Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

1976. április 15. • PETŐFI NÉPE • * Kiskunhalasi járás 1971-1975 Városi arculatú, összetartó Jánoshalma Tompa is gyarapszik A városiasodás megannyi jelét láthatjuk Jánoshalma utcáin sé­tálva. A nagyközség hosszú ideje a . környék módosabb települései közé tartozik és sok miaden épült a felszabadulás után, a korábbi tervciklusokban. Az öt—tíz éve elköltözöttek azt állítják haza-hazalátogatva, hogy szinte lehetetlen számbavenni a változásokat. 1971-től mindenesetre rengeteget tettek a ritkán emlegetett, de nem titkolt „városi rang” érde­kében. Példát mutattak a helyi erő­források összehangolt felhaszná­lására. Nagyszerűen működik a szövetkezeti tanács, amely távla­tosan és a napi igényeknek meg­felelően egyezteti a tennivalókat. Az elkövetkező években példá­ul közösen építőnek hűtőházat, üzemanyag-tárolót, sport, és kul­turális létesítményeket. Nagy részt vállaltak a már befejezett fejlesztésekből. A nagyközségből mind több iparcikket szállítanak a szintén közösen bővített vasútállomásról. A Bácska Építő és Ipari Szövet­kezet szakemberei nagyszerű sze. relőcsárnokokat építettek Inotán,- Székesfehérváron, Százhalombat­tán, dolgoztak a beremendi ce­ment- és mészmű korszerűsítésén. A Moszkvában is sikerrel be­mutatott baromfiipari gépsorokat más kontinensekről is megren­delték. A szövetkezet vasipari részlege folyamatosan szállít az NDK-ba, Lengyelországba, elége­dettek gyártmányaival a jugo­szláv és Szovjet megrendelők. Női és férfi fehérneműt százezer számra állítanak elő. Csupán 1975-ben félmillió különféle tás­kát készített a bőrdíszmű részleg. Az ipar tehát egyik lendítője az előrehaladásnak. Csupán az említett ktsz-ben hétszázötvenen találják meg megélhetésüket. Irtuk, hogy Jánoshalma egyike megyénk leggyorsabban urbani- ftálódó nagyközségeinek. Itt épül viszonylag a legtöbb két-, vagy többszintes társas, vagy családi ház. A IV. ötéves terv során több • ÜJ utcasor Jánoshalmán. ,# Az elmúlt ötéves tervben kezdték meg, most fejezik be a jánoshalmi áruház építését. száz család költözött új otthon­ba, túlnyomó többségük 2 vagy többszobás lakásba. Valameny- nyiben van villany, fürdő, és mosdóhelyiség. A közműhálózat­ba bekapcsolt lakások száma el­érte az összállomány csaknem 50 százalékát. Igen sokan hasz­nálnak palackos vagy vezetékes gázt. Az életszínvonal emelkedése a szabad Idő mikénti eltöltésében is érzékelhető. Jánoshalma a megye sportjának egyik bázisa.. Jó példát ad arra, hogy falun is lehet virágzó tömeg- és verseny- sportot kialakítani. A helyi egye. sületnek 500 tagja van. A labda­rúgók, a női kézilabdázók a Nem­zeti Bajnokságban szerepelnek, ismertek sakkozóik és atlétáik. Az új ötéves tervben is több edzőpálya és játszótér-létesítés­sel „gondolnak” a testmozgásra vágyókra. Már megkezdték az 1200 négyzetméter alapterületű modern sportcsarnok építését Be­fejezését 1977 őszére tervezik. Az elmúlt időszakban jobb kö­rülmények közé került a műve­lődési ház és a könyvtár. Most a felszerelés gazdagítása a so­ron levő feladat Szeretnék, ha 1980-ra minden lakosra 2,2 kötet könyv jutna a tanácsi könyvtár­ban. Üdvös elhatározás, mert a könyvellátás tekintetében János­halma item tartozik a legjobbak közé, sőt. Kiskunmajsa gyorsan halad A nagyközség vezető testületé a negyedik ötéves tervben 49 millió forinttal gazdálkodott, ez az összeg az előző tervidőszak fejlesztési alapjának háromszoro­sa volt. Ot éve tervezett elképzelései­ket a település vezetői elsősor­ban a tanácstagi jelölőgyűlése­kén és beszámolókon elhangzott lakossági kérések, bejelentések alapján alakították ki és — amint ez szemmel is látható a község utcáin —, gondosan ügyel­ték a tervek megvalósítására. Kiskunmajsa nagy kiterjedésű tanyaterület központja. Fejleszté­se elsősorban a kulturális és szo­ciális elmaradottság felszámolá­sára irányult. Emellett nagy erő­feszítéseket tettek a lakosság életkörülményeinek megjavításá­ra mind a külterületeken, ahol elsősorban a villamosítás ho­zott alapvető változásokat a csa­ládok életében, mind a község­ben, ahol a vezetékes gáz, a víz­hálózat és a csatornázás bővítése eredményeként javult meg a la­kosság helyzete. Az életmódváltozás gazdasági alapjait, Kiskunmajsán ugyanúgy mint másutt, az ipari és mező- gazdasági üzemek dinamikus fej­lődése szolgáltatta. A település legnagyobb létesít­ménye a Drótfonatgyártó Válla­lat. Az eltelt öt év alatt több mint harminc százalékkal növel­te termelési értékét, s vagyona 13 millió forinttal növekedett. A megyei tanács gyárát, a célszerű fejlesztés érdekében, a nagyköz­ség ugyancsak jelentős ipari Uze. mével, a MEZŐGÉP Vállalat 6- os számú kiskunmajsa! egységé­vel vonták össze. A mezőgazdaságban dolgozók ugyancsak eredményes időszakot zártak. A Petőfi Mezőgazdasági Szakszövetkezet a szarvasmarha- programba kapcsolódva tejfeldol­gozót, háromszázhúsz férőhelyes bika. és kétszázhúsz férőhelyes tehénistállót létesített. A Jo- nathán Szakszövetkezet szőlő- és gyümölcstermelését bővítette 260 hektáros telepítéssel, illetve az almaültetvény korszerűsítésével. A Szabadság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet legnagyobb be­ruházása pedig egy 126 vagonos terménytároló építése volt. Á Vegyes és Építőipari Ktsz új üzemcsarnoka és szociális léte­sítményei a dolgozók munkakö­rülményének megváltoztatásában játszottak szerepet. Megélénkült a kereskedelem is. Több mint egyharmadával nőtt a kiskun- majsal ÁFÉSZ forgalma. Gyarapodott a szilárd burko­• Kiskunmajsa büszkesége: a hétközi diákotthon. latú utak hossza. A tervidőszak­ban elkészült a község belvíz­rendezési terve is, és a munká­latokat az útépítéssel összehan­golva végezhették. Utcai befoga­dócsatornák és árokrendszerű, burkolt' vízlevezetők építésére négy és fél millió forintot fordí­tottak. Az eltelt öt év alatt pedig több mint hat kilométer hosszan fektettek le vízvezetéki csöveket és számos nyomókutat helyeztek el. Állami és magánerőből öt év alatt háromszázkilencven új, kor­szerű lakás épült Kiskunmajsán. A külterületen lakókat az egyenletesen fejlődő ipar és a mezőgazdasági üzemek lehetősé­gei mellett a nagyközség olyan előnyei is beköltözésre csábítják, mint például a vezetékes gáz hasznosíthatósága. A tervidőszak alatt kiépült a Kálvária úti la­kótelepet ellátó gázvezeték, és megkezdték a vásártéren építke­zők házainak bekötését. Az elmúlt években fejlődtek a legtöbbet a közművelődési és ok­tatási intézmények. A legkiseb­bek elhelyezési gondjait négy óvodai foglalkoztató terem létesí­tése enyhítette, amit újabb há­rom követ. A felújított művelődési központ a község látogatott Intézménye. Az V. ötéves tervben az új mű­velődési autó segítségével kiter­jesztik hatáskörét, könyvtári kölcsönzéseket, vetítéseket és egyéb rendezvényeket szerveznek a Kiskunmajsát övező tanyaköz­pontokban. Fejlődött az egészségügy és a szociális ellátottság. Megoldották a külterületi lakosak orvosi ellá­tását, korszerűsítették a szülőott. hont és a munkában megfáradt nyugdíjasoknak 1975-ben átadták az öregek szép napközi olthonát. A nagyközség büszkélkedik a megye egyik. legszebb sporttele­pével és korszerű tornacsarno­kával. P. M. Mi jut az újságolvasó eszébe, ha Tompa nevét hallja? A nagy építőkedv. Minden tizedik család költö­zött a IV. ötéves tervben. A határszéli községben lassan ipe&szűnnek ez elemi kommunális ellátási gondok, erről is hírt adott a sajtó. Gyakorlatilag minden lakásba eljutott az elmúlt tervidőszakban a víz és a villany. Néhány tucat tanya maradt ki; ezek sajnos távól esnek valamennyi „nyomvonal­tól”. V.3V Korszerű társasházak Tompán. A modern, parkettás, padlós lakásokba senki se irtér sáros lábbelivel belépni. Néhány esz­tendeje bizony sok fejtörést oko­zott volna a háziasszonyi kíván­ságok teljesítése. Most már tar­tós esőzések sem zavarják a bel­területi járókelőket, mert szinte mindenhová aszfaltozott járda vezet. A községi tanács elnöké­től tudjuk, hogy 1971 és 1975 kö­zött évente csaknem 2500 négy­zetméter szilárd burkolatú jár­dát, 1,6 km utat adtak a köznek. Előrelátó emberek a község irányítói, vezető testületéi, mert tudják, hogy bármennyire is égetőek az úgynevezett civilizá­ciós igények, nem szoríthatják háttérbe a közművelődés fejlesz­tését. Igaz, hogy jókora késéssel de végül is elkészült a szép és modern, 380 személyes nagytér- mű művelődési ház. És ami még ennél is örvendetesebb: tavaly 35 ezren keresték föl. tehát va­lódi igényeket elégít ki. A ■ mű­sorpolitikára sem lehet panasz. A közvélemény formálásában mind nagyobb szerephez jut a községben letelepedett 43 diplo­más. A napokban csodáltuk meg a díszítőművész szakkör munká­ját: így is szépül Tompa. Az új ötéves terv a közművelő­dés jegyében készüli. A községi pénzek 95 százalékát az óvoda újabb bővítésére — további 50 apróságnak jut így hely —, 4 tanterem építésére és berendezé­sére, valamint egy ' tornaterem létesítésére fordítják. Joggal bíz­nak a helyi Vezetők a lakosság és a közületek eddigihez hasonló támogatásában, a társadalmi se­gítségben. Tompa — ki ne tudná —mind híresebb zöldségtermelő bázis. A nagyüzemi módszereknek, az el­múlt évtizedben, ennek is fő­ként a második felében beszer­zett gépeknek, fóliaházaknak kö­szönhető a termelés állandó nö­vekedése. 1973-ban „csupán" 600 vagon zöldséget szállítottak el az 5500 lakosú nagyközségből. Ügy tervezik, hogy ebben az ötéves tervben legalább évi ezer vagon­ra emelik a hozamot, illetve a másutt értékesített zöldséget. Főként a Kossuth Termelőszö­vetkezet jeleskedett a község jó hírének növelésében. Többszörö­sen kiváló gazdaság, bemutató jelleggel is működik. Bátran kez­deményeznek. Jó eredményeik a mezőgazdasági üzemben szokat­lanul sok képesített szakmunkás, nak is tulajdonítható. Nem saj­nálják a pénzt, a fáradságot tagjaik továbbképzésétől, és egyáltalán a közművelődés támo-. gatásától. Elsőként ajánlottak fel nagyobb összeget a megyei kollé­giumi alapra. És azt is felismer­ték. hogy milyen hatékony a kis közösségek szerepe a tudatfor­málásban. A szocialista brigádok már több mint egy évtizede mo­torjai a szövetkezetnek. Méltán kapbtt a Salvador Allende brigád kongresszusi zászlót. A vegyesipari szövetkezetben hamarosan kedvezőbb körülmé­nyek között dolgoznak az embe­rek: elkészül az asztalosoknak szánt új csarnok. 4,6 milliót köl­töttek rá. Készülnek egy autó­szerviz létesítésére, illetve bőví­tésére. A szorgalmas Mélykút A közelmúltban tartott ta­nácsülésen örömmel és indokol­tan állapították meg, büszkék lehetnek a IV. ötéves tervben elért eredményekre. „Szép lapók ezek. talán a legszebbek a köz­ség történetében”, mondta valaki. A tanács húszoldalas jelentése hosszan sorolja a feladatokat és a megvalósítást igazoló tényeket. Előbbre jutottak, többet építettek, mint remélték; ez a jó érzés uralkodott" Táifndvégig a 1 tanács- ! ülésen. < MlVel'r,bűszkélfcedtek7 Embere válogatja. Volt, aki a vízprogram teljesítésére hivatkozik a legszí­vesebben. Most már jó ivóvíz folydolgál, mit folydogál: áram­lik, az 54 kilométeres hálózatban. 61 nyilvános kifolyót is készítet­tek, de már a legtöbb belterüle­ti házban az udvarig, konyháig, fürdőszobáig megy a víz. A 400 köbméteres hidroglóbusz, a szükséges gépi felszerelés, a hálózat 22 millió Ft-ba került. Ha jól értettem, mindezt nagy­részt helyi erőből csinálták a szorgalmas mélykútiak. Társula­tot szerveztek és a lakosság vál­lalta a költségek felét. Nem kis összegről volt szó: 1L millióról. Mások az úttörőházat hozzák föl az összefogás szép példája­ként. Az Alkotmány Termelőszö­vetkezet és a vegyesipari szö­vetkezet fogott össze létrehozásá­ra. Hasonló buzgalom gyümölcse az óvoda, az MHSZ-lőtér, a gyö­nyörű felszabadulási emlékpark, a kibővített napközi otthon, a megszépült, nagyobbított sport­pálya. Ismét mások a nagyközségben működő vállalatok gyarapodásá­ban látják a gyors előrehaladás titkát. A vegyesipari szövetkezet — például — 12 millió forintos korszerűsítést, bővítést tervezett, s végül 22 milliót költött. A több persze nem mindig jobb. Ez esetben valódi gazdagodást ta­kar a megnövelt beruházási ösz- szeg. Valóban korszerű közép­üzemmé alakult a mind jobb hírű szövetkezet. • Régóta vártak rá: mélykúti viamd. Valahol emlegettük a titok szót. Most ismét ez a kifejezés kíván­kozik ide, mert az üzem gyors kibontakozása láttán sokan töp­rengenek, hogy mi az őket elő­relendítő többlet. Az új iránti fogékonyság, a kezdeményező­készség. Változtatható magassá­gú és nagyságú, előregyártott elemek felhasználásával, olasz szabadalom megvásárlásával ké­szülő csarnokaik, faházaik iránt nagy a kereslet. Az 1974-es esz­tendőre emlékeznek a legszíve­sebben. Akkor helyezték üzembe az 1082 négyzetméter alapterü­letű nemesfém-öntödét. Gondolta-e valaki egy-két évtizede, hogy jó minőségű öntvényeket állítanak elő Mélykúton? A szocialista brigádok Mély­kúton is kitesznek magukért. Felkészültségüknek, szorgalmuk­nak is nagyban köszönhető, hogy évről évre több árut állítanak elő a vegyesipari szövetkezet konfekcióüzemében. 35 ezer fel­öltőt, 15 ezer mikádó bundát csomagoltak 1975-iben. Most kellemetlen szelek fújnak az Alkotmány Termelőszövetke­zet háza táján. Néhány felelőtlen vezető vétkei nem feledtethetik a közös gazdaság eredményeit, sikereit. Az elsők között alkal­mazták a helikopteres, repülőgé­pes növényvédelmet. Most már csak mosolyognak, amikor felidézik az első emele­tes társasház építésekor kipat­tant vitát, ellenkezést. Mélykúti krónikánkban — bár­milyen vázlatos is a szűkös hely miatt — szólnunk kell az. ér­telmiségről. Szabados József is­kolaigazgató arra a legbüszkébb, hogy a termelőszövetkezetek va­lóban nagyüzemekké váltak. „En­gem is meglepett, noha itt élek a községben, hogy milyen jelen­tős értelmiségi bázis jött létre a mezőgazdasági nagyüzemekben. Csak füleltem a zárszámadáson. A tudományt éreztem a hozzá­szólásokban, kitapinthatóan érző­dött az a folyamat, ahogyan a tudás termelőerőként hat. Az iskola is halad a karral. Az egyik közös gazdaságtól traktort kaptak a gyakorlati oktatáshoz, használják is. Számos tény mutat­ja, hogy jó a kapcsolat a közmű­velődési, kulturális, közoktatási intézmények és a termelő egysé­gek között A népdalkört — hadd hivatkozzam még egy példára — is az egyik tsz patronálja. PILLANTÁS A JÖVÖBE Száz nap telt el az V. ötéves tervből, amikor e sorokat írom. Mindenütt ismerik már az ország, a falu, a gazdaság előtt álló fel­adatokat, tudják, hogy mit kell tenni a fejlődés gyors ütemének a fenntartásáért. A tervek kidolgozásakor a kis­kunhalasi járásban az eddiginél jobban ügyeltek a helyi érdekek, adottságok és a népgazdasági igé­nyek, lehetőségek egyeztetésére. Számot vetettek a gondokkal, az örökölt nehézségekkel. A cél adott, ismertek az eléré­séhez szükséges eszközök. Az el­ső és legfontosabb: a beruházá­sok körültekintőbb előkészítése. A járási pártbizottság és a járási hivatal elsősorban a technikai ha­ladást gyorsító, viszonylag kisebb építkezést igénylő fejlesztéseket szorgalmazza. A munkát keresők előrelátha­tóan a következő években sem to­longanak a vállalatok, gazdasá­gok bejáratánál. Emiatt is a ter­melékenység növelése látszik az egyedül járható útnak. Örvende­tes, hogy mind több szövetkezet és állami vállalat egyezteti már a tervezés során tevékenységét és veszi számba, hogy mit tudnának közösen könnyebben megoldani. A mezőgazdaságban a termelés mintegy húsz százalékos növelésé­vel számolnak, a népgazdasági terv 16—18 százalékos fejlesztést irányoz elő. A járási pártbizott­ság úgy véli, hogy amennyiben jobban igazodik a termelés szer­kezete az adottságokhoz és az igé­nyekhez. folytatódik a szakosítás, akkor az átlagosnál gyorsabban gyarapolnak a mezőgazdasági ter­melőüzemek. Elvárható, hogy a kukorica ter­mésátlaga meghaladja a hektá­ronkénti 55 mázsát, a búzáé a 41 —42 mázsát. Így lehetővé válik az alacsony hozamú gabonafélék helyén az olajosnövények és a cukorrépa termőterületének a na- gyobbítása. Jóval többet ki lehet hozni a rétekből, legelőkből és minden­képpen fenn kell tartani a zöld­ségtermő terület mostani mére­teit. A háztáji és kisüzemi gazdasá­gok szerepe nem csökken. A la­kosság jobb ellátása érdekében is még több segítséget várnak a nagyüzemektől, a szövetkezetek­től. Ügy tervezik, hogy 1980-ig leg­alább 1880 lakás készül el, s ezek 15 százaléka többszintes épület­ben. Szánkon, Kunfehértőn, Kis­kunmajsán és Jászszentlás^flfií' járási, megyei támogatással Jéá helyi erőforrásokból bővítik az iskolákat Tornatermet adnak át Mélykúton, Szánkon, Tompán és Jánoshalmán. Bővítik a csikériai szociális otthont az óvodákat A kiskunhalasi járás lakosságá­nak a szorgalmát a tervek ösz­tönző szerepét tudva biztosra ve­hető, hogy öt esztendő múltán „helyesbítenünk” kell e cikk ele­jén megfogalmazott véleményün­ket. így szeretnénk tudósításun­kat kezdeni: „Az V. ötéves terv eredményei még a IV.-ét is fölül­múlták ... Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom