Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

197«. április 17. • PETŐFI KEPE • 3 Üttörők kiejtési versenye Kecskeméten A Tudomány és Technika Házának eme­leti tanácskozótermében tartották meg csü­törtökön az úttörők megyei kiejtési verse­nyét. Az előzőleg megrendezett járási és vá­rosi döntők legjobbjai jöttek el Kecskemét­re, hogy egymás és áz érdeklődő közönség előtt bizonyítsák: tudnak szabályosan és szé­pen beszélni, ismerik és szeretik anyanyel­vűket. A verseny kezdete előtt Barta Károly, a Magyar Üttörők Szö­vetségének kecskeméti elnöké kö­szöntötte a megjelenteket és a zsűri tagjait: Lőrincze Lajos nyelvtudóst és Bánffy György színművészt; Miután felolvasták Deme László nyelvészprofesszor levelét, melyet a versenyző úttö­rőkhöz írt lelkesítésül, Csányi Anikó, a szövetség megyei el­nöke — ugyancsak a zsűri tag­ja .— mondott bevezető beszédet. Kiemelte annak fontosságát, hogy már fiatalon sokat kell foglalkoz­ni a helyes beszéddel. Elmondta, hogy a több éves múltra vissza­tekintő kecskeméti városi kiej­tési versenyek sikerén felbuzdul, va készítették elő, most első al­kalommal a megyei találkozót. Ezután. az úttörők egy kötele­ző és egy szabadon választott szö­vegrészt mondtak el, s 'a ver­seny végén a zsűri értékelte a teljésítményeket. Lőrincze Lajos a bíráló bizottság hevében elis­meréssel nyilatkozott a pajtások teljesítményeiről, majd bíráló megjegyzésekkel és javaslatokkal igyekezett a segítségükre lenni beszédjük további szépítése érde­kében. Teljesítményeik alapján az alábbiak kerültek ki győztesként •a megyei versenyből: Az ötödik—hatodik osztályo­sok kategóriájában: • Első: Finta Pál Ervin (Tisza- kécske, II. számú Általános Iskola, másodjk Szűcs Zoltán (Bátya), harmadik Molnárfi Csilla (Baja, Kállai Éva Általános Iskola). A hetedik—nyolcadik osztályo­sok kategóriájában: • A zsűri tagjai: Bánffy György és Lőrincze Lajos. # Szűcs Zoltán bátyai úttőrő a mikrofon előtt. (Tóth Sándor felvételei) Első Daróczi Edit (Soltvadkért), második Bárány Éva (Kecske­mét, Zrínyi Ilona Általános Is­kola), harmadik Iványi Nóra (Kiskunhalas, Szűcs József Álta­lános Iskola). A nyertesek értékes könyvju­talomban részesültek. —a —y Növeli a párt tekintélyét Tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatai Kalocsán A pár talapszervezetek egy részében még tartanak a tag­könyvcserét előkészítő beszélgetések, de van ahol már be- fejéződtek. Ez utóbbiak közé tartozik a FÉKON kalocsai gyárának MSZMP-alapszervezete is. Hogyan készítették fel a párttagokat erre az eseményre, s milyen tapasztalatok szűrhetők le ezekből az eszmecserékből? Ezt kérdeztük Mol­nár Ferencné párttitkártól, aki 1972 január óta tölti be ezt a tisztséget. — Januári taggyűlésünkön min­denkinek a figyelmét felhívtuk arra, hogy a Pártélet decemberi számában a tágkönyvcserék elő­készületeiről Szóló cikk jelent meg, s hogy tanulmányozzák azt. A tagság 70 százaléka előfi­zetője a folyóiratnak. Szervező munkánk során arra törekedtünk, hogy azok a párttagok kerüljenek egy csoportba, akik egy munka­helyen dolgoznak, hiszen így nemcsak kollégáik munkáját, de magánéletük örömeit, gondjait is jól ismerik. Négy, egyenként há­romfős csoportot alakítottunk ki minden pártcsoportban egyet. — A gyáregység gazdasági helyzete is a jó légkör egyik meg­határozója. Nemrégiben vett át bennünket a FÉKON gyár, s rög. tön jelentős exportmegbízatást is kaptunk. Egy NSZK-beli cég 50 ezer jersey-ruhát rendelt tőlünk: ők adják az anyagot és a sza­básmintát — ránk a szabás és az összeállítás munkája hárul. Erre a feladatra — a koráb­biaktól eltérően — jóval gyor­sabban kellett átállni, nagyobb technológiai fegyelem betartását is követeli. Ugyanis