Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 15. J ő volna, ha egyetlen matematikai képletben kifejezhetnék egy-egy terület állapotát. Most csak ránéznénk a kiskunhalasi járásról 1971-ben és most készült összegzésre és a számok megmutatnák, hogy milyen módon és mértéiben változott a gazdaság, az emberek tudása, közérzete, a táj arculata. Efféle módszer hiányában is felelősséggel állítható: a járás egyetlen tervciklusban sem gyarapodott annyi mindennel, mint a legutóbbiban. Nehezen dönthető el a Kiskunság déli, a Bácska északi részén barangolva: az új házak százait termő építő buzgalmat? A helikopterekkel, repülőgépekkel szövetkező növényvédelmet? Vagy azt a természetességet, amivel megérdemelt pihenőre utaznak Hajdúszoboszlóra, Harkányba a tsz-gazdák. Alig hittem az adatoknak: a járásból csaknem húsz országba exportálnak különféle árukat. Gondolta valaki, hogy a kukorica termésátlaga itt-ott már a világszínvonalat közelíti. A 163, 502 hektáron élő 77 ezer ember joggal büszke az elért sikerekre. Szorgalmuk e sikerek egyik kovácsa. A járási pártbizottság mérlegre tette az 1971—75-ös időszak változásait és megállapította, hogy a gondos vizsgálatokkal feltárt tények a terület dinamikus fejlődését bizonyítják. Az ötéves tervek lépcsőin Kiskunhalasi „A termelőerők jelentősen bővültek.” így kezdődik a IV. ötéves tervről Kiskunhalason készült jelentés. Hasonló vélemény alakult ki a központi, országos vezető testületeknél,-amikor a főváros és 19 megye adatait összegezték. A kiskunhalasi járás gyarapodásának legfőbb rugója tehát a népgazdaság egyenletes fejlődése, az MSZMP irányelveit megvalósító kormányzat, a népi és nemzeti egység. És a jó helyi politika természetesen. A termelőerők fejlődésére vonatkozó megfogalmazás szerény, mértéktartó, hiszen a villamos- energia-felhasználás csaknem a kétszeresére növekedett a járásban, az állóeszközök bruttó értéke 50 százalékkal nagyobb az 1971-nél. Lényegesen több a szakképzett munkás, mint a tervidőszak kezdetén. . . «•---frrr^mr * Hi ba Tenne az életet mereven térveiklusok szerint szemlélnünk!' a 'mai sikerek alapjait tegnap, ” tegnapelőtt rakták le. Mi is fáradozunk olyan dolgokkal, melyeknek haszna később érződik. Tíz esztendeje megkezdődött a növénytermesztés szakosítása. Hol tartanánk a második ötéves terv során a járásban telepített 4000 hold nagyüzemi szőlő és 2500 hold gyümölcsös nélkül. Az elmúlt évek kimagasló eredményeiben tehát az elődök munkája is megmutatkozik. Kukorica-rekordok Baunoch Györgytől, a Bács- Kiskun megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának az elnökétől tudom, hogy az állami gazdaságok gyarapodtak, korszerűsödtek a legdinamikusabban. Az iparszerű termelés hatása szembetűnően érzékelhető a kukoricánál. Az ötéves terv alatt 51,9 mázsára növekedett a hektáronkénti átlag. Lényegesen jobb az országosnál, noha a gazdálkodás adottságai lehetnének jobbak is. A sovány homoki földeken csak nagy erőfeszítéssel növelhetők az átlagok. A felfelé ívelést eléggé biztonyítja az 1975-ben elért 65,1 mázsás átlag. Rekord! Több külföldi látogató fantasztikusnak minősítette a fejlődés ütemét. A teljesítmény értékét növeli, hogy közben a vetésterület 5500 hektárral nagyobbodott. Több gabonát ad a korábbinál a Járás az országnak. 25 százalékkal nagyobb területen termesztik t Ipari körzet: Szánk. és az átlag mintegy 12—13 mázsával haladja mieg hektáronként az előző ciklusát. A főként gyenge homokon termesztett rozs kétszer annyit ad mint öt esztendeje. _ Minden tekintetben kedvező híreket hallottunk a napraforgóról. A nem is olyan régen még haszontalannak tekintett növényt - már csaknem 1000 hektáron, több helyen — például a Kunbajai Állami Gazdaság területén — nagyüzemi módszerekkel termesztik. Az összképet homályosabb foltok halványítják. Különösen a friss zöldség termeltetése okoz sok gondot. A lehetségesnél alacsonyabbak a takarmánynövények hozamai. : Csg^jcent ^;s3®őr7és gyümölcs- ] ültetvények területe. Szerencsére I a szóiig-átlagtermése megkétszereződött. Ez részben a korszerűbb agrotechnikának, részben a most „belépő” nagyüzemi tábláknak köszönhető. ' Átalakult tehát a termékszerkezet és a termelés mechanizmusa. Baromfi százezerszámra Az állattenyésztési ágazat alaposan megnövelte a gazdaságok bevételét. Noha a szakosított telepek még mindig nem gazdaságosak — és emiatt többhe- lyütt felszámolták a tehenészetet — jóval előbbre tart a szarvasmarha-tenyésztés, mint 1972-ben. Kétszer annyi sertést értékesítenek, mint a tervidőszak elején. Lassan de biztosan fejlődik a juhtenyésztés. A baromfitenyésztés, illetve a baromfihús-termelés a termelő- szövetkezetek leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata. Különösen a pecsenyecsirke-„gyártás” növekedett hihetetlen gyorsasággal. Tavaly 8500 tonnát értékesítettek. Okosan, szorgalmasan, közösen Az eredmények hallatán mindenki a hogyanról érdeklődik. Az 1970-ben elért 1,5 milliárd forint halmozott termelési érték csaknem kétszeresére nőit a IV. ötéves tervben. A gazdaságok nem sajnálták a pénzt a gépekért, új épületekért Hozzávetőlegesen 470 millió forintot költöttek saját erőből beruházásokra. 390 millió forint volt a hitel és az állami támogatás. így építettek három szakosított tehenészeti telepet, négy sertéstelepet és növekedett a szári tókapacitás. A' növénytermesztésben gépsorok beállításával kerültek közelebb az iparszerű termeléshez. Sokat segített a háztáji és a közös gazdaságok közeledése. Különösen a sertéshizlalásban mutatkozott meg az együttműködés előnye. Jó dolog az is, hogy az állami. gazdaságok példája -vonzza a termelőszövetkezeteket. Ez különösen a kukoricatermesztésben szembetűnő. Végül, de nem utolsósorban; a helyi adottságokkal egyeztetik az országos irányelveket, messzejárás 1971-1975 tanak elő. A szanki földgázüzem átadása országos jelentőségű esemény volt. A kiskunmajsai Drótfonatgyár felújításának a megkezdése, a HÓDIKÖT jánoshalmi telepének elkészülése erőteljesen növelte a járás ipari hatékonyságát. Megkezdte a termelést a Szegedi Ruhaüzem kelebiai telepe és a kunfehértói borkősav-Uzem. Annak idején így számoltunk be felavatásáról: Ahol a valutát gyártják. Egyetlen olyan vegyészeti gyár, amelyben a szőlőtermesztés melléktermékeiből ipari alapanyagokat és készterméket állítanak elő. Termékeik nagy részét exportálják. Építkezés mindenfelé 2771 lakás épült a IV. ötéves terv időszakában a kiskunhalasi járásban. Jól esik újra leírni: kétezer-hétszázhetvenegy. Vagyis mintegy 10—12 ezer ember költözött új lakásba, minden hetedik-nyolcadik lakos. Kétszer is megkérdeztem, háromszor is megnéztem, amíg nyugodt lelkiismerettel,. tévedéstől nem tartva leírtam ezt az adatot. Kezemben van ugyanis az utolsó ötéves - terv helyi programja. Ebben 1881 lakás átadása szerepelt.' Többen — akkor — túlzottnak minősítették ezt az előírást. A valóság túlfutott a reményeken. Elsősorban a családiház- építkezési kedv növekedett. Ez a lakosság anyagi biztonságát, a tekintélyes jövedelmeket és szorgalmát mutatja, de azért kicsit elgondolkoztató. Nem sikerült kialakítani a mezőgazdasági területen élők számára vonzó és megfelelő társasház-formákat. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy az új házakat nem a hasukon spórolták meg az emberek. Bizonyíték: a kiskereskedelmi forgalom 9 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkek iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Mind több korszerű áruház, üzlet csábítja a vásárlókat. Átadták a kiskunmajsait. Kedvelt a borotai üzletház. A községi tanácsok és a járási hivatal dolgozói is sokat tettek a kommunális fejlesztésért. Takarosak, szépek; várüáiásódők a kiskunhalasi járás községei. összesen 173* milliót fordítottak községfejlesztésre; Óvoda minden faluban Az újságíróhoz közel áll a kultúra; hadd kezdje erről a területről szólva a gazdagodás té- nyeinek a hely szűke miatt sajnos, vázlatos felsorolását. A kisszállási kollégiumot 60 hellyel bővítették. Később még szólunk a majsai diákotthonról, hasonlóan az új tompái művelődési házról. Nagyszerű otthonhoz jutott a kultúra Kisszálláson. És ami a legfontosabb: szinte a járás valamennyi községében építettek vagy bővítettek óvodát. Kevés helyen mondhatják el áz országban, hogy az igényeket szinte teljesen ki tudják elégíteni. Oldalakat írhatánk arról a sok fáradozásról, szeretetről, áldozat- készségről, amivel a lakosság, az üzemek messzemenő támogatásával létrehozták, versengve csinosították ezeket a kitűnő gyermekintézményeket. Melyiket dicsérjük? „Rangsor nélkül”: csólyospálosit? A helyi kivitelezéssel egymilliót spóroltak építésénél. A Kunbajai Állami Gazdaság gondoskodását élvező „gyerekkerteket”? Kiemelkedő a kelebiai, a bácsszőlősi, és a zsanai óvoda létesítése. (Azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy kisközségekben is fenntartsanak óvodát) A legtöbb helyen ellátást is kapnak az apróságok! Elnéptelenedő kisiskolák, új kollégiumok Bács-Kiskun megyében viszonylag itt volt a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek. Ez a nagy tanyavilággal magyarázható. A kecskeméti járás „versengett” velük e téren... Még 1972-ben is, a közoktatással fogilalkozó párthatározat megjelenésekor, 71 iskolából 45 volt külterületen. Most? 48 iskolában tanítják a gyerekeket, mindenütt a korábbinál jobb körülmények között. A körzetesítés és a kollégiumi mozgalom lehetővé tette minden második tanyai iskola megszüntetését. Javult a szakrendszerű oktatásban részesülő gyerekek aránya. Megkezdték több tornaterem építését. Taneszközök beszerzésére mintegy 5 millió fórint külön.* támogatást kapott a járás, de még így is elmarad az országos átlagtól. A szakmunkásképzés gyökeres javítása a következő ötéves tervre vár. A járás területén működő 2 gimnáziumban a nevelés került a pedagógusok tevékenységének a középpontjába. Átmeneti visszaesés után is^ mét egyre többén képezik magukat munka mellett esti, vagy levelező tagozatokon. Jó kedy, jó egészség A közművelődés és a sport is eredményes időszakot zár. A jánoshalmi tánccsoport, a jász- szentlászlói citerazenekar, a rémi klub, a tompái díszítőművész szakkör, a majsai ismeretterjesztés hírét az egész megyében hallották. öt új sporttelep létesült 1971-től és 29 klub. A kulturális ágazat 31 millió forint értékkel gazdagodott. Az egészségügy sem panaszkodhat. Az új kiskunhalasi kórház a járási ellátást is segíti. Kunfehértón gyógyszertárat, Kömpöcön, Jászszenti ászlón orvosi rendelőt adtak át, Kunbaján, Kelebián, Csólyospáloson fogorvosi rendelő várja á betegeket. A rémi dr. Rigler Kálmán joggal írta le, hogy az általános kulturáltság javulása önmagában kedvezően befolyásolta a lakosság egészségügyi állapotát. _____' a __ - sä 9. j ST \ « r % A városiasodás jelei ^ A IV. ötéves tervet úgy jegyzik föl a kiskunhalasi járásban, mint az alapvető kommunális igények teljesítésének az időszakát. Távoli tanyák kivételével szinte mindenhová eljutott a villany. (500 tanyához és külterületi iskolához vezették el az elektromos energiát 1971—1975 között.) A járás területén levő lakások 92 százaléka villannyal ellátott. Ez év végére minden második család vízellátásba kapcsolt otthonban él. A gázellátás lényegesen javult — hála a közeli, szanki telepnek, mely az országban a legnagyobbak közé sorolható. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy valamennyi községben fel- szabadulási emlékparkot létesítettek, s egyre több a virág, a fa, a szilárd burkolatú járda; _ akkor érzékeljük igazán a városiasodás, gyorsuló ütemét. Az iparról, a mezőgazdaságról szólva kitértünk a gyarapodást előidéző okokra. A kommunális fejlődést dicsérve egyaránt méltatnunk kell a. mind nagyobb értékű társadalmi munkát, a szocialista brigádok vállalásainak ösztönzését és a tanácsok túlnyomó többségének célszerű, okos, koordinációs törekvéseit. Felsorolásunkban példaként hivatkoztunk egyik-másik községre. Nincs olyan település, amely ne kapott volna sok mindent ebben a tervidőszakban. Mindenre sajnos nem térhettünk ki. A négy nagyközségről külön- külön is készítettünk beszámolótmenően alkalmazkodnak az adott természeti, földrajzi körülményekhez. Az utóbbi években több termelőszövetkezet egyesült és így jobban kihasználhatják a birtokukban levő gépeket, olcsóbban termelhetnek, szakosodhatnak. Jó példaként a rossz adottságok között dolgozó egyesült Kunsági Szakszövetkezetre (Csólyospálos), az egyesült jászszentlászlól termelőszövetkezet gyorsuló fejlődésére hivatkozunk. A szakszövetkezetek száma 6-tal csökkent. A termelékenység növelésével A szövetkezeti ipar fejlődött dinamikusabban. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 148 százalékkal nőtt. Csökkent az anyag- igényes termékek aránya és viszonylagosan több készárut állí0 Korszerű üzem, edzett munkások; fűrómester Szánkon. A korszerű szanki földgázüzemet 1974-ben adták át. Azóta mind jobban növekszik jelentősége az ország energiaellátásában. Nemcsak a földgáz, a kőolaj- termelés is növekszik Szánkon. A IV. ötéves terv időszakában 9,5 százalékról 11,4 százalékra nőtt a szanki üzem részaránya az ország olajtermeléséből. 0’ Jelentősen t ■' 0 Hintajavítja palinta ... a község pirtói óvodások. egészségügyét Azelőtt elképa kunfehértói zelhetetlen gyógyszertár. volt, hogy Képűnkön olyan a lakosság kisközségben, kívánságára mint Pirtó, létesített óvodát egészségügyi tartsanak intézmény fenn. S most épülete ez Is látható. egyre bővül.
