Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1976. április 6. Továbbfejlesztésre átadott vállalatok A megyei iparfejlesztésnek immár másfél évtizede hasznos eszköze a tanácsi irányítású vállalatok szakminisztériumi felügyelet alá helyezése — közkeletű szóval a vállalatok átadása. Az országos ipartelepítési program kezdetén ugyanis a tárcák Bács- Kiskunban nem kezdeményezték üzemek létesítését. Ily módon a társadalmi termelés mezőgazda- sági jellegét nem ellensúlyozták épülő gyárak, ipari települések. A helyi üzemek lassú fejlődése pedig alig-alig teremtett új ipari munkahelyeket. Emiatt a foglalkoztatási egyensúly megbomlott — a mezőgazdaságból fokozatosan felszabaduló munkaerő nem tudott a megyében elhelyezkedni. A nagyipar súlyának növelését a megye politikai és gazdasági vezetése csak a már meglevő tanácsi vállalatok átadásával oldhatta meg. Ez lett azután alapja a foglalkoztatási gondok felszámolásának is. Az országos vállalatok számára pedig kedvező lehetőség volt, hogy már meglevő telephelyeken, ipari gyakorlattal rendelkező munkásokkal kezdhették illetve folytathatták a termelést. A fejlesztés — iparteremtés — magja tehát adott volt, nem kellett az alapkőletételnél kezdeni az anyagi, szakmai és szellemi „beruházásokat”. A minisztériumi ipar alig egy évtized alatt vezető helyre került a megyében. A gazdaságfejlesztési célok megvalósításában ily módon nagy lépés történt előre. Olyan iparágak vertek gyökeret, s olyan anyagi és szellemi tőke áramlott a megyébe, amely a helyi erőforrásokból nem teremtődött volna meg. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején már gyorsan fejlődtek a tárcairányítás alá került megyei üzemek. Előreléptek a tanácsi irányításúak is, középüzemekké váltak. Árutermelésük meghaladta a ' helyi igényeket, s már az országos árualapot is'növelték. Több üzem exportra is termelt. A Minisztertanács 1972-ben határozatot hozott a készárutermelő vállalatok szakmai irányításának rendezéséről, s indokplt esetben a tanácsi vállalatok szaktárcáknak való átadásában jelölte meg a vidéki ipar továbbfejlődésének útját. Ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodása egyébként felszínre hozta azokat a fejlődéssel együtt jelentkező gondokat, amelyekkel a helyi irányítás már nem birkózhatott meg. A belső és exportpiacokon termékeikkel egyaránt megjelenő —, most már ötszáznál, ezernél is több munkást foglalkoztató — tanácsi vállalatok továbbfejlődése kezdett akadályokba ütközni. Legtöbbjénél gondot okozott a fejlesztési források alacsony szintje. Eszközeik korszerűsítése lelassult, termékeik már nem elégítették ki a piac igényeit. E megoldásra váró feladatok jegyében folytatódott a IV. ötéves tervidőszakban a tanácsi vállalatok átadása a megyében. A céljaikban megújult folyamat előrehaladtával talált gazdára például a Könnyűipari Minisztériumnál a Petőfi Nyomda. A kalocsai Vas- és Fémipari Vállalat az AFIT Tröszt szakmai irányításával alakítja ki sikeresen 1975. január 1. óta korszerű gyártmányszerkezetét. Hasonló példákkal szolgál a többi vállalat is, amelyek irányítását közvetlenül — vagy egy nagyvállalathoz csatolva, közvetve — a 'szakminisztériumok vették át. A megalapozott beruházások végrehajtásának, a termelési profilok korszerűsítésének feltételével ebben az évben még négy középüzem került átadásra. A készárutermelő — népgazdasági igényeket szolgáló — vállalatok irányításával most már felhagy a megyei tanács. Az apparátus szakmai ismereteinek és a tanácsok fejlesztési eszközeinek gyümölcsöztetésére bőven teremt lehetőséget a szolgáltatást végző üzemek gondjainak megoldása. A különböző ipari, javító és kommunális szolgáltatások fejlesztése áll a tanácsi tervek középpontjában. Jelentős előrelépést kívánnak tenni e téren a városokban, ahol az állami vállalatok és szövetkezeti üzemek már kialakították a szolgáltatások anyagi bázisát. A községekben viszont sok helyütt még az alapvető ellátást biztosító hálózat sem épült ki és itt is előbbre kívánunk lépni. Az urbanizációs folyamat ugyanis új és új szolgáltatási igényeket szül. A tanácsi vállalatok átadásának révén a tárcaipar tovább izmosodik Bács-Kiskun megyében, s egyben jelentős változásokat hoz iparának szerkezetében. Az egyes iparágak, nagyvállalatok jelenléte teremt erbe lehetőséget. A tudatos alakítás sikerének pedig döntő feltétele, hogy a célkitűzések az ország fejlődésével összhangban legyenek. ZS. A. Adatok kazettában • A Budapesti Rádiótechnikai Gyár néhány évvel ezelőtt új technikai érdekességgel lepte meg a számítástechnika szakembereit, elkezdte a kazettás adatrögzítő-rendszer berendezéseinek gyártását. Az új módszer a lyukkártyás, vagy lyukszalagos adatrögzítés elektronikus változata, de annál gyorsabb és olcsóbb, mert „közönséges”, a kereskedelmi forgalomban is kapható kazettás magnószalagra rögzíti az adatokat. (MTI-fotó—Csikós Gábor —KS) Gépi masszírozó A kazahsztáni TBC-kutatóin- tfzetben hordozható készüléket terveztek a nagyon sürgős külső szívmasszázs megkönnyítésére. A készülék könnyű, kényelmes és egyszerűen kezelhető. Gyakorlatilag bármely elektromos1 energiaforrás működésbe hozza. Mentőkocsiban, repülőgépen, vonaton a legváratlanabb helyzetekben fel lehet használni. . Orvosok a sivatagban • A számár kandi orvosi-parazitológiai kutatóintézet orvosai egy régi rombadőlt épületen dolgoznak, hogy megelőzzék fertőző gócok kialakulását. Szovjet Kö- . zép-Ázsia területén egyaránt találhatók iparkörzetek, gyapotföldek, gyümölcsösök, olajlelőhelyek és az ember által még birtokba nem vett sivatagok. Ezek területe évről évre csökken, egyre több új település, út és ipari létesítmény található itt. Soká lesz, mire ezeket a településeket a térképeken jelölni fogják, de a tudósok és. az orvosok expedíciói már kutatják, vizsgálják a sivatag talajviszo-' nyait, vizét és mindent, ami az itteni élethez szükséges. Különösen nagy és jelentős munkát végez Üzbegisztán homokos vidékein a szamarkandi pa- razitológiai kutatóintézet kollektívája. Főleg az ő munkájuknak köszönhető a medinai féreg kipusztítása, amely valamikor, sok járványt okozott ezeken a vidékeken. Az intézet munkatársai hatékony módszert találtak a bőrfekély gyógyítására. Az érintett területek lakosságát idejében értesítik a férgek várható elterjedése esetén és hatékony módszerekkel igyekeznek megsemmisíteni azokat. Felső képünk: a szamarkandi kutatóintézet tudósai útra kelnek egy talajkutató expedícióra. (Fotó: APFT—KS) Betonasztal A tervezőkben fel sem merülhetett az építők nem gondolhatták, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülnek a kecskeméti Szé- chenyiváros csöndet, nyugalmat ájníto^ j lakói azáltal , ftogy.,, slz. Irinyi utcában, a 20-as és a 24- es épületek közé egy betonasztalt állítanak fel asztalitenisz céljára. Az „illetékesek” bizonyára azt hitték — jogosan —, hogy a pingpong csöndes játék. Az is volna, ha esténként, most, amikor már langyosabb a levegő, csupán a kis kaucsuklabda ugrándozna a háló felett. Sajnos , azonban nem így van. Az említett betonasztal ugyanis okot nyújt a városrészben és a környéken lakó tinédzsereknek arra, hogy közben, amíg ketten verik a labdát a többiek beatzenével, táskárádióval és énekkísérettel tegyék hangulatosabbá a naponta megismétlődő sport- eseményt. Ezt a szabadtéri hangversenyt nem minden környékbeli lakos hallgatja élvezettel, különösen azok, akiknek kisgyerekük van korán fekvők, idősek, munkában elfáradtak és pihenni szeretnének, esétleg a televízióban nem csupán a képet látni, de a hangot is hallani. Ezt azonban lehetlenné .teszi a lentről áradó rádiózás, ordítozás, ricsaj. Az állapot közel két esztendeje tart, van rá eselt, hogy még este tízkor is bömbölnek a táskarádiók, ordítoznak a magukat dzsessz-énekesnek érző fiúk és lányok. Nem szabad azt hinni, hogy nemzedéki ellentétről van szó a Széchenyi városban, hiszen a felnőttek nem egyszer megpróbálták már alkalmazni a meggyőzés módszerét. Szép szavakkal az értelemre kívántak hatni, mpndván.sA -fiataloknak,, hogy „csendesebben vigadjanak...” A fiatjiJ(bk, azoban ezt nem hallották meg, bizonyára a maguk okozta lárma miatt és továbbra is zavarják a környék csendre szomjas lakóit. A levél, amely erről az állapotról tudósít "és amelyet nagyon sokak nevében írt egy ottani fiatalasszony, többek között így fogalmaz: „Félelemmel és aggodalommal tekintünk a jobb idő' felé, amikor a betonasztal újra nagy vonzást gyakorol majd a környékbeli, fiatalokra, s amely egyben gyülekező helyül is szolgál rendszerint este hét és tíz óra között. Sok éjszakai vita, perlekedés volt már emiatt, de a csitítgatás rendszerint nem vezet eredményre...” Mi lenne hát a megoldás? Legésszerűbbnek az látszik amit a levél írója is javasol, mondván, hogy a betonasztalt máshová, a parknak arra a részére kellene átvinni, ahol viszonylag mesz- szebb esik a lakóházaktól. A levél így fejeződik be: „Mostanában annyi szó esik az idegekre ható zajártalomról. Ne kelljen hát nekünk is oktalanul szenvednünk egy tervezési hiba miatt, ami kis jóindulattal, csekély anyagi áldozattal helyrehozható.” Bizonyára ezt még azok a fiatalok is megértik, akik esténként ott labdáznak, s talán — az illetékes tanácsi szerv előzetes engedélyével — maguk is arrébb vihetnék a betonasztalt. — gál — Uráli export A világon termelt azbeszt felét a szverdlovszki „Uralazbeszt” gyár adja. Az azbesztnek rendkívül értékes tulajdonságai vannak: hőálló, nem vezeti az elektromos áramot, könnyen feldolgozható. Vékony, hófehér kristályaik a gyapothoz hasonlítanak. A fonalszerű kristályokból készült szűrőknek akár kétszázmillió nyílásuk is lehet egyetlen négyzetcentiméteren, ami lehetővé teszi, hogy a folyadékokat nemcsak a mechanikai szennyezésektől, de a mikroorganizmusoktól is megtisztítsák. Az azbeszt értékes, de ritka ásvány: tulajdonságai széles körű felhasználását teszik lehetővé. Több mint 3000 különböző gyártmányban alkalmaznak azbesztet. A szovjet azbesztet hatvan ország, közöttük a szocialista országok, valamint az USA, az NSZK, Japán, Franciaország, Anglia és más államok vásárolják. Az „Uralazbeszt”-komblnát csupán a KGST-tagországoknak 1975-ben közel 250 000 tonna azbesztet szállított, vagyis másfélszer többet, mint 1970-ben. (APN—KS) • Az „Uralazbeszt”-kombinát termékeit 60 országba exportálják. (APN-fotó—KS) Elfelejtett utca? A kecskeméti Hunyadivárosból érkezett hozzánk a levél. Megtudjuk belőle, hogy a hosszú Szilágyi Erzsébet utca — melynek mindkét oldalán sorakoznak a formás családi házak — még mindig földes és csapadék alkalmával szinte alig használható a közlekedésre, hiszen nemritkán jóval a bokán felüli a sártenger. Ilyenkor a mentőautó, vagy a szemétszállító gépkocsi csak a közelébe merészkedhet, de a létfontosságú tüzelő. valamint egyéb áru ideszállítása is roppant nehéz. A helyszínre ellátogatva mi is láttuk az áldatlan állapotra emlékeztető nyomokat, a talajba tengelyig süppedt járművek kerekei által vájt barázdákat. Amelyek a március elején hullott hó olvadása miatt még most is telve van vízzel, latyakkal. Beszéltünk a környék lakóival — zömmel idős emberekkel /és kisgyermekes családokkal —, akik elmondták, nap mint nap aggódnak, hogy hamarosan beköszönt a szokásos tavaszi esőzések időszaka. S akkor pedig minden kellemetlenség kezdődik elölről. De hát meddig lesz ez így? — fakadnak ki elkeseredetten. Nos[, a jogos kérdés megválaszolására néni vagyunk illetékesek. Azt viszont határozottan állítjuk, hogy a Szilágyi Erzsébet utcáról nem szabadna évek óta megfeledkezniük a településiéj- lev’tés városi gazdáinak, akik remélhetőleg mielőbb intézkednek az útvonal kiépítéséről, zavartalan használata feltételeinek megteremtéséről! Patkányinvázió! Elgondolkoztató panasszal kereste fel szerkesztőségünket Szabó József, Kecskemét, Kőrösihegy 8. szám alatti lakos. Mint közölte, a lakásához tartozó mellék- épületben, ahol sertéseket, ba- romíikat és nyulakat tenyészt, hónapok óta tanyáznak a patkányok Nagy számú jelenlétüket megannyi lyuk és egyéb nyom jelzi, s már-már tartani kell az ólak összecjölésétől, nemkülönben a kisebb állatok megtizedelésétől. Kiirtásukhoz nemrég kétszer is igénybe vette a városgazdálkodási vállalat szakszolgálatát, de a kétszáz forintnál is (jrágább munkának alig látja eredményét. Sőt, mintha fokozódna a patkányok inváziója. Végül elmondta, hogy mint az UNIVER Szövetkezet há- zinyúl-tenyésztési szakcsoportjának választmányi tagja is mielőbbi intézkedést sürget az ügyben, hiszen ilyen körülmények közepette egyetlen »környéki lakos sem vállalkozhat a szerződéses tenyésztésre. A közérdekű bejelentés kapcsán felkerestük a megyeszékhely említett külterületét, elbeszélgettünk többekkel, s arra a következtetésre jutottunk, hogy a mértéktelenül megszaporodott kártékony rágcsálók nemcsak a kisállattenyésztést, de az ott lakók, főleg pedig a lyukak körül játszadozó gyermekek egészségét is komolyan veszélyeztetik. Ezúton kérjük az illetékes városi hatóságot, haladéktalanul rendeljen el szervezett patkányirtást a Kőrösihegybenl VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK Bekapcsolták a pb-gázkészüléket Ugyanezen rovatunkban tettük szóvá, hogy a Dunavecsén lakó Debreceni István hónapok óta hiába kéri a magánszemélytől vásárolt propán-bután-gázkészü- léke üzembe helyezését a DEGAZ kecskeméti kirendeltségétől, amely érthetően ragaszkodik ahhoz, hogy előzőleg meg kell kapnia a palack átírási nyilatkozatlapot, amit a régi fogyasztó is kitöltött, aláírt és csatolta hozzá a korábbi bekapcsolási jegyzőkönyvet. Olvasónk azonban kép-, télén újból találkozni a volt tulajdonossal, aki időközben elköl-( tözött a veszprémi lakhelyéről, s a jelenlegi címe ismeretlen. A megjelent sorokra a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója, dr. Varga János válaszolt. Leveléből kiderült, hogy a nem hivatalosan beszerzett propán-bután gázkészülék használatánál is a Gázenergia Kö: szolgáltatási Szabályzatot kell alkalmazni. Ennek lényege: az egyik fogyasztótól a másik tulajdonába csak az úgynevezett átírási nyilatkozat révén — azt mindkét félnek ki kell töltenie és aláírnia — kerülhet a pb-felsze- relés, amelyhez az eladáskor szükséges csatolni a korábbi működését engedélyező okmányt, vagyis a műszaki állapotáról, illetve a hivatalos bekapcsolásáról szóló jegyzőkönyvet. A vonatkozó adminisztáriós teendőket — melyek a gáz illegális felhasználását akadályozzák még, s voltaképpen az élet- és vagyonbiztonságot szolgálják — akarta kötelessége szerint elvégezni, s nem pedig az aktákat szaporítani a kecskeméti kirendeltség, amikor Debreceni István kérelmének teljesítését a cikkben is említett feltételekhez kötötte. Minthogy a nevezett a saját hibáján kívül nem találkozhatott a volt tulaj-, donossal, ezért a kirendeltség a gázszolgáltatás területi illetékeseihez, \ a veszprémiekhez fordult információéit, akik közölték, rendelkezett pb-gázfogyasztói engedéllyel a keresett személy. Es ezek után haladéktalanul sor került az új dunavecsei fogyasztó készüléke műszaki átvizsgálására, majd üzembe helyezésére. Havonta egyszer takarítanak A Sajtópostában írtuk meg nemrég, hogy a kecskeméti Lőwy Sándor utcán akadozik a szemét- szállítás és sok kívánnivalót hagy maga után a közlekedési közterület tisztántartása. Cikkünkre levélben reagált a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének vezetője, Pólyák Péter. Soraiból megtudtuk, a munkahelyi kollektívák nagy - erőfeszítéseket tesznek a megyeszékhely jelentős mennyiségű hulladékának folyamatos elszállítása, illetve az ösz- szesen 900 ezer négyzetméternyi burkolt útvonalának rendszeres takarítása érdekében.- E feladatok elvégzése azért jelent fokozott megterhelést, mert a szükséges munkásállománynak mintegy negyven százaléka áll csak rendelkezésre. Az embereknek és a gépeknek jóval a követelményeken túl kell tehát teljesíteniük, hogy ne következzenek be komolyabb zökkenők a köztisztaság frontján. Dehát a még oly példás szorgalom és lankadatlan igyekezet ellenére is előfordulnak hibák. Sőt, esetenként szükségmegoldásra kényszerülnek a kommunális üzem dolgozói. Akik a megannyi teendőik miatt például a Löwy Sándor utcából is csak {heti két alkalommal tudják elszállítani a szemetet. (De kizárólag a háztartásokból származó szemetet, hiszen a lapban is említett iszap elhordása a csatornákat tisztító vízmű vállalatnak a dolga.) És ennél. sajnos van még rendhagyóbb gyakorlat is, történetesen, hogy kizárólag havonta egyszer söpörhetik, takaríthatják fel itt az úttestet, s a járdát. Az. úttisztítók brigádfelajánlásának eredménye mindez. A környékieknek különben csak a nyári időszak kedvez valamelyest, minthogy akkor naponta felmossa ezt az utcát is az üzem öntözőkocsija. A szerk. megjegyzése: A tényeket kendőzetlen őszinteséggel közlő választ köszönjük. Ismeretében bizonyára minden L6wy Sándor utcai lakos tesz egy fogadalmat, miszerint a jövőben jobban ügyel a köztisztaságra, s az ellene vétőkkel szemben sem lesz közönyös. Ami pedig a kommunális üzem munkaerőgondjait illeti— információnkból nem derül ki, hogy a bérezésen vagy a munkakörülményeken kellene-fe javítani —, megítélésünk szerint indokolt \ lenne foglalkozni az üggyel olyan fórumon, mglynek döntése nyomán kedvezően megváltozhatna e fontos közszolgáltatás jelenlegi nehéz helyzete. lassan végzi. Ez utóbbi, sajnos, friss példával Is bizonyítható: a\gyógyászati eszközöket .javító esztergomi üzem Immár fél esztendeje vette át a bajalak egyik elromlott autokláv- ját, amit máig, sem hozott rendbe. Hogy a sterilizálás nehézségei tovább ne súlyosbodjanak, s a betegellátásban ne következzenek be zavarok, az Igazgató-főorvos nemrég rendelte el két új autokláv beszerzését a javítási költségelőirányzat terhére. A készülékeket — a kereskedelem Ígérete szerint — rövidesen birtokba veheti a Duna-partl város kórháza. Z. F., Tlszakécskei A társadalombiztosítási törvény értelmében állandó özvegyi nyugdíjra tarthat Igényt az a feleség, aki a férje halálakor betöltötte ötvenötödik életévét, vagy az elhunyt után árvaellátásra jogosult két. Illetve több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Dr. Alföldi Lajosné, Baja: Szerkesztőségünkhöz érkezett levelét — melyben köszönetét mond a helyi kórház íertőzőosztályán dolgozó orvosoknak és ápolónőknek, akik az ön meggyógyulásáért a kötelességüknél is többet tettek — másolatban továbbítottuk az egészségügyben Illetékes megyei tanácselnökhelyettesnek, s ő tájékoztatta az érdekelteket a példás munkájuk elismeréséről. A közérdekű bejelentését pedig kivizsgáltattuk és a hivatalos megállapításból kiderül, az Intézmény fertőtlenítő készülékei, az autoklávok zömmel régi gyártmányúak, ezért korszerűtlenek, s a rendeltetésüknek már kevésbé felelnek meg. Kijavításukra, felújításukra azonban nem kerülhet sor a szükséges ütemben, mert túlságosan szűkös az e célból felhasználható pénzügyi keret. A gondot csak tetézi a szakvállalat, mely az Ilyenféle munkákat nagyon
