Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

1976. április 29. • PETŐFI NÉPE • 5 A Megyei Művelődési Központ műsora május 1—Mg. KIÁLLÍTÁS: IV. országos motívumbélyeg-ki- állítás. Megtekinthető: május 9-ig. HETI MOSOK: Május 1-én, szombaton a műve­lődési központ < előtti téren sza­badtéri táncest. Május 2-án; vasárnap 10 órakor: Filmvetítés gyermekeknek. Május 3-án, hétfőn 18 órakor a művészklubban: Collegium ar- tium képzőművészeti tagozat. A népművészet és a jövő. IV. Élő­adó: Pap Gábor. Belépődíj: 4,— Ft. Május 5-én, szerdán 9 órakor a természettudományi stúdióban: Rendhagyó fizikaóra: A fénytan. Előadó: Bagány Mihály. Május 5-én, szerdán 18 órakor a színházteremben: A Kodály Zol­tán Ének-Zenei Iskola hangver­senye. Május 6-án, csütörtökön 15.30 és 17.30 órakor a színházteremben: Csak nők részére! A Centrum Áruház műsoros fehérnemű- és fürdőruha-bemutatója. Belépő­díj' 10,— Ft Május 8-án, 19.30 órakor: „Csak tiszta forrásból.. " Női kama­rakórus hangversenye. 587. Szovjet régészek iraki lelete Szovjet régészeti expedíció uta­zott a közelmúltban Irakba, hogy ásatásokat folytasson az egykori babilóniai birodalom három leg­régibb településén. A települések Irak északnyuga­ti részén vannak, Tel Afar váro­sának közelében. A legkorábbit közülük egy mintegy száz méter­nyi átmérőjű domb fedi. A szov­jet régészek, akik már az elmúlt esztendők során is jártak itt, kü- lönösen a domb alsó rétegei iránt érdeklődnek, amely, mint kide­rült, az eddig ismeretlen és igen régi mezopotámiai földművelő kultúra emlékeit rejti, magában. Ez a kultúra mindpnenesetre az időszámításunk előtti V—III. év­ezrednél régebbi, tehát abból a korból való, amelyben a világ- történelem legelső korai osztály­államai kialakultak. Ezekben a rétegekben a szovjet tudósok annak idején fehér és vö­rös márványból készült, figurák­kal díszített edényeket, gyöngy­sorokat, kőkéseket, sarlóéleket, díszes kerámiadényeket találtak. Az ásatások során bebizonyoso­dott, hogy már ebben a korban eléggé fejlett volt az építészet. Felfedeztek olyan nyomokat is, amelyekből arra lehet következ­tetni, hogy a szóban forgó telepü­lések lakói a kohászathoz is ér­tettek. A leletek között ott van a világ legrégibb fémpecsétje is. Az expedíció ■ tagjai által vég­zett kutatások eredményeit a Szovjetunió tudományos akadé­miájának régészeti intézete fogja feldolgozni, később pedig átadja Iraknak. MMpIesSégpqlttikÁi határozat nyomában Egy nagycsalád reményei vezetője elmondta: mindent meg­tesznek azért, hogy Kovács Sán­dor és családja jobb lakáskörül­mények közé kerüljön. Az üzem képviselői már öt alkalommal jártak a községben, hogy megta­lálják a lehetséges megoldást. Mi­után bebizonyosodott, 'hogy az építtetés túlságosan költséges, egy alkalmas ház megvételét szorgal­mazzák. Nem volt még példa rá... — Kovács Sándor másfél éve dolgozik nálunk, betanított mun­kásként — magyarázza Ambrus Sándor. — Munkájával annak ellenére is meg vagyunk eléged­ve, hogy szakképzettsége nincs. > Ezt megelőzően fejőgulyás volt egy termelőszövetkezetben, és bi­zony a gépek között kicsit ne­hezen találja fel magát. A gyár vezetősége megérti a problémá­ját. Íratlan szabály