Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-23 / 96. szám
4 ® PETŐFI NÉPE $ 1916. április 83. Az információk becsülete A mai vállalati tervezőnek, sajnos, nincs időgépe, amelyre felpattanva 5—10 évet előreszaladhatna, hogy végigsétáljon szakmája világpiacán, s megnézze mi lesz a kelendő, s mennyiért. A fantáziájára felelősséggel nem bízhatja magát: vállalata középtávú terveinek a megszerkesztésében tapasztalatára, ismereteire és jórészt más vállalatok információira kell támaszkodnia. Ebben a munkában a pontos információ . rendkívül nagy érték: s mennél megalapozottabb, körültekintőbb mérlegelés után bocsátották síárnyra, annál inkább felér egy időgéppel, hiszen. a szakember a jó információ segítségével, a jövő sok-sok részletét tisztázhatja. Kérdés, van-e már az információknak akkora becsülete mindazok szemében, akiktől kérik azokat, hogy bízvást építhet rájuk bárki? Az utóbbi 4—5 évben akadt néhány olyan eset, amely arra figyelmeztet, hogy a más vállalatok tervezéséhez, tájékozódásához küldött adatokat, véleményeket, igénybejelentéseket nem fontolják meg mindenütt olyan alaposan, mint .amilyen komolyan építenek azokra mások. Az egyik nagy fővárosi vegyigyár például több tízmilliós fejlesztéssel bővítette termelését a 70-es évek elején, mert egy vidéki bútoranyaggyártó vállalat arról értesítette, hogy 1973—74-től felfutó termeléséhez nagy meny- nyiségű vegyianyagra lesz szüksége. A vegyigyár annyira készpénznek vette ezt az információt, hogy — hitelből fejlesztett. A hitelt még ma is törleszti, de az Ígért nagy megrendelésekből , még egyet sem kapott. Indok: elhúzódott a bútoranyaggyártó vállalat beruházása. Ehhez hasonló példák adódtak másutt is a vállalatok közötti kapcsolatokban. Ezekre most időszerű emlékezni, hiszen hamarosan a vállalatok többségénél véglegessé válik az új, öt évre szóló terv, amelynek fő fejezetei: fejlesztés, beszerzés, értékesítés — . ezernyi szállal kötődnek más vállalatok munkájához, elképzeléseihez. Ezek a fejezetek, de az egész terv, nem épülhet másra, mint jórészt, éppen a többi vállalat terveire, tisztázott lehetőségeire. Így végül is, egy-egy vállalat nemcsak a saját terveinek alaposságáért felel, hanem a hozzákapcsolódó vállalátok terveinek biztonságáért, amelyekhez információkat ad. Ma információkat: holnap árut vagy megrendelést. A következő években, már az idén is, valamennyi vállalatra feszitettebb munka vár, az erőforrások — pénz, munkaerő, gépek — pontosabb felmérése, jobb kihasználása nélkül nehéz lesz boldogulni. Minden forintnak — amely fölött a vállalat rendelkezik — máris nagyobb az értéke, hiszen azokat az eddiginél sokkalta értékesebb munkával lehet csak megkeresni. Alaposan meg kell fontolniok a vállalatoknak, mire fordítják a pénzüket, anyagi, szellemi erejüket. Ebben a helyzetben az információkat is •nagyon meg kell fontolnia, annak is, aki adja, annak is, aki kapja és fel karja azokat használni. Nem szabad dobálódzni a tájékoz tatással. gyorsan összevágva egy-egy adatot, jelentést, különösen akkor, ha azok fejlesztésről, igényövekedésről szólnak. Nem egyszer persze a valóságosnál nagyobb igényt jelző vállalat tulajdonképpen csak biztosítani szeretné magát, biztosítani az ellátását, arra az esetre, ha valóban sikerül tető alá hoznia a tervezett beruházást. Vagyis tervez beruházást, valótlant nem állít, csak esetleg ez a terv egyáltalában nincs előkészítve, részlettervekkel, engedélyekkel, nincs pénzügyileg megalapozva, s a kivitelezőkkel legalább szóban megtárgyalva. Nos, az effajta fejlesztési elképzeléseket nem szabad másoknak — befejezett tényként bejelenteni. Tulajdonképpen nem kell mindig az optimumot leírni, a tervekbe beszerkeszteni. Több alternatívával kellene dolgozni az információkban is. A valószínűséget is jelezni. Az erőforrások elosztásakor az effajta korrektség nagyon megemelné a tervező munka hatékonyságát, pontosságát. G. F. A Férfi Fehérneműgyár üzemi újságjának március 29-i száma többek közt arról ír, hogy a vállalat bajái gyárában az utóbbi időben megnőtt a dolgozók újító kedve. Keresik azokat á megoldásokat, amelyekkel ésszerűbbé, ' könnyebbé és balesetmentessé tehetik a termelést. Az újítók táborában egyre több nődolgozó található, a varrodabeliek közül Déri Antalné, Debrovics Eszter és Szalontai Ferencné például olyan polcot tervezett, amelyen az ingek hosszabb időn keresztül gyűrődésmentesen tárolható. Balia Lászlóné, Suszler Ilona és Futó Menyhértné a hulladékanyagok hasznosítására adott be javaslatot. A bajai textilfeldolgozó gyárban havonta általában 5—6 újítási, ésszerűsítési elképzelés születik. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari "Vállalat lapjának legújabb száma első oldalon számol be a-» BÁCSÉP kommunistáinak beszámoló taggyűléseiről. A cikk’ szerint a fontos ösz- szejövetelek a várakozásnak megfellelő színvonalon zajlottak le. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolóiból az derült ki, hogy a vállalat kommunistái 1975-ben a gazdasági tevékenység kedvezd politikai feltételeinek megteremtésére törekedtek, s ez sikerült is. A Bács megyei Építők tudósít még a vállalat KISZ szervezetének küldöttértekezletéről, vezércikkben köszönti április 4-ét, foglalkozik az j üzemi lélektan problémáival, a túlterhelés és a 'kifáradás elleni védekezéssel, s hírt ad arról is, hogy az NDK építészei hadat üzennek az egyhangúságnak. A március 25-i Volán Hírlap egyik írásának „színhelye” a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat. Az egységrakományos szállítást kell erőteljesen szorgalmazni című cikk a rakodás problémáival foglalkozik, melyek megoldásában a. Bács-Kiskun megyében tevékenykedő 9-es Volán eredményeket ért eh A trösztön belül közepes nagyságúnak tekinthető vállalat évről-évre növekvő teherszállítási feladatait képes annak ellenére is jól ellátni, hogy a rakodómunkások száma csökken, s ráadásul az éves fluktuációjuk 60—70 százalékos. A 9-es Volán Vállalat a nehéz fizikai munkától szabadulni akaró kézi rakodók elvándorlását gépesítéssel igyekszik meggyőzni. A rakodómunkások számára gépkezelő tanfolyamokat szerveztek, s közülük többet rakodógépkezelővé, targoncavezetővé vagy géD- kocsivezetővé képeztek ki. A cikkben arról is szó esik, hogy a 9-es Volán 1977 végéig 13,6 millió forintot fordit a szállítómunkások élet- és munkakörülményeinek javítására. Igénylik' az alapszervezet segítségét, Szocialista brigádvezetőink tanácskozása, Idei terveink, A fiatalok feladatai vállalatunknál — néhány kiragadott cím az Építési és Szerelőipari Vállalat híradójának legújabb számából, mely a napokban hagyja el a nyomdát. Az idei terveink című írás szerzője dr. Gátai Ferenc, az ÉPSZER Vállalat igazgatója, aki az 1976-os esztendő tennivalóit ismerteti a kollektívával. Az idei előirányzatok — mint a cikkből kitűnik — a termelés volumenének növelését, a szerve• zettség és a minőség javítását, a gazdaságosság fokozását, valamint a dolgozók élet- és munka- körülményeinek jobbá tételét tartalmazzák. 1976-ban 310 millió forintos termelési értéket akar a vállalat elérni, 9,5 százalékkal magasabbat a múlt évinél. A feladatokat részletezve elmondja a szerző többek közt, hogy az ÉPSZER termelését a megye területére koncentrálja, s hogy növelik a szak- és szerelőipari kapacitást. A. T. S. Foltok az Újvilág utcában A rozsdafoltos tábláról csak nehezen olvasható le az utcanév. Mintha szégyenné a tábla a valamikor ráfestett Újvilág nevet. A Kandó Kálmán utcáról a vasútállomás felé leágazó kis utca bal oldalán szép kerítéssel, gondosan ápolt kerttel, két társasház. Jobboldalt a kecskeméti postahivatal újszerű központi garázstelepe. Ebbe ékelődőn, furcsa kinövéssel az utca közepéig bódészerű tákolmány nyúlik ki. Vajon mi célt szolgálhat? Megfejtését hagyjuk azonban későbbre. Hiszen amiért idelátogattunk, az Újvilág utca 6. számú ház lakóinak keserű hangú panasza. — Ó, csakhogy eljöttek végre! — örül meg nekünk a kert szépítésével foglalatoskodó szőke asszony: Szijj Béláné. És máris szinte lélegzetvétel nélkül sorolja: — Nézzék meg, láthatják, ho<* * *v nem túloztunk. Ebben a telekszomszéd ősbozótosban a döglött macskától kezdve a jóisten tudja mi minden meg nem található. Itt a jó idő és ablakot nem nyithat az ember a bűz és a zöldlegyek miatt... — Pedig szép játszótér lehetne ltt. .. — jegyzem meg a bekerített portán túl zárt térré terebélyesedő terület láttán. Alighanem azért, mert a senki földjének hitt térségen apró gyerekek hancúroznak. Szijj Béláné azonban felvilágosít: — Játszótér nem lehet, házhely ez itt. Tsz-elnök vette meg. A neve nem jut eszembe, pedig tudtam. Körülbelül másfél éve be is mutatkozott nekünk, hogy ő lesz az új szomszéd. Állítólag édesanyjának vette meg a társasháznak való portát. Azóta nem láttuk, pedig ... Szerintem valamit csinálni kellene, mert ez a bozót, ezek a szeméthegyek... Tűrhetetlen! És itt szemközt is... nem merem mondani, hogy a garázstelepről, mert nem győződtem meg róla, de újra és újra idehordják elénk a szemetet. Ma is két kupacot locsoltunk le olajjal és égettünk el. De holnap ugyanez a helyzet. Higgyék el, megkeseríti az életünket. És nézzék mi van ott a másik sarokban: A másik sarokban szükségfenntartotta házikó. (Ezek egyikéből rajzott ki a térre az immár körénk gyülekező gyerekcsapat. A törődésnek az ártatlanokon vajmi kevés jele.) Nos, az ütött-kopott házikók szinte felemagasságáig érő szemétdombok. — Hogy lehet ilyen környezetben élni? Talán ha tíz év alatt gyűlhet össze ennyi szemét — jegyzem meg önkéntelenül. Erre a közben társaságunkhoz szegődött elnyűtt külsejű asszony, a tíz gyermek anyja Zs-né helyreigazít: — Már hogy gondol ilyet? Még hogy tíz év alatt! Csak három az, azóta lakunk itt. — Azóta nem szállították el a szemetet? — Nem ám! Pedig a férjem már két hónappal ezelőtt bement szólni. Március 22-én kinn is voltak, de csak nem vitték el. Törődnek is a sokcsaládosokkal!... — sorolja nagyhangon. Nem állhatom meg szemrehányás nélkül: — Bizony szomorú, hogy az édesanyjuk törődik velük a legkevésbé. Miért nem mosdatja meg legalább ezeket a kicsiket? 9 övilági látvány az Újvilág utcában. (Töth Sándor íelvételeL) • Mintha senki földje lenne... Ki tudja, mi mindent rejtő ősbozótos a 6. számú ház szomszédságában. • Ehhez a látványhoz szükségtelen a kommentár. — Ezeket-e? Úgy is mindjárt összekoszolják magukat!... Közben ősz-borostás, töppedt öregember közelít hátrakulcsolt kézzel és bizalmatlanul méricskél minket. Vajon ki ez a bácsi? — A férjem! — közli Zs-né, s ezzel véget is vet beszélgetésünknek. Távozóban az Újvilág utcából közelről is szemügyre vesszük a hullámbádog- és egyéb lemezek borította, utcába ékelődő bódét. Az ajtaja zárva, tehát kopogtatunk. Belülről semmi. Ellenben a bódé mögött, az ott álló Skoda- autó mellől odatoppant az előbb látott, indulni készülő házaspár. — Tessék? Mit óhajtanak? — kérdezi a 45 év körüli férfi. — Semmi, csupán a kíváncsiság. Szeretnénk tudni, milyen célt szolgál itt, ez a bódé. — Ez kérem, a lakásunk. 1961 óta lakjuk, két gyermeket neveltünk fel benne. A lakáskérelmünk azóta van benn a tanácsnál,.. Az autót nézi? Nos, képem szerelő vagyok, használtan vettük. Legalább ez van... — Nem próbálkoztak meg a lakásgondjukat szövetkezeti vagy OTP-lakásvásárlás útján megoldani? — Míg a gyerekek kicsik voltak, nem gondolhattunk rá. Most meg, hogy felnőttek... Az igazság az, hogy nem is igen mentünk utána. Hisz* majd csak elbontják innen, az utca közepéről, és akkor.... * íme, egy panasz nyomán az Újvilág utcában tett látogatásunk epizódjai. Úgy hisszük, elgondolkoztatóak. Perny Irén < Madarat tolláról... Egy évvel ezelőtt, 1975. április 7-éről 8-ára virradó hajnalon Kecskeméten a rendőrjárőrök egy asszonnyal találkoztak, aki kerékpárján nagy köteg üres zsákot szállított. Éjfél után három óra volt. Igazoltatás során kide- rült,' hogy az illető V. K.-nénem éppen szabályos úton jutott a 4 zsákokhoz. Az asszony elmondta a rendőröknek, hogy a zsákokat élettársa, Dóczi Szabó József dobálta ki a MEZOTERMÉK Vállalat telepéről. A név ismerősen csengett a rendőröknek, ami nem véletlen, hiszen Dóczi Szabó ötvenhat éves koráig összesen kilenc alkalommal volt büntetve és több mint húsz évet töltött börtönben. Dóczit letartóztatták és a lakásán (Kecskemét, Nyár utca 3.) 130 darab zsákot találtak meg. A nyomozó hatóságok azonban érdemesnek tartották, ha „közelebbről” megvizsgálják ennek az embernek ténykedését, amit szabadulása óta — 1973 júliusa — óta művelt. Mint kiderült, érdemes volt nyomozni. A zsáklopás már csak az utolsó csepp volt a betelt pohárban. Mert amikor kiszabadult, néhány nap múlva elhelyezkedett a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárában, ahonnan aztán naponta egy-egy franciakulccsal távozott. Az egyenként nyolcvan forint értékű szerszámot — összesen száz fiarabot — aztán a zsibpiacon 30— 40- forintos áron eladta. Még itt, a reszelőgyárban jó viszonyba került akkori főnökével, Patvaros Imrével, aki időnként kisebb-nagyobb összegeket kért és kapott Dóczi tói. Patvaros különös módját választotta a hálának: ő is lopott franciakulcsokat a gyárból és azokat értékesítésre átadta beosztottjának. Persze^ a lopás nem volt ilyen egyszerű. A portánál ellenőriztek. Ezért Dóczi és Patvaros úgy oldották meg, hogy kidobták a kerítésen, vagy a kerítés melletti épület tetejére tették és műszak után onnan — már kívülről — elvitték a szerszámokat. Dóczi Szabónak azonban a kulcsokkal párhuzamosan jpás üzlete is volt. Élelmes embernek bizonyult, amikor rájött, hogy Kecskeméten, a vezetékes gáz elterjedése következtében sok családnál feleslegessé válik a palack és a nyomáscsökkentő. Böngészni kezdte az újságot és egymás után vásárolta össze a pb- gázpaláckokat, majd azokat továbbadta. A'bírósági tárgyaláson ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem eladási szándékkal vette meg a palackokat, hanem kölcsönözni akarta, mert ilyennel állami vagy szövetkeze-, ti szerv nem foglalkozik és igény van rá. A tanúk azonban megcáfolták az állítását, s elmondták, hogy mikor, mennyiért vettek Dóczitól palackot, rezsót vagy nyomáscsökkentőt. Még egy év sem kellett ahhoz — 1974 júniusától októberig — Dóczi Szabó összesen huszonhét gázpalackot, tűzhelyet és nyomáscsökkentőt vásárolt meg, és. a nyomozás során a lakásán mindössze egy palackot, egy gázrezsót nyomáscsökkentővel és egy gáztűzhelyet találtak, ugyancsak nyomáscsökkentővel. Igaz, hogy ebben az ügyletben társai is voltak Dóczinák, mert az általa beszerzett palackok közül kettőt Nagy József, Kecskemét, Törökfái 115. szám alatti lakásán őrzött, Sári Illésné, Kecskemét, Avar utca 2. szám alatti lakásán pedig öt darab gázpalackot, négy új gázrezsót és négy nyomáscsökkentőt találtak, amelyeket Dóczi már nem tudott éri. tékesíteni. De nemcsak a tárolásban, hanem a beszerzésben is akadtak társai, így például Nagy Ferenc és Komjáti Ferenc kecskeméti lakosok, akik olyan helyeken dolgoztak, ahol hozzá jutnat- tak ilyen felszerelésekhez. Nincs szükség arra, hogy ezeket az embereket — kezdve Patvaros Imrétől a legutóbb említett „beszerzőkig” — különösebben bemutassuk olvasóinknak, hiszen Dóczi Szabó Józsefet már ismerjük, s erre a kapcsolatra is áll az a közmondás, amely szerint madarat tolláról, embert barátjáról ismerhetünk meg... A bíróság Dóczi Szabó Józsefet, többszörös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett lopás és üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett üzérkedés miatt halmazati büntetésként háromévi fegyházra és ötezer forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. Eltiltotta továbbá ötévi időtartamra a közügyekben való részvételtől és további ötezer forint vagyonelkobzást mondott ki. Elrendelte Dóczi Szabó József szigorított őrizetét, s kimondta, hogy a vádlott feltételes szabad-, ságra nem bocsátható. Kötelezte továbbá tízezer forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére. Patvaros Imre hat hónapi szigorított börtönt kapott, egy évre eltiltották a közügyektől és háromezer forint pénz-mellékbüSÍ^Vr, tésre ítélték. Ugyanakkor elrendelte a bíróság, hogy Patvaros köteles letölteni a korábban sik-'.' kasztás miatt kiszabott, de próbaidőre feltételesen felfügggMteUj négyhónhpi szabadságvesztést is. ■ V. K.-né, aki büntetve még nem volt, nyugdíjas és szívidegbe- tegségben, valamint trombózisos megbetegedésben szenved és állandó orvosi kezelés alatt áll — öthónapi szabadságvesztést kapott, de annak végrehajtását a bíróság feltételesen felfüggesztette. Mellékbüntetésként kötelezték az asszonyt kétezer forint megfizetésére is. Az ítélet — V. K.-né vonatkozásában jogerős. A többiek fellebbeztek. G. S. Űj istálló-fertőtlenítőgép • A hazai gyártmányú ST—80 istálló-fertőtlenítő, gép. A nagyüzemi mezőgazdaság sok olyan új gépet, berendezést igényel, amely speciális munkák elvég, zésére alkalmas. Vegyünk egy példát az állattartásból. Régen, faluhelyen az volt a szokás, hogy úgy nyár közepén, évenként egy alkalommal kikötötték a jószágot az istállóból, min. dent kipucoljak onnan, s jó alaposan kimeszelték a falakat. Ehhez — jobb esetben — háti permetezővel még olykor külön fertőtlenítés is járult. E kisüzemi módszer természetesen még dívik, hiszen a háztáji gazdaságok istállóit a gondos gazda ma is éppen olyan szorgalommal takarítja, tisztítja, mint régen. Ám egészen más a helyzet azokkal a már-már ipar- szerűen termelő állattartó telepekkel, amelyekben esetenként több száz sertést, szarvasmarhát, baromfit tenyésztenek. Az állomány nagy értéke, valamint a tejtermelő tehenészetekben a higiénikus tejkezelés éppen elég indok arra, hogy napról naprá tisztaság legyen. Ez eddig a hagyományos módszerrel, kézierővel, aligha valósítható meg. Különösen nagy gond lenne — megfelelő gépek nélkül — az istállók „nagymosása”, fertőtlenítése. Ezért mondhatjuk jelentősnek azt a vizsgálatot, amelyet a gödöllői Mezőgazdasági Gépkfsérletl Intézet munkatársai végeztek el. Számos tisztító és fertőtlenítő gé. pet vizsgáltak meg, és természetesen nem csupán a gépek működését, hanem a fertőtlenítés eredményességét is. Céljuk az volt, hogy kipróbálják, mely eljárások és mely gépek a legalkalmasabbak a nagyüzemi sertéstelepek tisztántartására. Nagyon figyelemre méltó, hogy a nyolc kipróbált gép között egy hazai gyártmányú is van. Az ST—80 típusú tisztító-fertőtlenítő gépet (képünkön) a veszprémi MEZŐGÉP Vállalat gyártja. A gép lényegében megegyezik a Dániában készült Gemi- K—80-as típussal, hiszen egy licenc alapján annak alkatrészeit -is felhasználják hozzá. Az ST—80 géppel mosáskor átlagosan 32, fertőtlenítéskor 243 köbméter teljesítmény érhető el óránként A gép maximális üzemi nyomása 80 kp/cm1, amellyel a falak, berendezések legapróbb zugaiban megült szennyeződések is kimoshatók. Kiderült hogy a hidegvizes üzemi gépek közül az ST—80 üzemeltetési költségei a legkisebbek. Fehér István Tallózás üzemi lapokban
