Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

6 m PETŐFI NÉPE * 1976. április 4, dr. Dallos A táj emlékezetéből lassanként kikopnak a múlt történeti és tárgyi. bizonyítékai. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy nagy számokban, a kétkezi munkát kiszorító téchnikában, a 'kibontakozás mind tága­sabb lehétőségeiben gondolkodjanak.- Senki sem csodálkozik azon, hogy ami tegnap merész álomnak tűnt, mára része lett az életünknek. Egyre kevesebben gondolnak rá, hogy mindez mjből lett és hogyan? Az első nagy nekilendülésnek emlékét mind kevesebben őrzik. Akik tegnap voltak fiatalok, vagy erejük teljében munkálkodó, férfiak, ma már vagy nincsenek közöttünk, vagy nyugdíjasként figyelik, merre tartanak az utódaik? / Dr. .Dallos Ferenc a legkritiku­sabb években került a Bács-Kis- kun megyei tanács élérej 1953 tavaszán vette ut a megyei ta­nács vezetését és 1962 febru­árjában azzal a jó tudattal ad­hatta át helyet, hogy a megyé­ben kialakultak' a továbbfejlődés alapjai. Mindaz, ami ebben a ki­lenc esztendőben történt, ma már történelem. Ez teszi izgalmassá és értékessé a visszaemlékezést. A kis, barátságos kétszobás budapesti lakásában beszélge­tünk. A falon — a többi között — Bozsó János festménye: a be­havazott kecskeméti városi' ta- nácsházál ábrázolja. Jelképesen a várost, ámelj a szivéhez nőtt ® Ahányszor rápillant; azok az évek idéződnek fel benne, amelyeket • ebben a városban és megyében töltött, a felelősségteljes munká­ra, annak szépségére, örömeire ami betöltötte ennek a kilenc évnek minden napját. — Nehéz időszakban kerültem Bács megyébe Akkor különösen rossz volt a gazdasági és a poli­tikai helyzet: nagyon alacsony színvonalon folyta a mezőgazda- sági termelés, alig volt ipar, eh­hez járult még a kommunális, a művelődési és egyéb elmaradott­ság. A lakosságot túlzott ter­mékbeadási és adózási terhek sújtották. Nagy volt a szegény­ség. A közigazgatás is . nehéz helyzetben volt, sok kényszerin­tézkedést kellett végrehajtania és a törvénytelenség sem volt ritka. Mindez elkeserítette és bizalmat­lanná tette a lakosságot. — A bemutatkozó tanácsülé­sen így foglaltam össze a veze­tési elveiihet: a törvényesség ér­vényesítése, igazságos ; bánás­. mód az emberekkel, visszanyerni az emberek bizalmát, biztonsá­got teremteni, hogy akik tudnak és akarnak dolgozni, nyugodtan éljenek, tervezzenek és alkossa­nak, Ezt igyekeztünk — én és munkatársaim — megtartani. Ez volt a feltétele annak, hogy. hpz-,, záláthassunk a níégyé1 'jövőjének' megtervezéséhez. A kibontako­zást sajnos késleltették az 1956- os tragikus események. De azt követően nagy lendülettel bonta­kozott ki az alkotó munka. — Először is új alapokra kel­lett helyezni a megye mezőgaz­daságát. A megyei pártbizottság irányításával kidolgoztuk a dif­ferenciált nagyüzemi szövetkeze­ti termelés koncepcióját és meg­kezdtük a végrehajtás előkészü­leteit. Hogyan fogadták az embé- I rck ezeket az akkor még tne- | résznek tűnő újítási kísérle- I teket? — Sokan nem értettek egyet velünk. Ném is lehet ezen cso­dálkozni. Nehéz volt megválniuk a régitől, nehezen látták be, hogy ebben az újban rejlik az ő sze­mélyes jövendő boldogulásuk is. Felfokozott politikai lendülét és aktív gazdasági szervező munka egyfelől és gyetrelmes belső ví­vódás másrészről érlelték meg a helyzetet, hogy megindulhatott a mezőgazdaság nagyüzemesítése, szövetkezetesítése. Ez történel­mileg döntő volt a megye életé­nek jobbrafordulása szempont­jából. Egyben gondolnunk kel­lett az iparosításra is. Ezt sok­féle módon igyekeztünk megva­lósítani : tanácsi vállalatokat szerveztünk és szinte úttörőként bírtuk rá az egyes minisztériu­mokat, hogy létesítsenek a me­gyében ütemeket. ! Elsőként tehát a felemel­kedés 'és a jólét nélkülözhe­tetlen gazdasági fundamentu­mait rakták le. Mi volt a kö­vetkező lépés? — Nagy gondot fordítottunk a város- és községfejlesztésre, az emberi élethez szükséges feltété­lek megteremtésére: a jó ivóvíz­re, a villamosításra, az utak, a járdák építésére — mindez azt a célt szolgálta, hogy á lakosság Szeresse azt a helyet, ahol él és ne kelljen nélkülöznie azokat , a javakat, amelyek velejárói áz- igényesebb, emberibb életmód­nak. Nem emlékszem meghatóbb kollektív emberi örömre, mint amilyent az ünnepélyesén össze­gyűlt lakosság tanúsított, amikor először gyulladt ki a villany községünkben. Ezzel együtt 'ke­rült sor a közoktatás és . a kul­turális élet továbbfejlesztésére. Nagy társadalmi mozgalom in­dult egyebek között á tanyai is­kolák építésére — amin azóta ta­lán túlhaladt az idő — de ak­kor rendkívül nagy volt a jelen­tőségük. Ugyanez állt a művelő­dési házak építésére is. Kellett egy hely, ahol az emberek ösz- . szegyűljenek, valamilyen kultu­rális eseményt rendezzenek. A kultúra terjesztésének másik nagy , eszköze a film. A falvak­ban mozikat építettünk , saját megyei filmstúdiót létesítettünk, hogy eredményeinkkel * lelkesít­sük a lakosságot, terjesszük a jó tapasztalatokat. ji I Szerette,' s' támogatta a I nyíltságot, ; a bátran kezde- I ményező okos javaslatokat. — Most is azt mondom, hogy őszinte, nyílt emberi és munka­társi légkör nélkül nem érhetünk el . lehetőségeinknek megfelelő eredményeket. Mindenekelőtt a megye értelmiségi dolgozóit bá­torítottuk és támaszkodtunk kez­deményezéseikre. Fontosnak tar­tottuk a megyében levő szellemi érő gyümölcsöztetését. A község- politikai ■ célok megvalósításáért társadalmi munkára mozgókffoti tűk a lakosságot. Mindez jó légkört teremtett .és meggyorsí­totta a fejlődést. A megye párt­ós, tanácsi szerveinek mindig vol­tak a jövőre vonatkozó kész ter­vei. Azért is kaptunk mindig kellő központi támogatást, mert kezdeményezőek voltunk és tér­veink megvalósításához jelentős társadalmi munkával járultunk hozzá. A helyi igazgatáson sok múlik, a dolgok jó része a tele- nüléseken dől el. A város vagy község élő része . a társadalom­nak, nagyon szoros az összefüg­gés á rész és az egész 'között. Azokban az időkben jó ala­pozás készült a megye jövője számára, lehetett rá építeni, örül is, amikor arról hall, azt látja, hogy az utódok már a ki tudja hányadik emeletnél tartanak. — A megyéi Vezetők meghív­ónak egy-egy ünnepi eseményre. Járok tehát á megyében és ta­pasztalom a fejlődést. Nemrég Soltvadkerten voltam, mint a község egykori megyei tánácstag- ját bíztak meg a község 600 éves jubileuma tiszteletére rendezett ünnepi tanácsülésre. Szóltam . ott a húsz évvel ezelőtti gondokról, összehasonlítva a nagyközség mai fejlettségéivel. Megemlítettem azt ■is, hogy a mai jobb gazdasági Ferenccel helyzet- ném lehet - a végcél,- csak' fölfeléit» a tartalmas életnek'. Ah­hoz pedig hozzátartozik a régi­hez hásoQló közélel i érdeklődés, felelősség, a jövővel való törő­dés és a törvények tisztelete. Mesélik, hogy hivatalos te­endői közben mindig szakí­tott. időt arra, hogy bekopog­tasson egy-egy tanyára, meg­hallgassa hogyan . élnek, mi­nek örülnek és mivel elége­detlened az emberek. Milyen érzés tölti el most. hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete , elnökének megválasztották? — Nagyon megtisztelőnek; tar­tom . új közéleti : funkciómat. Nagy örömömre a mi Vili. kong­resszusunk, .valamint a SZOT kongresszusa- is azoknak az alap- élveknek a' jegyében zajlott, amelyeknek az érvényesítését mindig feladatomnak tartottam. Arra mozgósít, hogy a szákszer­vezetek a- maguk erejével is se­gítsék elő az államigazgatási munka eredményességét, tárják fel. elsősorban a kihasználatlan lehetőségeket. Ide tartozik a szervezési. ■ vezetési, ellenőrzési módszerek javítása, a . személyi felelősség számonkérése a köz­igazgatásban csakúgy, mint az általuk irányított intézmények­ben. Nagy súlyt kell helyezni . például az érdekvédelem színvo­nalas ellátására, a jól dolgozók nagyobb' erkölcsi és-anyagi elis­merésére. -Törekedni kell a tár- sádalmi érdek és igazságosság ér- ' vényesítésére -á' személyi 'kivá­lasztásnál; és bánásmódnál, mert a szubjektív elbírálás leszereli az embereket! A szakszervezet el­következendő programjában fon­tos helyet kap a munkahelyi és közéleti demokrácia elősegítése is. A cél hogy az alapszervek és a bizalmiak munkájának aktivi­tását és bizonyos tekintetben ha­táskörüket is növeljük. Tele van tervekkel, munka­kedvvel. Szinte feleslegesnek tartom a kérdést, mégis ki­szalad a számon: érdemes volt? Mindig mások érdeké­ben tervezni, határozni, cse­lekedni. előkészíteni a talajt, — például nálunk a megyé­ben — a későbbi fejlődésnek? A válasz gyors és határozott. — A közösségért végzett mun­ka értelmes dolog, mert egy köz­életi ember számára nincs szebb tudat annál, hogy. jobb ernberi viszonyokat hagyunk magunk után, mint amilyeneket ott talál­tunk. Szép példa éppen. Bács- Kiskun megye felemelkedése a mélypontról a legjobbak közé. Boldog vagyok! hogy ebben né­kem. is lehetett- egy csekély ré­szem. V. Zs. Az Uraihoz vezetik az Ob vizét Első hallásra fantasztikusnak tűnik a terv: a gazdag és gyors folyású északi és szibériai fo­lyók vizét Közép-Ázsiában, Ka­zahsztánban és más, csapadékban szegény terület öntözésére hasz­nálják fel. A térképre pillantván ugyanis kiderül,- a feladat heir más, mint megváltoztatni a folyók folyását. A szovjet népgazdaság rendelkezésére álló pénzügyi és műszaki eszközök azonban már I mostani, a tizedik ötéves terv­ben lehetőséget teremtenek az egyedülálló feladat teljesítéséhez Első lépésként a gazdag vízhoza­mú Ob folyó kincsét hasznosítják II Ural vidékén. A, Szovjetunió egyik nehézipari központjában áhol az utóbbi időben nagy föld­gázkészleteket, kpsó-előford utaso­kat tártak fel, a Szakemberek sze­rint a termőterület alkalmas-* ? gabonatermesztés, valamint a ta­karmánynövény-termesztés fel­lendítésére. ' Ennek a feltételé azonban a folyamatos öntözés, frjiyer a csapadék igen kevés. , I A programtervezet szerint az Öb vizét csatornán juttatnák el áz Ural mentére. A szibériai fo­lyó átterelésére két javaslat szü­letett. Az „északi"' elképzelés'427 kilométeres; a „déli" terv 2-33 kilométeres víziót megépílérit irányozza elő. A csatorna széles­KECSÍC EM ÉTEN AZ ECSERI LAKODALMAS Továbbéltetni és megújítani a népi hagyományokat Huszonötödik születésnapját ünnepli az Állaim Népi Együttes — A vezetők személyes' érint­kezése az állampolgárokkal na­gyon fontos, ha egy vezető csak . kísérettel jár mindenhova! soha nem tudja meg a teljes valósá­got. Szerettem egyedül, bejelen­tés nélkül mennif így a tanácsi vezetőket munka közben, az em­bereket szokásos életkörülmé­nyeik között ismerhettem meg. Miniszterhelyettes koromban is mindig tartottam külön fogadó­napok::! a Parlamentben, és- sze- mélveseh. is utána jártam ügye­iknek. Már rnejffei elnök ko­romban sokát foglalkoztam a ve­zetés kérdéseivel. Solton évente tanfolyamokat tartoltunk a he-, ívi tanácsi vezetők számára. Itt megbeszéltük az elmúlt évi mun­kát. ismertettük' terveinket, és megállapodtunk a következő év feladataiban. Megvitattuk ;a he­lyes vezetői magatartást, politi­kai, szakmai, társadalmi Vonat­kozásban egyaránt; Nagyon jók és eredményesek voltak ezek a találkozók. Mit jelenteti nekünk,: a '.fény es szellők" forró szívű nemzedékének, a Magyar Állami* Népi Együt­tes? Példát, buzdítást, mércét', ' cselekvést, mozgást, testünket-lelkünket megfrissítő, ujjongó örömöket. Azon a kapun, arti elyet ők tártak szélesre a ma­gyar folklór előtt, fiatalok ezrei tódultak a népi hagyományok tisstavizü forrásához, hogy erőt me­rítsenek belőle és felvirágoztassák. Ifjúságunk leg­szebb emlékei kötnek ezekhez az évekhez. Kiapad­hatatlan lelkesedéssel jártuk a falvakat, addig fúj­tuk a nótákat, addig lestük á táncoskedvü öregek lábát, amíg a dallam és a mozdulat rögzítődött bennünk. Kivihettük a gyárakba, iskolákba, ahol a magunk varrta színes szoknyákban, a saját kezűleg mosott; ropogósra keményített blúzokban roptuk a táncokat, néha egyszál .furulya, vágy hegedű kísé­retére. A mintát .az Állami Népi Együttes szolgál­tatta, s ha a színvonalukhoz ' nem is tudott vala­mennyi kis csoport felzárkózni, nagyon sok, ma már országos hírű együttes- ezekben az időkben- indult növekedésnek, alapozta még tekintélyét. „Nem fordtilYunK vissza — előre néztünk!.. — Közéleti pályám legszebb szakaszának tartom Bács megyei éveimet. Voltak- nagyszerű mun­katársaim a megyei, a városi, a. járási és a községi tanácsok ve­zetői -és beosztottai között, akik lelkesen, hozzáértően, eredménye­sen dolgozlak. Mindig nagy meg­becsüléssel gondolok rájuk. Ezért mondhatjuk joggal,, hogy az együttes megalakulásának ne-r gyedszázados jubileuma közös ünnepe mindazoknak, ak|k sze­retik, értik.; élvezik és ápolják .’á folklór sokszínűén árnyalt, nemzeti tőről táplálkozó, de nemzetközi méretekben is tisz­tán érthető „világnyelvét'’. Az együttés budapesti, székhazában. Katona György igazgatóhelyettes meghalottan teszi , elém bekere­tezett alapitóokmányúkat. a Mi­nisztertanács . 1951. március 31- én kelt. határozatát. „A magyar kórus,, néptánc és népi zenei Kul­túra fejlesztése, magas színvo­nalon való bemutatása és. tö- megszervezeli kult úrcsoportok- | nak e téren való példamutatás* céljából, állami népi • együttest kell szervezni.”-—.Pár nappal később, . 1951. április 3-án, hazánk felszabadul ■ lásának hátodik' évfordulóján léptünk először a közönség elé, az Ecséri lakodalmassal. A be­mutató színhelye: a Magyar Ál­lami Operaház. — Az élmúlt 25 esztendő alko­tási folyamatában töretlenül ér­vényesült Rábai Miklós lépcső­fok-elmélete. Ö volt az,- aki so­kakkal ellentétben kitartott a színpadi népi táncművészet megte­remtésének elve mellett, s mint­egy a ! folklór nyelvújítójaként, vállalta a hagyományos anyag hét a jelene is. Mi' a múltból azt igyekeztünk átmenteni, meg­őrizni aminek igenis volt helye, jelentősége a felszabadult ma­gyar nép életében. Attól kezdve, hogy áz ország az átaíákulás út­jára lépett. nemcsak a • kőfalak épültek újjá, hanem az . emberi tisztesség, a gondolkodás, t.z ér­zelem értékrendjei is, , de mind­ezeknek az igénye, elképzelése fellelhető a népi kultúrákban. A hagyomány a nép lelkét fejezi ki akkor is, ha a megőrzés for­máin változtatnak, hogy rnég tömörebben, sokrétűbben, úgy is mondhatnánk korszerűbben tol­mácsolják a lényeget. Az Állami Népi Együttes 25 évvel ezelőtt nem visszafordult, hanem elő­re nézett,’ úgy érzem, ezt iga­zolja a magyar művészeti élet­ben , kivívott rángja, „hazai és nemzetközi elismerése is.. Négy és fél millió néző sége 160—180 méter lenne, mély­sége pedig elérné a 7—9 métert. Az Ob. folyó évi vízhozama meg­haladja az 50 köbkilométert, ami­ből a csatornán át az lírai-vidék 10—12 köbkilométert kapna, ö.sz- szehasönlításul jelenleg egy esz­tendőben' kb- 3 köbkilométérnyi víz gyűlik össze ezen a vidéken. •*Á .-beruházási költségvetés amely a talájjavítási munkákat Is magában foglalja, mintegy nyolc- milliárd rubel lesz! A befektetés viszont hamar megtérülne, hiszen a s', ámítások szerint a; mezőgaz- da'ági termelés évente 1,3—1,5 milliárd rubellel bővülhet. F. A. átformálásának, ú j ratöl tésé nek kockázatát. Megalakulásunk óta 12 bemutatót tartottunk, s va­lamennyi egy-egy lépcsőfokkal vitt közelebb dédelgetett álma­inkhoz. A táncos életképek után megszületett az első, háromfel- vőnásos mesejáték, a Kisbojtár. (Címszerepét éppen ' Katona György táncolta.) Ezt követően a . játékosság .önfeledt kitárulkoz'á- - sa drámaivá mélyül, sötétedik a . Balladaműsorban. Á történelmi táncjátékok mondanivalója a mához közelít, a munkásmozga­lomból meríti témáját. A tánc- miniatűrökben új formai kife­jezésekkel kísérleteznek, a Ma­gyar századok a ..mai magyar folklór eredetét tárja fel, a sá­mántánctól az első világhábo­rús katonanótákig. Á Jeles na­pokban közismert szokásaink,., hagyományaink — az arató- ünnep, a szőlőőrzés, betleheme- zés — ötvöződnek egész estét, be­töltő, az énekkarra iß szerepet osztó, komplex színpadi produk­cióvá. — Az együttes útkereső kísér­leteiről azonban megoszlanak a vélemények. Egyesek ázzál vá­dolják, hogy„ elszakadtak az ere­deti hagyorrfányoktól, s ami|t megmutatnak belőle, az nagyon látványos, „exportképes”, de nem , az igazi? • - ’— A viták közvetlenül a meg- . alakulásunk után elkezdődtek. Akkor azt' mondták, . hogy az ■ együttes csak á paraszti világból merít, múltba visszanéző, kor­szerűtlen, mi szükség van rá? Mit mondhattunk erre? Hogy akinek nincs múltja, vagy meg­tagadja azt, annak szegényes le­ró! uk egyórás, spines filméit. A müvészkoHeUtivák közül első-. kf)nt adhattak hangversenyt az ENSZ-ben. Az első lolklóregvüt- íes, amely fellepett a londoni Róyal Hallban is. Ráadásul nem egy, hanem 19 előadást tartot­tak, zsúfolt nézőiéi’ előtt; átütő sikerrel. A legmagasabb hazai elismerés: „A • Munka Vörös Zászló Érdemrendje”, 1955-ben. Ugyanabban az évben az ének­kar és á. zenekar együttes le­mezfelvételével elnyerte a Fran­cia Akadémia ' nágydí júl, Ezt a kitüntetést inégegyszer megkap?., ták később egy. Liszt- lemeztelvé­telért. . Magas szakmai követelmények Fennállásuk 25 éve alatt 2901) előadást tartottak, négy és fél millió néző tapsolta végig a műsoraikat. Három világrész 34 országának 196 városába vitték el népi-, ének-, zene- és, tánc- , kultúránk hírét. Meghódították Párizs, Moszkva, Mexikó közön­ségét, de nem lettek hűtlenek az alapítóokmányban rögzített cél­kitűzéseikhez sem: kevés hely van az országban, ahová még nem jutottak el. — Most is úgy döntöttünk, hogy az évfordulót itthon ün­nepeljük. Április 4-én jubileu­mi gálaműsort tartunk áz Erkel Színházban. Utána,f április 13- án, a kecskeméti művelődési központban lépünk fel, az Ecse­ri lakodalmassal. Ezt követően a 1,16 tagú együttes kétfelé osz­lik, az, egyik része április 21—27- ig Bács-Kiskun megye városait, faivait járja' a „Tiszán innen, Dunán túl” c. műsorral, amely négy tájegységünk táncait . és dalait köti csokorba. .Ugyanezt a műsort májusban, a dunántú­liaknak mutatjuk be. Nyáron pedig a Margit-szigeten és a Szegedi Szabadtéri Játékokon ta­lálkozunk a közönséggel. — Tjj ■ műsor nem készül ? j — De igen, az Adv-ora tórium. Alapgondolata, a Duna-ipeden- cében élő népek összetartozása. Ennek a témának a művészi megfogalmazásához, Adyr.ál jobb „partnert” keresve sem talál­hattunk volna.! A versekhez Da- róczl-Bárdos Tamás írt zenét. ‘ A készüld, új mű egyben, vá­lasz is- arra, hogy milyen irány­ban kívánnak továbblépni. De mielőtt hozzálátnának a követ­kező, .új fejezetek megírásához, idézzük fel negyedszázados \tör- téretük -néhány emlékezetes' ál­lomását í, Kezdjük tálán azzal, hogy első és legsikeresebb műsorukhoz, az Ecseri lakodalmashoz, Kodály Zoltán egyenest nekik írta a kál­lai kettős zenéjét. Sokszor áll­tak filmfélvevőgép elé, 1960-ban például Walt Disney kész.ítelt — Ez a műit, de nekünk most nem az á dolgunk, hogy a teg­napi sikerek fényében sütké­rezzünk. A . társadalom fejlődé- . sével együtt jár, hogy az em­bereknek több idejük jut az ön­művelődésre is, tehát most. eh- hez kell igazodnunk, ezt kell még jobban kihasználnunk. Ha csak a táncház-mozgalom sikerét vizsgáljuk, abból is látszik* hogy 3 folklór iránti érdeklődés meg­nőtt, vagyis bizonyos régi mun­kák ■, gyümölcse - most érik r be, napjainkban. A.. Tény es . szellők generációja úgy látszik mégsem dalolt, lelkesített hiúba; és talán a gyerekeinkre is hátassal vol­tunk. Milyen a kapcsolatuk az újak­kal, az utánpótlással? Hiszen a régiek közül ma már csak hárman szerepelnek, a többiek átadták a helyüket a fiatál tán- , cosoknak, -énekeseknek, zené- s széknek ? — Ma igen magasak a szak- niai követelmények. Az alapi- ,, tó csapatban együtt táncolt a . géplakatos a parasZtlúr.nyal, böl­csészhallgató a hivatásos tán­cosnővel. Különbözőek voltak a tánctudások és a karakterek, de mindenkit egyazon hatalmas lel­kesedés fűtött. Nekünk nem volt semmi előzményünk, mindent magunk teremtettünk meg, a profilunktól kezdve a legkülön­félébb alkotóműhelyekig. Reg­geltől eßtig táncoltunk, vagy jár- L tűk az országot', gyűjtöttük az anyagot, „lábról”, „szájról”, mag- , netofon segítsége nélkül! Akkor § egy kis szobában eltért minden ( holmink, ma több mint tízmilliói.- : forintra becsülhető az együttes ;! tulajdonát képező anyag. — Kezdetben hiányoztak a mesterségbeli alapok és a jó munkafeltételek, de nem hiány- , zott az akaraterő és a hit abban, ,, hogy mi moslt valóban megfor­gatjuk á világot. A mai gyere­kek már mindazt készen kap- j ják, amit negyedszázados mun­kával hoztak össze az elődeik. . Üjat kihozni már csak maguk­ból tudnának, de ez —- éppen a profikövetelmények - miatt •- —- ', igen kemény munkával jár együtt, s ha ráadásul a sikerre-- is . várni kell, hamarább ki­fulladnak; elkedvetlenednek. . Aztán' itt van a másik- dó- ^ log: ebben a küldetésben veszet- "t, tűr kell hinni: Mert igaz; hogy •joggal vallhatjuk, magunkat a magyar i művészet szerves részé­nek, de egy kicsit ennek á mű­vészetnek az „angyaíföldjé” is vagyunk, - ami abból . adódik, ihogy valahol feltétlenül ennek a * társadalmi rendszernek vagyunk a szülöttei. Ilyen szellemben kell nevelni á fiataljainkat, így kell élni és dolgozni, másként nem is érdemes. Felkapja a fejét, figyeli » fa­lon átszűrődő lábdobogáíít, hang- fl foszlányokat'. Láthatóan elége- ” dett.; ■ , . ■ ■ ' ■. '■ | —: A munkatermekben ropog a levegő. Jó jel. Dolgozunk,: for- •» málódupk, nem láncoljuk le ma­gunkat a 25 évhez. Rengeteg dolgunk van még az idén. • Ehhez kívánunk sók sikert, méltó elismerést. Vadas Zsuzsa -

Next

/
Oldalképek
Tartalom