Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Előretekintés az építőipar távlati feladataira Ülést tartott a megyei tanács AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 101. szám Ára 90 fillér 1976. április 29. csütörtök Május 1-re készül az ország Pullai Árpád a kecskeméti nagygyűlésen A hagyományokhoz illően tartalmas és színes programmal készülnek országszerte a munkás- osztály nagy nemzetközi ünnepének, május elsejének megünneplésére. Budapesten például nagyszabású felvonulással, politikai, kulturális és sportrendezvényekkel köszöntik május elsejét. Pénteken, április 30-án a Parlament előtti Kossuth Lajos téren felvonják a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, ahol május 1-én délben zenés őrségváltás lesz, majd ' térzenével szórakoztatják az ünneplőket Ugyancsak pénteken a gellérthegyi fel- szabadulási emlékműnél felvonják a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Az ünnep előestéjén Tim- mer József, a SZOT titkára ünnepi köszöntőt mond, amely a Kossuth rádióban 17.50-kor, a televízióban pedig 19.15 órakor hangzik el. Este díszkivilágítással fényruhába öltöztetik Buda-- pest nevezetességeit a legfontosabb középületeket Amint korábban már hírt adtunk róla, Kecskeméten az ünnep délelőttjén 10 órakor nagygyűlésre kerül sor, a Katona József parkban (a vasútkertben). A nagygyűlés szónoka Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára lesz. Rossz idő esetén a nagygyűlést a megyei művelődési központban tartják. A demonstrációt követően a városban több helyen majális, kulturális és sporteseményeket tartanak, bemutatókat és kiállításokat tekinthet meg az ünneplő közönség. Tegnap ülésezett a megyei tanács. A dr. Gajdócsi István elnökletével megtartott tanácsülésen, melyen részt vett Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is, a végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva, a következő napirendet tárgyalták meg: Bács-Kiskun megye építőiparának hosszú távú fejlesztési koncepciója (1976—1990). Beszámoló az egészségügyi és szociális bizottság munkájáról. Szóbeli tájékoztató a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1975. évi utóvizsgálatának összefoglalójáról. Bejelentések és interpellációk. A napirend .tárgyalása előtt a megyei tanács elnöke az ügyrendi bizottság jelentése alapján arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a Hetényegyháza és Fülöpháza körzetében megtartott pótválasztáson Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát választották megyei tanácstagnak. A tanácsülés törvényesnek nyilvánította Terbe Dezső megválasztását. Az első napirendi pont előadója Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt, aki az írásos előterjesztést kiegészítő és összefoglaló vitaindítót tartott. A napirend tárgyalásán részt vett Bársony János, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese is. Tokai László vitaindítója Ismét egy nagyon fontos ágazat és tevékenység fejlesztésének hosszú távú tervkoncepcióját tesszük le a testület asztalára, hogy megmérjük múltját és jelenét, - kutassuk jövőjét, meghatározzuk perspektíváját mindnyájunk érdekében. Engedjék meg, hogy a műszaki, közgazdasági alaphangú és beállítottságú fejtegetések előtti bevezeA Fémmunkás kettős ünnepe Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Fémmunkás Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, kecskeméti és kiskunhalasi gyára pedig a Kiváló gyár kitüntetés tulajdonosa lett. Az 1500 dolgozót foglalkoztató kecskeméti gyárban tegnap a kitüntetés átadása kettős ünnepet jelentett. Dr. Seregi György műszaki vezérigazgató-helyettes felavatta azt az új beruházást is, amely lehetővé teszi évente százezer négyzetméternyi könnyű- szerjkezetes csarnok elkészítését. Az országos könnyűszerkezetes program bázisvállalata lett a kecskeméti gyár, s ez az új, 35 millió forintos létesítmény nemcsak a termelés növekedését segíti, hanem mentesíti az itt dolgozókat a nehéz fizikai munkától is. A beruházás megvalósításában — melynek során mintegy 1000 négyzetméternyi új munkaterülettel gazdagodott a' gyár — jelentős részt vállalt és kiváló munkát végzett a Voszhod brigád Sándor István vezetésével. Nem utolsósorban ezért kapták meg a tegnapi ünnepségen a Vállalat kiváló brigádja címet. A gyár dolgozói a múlt esztendőben 400 millió forintos termelési értékét állítottak elő, s a kilenc kiemelt nagyberuházás közül hét megvalósításához járultak hozzá. Kecskeméti, gyártmányokat szállítottak a gyulai húskombinát, a dunaújvárosi hullámpapírgyár építéséhez és részt vettek az olefin-programban is. Megyénkben a Solton épülő rádióadó létrehozásában vállaltak részt. A szovjet szakemberek teljes elismerése fogadta az Uszty- ilimszkbe érkezett gyártmányokat. Ezek sikerét bizonyítja, hogy az idén már 150 millió forintos megrendelést kaptak és most tárgyalnak egy újabb, 100 milliós 0 Sándor István, a Voszhod brigád vezetője, aki kollektívájával együtt nagyon sokat dolgozott az űj beruházás megvalósításán. Megérdemelten kapták meg a Vállalat kiváló brigádja címet. szerződés megkötéséről. Ebben az évben megnövekedett feladatokat kell megoldaniok. Termelési tervük mintegy 40—50 millióval több, mint a tavalyi. Az exportvállalásokon túl különböző szerkézeteket kell gyártaniok a Borsodi Vegyikombinát PVC-gyára, a salgótarjáni síküveggyár, az ózdi kohászati művek és még sok más megrendelő részére. Az eddigi eredmények, a kiváló cím elnyerésében rendkívül nagy szerepe van az erőteljes szocialista brigádmozgalomnak. A tegnapi ünnepségen Gulyás György vezérigazgató elismerően emlékezett a versenyben résztvevőkről s átadta a Voszhod és a Kilián brigádnak a Vállalat kiváló brigádja címet, valamint húsz kollektívának a mozgalom arany-, ezüst-, illetve bronzkoszorús jelvényét. Az 5-Ős, 7-es és a 8-as műhely megérdemelten kapta meg a Kiváló műhely cí• A Kilián György brigád, Virág István vezetésével szintén érdemes lett a Vállalat kiváló brigádja cím viselésére. (Szilágyi Mihály felvételei) met, hatvan dolgozó pedig a Kiváló dolgozó jelvényt. • A vállalat kiskunhalasi gyára hosszú éveki óta jó eredményeket ér el, s ezúttal nyolcadszor kapta meg a kiváló gyár kitüntetést Tavaly, a IV. ötéves terv befejező £vében is sikerrel teljesítették vállalásaikat. Az értékesítési tervüket 3,4 a jövedelmezőségi tervet pedig li százalékkal teljesítették túl. A Kiváló gyár cím elnyerése mellett ketten kapták meg az Építőipar kiváló dolgozója' kitüntetést, 37-en pedig a Kiváló dQl- gozó jelvény tulajdonosai lettek. A Vállalat kiváló brigádja címet nyerte el a Haladás brigád, két kollektíva az arany-, három az ezüst-, öt a bronzkoszorús jelvényt kapta, 19 brigád pedig a szocialista cím viselését érdemelte ki. O. L. tőként röviden szóljak magáról az építőmunkáról, az építőkről. A népgazdaságnak több fontos ágazata van, amelyek összehangolt, együttes jó munkája, arányos fejlesztése nyújthat csak biztosítékot egészséges gazdasági fejlődésünkhöz, a népgazdaság tervszerű, arányos növekedéséhez. Mégsem túlzók, ha azt mondom, hogy ebben az összehangolt és egymásra utalt rendszerben különösen fontos helyet foglal el az építőipar. Ez ad magyarázatot arra, hogy az egész világon — így hazánkban is —, megkülönböztetett megbecsülés és szeretet övezi a jól végzett, becsületes építőmunkát. Mai életünkben is alig van a népgazdaságnak olyan ágazata, amelynek munkája annyira a közérdeklődés és figyelem gyújtópontjában állna, mint az építőiparé. 'S azt hiszem, ez természetes is, hiszen a termelés, a közösségi ellátás bármely területe feladatának ellátásához nem nélkülözheti az építményeket, amelyek működési feltételeit biztosítják, de ugyanezt mondhatjuk el a lakosság minden tagjáról egyénileg is, akiknek szükségük van az építők munkája nyomán létrejövő lakásokra, utakra, közművekre, közintézményekre. A gazdasági fejlődés és az építőipar ikertestvérek. A legszorosabb kölcsönhatásban állnak egymással. Nincs gazdasági fejlődés erős, feladatok megoldására alkalmas építőipar nélkül, de az építőipar sem fejlődhet, ha stagnál, vagy visszafejlődik a gazdaság. Népgazdaságunk a felszabadulás után gyorsan fejlődött, s ehhez folyamatosan kialakította építőszervezeteit. Bács megye dinamikus fejlődése az utóbbi tíz évben“ indult meg. Megyénk történetének legsikeresebb öt évét hagytuk magunk mögött, s az előttünk álló tervidőszak is nagyon tisztes folytatást ígér ez országos átlagot sok területen jelentősen meghaladó fejlődési ütemmel. Egyré inkább érvényre jut a gyakorlatban is az a területfejlesztési politika, hogy az elmaradt területek gyorsabb ütemű fejlesztésével kell a gazdasági és ellátási színvonal-különbségeket mérsékelni. A pénzforrások növekedése azonban a tényleges fejlődési lehetőségnek csak egyik eleme. Kitüntetett vállalatok, munkabrigádok és mezőgazdasági szövetkezetek A szocialista munkaver seny- >en tavaly élért kiemelkedő ;azdasági eredményeik alapján i mezőgazdasági és élelmezés- Igyi miniszter számos vállalatot, ntézetet, mezőgazdasági szövet- ezetet és társulást, valamint socialists brigádot tüntetett ki iájus elseje alkalmából. Bács-Kiskun megyében Kiváló vállalat címet és oklevelet érdemelt ki a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a Vető- magfelügyelőség. Kiváló szövetkezet címet és oklevelet kapott a csávolyi Egyesülés, az érsekcsanádi Búzakalász, a foktői Béke, a hartai Erdei Ferenc, Tsz, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet, a kelebiai Rákóczi Csillaga, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a kiskunhalasi Vörös Szikra, a kunfehértói Előre, a kunpeszéri Parasztbecsület, a nagybaracskai Haladás Tsz, a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet, a szalkszentmártoni Petőfi (Folytatás a 2. oldaton.) Hogyan tud lépést tartani építőiparunk kapacitása a növekvő beruházási igényekkel? Hogyan lehet a mai közgazdasági környezetben az országos átlagot meghaladó növekedési ütemet megvalósítani építőipari szervezeteinknél? Hogyan tudunk túljutni azon a kialakult helyzeten, amelyben megyénk fejlődési ütemét ma már nem a beruházási pénzforrások, hanem építőipari kapacitásunk határolja be? Mindezek olyan égetően aktuális kérdések, amelyekre sok országos és megyei szakember bevonásával, több testületi vélemény figyelembevételével igyekeztünk választ keresni, s ennek alapján meghalna már természetesnek tartjuk, hogy a jóval fejlettebb technológiával készülő házgyári lakóépületek egymás után gombamódra nőnek ki a földből. Hosz- szú távú fejlesztési koncepciónknak nem célja, hogy prognosztizálja a műszaki fejlődés várható alakulását, de számol annak hatásával. Fő feladatunknak tekintettük, hogy felmérjük az igények várható alakulását és meghatározzuk azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az építőipar ' teljesítőképessége meg tudjon felelni a vele szemben támasztott követelményeknek. 0 A résztvevők egy csoportja. tározni legfontosabb teendőinket. Az építőipar 15 éves fejlődését előrevetíteni csak megközelítő pontossággal lehet. Elegendő arra utalni, hogy 15 évvel ezelőtt nagy jelentőségű újdonságnak számított az első blokkos lakóépületek felépítése, és (Tóth Sándor felvételei) Az anyag tervezete — a vb- ülést megelőzően —, széles körű vitában alakult ki. A legjelentősebb építőipari szervezetek mellett a társadalmi és szak- igazgatási szervek' is véleményezték, javaslataikkal kiegészítették. Megtárgyalta az építőipari koordinációs bizottság is. Az építési szükségletek várható alakulása Az előttünk álló 15 év építési szükségletének meghatározásához alapul vettük az MSZMP programnyilatkozatának az építőiparra vonatkozó irányelveit, a már ismert ágazati célkitűzéseket, a megye sajátos helyzetét és egyes ágazatainak már meglevő hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Az V. ötéves terv már ismert irányszámai jó alapot teremtettek ae igények hosszú távú prognózisának kialakításához. Több területen meglevő elmaradottságunk fokozatos mérséklése szükségessé és indokolttá teszi, hogy a beruházások, s ezzel összefüggésben az építési igények is az országos átlagnál gyorsabban növekedjenek megyénkben. Az előterjesztésben részlete• Beszélgetés i tanácskozás szünetében. sen kifejtett indoklás alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a soron következő 15 év alatt mintegy 75—80 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát kell elvégezni megyénkben a szervezett építőiparnak. Ezen felül vátlozatlanul jelentős lesz a nem' szervezett építőipari tevékenység — így elsősorban a kaláka-jellegű építés — főleg a családi házaknál és hétvégi üdülőknél. Ezek értéke hozzávetőlegesen 10 milliárd forintra becsülhető ebben az időszakban. Az ágazatok építési igénye közül legjelentősebb a szervezett lakásépítésé, amely az összes igénynek több mint egyharma- dát teszi ki. A 15 év alatt 82— 85 ezer lakás megépítésével számolunk, melyeknek mintegy 60 százaléka telepszerű, több szintes formában valósul meg. Egyenként 12 százalék körüli igénnyel jelentkeznek az ipar- építőipar, a mezőgazdaság, valamint a közlekedés-hírközlés ágazatok. Az egészségügy és művelődésügy beruházásai együttesen 7,7, a víz-csatorna-közmfi beruházások 7,1, a kereskedelem 4,8 és az egyéb kommunális beruházások 4,5 százalékot vesznek igénybe a számításba vett építési-szerelési kapacitás-szükségletből. Számottevő az épületfelújítási igény is, amely 4,5—5,2 milliárd forintra tehető a 15 év alatt, s ez a teljes építési-szerelési igény 6,2 százalékának féléi meg. Átlagon felüli ütemben növekszik az igény a mélyépítésben, .valamint a szak- és szerelőiparban, s ez az építőipar jelenlegi struktúrájának megfelelő módosítását teszi szükségessé;, (Folytatás a 3. oldaton.)
