Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

/. í,

•v/v

XXXI. évf. 93. szám Ára 90 fillér 1976. április IS. vásároz*

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

• A budai Duna.parton a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár óriás* tartályait az Ady Endre úszódara emeli aszályokra, s szovjet hajó vontatja Bulgáriába a pcvnai PVC-gyár építőinek.

(MTI-fotó — Soós Lajos — KB)

vétlenül irányítókon kívül is a bravúros technológiai folyamatnak.

Magyar kollégáik társaságában — bemutatjuk a szovjet kollektíva vezető embereit, akik — mint látjuk, URH-adóval is felszerelve —, az antennatorony tövében figyelik, irányítják az építést. Balról jobbra: Jevgenyij Sztornyik, a toronyépítkezés főmérnöke, Guthy Vilmos, Szergej Lazarec- kij vezető-főmérnök, Deli András üzemmérnök és Nyikolaj Piszme- nyuk, a toronyépítő brigád vezetője.

Legutóbb azt irtuk, hogy terv szerint 1976. december végére próbaüzemelésre kell készen állnia az adónak, hogy aztán 1977 január végén megindulhasson a rendszeres adás. Most arról adunk hírt, hogy már az idei határidőt is egy hónappal közelebb hozzák a lelkes építők.

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

arról több alkalommal beszámoltunk, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki együttműködés keretében épül.

Felvételeink a kiemelt beruházás — úgymond — leg jellegzetesebb, -látványosabb részének, az antennatoronynak az építését mu. tátják. A 298 és fél méter magas • torony felállításán, szerelésén egy IS tagú speciális — szbvjet kommunista brigád munkálkodik. A háromszög „keresztmetszetű” karcsú építmény) elemeit fcúszó- daru« eljárással emelik egymásra, majd szerelik össze. Mikor képeink készültek, az 50 méter magasságon már túljutottak a szerelők. Maga a munka is gyö- nyörködtetöen precíz. Az ügyes kúszódaru oly pontosan rakja helyükre az elemeket, hogy az emberek szinte a végső finomítást „adják meg” a szereléssel. Méltán akad nézője a munkálatokat közSolton — 1974. szeptember 6- in rakták le az új Kassuth-adó alapkövét, o cm egyedi nagyberuházás azóta az építési ütemek pontos betartásával készül. A 2000 kilowattos adó, mint már

(Pásztor Zoltán felvételei)

I

A KUKORICÁDÉI*

Megyeszerte meggyorsultak a tavaszi munkák

Levonulóban a tiszai árhullám

A Tisza felső-magyarországi szakaszán megkezdődött az apadás. E hét közepén Tiszafürednél tetőzött a folyó. Szolnoknál április 15-ről 16-ára virradó éjjel 22 centiméteres áradást mértek, s az árhullám szombaton elérte a folyó Bács-Kiskun megyei szakaszát.

Tiszakécskénél, valamint a ti- szaalpári nyári gátnál éjjel-nappal ügyeletet tartanak, erősítik a múlt esztendőben magasított töltést. A Maros árhulláma már levonult, a Körösök sem okoztak különösebb bajt, így a Tisza alsó szakaszán alacsony a vízállás, az árhullám hamar levonulhat. A felmelegedés azonban a Tisza vízgyűjtő területén a hó újabb olvadását idézheti elő, s akkor hosszabb ideig tartó magas vízállásra lehet számítani a folyó egész szakaszán.

Erre is felkészültek a vízügyi szakemberek. A Közép- és Alsó- Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében működő vízgazdálkodási társulatok minden erőt mozgósítottak, hogy megvédjék az értékes mezőgazdasági területeket az elöntéstől.

A Tisza völgyében a magas vízállás, másutt a csapadék hiánya okoz gondot. Bács-Kiskun megyében a homokos talajokon számos gazdaságban elővették az öntözőberendezéseket, hogy a tavaszi vetést megöntözzék, az esetleges homokveréstől megóvják és gyorsabb fejlődésre serkentsék. A régvárt felmelegedés még nem következett be, ennek ellenére néhány nappal ezelőtt a gyorsabban melegedő talajokon megkezdődött a kukorica vetése.

A megyeszékhelyen minden szövetkezet veti a kukoricát. E hét végéig ezer hektáron került földbe a Bács-Kiskun megyében legnagyobb területen termesztett takarmánynövény magja. A munka nagyobbik fele még hátra van, hiszen az állami, szövetkezeti gazdaságok valamint a kisüze(Folytatás a 3. oldalon.)

• A Hosszúhegyi Állami Gazdaság Bntözőtelepének nyomiskőzpont* Jában az utolsó simításokat végzik u szerelők 2 szivattyúberendezéseken.

(Szabó Ferenc felvétele)

Negyed esztendő múlt el 1976-ból. Így hát a tavasz kel. lös közepén vagyunk, amikor már visszapillanthatunk az év első munkanapjától megtett időszakra. Három hónap természetesen nem alkalmas arra, hogy pontos mérleget készíthessünk, de már kaphatunk jelzéseket arra vonatkozóan, hogy miként indult az új ötéves terv első esztendeje. A mérhetőség nem számszerű, de ez most még figyelmen kívül is hagyható, hiszen, ha fontos is, a számszerűség önI magában nem mindenesetben az egyedül üdvözítő.

Mi az, ami elsősorban észrevehető? Az a folyamatosság, amely a IV. ötéves terv sikereit tovább fejleszti, az az optimista hangulat és a törekvések lendülete, amely a további alkotókedvet tartalmazza. Az indulás első hónapjaitól szinte kitapintható, hogy nem egy tervciklus egyszerű újra- ismétléséröl van szó. hanem ennél sokkal többről, az új tervciklus országépítő felíveléséről. A politika eszközeinek erőteljes latbavetésével a közvélemény megértette reális, illúzióktól mentes célkitűzéseinket. A párt sok esetben találkozott a megyében lakókkal. Pártnapokon, falugyűléseken, zárszámadó közgyűr léseken, az új tervet megtárgyaló termelési tanácskozásokon. a KISZ különböző szintű fórumain alakult ki a szükséges szemlélet az új tervesztendő megalapozásához. És magabiztosan állíthatjuk, hogy jó politikai hangulat, jő állampolgári közérzet öv.ezi úgy az éves. mint az ötéves célkitűzéseinket. S ez a közérzet indokolt, mert bármennyire is sokat beszélünk gazdasági életünk különféle nehézségeiről, mégis azt mondhatjuk, hogy a mpgye számára az eddigiek közül a mostani a legtöbbet ígérő ötéves terv. Hiszen ha csak a tanácsi gazdálkodásra vetünk egy pillantást, annak kerete az elmúlt ciklus milliárdjait megduplázza, ami folyó, vagy változatlan áron számítva, egyaránt jelentős többlet-lehetőség. De tekinthetünk az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a szociális gondoskodás bármely területére, mind-mind többletet jelent. Jelentős nagy beruházásaink vannak. A sollt 2000 ki- lovattos középhullámú rádió- állomás, a kiskunhalasi kötöttárugyár, a kecskeméti 680 ágyas kórház, a bajai vágó- és húsfeldolgozó társulás, mindmind a nagy célok felé törés egy-egy objektuma, a pártpolitika, a szocialista építést erősítő őszinte, szemmel jól látható megnyilatkozása, amelyet a dolgozók megértőén fogadnak és cselekvő, együttérző, s tenni akaró a válaszuk. Tehát jól látszik, hogy az előttünk álló tervek, legyenek azok országos, megyei, vagy üzemiek, megbízható és a megvalósulást elősegítő politikai elemekre épülnek, jól látható, hogy van bizalom a párt jövőjét formáló politikája iránt és ez a bizalom építő tettekben nyilvánul meg. A bizalom folytatólagos, de nélkülözhetetlen is, ezen múlik a terv sikere, ez könnyíti meg vállalkozásaink megvalósulását, nagy gondjaink megoldását.

Mert vannak és lesznek is gondjaink. A párt politikája sohase ígért gondmentességet, de azok megoldásához, kezeié, séhez mindig célravezető útmutatást adott. Hisz éppen a célkitűzésekben megtestesülő, terhet jelentő vállakózások adják a holnap sikereit. Minden

gondunkban és természetesen az eredményeinkben megtestesülő, terhet jelentő vállalkozások adják a holnap sikereit. Minden gondunkban és természetesen az eredményeinkben is, társadalmi érdek jelentkezik. A fejlett szocialista társadalom irányába való menetelésünk sok-sok gondot, újra és újra jelentkező ellentmondásokat. megannyi korrekciót és természetesen össz- tevékenységet igényel.

Most az első három hónap tapasztalatai is ezt igazolják.

A gazdaságpolitikai és természetesen a pártpolitikai munka előterében változatlanul és egyre inkább a vezetés és a hatékonyság kívánalmai állnak. Hosszan lehetne részletezni, hogy a további hónapok, esztendők milyen többletet igényelnek a vezetéstől.

Ezt mindenki tudja a maga helyén. Folyamatosan lendületes, kemény, szívós és álha- tatos munkát. A hatékonyság pedig emelkedjék a rangos po. litikai kérdések színvonalára. Ennek a két fontos feltételnek az ötvöződése biztosíthatja a helyes tervezést, a tartalékok feltárását, a megyében olyan nagy gondot jelentő építőipari teljesítőképesség nagyobbodását, a termelési szerkezet szüntelen korszerűsítését az ' iparban, a mezőgazdaságban egyaránt, a munkaerőgazdálkodás megfelelő kezelését. Mindezek együttesen szolgálják azt a már jó idő óta hangoztatott célkitűzést, amelyet a népgazdaság intenzív fejlődésének nevezünk.

A dolgozó emberek politikai hangulata, tennivágyása jó lehetőségeket biztosit ahhoz, hogy a következő negyedév múltán már számokban is mérhető legyen mindaz, amelyet mostanság még az évet kezdő egyakaratú erőfeszítésekben látunk megnyilvánulni.

W. D.

Épül az új Kossuth-adó