Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

6 m PETŐFI NÉPE * 1976. április 4,

dr. Dallos

A táj emlékezetéből lassanként kikopnak a múlt történeti és tárgyi. bizonyítékai. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy nagy számokban, a kétkezi munkát kiszorító téchnikában, a 'kibontakozás mind tágasabb lehétőségeiben gondolkodjanak.- Senki sem csodálkozik azon, hogy ami tegnap merész álomnak tűnt, mára része lett az életünknek. Egyre kevesebben gondolnak rá, hogy mindez mjből lett és hogyan? Az első nagy nekilendülésnek emlékét mind kevesebben őrzik. Akik tegnap voltak fiatalok, vagy erejük teljében munkálkodó, férfiak, ma már vagy nincsenek közöttünk, vagy nyugdíjasként figyelik, merre tartanak az utódaik?

/

Dr. .Dallos Ferenc a legkritikusabb években került a Bács-Kis- kun megyei tanács élérej 1953 tavaszán vette ut a megyei tanács vezetését és 1962 februárjában azzal a jó tudattal adhatta át helyet, hogy a megyében kialakultak' a továbbfejlődés alapjai. Mindaz, ami ebben a kilenc esztendőben történt, ma már történelem. Ez teszi izgalmassá és értékessé a visszaemlékezést.

A kis, barátságos kétszobás budapesti lakásában beszélgetünk. A falon — a többi között — Bozsó János festménye: a behavazott kecskeméti városi' ta- nácsházál ábrázolja. Jelképesen a várost, ámelj a szivéhez nőtt ® Ahányszor rápillant; azok az évek idéződnek fel benne, amelyeket • ebben a városban és megyében töltött, a felelősségteljes munkára, annak szépségére, örömeire ami betöltötte ennek a kilenc évnek minden napját.

— Nehéz időszakban kerültem Bács megyébe Akkor különösen rossz volt a gazdasági és a politikai helyzet: nagyon alacsony színvonalon folyta a mezőgazda- sági termelés, alig volt ipar, ehhez járult még a kommunális, a művelődési és egyéb elmaradottság. A lakosságot túlzott termékbeadási és adózási terhek sújtották. Nagy volt a szegénység. A közigazgatás is . nehéz helyzetben volt, sok kényszerintézkedést kellett végrehajtania és a törvénytelenség sem volt ritka. Mindez elkeserítette és bizalmatlanná tette a lakosságot.

— A bemutatkozó tanácsülésen így foglaltam össze a vezetési elveiihet: a törvényesség érvényesítése, igazságos ; bánás. mód az emberekkel, visszanyerni az emberek bizalmát, biztonságot teremteni, hogy akik tudnak és akarnak dolgozni, nyugodtan éljenek, tervezzenek és alkossanak, Ezt igyekeztünk — én és munkatársaim — megtartani. Ez volt a feltétele annak, hogy. hpz-,, záláthassunk a níégyé1 'jövőjének' megtervezéséhez. A kibontakozást sajnos késleltették az 1956- os tragikus események. De azt követően nagy lendülettel bontakozott ki az alkotó munka.

— Először is új alapokra kellett helyezni a megye mezőgazdaságát. A megyei pártbizottság irányításával kidolgoztuk a differenciált nagyüzemi szövetkezeti termelés koncepcióját és megkezdtük a végrehajtás előkészületeit.

Hogyan fogadták az embé- I rck ezeket az akkor még tne- | résznek tűnő újítási kísérle- I teket?

— Sokan nem értettek egyet velünk. Ném is lehet ezen csodálkozni. Nehéz volt megválniuk a régitől, nehezen látták be, hogy ebben az újban rejlik az ő személyes jövendő boldogulásuk is. Felfokozott politikai lendülét és aktív gazdasági szervező munka egyfelől és gyetrelmes belső vívódás másrészről érlelték meg a helyzetet, hogy megindulhatott a mezőgazdaság nagyüzemesítése, szövetkezetesítése. Ez történelmileg döntő volt a megye életének jobbrafordulása szempontjából. Egyben gondolnunk kellett az iparosításra is. Ezt sokféle módon igyekeztünk megvalósítani : tanácsi vállalatokat szerveztünk és szinte úttörőként bírtuk rá az egyes minisztériumokat, hogy létesítsenek a megyében ütemeket.

! Elsőként tehát a felemelkedés 'és a jólét nélkülözhetetlen gazdasági fundamentumait rakták le. Mi volt a következő lépés?

— Nagy gondot fordítottunk a város- és községfejlesztésre, az emberi élethez szükséges feltétélek megteremtésére: a jó ivóvízre, a villamosításra, az utak, a járdák építésére — mindez azt a célt szolgálta, hogy á lakosság Szeresse azt a helyet, ahol él és ne kelljen nélkülöznie azokat , a javakat, amelyek velejárói áz- igényesebb, emberibb életmódnak. Nem emlékszem meghatóbb kollektív emberi örömre, mint amilyent az ünnepélyesén összegyűlt lakosság tanúsított, amikor először gyulladt ki a villany községünkben. Ezzel együtt 'került sor a közoktatás és . a kulturális élet továbbfejlesztésére. Nagy társadalmi mozgalom indult egyebek között á tanyai iskolák építésére — amin azóta talán túlhaladt az idő — de akkor rendkívül nagy volt a jelentőségük. Ugyanez állt a művelődési házak építésére is. Kellett egy hely, ahol az emberek ösz- . szegyűljenek, valamilyen kulturális eseményt rendezzenek. A kultúra terjesztésének másik nagy , eszköze a film. A falvakban mozikat építettünk , saját megyei filmstúdiót létesítettünk, hogy eredményeinkkel * lelkesítsük a lakosságot, terjesszük a jó tapasztalatokat. ji I Szerette,' s' támogatta a I nyíltságot, ; a bátran kezde- I ményező okos javaslatokat.

— Most is azt mondom, hogy őszinte, nyílt emberi és munkatársi légkör nélkül nem érhetünk el . lehetőségeinknek megfelelő eredményeket. Mindenekelőtt a megye értelmiségi dolgozóit bátorítottuk és támaszkodtunk kezdeményezéseikre. Fontosnak tartottuk a megyében levő szellemi érő gyümölcsöztetését. A község- politikai ■ célok megvalósításáért társadalmi munkára mozgókffoti tűk a lakosságot. Mindez jó légkört teremtett .és meggyorsította a fejlődést. A megye pártós, tanácsi szerveinek mindig voltak a jövőre vonatkozó kész tervei. Azért is kaptunk mindig kellő központi támogatást, mert kezdeményezőek voltunk és térveink megvalósításához jelentős társadalmi munkával járultunk hozzá. A helyi igazgatáson sok múlik, a dolgok jó része a tele- nüléseken dől el. A város vagy község élő része . a társadalomnak, nagyon szoros az összefüggés á rész és az egész 'között.

Azokban az időkben jó alapozás készült a megye jövője számára, lehetett rá építeni, örül is, amikor arról hall, azt látja, hogy az utódok már a ki tudja hányadik emeletnél tartanak.

— A megyéi Vezetők meghívónak egy-egy ünnepi eseményre. Járok tehát á megyében és tapasztalom a fejlődést. Nemrég Soltvadkerten voltam, mint a község egykori megyei tánácstag- ját bíztak meg a község 600 éves jubileuma tiszteletére rendezett ünnepi tanácsülésre. Szóltam . ott a húsz évvel ezelőtti gondokról, összehasonlítva a nagyközség mai fejlettségéivel. Megemlítettem azt ■is, hogy a mai jobb gazdasági

Ferenccel

helyzet- ném lehet - a végcél,- csak' fölfeléit» a tartalmas életnek'. Ahhoz pedig hozzátartozik a régihez hásoQló közélel i érdeklődés, felelősség, a jövővel való törődés és a törvények tisztelete.

Mesélik, hogy hivatalos teendői közben mindig szakított. időt arra, hogy bekopogtasson egy-egy tanyára, meghallgassa hogyan . élnek, minek örülnek és mivel elégedetlened az emberek.

Milyen érzés tölti el most. hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete , elnökének megválasztották?