a ruhák csí­kos anyagból készülnek, s nem mindegy az, hogy miként kerül egymás mellé a két szövetdarab — egyedi szabással kell „sza­lagkésszé” tenni az anyagot. En­nek kapcsán a gyáregység kom­munistái sok hasznos véleményt mondtak el a munkaszervézés ha­tékonyabbá tétele érdekében. Probléma az üzemben, hogy a középvezetők közül sokan gyer­mekgondozási szabadságon van­nak. Ez azzal jár, hogy a mun­ka irányítása, szervezése gyen­gébb lett; a munkások a gyako­ribb odafigyelést kérték. — A textilüzemek dolgozóinak nagy többsége nő, így van ez a kalocsai gyáregységnél is. Mi­lyen javaslatot tettek a pártta­gok a lányok, asszonyok munká­jának könnyítésére, hogyan ér­tékélték az eddig tett intézkedé­seket? — Való igaz, a négyszázhar­minc dolgozó 92 százaléka nő, az ötvennégy tagú pártalapszerve- zetben is csak hét férfi van. Jól­eső érzéssel mondták el a párt­tagok azt, hogy megrendeztük a múlt évben a kismamák találko­zóját a KISZ-szel együtt, szeret­nék, ha ez rendszerré, gyakor­lattá válna. A múlt évben beta­nított dolgozóink számára szak­munkásvizsgát szerveztünk, s a gyermekgondozási szabadságon levő kismamáknak is írtunk le­velet, amelyben tájékoztattuk őket erről a lehetőségről — né- hányan ki is használták. Ezt szintén hasznosnak tartották kommunistáink. A nődolgozók helyzetét könnyíti meg az, s jó hangulatot keltett, hogy azoknak a kismamáknak, akik helyhiány miatt nem tudták óvodába íratni gyereküket, külön egyműszakos szalagot szerveztünk: csak dél­előtt dolgoznak rajta az asszo­nyok. — Ügy tudom, idős, nyugdíjas párttagok is vannak az alapszer­vezetben. Hogyan értékelték aző munkájukat? .— Először arra gondoltunk, hogy mi látogatjuk meg őket, de aztán mégis úgy döntöttünk, hogy levélben írunk nekik az esemény, ről, amelyben azt is megkérdez­tük, bejönnek-e az üzembe, vagy pedig mi menjünk el hozzájuk. Nagy örömmel vettük tudomásul azt, hogy mind eljöttek a gyár­ba. Nagyon boldogok voltak, sok hasznos tapasztalatot mondtak el. Minden olyan alapszervezet­nek, ahol idős, kommunisták is vannak, javasoljuk ezt a mód­szert. — Hogyan összegezné a tapasz­talatokat? — Sikerült megtalálni azt az elvtársias, őszinte légkört, amely­ben minden párttagunk elmond­hatta, ami a szívét nyomja. Vé­leményem szerint nagyon jól si­kerültek a beszélgetések. Az alap­szervezet több mint fele javasol­ta, hogy kétévenként kellene ha­sonlót szervezni. Ügy tervezzük — ennek hatására —, hogy a jö­vőben a beszámoló taggyűlés előtt nem a pártcsoportok ülésén, ha­nem egyéni beszélgetések kere­tében értékeljük a munkát. Ki­derült a beszélgetéseken, hogy jó. néhányan az eddiginél is többet akarnak tenni a pártért, tevé­kenyebben kívánnak részt venni a határozatok végrehajtásában. Ez mindenképpen a párt tekin­télyének erősítését szolgálja, je­lenti. Tiszta kép alakult ki min­denkiről. — Arra is sort kerítettünk, hogy közöljük elvtársainkkal, ki- nek-kinek milyen megbízatása lesz a jövőben, mit várunk tőle, és — természetesen —, értékeltük is eddigi munkáját. Az alapszer­vezet kommunistái véleményedé, hogy aktuális és a párt tekinté­lyét növelő határozat végrehajtá­sában vettek részt — fejezte be Molnár Ferencné. B. J. r . ■ »m. Áprilisi Forrás Megjelent a kecskeméti szer­kesztésű Forrás áprilisi' száma. Az összeállítás László Anna kissé vázlatos elbeszélésével. indul, amelynek a címe dr. Kozarik Magdolna rövid és némileg ten­denciózus életrajza. A költészet- napi versgyűjtemény erénye, hogy hosszabb idő után áttekintő ké­pet ad a Bács-Kiskunban élő, vagy ide kötődő alkotókról. Egy, vagy több művével felsorakozik Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel,' \ Hideg Antal, Horvai Miklós, Kiss Beijedek, Lezsák I I Sándor, pellerVtám&s, Pintér La­jos, Raffai Sarolta, Szilágyi Zol­tán, Tornai László és Utassy Jó­zsef. Mondani sem kell, hogy a sorrend semmiféle értékrendet nem fejez ki. A Való világban ez alkalom­mal Zám Tibor töpreng a tanyai élet változásairól. Varga Mihály azt a magatartást bírálja, amely az érdeklődési kör és a tájéko­zottság egyoldalúságával jelle­mezhető. A Műhely rovatban most jelent meg Nádasdy Kál­mánnak a kecskeméti Kodály- emlékmű avatásakor elhangzott tavalyi szeptemberi beszéde. Pás- kándi Géza folytatja eszmefutta­tását a modernség és hagyomány kérdéseiről, Tornai József a köl­tői példaképek választásáról és ennek „irodalmias” veszélyeiről ír. A recenziók Vágó Márta, Raf­fai Sarolta, Baka István, Takáts Gyula, Csanádi Imre, Káldi Já­nos, Szabó T. Attila, és Fenákel Judit nemrégen megjelent köte­teit teszik mérlegre, Biczó Piros­ka Bács-Kiskun megyei művé­szettörténete a gótikus kézmű­vességig jutott el. H. F. Csehszlovák—NDK együttműködés kikötőépítésben • A rostocki tengeri kikötő korszerűsítésével és bővítésével két. millió tonnával növekedik rövidesen a szén- és vasérckirakodási kapacitás. A munkát csehszlovák és német munkások közösen végzik. (Panorama DDR felvétel — KS) Mentesítő buszok, vonatok Csütörtökről péntekre virradó éjjel a Nyugati pályaudvarról Mátészalkára elindult az első mentesítő vonat — ezzel meg­kezdődött a közlekedés ünnepi csúcsforgalma. Á vasút a nagy forgalom ' závártalán lebonyolítá­sára húsvétra 126 mentesítő vo­natot indít. Ebből pénteken a dé­li óráktól 30, szombaton 44 ki­segítő szerelvény közlekedik a legforgalmasabb vonalakon, első­sorban Budapestről Miskolcra, valamint Debrecenbe, Nagykani­zsára. Szegedre, Szombathelyre és Pécsre. A Volán 2300 kisegítő járattal készül fel az ünnepi forgalom­ra. Az Engels téri pályaudvarról pénteken déltől 35 mentesítő já­rat indult; egyebek között a he­vesi vonalon 6, a bajain 4 köz­lekedik az előre jelzett igények­nek megfelelően. Ma, amikor lhár felszabadulnak a munkásszállító és a szerződéses járatok, csupán a budapesti főpályaudvarról 70 plusz kocsival szállítják az uta­sokat Munkába állították a moz­gó javítóműhellyel és üzem­anyagállomással ellátott Szent István téri pótpályaudvart is, ahol egyrészt felkészítik a ko­csikat az indulásra, másrészt oda futnak be a vidéki járatok is. A kommunista szombat krónikája Amit a légfegyverekről tudni kell A közelmúltban súlyos baleset történt Jánoshalmán. Szabó István Ferenc 60 éves nyugdíjas, a birtokában levő légpus­kával szomszédjának, Halla Józsefnek kérésére, annak la­kásán görényt akartak irtani. Ä véletlenül elsült légpuska lövedéke Halla József jobb szemébe fúródott, s félszemére látását elvesztette. Szabó István Ferenc ellen súlyos testi sértés bűntette miatt indítottak eljárást. Ez és más konkrét esetek arra késztettek bennünket, hogy felkeressük Kiss Lajos rendőr őrnagyot, a megyei rendőr­főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának főelőadóját, akivel a légfegyver tartásával és használatával kapcsolatos jogszabályokról beszélgettünk. — Sajnos, az állampolgárok többsége nem ismeri kellően a 'légfegyver — légpuska, légpisz­toly— tartásával és használatá­val kapcsolatos jogszabályokat. Ezért az elmúlt évben 57 eset­ben kellett szabálysértési eljárást Indítani légfegyver tiltott hasz­nálata miatt. A belügyminiszteri rendeletek a légfegyvert nem so­rolják a fegyverek kategóriájá­ba, ennek ellenére' ezeket nem lehet veszélytelen játékszernek tekinteni. Mi tulajdonkér ”n a légfegyver? Légfegyvernek tekin­tendő az olyan puska és pisztoly, amely dugattyúval, sűrített leve­gő használatával alkalmas 5,5 ■milliméternél nem nagyobb kali­berű lövedék kilövésére. A kilőtt lövedék energiája a csőtorkolat­nál nem érheti el az 1 méter­kilogrammot. Nem titok, hogy nagyon sok személy, köztük fiatal, rendelke­zik légpuskával, vagy légpisz­tollyal. Ezek általában kertes házakban, erdőkben madarakra vadásznak, sok kárt is okoznak. Szabályozza-e valami a légfegy­verek vásárlását, illetve tartását? — Egy korábban, 1968-ban ho­zott belügyminiszteri rendelet szerint légfegyvert,* riasztópisz­tolyt és az ezekhez szükséges lő­szert csak vásárlási engedéllyel rendelkező szerv, illetőleg sze­mély — céllövöldéi mutatványos — részére lehet eladni. A rende­letben méghatározott eseteken kívül például saját szórakozás céljából seih jogi, sem magán- személy nem kaphat légfegyver, vagy hozzávaló lőszer vásárlásá­ra engedélyt, Légfegyvert, riasz­tópisztolyt és ezekhez való lő­szert külföldről csak ilyen enge­déllyel rendelkező hozhat be az országba. Tilos természetesen lég­fegyvert az iljetékes hatóság en­gedélye, illetve vámkezelés nél­kül . 'illőidről behozni, beszerez­ni, vagy Magvarországoiv tartóz­kodó külföldi állampolgároktól, túristáktól megvásárolni, aján­dékként elfogadni. Mint'Kiss Lajos rendőr őrnagy mondta, légfegyvert csak lőté­ren, céllövöldében, lakott terüle­ten kívül, a biztonsági előírá­sok betartása mellett szabacT használni, hogy ezzel senkinek az életét, testi épségét és a va­gyonbiztonságot ne veszélyeztes­sék. Fiatalkorú — 14. életévét be­töltött — csak felnőttkorú sze­mély felügyelete mellett hasz­nálhat a biztonsági szabályok be­tartásával légfegyvert. Az állam­polgároknál levő légfegyverhez, amelyet 1968 előtt, vásároltak, tartási engedélyre nincs szük­ség, de tilos azt vásárlási enge­déllyel nem rendelkezőknek el­adni, elajándékozni. Az említett időponttól törvényesen légfegy­vert magánszemély nem vásá­rolhat. — Szeretném elmondani a lég­fegyver használatára vonatkozó fontosabb szabályokat. Lakott te­rületen bélül, utcán, téren, park­ban, madarakra vagy más egyéb­re lövöldözni nem szabad, mert az tiltott vadászatnak minősül. Vadászni pedig csak a területileg illetékes vadásztársaság tagjai­nak van joga, de nekik is csak lakott területen kívül. Lakott te­rületen .kívül tilos hasznos va­dak, nyúl, fácán, fogoly, védett madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők vadászata, illetve pusztí­tása. Ebből a szempontból érde­mes megvizsgálni részletesebben, hogy á légfegyver használata szempontjából mi tekintendő »la­kott területnek? A városok, köz­ségek, tanyaközpontok, tanyák, fürdőhelyek, hétvégi telkek, kempingtáborok, ipari és mező- gazdasági üzemek, majorok ösz- szefüggő mezsgyehatárain belül, valamint a lakosság által rend­szeresen használt kirándulóhe­lyek, ligetek, parkok, behatárolt, vagy behatárolható területe. Tulajdonképpen magánlakás­ban, vagy bérleményéhez tartozó zárt helyen, illetve a lazább ösz- szefüggésű, egyedülálló, vagy szétszórt településen belül rend­szeresen használt épületek telkén, kertjében — a szomszéd terüle­tére való átcsapódás veszélye nélkül — a légfegyver használa­ta nem minősül tiltottnak, ha az nem vadászatra, illetve madarak elejtésére irányul. Ilyen esetek­ben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a légfegyver lövedéké­nek maximális hatótávolsága 150 méter. Milyen büntetéssel sújt­ják azt, aki ezeket a szabályo­kat megszegi? — Aki ellen a légfegyver és riasztópisztoly forgalmára, illet­ve használatára vonatkozó ren­delkezések megszegése, légfegy­ver tiltott használatának szabály- sértése miatt eljárás indult, az a légfegyver elkobzását is magá­val vonja. Ehhez még kapcsoló­dik természetesen a szabálysér­tési büntetés is. Az állampolgá­rok légpuska-lövészsport szenve­délyüknek hódolhatnak az MHSZ keretein belül, ahol a lövészetek megtartásához szükséges feltéte­lek biztosítva vannak. Itt hívnánk fel olvasóink fi­gyelmét arra, hogy a légfegyver­rel kapcsolatos szabálysértések, vagy bűncselekmények megaka­dályozása érdekében, minden ál­lampolgár jogosult a szabályok megszegőjét (utcai villanyégők kilövőit, madarak irtóit) a jog­sértő magatartás abbahagyására felhívni, valamint az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni. Gémes Gábor Vannak események, amelyekről, bár minden évben megemlékez­nek a szovjet naptárak, nem vesztik el eredeti jelentőségüket. Ilyen esemény a kommunista szombat is. Az elsőt 55 éve tartották meg. Akkor a Moszkva—Kazany va­sútvonal 15 munkása önként, fi­zetség nélkül helyreállított 3 gőzmozdonyt. Ezután tömegessé váltak a hasonló szombatok. Le­nin az eseményt „nagy kezdemé­nyezésnek” nevezte és benne a „kommunista munka hajtását” látta; maga is részt vett a kom­munista szombatokon. Mostanában a kommunista szombatokat Lenin születésnap­ján, vagy előtte tartják meg. Az első 15 résztvevőtől a 140 mil­lióig. a három helyreállított gőz­mozdonytól a társadalomnak megkeresett rubelek milliárdjaiig — ez a múlt 55 év kommunista szombatjainak rövid krónikája. Most pedig pillantsunk vissza a múlt 5 évre! 1971: önként, té­rítés nélkül a fél ország, több mint Í20 millió ember dolgozott; 128 millióan vettek részt_az 1972. évi kommunista szombaton, ami­kor 600 millió rubel “rtékű ipari terméket állítottak elő Az 1973. szombatján a Moszkvai Lihacsov Autógyár 3 millió rubel értéket, termelt meg. 600 teherautót 520 hűtőszekrényt gyártott. A Rosz- tovi Mezőgazdasági Gépgyár fu­tószalagjáról 10 gabonakombájn gördült le. Csupán ipari termé­kekből ezen a napon 636 millió rubel értéket állítottak _elő. 1974- ben ez az összeg már fi«3 millió rubelre szökött fel. 1975_ben a kommunista szombaton 140 mil­liónál több ember vette ki- részét a .munkából: 200 millió rubelt utaltak át a IX. ötéves terv meg­valósításához létrehozott alapba, ás 740 millió rubel értékű ipari gvártottak. Mindez természetesen előnvös az államnak. De milyen anyagi haszna van az egy napot fizetés nélkül dolgozó millióknak? Egyé­nileg semmi, de a közösségnek igen sok. Borisz Petrovszkij akadémikus, a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztere mondta: — A kommunista szombatok­> ból eredő javak egy részét szü­lőotthonokra, nőgyógyászati szak­rendelőkre fordítottuk. Épül az Országos Szülészeti és Nőgyó­gyászati Kutatóintézet, valamint Moszkva legnagyobb onkológiai központja. 1972-ben 10 gyermek- gyógyászati rendelőt, 1973-ban 12-t adtunk át. 1974-ben 20 egész­ségügyi intézmény készült el. Megkezdődött az Országos Kar­diológiai Intézet és Klinika épí­tése Moszkvában. Erre a szom­batok pénzéből 25 millió rubelt költöttünk. Az egyes köztársasá­gokban. területeken, körzetekben és városokban külön kardiológiai és belgyógyászati objektumok építésére 112 millió rubelt fordí­tottunk __ ■ Zója Novozsilova, a Komszomol KB titkára: — Nemsokára az ország 13 vá­rosában megnyílnak az új if­júsági, úttörőházak, -paloták ka­pui. Nagy jelentőségű esemény lesz ez Volgográd, Csita, Tomszk, Ungvár és más városok gyerme­keinek életében. Csupán 1972- ben 30 millió jutott úttörőházak építésére, a kommunista szom­batok eredményeképpen nyert pénzekből. 15 milliót pedig út­törőtáborok létesítésére fordítot­tunk Szibériában, a Távol-Kele­ten és a Távol-Északon. Hamarosan beköszönt az 1976. . évi kommunista szombat is. Új­ra elindulnak az emberek, hogy pihenőnapjukat a munkának szenteljék, a közösség, a szovjet emberek javára. Jurlj Sebalin (APN — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom