Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
■K T ermészetesen nem a fennállás 25. évfordulója indokolja, hogy ismét az olvasók elé lépjen a Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet Jánoshalmáról. A középtávú időszak elején, az elképzeléseket megvitató közgyűlések idején különösen fontos az önismeret, amely elképzelhetetlen a visszapillantó értékelés nélkül, de a célokkal azonosuló figyelem is nélkülözhetetlen hozzá. No meg az alapítás óta eltelt negyedszázad sem kis idő, ha jobban belegondolunk. Összesen Huszonnyolcán szövetkeztek 1951-ben, hogy a közösség megsokszorozódó Aligha állíthatná valaki, hogy olyan időszakokról kellene szót ejteni, amikor állóvízként megrekedt volna az élet a szövetkezetben. Akadt olyan helyzet, amikor fontos szervezeti döntéseket kellett hozni, belső változtatásokra volt szükség. Ugyanakkor igaz, bogy a kollektíva megerősödve került ki a „viharokból”. A tagság jó munkája 25 millió forintos osztatlan vagyont eredményezett, a tavalyi bevétel pedig megközelítette a 100 millió forintot.. Ha nagyobb távra pillantunk vissza, az összegezésből kiderül, hogy a 25 esztendő alatt produkált termelési érték meghaladja az 1 milliárd forintot is. A jánoshalmi ipari szövetkezet elért arra a biztonsági fokra, hogy hitel nélkül a saját eszközeivel gazdálkodik. Három alkalommal érdemelték ki teljesítményükkel a „Kiváló Kisipari Termelőszövetkezet” megtisztelő címet és a vele járó jutalmat. A jánoshalmi építő- és ipari szövetkezet a bácskai nagyközség legnagyobb ipari üzeme lett. Ezer lakás és a többiek erejével szolgálják a társadalmat és megtalálják a saját boldogulásukat. Különbölő egyesülések és profilbővülések után a munkát ésszerűsítő és szervezeti intézkedések után kialakult a jelenlegi termelési arculat. Az alapvető építőipari és ipari ágazatokhoz (vasipar, kender- és textilfeldolgozás, faipar) csatlakoztak a lakossági szolgáltatásból vállalt feladatok. S az sem volt utolsó szempont a fejődés során, hogy foglalkoztatási gondokat száműztek a kezdeményezéseik. A kezdeti létszám így növekedett a sokszorosára, és ma eléri a hétszázötvenet. A helyi és a szakályhőgyészi álami gazdaságok beruházásaival ugyancsak nagyon fontos kivitelezői feladatokat vállaltak. Az építkezések az ország — s természetesen főleg Bács-Kiskun megye — több városában és községében a ■ „Bácska” dolgozóinak nevét dicsérik. Sükösdön hárommillió forintos befektetésű művelődési házat adtak át. A tantermek számát gyarapították Kiskunhalason, Jánoshalmán, Kecskeméten, Baján és Kéleshalmán. Ä szanki bányászközségben hat tantermes általános iskolát hoztak tető alá, kivették részüket az állami gondozott gyerekek kunfehértói nevelőotthonának bővítéséi bőL A felsorolást tovább lehetne folytatni a dohányfermentáló, sütőipari és takarmánykeverő üzemek, raktárak, a lajosmizsei „Kakukk” Étterem és még sok más építkezés megnevezésével. Áratennel&'^^p | és szolgáltatás M együtt gSgHH ■ A VASJPAR termékei egyaránt ismertek hazánk határain belül és' túl. NDK, lengyel, szovjet jugoszláviai exportmegrendeléseknek tettek eleget eddig, ami az idén távol-keleti és dél-amerikai szállításokkal egészül ki. A műhelyeket modem berendezésekkel szerelték fel. Az árucikkek közül mennyiségben és minőségben ki- • emelkednek a baromfiipari gépsorok, amelyek a moszkvai világkiállításon is elismerést szereztek a jánoshalmiaknak. Különleges védettségi előírásoknak felelnek meg az itt készülő ólombélésű sugárbiológiai szekrények, berendezések, amelyeket kutatóintézetekben, kórházakban szerelnek föl. A Ganz Villamossági Művekkel együttműködve trafó-állomásokat állítanak elő. A vasipari részleg eddigi tevékenységét különféle méretű pótkocsik, tartály- műszer- és borszállító, illetve műhelykocsik, japánerek és nyílászáró szerkezetek jelzik. A TEXTILIPARI műhelyekből csaknem egymillió darab ruházati termék kerül ki évente. A férfi- és női fehérneműk mellett százezres mennyiségben készülnek a munkaköpenyek, lánykaruhák, s az ágynemű-garnitúrák és keresettek az egész országban. A textilfeldolgozással százötven lánynak és asszonynak teremtettek újabb munkaalkalmat Jánoshalmán és egy másik nagyközségben, Kiskunmajsán. A BŐRDÍSZMŰ előállítása szintén az újabban meghonosított ágazatok közé tartozik. Esztendőnként félmillió darab, különböző típusú táskát gyártanak a Baján és Jánoshalmán foglalkoztatott nők 15 millió forintnyi értékben. A választék mintegy kétszázféle típust ölel fel a bevá-> sárló- és sporttáskáktól az utazótáskákig. A jó minőség lehetővé teszi az expőftbt is. Az idén áprilisban ilyen céllal mutatják be termékeiket a Szabadkai Nemzetközi Vásáron. A FAIPARI RÉSZLEG készíti egyebek között a világhírű gyulai bútorgamitúrák vázait. A félkésztermékekből exportra is jut például Olaszországba és az NSZK- ba. • A sugirvédő-szektéayek ajtóit áüítják Sm« s» „vasasok”. Az árutermelő tevékenységnél utoljára — de nem utolsósorban — említjük meg a KENDERFELDOLGOZÓ részleget, amely évente ötmillió forintnyi értékben juttat kötélárut a gazdaságoknak. A fokozódó készárutermelés mellett a Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet nem mondott le a SZOLGÁLTATÁSOK fejlesztéséről sem. Kielégítik a lakosság javítási igényeit a községben (autó- és élektroszerviz, cipészet, ruházati javítások) és besegítenék a járás más településeinek is. Tizenegy községben végzik a rádiók, televíziók és háztartási gépek garanciáiig illetve a szavatossági időn túleső javítását. A hűtőgépek hibáit Baja városában és a járásban is élhárítják. S végül, a negyedszázadot befogó pillantáshoz hozzátartozik a következő számadat: a szövetkezet 200 millió forintnyi munkabért fizetett ki a dolgozóinak ez idő alatt. A szövetkezet vezetősége és tagsága megvitatta, elfogadta az 1980-ig szóló „házi ötéves tervet”. MegaJ&fozQtf tervek 1980-ig Az évi termelési értéket fokozatosan 110 millió forintra emelik az elképzeléseik szerint. A megyei célkitűzésekkel egybehangzóan további 300 lakást adnak át a i megrendelőknek, Jánoshalmán és Bácsalmáson minden építőipari jellegű tevékenységet a feladatuknak éreznek. Emellett a kecskeméti és bajai építésvezetőségen meghatározó jellegűvé fokozzák a tatarozást és a lakáskarbantartást, ami szövetkezeti szinten a jelenlegi mérték háromszorosát éri eL A lakossági szolgáltató munkák • összességükben megkétszereződnek. Korszerűsödik a rádió- televízió és háztartási gépek szervize, újabb műszerek beszerzésével bővül az autójavító állomás. A további fejlesztési elhatározások között szerepel, hogy modern üzemet kap a textil- és bőrdíszműipari részleg, új telephelyen folytathatják majd, munkájukat a faipari dolgozók. A megújulási folyamat a „vasasokat” sem kerüli el, ami egy festőműhely birtokbavételét, a forgácsolóműhely bővülését jelenti a sugárbiológiai berendezések, különböző típusú trafóállomások és a baromfiipari gépsorok gyártásának fokozódásával együtt. A Bácska Építő- és Ipari Szövetkezetnél kibontakozott szocialista brigádmozgalomba már háromszázan kapcsolódtak be — s ez is egyik fontos feltétele a jól megalapozott továbbhaladásnak. > Ezer lakást építettek fel a szövetkezet dolgozói a fennállás óta. Ez a szám önmagában sokatmondó. és érzékelteti, hogy miként vették ki részüket a megyei lakásépítési programból. Új, korszerű othonokot adtak át többek között a kecskeméti, kiskunhalasi, jánoshalmi, mélykúti, csikériai, kunfehértói és bácsalmási tulajdonosoknak. A lakossági ellátás javulásához járult hozzá az is, hogy tíz áruházat adtak át a rendeltetésnek. Közülük a járási székhely, Kiskunhalas . impozáns ÁFÉSZ-áruházának a beruházási költsége elérte a nyolc és fél millió forintot Központosított, emeletes áruházat készítettek Bácsalmáson, s hasonló feladatnak tettek eleget Tompán is. A Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet számos országos nagy- beruházás megvalósulását segítette elő a termékeivel. Látványosságnak is impozáns szerelőcsarnokokat hoztak létre Inotán, Székesfehérváron. Százhalombattán, elvégezték a Berendi Cement- és Mészmű lakatosszerkezeti műn* káit, összeállították a debreceni hűtőház tetőszerkezetét, előmozdították a Kőbányai Győgyszer- árugyár és a Budapesti Kábel- művek rekonstrukcióját. A lakosságon, valamint az ipari vállalatokon kívül számos közös és állami gazdaság igényeit is kielégítették. Az építők tíz szakosított szarvasmarhatelepet adtak át. s az általuk létesített többi telepen százezer sertést hizlalnak. Bácsbokodon 32 millió forintos költséggel sertéstelepet fejeztek be a község termelőszövetkezeteinek megrendelésére. Dávodon hatalmas sertéskombinátot építettek. ■ • A bőrdíszművesek tálkái nagy válasiiékot képviselnek. I • Jobbra: a hattantermea ssanki Iskola egyike a sok építőipari létesítménynek. • Lena: a rádió, és tévássafelfcjservls 11 kösség javítási igényelt elégíti kL • A textil. zésaSegbea több mint egymffllé darab ruhaneműt készítenek évente. • A nemrég átadott 19 lHjráaos épület Jánosba!. . :? mán as eddig elkészített 1000 lakásból. A Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet mérlege ipse KOSHA L MA Hl gfgli I,PAMI: ÜZ J|;M El A BÁ€ S KA:
