Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
8 • PETŐFI NEPE • 1976. április 4. Képek és tények Lapradiátor üzem a Hajdú-Bihar megyei Tégláson. Az iparfejlesz- tés gyökeresen megváltoztatta a magyar ipar topográfiáját, területi elosztását. Megszűnt az ipar Budapest-centrikussága, a főváros ipari- nák részesedése a korábbi 50 százalékról mintegy 34—36 százalékra csökkent, s a vidéki városok — s gyakran falvak — gyárai, üzemei Állítják efő hazánk ipari termelésének majd kétharmadát. A vegyipar egyidejűleg szolgálja a társadalmi munkd javuló hatékonyságát és a gazdaság műszaki-technikai haladását, a kemizálást. Hazánk ipari-termelésének ma már csaknem 13 százalékát a vegyipar termékei alkotják. Ennek az iparágnak egyik legkorszerűbb üzeme a TVK olefingyára, amely a modem szerkezeti anyagok — a különféle műanyagok —- alapanyagait kőolajból, illetve vegyipari benzinből állítja elő. A vágósertés-termelés nagyüzemei az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek elmúlt tervidőszakban épített hústermelő telepei, sertéskombinátjai. A Bajai Állami Gazdaság — képünkön látható — ser- téskombinátja évi 85 000 darab sertés hizlalására alkalmas. 1950-ben a lakosság 47 százaléka részesült társadalombiztosításban, 1975 óta minden magyar állampolgár. A lakosság egészségügyi ellátását körzeti, üzemi, rendelőintézeti, kórházi és klinikai hálózatában mintegy 125 000 egészségügyi dolgozó — köztük 27 100 orvos — látja el. Magnóznak az óvodások, annak segítségével tanulják az új dalokat. A IV. ötéves terv időszakában a tanácsok pénzéből, a vállalatok és gyakran a lakosság segítségével majd 100 000 férőhellyel gyarapodott az ország óvodahálózata, amelyben jelenleg több mint 300 000 gyerek — az óvodáskorúak 76 százaléka — játékosan tanulva készül az életre, az általános iskolára. Ércbányászok lakásai Pécsett. A félszabadulástól napjainkig 1,6 millió új lakás épült a városokban és falvakban. Az életszínvonal e fontos tartozéka — a kényelmes és komfortos lakás — még nincs bő- viben, a lakásépítés elmúlt tervidőszakbeli re- kordméreteit — 1971— 1975-ben összesen kb. 440 000 lakás épült — az V. ötéves tervidőszakban is fenntartjuk. 1,8, millió diák — ennyien tanulnak a különböző oktatási fokozatokon, intézményekben. Az általános iskolákból kikerülő fiatotok 84 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt, 39 százaléka pedig szakmunkástanuló. Az oktatásképzés felső fokára — az egyetemekre 'és főiskolákra — a 18—22 éves fiatalok mintegy 7 százaléka — jut éti Valamikor — egy-másfél évtizeddel korábban — a napi tápanyag- fogyasztás fejadagja volt az életszínvonal alapvető jelzőszáma — újabban a tartós fogyasztási cikkek — a televízió, a háztartási villamosgépek, járművek — 1000 lakosra jutó állományának gyarapodása tükrözi a lakosság növekvő jövedelmét, vásárlóerejét és anyagi fogyasztását. (KS) \ * A magyarországi népi demokratikus forradalom jellegéről A népi demokratikus korszak elvi és történeti kérdéseiről történész körökben a 60-as évek derekán nagyszabású ■ vita zajlott le. Az eszmecsere középpontjában — egyebek mellett — a népi demokratikus forradalom jellegének és szakaszainak . tisztázása állt Lényegében háromféle álláspont alakult ki. Az egyik szerint a népi demokratikus forradalom kezdettől szocialista forradalomnak tekinthető. A másik felfogás szerint a népi demokratikus forradalom két forradalomnak, az általános de-: mokratikus és a szocialista forradalom egymással szorosan ösz- szefonódó egysége. E felfogás képviselői szerint a népi demokratikus forradalom két szakasza nem vált élesen ketté, a demokratikus és szocialista feladatok összefonódása jellemezte a korszakot. Végül a harmadik álláspont hívei ügy vélték, hogy a népi demokratikus forradalom „új típusú egységes forradalom, a demokratikus és a szocialista forradalmai egyesítő új típusú permanens forradalom”. □ □ □ Bár a történeti irodalomban a két utóbbi álláspont valamelyike fordult elő leginkább, továbbra is tisztázatlan maradt az alapkérdés: a népi demokratikus forradalom új típusú forradalom-e, vagy két egymással szorosan összefonódó de egymástól jól megkülönböztethető forradalom egysége. Hogy s felvetett kérdésre válaszoljunk a következőket kell figyelembe vennünk. A társadalmi forradalmak típusát (jellegét) általánosságban az határozza meg, hogy mely társadalmi rendszer felszámolását tűzi ki célul, és milyen új társadalmi formációt kíván teremteni helyette. S kik, mely osztályok és rétegek vezetik a forradalmat, s az miként megy végbe. Az újkorban (XVII. század közepétől) a forradalmaknak két típusa alakult ki, a polgári, illetve a szocialista forradalom. A polgári forradalmak feladata a feudalizmus megsemmisítése, és tőkés termelési mód szabad fejlődésének-biztosítása volt. Vezető erejét a burzsoázia, vagy mint náluk: a polgárosodó középnemesség képezte. A szocialista forradalom viszont a kapitalizmus megdöntését és a tőkés kizsákmányolás eltörlését tűzte ki célul. Benne már a munkásosztály játszotta a főszerepet. □ □ □ Ha most ebből kiindulva megvizsgáljuk, hogy a népi demokratikus forradalom Magyarországon a felszabadulás utón milyen feladatokat oldott meg, akkor a következőket látjuk: 1948 nyarára a politikai hatalom átment a munkásosztály és szövetségesei kezébe, a burzsoázia képviselői' kiszorultak a hatalomból. A népi demokratikus rendszer átalakult;, a többpártrendszert egypártrendszer váltotta fel, a társadalmi, gazdasági, politikai élet minden területén a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepe érvényesült. A földreform szétzúzta a régi birtokviszonyokat, s földhöz juttatta az agrárproletariátus és a szegényparasztság nagy részét. A sorozatos államosításokkal a bányák, a nagyüzemek és a tőkés pénzintézetek köztulajdonba kerültek. 1948 nyarán az ipari munkások 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott. Befejeződött az ország újjáépítése, az ipari termelés 1948-ra 3 százalékkal meghaladta, a mezőgazdasági termelés megközelítette a háború előtti szintet. A társadalom osztályszerkezete lényegesen megváltozott: a földbirtokos osztály és a nagyburzsoázia eltűnt, csökkent az agrárszegénység létszáma, a kis- és középparaszttság számbelileg megerősödött. A munkásosztályon belül növekedett az ipari munkásság részaránya. Megtört a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma; az iskolák, államosításával az egyház elvesztette évszázados privilégiumát a közoktatásban. Magyarország a népi demokratikus országok közösségének szilárd tagja lett. A népi demokratikus forradalom felszámolta a tőkés társadalmi berendezkedést, azaz egy szociálist^ forradalom, funkcióját töltötte be. A népi demokratikus forradalom tehát jellegét (típusát) tekintve szocialista forradalom. . □ □ □ * Ebből egyrészt következik,, hogy a magyarországi népi demokratikus forradalom nem „új típusú permanens” forradalom. Csak abban az. esetben tekinthetnénk annak, ha valamiféle új eddig nem- ismert, társadalmi rendszert hozott volna létre, olyat, amely sem nem kapitalizmus, sem nem szocializmus, nem is azok keveréke, hanem azoktól valami lényegesen különböző. Erről* azonban nincs szó. A történeti kutatások másrészt azt sem támasztják alá, hogy a fel- j szabad u lás utáni fejlődésben tartalmi szempontból egymástól el- j térő szakaszok lennének kimutathatóak. Inkább az tűnik bizo- | nyitottnak, hogy a népi demokratikus forradalom folyamat volt,, amely — a mindenkori pártpolitikai erőviszonyok függvényében — egyszerre oldott meg polgári és szocialista feladatokat. □ □ □ * A népi demokratikus forradalom azonban bár lényegét tekintve szocialista forradalom, számos vonásában különbözött a szocialista forradalomnak attól a formájától, amely - 1917-ben Oroszországban zajlott le. A kapitalizmus általános válságának talaján alakult ki, nem korlá- tozódott egy országra,*! hanem kiterjedt Közép- és Délkelet— Európa (és Ázsia) számos államára. Nemzetközi fettételeit a fasizmus világméretű veresége^ [ a Szovjetunió katonai győzelme' biztosította. Csaknem mindenütt ' a fasizmus elleni harc, a nemzeti felszabadító háború nőtt át társadalmi forradalommá. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól eltérően a munkásosztály a hatalmat nem fegyveres felkeléssel, hanem békés úton, demokratikus eszközökkel ra- j gadita magához. A kommunista ! pártok a hatalomért vívott harc- í ban a szövetségesek széles körére támaszkodtak, a szegénypa- ’ rasztság mellett bevonták, a kis- j és- középparasztság, valamint a kispolgárság jelentős részét, s az ; értelmiségi-alkalmazotti rétegek j számottevő hányadát is. Különb- : ség volt az is, hogy amíg az orosz forradalom szétzúzta a ré- gi burzsoá államapparátust, s újat hozott létre: a munkás-, paraszt- és katonatanácsok rend- ; szerét, addig a második világháború után kialakult népi demok- ; ratikus rendszerek nem számol- : ták fel azonnal. a régi államgé- ; pezetet, hanem tisztogatásokkal, . leépítésekkel, s új demokratikus > gondolkodású emberek bevonásá- ■ val eleinte többnyire csak személyi összetételét alakították át.. , Emellett azonban kialakították saját demokratikus intézményei- J két is. □ □ P j A népi demokratikus forradalom tehát szocialista forradalom, de a szocializmusba való átmenetnek új útja, formája. Kezdettől fogva több a polgári demokratikus forradalomnál, de f nem teremti meg azonnal a proleta-- riátus hatalmát. Lényeges feltétele azonban, hogy a munkás- osztály pártja, (vagy pártjai) irányítják a forradalmi átalakulását, és fokról fokra hódítja meg a kulcspozíciókat. Következetesen végrehajtja a polgári demokratikus jellegű változásokat, ugyanakkor megindulásával egyidejűleg korlátozza, majd fokozatosan megszünteti a nagytőke gazdasági és politikai hatalmát, és győzelmével megteremti a proletárdiktatúra alapjait. Viía István kandidátus, MTA Történettudományi Intézet Folyót találtunk!... .. •' Azaz folyóvölgyet, mégpedig a kazah sztyeppékét átszelő Isim folyó régi völgyét derítette fel Mauhida Abdulkabirova, e délkeleti köztársaság fővárosában élő geológus. Kutatásai bebizonyították, hogy az Isim, ami most az Irtiszbe torkollik, s az Északi-Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik, körülbelül ötmillió évvel ezelőtt az Arai-tóba ömlött, A szakemberek véleménye, szerint a felfedezésnek igen fontos gyakorlati jelentősége van. A homoktömeg alatt húzódó ősi Isim- völgy — valószínű — beleillik 1 abba a szovjet tudósok által tervezett csatornarendszerbe; amelyen át a bővizű szibériai folyók, az Ob és a Jenyiszej vizét akarják a kiszáradt Arai—Kaszpi medencébe terelni. Ha ez sikerül,- jelentősen csökkennek a csatorna- építés költségei, s lehetővé válik, hogy szibériai vízzel öntözzék szovjet Közép-Ázsia ^s Kazahsztán sivatagjait. (AFN—KS) í k Éj, x i I- __________d