— Nagyon megtisztelőnek; tartom . új közéleti : funkciómat. Nagy örömömre a mi Vili. kongresszusunk, .valamint a SZOT kongresszusa- is azoknak az alap- élveknek a' jegyében zajlott, amelyeknek az érvényesítését mindig feladatomnak tartottam. Arra mozgósít, hogy a szákszervezetek a- maguk erejével is segítsék elő az államigazgatási munka eredményességét, tárják fel. elsősorban a kihasználatlan lehetőségeket. Ide tartozik a szervezési. ■ vezetési, ellenőrzési módszerek javítása, a . személyi felelősség számonkérése a közigazgatásban csakúgy, mint az általuk irányított intézményekben. Nagy súlyt kell helyezni . például az érdekvédelem színvonalas ellátására, a jól dolgozók nagyobb' erkölcsi és-anyagi elismerésére. -Törekedni kell a tár- sádalmi érdek és igazságosság ér- ' vényesítésére -á' személyi 'kiválasztásnál; és bánásmódnál, mert a szubjektív elbírálás leszereli az embereket! A szakszervezet elkövetkezendő programjában fontos helyet kap a munkahelyi és közéleti demokrácia elősegítése is. A cél hogy az alapszervek és a bizalmiak munkájának aktivitását és bizonyos tekintetben hatáskörüket is növeljük.

Tele van tervekkel, munkakedvvel. Szinte feleslegesnek tartom a kérdést, mégis kiszalad a számon: érdemes volt? Mindig mások érdekében tervezni, határozni, cselekedni. előkészíteni a talajt, — például nálunk a megyében — a későbbi fejlődésnek?

A válasz gyors és határozott.

— A közösségért végzett munka értelmes dolog, mert egy közéleti ember számára nincs szebb tudat annál, hogy. jobb ernberi viszonyokat hagyunk magunk után, mint amilyeneket ott találtunk. Szép példa éppen. Bács- Kiskun megye felemelkedése a mélypontról a legjobbak közé. Boldog vagyok! hogy ebben nékem. is lehetett- egy csekély részem.

V. Zs.

Az Uraihoz vezetik az Ob vizét

Első hallásra fantasztikusnak tűnik a terv: a gazdag és gyors folyású északi és szibériai folyók vizét Közép-Ázsiában, Kazahsztánban és más, csapadékban szegény terület öntözésére használják fel. A térképre pillantván ugyanis kiderül,- a feladat heir más, mint megváltoztatni a folyók folyását. A szovjet népgazdaság rendelkezésére álló pénzügyi és műszaki eszközök azonban már

I mostani, a tizedik ötéves tervben lehetőséget teremtenek az egyedülálló feladat teljesítéséhez Első lépésként a gazdag vízhozamú Ob folyó kincsét hasznosítják

II Ural vidékén. A, Szovjetunió

egyik nehézipari központjában áhol az utóbbi időben nagy földgázkészleteket, kpsó-előford utasokat tártak fel, a Szakemberek szerint a termőterület alkalmas-* ? gabonatermesztés, valamint a takarmánynövény-termesztés fellendítésére. ' Ennek a feltételé azonban a folyamatos öntözés, frjiyer a csapadék igen kevés. ,

I A programtervezet szerint az Öb vizét csatornán juttatnák el áz Ural mentére. A szibériai folyó átterelésére két javaslat született. Az „északi"' elképzelés'427 kilométeres; a „déli" terv 2-33 kilométeres víziót megépílérit irányozza elő. A csatorna szélesKECSÍC EM ÉTEN AZ ECSERI LAKODALMAS

Továbbéltetni és megújítani a népi hagyományokat

Huszonötödik születésnapját ünnepli az Állaim Népi Együttes

— A vezetők személyes' érintkezése az állampolgárokkal nagyon fontos, ha egy vezető csak . kísérettel jár mindenhova! soha nem tudja meg a teljes valóságot. Szerettem egyedül, bejelentés nélkül mennif így a tanácsi vezetőket munka közben, az embereket szokásos életkörülményeik között ismerhettem meg. Miniszterhelyettes koromban is mindig tartottam külön fogadónapok::! a Parlamentben, és- sze- mélveseh. is utána jártam ügyeiknek. Már rnejffei elnök koromban sokát foglalkoztam a vezetés kérdéseivel. Solton évente tanfolyamokat tartoltunk a he-, ívi tanácsi vezetők számára. Itt megbeszéltük az elmúlt évi munkát. ismertettük' terveinket, és megállapodtunk a következő év feladataiban. Megvitattuk ;a helyes vezetői magatartást, politikai, szakmai, társadalmi Vonatkozásban egyaránt; Nagyon jók és eredményesek voltak ezek a találkozók.