ugyanis, hogy ötéves munkaviszony szükséges a vállalati támogatáshoz' — ettől eltekintettek. Társadalmi összefo­gással készítették el az építendő családi ház terveit Miután ki­derült, hogy más megoldás után kell nézni, arra is hajlandóságot mutatnak, hogy — amire még nem volt példa — egy kész csa­ládi házat vásároljanak Kovács Sándorék számára. A Szénási- féle házat nézték ki, ez alkal­mas is lenne, mert a két nagy szoba, fürdőszoba és a konyha mellett egy célszerűen kialakít­ható kis nyári épület is áll a tel­ken. Ügy tudom, a gazdája két- százkilencvenezer forintot kér érte, és már csak a kifizetés módja okoz adminisztratív ne­hézséget. Biztos vagyok abban, hogy- Kovács Sándorék ügye a legjobb úton halad. A jelek szerint tehát a Ko­vács-gyerekek joggal bizakodnak: hamarosan költözködhetnek. Re­méljük, hogy lakásproblémájuk végleges megoldását mielőbb kö­vetésre méltó példaként állíthat­juk más vállalatok, illetve tele­pülések elé. Pavlovi ts Miklós A Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vitatta meg a riépességpolitikai határozatok végrehajtásának megyei hely­zetét. A vizsgálat célja annak megállapítása volt: ismerik-e a tanácsok az igazgatási területükön élő nagycsaládosok lakás- helyzetét, hogyan, miként támogatják őket. A tapasztalatok összegzésének heteiben jártunk Jakabszálláson, ahol a II. kerület 30. szám alatti roskatag tanyában lakik Kovács Sándor feleségével és kilenc gyermekével. Látogatásunk során arra keresünk választ, van-e re­ményük arra, hogy jobbra for­duljon a sorsuk. „Saját erőnkből képtelenek vagyunk...” A központtól több mint két kilométerre, a köves úttól jó öt­száz méterre található az a meg­viselt öreg épület, amelyet Ko­vács Sándorék béréinek havi 200 forintért. Az udvar kopár, .csu­pán néhány fa vet árnyékot, egy árva kötélen száradó gyermek­ruhák hintáznak. A kicsiny ház egyszoba-konyhás, ablaka vaksi, villanyvilágítás nincs, a vizet a kútról hordják a főzéshez és mo­sakodáshoz. A tizenegy tagú család legfia- talabbja néevéves, a legidősebb gyerek, Sándor 17-et számlál. Né­hány hónapja kezdett el dolgoz? ni a ZIM kecskeméti gyárában, és ugyancsak az üzem konyhá­jában helyezkedett el nemrég a húga, Mária is. Egyikük sem vé­gezte el az általános iskolát, de tervezik, hogy a- dolgozók isko­lájában befejezik a 7. és 8. osz­tályt. A kisebb gyermekek is sokszor hiányoznak a tanórákról meleg ruházat, időjárásálló láb­beli hiánya miatt Kovács Sándorné nem dolgo­zik — ha nem vesszük munka­számba a népes család körüli nem kevés teendőt. A mosás és a varrás, foltozgatás emészti fel' napjainak nagy részét, emellett azonban takarítani, mosni is el- eljárogat, - sőt dologidőben, ha csak teheti, napszámot is vállal. A községbe két éve költöztek, a férfi volt idevalósi, úgy gondol­ták: a rokonok, ismerősök kö­zött könnyebben meglelik a bol­dogulásukat, mint idegenben. Ko­vács Sándor a Csepel Művek ja- kabszállási telepén betanított munkásként, három műszakban dolgozik. — Saját erőnkből képtelenek vagyunk emberibb környezetet teremteni gyermekeink számára v — magyarázza Kovács Sándorné. — Megpróbáltuk, de' hiába, nem tudtunk pénzt félretenni. A köz­ségi tanács segítségünkre