Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
1976. április 18, • PETŐFI NÉPE • 9 Kecskeméti célok 1976-1980. Kecskemét Város Tanácsa a közelmúltban A TEREBÉLYESEDŐ SZÉCHENYIVÁROS jóváhagyta a megyeszékhely V. ötéves tervét. Ennek részleteire méltán kíváncsiak a város lakói, hiszen őket érinti, az ő tervükről van szó. Ezért kísérte oly népes érdeklődés a tanácstagok tájékoztatóit, a város vezetőinek az üzemekben '— vagy legutóbb a megyei művelődési központban rendezett fó• A Jó ütemű építkezés látványa az Irinyi utca (elől. 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi serege szemléje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen, erősödjék a proletár internacionalizmus! 5. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egysége! 6. Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi Tialadásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefogása! 7. Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje, a Szovjetunió! 8. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! 9. Éljen a szocializmus és a béke! 10. Éljen az európai béke és biztonság! 11. A XI. kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejlett szocialista társadalomért! 12. Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért! 14. Dolgozzunk, tanuljunk, és éljünk szocialista módon! 15. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 16. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar ßzocialista Munkáspárt! 17. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköz- társaság! Megyeszerte meggyorsultak a tavaszi munkák rumon elhangzott — ismertetőit. Mindemellett jogosnak tartjuk az igényt, amelyet' nagyjából a következőképpen fogalmazott meg egy kecskeméti olvasónk: a szó elszáll, az írás megmarad. Azt kérik ugyanis, hogy a fejlesztési tervek részletesebb közreadásával, ismertessük Kecskemét várható fejlődését. A kérés teljesítéséhez Gyulai Tibortól, a városi tanács tervosztálya vezetőjétől kértünk segítséget. S kezdjük is mindjárt az egyik leglényegesebbel, a' lakásépítés 1980 végéig szóló programjával. A városi tanács legutóbbi üléséről tudósítva említettük már, hogy Kecskemét lakásállománya 10885-tel gyarapodott az 1960— 1975. közötti másfél évtized alatt. A jelenlegi tervidőszakban megcélzott 6320 lakás csaknem 100- zal több, mint amennyi a második és harmad ötéves tervidőszakban összesen felépült. A felépíteni tervezett lakások csaknem 50 százaléka a Széche- nyivárost gyarapítja, 20 százaléka a városközpont új félkörében — új jelölése szerint az Árpádvárosban —, 4 százaléka a Hunyadivárosban, 5 százaléka pedig a* Műkertvárosban valósul meg. Á fennmaradó hányadot az előirányzott — várhatóan főleg az Alsó- és Felsőszéktón, Katonatelepen és Kadafalván felépülő családi házak jelentik. _ A tervezett mennyiségből több mint 4000 lakás lesz a házgyári; túlnyomó többségük, mintegy háromezer—háromezerkétszáz a $zéchenyivárost terebélyesíti majd. Időzzünk tehát ezúttal a Széchenyivárosban. Az épülő lakások többsége cél- csoportos beruházásból létesül, de jelentős az OTP-beruházásá- ban épülő lakások száma is. Ez utóbbiak közül mintegy 210 lakás mór formálódik, szerelésük níégtörtébt.. Aki, áz Irinyi .jitcán közelíti meg a Széchenyivárost, az utca végéről tanúja lehet a jóütemű építkezésnek. Épp így azonban az E—5-ös főúton a városba érkező is felfigyel rá, hiszen Kecskemét legnagyobb új lakótelepe kitárulkozik immár a főútvonalra. Az idén 330 lakás átadása várható a Széchenyivárosban. Az építés folyamatosan halad, csakúgy, mint a terület előközműve- sítése. Mintegy 1300 lakás építér si területe előkészített, további 1200 lakás területén az előköz- művesítést, a víz- és csatornahálózat kiépítését az idén kezdik meg. Jövőre már e területen kezd alapozni az építőipar. A fentebb említett számok láttán-hallatán — ha csupán az év végéig elkészülő és folyamatosan benépesülő 330 lakást nézzük is — önkéntelenül felvetődik a kérdés: és vajon az úgynevezett járulékos létesítmények? Lesz-e bölcsőde, óvoda, iskola? Fejlődik-e a kereskedelem, szolgáltatás hálózata? Mert nagyon szerényen számolva is, a tervidőszak végéig a mainál legalább 10 ezerrel többen élnek majd a Széchenyivárosban. Nos, a teljesség igénye nélkül vegyük sorra a kérdéseket. Máris épül — az ott élők tanúsíthatják, hogy jó/ ütemben — a lakótelep 120 személyes bölcsődéje, amelynek átadása ez év végén várható. Hasonlóképpen formálódik a 200 személyes óvoda is, amelynek befejezését szerződésileg 1977 március végére ígérte a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezeken túl, a kórház területén^ az átmenetileg felvonulási épületként szolgáló házban, további 10Ó személyes óvodát alakítanak ki még az idén. Említést érdemel, hogy a szóban forgó épület óvodai hasznosításának tervét társadalmi munkával készítették el a megyei tervező vállalat dolgozói. A tervezőkről szólva, máris említésre kívánkozik Széchenyi- város jövendő 16 tantermes iskolája, melynek tervezése a befejező szakasznál tart. Az iskola építését jövőre kezdik meg, befejezése pedig 1979-ben várható. Végül még két mozzanat: a széchenyivárosi épülettömbök között már a helyszínen vannak a szerkezeti elemek; kezdődik a szolgáltatóház építése, amelyben egyebek között Gelka-szervíz és mosószalon is helyet kap majd. S még ugyancsak az idén várható —- a városkörnyéki állami gazdaságok mintegy 10 milliós közös beruházásában — a Nyíri út és az Akadémia körút sarkán a mintegy 450 négyzetméter alapterületű, a Rákóczi útihoz hasonló szaküzlet építésének megkezdése. P. I. (Folytatás az 1. oldalról.) mek ebben az évben több mint 130 ezer hektáron vetnek kukoricát A párnapos csapadék használt a kertészeti növényeknek. Elősegítette. a megye déli felében, valamint Kecskemét környékén a spárga fejlődését. Szedését és exportálását hamarosan megkezdik. Kiskunfélegyházán és környékén a fóliás kertészetektől a hónaposretket szállítják. A MEZÖTERMÉK .Vállalat Kiskunfélegyházán, . Kunszálláson, és. mán sutt a tanya világban is-létesített átvevőhelyeket hogy a friss zöldségféle felvásárlását meggyorsítsák. A kiskunfélegyházi I-es számú átvevőhelyre naponta 20—30 ezer csomó retket szállítanak a környező szövetkezetek háztáji gazdaságaiból. Egyelőre a fóliás kertészetek termését szedik, később amikor a szabadföldi kertészetben is érik a retek, ezen a környéken napi 80 ezer csomó átvételére számítanak. A koratavaszi időszakban ez a legjelentősebb zöldségféle a kiskunfélegyházi és környékbeli tanyavilágban. Évente 6—7 millió csomó hónáposretket szállítanak a kisgazdaságok a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalatnak. K. A. Fejlődik a házi szociális gondozás . A tanácsok szociálpolitikai tevékenysége az, amely a településfejlesztés után szinte a legjobban érdekli a lakosságot. Ugyanis az ilyen gondoskodásban nyilvánul meg köny- nyen felismerhetően a társadalom humanizmusa. Az öregek megbecsülése, segítése — Bács-Kiskun megyében a 60 éven felüliek száma mintegy 110 ezer — mindenütt cél és feladat is egyben; megyénkben főként, hisz az idős emberek aránya nálunk az országos átlagnál magasabb. többsége ragaszkodik rpegszokott környezetéhez. Ez is ösztönözte a tanácsokat arra, hogy a hivatásos gondozói hálózatot minél szélesebb körben kiterjesszék. Jelenleg Bács-Kiskun megyében a főfoglakozású gondozók száma mintegy hatvan fő, s több mint ezer, arra rászoruló embert segítenek nap mint nap. A megyei tanács felmérései arról ta-' núskodnak, hogy 1976—1980 között további ezer személy házigondozására lesz igény, s ellátásukra a mostani tervidőszak éveiben újabb 30 főfoglalkozású gondozónőt kell munkába állítani. A hosszútávú tervek szerint 1980—1990 között újabb 50 fővel kívánják növelni á tanácsok a hivatásos gondozói létszámot, s mintegy 3500—4000 időskorú ellátása lesz megoldott. Természetesen az igény a társadalmi segítés • iránt is nőtt, amelyre a továbbiakban is számítanak, s ennek záloga, hogy a tanácsok szociális albizottságainak tagjai erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint az üzemekkel, intézményekkel és és a szövetkezetékkel. Cs. K. Itt a műanyag-korszak a méheknek is Kezdetét vette a műanyagok kora a méhek számára is. Egy német méhészvállalkozó műanyaghabból készült kasokat dobott piacra, amelyekben a méztermelő rovarok nagyobb fokú védelmet élveznek télen és kora tavasszal a hideg időjárással szemben. A műanyag előállítójától származó adatok szerint1 a műanyagból készült kas nyáron megvédi a méheket a tűző napsugaraktól is, nem engedi a méhcsaládok lakóhelyét túlhevülnl. A műanyag kassal a méhész sok fá. radságot takaríthat meg, valamint költségeket is, hiszen a kas anyaga egyetlen darab műanyaghabból készített test, amelyet az időjárás viszontagságainak ellenálló tar-tós burkolóanyaggal vonnak be. Komputerrel a vízáradat ellen Az Alma-Ata melletti hegyekben automatikus hidrotechnikai rendszer akadályozza meg azt, hogy a magasabb hegyekből vízáradat ömöljék Iß. A morénás tavakban a gleccserek' által összehordott hegyi kőzettörmelékek felgyűlnek, s nyáron e törmelékek gyakran, ■ váratlanul átszakadnak. Ekkor megindul fentről a kövek, s a viz pusztító áradata. A szovjet tudósok által javasolt rendszerb,e az örök hóval borított hegyek lábánál kialakított csatornák, fennsíkok, vízterelő berendezések tartoznak. Automatikus berendezések és televíziós kamerák fogják ellenőrizni a morénás tavak szintjét. A tavakat olvadáskor megtöltő gleccserek alsó szakaszain hőmérőket helyeznek el, hogy távolról ellenőrizzék a jégrendszer hőmérsékletét. Az áradat középpontjából érkező információk elemzése után a komputer időben kiadja az utasítást arra, hogy a morénás tavakból elvezessék a vizet. Ennek az automatikus hidrotechnikai rendszernek a hatás- körzetébe több tucat áradatközpont fér bele. A rendszer felépítéséhez már megkezdődtek a szükséges mérnöki kutató munkálatok. 9 20 ezer csomó retek érkezik ’naponta n kiskun- - íSegyhazi külterület I_es számú felvásárló helyére. (Szilágyi Mihály felvétele) Kezében fakalapács "p1 lőttem egy fakala- pács. A feje háromszorta nagyobb egy konyhai húspuhítóénáL A végein, szálkasöték nőttek a temérdek ütéstől. Kérges | munkástenyér forgatja, idestova már két évtizede. Akié a szerszám: Kőrös József — rakodómunkás a MEZÖTERMÉK . kecskeméti telepén. Aligha tudná megszámlálni, hányat suhintott már oda fakalapácsával — szegre, vagonajtó-rácsra, gyümölcsös láda végére. A fa mellett, persze a vas sem hiányzik eszköztárából. Mutatja: egy terebélyes lapát és egy jókora feszítőrúd még a fegyverzete. Ezekkel együtt birkózik nap mint nap a sok tonnányi súllyal, ami egy rakodómunkás kezét, vállát húzza. Józsi bácsi — most töltötte be az ötvenediket — alacsonyabb a többinél. S ez az alacsony ember, az 50-es évek második feliben a vállán hordott sokat abból a rengeteg burgonyából, amely abban- az időben a kecskeméti konyhákban főtt. — Hat pincében tároltuk a pörkölthöz valót a városlakók számára — emlékezik vissza. — De kutya munka volt föladogatni a pinceablakon azokat a „hasas” burgonyás zsákokat! Némelyik hatvan kilót is nyomott. Nyögtünk, izzadtunk alattuk. Az, hogy egy rakodómunkás vállát mennyi teher nyomta, akkoriban bizony fájó valóság volt. Az első napon a .nehéz zsákolástól lejött a bőr a vállamról... — Akkortájt mennyi került a havi borítékjába? — kérdezem. — 1200-nál több nemigen. A zöldséggel és a gyümölccsel való külkereskedés föllendülésével Kőrös József, ha úgy tetszik, már „nyeregben” volt. A 60-as évek elején lóhajtó lett a MÉK- nél. öt évig állta a sarat ebben a beosztásban. Mit jelentett számára ez az öt év? A próbatétel úja'bb esztendeit. — öt évig öt pár ló szolgáltatta a fogaterőt a kecskeméti gyümölcsexport első néhány száz méteres útjához — veszi át a szót ismét Józsi bácsi. —i Abban az időben ugyanis még a vasútállomáson rakodtunk. Amikor a kecskeméti nagyállomás óramutatója éjjel 1 órára ugrott, a barackos fogatok július-éjjeleken már útban voltak a ráköcziváro- si telepről. „Irány az állomási rakodó! Siessenek!” — kaptuk az ukázt útravalóul Pólyák Katalin telepi irányítótól. Napfelkeltéig beraktuk az előző nap délutánjáig fölvásárolt barackot. S aztán, délelőtt, jött az újabb és újább szállítmány! ^ Aki azonban a napokban, este- ‘fekf a szegedi gyorssal utazott el Kecskemétről, a „kis csonka” és a „nagy csonka” nevű rakodóvágányok felé pillantva, azt láthatta: már húz kifelé a budapesti’ tehervonat gyűjtőmozdonya, miközben lovas kocsik kísérik a tovahaladó vagonsort, és ahol csak tudnak, még tesznek a va- gonrakók egy-egy ládával a többi tetejére... Virradattól napnyugtáig, egy percre nem hunytuk be a szemünket. Nyújtott műszak volt ez — a javából. 1964-ben már a MÉK saját, három vágányú rakodótelepén kívánhattak egymásnak BUÉK-ot a vagonrakók. Köztük a törzs- gárda-tag Kőrös József is, aki tizenkét társa közül 1975-ig másodízben kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet. A Kiváló dolgozó jelvény, mint meggyőződhettem róla, nem érdemtelenül ékesíti Kőrös József ünneplő ruháját. Jóban, rosszban kitartó munkatársaival. Henc Józseffel, Márkli Istvánnal, He- tényi Istvánnal és a többiekkel ugyanúgy nekiveti a vállát a papírhengereknek, mint egykor •< a burgonyás zsákoknak. Vállalata, a MEZÖTERMÉK, nem hagyja ugyanis munka nélkül a holtszezonban egyetlen dolgozóját sem. Míg az új termésből nincs nagyobb mennyiség, nyomdai papírt és kukoricát raktároznak a gyümölcstároló színben. Ezen a tavaszi délelőttön például ezerszáz mázsa papírt juttattak biztos fedél alá az iparvágány ' tárólóhelyén. Tagadhatatlan, mostanában is akadnak a termőföld porától „füstölgő”, reccsenésig feszülő burgonyás vagonok, amelyekben most is két marokkal kell fogni a zsákokat, de van már a MEZÖTERMÉK Vállalat telepén 20 piros villamos targonca is, amely sok terhet levesz az emberek válláról. Anélkül persze, hogy a keresetük csökkenne. — Februárbaii kétszáz órára 2700 forintot kaptam — veszi elő a fizetési szalagját Kőrös József annak az új munkásruhának a zsebéből, amelyet ma reggel öltött fel először, a szép tavaszi idő közeledtével.' Aztán kilép hű „cimborájával”, a fakalapáccsal, a maguk építette öltözőből, hogy sejtsen 12 ezer csomó piros retket és 14 láda laskagombát egy Interfrigö feliratú hűtővagonba „költöztetni”. Ez már új termés. Friss áru, keresett exportcikk mindkettő _a külhoni piacokon. ’ Iparkodnia kell tehát a rakodással, hogy tni- re a gőzös a MEZÖTERMÉK iparvágányára ér, csukva legyen a vagonajtó. Már hallom is a fakalapács hangját: Kipp-kopp... Ami egyre gyakoribb hang itt a telepen tavasszal. Kohl Antal (Tóth Sándor felvételei) • A lakótelep kitárulkozik immár az E—5-ös főútvonalra. Ha visszatekintünk 10—15 évre, jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a megye 111 településének egyharmadában már működik öregek napközi otthona, s a mostani tervidőszak végére újabb öt ilyen intézmény épül. Igen fontos tényező az is, hogy szinte kétévenként emelkedett a rendszeres szociális segélyek összege, a segélyezésnek új formái alakultak ki. Visszatérve az öregek napközijére, meg kell említeni, a tanácsi munkában egy új szemlélet térhódítását, mégpedig azt. hogy ahol már napközi működik, ott arra törekednek, hogy ezt az intézményt bekapcsolják az egységes területi gondozásba. A házi szociális gondozás célja abban foglalható össze, hogy saját otthonukban segítik azokat az egyedül élő idős embereket, akik különben szociális otthoni elhelyezésre szorulnának, vagy éppenséggel rövidebb ideig képtelenné válnának arra, hogy saját magukat ellássák. A házi 'gondozásban eddig is sokat segítettek az úttörőcsapatok, KISZ-alapszervezetek, szocialista kollektívák, üzemek, vállalatok, s ezt a tanácsok továbbr ra is igénylik. Az idős emberek