Mit jelenteti nekünk,: a '.fény es szellők" forró szívű nemzedékének, a Magyar Állami* Népi Együttes? Példát, buzdítást, mércét', ' cselekvést, mozgást, testünket-lelkünket megfrissítő, ujjongó örömöket. Azon a kapun, arti elyet ők tártak szélesre a magyar folklór előtt, fiatalok ezrei tódultak a népi hagyományok tisstavizü forrásához, hogy erőt merítsenek belőle és felvirágoztassák. Ifjúságunk legszebb emlékei kötnek ezekhez az évekhez. Kiapadhatatlan lelkesedéssel jártuk a falvakat, addig fújtuk a nótákat, addig lestük á táncoskedvü öregek lábát, amíg a dallam és a mozdulat rögzítődött bennünk. Kivihettük a gyárakba, iskolákba, ahol a magunk varrta színes szoknyákban, a saját kezűleg mosott; ropogósra keményített blúzokban roptuk a táncokat, néha egyszál .furulya, vágy hegedű kíséretére. A mintát .az Állami Népi Együttes szolgáltatta, s ha a színvonalukhoz ' nem is tudott valamennyi kis csoport felzárkózni, nagyon sok, ma már országos hírű együttes- ezekben az időkben- indult növekedésnek, alapozta még tekintélyét.

„Nem fordtilYunK vissza — előre néztünk!..

— Közéleti pályám legszebb szakaszának tartom Bács megyei éveimet. Voltak- nagyszerű munkatársaim a megyei, a városi, a. járási és a községi tanácsok vezetői -és beosztottai között, akik lelkesen, hozzáértően, eredményesen dolgozlak. Mindig nagy megbecsüléssel gondolok rájuk.

Ezért mondhatjuk joggal,, hogy az együttes megalakulásának ne-r gyedszázados jubileuma közös ünnepe mindazoknak, ak|k szeretik, értik.; élvezik és ápolják .’á folklór sokszínűén árnyalt, nemzeti tőről táplálkozó, de nemzetközi méretekben is tisztán érthető „világnyelvét'’. Az együttés budapesti, székhazában. Katona György igazgatóhelyettes meghalottan teszi , elém bekeretezett alapitóokmányúkat. a Minisztertanács . 1951. március 31- én kelt. határozatát. „A magyar kórus,, néptánc és népi zenei Kultúra fejlesztése, magas színvonalon való bemutatása és. tö- megszervezeli kult úrcsoportok- |

nak e téren való példamutatás* céljából, állami népi • együttest kell szervezni.”-—.Pár nappal később, . 1951.

április 3-án, hazánk felszabadul ■ lásának hátodik' évfordulóján léptünk először a közönség elé, az Ecséri lakodalmassal. A bemutató színhelye: a Magyar Állami Operaház.

— Az élmúlt 25 esztendő alkotási folyamatában töretlenül érvényesült Rábai Miklós lépcsőfok-elmélete. Ö volt az,- aki sokakkal ellentétben kitartott a színpadi népi táncművészet megteremtésének elve mellett, s mintegy a ! folklór nyelvújítójaként, vállalta a hagyományos anyag

hét a jelene is. Mi' a múltból azt igyekeztünk átmenteni, megőrizni aminek igenis volt helye, jelentősége a felszabadult magyar nép életében. Attól kezdve, hogy áz ország az átaíákulás útjára lépett. nemcsak a • kőfalak épültek újjá, hanem az . emberi tisztesség, a gondolkodás, t.z érzelem értékrendjei is, , de mindezeknek az igénye, elképzelése fellelhető a népi kultúrákban. A hagyomány a nép lelkét fejezi ki akkor is, ha a megőrzés formáin változtatnak, hogy rnég tömörebben, sokrétűbben, úgy is mondhatnánk korszerűbben tolmácsolják a lényeget. Az Állami Népi Együttes 25 évvel ezelőtt nem visszafordult, hanem előre nézett,’ úgy érzem, ezt igazolja a magyar művészeti életben , kivívott rángja, „hazai és nemzetközi elismerése is..

Négy és fél millió néző

sége 160—180 méter lenne, mélysége pedig elérné a 7—9 métert. Az Ob. folyó évi vízhozama meghaladja az 50 köbkilométert, amiből a csatornán át az lírai-vidék 10—12 köbkilométert kapna, ö.sz- szehasönlításul jelenleg egy esztendőben' kb- 3 köbkilométérnyi víz gyűlik össze ezen a vidéken.

•*Á .-beruházási költségvetés amely a talájjavítási munkákat Is magában foglalja, mintegy nyolc- milliárd rubel lesz! A befektetés viszont hamar megtérülne, hiszen a s', ámítások szerint a; mezőgaz- da'ági termelés évente 1,3—1,5 milliárd rubellel bővülhet.

F. A.

átformálásának, ú j ratöl tésé nek

kockázatát. Megalakulásunk óta 12 bemutatót tartottunk, s valamennyi egy-egy lépcsőfokkal vitt közelebb dédelgetett álmainkhoz. A táncos életképek után megszületett az első, háromfel- vőnásos mesejáték, a Kisbojtár. (Címszerepét éppen ' Katona György táncolta.) Ezt követően a . játékosság .önfeledt kitárulkoz'á- - sa drámaivá mélyül, sötétedik a . Balladaműsorban. Á történelmi táncjátékok mondanivalója a mához közelít, a munkásmozgalomból meríti témáját. A tánc- miniatűrökben új formai kifejezésekkel kísérleteznek, a Magyar századok a ..mai magyar folklór eredetét tárja fel, a sámántánctól az első világháborús katonanótákig. Á Jeles napokban közismert szokásaink,., hagyományaink — az arató- ünnep, a szőlőőrzés, betleheme- zés — ötvöződnek egész estét, betöltő, az énekkarra iß szerepet osztó, komplex színpadi produkcióvá.

— Az együttes útkereső kísérleteiről azonban megoszlanak a vélemények. Egyesek ázzál vádolják, hogy„ elszakadtak az eredeti hagyorrfányoktól, s ami|t megmutatnak belőle, az nagyon látványos, „exportképes”, de nem , az igazi? • - ’— A viták közvetlenül a meg- . alakulásunk után elkezdődtek. Akkor azt' mondták, . hogy az ■ együttes csak á paraszti világból merít, múltba visszanéző, korszerűtlen, mi szükség van rá? Mit mondhattunk erre? Hogy akinek nincs múltja, vagy megtagadja azt, annak szegényes leró! uk egyórás, spines filméit. A müvészkoHeUtivák közül első-. kf)nt adhattak hangversenyt az ENSZ-ben. Az első lolklóregvüt- íes, amely fellepett a londoni Róyal Hallban is. Ráadásul nem egy, hanem 19 előadást tartottak, zsúfolt nézőiéi’ előtt; átütő sikerrel. A legmagasabb hazai elismerés: „A • Munka Vörös Zászló Érdemrendje”, 1955-ben. Ugyanabban az évben az énekkar és á. zenekar együttes lemezfelvételével elnyerte a Francia Akadémia ' nágydí júl, Ezt a kitüntetést inégegyszer megkap?., ták később egy. Liszt- lemeztelvételért. .

Magas szakmai követelmények

Fennállásuk 25 éve alatt 2901) előadást tartottak, négy és fél millió néző tapsolta végig a műsoraikat. Három világrész 34 országának 196 városába vitték el népi-, ének-, zene- és, tánc- , kultúránk hírét. Meghódították Párizs, Moszkva, Mexikó közönségét, de nem lettek hűtlenek az alapítóokmányban rögzített célkitűzéseikhez sem: kevés hely

van az országban, ahová még nem jutottak el.

— Most is úgy döntöttünk, hogy az évfordulót itthon ünnepeljük. Április 4-én jubileumi gálaműsort tartunk áz Erkel Színházban. Utána,f április 13- án, a kecskeméti művelődési központban lépünk fel, az Ecseri lakodalmassal. Ezt követően a 1,16 tagú együttes kétfelé oszlik, az, egyik része április 21—27- ig Bács-Kiskun megye városait, faivait járja' a „Tiszán innen, Dunán túl” c. műsorral, amely négy tájegységünk táncait . és dalait köti csokorba. .Ugyanezt a műsort májusban, a dunántúliaknak mutatjuk be. Nyáron pedig a Margit-szigeten és a Szegedi Szabadtéri Játékokon találkozunk a közönséggel.

— Tjj ■ műsor nem készül ? j

— De igen, az Adv-ora tórium. Alapgondolata, a Duna-ipeden- cében élő népek összetartozása. Ennek a témának a művészi megfogalmazásához, Adyr.ál jobb „partnert” keresve sem találhattunk volna.! A versekhez Da- róczl-Bárdos Tamás írt zenét. ‘

A készüld, új mű egyben, válasz is- arra, hogy milyen irányban kívánnak továbblépni. De mielőtt hozzálátnának a következő, .új fejezetek megírásához, idézzük fel negyedszázados \tör- téretük -néhány emlékezetes' állomását í,

Kezdjük tálán azzal, hogy első és legsikeresebb műsorukhoz, az Ecseri lakodalmashoz, Kodály Zoltán egyenest nekik írta a kállai kettős zenéjét. Sokszor álltak filmfélvevőgép elé, 1960-ban például Walt Disney kész.ítelt

— Ez a műit, de nekünk most nem az á dolgunk, hogy a tegnapi sikerek fényében sütkérezzünk. A . társadalom fejlődé- . sével együtt jár, hogy az embereknek több idejük jut az önművelődésre is, tehát most. eh- hez kell igazodnunk, ezt kell még jobban kihasználnunk. Ha csak a táncház-mozgalom sikerét vizsgáljuk, abból is látszik* hogy

3 folklór iránti érdeklődés megnőtt, vagyis bizonyos régi munkák ■, gyümölcse - most érik r be, napjainkban. A.. Tény es . szellők generációja úgy látszik mégsem dalolt, lelkesített hiúba; és talán a gyerekeinkre is hátassal voltunk.

Milyen a kapcsolatuk az újakkal, az utánpótlással? Hiszen a régiek közül ma már csak hárman szerepelnek, a többiek átadták a helyüket a fiatál tán- , cosoknak, -énekeseknek, zené- s széknek ?

— Ma igen magasak a szak- niai követelmények. Az alapi- ,, tó csapatban együtt táncolt a . géplakatos a parasZtlúr.nyal, bölcsészhallgató a hivatásos táncosnővel. Különbözőek voltak a tánctudások és a karakterek, de mindenkit egyazon hatalmas lelkesedés fűtött. Nekünk nem volt semmi előzményünk, mindent magunk teremtettünk meg, a profilunktól kezdve a legkülönfélébb alkotóműhelyekig. Reggeltől eßtig táncoltunk, vagy jár- L tűk az országot', gyűjtöttük az anyagot, „lábról”, „szájról”, mag- , netofon segítsége nélkül! Akkor § egy kis szobában eltért minden ( holmink, ma több mint tízmilliói.- : forintra becsülhető az együttes ;! tulajdonát képező anyag.

— Kezdetben hiányoztak a

mesterségbeli alapok és a jó munkafeltételek, de nem hiány- , zott az akaraterő és a hit abban, ,, hogy mi moslt valóban megforgatjuk á világot. A mai gyerekek már mindazt készen kap- j ják, amit negyedszázados munkával hoztak össze az elődeik. . Üjat kihozni már csak magukból tudnának, de ez —- éppen a profikövetelmények - miatt •- —- ', igen kemény munkával jár együtt, s ha ráadásul a sikerre-- is . várni kell, hamarább kifulladnak; elkedvetlenednek. .

Aztán' itt van a másik- dó- ^ log: ebben a küldetésben veszet- "t, tűr kell hinni: Mert igaz; hogy •joggal vallhatjuk, magunkat a magyar i művészet szerves részének, de egy kicsit ennek á művészetnek az „angyaíföldjé” is vagyunk, - ami abból . adódik, ihogy valahol feltétlenül ennek a * társadalmi rendszernek vagyunk a szülöttei. Ilyen szellemben kell nevelni á fiataljainkat, így kell élni és dolgozni, másként nem is érdemes.

Felkapja a fejét, figyeli » falon átszűrődő lábdobogáíít, hang- fl foszlányokat'. Láthatóan elége- ” dett.; ■ , . ■ ■ ' ■. '■ |

—: A munkatermekben ropog a levegő. Jó jel. Dolgozunk,: for- •» málódupk, nem láncoljuk le magunkat a 25 évhez. Rengeteg dolgunk van még az idén. •

Ehhez kívánunk sók sikert, méltó elismerést.

Vadas Zsuzsa -