volt. Vásárolhattunk is egy telket ked­vezményes áron, hogy majd épít­kezünk, de még a házhelyet is alig. tudtuk kifizetni. Hogyan gondolhatnánk ennél többre? A gyerekek még kicsik, Sanyi és Marika keresetéből nem sokat ta­karíthattunk meg. A férjem vál­lalata segíteni akart bennünket, és ingyen megterveztek egy szép családi házat. Volt benne min­den, szobák, konyha, fürdőszoba. Amikor azonban a költségvetést is elkészítették, kiderült, hogy hétszázezer forintba került vol­na. így azután kútba is esett a terv... Más megoldás után kellett néz­ni. A kisközség sem képes Peregi Pál, a községi tanács elnöke jól ismeri- Kovácsék nehéz helyzetét. A családfőről csupa jót nyilatkozik. Elmondja, hogy szor­galmas, dolgos, rendes embernek ismerik, aki a családjáért tesz mindent. — Keresni kellene hoz­zá hasonlót — állapítja meg, de azt is hozzáteszi, hogy kilenc' gyerekszáj számára sohasem le­het eleget keresni. Hiszen ha az asszony rántottát süt, több mint 30 tojást kell feltörnie... — Tavaly még azt gondoltuk, hogy Kovácséknak majdcsak si­kerül építkezniük — mondja a tanácselnök. — Ezért. ötforintos 0 A kilenc közül öten. egységáron, szinte névleges ősz- szeg ellenében adtunk számukra egy -500 négyszögöles telket. Az építkezés — amint ez kiderült, — nagy tehertételt jelentett volna. A tanács önerőből nem tudja megoldani a problémájukat, anyagiak híján. Az ötödik ötéves tervben fel kell építenünk egy négy -tantermes általános iskolát. Ez a beruházás teljes egészében felemészti a község évi 360 ezer forintos fejlesztési alapját. Csak a csepeli nagyüzem képes ered­ményesen támogatni a lakáskér­désük megoldását Jó egy hónap­ja jártak itt utoljára a gyár kép- viselői. A megbeszélés eredmé­nyeként arra a meggondolásra jutottunk, hogy a legcélszerűbb lenne a számukra egy kész, de elfogadható áron megszerezhető használt épületet vásárolni, össze is gyűjtöttünk néhány címet, úgy tudom, alkusznak is az egyikre, amely talán megfelelő lenne. Ambrus Sándor, a Csepel Mű­vek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára^ jakabszállási telepének • „Megpróbáltuk, de hiába.. (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvételei) 0 Mindig száradó ruhák hintáznak. Kutyaparádé Ez aztán a látványosság a ja­vából! A budapesti vásárváros pábelében hangos csaholás ve­zeti helyes nyomra az ország minden részéből idesereglet t vendégeket. Suhanó luxusautók­ból irigylésre méltóan sovány agarak, kibodorított kutya-szép- ségkirálynő-jelöltek, öklömnyi kutyák bámészkodnak a világ­ba, teljes tudatában annak, hogy most ők állnak a figyelem kö­zéppontjában. Az újonnan érke­zők frissek, pihentek, a koráb­ban kiállított négylábúak már unják a dicsőséget, vagy veszet­tül ugatnak idegességükben. Ku­tyanehéz ám, egész nap fület hegyezni, farkat csóválni, barát­ságosan vicsorítani!... Az idelátogató szülőknek sincs könnyű dolguk. Egy szőke kis- legény borjúnagyságú bernáthe­gyit ölelget. „Apu — rimánko- dik —, ugye, megveszed ezt az édes kis kutyúst?” Az atya eré­lyesen odébbráncigálja, a cse­mete torkaszakadtából bömböl és ráveti magát a következő ket­rec törpeagarára. Most ez kell neki. Az atya tanácstalan. Az előbb még csak elüthette a dol­got azzal, hogy „kisfiam, ezt nem vihetjük haza, ilyen nagy­kutya nem való kis lakásba, de milyen kifogást találhat egy ak­kora kutyára, amelyik tenyéren is hordozható? Ráadásul a kiskutyák igyekez­nek is belopni magukat a „két- lábúak" szivébe. Különösen a, kutya-kisasszonyok leleményesek a hízelgésben és a magakelletés- ben. A nagy versenyre égszín­kék szalaggal felékesitett máltai selyempincsi hölgyike kacér és igéző, mint egy igazi nő. Ketre­cét érmek, szalagok borítják, je­lezve, hogy ennyi bájnak a szi­gorú férfibirák sem tudnak el- lentállni. A gazdi mégis Micut dicséri, az elődjét, aki 'már az örök vadász- és versenymező­kön üget, de „olyan kutya nem lesz több soha az életben.” Közben folyik a nagy vetélke­dés, csattognak az ollók, sMkér- tő kezek púderezik, kefélik, tu- pirozzák az értékes bundákat, a bírák pedig mérnek, centiznek, ez a kutyakötelességük. Semmi sem kerüli el a figyelmüket. Az egyik ebnek a füle nem úgy áll, ahogy az elő van írva, a másik­nak a feje szélesebb a megenge­dettnél, szóval hiába az előkelő családfa, a -négylábúnknál sem mindegyik utód sikerül remekbe. Zajlik a vásárral egybekötött kutya parádé, a kínálat nagy, a komolyszándékú vevő kevés. „Hja, a felemelt adó — panasz­kodnak a tenyésztők — kutyául rontott az ebek esélyein, arról nem is beszélve, hogy a lelket­len tulajdonosok — az eddig széltől is óvott státuszszimbólu­mokat mostanában egyszerűen szélnek eresztik.” Közben megállás nélkül har­sog a hangosbemondó: „Nagy­mamát keresi 'Ákos és Orsolya.” Ibolya várja nagymamát a be­járatnál” Majd kunszentmiklósi barátok keresik egymást: „Ha itt vagytok, gyertek a birkacsár­dába.” Egy közülükvaló bácsika, fehér ingben, csúcsos fekete kun­kalapban fejcsóválva nézegeti a kiillatosított, bodros ölebeket. „Lehet, hogy nagyon értékesek — jegyzi meg nem túl lelkesen —, de tízért nem adnám az én kedves, öreg pulimat. A Bercit.” Ezekután szép komótosan elbal­lagott a birkacsárda irányába... V. Zs. Tanuljon jobban NAPONTA leül a gyerek a ta­nulóasztalhoz. Elvégzi az írásbe­lit, hosszasan olvasgatja tanköny­veit. S mégis, valami nincs rend­ben. Azt mondják az iskolában a tanárai, hogy nem dolgozik képességei. szerint. Két oka lehet a sikertelenség­nek: vagy nem megfelelők a ta­nulás körülményei, vagy rossz módszerrel tanul a gyerek. Mi­lyen is az a környezet, ahol a legeredményesebben tud felké­szülni? Először is legyen ké­nyelmes tanulóasztala, úgy elhe­lyezve, hogy sem a családtagok járása-kelése, sem egyéb zaj ne zavarja. Ne engedjük zeneszó mellett tanulni, bármennyire is szeretne, mert ez megosztja fi­gyelmét. Nem szerencsés, ha nincs állandó helye a gyereknek, mert a változó környezet is el­vonja figyelmét. Nagyon fontos a tanulóasztal megvilágítása. Az ideális fényfor- rás balról és egy kicsit a gyerek mögött legyen, ha mennyezet­lámpa (100 wattos körtével), ha asztali, szintén balról (40 wattos égővel) úgy elhelyezve, hogy csak a könyvet világítsa meg, ne süs­sön a tanuló szemébe. Persze, a természetes fény a legegészsége­sebb. Egyébként is a legeredmé­nyesebben délelőtt 10—12 és dél­után 3—5 óra között tud tanul­ni a gyerek. Lényeges, hogy min­dennap ugyanabban az időben üljön le könyvei elé,- Hazatérve az iskolából mozogjon ebéd után kedvére a szabad levegőn. Sem­miképpen ne fogjon rögtön a ta­nuláshoz. Viszont, ha már neki­kezdett, tartsuk tiszteletben a munkáját. Ne küldjük közben a boltba, vagy ne szalasszuk ki fá­ért, vízért. Tanulás 'közben 40— 45 percenként tartson szünetet. Álljon fel az asztaltól, mozgas­sa meg tagjait. Ezalatt szellőz­tessünk egy kicsit. Fontos kér­dés. hogy mikor tanulja meg a leckét? Aznap-e, amikor felad­ták, vagy a visszakérdezés előtti napon? A. leckét mindig aznap kell megtanulni, amikor feladták. Ek- . kor még eleven a tanári magya­rázat, könnyebb megérteni és, be­vésni az emlékezetbe. A lélek­tan szakemberei szerint 2—3 nap múlva lehet a legteljesebben fel­idézni a megtanult anyagot. Te­hát idő kell hozzá, amíg meg­ülepedik. Ha aznapra, vagy más­napra tanul' a..gyerek, kevésbé eredményesen tudja a felelte- téskor visszaadni. Nem mellékes a tanulásnál a tantárgyak sorrendje sem. A leg­nehezebbel kezdje, s váltogassa a különböző jellegűeket. Például számtan után a magyart, kémia után a történelmet vegye elő.­NÉZZÜNK konkrétan néhány tanulási módszert! Először is a legfontosabb, hogy a gyerek ad­dig tie kezdje el tanulni a lec­két, fámíg tökéletesen meg nem érti. A magolásnak semmi értel­me nincs. Hosszabb szöveg tanulásánál (magyar, történelem, földrajz) először olvassa el az egész anya-' got. Utána próbálja belőle ki­emelni a lényeges részeket. Ezt aláhúzással is teheti, de készíthet belőle vázlatot is. Először ezt a vázat kell megtanulni, majd fo­kozatosan ráépíteni a lényegte­lenebb mozzanatokat. A szótanulásnál sokat kell han­gosan ismételni az idegen szót, de mindig a magyar megfelelőjé­vel együtt Váltogatni a szótár­beli sorrendet, és állandóan el­lenőrizni, mennyi ragadt meg be­lőle az emlékezetben. Földrajz, történelem, irodalom tanulásakor mindig legyen előtte a térkép. Keresse ki az írók élet­útjának állomásait, a történelmi események színhelyét is. Így job­ban megmarad emlékezetében. Számtan, kémia, fizika tanulá­sánál tisztázni kell, érti-e a szak- kifejezéseket. Sokat segít a raj­zolás a bevésésben és az ellenőr­zésben. Leíratjuk a képleteket, lerajzoltatjuk a tanult elemeket egy tiszta papírra. Ha tanuláshoz kezd a gyerek, ne rideg parancsra tegye. Igye­kezzünk kedvet csinálni hozzá. Kérdezgessük, mit kell megtanul­nia. Lássa, minket is érdekel, így szívesen mesél róla, mikor már tudja. Meg kell tanítanunk a gyere­ket az önellenőrzésre, hogy ma­ga is meg tudja ítélni, vajon tudja-e már a. leckét Szövegnél az összefüggő, önálló elmondás­sal, képletnél, idegeh szavaknál a fent említett módon. A SZÜLŐKNEK is ellenőriznie kell a gyerek munkáját Persze, ne rideg kikérdezés, inkább jó­ízű beszélgetés formájában. *Ha kell naponta, de hetente egyszer feltétlenül tájékozódjunk, hol tartanak, mennyire halad. Gyer­mekünk örömmel számol be tu­dásáról, s maga is várja majd ezeket az alkalmakat H. L. # Balra: egy kis kozmetika fellépés előtt... Kö­zépen: »Ugye aranyos vagyok?...” Jobbra: a tibeti pincsihölgy egy kissé bogaras... (Fotó: Radó Gyula)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom