Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. március 6. Az utóbbi' hónapokban a kecskeméti járás kommunistái sokat foglalkoztak a háztáji és más kisgazdaságok termelésé* nek fejlesztésével. Ezek a kisüzemek a szocialista gazdaság részei, termékeik nem nélkülözhetők. Néhány szövetkezetben mégis elhanyagolták a velük való törődést. Most egy jó példát szeretnék bemutatni, ahol a kommunisták és minden vezető törődik a háztáji üzemággal. A szerszámok működése kifogástalan A takarékosság egyik formája az újítás. Lehet, hogy a kijelentés első hallásra furcsának tűnik, de a gyakorlat ezt' igazolja. A Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat kiskőrösi gyáregységében is bőven akad erre példa. • Hazafi Sándor munkacsoport- vezető és Havasi János szerszámszerkesztő az általuk tervezett vonalhegesztőgél> munkáját ellenőrzik. (Szilágyi Mihály felvétele) szedtük össze a szükséges anyaA tiszajkécskei Béke és Szabadság . Termelőszövetkezet pártvezetősége állandóan figyelemmel kísérte a háztáji ágazat eredményeit, gondjait, és kutatta a fejlesztés lehetőségeit. — Nálunk már ténylegesen része a szövetkezeti nagyüzemnek ez az ágazat — mondja Vo- iíák István párttitkár. — A szövetkezet minden szakembere segíti, szakmai tanáccsal is ellátja a kisgazdaságokat. Az elnök, Budai István kommunista agrármérnök is sokat töri a fejét, miképp lehetne előrelépni. A zöldségtermesztés fejlesztése kiemelt feladatok közé került. Erős József kommunista kertészeti ágazatvezetővel azon dolgoznak, hogy egyöntetű és jó minőségű palántával lássák el a paradicsomtermesztő háztáji gazdaságokat. * A szövetkezeti gazdákkal mar meg is egyeztek és 40 hollandi-ágyban nevelnek sok százezer palántát. Májusban már bizonyára sokan ültetnek majd néhány száz négyszögöl paradicsomot, amelyeken már tavaly jelentős terméseredményeket értek el. Megérte, szép summa pénzt kaptak érte. A gazdák a termelő- vagy a fogyasztási szövetkezeteknek adják el termékeiket a hat tanyai felvásárló telepen, amelyek már az elmúlt évben is sikerrel működtek. Kedvelt növény a háztájiban még a paprika, a petrezselyemgyökér és másféle zöldség is. Összesen 32 hektár a kisüzemi zöldségtermesztés, amely jól kiegészíti a nagyüzemi táblákat. A kommunisták kezdeményezésére nemrég elhatározták, hogy újabb 50 hektárral bővítik a nagyüzemi zöldségtermő területet. Az egyesülés utáni első esztendőben sem esett vissza a háztáji gazdaságok termelése más ágazatokban sem. A tanyák adta lehetőségeket jól hasznosítva sok állatot nevelnek, hizlalnak a gazdák. Az elmúlt "esztendőben a közös közvetítésével elad-' tak az államnak csaknem 5 ezer hízott sertést, majdnem 300 szarvasmarhát és 30 ezer liter tejet. Az idei évre kötött megállapodások számai is arra mutatnak, hogy a múlt évi ered- p.ények megismétlődnek. Növeli a, háztáji termelés biztonságát az is, hogy több évre lehet szerződést kötni, és aki teljesíti a megállapodást, magasabb árat kap. Az anyagi ösztönzők, a sokféle támogatás, a túlzásoktól mentes adópolitika termelési biztonságot jelent a háztáji és a kisgazdaságok dolgozóinak. A község és a szövetkezeti vezetők szervezik már a kertbarátok körét, amelyben össze akarják hozni azokat' a dolgozókat, akik munkájuk mellett foglalkoznak még a földdel. Ha lesz vállalkozó — mondja a termelőszövetkezet elnöke —, még a nagyüzemi táblákból is készítünk elő földet palántával beültetve és adunk át művelésre. A háztáji támogatásának sokféle lehetősége van még. A Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben összesen 540 hektár háztáji terület van, melynek nagyobb részén kukoricát termelnek. Helyeselhető, hogy 400 szövetkezeti gazda az elmúlt évben kukorica-átlagtermésének megfelelő mennyiségben kapta meg a háztáji járandóságát, figyelembe véve azt is,, hogy közülük csaknem 270 a nyugdíjas és járadékos. A földet művelni' már nem tudják, de a házuk udvarán gondozhatnak anyadisznót, nevelik a malacokat és a baromfit. Érdemes megemlíteni azt is, hogy öreg szőlőket is művelnek a háztájiban. Tavaly ezekről szüreteltek és adtak el a szövetkezetnek 5340 mázsa szőlőt és 60 mázsa gyümölcsöt. Mindent összevetve, az elmúlt esztendőben a háztáji' gazdaságokból 23 és fél millió forint értékű árut vásároltak fel. Ez csaknem másfél millió forinttal több, mint az 1974-es eredmény volt. A jó szervező munka, amelyet most a kommunisták, a szakemberek és a brigádvezetők végeznek, bizonyára az idén meghozza gyümölcsét," hiszen a sárhalmi, saékh almi,; tanyákon"1 szorgalmas parasztemberek élnék, akik1 nem sajnálják a fáradságot, ha annak hasznát látják. Horváth Ignác Márton Tivadar, a gyáregység munkaverseny-felelőse így nyilatkozott erről: — Az elmúlt esztendőben 13 újítást értékeltünk, amiből kilencet már be is vezettünk és ezzel csaknem egymillió forintot takarítunk meg az üzemünknek. A termelékenység növelésén túl javult a termékek minősége, csökkent a selejt, és ami talán a legfontosabb, könnyebb lett az emberek munkája. A legjelentősebb újítások közé tartozik a kör- hegeszfö és a félautomata fedőporos vonalhegesztő gép. — Ez utóbbit az elmúlt év negyedik negyedében helyeztük üzembe — kapcsolódik a" beszélgetésbe Dávid Ödön műszaki osztály vezető.-helyettes. A normaidő 50 százalékkal csökkent, megszűnt a kézi hegesztésék után elengedhetetlen salaktisztítás és nem kell varratköszörülést sem végezni. — A gép előállítása kinek az ötlete volt? — Havasi János szerszámszerkesztő a Pattantyús brigád tagja ötlötte ki Hazafi Sándorral, a Vörös Csillag szocialista brigád munkacsoport-vezetőjével. Nevének említésekor az alacsony, szőke fiatalember, Havasi János, hamiskásan húzta össze szemöldökét. — Az- NDK-nak szállítunk cukorrépa és burgonya sorművelésére alkalmas kultivátorokat, amelyeknek fő gerendelyeit két szögvasból kézi hegesztéssel állí- tóttuk össze'. Ez hosszadalmas és körülményes munka volt, és egészségtelen is. Az anyag köny- nyen vetemedett, csávarodott, ami a gépi hegesztés bevezetésével megszűnt. — Solton, a MEZÖGÉP-nél láttunk hasonló szerkezetet — mondja Hazafi Sándor. Ez adta az ötletet. Az a gép azonban nem tudja azt produkálni, mint a miénk. Annál a szerkezetnél a hegesztőfej. mozog és a munkadarab áll. Mi ezt megfordítottuk. És tulajdonképpen ez az újításunk lényege. A mi gépünkön a hegesztőfej áll és a munkadarab mozog, így hosszabb és. vastagabb darabokat is össze tudunk hegeszteni.' tervek-és a,rajzok,,elké-, szüífé után helyileg csináltunk mindent — fűzi tovább a gondolatot Chudi János, a Vörös Csillag brigád vezetője. Az udvaron got, csak a villanymotorokat és a csapágyakat vásároltuk. A gépet egy hónap alatt készítettük el, és azóta is jól működik. — Mit jelent ez a brigádnak? — Hétköznapi nyelven szólva többet tudunk hazavinni a konyhára. Ha több marad a gyárnak, nagyobb a jutalék is, és könyebb a munka. A brigádomban dolgozók közül hatnak van hegesztővizsgája, azt hiszem, ők tudnának beszélni a szakma nehézségeiről. — A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben elért •eredményeikért kitüntették a kollektívát ... — Nemcsak minket, másokat is. A 18 szocialista brigád közül 13 jó munkát végzett. Mi és a Kossuth Lajos szocialista brigád arany plakettet kaptunk, a Zrínyi Ilona és a Március 15. pedig ezüstöt, és még sorolhatnám a bronz, a zöldkoszorús és a zászlós szocialista brigádok neveit. Az új munkaverseny feltételeit az V. ötéves terv tiszteletére most dolgozza ki a gyár vezetősége. Erre a felhívásra eddig 14 kollektíva nevezett be. Köztük a Zrínyi Ilona könyvelői brigád, amelynek Kovács Károlyné anyagkönyvelési csoportvezető is tagja. — A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben egyik vállalásunk a határidők betartása vplt. A kultivátorok összeszerelésénél személyenként 15 órát dolgoztunk társadalmi munkában. De a tanév kezdetén a helyi szakmunkásképző intézet takarításában és meszelésében is segédkezett a brigádunk. — A családos anyák is vállalni tudják a pluszmunkát? — A gyár segít a gyerekek bölcsődei és óvodai elhelyezésben, de sajnos, teljesen nem tudják megoldani ezt a gondunkat. Ettől függetlenül mindenki kiveszi részét a kollektív munkából. Találunk megoldást, hogy a vállalt társadalmi munkaórát teljesítsük. — Mi szocialista együttműködési szerződést kötöttünk a helyi szakmunkásképző intézettel, veszi vissza a szót Chudi János. Alapelvünk: egy szocialista brigád egy osztály: így a tanulók megismerhetik közösségünk életét és biztosítjuk a gyárnak a szakember-utánpótlást. Segítjük a fiatalok szakmai fejlődését, a rátermett kezdőket pártfogásba vesszük. Közben mi is képezzük magunkat. Én például szakközép- iskolába járok, egy brigádtagunk pedig marxista esti egyetemre. A fiatalok párttaggá nevelésében ő segít a legtöbbet. Hogy ki, hol és milyen iskolában tanuljon tovább, erre tervet készítettünk, ugyanakkor az önképzést sem. hagyjuk figyelmen kívül. A munkaverseny értékelésénél is egyik döntő tényező a szakmai és művelődés területén elért eredmény. — Ez sokat javít a dolgozók szellemi képességén, elégedettek mégsem vagyunk — mondja Bélák József főkönyvelő- — Mindannak ellenére,, hogy jelenleg is több, mint harmincán tanulnak, a gyár dolgozói közül, különféle közép- és felsőfokú intézményekben, vannak olyanok is, akiknek nincs meg a nyolc osztályuk. Ezek többségében középkorú emberek, de még nem annyira idősek, hogy ne ülhetnének be az iskolapadba. Ez sok esetben nemi rajtuk múlik, hanem a körülményeken. Többségük ugyanis a környező falvakból jár be munkahelyére, így kötve vannak a tömegközlekedési eszközök érkezéséhez 4S indulásához. Ez viszont legtöbbször nem egyezik meg az iskolakezdés, és befejezés, időpontjával. Ettől függetlenül a szakszervezettel együtt keressük a megoldást, és tervezzük, hogy az IGV helyi gyáregységével közösen indítunk osztályokat. Ebben nagy feladat hárul a szocialista brigádokra. Rajtuk is múlik, bogy megkönnyítsék a nyolc osztállyal nem renndelke- ző tagjaik továbbtanulását, szakmai képzését. Ez utóbbi fejlesztésére hegesztő, rajzolvasó, és esztergályos tanfolyamokat is indítunk a gyárban. A MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységében a kongresz- szusi és felszabadulási, munkaversenyben tett felajánlásaikat teljesítették a szocialista brigádok. Az alkalmazottak 2 ezer társadalmi munkaórát töltöttek a munkapadok mellett, segédkeztek a P—437-es sorművelő kultivátorok összeszerelésénél. Így sikerült időben leszállítani a megrendelt munkagépeket az NDK-nak, amelyekről a torgaui mezőgazda- sági gépgyár termelési igazgatója telexben így nyilatkozott: a szerszámok működése kifogástalan. Bóna Zoltán Változó viszonyok „kint” Manapság, ha kijelenti az ember, hogy „ebben a községben nincs semmi különös”, vannak, akik azt hiszik, ilyet csak az mondhat, aki „finoman” elmarasztal; önmagában lebecsüli a fejlődés eredményeit, pesszimista a jövőt illetően, nem bízik a helyi politika sikerében stb. Pedig Orgoványon nincs semmi különös. Nincs, s ezt az orgoványiak tudják a legjobban, zal a természetességgel mondják, amely mögött , egészséges elégedetlenség van. Valamennyien tudják, hogy a fejlődés eredmé- v ri miatt .nincs okuk melldöngetésre. Nem is tar- l iák egy-egy lépést ugrásnak. Ami van, az a je- n: alap valami máshoz, többhöz, teljesebbhez — ami majd a jövő. Ha tanyákról van szó, azt mondják az emberek: „kint”, s mindenki pontosan érti. Én is kintről kezdtem, mert a község közigazgatási területén levő 4300 lakos több mint fele — 58 százaléka — külterületen él. Ha puszta számtani arány meghatározó lehetne, azt is mondhatnánk, hogy Orgovány nem más, mint tanyavilág. De ezt nem mondja senki, mert a formális igazság ebben a vonatkozásban nem társadalmi igazság. A 840 tanya közül eddig 150-be vezették be a villanyt, csak 1975-ten összesen 106-ba. Ha e kommunális eredményt valamiféle változás alapjának tekintjük, méltán mondhatjuk, a tanyavilágban 1975-ben .kezdődött el igazából valami új, olyan, ami még nem volt. A tanyapolitikai határozat, amely következetesen számol a tanyák gazdasági szerepével, Orgoványon is kétirányú mozgást indított el. Az anyagi gyarapodással együtt lehetővé tette a beköltözés elhatározásának erősödését, s magát a beköltözést is: Másrészt; a tanyai életforma korszerűbb gazdasági feltételekre alapozott változását, s egy másfajta „kint élni érdemes” értékítélet megszüntetését is eredményezte, amely már nem az évszázados viszonyok minden áron való konzerválódásával egyenlő. . . „Kintről” a beköltözés, ez utóbbi miatt is bizony lelassul. A beköltözők sorra megtartották tanyáikat; de azok már szinte kizárólag a gázdálkodás szolgálatában állnak! Évente tíz-tizenöt tanyai család kezd a faluban építkezéshez. Az a tapasztalat, hogy mire elkészül a ház, beköltözhetnek, eltelik öt-tíz év is. Kevesen tudnak egyszerre 200 ezer forinttal indulni, és „bent” így évről évre kigazdálkodjék a telek, az alapozás, a falazás, a tetőzet költségeit. Orgoványon nincs semmi különös — írtam —, és abban a tekintetben sincs, hogy nemcsak a „kint” élők, hanem a „bentiek” is még alapjában véve önellátásra törekvők. Bizonyítja ezt, hogy a nagy összegű, jelentős hitelektől idegenkednek, s éppen emiatt igen-igen takarékoskodnak. A takarékszövetkezet orgoványi lakosokra vonatkozó betétállománya meghaladja a 18 millió forintot, de 1974-ben/például csak 2 millió kölcsönt igényeltek. Több kérdés megfogalmazódik az emberben, ha e tényt alaposabban elemezni akarja. Legelőször az, hogy akiknek nagyobb összegű betétjeik vannak J azok vagy nem akarják, vagy nem tudják befektetni, felhasználni. Másodszor; az anyagi gyarapodás gyorsabb, mint a tudati. De ez nemcsak Orgoványon igaz. Egyik alkalommal arról beszéltek a tanácsnál, hogy ai község belterületén ezután csak többszintes lakóházak építésére lesz med és lehetőség — éppen a község jövője miatt. — Az elmúlt év októberében — igazodva ehhez — harminc fiatal részvételével lakásszövetkezetet alakítottak. *ök már emeletes házakban, az urbanizáció megkövetelte életformát fogják élni. Ha némi ellenérzésük van is, ez korántsom kibékíthetetlen, mint‘például az, ha egy világéletében tanyán élő idős ember a benti száz négyszögölnél alig nagyobb telken már nem tudja elképzelni hátralevő életét. A szakszövetkezeti gazdasági forma itt is lehetővé teszi idegen munkaerő alkalmazását. Nyáron, erős dologidőben 300 forintot is fizetnek egynapi napszámért. Ennek ellentéteként viszont erősödik a gazdasági egységek közötti együttműködés; de megkezdődött a gazdasági integráció folyamata is. Például az Orgovány és Vidéke ÁFÉSZ kötelékéből kivált Jakabszállás. Ez a tény az ÁFÉSZ-t távlatokban életképtelenné tette volna, így elhatároztak, hogy csatlakoznak a kecskeméti UNIVER Szövetkezethez. Hosszan lehetne beszélni még a művelődési szervek, a tanács és a gazdasági egységek közötti együttműködésekről, de egy mindenképpen meghatározó:" Orgovány jövője és abból adódóan erőteljes vonzása a külterületi lakosságra már a jelenben is tény. Ha mondják „nincs semmi különös", ez úgy igaz: a. „kinti” és a „benti" viszonyok fejlődése egyre inkább magától értetődik, s az általános társadalmi érdekek helyi vonatkozásban minden irányban kedvezően hatnak. Csató Károly A turisták veszélyeztetik Európa erdeit A FAO-szervezet egyik jelentése szerint Európa erdeit egyre inkább veszélyeztetik a turisták. Azt erdővédelmi szakembereket egyes országokban komolyan nyugtalanítja ez a kérdés. Számos ország illetékesei hoztak olyan határozatokat és intézkedéseket, amelyeknek lényege: hadjáratot indítani az erdőtüzek megakadályozására és a szemetelés ellen. Legutóbb, amikor 22 európai ország illetékesei gyűltek össze egy erdővédelmi kongresszuson, csaknem egyöntetű volt .a vélemény, hogy képtelenek megakadályozni a turistainváziót az erdők területén. Ezért szükséges az olyan hatékony intézkedések kidolgozása, amelyek az erdők védelmét szolgálják a szennyezés, a tűz és egyéb ember okozta hatásokkal szemben. Yves Betolaud, a ,,Service des Faux et Forets’’ igazgatója szerint Franciaországban a turisták~es a kiránduló polgárok erdőinváziója nemsokára aggasztó méreléket fog ölteni. Az ország lakossága az előrejelzések szerint 2000-re megduplázódik. • A belga delegátus úgy nyilatkozott, hogy a közönségnek . az erdőkbe történő kiözönlése oly mértéket öltött, hegy rövid időn belül felül kell vizsgálni az egész belga erdővédelmi politikát. Pickson angol küldött szerint a szigetországban , a magán erdőtulajdonosok nem nagyon lelkesednek azért a gondolatért, hogy megnyissák erdei- ket a nagyközönség számára, pedig Angliában jelentős állami hozzájárulást kapnak az erdők tu-, lajdonosai. Svájc küldötte védelmébe vette a turistákat és szerinte egy orvosság van ezen a téren: megfelelő rendszabályokat hozni és felügyelni arra, hogy ezeket a mindennapi élet gyakorlatában be is tartsák. „Svájcban minden erdő nyitva áll a polgárok és turisták számára. Eddig egyetlen erdőkárt sem lehet a turisták inváziójára, vagy gondatlanságára visszavezetni." Több ország delegátusa felhívta a figyelmet egy régi és sokat vitatott problémára, arra, hogy nem lehet egyidőben vadászni és a turizmust fejleszteni az erdőkben. Az osztrák• delegátus úgy nyilatkozott, hogy külföldről is sok i'adász érkezik Ausztriába, hogy ott az erdőkben kedvenc sportjának hódoljon. Az erdőben élő vadaknak azonban ahhoz, hogy szaporodjanak, csendre és viszonylagos nyugalomra volna szükségük. A vitasorozatot Coulon svájci erdővédelmi szakember zárta le. „Az erdővédelem nem úszhat az ár ellen. Igen sok \ országban egyre nagyobb a nyomás, amely az erdők megnyitását szorgalmazza. Ezzel az áramlattal i'égtelenségig nem lehet ■ szembehelyezkedni. Olyan védelmi rendszabályokat kell kidolgozni, amelyek védik az erdőket, ugyanakkor messzemenően tiszteletben tartják az állampolgárok jogait is. A kettőt összhangba kell hozni. Ez nem. könnyű feladat, de ezen áll vagy bukik a hatékony erdővédelem." 9 A Kossuth utcában Szelei Imre is már öt éve építi a lakását, cs meg jócskán lesz rajta munka.
