Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

1976. április 28. • PETŐFI NÉPE Küldött lesz a kongresszuson „Igaz élményeket adott a KISZ” Magas, szőke, hosszúhajú lány Szűcs £va. Aki először ta­lálkozik vele, minden bizonnyal úgy jellemzi, hogy közvet­lensége megkapó; szolid határozottsága azt az érzést kelti, hogy vele minden megbeszélhető. A kecskeméti Bányai Jú­lia Gimnázium IV. a. osztályának tanulója, s a KISZ Központi Bizottságának tagja. A megyei küldöttértekezleten! azt a megbízást kapta, hogy az ifjúsági szövetség legmagasabb fó­rumán, a kongresszuson képviselje Bács-Kiskun megye ta­nulóifjúságát. Emlékezik; a múlt számára is a jelen része. — A „sárga iskolába” jártam, a piac mellett, az egyes számú­ba. Ott avattak a Buday Dezső Úttörőcsapat tagjává. A legjobb őrsök a mi osztályunkban vol­tak és nagyon nagy dolognak éreztük, hogy részt vehetünk versenyeken. Talán az volt a legnagyobb úttörőélményem, hogy' egy rongygyűjtési akció után, a kapott pénzből Pestre ki­rándultunk ... Az akkor olyan nagy dolog volt. Talán a Bagoly őrs ezért is feledhetetlen ... — Azután szétszóródott . az osztály. A szüleim azt akarták, hogy a közgazdasági szakközép- iskolában tanuljak, vagy valami­lyen szakmát szerezzek, de mé­gis a „Bányaiba” iratkoztam be az angol tagozatos osztályba. A IV. a.-ban először csak tíztagú volt az alapszervezet, annak vá­lasztottak a titkárává. El kell mondanom, hogy korábban nem sokat tudtam a KISZ-ről. Éppen ezért nem hagytam békén a Pi­ros Gyöngyit, az iskola titkárát. Kérdeztem, hogy mi a politikai, oktatás, mi a fáklyavivő kör, kértem a KISZ-kiadványokat, mindént s így jöttem rá a moz­galom tartalmára, feladatára, s hogy nekünk mit kell tenni. Ko­moly viták voltak az osztályban mindenről, s nekem érvelnem fellett. Ez azzal járt, hogy mind többet és többet tudtam a mozgalomról. Ezek a dolgok megváltoztattak. Élményt, igaz élményt vártam a KISZ-től és kaptam is. 1974 februárban lettem a KISZ KB tagja. Erről rengeteget tud­nék beszélni, de csak annyit, hogy sokat tanultam társaimtól a KB-üléseken. Mindenben segítet­tek. A KISZ-ben több lényeges dolgot tanultam meg, mint az iskolában. Ezt nem a tantár­gyakra értem, • hanem másra, ami azon túl van. A tananyaggal nem volt problémám, hetedik általánostól kitűnő tanuló va­gyok, s most sem romlott a bi­zonyítványom, bár az iskolai követelményeknél jóval többet nem tudtam elsajátítani, s lehet hogy ez gond lesz majd az egye­temi felvételin, mert angol—tör­ténelem szakra jelentkeztem. — Miről szeretnék majd be­szélni a kongresszuson? Az alap­szervezetek működéséről, a ta­nulásról, a társadalmi munkák­ról és az építőtáborokról. Mos­tanában sokat foglalkozom ezek­kel a témákkal, szinte minden szabad időm rámegy ... Szűcs Éva beszélgetésünk előtt másfél órával érkezett haza Bu­dapestről, a KISZ Központi Bi­zottság április 21 -i üléséről. Sie­tett haza tanulni, teljesíteni az ő „második műszakját”. Csató Károly Az olvasó munkásért Pályázat könyvtárosoknak Május 1-e tiszteletére, másod­ízben hirdeti meg Az olvasó munkásért pályázatot a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa a SZOT és a Kulturális Minisz­térium. Az olvasó népért moz­galom keretében ez évben is ar­ra ösztönzi a közművelődési, a szakmunkásképző intézeti és szakkönyvtárak dolgozóit, hogy a következő két évben mind több munkást vonjanak be az olva­sók táborába, fejlesszék a mun­kások olvasási kultúráját, mű­velődési készségét. Részt vehet­nek a pályázaton az egyedül dolgozó, főfoglalkozású könyvtá­rosok, a tiszteletdíjas, vagy tár­sadalmi munkás könyvtárosok is. A könyvtárak szorosan együtt­működnek az oktatási, közmű­velődési, továbbképzési, ismeret- terjesztő intézményekkel és szer­vezetekkel. Munkájukban' hasz­nosítják a szocialista brigádok művelődési rendszerének kiala­kítására folyó kísérletek tapasz­talatait. Elsősorban a mai ma-* gyár, a szovjet és a szocialista országok irodalmát ajánlják a munkás-olvasók figyelmébe. A tévé kiemelkedő műsoraihoz röplap bibliográfiát készítenek a kulturális alap támogatásával. A tevékeny, sikeresen szereplő munkás-olvasókat megjutalmaz­zák a pályázat hirdetői. Az ered­ményhirdetésre 1978. április 4-e előtt kerül sor. Munkásfiatalok Növekszik a tejfelvásárlás A mezőgazdasági nagyüzemek éS a kistermelők tejkínálata — mint ismeretes —,■ az elmúlt év második felében visszaesett. A vártnál kedvezőtlenebbül alakult a felvásárlás, ami ugyan nem okozott fennakadást a lakossági tejellátásban, viszont vajimpor­tot tett szükségessé. Az üzemekben az idén egész sor intézkedést tettek részben a korábbi, részben pedig az újabb, a termelést ösztönző intézkedé- ' sek,‘' rendelkezések végrehajtásé-' ra. A gazdálkodási és az üzem­szervezési erőfeszítéseket kiegé­szítette az országos munkaver­seny, amely az elmúlt évi ME- DOSZ-kongresszuson elhangzott felhívás nyomán bontakozott ki széles körűen. Az első negyedév adatai azt mutatják, hogy a tehenészetek és a háztáji termelők éltek a le­hetőségekkel és növelték a kí­nálatot: a tejipari trösztnél ké­szült összesítés szerint az év el­ső három hónapjában — 1975 azonos időszakához képest —, a tejipar 1,7 százalékkal több te­jet vásárolt fel. A helyzet ápri­lisban is kedvezően alakult, a hónap első tíz napjában 2 szá­zalékkal volt nagyobb a terme­lői kínálat az elmúlt év azo­nos időszakához képest. A tej­felvásárlás a húsvéti ünnepek­ben sem csökkent, holott ilyen­tájt a háztáji termelők mindig kevesebb tejet adnak át, mert növekszik a saját fogyasztás. Az országos- -tejtermelési ver­seny fokozta a termelői kedvet. A versenyben — az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség ösz- szesítése szerint 741 nagy­üzem 271000 tehénnel vesz részt, mellettük 16 500 kistermelő is „nevezett” mintegy 33 000 álla­tot. A versenyben részt vevő nagyüzemek tehénszáma átlago­san 350 körül van, a kistermelők átlagosan két tehenet tartanak; ily módon a verseny jól tükrözi a hazai állattenyésztésre jellem­ző üzemméreteket. (MTI) 9 Pezsgőén eleven napjaink­ban a fiatalság mozgalmi élete: Számvetés számvetést követ, újabb és újabb feladatok gondos feltérképezése jelzi egyebek kö-* zött, hogy a magyar ifjúság sok százezres serege a KISZ IX. kongresszusára készül. S nem is szükséges csupán a készülő do­kumentumokban búvárkodni ah­hoz, hogy megállapíthassuk: a fiatalok életében, sorsuk, jövőjük alakulásában a múlt néhány esztendő különlegesen sokat je­lentett. Mérlegkészítés előtt tán lehet* ezt úgy fogalmazni: -van mit számbavenniük. Éppen nemrégi­ben tartott ülést a KISZ KB if­júmunkás-tanácsa. Igen nagy feladatra vállalkoztak: hogy át­tekintik a KISZ előző kongresz- szusán hozott határozatok vég­rehajtását az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgálta­tások területén dolgozó munkás­ifjúság körében. Nem célunk ebben a rövidke írásban, hogy az adatok és té­nyek légióját idézzük. Csupán néhány gondolat erejéig foglal­nánk össze azt .a szerteágazó te­vékenység-sort, amely éppen en­nek, az ifjúságunkon belül is az egyik legfontosabb rétegnek az érdekében eddig megszületett. 9 Aligha akad egyetlen. intéz­mény széles e hazában, amely­nek ilyen, vagy olyan vonatko­zásban ne lenne széles „érint­kezési területe” az ifjúmunká­sok táborával. Nem lehet ezeket a kapcsolatokat sem életkorra, sem területekre korlátozni. Az idősebb munkásgeneráció együtt él, dolgozik azokkal a fiatal munkásokkal, szakmájukban még az első lépéseket próbálgató fi­úkkal, lányokkal, akik éppen az idősebb munkásgenerációk pél­dáján okulva ■ élnek, dolgoznak. A nevelés ezernyi lehetősége ké­zenfekvő és elengedhetetlen ezeknek a' kapcsolatoknak a ki- teljesedésében; az emberformá­lástól egészen a mester-szak­munkássá nevelésig. De kereshetünk másik példát is a kapcsolatokra. Azt, hogy a mai ifjúmunkások nemzedéke munkájában együtt gondolkodik és alkot — a fiatal értelmiség­gel is. Az Alkotó Ifjúság mozga­lom iparági értékelésekor példák sora vallott szemléltetően arról, hogy a gyárakban, vállalatok­nál közös újításokon, közös, új módszerken munkálkodik együtt technikus,“' fiatal"' 'mérnök',' -fij ú szakmunkás. Á legjobb”. Pálya­munkák éppen . aíőkvtíltak'/airT'e­lyeknek az^ alkotói — együtt, egymás tudását támogatva —, közös művet teremtettek meg. A munkásfiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása, családalapításuk gondjai, s a könnyítésük . — megint csak olyan kérdések együttese, ame­lyeknek a megoldásában, a tár­sadalmi, j vállalati, közösségi se­gítségén túlmenően, közelebb kerültek egymáshoz a múlt évek­ben a fiatalok rétegei. "Ma már igencsak közelít egymáshoz a 'pályakezdők problémáinak köre. Azonos gondokkal birkózik falun a fiatal pedagógus, az orvos, az agronómus, vagy éppen a falura települt üzem fiatal szakmunká­sa, munkásnője is. A gondok azonossága — sokféle tapaszta­lat, sőt vizsgálat is bizonyítja — sokhelyütt készteti arra a taná­csokat, egyéb szerveket is, hogy megoldásuknál hasonló mércét, egymáshoz közelítő formákat keressenek. 9 Igen sokféle okos akció szü­letett már azért — akár az Ál­lami Ifjúsági Bizottság gondozá­sában, akár a szakszervezetek­ben, a KISZ-bizottságokban —, hogy a fiatalok a jelenleginél könnyebben jussanak a pálya­kezdés nehéz esztendeiben la­káshoz, bútorhoz, üdülési lehe­tőségekhez. Ha ilyen szempont­ból vizsgáljuk meg például az ifjúsági törvény érvényesülését, valóra válását, akkor helyi és országos adatok, tények halma­zával igazolható, hogy a fiata­lokkal — s itt is kiváltképpen az ifjúmunkások rétegével —, megkülönböztetett gonddal fog­lalkoznak ma már a vállalatok, az üzemek. Statisztikák sorát lehetne fel­idézni arra vonatkozóan, milyen szép számmal kapnak fiatal szakmunkások lakást a főváros­ban és vidéken. Milyen kölcsön- formák, akciók segíti munkás­életük első esztendeinek jobb alakulását. Beleértve azt is, hogy a munkásifjúság művelő­déséért, továbbtanulásáért — nem elégedve meg az eddigi eredményekkel —, még nagyon sokat kell tennie a jövőben az ifjúsági szervezeteknek is, a vál­lalatoknak is. 9 A munkásifjúság: a jövő vezető munkásrétege. A törődés velük — elsőrendű politikai kér­dés. Annál is inkább, mert sok szép siker jelzi,, hogy a nekik ‘adományozott- „tőke” munká­jukban " kamatostul megtérül!'’* "‘-í. —fi Nyári program a Velencei-tónál 9 Kiskunmajsán is nagy sikerrel vendégszerepeit a megalakulásának negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes. Az Ifjú Gárda Művelődési Központban a telt ház előtt bemutatott műsoruk négy tájegység zenei, tánc- és szokásvilágát kötötte egy csokorba. Felvételünk a Lakzf előtt című táncjátékról készült. (Fotó: Csontos Károly) Elkészült a Velencei-tó kör­nyékének nyári kulturális ren­dezvénysorozata, a „Velencei nyár 1976” programja. A tervek szerint június 12-től augusztus végéig ötven rendezvényen ve­hetnek részt a tóparton nyaralók. Az idén az úgynevezett réteg­igényeket kielégítő műsorokat terveztek a rendezők, így min­den korosztály megtalálhatja az őt érdeklő zenei és irodalmi mű­sorokat; TÖBBET NYÚJTOTT EMBERSÉGBŐL... Levél a főorvosasszonynak Drótkerítés a kőfalakon belül, zárt kapuval. Ezen belül egy külön világ. Még gyermekkori emlékeim közül bukkan elém egy egészségügyi plakát, amely -vastag betűkkel hirdette: „A tisztaság fél egészség”. Ez akkor jutott eszembe, amikor beléptem Baján a kórház fertőző-osztályá­nak kapuján. A folyosókon a vizsgálóban és a kórtermekben feltűnő tisztaság. Dr. Soltész Rózsa osztályvezető főorvoSnő hét éve dolgozik itt. Halk szavú, szerény, mindenki­hez kedves, udvarias. Olyan em­ber, aki az első látásra bizalmat kelt az emberekben. Osztályán, már ki tudja hány vérhasban szenvedő, vagy fertőző májgyulladásos beteg fordult meg. Gombamérgezett nyolc év óta nem volt az osztályon. Az ételmérgezettek fele viszont disz­nósajttól lett beteg. A súlyosabb fertőzésekkel járó külső nyomok néhány napos kezelés után álta­lában megszűnnek a panaszok­kal együtt, s a betegnek ilyenkor láthatóan visszaáll eredeti, jó közérzete, azt hiszi gyógyult, s kéri hazabocsátását. Ilyenkor legtöbben csodálkoz­nak, ha a főorvosasszony nemet ■ mond. De csakhamar beletörőd­nek, amikor megértik, hogy a betegség ebben a stádiumában bizony még továbbra is, fertőző, s további néhány napos kezelés­re van szükség a teljes gyógyu­láshoz. Itt az alaposság a fokozott lel­kiismeretesség nem csupán hu­manista vonás, de alapvető fel­tétele a fertőzés további terjedé­sének és megszüntetésének.' Ez a beidegződött tulajdonság nem­csak dr. Soltész Rózsát, hanem valamennyi munkatársát jellem­zi. Itt a látogatóknak csak ab­lakon keresztül lehet beszélgetni beteg hozzátartozóikkal, s így is csak az előírások szigorú betar­tásával. Dr. Soltész Rózsa főorvosi te­endői mellett 1958 óta végzi a cukorbeteg szakrendelést az SZTK-ban. Jelenleg, mintegy 800 ilyen beteget kezel. Tagja a kór­házi szakszervezeti tanácsnak és a társadalombiztosító megyei szakmai-politikai munkabizott­ságának. A papokban levelet ho­zott a postás számára dr. Major Imrétől, a megye tanács elnök- helyettesétől, amelyben elisme­rik jó munkáját, s amelyhez to­vábbi erőt és jó egészséget kí­vánnak neki. Erre az évek óta végzett lel­kiismeretes munka mellett egy másik de ném első levél is ala­pot adott, amelyet hálás betegei írtak. „Többet nyújtott ember­ségből, mint amennyi kötelessé­ge lett volna”... Igazán szép gondolatok ezek, amelyek csak olyan emberekben fogalmazódtak meg, akik való­ban így éreznek. Májusban lesz 25 éve, hogy dr. Soltész jjtozsa letette az orvosi esküt... Sz. F.. Sikeres volt a megyei borverseny 87 arany-, 59 ezüst-, 70 bronzérem a nyerteseknek Hazánk legnagyobb szőlővidékének vetél­kedője zajlott le Solton. A szakemberek ér­deklődésével kísért kétnapos megyei borver­senyen a megyében termett asztali, pecse­nye- és minőségi borok, pezsgők, desszert­borok 87 arany-, 59 ezüst-, 70 bronzérmet szereztek. Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatójának irányításával a három bíráló bizottság 361 bormintát minősített. Az érmeken kívül 12- nél a magasabb hibapontszámot kapott, de még megfelelő bormintáknak 140 oklevelet is odaítéltek, egy mintát kizártak a verseny­ből. A minősítés a nemzetközi szabványnak megfelelően tör­tént. A bírálat szigorúságára jel­lemző, hogy 8—12 hibapontig számíthattak a versenyre bekül­dött borminták éremre, azonfe­lül már csak oklevélre. A megye ‘ állami gazdaságai, közöttük az Állampusztai Cél­gazdaság, összesen 55* aranyér­met, 41 ezüst-, és 40 bronzérmet nyertek. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecs­keméti állomásának telepei 6 arany-, 2 ezüst-, 2 bronzérem­mel tértek haza. A termelőszö­vetkezetek 5 arany-, 8 ezüst-, 14 bronzérmet, a szakszövetkezetek 3 arany-, 4 ezüst-, 7 bronzérmet szereztek boraikkal. A Közép- magyarországi Pincegazdaság a mezőgazdasági Szövetkezetektől, a háztáji és kisegítő gazdaságok­tól átvett szőlő- és bortermés feldolgozásával 17 aranyérmes bormintát küldhetett a megyei versenyre. Kiemelkedő a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság borászata, pezs­gői, vörösborai 11 aranyérmet szereztek a gazdaságnak. A Kis­Országos hírű borászok a bíráló bizottságokban. ItW Pfenning Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője összegezi az eredményt. körösi Állami, Gazdaság 10 ■aranyérmet kapott, a legtöbbet bócsai borászati üzemének me­leg erjesztéses eljárással készült vörös boraiért. A Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság 7, a helvéciai' pedig 6 aranyérmet szerzett. Az Izsáki Állami Gaz­daságnak a pezsgői érdemelték Ki az aranyérmet. A mezőgazdasági szövetkeze­tek borászati üzemének hiánya, vagy szerényebb felszereltsége meglátszik a verseny idei ered­ményén. Elsősorban azok a kö­zös gazdaságok szereztek boraik­9 Mészáros Győző a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság borá­sza. kai dijakat, amelyek állami gaz­daságok szőlőtermesztési rend­szeréhez társultak, s ily módon a borászatban is számíthattak az állami gazdaságok korszerű technológiájára. Aranyérmet kapott a balota- szállási tsz-közi vállalkozás, a tabdi Szőlőskert és a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz bor­mintái is kiemelkedtek a me­zőnyből szövetkezeti átlagon fe­lüli minőségükkel. A szakszövet­kezeti borok közül is azok voltak a legjobbak, ahol korszerű bo­rászati üzem van és állami gaz­dasággal vagy más nagyüzemmel teremtettek kapcsolatot a szőlő- feldolgozásban. A megyei borverseny érmeit és okleveleit a kecskeméti kertésze­ti napok alkalmával osztják ki majd a résztvevőknek. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom