Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Várható Időjárás ma estlRt kevés K felhő, száraz Idő. Mérsékelt változó irányt! szél. A legalacsonyabb éjsza. ■legmagasabb nappali hómérséklet 17—22 fok Iszerlnt kedd reggelig napos, meleg Idő lesz. VILÁG PROL^HvAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 79. szám Ára: 90 fillér me. április 2. péntek Minden eddiginél eredményesebb tervciklus Nagyarányú társadalmi munka Kalocsán Kalocsa város Tanácsának csütörtöki ülésén a napirend kö­zéppontjában az a beszámoló ál­lott, amely a tanács IV. ötéves középtávú pénzügyi terve, vala­mint az 1975. évi költségvetési és fejlesztési alap teljesítését ismer­tette. Emellett az V. ötéves kö­zéptávú pénzügyi terv, továbbá ez 1976. évi költségvetési és fej­lesztési alap megvitatása szere­pelt a napirenden. Részt vett és felszólalt a tanácsülésen dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese és Szvorény János, a kalocsai vá­rosi pártbizottság első titkára. Az írásos beszámolót teljessé te­vő szóbeli vita indítójában Já­nosi István tanácselnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a minden eddiginél eredményesebbnek mondható elmúlt tervidőszakban a tanács fejlesztési célú pénzesz­közei megközelítőleg 100 millió forinttal növekedtek, s ebből számos többletfeladat vált meg­valósíthatóvá. Ebben a tervszakaszban több lakás épült, (1132), mint az elő­ző 10 évben együttvéve, (1096). A városban öt év alatt az óvo­dai helyek száma 175-tel növe­kedett, a vízvezeték-, illetve a csatornahálózat pedig mintegy 8—8 kilométerrel bővült. A szilárd burkolatú • utak há­lózata több mint 4000 négyzet- méterrel, a kereskedelmi egysé­gek alapterülete 556, négyzetmé­terrel, míg a villanyhálózat 220 folyóméterrel gyarapodott ez idő alatt. r LÄ' *" • A kezdeti zökkenők . után, mindinkább élnek a vállalatok a munkáslakásépítési akció elő­nyeivel. Közülük .at Füszerpap- rikaipari Vállalat 18, a Műanyag- ipari Vállalat 12, míg az ÉKa 10 munkáslakás felépítéséit tette le­hetővé. A városfejlesztés célki­tűzései mind a lakosság, mint a vállalatok, szövetkezeitek, intéz­mények széles körű megértésé­vel találkoztak. Friss lendületet, jelentőségé­hez mért politikai tartalmat adott a társadalmi munkavállalásoknak a felszabadulási jubileumi prog­ram. Így a tervidőszak első esztendejéhez képest, 1975-re több minit megkétszereződött a társadalmi munkák értéke, ami egy lakosra számítva 413 forin­tot, összességében pedig 6,6 mil­lió forintot tett ki. Az elmúlt tervciklusban egyébként a la­kosság áldozatkészsége a 21 mil­lió forintot meghaladó társadal­mi munkában testesült meg. Az önként vállalt kommunista szom­batok is segítették gyarapítani a város beruházási forrásait: az utóbbi két évben több mint 170 ezer forinttal. Az V. ötéves terv feladataira áttérve: hangsúlyozta az előadó, hogy az elkövetkező szakaszban több min*t 800 millitf forinttal gazdálkodik majd a város taná­csa. A tervekben változattanul nagy súlyt kap 1200 lakás meg­építése, az ehhez kapcsolódó köz­művesítés, a járulékos beruházá­sok megvalósítása. Jelentős ten-í nivalók ezen kívül, a bölcsődei és óvodai fejlesztés, iskolai tan­termek építése, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztése. Több hozzászólás és élénk vi* ta után, a testület a negyedik ötéves költségvetési terv teljesí­tését 434 millió forint bevétellel és 409 r- millió forint kiadással, r&íg a IV. ötéves fejlesztési terv tejesítését 236 millió forint be­vétellel és 210 millió forint ki­adással elfogadta. J. T. ŰJABB SZOVJET MEGRENDELÉS A FÉMMUNKÁSNAK Aliét elején a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárába látogatott P. I. Podugolni- kov, a szovjet Promasimport Külkereskedel­mi Vállalat vezérigazgató-helyettese. Horváth János gyárigázgatótól tudjuk, hogy a láto­gatás egy új szovjet megrendelés kapcsán történt, melynek értelmében a kecskeméti Fémmunkás-gyár Í976 II. felében, s a jövő év első negyedében 33 ezer négyzetméter alapterülettel, összesen 12 könnyűszerkezetes csarnokot készít a szovjet félnek.- A kecskeméti gyár könnyűszerkezetes csarnokai iránt nagy az érdeklődés, amit egyebek közt bizonyít az a tény is, hogy a .baráti országból már egy újabb ajánlatot is kaptak, 32 ezer négyzetméter területet el­foglaló csarnokszerkezet előállítására. Indokolt, a piaci • helyzettel összhangban álló volt tehát az a 35 millió forintos beruházás, ame­lyet a Fémmunkás-gyár a köny- nyűszerkezeteket gyártó kapacitá­sának fejlesztésére hajtott végre. A beruházással, mely lehetővé teszi a gazdaságos sorozatgyár­tást, egy korszerű gépekből, be­rendezésekből álló gyártósort ala­kítottak ki. A több gépegységből álló gyártósorban ESAB típusú, két égőfejes, fedőporos svéd he­gesztő-automata, Mecaval elne­vezésű francia daraboló célgép, és úgynevezett övelőtörő berendezés is található. Az utóbbi olyan haj­lítási. ,.törést” ad az acélszerke­zetbe beépülő lemezeknek, amivel ellensúlyozódik a hegesztésükkor bekövetkező alakváltozás. Vár­ható, hogy az eddigi egyedi gyártással szemben a könnyűszer- kezetek gyártósora 20—30 száza­lékos termelékenység-emelkedést eredményez. A Fémmunkás Vállalat kecs­9 Az öv- < előtörő gépnél Zolnai Ferenc dolgozik. keméti gyára ezzel a beruházás­sal felkészült a könnyűszerkezetes program megvalósításából rá há­ruló feladatra, az évi 100 ezer négyzetméter alapterületű csar­nokszerkezet gyártására, amihez a személyi feltételek is megvannak. Az idén az első félévben négy olyan csarnok szerkezetét állít­ják elő, amelyek összesen 30 ezer négyzetméter területet foglalnak el. Az új gyártósoron jelenleg an­nak a szovjet exportnak az előál­lítása folyik, amelyre megrende­lést az uszty-ilimszki csarnokok sikeres elkészítése után kapott a kollektíva. , A. T.' S. 9 Lévai Sándor mérnök bemutatja a Mecavalt, amivel a csarnok­szerkezetek elemeit pontos méretűre vágják. 9 Az új gyártósor ESAB típusú automata hegesztőberendezésére Szá­lai István ügyel. (Opauszky László felvételei) vekvő feladatok még jobb szer­vezést kívánnak. A másik nagy témakör, amelyet megvitatott a bizottság, a szak- és betanítottmunkás-képzés eddi­gi eredményei és a soronlevő ten­nivalók. Gurabi Gyuláné, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi ősz- tál» szakfelügyelője összefoglalta az elmúlt öt esztendő eredmé- ményeit Háromszázhatvan tan­folyamot tartottak, amelyen csak­nem 8300-an vettek részt. Az V. ötéves terv növekvő követelmé­nyeinek megfelelően a munkás­képzést továbbfejlesztik. Az üze­mek és intézmények értékelése során kiemelte a megyei növény­védő állomást, ahol nagy gondot fordítanak a tanulásra. Az ötödik ötéves tervidőszak alatt egyébként több mint tizen­négyezer szak- és betanított munkás képzését tervezik. A szakmunkásképző intézetek munkatársai is elmondták ' véle­ményüket. Dr. Fogaras Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezető­továbbképző Intézetének igazga­tóhelyettese elismeréssel szólt a kecskeméti főiskola tevékenysé­géről. Hozzátette azonban, hogy nem szabad megfeledkezni a ker­tészeti ágazatokon kívül az állat- tenyésztők és a brigádvezetők tu­dásának korszerűsítéséről sem. Az utóbbiak ugyanis kevésbé vesz­nek részt a tanfolyamokon. A megyei továbbképzési bizott­ság ülésén elhangzott észrevétele« két továbbítják a párt- és állami szervekhez, valamint azokhoz az Intézményekhez, amelyek a té­mában érdekeltek. K. S. A NÖVEKVŐ KÖVETELMÉNYEK TÖBB TUDÁST KÍVÁNNAK Mezőgazdasági munkás-továbbképző központ Kiskunfélegyházán helyettes vezetője méltatta a to-; vábbtanulás jelentőségét, egyút­tal ünnepélyesen megnyitotta a munkás-továbbképző központot. Ezt követően megvitatták a ve­zető- és szakember-továbbképzés eddigi eredményeit. Dr. Fehér Béláné, a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karának do­cense beszámolt arról, miként szervezték meg 'a megyében ezt a fontos munkát. A főiskola ugyanis ennek a témának felelő­se. A IV. ötéves tervidőszak alatt 2200 személyt vont be a to­vábbképzésbe. Az országban' egyedül itt képeznek például fő­kertészeket. Az év elejére szer­vezték meg hathetes tanfolyamu­kat Két külföldi csoport is ta­nult a kecskeméti főiskolán, egyiptomi és iraki kertészek. Az elmúlt esztendőben a főiskola és a megyei továbbképzési bizott­ság együttműködésével több mint 670 termelőszövetkezeti vezető gyarapíthatta tudását A vezető- és szakember-to­vábbképzésben a főiskolával jól együttműködnek a kiskunhalasi, bajai és a kalocsai szakközépis­kolák. Ezek képviselői is megtet­ték észrevételeiket a bizottsági ülésen, utalva arra, hogy a nö­• Szépen berendezett kollégiumi szobák várják a hallgatókat. (Pálsztor Zoltán felvételei) ISíak A mezőgazdastgi ter­melés gyorsuló ütemű fejlődése m^feíy&^a az irányítás szmvbfúijának állandó emelését», ' a szakképzettsé^gj^jh^z­giák ’elsajátítását Ebből lÉÉÉi nagyobb van a vezető*« ember-,, munkásképzésh vábbképzésnek. Erről tanácskozott tegnap Kis­kunfélegyházán a megyei tovább­képzési bizottság. Ez alkalommal történt a megyei munkás-tovább­képző központ ünnepélyes meg­nyitása is. A intézmény létreho-. sását egy évvel ezelőtt határoz­ták el. A megyei tanács 400 ezer forintot adott erre a célra. Az el­ső tanfolyamot már meg is kezd­ték. Állategészségügyi továbbkép­zés folyik 22 személy részvéte­lével. A tanfolyamok bentlakáso­sak. A hallgatók 300 órán át kap­nak képzést A szépen berende­zett kollégiumi szobák kulturált körülményeket kínálnak a tanul­ni vágyók számára. A munkás-továbbképző közpon­tot a kiskunfélegyházi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Intézet mellett létesí­tették. A 22 tagú tanári kar az ifjúsági képzés mellett ily módon a fel­nőttek tanításába is bekapcsoló­dik. v .. m ­Judjjc Menyhért igazgató üd­vözlő szavai után Molnár Mihály, a megyei tanács vb 'mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának 9 Molnár Mihály megnyitójában • méltatta a továbbtanulás Jelentő* ségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom