Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

1976. április 2. • PETŐFI NEPE ® U KÉPERNYŐ Péter bácsi Az .elmúlt évtizedben fölkapta Matkó nevét a hír. A hatvanas évek elején rendezett ott a kecs­keméti tanács néhány népdales­tet A Helvéciához tartozó ha­tárrészen levő öreg iskolában gyűlt össze a nép. Kétszázan is szorongtak ötvennek is szűk tan­teremben. Megtapsolták a vendé­geket és közbeszóltak. „Hallha/t- nánk Péter bácsit?” A műsorvezető kérésére Tán- czos Péter elmondta a Ha föl­ülök a bugaci halomra kezdetű népdalt, azután még vagy tizét. Egyszeriben a figyelem közép­pontjába '‘került. A jelenlevő szakemberek mindenfelé elvit­ték hírét, a siker a hajdani pász­torai is megkedveltette a szerep­léseket. A Matkó 52-es számú házban élő, öregkorában is dél­ceg férfiú sűrűn kapott meghí­vást. Pólyák Ferenc, a baltás fa­ragó rendszerint az ő közremű­ködésével nyitotta meg kiállítá­sait Sárospataktól Keszthelyig. A népzenei találkozók matkói záróünepségein szinte valameny- nyi kutató megismerte a forté- lyos, jókötésű parasztot. Néhá- nyan talán arra is emlékeznek, hogy szüreti bíróként ő üdvözölte Dimény Imre minisztert az egyik néptánc-bemutatón a kecskeméti stadionban. A nyilvánosság természetesen hatott Tánczos Péterre. Viselke­dett a színpadon. Elő-előfordul, hogy nem teljesen önmagát ad­ja, akaratlanul is rá-rájátszik a felidézett magatartási szokások­ra, a népdalok közé tréfás mű­dalokat kever. Alakította a munkahely: egyszóval ő sem a régi. De így is, elhíresülten is tisz­teletet érdemlő, érdekes, a múlt sok szépségét, titkát őrző nagy­szerű ember, aki mindvégig el­szakíthatatlan kapcsolatban élt és él a természettel. A gyönyörű matkói tájjal, a keze alatt szelí­dült állatokkal. Ért a Tánczos Pétert kereste és mutatta legtöbbször a kedden erte látott portréfilm. A Matkó- puszta 52. rendezője kerülte a »hatásos” túlzásokat. Becsy Zol­tán operatőr képei egyaránt ér­zékeltették a gyönyörű vidék csendes báját, festői szépségeit, a homokban küszködő növények lihegését. Hitelesen idézett egy életfor­mát. H. N. A kooperáció-lánc haszna • A munkaerőhiány akadá­lyozza a szelektív fejlesztést is, vagyis, hogy kevesebb, de jól megválasztott célra összpontosít­sák a munkaerőt, a beruházási lehetőségeket. A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a vállalatoknak, zavarhatja a haté­konyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb kihasználását. Érdemes azonban végiggondolni, hogy ezt a vészes munkaerő- hiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően mivel ellensúlyoz­hatnák a leghatásosabban. Ne arról beszéljünk most, hogy' ágazatonként és vállalatonként el­térőek lehetnek a kereseti viszo­nyok, vagy hogy az egyik gyár­ban jobbak a szociális létesítmé­nyek, s ezért az egyik helyen ke­vesebb az ember, a másikon pe­dig még kevesebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelő-létszámot min­denütt keveslik. Ezeket az okokat azonban egyre több szakember tartja másodlagosnak. Szerintük a munkaerőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vállalatok többsége rengeteg ter­méket gyárt, a méginkább, hogy ezek alkatrészeit, részegységeit, tartozékait a vállalat gyártja sa­ját magának. • A vállalatok nagy része így szervezi a munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperá­ciót sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési értékének alig egy hatoda szár­mazik termelési együttműködés Igénybevételéből. Ez az arány a fejlett ipari államokban lényege­sen magasabb. Különösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy teljesítő ké­pességű kooperációs gyűrűt szer­veznek maguk köré; alkatrész-, tartozék- és félkésztermékgyár­tásra. A kisebb vállalatok e koo­perációs gyűrűkben szakosodnak bizonyos főegységek gyártására, S ennek .valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az össze­szerelő nagy és az alkatrészt ké­szítő kisüzem egyaránt. A lényege ennek az együttmű­ködési formának, hogy a vállala- latok nem aprózzák szét a kapa­citást és a munkaerőt ezernyi ÚJ KÖZTÉRI SZOBROK — ELKÉSZÜLT A BAJAI NYÁR PROGRAMJA — DOLGOZNAK A TÁVLATI VÁROSFEJLESZTÉSI TERVEN Egy nap a bajai Semmi különös nem történt szerdán a bajai városi taná­cson. Nem tartottak fontos értekezletet, az ügyfelek is a szo­kott számban keresték föl a Béke téri épületet. Sem többen, sem kevesebben nem voltak, mint a piaci napokon szokás. Munka,'teendő azért akadt bőven minden osztályon. Köz­érdekű, a város jelenét, jövőjét befolyásoló ügyekről cse­réltek véleményt a szakemberek. A napi intéznivalókon kí­vül jutott idő alaposabb megfontolást igénylő tervek előké­szítésére. tanácsházán Tormaüzem Kiskunfélegyházán Gera Katalin szobrászművész, dr. Dömötör János hódmezővá­sárhelyi múzeumigazgató és Mol­nár János művelődésügyi osztály- vezető Türr Istvánról beszélge­tett. Rajzokat, fényképeket néze­gettek, a szabadsághős életútját idézték. A tiszántúli művésztele­pen élő szobrász kapott megbí­zást a TUrr-portré megalkotására. A Nagy István szobor közelében állítják föl — remélhetően még az idén — az új köztéri műtár­gyat. Szobrot kap Kliegl József, a hí­res feltaláló is. A nagyhírű mechanikus dédunokája formálja bronzba vonásait. □ □ □ Sűrűn nyílik az adóhivatal aj­taja. Kretter Rezső előadó türel­mesen ad a vitás ügyekben föl- világosítást. Tájékoztatása szerint szerdán mintegy százan fordultak meg a kis helyiségben. Lejárt az első negyedévben esedékes adók befizetésének határideje! A túl­nyomó többség eléget tett köte­lezettségeinek, kevés a hátralé­kos. □ □ □ Csányi István osztályvezető a távlati városfejlesztési , koncep­ción dolgozott Garai István terv- csoport-vezetővel. A végrehajtó bizottság áprilisban tárgyalja meg az 1980-dg érvényes állásfoglaláso­kat," döntéseket tartalmazó terve­zetet. Jutott idő arra is, hogy az egészségügyi - osztályvezetővel és a kórház illetékeseivel a gyógyító intézmény felújításával kapcsola­tos kérdésekben kialakítsák a kö­zös álláspontot. A kórház sze­métégető telepének mikénti el­helyezésében is sikerült megegyéz- niök. □ □ □ Zsúfolt program várta ezen a napon is Kincses Ferenc tanács­elnököt. Most beszélte még — többek között —, hogy milyen ütemterv szerint keresik fel a Ba­ján működő vállalatok vezetőit az új ötéves terv helyi céljainak, feladatainak ismertetése, illetve a koordinálás érdekében. Fogadta a TIT városi titkárát: előadássorozatot rendeznek a fej­lesztési elgondolások népszerűsí­tésére. Tanulmányozta a legutób­bi végrehajtóbizottsági ülés jegy­zőkönyveit. Fontos téma szerepelt napirenden: az úgynevezett dunai iparterület kialakítása, bővítése még sokáig foglalkoztatja a város vezetőit. □ □ □ Elkészült a város nyári kultu­rális programja. Erről dr. Nagy István népművelési felügyelőtől értesültünk. Ismét megrendezik a Bajai Nyár már hagyományos eseményeit. Június 29-én kerül sor a Budapesti Táncegyüttes közreműködésével az Aranyponty ünnepségre. Június 25-én, 26-án és • 27-én Bajára figyel a magyar zenei közvélemény. Az országos kamarazenekari ta­lálkozón — többek között — a moszkvai Lomonoszov Egyetem együttese is szerepel. Pozsga? Im­re miniszterhelyettes nyitja meg az Oltványi-hagyatékból rendezett kiállítást. Itt tartják az országos meghívásos táncverseny egyik for­dulóját, július 3-án, 4-én. A mo­dellezők vetélkedése bizonyára is­mét sok érdeklődőt vonz. □ Q □ Láthatólag nyugtalan, ideges asszony lépett ki László Éva gyámügyi előadó szobájából. El- elcsavarpg a kislánya, nem tud­ja fegyelmezni, segítséget kér. — Elvált szülők gyermeke, saj­nos nem egyedi eset. Ennyit tudtunk meg a percnyi megállás nélkül dolgozó tanácsi dolgozótól. Szerdánként keresik föl a legtöbben. Főként gyerek­láthatási ügyekben kell segítenie. Sokan már felzaklatott állapot­ban keresik föl és minden peda­gógiai tapintatára, ügyességére, lélektani ismeretére szükség van az ügyfél megnyugtatására. Számításaim szerint lega­lább ezer ember fordult meg a tanácsházán azon a napon, amikor semmi különös nem történt... Heltai Nándor Országszerte — sőt már kül­földön is — ismerik, kedvelik a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet üzemében gyártott ecetes tormát. Hatvanöt asszony és lány számára ad Kgg reseti lehetőséget a fűszernö­vény feldolgozása. Baski József- né üzemágvezető elmondja, hogy az ország különböző részeiből vásárolják fel a nyersanyagot!, á társszövetkezétekkel kötött szer­ződések alapján. Naponta 35 má­zsa készárut állítanak elő. Éven­ként tízmillió forint termelési, értéket produkálnak. Az ecetes torma igen keresetit áru és nincs, az a mennyiség, amit el ne tud­nának adni; 9 A nyersanya­got géppel tisztítják, előkezelik feldolgozás előtt. 9 A szövet­kezet gépműhelyében ötletes félautomata berendezést szerkesztettek, amely meggyorsítja az ecetes torma üvegbe N? történő 4 iíE|:8J,j'«£y-a töltését. (Szilágyi Mihály felvételei) A Szombathelyi Fémipari Szö­vetkezet . egyik legkeresettebb terméke a kempijngfőző, amely­ből ebben az évben mintegy 60 ezret gyártanak., A haltféle pasz- tell-színben készülő, három lá­bon álló, szép kivitelű főző két deci spiritusszal két óráig mű-' ködik és megkapta a „Kiváló* áru” minősítést is. exportra is A termék nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi vásárlók tetszé­sét is elnyerte. A szövetkezet ebben az évbén 50 ezer darabot exportál belőle, többek között Jugoszláviába, Norvégiába, Hol­landiába, Ausztriába, az NSZK- ba, s 'küldtek már mintakollek­ciót az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. (MTI) feladatra, s ezért sokkal hatéko­nyabb a munkájuk. Itthon a köz­úti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája an­nak, milyen értékes előnyök rej­lenek az összeszerelő nagy gyá­rak köré szervezett kisebb, önál­ló vállalatokból álló kooperációs láncban. A magyar gépiparnak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a ter­melési értékét, a népgazdasági súlyát tekintve, igen jó nemzet­közi versenyképességgel. De itt valóban a kisebb és közepes gyá­rak egész sora az Ikarusz-gyár szerelőszalagjaira küldi termé­keit. A magyar iparban azonban a vállalatok többsége még min­dig abban látja a rangot és a biztonságot, ha készterméket szál. líthat a piacra, ha egy-egy ter­melési lánc végén állhat, ha más-' képp nem hát úgy, hogy az egész termelési folyamatot — néha a vasöntéstől kezdve — beviszi a gyárába, teljes önáellátásra ren­dezkedve be. 9 Ezért, hogy legyen elég munkás is, a végtelenül meg­nyújtott termelési folyamathoz, most sok helyen más, kisebb vál­lalatok beolvasztására is szívesen gondolnak. Ezzel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevés­sé gazdaságos gyakorlatát hosz- szú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehaj­tott vállalatok közötti munka- megosztással is jobban kellene élni, hiszen ez — a munka, a feladatok átcsoporotosítása vég­ső soron a munkaerő átcsoporto­sítását szolgálja, emellett keve­sebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végrehajtható, mint a kisebb-nagyobb vállalatok össze­vonása. 9 Az ötéves vállalati tervek leghasznosabb célja lehetne, a távlati iparfejlesztés szempontjá­ból is — a hazai vállalatok kö­zötti munkamegosztás erőteljes kiépítése, a gyártmányválaszték jelentős szűkítésével együtt. A jól szervezett és jól működő ter­melési kooperációk, a részegy­ség- és alkatrészgyártás szakosí­tása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. G. P. Fejőgép a háztájiban 9 Űjhartyánban Assenbrenner Sebestyén tsz-tag háztáji tehe- ’ nészetéhez a nehéz fejési mun- kp megkönnyítésére fejőgépet vásárolt. (MTl-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Gyermekszanatórium a Kaukázusban Új gyermekszanatórium kezdte meg működését a Kaukázus déli lejtőjén levő Susában. A város­ban ez már a második, ilyen in­tézmény, ahol az Azerbajdzsán­ból, és a szomszédos köztársaság­ból érkező beteg gyermekeket ápolják. Mindkét, egyenként több száz főt befogadó . szanató­rium mellett iskola is működik, hogy a gyerekek gyógyulásuk közben ne maradjanak el egész­séges társaiktól. Susa, a híres gyógy- é3 üdülő­hely gyors ütemben fejlődik. Ja­nuárban adták ált az úgy gyógy­víz-csarnokot, ahová aTursszu gyógyforrás vizét vezették be. A város központi szanatóriumában balneológiái osztály nyílt, ahol a Kaukázus világhírű gyógyvi­zeivel" gyógyítják a betegeket. Hatékony munkavédelmet! Tegnap dél­előtt Kecske­méten, az SZMT szék­IVtegyéi aktivá Íaz építőknél j házában megyei munkavédelmi aktívaülést1 tartott^ Épíjők Szakszervezetének megyei bizottsága. A gyárak, vállalatok főmérnökei, biztonságtechnikai megbízottai, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők előtt Csorba György, a szakszerve­zet munkatársa ismertette a munkavédelem aktuális felada­tait. Rámutatott, hogy amiként nincs külön munkavédelem és külön termelés, — úgy nincs külön vál­lalati, illetve szakszervezeti mun­kavédelem sem. Ezek egymástól el nem választható tennivalók. Tény, hogy a termeléshez feltét­lenül biztosítani kell például anyagokat, gépeket, de elsősorban az emberi oldal, a munka feltéte- ■ leinek a megteremtése kötelessé­günk. Mert az ember nem eszkö­ze a termelésnek, hanem célja: hogy annak révén megtalálja bol­dogulását. Erejével, energiájával, egészségével úgy kell tehát „gaz­dálkodni”, hogy nyugodt, bizton­ságos körülmények között dol­gozhasson. A munkayédelem elsőrendű po­litikai kérdés is — húzta alá az előadó. A soronlevő tervidőszak­ban ránk váró feszítettebb felada­tokat, a termelés műszaki meg­alapozottsága, gazdaságossága mellett — akkor teljesíti biza­lommal, jó közérzettel a munkás, ha látja, hogy a gazdasági veze­tők nemcsak a szorgalmat, nö­vekvő teljesítményeket várják el tőlük, hanem a munkavédelmi előírásoknak megfelelő, nyugodt munkakörülményekről is gondos­kodnak. Ez pedig a továbbiakban sem képzelhető el a vezetés és a szervezettség színvonalának eme­lése nélkül. Hangoztatta Csorba György, hogy a szakszervezetek­nek alapvető feladatai közé tar­tozik a munkavédelmi követelmé­nyek betartatása, a mind kelle­mesebb munkahelyi körülmény megteremtése — együtt a gazda­sági vezetéssel. Amikor a maga mozgalmi módszereivel is segít serkenteni a munkaidő jobb ki­használására, — másfelől töre­kednie kell .arra, hogy csökkent­sék a túlóráztatásokat. Mert ezek rendszeressé válása elveszi az emberek munkakedvét, fizikailag, idegileg kimeríti őket, miáltal fi­gyelmük is csökken, s ilyenkor már könnyen bekövetkezhet bal­eset. Hogy az építőiparban mily fon­tos és a munkások testi épsége, egészsége, élete, valamint a nép- gazdasági kihatások szempontjá­ból elmaradhatatlan, a munkavé­delmi fegyelem további szilárdu- lása, a baleseti okok, kategóriák, esetek gazdag statisztikájával ér­zékeltetette az előadó. Magában az építőiparban annyi volt a bal­esetek miatt kiesett napok száma például az elmúlt évben, hogy ez­zel egy 900 fős vállalat egész évi munkaideje veszett el a terme­lésből. Mind a bevezetőben, mind a fő előadásban szó volt arról, hogy’ még mindig sok a kívánnivaló a balesetek kivizsgálása kőrüL Mindenekelőtt — helytelenül — a felelőst keresik, ahelyett, hogy a balesetet előidéző okot deríte­nék ki, amivel alapot, támpontot adnának szükséges és sürgős in­tézkedésekre — a további bajok megelőzésére. Személetbeli hiba az oka annak is, hogy a balesetet szenvedettek jogos kártérítési igényeinek kielégítése még min­dig sok huzavonával jár, s emiatt iogosan zúgolódnak az. emberek. A munkavédelmi oktatásról szólva kiemelte az előadó, hogy kerülni kell a sablonosságot, a formális elintézést. Nyomatékkai hangoztatta, hogy annak a- tech­nológiai ismertetésével, elsajátí­tásával egyidőben kell megtör­ténnie. Amikor egyúttal már a veszélyforrásokkal is tisztába jön a dolgozó és szakképzettsége is mélyebb lesz. Előadása hátralevő részeiben az ötéves munkavédelmi intézkedési tervekhez szóló irányelveket, az 5'éves szociálpolitikai terv lénye­gét. s végül a munkavédelmi őr- moggalom tevékenységének ta­pasztalatait ismertette Csorba György. A vita során —' felkért hozzá­szólóként Ekker Lajos megyei munkavédelmi felügyelő és Kanyó Miklós, a BÁCSÉP műszaki igaz­gatóhelyettese — az országos át­tekintést nyújtó előadás megyei vonatkozásait, illetve a most so­ron levő intenzív műszaki fej­lesztés és a munkavédelem haté­konyabbá tételének összefüggéseit fejtegette. T. I. Magyar expedíció készül Pápua Űj-Guineába Magyar tudós könyvéből is­merték meg a néprajzilag ki- fosrtott területnek számító Pá­pua Üj-Guinea lakói őseik mű­vészetét. A tankönyv írója, dr. Bodrogi Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia néprajzi ku­tatócsoportjának igazgatóhelyette­se először találkozik személye­sen tanítványaival. A fél évre tervezett pápua új-guineai ex­pedícióra vele “tart dr. Boglár Lajos néprajzkutató is. Többek között néprajzilag ' érintetlen te­rületeken tanulmányozzák majd a pápuák életét. A magyar etnológusok nemrég levelet kaptak a pápua új- guineai nemzeti kulturális köz­ponttól, amely a Sepik folyó menti Angoranban alakult meg tavaly szeptemberben. Mrs. He­len Dennett, a kultúrközpont ve­zetője a következőket írta: „El­határoztam, hogy a világon min­denkinek írok, aki valamilyen formában kapcsolatba került vi­dékünk kultúrájával. Egy régi szertartási házat alakítottunk át, és ebben most — függetlensé­günk kikiáltásának alkalmából — néprajzi múzeumot rendezünk be. Nagyon örülnénk, ha tud­nának munkánkban segíteni: esetleg kiadványaikból, doku­mentumanyagaikból nekünk is átadni. Különösen nagy szüksé­günk volna faragványok fotőir ra, amelyek tudomásunk szerint bőségesen találhatók az önök Néprajzi Múzeumában”. A kul­turális központ vezetője meghív­ta a magyar tudósokat Ango- ranba. ■ A tervek szerint május köze­pén indul el a két magyar ku­tató. Belgiumban csatlakoznák a francia tervureni néprajzi mú­zeum csoportjához és együtt in-, dúlnak Pápua Üj-Guineába. Itt a nemzeti kulturális központ egyik munkatársával együtt jár­ják végig az expedíció tervezett útját, közösen kutatják a nép­rajzi leleteket. A magyar tudó­sok többek között ezzel is segí­tik a helyi néprajzi leletek fel­kutatását, feldolgozását Elsősor­ban fotó-, film- és hangdoku­mentációt szeretnének készíteni a pápuák életéről, szokásairól, munkájáról, művészetéről. Dr.- -Bodrogi Tibor és dr. Boglár La­jos magával viszi a Néprajzi Mú­zeum óceániai szigetvilágát be­mutató kiállítás teljes dokumen­tációját és a levélben kért egyéh dokumentumokat is. Dr. Bodrogi ‘Tibor különös iz­galommal készül az útra. „Óceá­nia művészete” című könyvének megjelenése után az őserdőből, írta hozzá a következő levelét egy ottani tahító: „Eljutott hoz­zánk az ön könyve, az Óceánia művészete. Munkája hálára kö­telez bennünket, hiszen segítsé­gével végre be tudjuk mutatni) tanulóinknak, őseik milyen ké­peket festettek, milyen eszközö­ket használtak. Legfontosabb tankönyvünk az ön munkája”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom