani­kó, és Tóthné Arányi Piroska, akik ebben az iskolában köthet­ték fel a vörös nyakkendőt, és most itt rajvezetők. 9 Az avató szülők felkötik a nyakkendőket. (Tóth Sándor felvételei) 9 Az ünnepség második részé­ben került sor a százkét kis­dobos és hetvenhét úttörő avatására. Ezt az „előleget” megtisztelésként kaphatták, hiszen ők nemcsak a mozga­lom, hanem a saját születés­napjukat is ünnepelték. Ké­pünkön dr. Neichel László rendőr alezredes mondja a fogafom szövegét az avatás al­kalmával. L AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA; Szigethy András.—RAJZGreákovits L 1 TSGK, Leaven TÚLSÁGOSAN !S SVATOS A feladata RjENöKÍvűt/: v/GrÄzzew fredee is, Bízza csak a. professzor. — viszlát ■ ■ OßALEMTA MIENK MÜL Af/Ll/ÓSZOK NAGYOBB. EN6EG/A FORRÁST TM/l- * .. ~ NAK, AMI UÁLÁSZT itffllllKraL Ao bgy aár ívezre­DES LEGENDÁRA .-LEGYEM RÉAUS, PROFESSZOR,-legenda HELYEIT KATÓM titkot fogunk FÉLTÜK Út. ^ A MAMMON ELNEOEZESV BATISLKAF EL!MDÚLT ÚTJÁRA, ROGY MEGFEJTSE ATENGERFEJUSR REJTÉLYÉT. Pajtások! Nevezetes és emlé­kezetes úttörőév az idei, hiszen harminc esztendeje bontottak zászlót hazánkban az első csapa­tok. Ennek, a harmincadik szüle­tésnapnak a. tiszteletére sok ér­tékes felajánlás született a csa­patoknál. Az úttörők lelkes ka-, tatómunkávaí kiderítették csa­patuk megalakulásának ; 'körül1- ményeit, az akkori, úttörők örö­méit, dalait, játékait. Möst;— a megyei úttörőelnök« séggel az élen —' ennek az,' év­fordulónak a; jegyében rendeznek május 28-án és 29-én MEGYEI ÜTTÖRÖTAL ALKOZÓT Kecs­keméten/. • 'V-. .. A ■ kétnapos eseménysorozatot 28-án, pénteken egyórás térzene nyitja meg. Utána ■ kerül sor a. különböző* kiállítások, megnyitá­sára. Lesz mozgalomtörtérteti, ha­ditechnikai kiállítás; bemutat­ják a soltvadkerti . kerámia- ■ szakkörön készült.. alkotásokat, ’ az úttörőház történetét ishrter-te- tő anyagot és még sok érdeklő-, désre számottaró’ érdekességet. Tizenegy óra után a kecske­méti csapatok- fogadják majd a vidékről érkezett delegációkat.. (Az úttörőcsapatok már jó előre „felosztották'’ egymás között ezt a feladatot.) Délután kerül sora Széktói Stadionban a díszszemlé­re, este a tábortűzre. Ha netán megered az eső, a, sportcsarnok­ban bonyolítják le az- egész be­mutatót. Szombaton, május 29-én, is­mét az üttörőzenekarok — a ma- darasi, a mélykúti, a kiskunfél­egyházi, és a kiskőrösi — kö­szöntik térzenével a megyeszék­helyen lakókat Ezután kerül sor a város öt. emlékművének meg­koszorúzására. A zászlófelvonás az ünnepélyes fogadalomtétel a megyéi pártbizottság székháza előtt, fél tízkor kezdődik. Min­dén bizonnyal .ez a mozzanat örökre emlékezetes' marad a több ezer résztvevőnek; úttörő­nek,' vezetőnek.. Üzemlátogatás, sportvetélkedő,- követi .'ezt.az eseményt, majd há­rom nemzedék — úttörők, KISZ- fiatalok, és párttagok —, talál-, koznak á' megyei . pártbizottság székházában - délután, - Sor kerül még ászfaltrajzversenyre, • kiváló úttörőégyüttetfek. és szólisták be­mutatkozására - a -•■ művelődési központban, 7 valamint ajándék­műsorra, amelyet dunántúli út­törők nyújtanak át,:- köszöntő­ként: - / ’ ­Az országos találkozóra június 4-én, Budapesten- kerül sor. A megyénket képviselő kiváló út­törőket természetesen ezen a me­gyei találkozón választják majd meg. Selmeci Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom