Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

IDŐJÁRÁS Várható löjrrí ma estig: Idánként megnövekvő (eLőzet, elszórtan, fő­ként keleten záporral, egy-két helyen zivatarral. Többfelé megélénkülő, a Dunántúlon időnként megerő­södő északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János felszólalása a CSKP XV. kongresszusán 0 Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezeti a CSKP XV. kongresszusán részt vevő magyar küldöttséget. Képün­kön Kádár elvtárs a kongresz- szus elnökségében látható. Mel­lette Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. (Telefoto — CTK—MTI—KS) Prágában kedden délelőtt folytatta tanácskozását Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa. . Tegnapelőtt hangzott el a központi bizottság, valamint a központi revíziós bizottság beszámolója — ennek vitáját kezdték meg kedden ä küldöttek. Elsőként ÁntOnih Kapek, a CSKP prágai bizottságának első titkára szólalt fel, kifejezve egyetértését a referátumok megállapításaival, hangsúlyozva a proletár ititemacionaliz- mus jelentőségét, majd Jozef Lénárt, a Szlovák Kommunista Párt KB első titkára mondott beszédet. A tegnapi napon szólalt fel számos külföldi delegáció ve­zetője, köztük ékéként Andrej Kirilenko, az SZKP PB tag­ja, a KB titkára. A tegnapi napon kapott szót Edward Gie- rek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, valamint Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 8». szám Ára: 90 fillér 1976. április 14. szerda — Kádár János, átadva a magyar kommunisták és a magyar nép üdvözletét, így folytatta: Csehszlovákia pépei az elmúlt Újabb helikopter érkezett 5 évben, a XIV. kongresszus ha­tározatait végrehajtva, lendüle­tesen haladtak előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A nemzeti jövedelem egy- harmadával növekedett, és a gazdasági építőmunka sikerei nyomán jelentősen emelkedett a nép anyagi és kulturális szín­vonala. A szocializmus minden híve örül annak, hogy az állhata- tds harc és munka eredménye­képpen tovább szilárdult, nagy nemzetközi tekintélyt élvez, a szo­cialista világrendszer megbecsült országa a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, élén a központi bizottság­gal, a csehszlovák és a nemzet­közi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyiségével, Gus- táv Husák elvtárssal, méltóan be­tölti hivatását, a marxizmus—Le­ninizmus elvei alapján sikerrel ve­zeti az új társadalom építését. Csehszlovákia* munkásosztálya, dolgozó népe,' követve forradíalmt élcsapatát, nagy, történelmi al­kotó munkát végez. A magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép nevébén szívből gratulálok csehszlovák barátainknak a XIV. kongresszus határozatainak meg­valósításával elért nagyszerű eredményeikhez! (Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megye valameny- nyi nagyobb kertgazdaságában az idén már helikopter perme­tezi az ültetvényeket, s szórja a műtrágyát. A legújabb helikop­ter-tulajdonos, a Kiskőrösi Álla­mi Gazdaság, ahol a megérkezés másnapján munkába állt a gép: kedden megkezdte a szomszédos Hartai Célgazdaságban az őszi kalászosok fejtrágyázását. Ezzel együtt a megye állami gazdasá­gaiban ez évben már hat heli­kopter segíti a szőlősök, gyümöl­csösök növényvédelmét. Az eddigi tapasztalatok szerint, a drága légi gépek alkalmazása gazdaságos, biztonságosabbá teszi a termelést. Mire a földi gépek felvonulnának, az idő alatt a gép­madarak „berepülik” a hatalmas táblákat. így lényegesen lerövi­dül a permetezési forgó, s meg­előzhető a növényt, a termést ve­szélyeztető betegségek terjedése. Széles körű együttműködéssel a helikopterek teljes kihasználá­sáról is gondoskodnak az állami gazdaságok. A Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság gépe például a környék hét közös gazdaságának szőlőskertjét permetezi. Ezzel egyetlen helikopter évente 2500 hektár szőlő, gyümölcs növény- védelmét látja el. A Kunbaja- bácsszőlősi Állami Gazdaság he­likoptere a szomszédos megyé­ben is segédkezik, míg a kiskő­rösiek a környező szakszövetke­zetek ültetvényei fölött szóratják a permetlevet. Környezetvédő erdősáv a lakott területek körül A baj* üj Éle. Halas«,« KOrSZCrŰSÍtík Szövetkezetét a közelmúltban nagy veszteség érte. A harkakötönyi tógaz­daságában temérdek hala elpusztult. A vizs­gálat megállapította, hogy a kiskunhalasi üzemekből került olyan szennyezőanyag a halastavat tápláló Dongér-csatornába, ami a várostól még több kilométernyire fekvő ha­lastóban is a vízi élőlények pusztulását okoz­ta. Nemcsak a szövetkezet tenyészhalállomá- nya károsodott, hanem az egész környezet. a tisztítóművet Ilyen és ehhez hasonló esetek az emberi vigyázatlanság, nem­törődömség folytán sajnos, meg­ismétlődnek. Épp a napokban történt, ugyancsak Kiskunhala­son, hogy a városi kórház környé­kén valamelyik üzemből nagy mennyiségű fáradtolajat enged­tek a szennyvízcsatornába. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakembereinek a lélek­jelenlétén múlt hogy idejében meg tudták akadályozni az olaj tovaterjedését a város környéki élővizekre. Kiskunhalason' nagy teljesítmé­nyű szennyvíztisztító berendezést helyeztek üzembe, amelynek lé­tesítésénél már a környezetvé­delmi előírásokat is sikerült ér­vényesíteni. Az onnan eltávozó tisztított víz már nem tartalmaz a környezetre ártalmas szennyező anyagot. Erre a csatornahálózat­ra azonban a kiskun város üze­meinek csak egy része van rá­kapcsolva, a többi még akadály­talanul engedi a különböző szennyező anyagokat a szabad természetbe. Valamivel szerencsésebb hely­zetben vannak a bajai üzemek. A Duna-parti városban évekkel ezelőtt elkészült a szennyvízcsa­torna-rendszer főbb vezetékháló­zata, amelyre a legnagyobb víz- felhasználó ipari üzemeket rá- kapcsolták. A volt hajóállomás, valamint a Türr István emlékmű közötti Duna-szakaszon felállí­tott bajai szennyvíztiszlítómü azonban kis mérete miatt csu­pán az iszaptalanítást, valamint a biológiai tisztítás egy részét ké­pes elvégezni. A városi Csator narendszerből nem teljesen tisz­tított szennyvíz kerül a. Dunába. A Dél-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat, jóllehet a tisztító- művet nem ő építette, két év óta bírságot fizet. Az anyagi eszkö­zök hiánya miatt ez ideig nem sikerült korszerűsíteni a bajai szennyvíztelepet, a vállalatnál azonban készülnek a tervek, ame­lyek alapján a következő évek­ben a kunszentmiklósihoz, vala­mint a kiskunhalasihoz hasonló vízminőségét adó tisztítóteleppé alakítják át a bajait. A mezőgazdasági üzemekben is gyakran előfordul hogy a léte­sítmények kivitelezésénél háttér­be kerülnek a környezetvédelem követelményei. Az utóbbi évek­• A bajai szennyvíz- tisztítómű iszaptalanító berendezése. ben 40 szakosított állattenyésztő telep épült Bács-Kiskun megyé­dben, s az AGROBER tervezői a környezetvédelmi előírásokat fi. gyelembe vették. Néhány építke­zésnél azonban rosszul értelme­zett takarékosságból a vódőerdö telepítését, vagy más környezet­védő beruházási nem valósítottak meg. Természetesen számos jó pél da is akad arra, amikor a me­zőgazdasági nagyüzemek úgy épí­tették lel a szakosított állatié - nyészlö telepeiket., hogy azok jól beleilleszkedtek a környezetbe, és sermni károsodást nem okoznak. A hartai szövetkezetek bojttal sertéstelepénél, valamint a Bá­tya—Kujsz—rniskei közös vállal közős hizlaldájánál az építkezés­sel egyidöben, a terület fásítását, majd parkosítását is elvégezték. Károsítja a környezetet a ter­ményszárító és a takarmányke­verő tizem is, ahonnan nagy mennyiségű por jut a szabadba. A csávolyi Egyesülés Tsz-ben elörelútóak voltak, nemcsak az állattenyésztő telepet, hanem a terményszárítót is körülvették védő erdősávval. A környezetvédelmi törvény hatására számos mezőgazdasági üzem tervezi az előző években el­maradt majorfásítást, a védő er dösávok telepítését a szarvasmar­ha-istállók, sertéshizlaldák körül. 0 Bővítésre szorulnak a bajai tisztítómű kisméretű oxidációs medencéi. (Szilágyi Mihály felvételei) A tiszaalpári Tiszatáj Termelő- szövetkezet tehenészetét már ele­ve úgy építették fel, hogy az a környezetvédelmi előírásoknak is megfeleljen. A fásítás az időjárás viszontagságaitól is védi a sza­kosított telepeken elhelyezett te­nyészállatokat. A jól megszer­kesztett védő erdősáv a fák ma­gasságának hússzorosáig terjedő távolságra fejti ki kedvező ha­tását; Egy-másfé! évtizeddel ezelőtt a megyeszékhelyek közül Kecs­kémét volt a logkopárabb, csu­pán 4 százalék volt a fásított 1 őrülete. A III. és a IV. ötéves tervben végzett zöldövezeti fásí­tás eredményeként, már sokkal előnyösebb helyzetben van, 675 hektár védőerdö övezi a várost. Kiskőrösön 131 hektár erdőt te­lepítettek és a következő évekbeli még 150 hektárral növelik. Kis­kunfélegyházán 458 hektár zöld­övezeti erdő telepítését irányoz­ták elő, ebből 73 hektárt ültet­lek el. Folytatódik ,a zöldövezeti erdő lolepitése Kiskunhalason, Jánoshalmán, ahol a közös vál­lalkozás fásilja majorjait, vala­mint a Bácsalmási Állami Gaz­daságban, ahol a zöldövezeti erdő telepítésének elsődleges célja, hogy a lakott területeket levá­lassza a 34 ezres sertéshizlaldá­tól. K. A. Elegendő hús és ital az ünnepekre A bevásárlások finiséhez érkeztünk. Bizonyára csúcsforgal­mat bonyolítanak le az elkövetkező napokban az élelmiszer- üzletek. Népszokás a húsvétra való készülődés, az étel-, ital­vásárlás. Minden esalád asztalán ott lehet a főtt sonka, kol­bász, üdítő ital és a bor. Nem lesz az idén sem hiány ezek­ből. A kereskedelemnek nagy mennyiségű árut adtak át az elmúlt hetekben, napokban a gyártók. Húsvéti füstölt húsokból, son­kából a Bács-Kiskun me^ei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat készíti megyénkben a legtöbbet. A kiskereskedelmi vállalat köz­vetítésével a megye városainak 125 boltjába, valamint az ÁFÉSZ- központok megrendelésére a me­gye községeinek 144 üzletébe ke­rül árujuk. Holnap estig több mint ezer mázsa marha- és ser­tés -tőkehúst szállítanak az eláru­sítóhelyekre, valamint félezer má­zsa húskészítményt. Kötözött combból és lapockából három­száz, egyéb füstölthúsból 140 má­zsát adnak át A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság vágóhídján naponta félszáz sertést dolgoznak fel. Elsősorban Baja, valamint a kiskőrösi és a kalocsai ÁFÉSZ-ek üzleteibe szállítják jó minőségű készítmé­nyeiket: a mintegy háromszáz mázsa füstöltsonkát, s naponként csaknem 14 mázsa töltelékárut. Serény munka folyik az ÁFÉSZ-ek vágóhídjain, húsfeldolgozó üze­meiben. A tompái ÁFÉSZ feldol­gozójából ezen a héten kétezer kiló füstöltárut küldenek Tompa, Kelebia és Kisszállás üzleteibe. Kedveltek az üzemben gyártott töltelékáruk — elsősorban a bács­kai hurka — ezekből egy tonná­nyi készül. Amikor italról esik szó, legtöb­ben a szeszes italra gondolnak. Jó .lenne azonban, ha a kétnapos munkaszünet alatt az üdítő italok­kal is kínálnák a vendégeket, a locsolkodókat A gyerekeket pedig csak ezzel! Nagy a választék Már­ka-félékből, valamint Traubiso- dából. Mind a kettőt Bács me­gyében gyártják. A Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság 16 szá­zalékkal készített több Márka-fé­lét, mint tavaly ez idő tájt. Már át­adtak a .kereskedelemnek nyolc­millió kis-, és' háromszázötven­ezer egyliteres palackba töltött üdítőt. Az év végéig összesen 46 millió kis- és nagyüveges Márkát gyártanak, amelynek 35 százalé­kát a megyében , hozzák forga­lomba. A Kunbajai Állami Gaz­daság borkombinátjában pedig naponta 45 ezer palackot töltenek meg Traubisodával. Jelentős mennyiségű bort is át­adnak a megye borkombinátjai, pincészetei a kereskedelemnek ezekben a napokban. Kunbajáról a héten 200 ezer palackkal szál­lítanak el, nagyobb részben a li­teres üvegekbe töltött, úgyneve­zett tömegborokból. A hazai igé­nyek teljesítése mellett eleget tesznek exportkötelezettségeik- nek is. A Szovjetunióba például ebben az évben eddig több mint egymillió palack rizlingszilvánit küldtek. Az üdítő italt és a tizen* egyféle bort is három műszakban palackozzák. Még jobb minőség­ben, mint korábban, ugyanis csak­nem 10 millió forintért vásárol­tak gépeket, berendezéseket en­nek érdekében. A Közép-magyarországi Pince- gazdaságban 12 fajta bort készí­tenek. Az idén kétszázhúszezer hektoliternyit töltenek üvegekbe. Túlnyomórészt olcsó, asztali bo­rokból. Több mint ötvenezer hek­toliternyit már átadtak a keres­kedelemnek. A borok csaknem fele megyei, 35 százaléka nedia a fővárosi üzletekbe kerül. Elkezd­ték -a szénhidrátban szegény, a cukorbetegek által is fogyasztha­tó. diétás bor előállítását. Ebből csaknem tizenötezer palackot már megtöltöttek. Cs. ti 11 Sokakat érintett az elmúlt év végén az a munkaügyi mi­niszteri és pénzügyminiszteri együttes rendelet, amely az igazgatási és adminisztratív ügyviteli állományra vonatko­zóan létszámfelvételi zárlatot rendelt el. Sokan úgy vélték, hogy végre megtörtént az első komoly intézkedés, amely megálljt parancsol majd az egyre dúsabban burjánzó bü­rokráciának. Ennek az admi­nisztratív állományú dolgozók is örülnének, hiszen a bürok­rácia az ö életüket is megke­seríti. Akadnak ugyan még ma is, akik egyenlöségi jelet tesznek az adminisztráció és a bürokrácia közé, ez azon­ban helytelen következtetés. Az ügyviteli dolgozók például nem egyszer végeznek erejü­ket meghaladti munkát — sőt sokszor túlóráznak is — azért, hogy az információigényt ki­elégíthessék. Természetesen a vállalatok, gazdaságok, intézmények ügy­vitelszervezésén van mit ja­vítani. Bács-Kiskun megyében is az üzemek állományi . lét­számán belül az ’adminisztra­tívak aránya 10 és 30 százalék között mozog. És nem kell nagy szakértőnek lenni ahhoz, hogy inkább azokat a válla­latokat állítsuk példaképül a többi elé. amelyek megelégsze­nek a 10 százalékos aránnyal. Ámde térjünk vissza az egyébként hangsúlyozottan he­lyes rendeletre. Végrehajtása egyértelmű, meri egyszerűen nem is lehel megszegni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem okoz különféle gondokat. Nézzük például azt a tényt, hogy az adminisztratív lét­szám zömét általában minde­nütt nők alkotják. Ily mó­don, ha azonos speciális munkakörből többen is ej-t mennek szülési szabadságra, abból már problémák adód­hatnak. Érzékenyen érinti ez a vállalatot, többek között akkor is, ha ezek az alkal­mazottak közvetlenül a dol­gozók ügyeit intézik. Az ilyes­mi azonban a könnyebben megoldható gondok közé tar­tozik, amit előrelátó káder- politikával meg lehetett volna előzni, vagy a jövőben meg is lehet előzni, ha helyettesítő betanításáról jó előre gondos­kodnak. Kétségtelenül az sem csök­kenti az adminisztrációs dol­gozókra háruló terheket, hogy közben a vállalatok, gazdasá­gok termelési értéke növek­szik. Am, miként a gyakor­latban kiderült, a fizikai ál­lomány létszámemelés nélkül — jobb munka- és üzemszer­vezéssel, a technika és a technológia korszerűsítésével — tudja növelni a termelést, ügy hasonló módszerrel az adminisztráció is képes erre. Van azonban egy, a lét­számstoppal ellentétesen ha­tó jelenség, amit a vállalatok rezetöi mostanában sűrűn em­legetnek. Volt aki úgy fogal­mazott. hogy január 1. — a rendelet életbelépése, óta — az informáciéikérés valóságos özönét zúdították a nyakuk­ba az egyes felettes hatósá­gok, olykor a helyi szervek is. Addig érthető a dolog, amíg a most életbelépett sza­bályozók hatásának felméré­sét szolgáló adatokról van szó. Csakhogy nagyon sok a bürokratikus, cél nélküli vagy éppen ugyanazokat a kérdé­seket párhuzamosan, más bontásban igénylő információ- kérés. Egy igazgató például elmondta, hogy újabban sze­lektálja a kérdőíveket, ame­lyekről úgy véli, hogy nem lehetnek fontosak, azzal adja ki, hogy csak a harmadik sürgetésre szedjék össze az adatokat és küldjék el. Mint mondotta, megérzése helyes­nek bizonyult, mert jó ré­szükre nem érkezett sürgetés. A fenti módszert mégsem ajánljuk egyetlen gazdasági vezetőnek sem. Nehéz ugyan­is eldönteni, hogy mi lehet a fontos, ami az üzem gazda­sági tevékenységét később — esetleg a hiányzó adatok miatt — kedvezőtlenül befolyásolja. Sokkal inkább időszerű lenne, például a KSH megyei igaz­gatóságán egy adatbank létre­hozása. Itt a vállalati mérle­gek a várható információs igényeknek megfelelő legfon­tosabb adatokkal, megállapí­tásokkal, a jövőre vonatko­zó alternatívákkal kiegészítve kerülhetnének számitógépes feldolgozásra. Ily módon, ha bármely főhatóságnak, vagy éppen helyi szervnek szüksé­ge lenne információra, nem a vállalatot terhelné kérésével, hanem az adatbankból sze­rezhetné be a szükséges ada­tokat. Ezzel a módszerrel a létszámstop miatt helyenként jelentkező problémák lénye­gesen csökkennének. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom