Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 86. szám Ára 90 fillér 1976. április 10. szombat Ismét élüzem a Szék és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára A Szék- és 'Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának dolgozói tegnap délután ünnepségre gyűltek össze abból , az alkalomból, hogy a múlt évi jó munkájukkal — megszakítás nélkül — ötödször is elnyerték az élüzem címet. Hat gyár közül lettek az elsők a vállalati versenyben, ami a termelési és a nyereségterv teljesítéséből, az anyag- és készletgazdál­kodás színvonalának emeléséből, a bérgazdálkodás javításá­ból, továbbá a szocialista munkaverseny eredményeiből tevő­dött össze. Váczy György vezérigazgató ünnepi beszédében értékelte a kecskeméti kollektíva eredmé­nyeit, s vázolta a további ten­nivalókat. Foglalkozott azzal az idén befejeződő 80 millió forin-' tos beruházással, amellyel meg­vetették a gyár fejlődésének alapjait. Eddig elkészült többek között az a háromezer négyzet­méternél nagyobb alapterületű csarnok, amelyet székgyártásra rendeztek be korszerű gépekkel. A hazai értékesítésű fekvő- és ülőgarnitúráik, heverők előállí­tása mellett 1974-ben megkezd­ték a székgyártást, és sikerrel mutatkoztak be az új termék­kel a tőkés piacon. Tavaly 65 ezer különféle típusú széket állí­tottak elő, zömmel tőkés meg­rendelőére. Az idei terv már 93 ezer darabot irányoz elő, ami­nek 90 százaléka kerül kivitelre ez NSZK-ba, Angliába, Svédor­szágba. Kuvaitba, illetve Finn­országba. Az elképzelések szerint 1980-ra 280 ezer darabot állíta­nak elő évente. A múlt évi terv teljesítését elemezve Váczy György elmon­dotta, hogy a 186 millió forintos előirányzatot a gyár kollektívá­• A gyári szocialista munkaver­senyben első helyezést kivívó Petőfi szocialista brigád tagjai, Vénusz fotelkarok készítése köz­ben. (Szilágyi Mihály felvétele) ja 192 millió forintra teljesítette. A gyári nyereség is több lett a tervezettnél, mintegy ötmillió forinttal Ebben a többletterme­lés és a jobb gazdálkodás ját­szott szerepet A vezérigazgató köszönetét mondott a gyár dolgozóinak, majd átadta a kecskeméti gyár igazgatójának az élüzemnek ki­járó kitüntetést. A. T. S. TANÁCSKOZÁS SZEGEDEN a regionális televíziós stúdióról Szegeden tanácskozást tartot­tak a Magyar Televízió vezetői és Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, illetve Szeged megyei vá­ros párt- és tanácsi vezetői a Ti- sza-parti városban szervezés alatt álló regionális televízióstúdióróL A megbeszélésen Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke adott tájékoztatást a stúdió rendelte­téséről, a hírközlés rendszerében reá váiró feladatokról és a poli­tikai, szervezési és technikai elő­készületekről. A megbeszélésen részt vett Fodor László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tő-helyettese, Frank Ferenc, a Békés megyei, Horváth István, a Bács-Kiskun megyei, dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád megyei. Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács, dr. Perjést László, a Csongrád megyei Tanács el­nöke, dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese és Popp Gyula, a Szegedi Városi Ta­nács elnöke. A tanácskozáson teljes egyetér­tés született a Magyar Televízió és a regionális stúdió létrehozá­sában érdekelt megyék és Sze­ged politikai feladatairól, anya­gi hozzájárulásuk elveiről és mér­tékéről. A Magyar Televízió és az ér­dekelt három megye és Szeged város vezetői megállapították: a stúdió megszervezése megfelelő ütemben halad, fokozatos kiépí­tése lehetővé teszi, hogy már 1976 őszén bekapcsolódjék a köz­vetlen munkába. Gagarin Z. oldal Csehszlovákia a két kongresszus között *. oldal A járművezetők figyelmébe! S. oldal Termelési tanácskozások tapasztalatai a konzervgyárban <. oldal Tavasztól őszig a kultúra jegyében 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. Az ülésen részt vett Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. A tanácsülés a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusa Óta végzett munka értékelését és a további feladatok meghatáro­zását tűzte napirendjére. A SZOT-elnökségének írásos be­számolójához Gál László, a SZOT titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. Gál László rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta eltelt időszak­ban a szakszervezeteik átfogó politikai munkával segítették a népgazdasági célok megvalósítá­sát. Mint mondotta, a feladatok végrehajtására kedvező a légkör, az emberek szemléleti és cselek­vési egysége erősödött A vállár lati tervek is azt tükrözik, hogy hatékonyabb munkára, a terme­lés szerkezetének korszerűsíté­sére, az export fokozására törek­szik a vállalatok többsége. Az állami nagyberuházásokon, kü­lönösen a gyorsításra kijelölt tíz beruházáson a munka szer­vezettsége. a munkafegyelem ja­vulóban van. Több szakszervezet — köztük a Vasas, a Vegyipari, az Építő — most különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy ezek a beruházások valóban a célok­nak megfelelően készüljenek el. Az első negyedév tapasztalata­it összegezve elmondotta, hogy a termelési eredmények bizta­tóak. A rendeléseikből, a szerző­déskötésekből arra lehet követ­keztetni, hogy a következő hó­napokban a termelés üteme gyorsul. A hatékonyabb munka fontos tényezőjeként említette a szocialista munkáversenyt. Fel­tétlenül szükséges, hogy a gaz­dasági és műszaki területen dol­gozók még jobban segítsék a verseny* irányítását, s méginkább a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételek megterem­tését. Emlékezteti arra, hogy a vál­lalatoknak az első félév végére el kell készíteniük az 1976—80- as évekre szóló kollektív szer­ződéseket. Ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta az üzemi demok­rácia érvényesítésének, a dol­gozók széles körű bevonásának nagy jelentőségét. A vállalati kollektív szerződések tervezetét szakszervezeti csoportértekezle­teken, majd a szakszervezeti bi- zalmik gyáregységenként!, és a főbizalmiak vállalati tanácskozá­sán, a kijelölt 25 vállalatnál pe­dig a munkásküldöttekkel vitas­sák meg Május—június körül, amikor a középtávú tervek el­készülnek, a szakszervezeti bi­zottságok még egyszer vizsgálják meg, hogy a kollektív szerződést nem kell-e finomítani. Ezután a SZOT elnökségének a kormánnyal egyetértésben ho­zott irányelvéről szólt, amellyel a szakszervezeti jogsegélyszolgá­latot kiszélesítették. Az új'irány­elv megjelöli azoknak a válla­latoknak ipari szövetkezeteknek körét, ahol ez év december 31-ig kötelező a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat megszervezése, s intézkedik a fakultatív alapon megszervezhető jogsegélyszolgá­lat engedélyezésének módjáról is. A továbbiakban arról szólt, hogy elkészült a szakszervezetek XXIII. kongresszusán hozott ha­tározat alapján a SZOT és az el­nökség öt évre szóló munka- programja, és azt a mostani ülé­sen vitára bocsátják. A cél az, hogy megteremtsék a tudatosabb, tervszerűbb, összehangoltabb munka feltételeit. A XXIII. kongresszus határozatából adódó állami tennivalókat a Miniszter- tanács már meghatározta a tár­cák számára. Ha valamely fel­adatot saját hatáskörükben nem tudnak megoldani, úgy a part­ner-szakszervezettel közösén szükség esetén a SZOT és a Mi­nisztertanács elé terjesztik ja­vaslataikat A szakszervezeti demokrácia fejlesztésével kapcsolatban han­goztatta, hogy növelni kell a bi­zalmiak jogkörét, és ki kell ala­kítani a bizalmiak tanácskozásá­nak rendszerét A szakszervezetek valamennyi szervének tudatos neveld, segí­tőkész munkája kell ahhoz, hogy a bizalmiak a szükséges ismere­teket elsajátítsák és feladataikat a megnövekedett követelmények­nek megfelelően lássák el — mondotta befejezésül Gál László. A vitában szinte valamennyi felszólaló elmondotta, hogy a készülő vállalati ötéves tervek kidolgozása során a szakszerve­zetek sok javaslatot tesznek a munkaszervezés fejlesztésének, a hatékonyság növelésének, a mun­kakörülmények javításának mód­szereire, majd az elhangzottak­ra Gál László válaszolt. Végül az ülés résztvevői egyhangúlag elfo­gadták a SZOT elnökségének munkaprogramját, a SZOT veze­tő testületéinek és munkabizott­ságainak szabályzatát, továbbá a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolót és a vitában elhangzott kérdésekre adott választ. (MTI) A fiatalok életében jelentős esemény kezdődik ma reggel 9 órakor Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában. Ünneplőbe öltözött lányok, fi­úk foglalják el helyüket a nagyteremben. Felelősségteljes a feladatuk; Bács-Kiskun me­gye csaknem 30 ezer ifjúkom­munistáját képviselik a Kom­munista Ifjúsági Szövetség megyei küldötgyülésén. A küldöttek jól felkészültek a mai tanácskozásra. Napok­kal ezelót a -meghívóval, s a küldöttigazolvánnyal együtt megkapták a KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottságának a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munkáról szóló írásos beszámolóját. A szép kivitelű dokumentum címlapján egy fényképből kialakított római kilences szám látható. A kép a szelidi ifjúsági találkozóm készült, amint több ezer fia­tal nézi a nagy sikerű műsort. Amit idéz a kép. a Bács-Kis_ kun megyei KISZ-esek öt év alatti munkájának, eredmé­nyének jelképe is. A legutób­bi nagyszabású politikai talál­kozó ugyanis sokkal több volt, mint ifjúsági seregszemle, f-özöe szórakozás. A részt vevő , I fiatalok bemutatták egymás­nak szakmájukat, mintadarabo­kat hoztak magukkal azokból a termékekből, amelyeket ott­hon. a munkahelyükön készí­tettek. S mindenki szeme lát­tára a tóparton emlékművet ■ évitettek a fiatal kőművesek, lakatosok, hegesztők. A dél­utáni beszélgetések, viták han­gulatából. az őszinte véle­ményalkotásból érezni lehetett politikai tájékozottságukat, hetyes szemléletüket. Az esti kulturális műsorok fnagas színvonalából pedig az derül ki, hogy szabad idejük nagy részét műveltségük fejleszté­sére használják fel. Természetesen nemcsak az ehhez hasonló és ilyen jellegű, emlékezetes ifjúsági rendezvé­nyek jelzik a fiatalok szakma­szeretetét, lendületét, alkotó- készségét, politikai tájékozott­ságát, vagyis azt, hogy őt év alatt miben fejlődött tovább az ifjúsági mozgalom. Erről a KISZ megyei bizottsága be­számolójának bevezető sorai­ban a kővetkezőket olvashat­juk: „A párt X. kongresszusa, a megyei pártértekezlet hatá­rozatai gazdag programot ad­tak megyénk ifjúkommunistái, fiataljai számára. Mozgalma­ink, akcióink eredményesen mozgósították a fiatalokat a gazdasági, társadalmi felada­tok megvalósítására.” A fenti megállapításon el­gondolkozva a Bács-Kiskun megyében működő több mint ezer KlSZ-alapszervezet mun­kájához, sőt az ifjúsági szö­vetség megyei szervezeteiben dolgozó csaknem 30 ezer K1SZ- tag feladatvállalásának telje­sítéséhez jutunk el. Ami az egyik legfontosabb előrelépés: erősödött a KISZ-esekben a saját munkájukért való fele­lősség. Érdemes pirossal alá­húzni a beszámoló ezzel kap­csolatos sorait: „Az ifjúság, az idősebb nemzedékkel együtt helytállt a munkában. A KISZ-szervezetek, a KISZ- tagok és a fiatalok jelentősen hozzájárultak munkahelyük tervfeladatainak megvalósítá­sához.” Jóleső érzés ez, hiszen a kijelentés mögött rejlik az a tény is, hogy az ifjúkommu­nisták megfelelő, tettrekészsé- güket kielégítő feladatokat kaptak munkahelyük vezetői­től, tehát szakmai, politikai szempontból megbíznak ben­nük. Kommunista emberré válásuk útján nagyon sokat segített a KISZ Központi Bi- zotságának 1974. április 17— 18-i határozata, amely elsősor­ban az alapszervezetek kom­munista jellegének erősítését tűzte célul. Az irányelvek he­lyes alkalmazásának eredmé­nyeként a pártalapszervezetek jelentős számú KISZ-tagot tartottak méltónak a párttag­ságra. Az eredmények mellett a mai tanácskozáson bizonyára sok szó esik majd a további feladatokról. Dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára né­hány héttel ezelőtt egyik nyi­latkozatában elmondta, hogy a KISZ IX. kongresszusa első­sorban a feladatmeghatározás kongresszusa lesz. Ez a me­gyei küldöttgyűlésre is vonat­kozik, hiszen a megyebeli if­júkommunisták tízezrei beszél­gettek, vitatkoztak a kongresz- szusi levélről, vagyis arról, ho­gyan dolgozzanak a jövőben, hogyan segítsék még jobban a gazdasági tervek megvalósítá­sát, hogyan művelődjenek, sportoljanak még többet. Az okos javaslatok a járási­városi küldötteken keresztül eljutottak a mai küldöttgyű­lés résztvevőihez, akik az if­júkommunisták képviseleté­ben meghatározzák a Bács- Kiskun megyében élő, dolgo­zó, tanuló fiatalok előbbreju- tásának útját. T. L. Korszerű üzem, több tejtermék Kecskemét és a járás, valamint Kiskunfélegyháza, Kiskun­halas, Kalocsa és Pest megye egy részének üzleteit látja el tej és tejtermékkel a kecskeméti tejüzem. Naponta három­százhatvan elárusítóhelyre szállítják az árut. Azokból a tej­termékekből is ellátják a kereskedelmi egységeket, amelye­ket nem gyártanak, hanem a társüzemektől vesznek át. Az elmúlt évben nőtt a feldolgozott tej mennyisége és a néhány hónapja üzembe állított új gépek hozzájárultak a minőség javulásához is. A tejüzemben folyó munkáról, a húsvéti ün­nepekre történt felkészüléséről beszélt Klingl József igazgató. — Tavaly 30 millió 700 ezer liter tejet dolgoztunk fel, nyolc százalékkal többet, mint 1974-ben. Elsősorban a fél- és egyliteres műanyagtasakokba forgalomba kerülő tej és kakaó mennyisége nőtt. Tízmillió pohár tejföl, ka­kaó, tej, joghurt és tejszínféle is készült. Emellett jelentős volt még a kannákban elszállított tej és tejtermék, valamint a csak­nem nyolcezer mázsa túró elő­állítása is. Az idén különösen az év második felétől, arra számí­tunk, hogy mintegy 10—15 száza­lékkal nő a termékeink iránti ke­reslet. Az igényeknek mennyisé­gi, minőségi szempontból szeret­nénk eleget tenni. Ezt szolgálják az idén vásárolt nagy teljesítmé­nyű, és a minőség javulásához is hozzájáruló gépek. Évszakonként változik a napi tejfeldolgozás. Télen 60—70 ezer nyáron 120 ezer liter tej is ér­kezik naponta a kecskeméti járás 35 téeszéből, a két állami gazda­ságból, valamint a háztájikból. Jelenleg két műszakban 90 ezer liter tejet dolgoznak fel. Nagyobb részéből túrót készítenek, ugyan­is ez mínusz 20 fokon több napig évben csaknem egymillió forin­tot költöttünk új gépek vásárlá­sára, valamint 300 ezer forint költséggel a hűtőtér padozatát is átalakítottuk. Az eltöredezett' csempék helyett a könnyebben tisztán tartható és tartósabb asz­faltburkolatot alkalmaztuk. Az elkövetkező napokban sem, lesz hiány az üzem ellátási kör­zetében tejből és tejtermékből — ígérte Klingl József üzemigazga­tó. Felkészültek a várható nagy keresletre. A jövő hét közepétől naponta 90 ezer liter tejet szállí­tanak az’ üzletekbe. Négy cseh gyártmányú gépen töltik mű­anyagfóliákba a tejet, kakaót. Még ebben az évben pontosab­ban adagoló, nagyobb teljesítmé­nyű -NDK töltőgépekkel cserélik ki a berendezés felét, jövőre pe­dig a többit. Cs. L is eltartható. A hónap elején vá­sároltak NDK gyártmányú túró­adagoló gépet, amely óránként 10 mázsányit (tölt és csomagol, emellett működik a kisebb telje­sítményű lengyel berendezés is. Előfordult, hogy nem voltak elégedettek tavaly a vásárlók és a szakemberek a tejföl minősé­gével. — Néhányszor vizezett tej ér­kezett az üzembe — mondotta az igazgató —, s emiatt romlott a tejfel minősége. Ezen úgy segí­tünk, hogy tejport keverünk a tejhez, így javítjuk a tartalmi értékét és az úgynevezett száraz­anyag-tartalmát növeljük. A tej­fel minősége az utóbbi hónapok­ban, úgy véljük, igen jó, ehhez az is hozzájárult, hogy homoge- nizátort állítottunk üzembe. Eb­ben a berendezésben simává tesz- szük a tejfölt, s ugyanakkor egyenletes állományú, savómen­tes is lesz. Most több mint 30 ezer, a jövő hét közepétől pedig ötszázezer pohárral szállítunk na­ponta az üzletekbe. Ebben az • üzem közben a túróadagoló fa csomagológép. • Az ünnepek előtt naponta öt- • Félliteres fásaitokba tölti a gép százezer pohár tejfölt készfte- a kakaót, nek. (Tóth Sándor felvételei) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom