Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

1976. március 4. • PETŐFI NÉPE • 5 BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÜJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Dunavecse fejlődése - rangjához méltón Nemzetiségi hagyományőrzés Hajóson Dunavecse és Dunaújváros kö­zött a távolság természetesen pontosan ugyanakkora, mint évekkel ezelőtt volt. A Duna két partján levő települések viszony­lagos közeli fekvése' földrajzi szempontból való igaz, de a dunavecsei em­berek képzele­tében a folyam túlsó oldalán füstölő gyárké­mények, a mű­helyek. a gép­sorok mar messzebb ke­rültek ... A dunave- cseiek nagy ré­sze a nagyköz­ségben dolgo­zik. Elenyésző­en kevés az ingázók száma. S nemcsak a puszta munka­erő vándorolt vissza a Duna innenső partjára, hanem ezzel együtt az az emberi törekvés, igyekezet és közösségi szemlélet is, amely a gazdasági, kommunális fejlődés egyik alap- feltétele. Nagyobb közösségben — eredményesebben — Dunavecsének 4600 lakosa van, közülük 750-en a mezőgaz­daságban dolgoznak — mondta Majer Imre tanácselnök. — A IV. ötéves terv utolsó évében egye­sült a Virágzó és az Űj Élet Ter­melőszövetkezet. A Béke nevet viselő új, közös gazdaság egy év alatt' tovább fejlődött. Miután csatlakoztak a bajai kukoricater­mesztési rendszerhez, most a ba­racktermesztési rendszer kialakí­tását tervezik. A vecsei közös gazdaság évente száz vagon kajszibarackot ter­meszt, jelentős mennyiséget ex­portra szállít. A tervek szerint a tassi, szalkszentmártoni, aposta- gi, dunaegyházi és a solti terme­lőszövetkezet csatlakozik majd a társuláshoz, melynek alapja az azonos termelési technológia, kö­zös feldolgozás és értékesítés. A dunavecsei, s a környékbeli' ter­melőszövetkezetek eddigi mun­kájukkal, .megteremtették annaki feltételét,, hogy a szövetkezeti, gazdálkodás'' egy . magasabb for­májában, társulásokban, közös vállalkozásokban együtt dolgoz­zanak. Agynemügyár épül A nagyközségben 1450 ipari munkás dolgozik. A hat évvel ezelőtt Dunaújvárosból áttelepí­tett Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat, az; Autólém Ipari Szövet­kezet es a Vegyesipari Vállalat főként a férfiaknak, a Pamut­nyomóipari Vállalat textilfestő gyárának szegőüzeme pedig négy­száz versei üN.s/.ony nak aci j( munkalehetőséget. — Az V. ötéves tervidőszak­ban ágyneműgyár kialakítását tervezzük, amely a Pamutnyo- -móipari Vállalathoz tartozik majd — folytatta a nagyközség tanácselnöke. — Évente 1 millió ágynemű-garnitúrát készítenek majd itt, s ennek jelentős részét exportálják. A mintegy 50 millió forintos beruházás tervezését az kién kezdi meg a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat. Jelen­tős feladatunk a már meglevő ipari üzemek korszerűsítése, to­vábbfejlesztése. 12 millió forint társadalmi munka A Duna-parti nagyközségbe látogatónak elsősorban az tűnik fel, milyen sok új lakóház épült az -utóbbi években. Két év alatt 32 több szintes lakóház, az el­múlt öt évben pedig 260 családi ház épült Dunavecsén. Jelenleg háromszintes társasházakat épít­tet az OTP. A készülő 24 lakás­ba hamarosan beköltözhetnek a fiatalok.' Statisztikát mutat a tanácsel­nök: a IV. ötéves tervidőszak­ban-a lakosság 12 és. fél 'millióé torint értékű- társadalmi munkát végzett, összefogásukat, szorgal­mukat a nagyközség kommuná­lis fejlődése is szemlélteti: Du­navecsén . öt kilométei ,a szilárd burkolatú út hossza. Minden ut­cában van betonjárda, villany, víz. Sokat segített a lakosság a tavaly átadott í5 személyes óvo­da építésében is. Jelenleg három óvodában kétszáz gyereket tud­nak elhelyezni. Nagyrészt a szü­lők társadalmi munkájának kö­szönhető, hogy a három általá­nos iskola tantermeiben mű­anyag padló és központi fűtés van. A 120 -személyes diákotthont egy régi épületből nagyrészt társadalmi munkával alakították V Az új óvoda. ki. Az új központi konyhán na­ponta 450 gyereknek főznek. . — Sajnos, nem dicsekedhetünk a művelődési házzal — jegyezte meg Majer Imre. — Régi, kor­szerűtlen, esztétikailag is csú­nya. Az 1950-es évek elejen épült. Ideje felújítani, 5 millió forintot fordítunk erre a célra. Hamaro­san együtt lesz a községi könyv­tár, a nagy előadóterem és több klubszoba. — Ennél nagyobb gondunk is van, a szennyvízelvezetés — folytatta a tanácselnök. Szenny­víztisztítóra, gerineevezetékre lenne szükség. Ez 10—12 millió forintba kerülne. Nincs ennyi pénzünk. Jelentősebb támogatást sem kapunk. Ezt csak a követ­kező ötéves tervben tudjuk meg­oldani. Jelenleg a község külte­rületére szállítjuk a szennyvizet, ez sem olcsó megoldás. Tornacsarnok és áruház Az V. ötéves tervükben sze­repel. hogy a község belterüle­tén átvezető 51 es főutat lerövi­dítik, illetve a két veszélyes ka­nyart a KPM-mel kooperálva ki- egyenesítteti a tanács. A mun­kálatokat előreláthatólag 1978-ra befejezik.' Ezenkivül~nágy 1 mére­tű tornacsarpok és bevásárló- központ épül a következő öt év alatt Dunavecsén. Dunavecse és Bács-Kiskun me­gye többi nagyközsége, városa között a távolság földrajzilag ter­mészetesen pontosan ugyanak­kora, mint évekkel ezelőtt volt. Gazdasági, kommunális eredmé­nyeikkel mégis egyre közelebb kerülnek a gyorsan, dinamikusan fejlődő településekhez... Tárnái László Hajóson a .lakosságnak mint­egy hatvan százaléka beszéli.még a hagyományos sváb (német) nyelvet. Igaz, hogy a mai fiata-- labbak, különösen a húsz éven aluliak ma már nem, vagy alig ismerik, értik őseik nyelvét, s az is való tény, hogy a népvise­let sem élő mar soraikban, még­is; több jele van annak, hogy ebben a nagyközségben ápolják, őrzik a nemzetiségi hagyományo­kat. Török. János tanár .vezetésével kezdő és haladó német nyelv­szakkor működik a művelődési házban, a tavaly megszületett nemzetiségi i bábcsoporl helyi gyűjtésű német gyermekdalok felhasználásával állítja össze mű­sorait. Illés Lászlóné tanítónő vezetésével ugyancsak a műve­lődési ház falai között készül­nek a szereplésekre. A két néptánc csoport Alföldi Albertné könyvtárvezető irányí­tásával igyekszik öregbíteni áz intézmény jó hírnevét. Az ele­ven, színes, népi hagyományok gazdagítják a műsoraikat. Több mint egy évtizede már, hogv elő­ször hallatott magáról az együt­tes. Eddig több aranyérmet érde­meltek ki munkájukkal, színvo­nalas szerepléseikkel. Feldolgozzák a hajósiak folya­matosan a nagyközség település­történetét, népszokásait és hiede­lemvilágát. Ebben különösen Ilarmath Lajosné tanítónő jeles­kedik. ö több díjnyertes helytör­téneti és* néprajzi pályázat tu­lajdonosa. Alföldi Albert műve­lődési igazgató viszont a helybeli termelőszövetkezetek történetét dolgozza fel. a hiteles dokumen­tumok alapján. S őrzik még — különösen az idősebbek § régi dalokat, táncokat, mondókákat. Ilyen tekintetben Hermanutz Ist­vánná, Czick Istvánná, Kohl Adámné, Pataki Ferencné és Scheibl István nevét kell meg­említeni többek között. A hajósi óvodában összesen százhúsz kisgyerek tanulja a né­met nyelvet. Az iskolában tizen­két csoportban két és fél száz fiatal ismerkedik a némettel. A jól működő községi könyvtárban hatszáz német nyelvű kötet közt válogathatnak az olvasók. A művelődésben az eredmé­nyek mellett megoldandó problé­mákkal is találkozunk. Sürgő­sen kellene az iskolai konyha és a tornaterem. Az ötödik 5 éves terv során megépül majd a hat tantermes iskola, az sokat vál­toztat a jelenlegi helyzeten. Sokat fejlődött az elmúlt 5 éves terv során az egészségügyi ellátás. Ez jobb az országos át­lagnál Orvosi iakásokat. rende­lőket (építettek. Most szervezik a külterületi egészségügyi fi szolgál­tatást is. A szociális ellátás is javult. Ma mar — alapos felmérés bi­zonyítja — alig van segélyre, támogatásra szoruló ember Ha­jóson. Az a kevés, aki található, megfelelő segítésben részesül. V. M. a dunapataji Új Elet Tsz Előbbre lépett A dunapataji Űj Élet Tsz iro­dájában Bévárdi Pál főmezőgaz­dász kimutatások, értékelések, gazdasági számítások egész hal­mazát rakta elém, amelyek mind azt bizonyították, hogy sikerült a közös gazdaságnak öt év alatt eljutni a jó, közepes gazdaságok közé. A hogyanról beszélgettünk, arról, mi történt azóta, hogy a gazdaság 1971-es egymillió 714 ezer forintos mérleghiánya át­változott 1975-ben tízmilliós aktí­vává? A IV. ötéves terv első éveiben nagyarányú szerkezetváltozást hajtottak végre a közös gazda­ságban, egyrészt a munkaerő- helyzet, másrészt a műszaki fej­lesztés miatt. A korábban 12—14 növényféleség termesztéséről át­tértek a 6—7-re. Mondani sem kell, hogy az áttérés nem volt zökkenőmentes, s főleg olyan nö­vények termesztéséről mondtak le, amelyek gazdaságtalanok vol­tak, jelentős emberi munkaerőt kötöttek le, s gépi megművelésük nem vplt lehetséges. Fő termé­nyeik a búza és a kukorica. Ezt a két növényféíét a termőterület 60 százalékán termesztik, s mondjuk meg, igen jó eredmény­nyel. Amíg búzából 1971-ben csu­pán 18,6 mázsát takarítottak be hektáronként, addig 1975-ben a hektáronkénti hozam már 40 má­zsa volt. Jelentős fejlődés mutat­kozik a kukoricatermesztésben is. 1971-ben 25,2 mázsa, májusi mor­zsolt kukorica jutott hektáron­ként, 1975-ben — ez kimagasló esztendő volt — 79,5 mázsa volt hektáronként a kukoricatermés. — Jogos a kérdés, hogyan ér­tünk el ilyen eredményt? Nincs ebben semmiféle csoda, csupán gépesítettük a termelést, bevezet­tük a kémiai növényvédelmet, s pótoltuk a talajerőt. A kukorica és a búza esetében a vetéstől a betakarításig teljes a gépesítés, a kémiai növényvédelem, s míg műtrágyából 1971-ben 177 ki­logramm jutott egy hektárra, ad­dig 1975-ben 460 kiló. Szervestrá­gyát 1971-ben 191 hektáron szór­tunk el, majd az ezt követő évek­ben újabb száz hektárokon pó­toltuk ' a talajerőt. A nagyobb terméseredményekhez hozzájá­rult az is, hogy 1974 óta a bajai kukoricatermesztési rendszerben veszünk részt. Ez a közös gazda­ság számára annyiból jó, hogy a legújabb tudományos eredmé­nyeket felhasználhatjuk, a leg- jobb fajtákat termeszthetjük, s olyan technológiát alakíthatunk ki, amely garantálja ezeket a hozamokat. A gazdaságossági számítások is .igazolják Bévárdiv Pál .-főmező-, gazdász szavait? Amíg . 1971-ben búzából a hektáronkénti jövede­lem csupán 2600 forint volt, ad­dig ez 1975-ben 6160 forint. A kukoricánál még jelentősebb az' eltérés. A tervidőszak elején a hektáronkénti jövedelem alig ér­te el az 1380 forintot, addig a múlt évben ez már 9500 forint fölé emelkedett. Az V. ötéves terv célkitűzései a közös gazda­ságnál nem túl látványosak, hi­szen elértek már oda, hogy ki­sebb lépésekkel haladhatnak csak előre. Ez természetes, hiszen a termésátlagokat már nem lehet 30 mázsával növelni. — Az elképzelésünk az, hogy 1980-ra búzából 50, kukoricából 70 mázsás átlagtermést takarít­sunk be. Mire alapozzuk ezt a tervet? A korszerűbb technoló­giára, a tudományos tápanyag- gazdálkodásra, a jó minőségű ta­lajművelésre és természetesen a vetőmagok fajtakiválasztására. Ügy gondoljuk, s ez a korábbi eredményekből biztosnak tűnik, hogy a két növénytermesztési ágazat jövedelmező a közös gaz­daságnak. A jelenlegi anyagi helyzetünk lehetővé teszi a to­vábbi fejlesztést. A múlt terv­időszak első évében fejlesztésre egy fillért sem költhettünk, de már a múlt évben álló- és for­góeszközökre, gépekre, műtrá­gyára, védekezőszerekre, magtá­rakra 6,5—7 millió forintot for­dítottunk. Ez olyan lehetőséget teremt számunkra, hogy az V. öt­éves tervben tovább folytathat­juk- : fejlesztési; elképzeléseink megvalósítását. Ez a közös gaz­daság anyagi erejét és természe­tesen a tagok jövedelmét is na­gyobbá, biztonságosabbá teszi. A dunapataji Űj Élet Tsz pél­dája bizonyítja, hogy helyes gaz­dálkodással, a korábban mérleg­hiányos gazdaságot erőssé, anya­gilag szilárddá lehet tenni, csu­pán fel kell ismerni a jól járható utat A lakásépítés gondjai Hartán új Kossuth-rádióadó ,,árnyékában • Az épülő .rádióadó. Aki régen járt Hartán, ebben a Duna menti nagyközségben, azt tapasztalja, hogy új, eme­letes házakból egész utcasor épült. A sok eredmény mellett erre is büszke a község tanács­elnöke, Nánai András, akivel a lakásépítés eddigi tapasztalatai­ról, gondjairól váltottunk szót. — A lakásépítés a községben a IV. ötéves tervciklusban lendült fel igazán, addig csupán a régiek tatarozásával, s néhány új ház építésével számolhattunk. Az öt év alatt összesen 165 új lakás épült, ebből 100 saját erőből. A száz lakás főleg családi ház, eh­hez sem az OTP, sem más nem adott hitelt. Negyvenkilenc lakást az Országos Takarékpénztár se­gítségével, kölcsönével építettek fel, tizenhat lakást pedig a terme­lőszövetkezetek készítettek, öt esztendő alatt egész utcasor épült az előre közművesített — vízzel villannyal, úttal — ellátott he­lyeken. Az V. ötéves terv célkitűzései a községben e tekintetben nem ki­sebbek, mint az ezt megelőző öt évben voltak. Nagy a lakásépíté­si igény, azonban hiányzik a ki­vitelező. A közös gazdaságok sa­ját épftőbrigádjaikkal már nem tudják vállalni az építés felada­tait, s ezért a községi tanács nem kis erőfeszítéseket tesz, hogy a vállalatoknál szabad építési ka­pacitást találjon. A korábban megalakult lakásépítő szövetke­zet az OTP segítségével hatvan lakást szeretne felépíttetni, raj­tuk kívül 80—100 olyan igénylő van, akik saját erőből építenék fel a házukat. A házhelyek, tel­kek rendelkezésre állnak, főleg a község külső részein, ám a la­kásszövetkezet hatvan lakására a belterületen. — A lakásépítésnek ez az igé­nye onnan származik, hogy a ter­• l j házsor Hartán. melőszövetkezetekben jó a kere­seti lehetőség, amelyét egyértel­műen bizonyít a takarékszövet­kezetnél levő 54 millió forintos betétállomány. Az emberek igé­nye is nő, hiszen ma már álta­lában két-három szobás, össz­komfortos lakásokat építenek, s a községben levő 1200 lakóház egyharmad részében központi fű­tés van. Sokat adnak ma már a hartaiak a lakáskultúrára a szo­bákban parkettát, a konyhában, fürdőszobában csempét helyez­nek el, modern bútorok teszik ké­nyelmesebbé az otthonokat. A tanács elnöke egy példát is elmondott ezzel kapcsolatban: Herflick János tsz-nyugdíjas a múltban cselédember volt, majd belépett a Lenin Termelőszövet­kezetbe. Gyalogmunkás, brigád- vézető, majd raktáros lett, meg­rokkant, de eközben felépített egy kétszintes 3 szobás, központi- fűtéses, garázsos családi házat. Ez ma már valóban nem luxus Hartán, ugyanis nemcsak a fia­talok, de a középkorúak is ra­gaszkodnak a szép, modern ott­honhoz. i — A telkek az elmúlt ötéves terv időszakához viszonyítva né­mileg drágultak, ugyanis a külső részen a 800 négyzetméternyi tel­ket 20—25 forintért adjuk négy­zetméterenként. Ezek nem köz­művesítettek, ám a kétszintes, a belterületen épülő házak közmű­ves telken készülhetnek, de ezek­nek négyzetmétere csupán 20 fo­rint. Némi ellentmondás van a két összeg között, s ez így jó, ugyanis azt szeretnénk, ha a köz­ség kijelölt helyein csak kétszin­tes, emeletes házak épülnének. Az V. ötéves tervben tehát Hartán újabb 160 lakás készül, csupán még a kivitelezőket kell megtalálni hozzá. Ez jelenleg sú­lyos gondként nehezedik a ta­nácselnök vállaira, ám ismerve a hartaiakat, túlteszik magukat ezen a nehézségen. — Az ország egyik legnagyobb beruházásának, a solti rádióadó építésének „árnyékában” élünk — mondta Szabó László, a községi pártbizottság titkára. — A na­pokban jártunk az építkezés színhelyén, s az építők arról tá­jékoztattak bennünket, hogy a nagy munka a terveknek megfe­lelően készül. A Solt határában készülő 2000 kilowatt teljesítményű adóberen­dezés, amelynek beruházási költ­sége 800 millió forint, a községet sem hagyja érintetlenül. A lako­sok száma ezzel mintegy száz fővel szaporodik, ugyanis 25—30 család települ a községbe. A párt- és a tanács vezetői már felvették a kapcsolatot a rádió­adót kiszolgáló szakemberek ve­zetőivel, s közöttük szocialista szerződés is létrejött. —» A szerződés lényege hogy az adóállomás dolgozói szemlél­tető eszközöket készítenek az is­kolák számára, társadalmi mun­kában kijavítanak és karbantar­tanak híradástechnikai eszközö­ket s mi azt vállaltuk, hogy az idetelepülő családok felnőtt tag­jait munkába állítjuk, illetve a gyerekeket elhelyezzük óvodába, bölcsődébe, iskolába. Ügy tűnik, hogy Solt bevonul a magyar hír­adástechnika történetébe, ugyan­is a Petőfi-telepen a napokban kezdtek hozzá a tévé-átjátszó ál­lomás épületének alapozásához. Erre a két újonnan létesülendő „nagyüzemre” mi Soltiak büsz­kék vagyunk, s bizony várjuk már ez év december 31-ét ami­kor a rádióadó sugározni kezd Talán jelképpé is válik az a 288 méter magas torony, ami itt a község határában hirdeti^ ma­gyar és a szovjet szakemberek összefogását A község vezetői azonban na­gyon reálisan gondoskodnak ar­ról, hogy az V. ötéves tervben ma­ga a község is tovább fejlődjön. A MEZŐGÉP Vállalat 7. számú gyáregysége a múlt évben 120 millió forint termelési értéket ál­lított elő, 260 munkással. A ter­vek ,szerint a tervidőszak végére itt már 400 munkás dolgozik, s 300 millió forint értékben állí­tanak elő főleg mezőgazdasági munkagépeket, eszközöket. — Az Űj Egység Ruházati Ktsz-ben százhúsz asszonyt és leányt foglalkoztatnak. Az V. ö- éves tervben a termelési értékük eléri a 30 millió forintot, amely­ből 15 millió forintnyi árut kül­földre szállítanak. Tóyább fej­lesztjük a Vegyes- és 'Építőipari Ktsz-t, amely bérmunkában a dunaújvárosi cipőgyárnak készít felsőrészeket. Az ÁTEV 24 millió forintos rekonstrukciót hajt vég­re a solti telepen, s teljes egé­szében megszüntetik a levegő szennyzettségét, s közben 50 mil­lió forintra emelik termelési ér­téküket A tanács öt év alatt 16 millió forint értékű beruházást végez el. A községben egy kilométer út, 5 kilométer vízvezeték, 6 ki­lométer járda, négytantermes is­kola, tornaterem, két óvodai fog­lalkozási terem, az OTP segítsé­gével 26 lakásos bérház épül. Solton' a rádióadó „árnyéká­ban” ha nem is százmilliókkal, de a pénzeszközök jó felhaszná­lásával igyekeznek a község ve­zetői szebbé, kulturáltabbá, ott­honosabbá varázsolni lakóhelyü­ket BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÜJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom