Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 16. Hogyan lesz a negyvenötből száz t Tavaszi naposiibák. Képünkön a termelőszövetkezet keltető Uze- ' mében Buri Józsefné és László Anna a pihés jószágokat szállítás­ra készítik elő. ' (Szilágyi Mihály felvétele) Kiskunfélegyházán és környéJ kén régi hagyományai vannak a libahizlalásnak. A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet veze­tősége már évekkel ezelőtt meg­valósította a tenyésztés nagyüze­mi módszerét is. Pesir István, a termelőszövet­kezet elnöke elmondja: — Arra törekedtünk, hogy a keltetéstől -á hizlalásig, a te­nyésztés minden fázisát a legkor­szerűbb módszerekkel oldjuk | meg. Keltetőüzemünktől 180 ezer naposliba kerül ki évente. Nemcsak a közösnek és a saját háztáji gazdaságainknak adunk belőle, hanem a társgazdaságok nak, a fogyasztási szövetkezet szakcsoportjainak is. A tenyésztésben, sokat léptünk előre az utóbbi években. A raj­nai lúd keresztezéssel történő ja­vításával sikerült a máj átlag­súlyát 10 dekagrammal növelni. Másik rendkívül érdekes tapasz­talatunk: a takarmányozási, meg­javításával és egyszerű világítás, i technikai eljárással, amellyel a liba számára más fényviszonyo­kat teremtünk, több mint két szeresére növeltük a tojáshoz«., mot. Erről B. Szabó Sándor, az ál ' lattenyésztési ágazat vezetője többet tud mondani, mert ő végezte az ezzel kapcsolatos kí­sérleteket. ■ — Elértük, hogy egy kétezres törzsállománynál a 45 darabos átlagot százra növeltük. Vagyis módszerünknek köszönhetően, fn . lyamatossá vált a tojástermelés. Hatezer törzsállományunk van. Az a tervünk, hogy általánossá tesszük az új tenyésztési formát. Ügy gondolom, nem kell különö­sebben hangsúlyozni a jelentő­ségét. Ugyanannyi libától kétszé. annyi tojás, ez önmagában is számottevően csökkenti a terme­lési költségeket, annak arányá­ban, ahogy egy-egy jószág ter­melékenysége emelkedik.-Azt is érdemes elmondani, ha a Vörös Csillag Termelőszövetke. zet próbálkozásairól szólunk, hogy már évekkel ezelőtt né­hány tagú kollektíva az elnök irá­nyításával egy 'tömőgépet szer­kesztett, amely azóta már elter­jedt. A nagyüzemi' libatenyész­tésben ennek különös jelentőség­gé van, hiszen percenként két libát „tölt meg” kukoricával. Ez rendkívül megnöveli a munka termelékenységét. A gépet jelen­leg is használják, mint mondják, fájdalommentesen, könnyen és gyorsan oldják* meg vele a tö­mést. A mezőgazdasági nagyüzemből mintegy 30 ezer májlibát, szállí­tanak évente a baromfiiparnak, a tagok háztáji gazdaságaiból pedig tízezret. A máj minőségé­vel elégedett a kereskedelem, ta­valy is 40 ezer libánál átlag 42 dekagrammos májsúlyt értek el. A,kis gazdaságokba, vagy más. szóval a háztáji üzemágbh éven­te 16—20 ezer naposlibát szállí­tanak. Ennek mintegy .felét so­vány libaként adják vissza a tagok a szövetkezetnek, hizlalás céljára. A többit —} mint ahogy az előbb szó volt róla — kész májlibaként. A termelőszövetkezet példája jól mutatja, hogy némi lelemé- njfeséggel, kutatómunkával szá­mottevően növelni lehet a gaz­dálkodás hatékonyságát egy-egy ágazatban. K. S. Bolgár gyógyszerek a' világban A „Pharmachim” gazdasági egyesülés vállalatai által előállí­tott gyógyszereknek mintegy nyolcvan százaléka exportra ke­rül és a világ hetven országába jut el. A gyógyszervegyészeti ipar ka­pacitása szüntelenül nő, a terme­lés korszerűsödik. Ez lehetővé te­szi újabb és újabb készítmények gyártását, az ágazat exportlistájá­nak bővítését. Gyógyfüvek és ál­lati szövetek alapanyagaiból a „Pharmachim” körülbelül 500 fé­le gyógyszert gyárt különféle ki­szerelési formában (tabletta, am­pulla, kenőcsök). Az idén a gazdasági egyesülés számos új gyógyszertípussal je­lentkezik. A, neurózisok kezelésé­re szolgál a Lonethyl' tabletta. Hasonló hatású az Adeprent pszi- chotróp készítmény (tabletta és ampulla). Üj gyógyszereket kísérleteztek ki a húgyutak gyulladásainak ke­zelésére, ezek: a Carbeicilin és a Petnitrox. A nagy hatású Tubo- cint a tüdő-tbc gyógyítására, a Cefalexint a légutak gyulladásai­nak kezelésére alkalmazzák majd. 1976-ban a „Pharmachim” né­hány új gyógyszert bocsát ki az artrózis és a felületi bőrsérülések kezelésére is. 1977-ben kezdődik meg a Ruphescin tefmelése; az új gyógyszer az érelmeszesedés kezelésére és megelőzésere szol­gál. A gyógyszervegyés?et tudomá­nyos munkatársai számos más új gyógyszerféleséget kísérleteznek ki, amelyek a hetedik ötéves terv folyamán (1976—1980) kerülnek fel a „Pharmachim” terméklistá­jára.J (BUDAPRESS—SOFIA­PRESS) A megfelelő állománysűrűség lényegesen nagyobb szerepet tölt- be a termésmennyiség ala­kulásában, mint amennyi gondot fordítunk rá jniégj ma is. A nö­vények. fénykihasználása, táp­anyag-, hőhasznosítása, és vízgaz­dálkodása, valamint a betegsé­gek, kártevők, gyomok elleni vé­delmük hatékonysága ugyapis nagy mértékben a, térállásuktól, és ezen belül pedig az elrende­zésük módjától függ. A helyes állománysűrűséggel elérhető* ter­méstöbblet rendszerint nem áz égyes növények terméshozamá­nak növekedéséből, hanem éppen ellenkezőleg, abból adódik, hogy- területegységénként több az egyenként ugyan általában vala­mivel kevesebbet tbrmő növé­nyek száma. A növényszám növelése a ta­lajfelület gyorsabb beborítását is eredményezheti, /és az ezáltal kellőképpen , árnyékolt talajba kedvezőbben fejlődhetnek a gyö­kerek, kevesebb lesz a talaj pá­rologtatásából eredő vízveszteség, növekszik a növények légterériek. páratartalma, ugyanakkor csök­ken a túlhevülése, és más ha­sonló kedvező hatások összessé­geként javul a növényállomány mikroklímája. Az ilyen viszonyok nem ked-- veznek a gyomosódásnak, tehát­csökkenhet a talajpörhanyító- gyomirtó talajápolási munkamű­veletek száma, és ezzel az ener­gia-, valamint a munkaerőigé­nye. Tökéletesebben hasznosul-' hat a kijuttatott öntözővíz és a tápanyag, mert nem a, gyomok, hanem a növények használhat­ják fel a fejlődésükhöz, termés­képzésükhöz, A növényvédő sze­rekből is kevesebb vész kárba azáltal, hogy nem Sä növényzet­re, hanem haszontalanul a nö­vénnyel nem borított talajfel­színre jut. Mindezek pedig ép­pen azt a kívánatos /anyagtaka­rékosságot segíthetik elő, i ami­kor nem a szükséges anyagok adagolásával takarékoskodunk; hanem ezeknek a jobb hasznosu­lására törekedünk. A leggazdaságosabb növény- számnövelésre annál nagyobb a lehetőség, minél kedvezőbbek a környezeti viszonyok, elsősorban a hőmérsékleti, csapadék- és fényviszonyok, továbbá a talaj tápanyagtartalma, mivel ebben az esetben közelíthető meg leg­inkább a növények tulajdonsá­gainak és jeilegénék még meg­felelő legkisebb térállás. Megfelelő elrendezéssel bizto­sítható az optimális növényszám megtartása mellett a gépi ápolás lehetősége is. Ebből a szempont­ból az ikersoros elrendezés bizo­nyult legjobbnak, mert ilyen .el­rendezésben a két-két ikersorpár közötti szélesebb sorköz az egész tenyészidőszákban lehetővé teszi a folyamatos gépi művelést, anél­kül, ■ hogy az ezzel kapcsolatos 'vizsgálótok szerint a termésered­mény számottevően csökken más növényelrendezési módhoz képest. Ráadásul az ikersoros el­rendezés egyes esetekben a gépi betakarítást is megkönnyíti. Természetesen a legkedvezőbb állománysűrűséget teremtő nö­vénytávolságok és elrendezési formák csak az ezzel kapcsolat­ban helyben elvégzett kísérletek alapján állapíthatók meg teljes biztonsággal, viszont hosszabb időtartamra is. Ezeket azért ér­demes mindenképpen követni, fnert az állománysűrűség okszerű növelésével és megtartásával, a „foghíjak” elkerülésével, meg­szüntetésével, a hiányok pótlásá­val fokozhatok a leggazdaságo­sabban i a terméseredmények, anélkül, hogy sokkal többanya­got kellene felhasználni vagy költséges beruházásra lenne szükség. Á TÁRGYALÓTEREMBŐL 'ÄfSlI A vádlott nem jelent meg Bűnügyi tárgyalását 1976. feb­ruár 23-ra tűzte ki a megyei bí­róság egyik5 büntetőtanácsa. A' vádlott B. A-né, negyvenéves helvéciai lakos volt, aki azon- , ban nem jelent meg a tárgyalá­son. A bíróság az ügyet mégis befejezte, végzéssel megszüntet­te. Ennek indoklásaként többek között a következőket olvashat­juk: „...A tárgyaláson, a vád­lott férje jelent meg,- aki közöl­té, Hogy felesége öngyilkosságot követett el és ■ meghalt. Egyben felmutatta a helvéciai anyaköny­vi kerület halotti anyakönyvi ki­vonatát, amelynek alapján a bí- ' íróság megállapította, hogy B. A-né 1976. febrüár 17-én meg­halt.... A bíróság ezért a vád­lottal szemben indított büntető eljárást a Btk. 30. paragrafusára figyelemmel a Be. 213. paragra­fus (1) /bekezdésének a) pontja alapján büntethetőségét meg­szüntető ok miatt megszüntet­te ... Az eljárás során eddig fel­merült költség az államot terhe­li. A megszüntető végzés jog­erős.” Mit követett el éz az asszony, amiért bíróság elé kellett volna állnia, s miért rémült meg any- nyira a felelősségrevonástól, hogy inkább a halálba menekült, az öngyilkosságot választotta? Nem céltalan dolog ezekre a kérdé­sekre — még ha utólag is — vá­laszt keresni, hiszen B. A-né egy olyan tudati, tévedésnek, egy ré­gen túlhaladott szemléletnek és gondolkodásnak lett az áldoza­ta, amelyért szinte csak ő egye­dül hibáztatható. Élhetett volna még a- negyvenéves, három- gyerekes asszony, sőt — ha le­het így fogalmazni —.kötelessége lett volna életben maradni, hi szén gyerekei kiskorúak, öngyil­kossága érthetetlen, értelmetlen volt, de ezt megelőzte egy ugy.er / csak értelmetlen és egy anyánál teljes mértékben indokolatlan cselekménye: megölte újszülött gyermekét. Ezért akarta . felelős­ségre vonni a bíróság. Hiba vol­na most azt kutatni, hogy volt-e oka erre a lépésre, hiszen ilyes­mire egyszerűen nem lehet in­dokot találni. Mégsem árt azon­ban, ha megnézzük, milyen kö­rülmények között élt ez az asz- szony? A KGST-országok megkezdték egy új mező* és erdőgazdasági nemzetközi tudományos-műszaki információs rendszer kialakítá- -Sát. Az új létesítmény felhasznál-' ja és továbbfejleszti a partnerál­lamok mező- és jj erdőgazdasági nemzetközi információs központ­jának tízéves tapasztalatát. Az „Agroinform” megkönnyíti | a tájékozódást az információten­gerben, megakadályozza az infor­mációk többszöri feldolgozását és A Helvéciái Állami Gazdaság­tól kapott kétszobás szolgálati la­kásban laktak, összesen tízen. Férjével mindketten a gazdaság­ban dolgoztak,' az .asszony a bor- palackozóban. Sajnos, itt — amint ő mondta még a nyomo­zás során — rászokott az italra, s naponta átlagosan hat decit ivott meg. Környezete, ismerősei már-már alkoholistának tartot­ták. Szenvedélyéről férje is tu­dott, de különösebben nem ki­fogásolta, mert egyébként jól éltek, semmiben nem szenved­tek hiányt, nem veszekedtek, szerették a gyerekeket. Égy idő után — a múlt év közepén — az asszony otthogyta munkahe­lyét azzal az' indoklással, hogy fájnak a lábai, nem bírja az ál­ló munkát. Ezt el is hitték neki, hiszen korábban mindkét lábát műtötték. Az igazi ok azonban az volt — mint később, kiderült —. hogy már kezdett látszani tér. hességé, . s nem akarta, -hogy munkatársai ezt észrevegyék. Otthon a férje, a rokonok azonban, természetesen gyanítot­tak valamit, de a faluban bárki is meglátta B. A-nét, azonnal tisztában voltak állapotával. Ar­ról szó sem volt, hogy bárki is elítélte, megszólta volna emiatt. Természetesnek tartották. > Férje többször kérdezte tőle, hogy nem vagy te terhes anyukám? Az asszony azonban határozottan kijelentette, hogy erről egyálta­lán nincs szó, hogyan képzel ilyeneket. Másoknak is ezt mond. ta, de megtoldotta azzal, hogy majd bolond lennék a három mellé még egy negyedik gyere­ket is szülni. „Néha gondoltam arra, hogy mindent elmondok a férjemnek őszintén és majd lész valahogy Megszülöm a gyereket és felne­veljük, de aztán inikább úgy döntöttem, hogy...” vallotta az asszony többele között. A múlt év szeptember 16-án megszüle­tett, a kisfiú, akit az asszony az udvari árnyékszékbe dobott. Utá. na bement a szobába, lefeküdt. A hazatérő rokonok látták ál­lapotát és mentpt hívtak. A kór­házban minden kiderült, de a tárgyalásra már nem kerülhetett sor. a negyven éves asszony ön­gyilkos lett... , G. S. javítja a nemzetközi munkameg­osztás és együttműködés alapján történő információcserét. A fel­használók szolgáltatásainak alap­vető formája az elsődleges infor­mációs. források cseréje — erede­ti kéziratok, másolatok, mikrofil­mek — és a Vnásodlagos informá­cióhordozók — biblográfiái, refe- ratív és tájékoztató jellegű cik­kek — egymás rendelkezésére bo­csátása. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban az ember és a vad számára megpróbáltatás a tél. Az élőlények és a természet küzdelméből az erdei vasút két szocialista brigádja alaposan ki­veszi a részét-,. A MÁV menetrendben az 510-es vonalszámnál található, a 28 kilométer hosszú, pörböly—ke­selyűs: erdei vasút. Ez a gemen­ci erdőgazdaság tulajdonában, az esztendő minden szakában más és más. de jelentős szerepet tölt be. Az ártéri erdőben még nem érkezett el a tavasz, s az ott dol­gozó brigádok-a télidőben szoká­sos feladataikat látják el. Éppen a vadetetés van soron. Hadi János, a pályafenntartó brigád jelzi a mozdonyvezető­nek, hogy mindent előkészített a szerelvény indulásához. Elindul a kis Diesel-mozdony, mögötte ku­koricával telt zsákok magasra fölrakva. Az erdőgazdaság dol­gozói pedig a pálya teljes' hosz- szában két-három kilométeren­ként szórják ki a hótól eltakarí­tott helyekre a terményt. — Az ártéri erdőben élő álla­tok már lesik a sűrűből, hogy mikor érkezünk oda. nem is na­gyon félnek — magyarázza ' Dö- mény Sándor mozonyvezető. Így tart ez hónapokon keresztül, ami­kor télidőben a gemenci erdő út­jait járhatatlanná teszik a hófú­vások. A lánctalpas erőgépek tö­rik ugyan az utat, a legmegbíz­hatóbb közlekedési eszköz a hó­ban, sárban, sőt a vízben is' ‘a kisvasút. Van, amikor . szénát szállítanak az őzeknek, a szarva­Szimulátoros pilótakiképzés A szovjet polgári légiforgalmi pilóták uljanoyszki' kiképzőisko­lájában kemény munka folyik mindennap. Éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy beteljesüljön a nö­vendék álma és tbeülhet a nagy utasszállító gép bal oldali pilóta­ülésébe. vagyis a repülőgépvezető, a kapitány helyére. A pilótaképzés költségei, vala­mint a repülőgépek mind nagyobb bonyolultsága és nehezebb kezelé­se a földi1 kiképzésben szükséges­sé tették a repülésoktatási szimu­látorok használatát. A korszerű repüléstechnika , elsajátításához. kétféle szimulátorrendszert alkal­maznak. Az egyik a repülésszi­mulátor, amely földhöz kötött, és ott teszi lehetővé a repülés leg­több fogásának, manőverezésének soknak az előre felállított etető­be. Gyakori látván^, hogy az élelemszállító mozdonyt vaddisz- nókonda kíséri tisztes távolból, mert táplálékot remél az ember­től. Nem is csalódik. Az erdei vasútnak termelési terve van. Évente húsz-huszon-i négyezer- köbméter faanyagot jj szállít, s az idegenforgalmi idény­ben 30—35 ezer kiránduló is uta­zik rajta. Élfoeé a nagy .feladatra Nemes Gyula brigádvezető <§s nyolc társa teszi alkalmassá a pályát. Jól .összeszokott nagyta- pásztalatú munkacsoport ez, amely nagyvasúti iparvágányt is épített már Baján a Duna-parton. Joggal büszkék arra, hogy a MÁV szakemberei módosítás nélkül el­fogadták az iparvágányt, ame­lyet az erdészeti dolgozók épí­tettek. * .A forgalmi brigád is 9 tagú, amelynek Dömény Sándor a ve­zetője. Járműkarbantartók, mpz- donyvezetők tartoznak ebbe a csoportba, ők állítják össze a fa­anyagszállító szerelvényekét, amelyek a gemenci rönköt, pa- pirfát továbbítják a pörbölyi ra­kodóra, a feldolgozó üzembe. A forgalmi brigád munkafelajánlás­ként utaztatja a hét elején a ße- csi iskola tanyai kollégiumába az i ott tanuló külterületi gyerekeket. Hajnali fél kettőkor kel fel olyan-. kor a mozdonyvezető," aki az is-, kolajárat mozdonyét Vezeti, hogv- a kisdiákok ideiében érkezzenek a pörbölyi vasútállomásra, majd onnan tovább. , > A pálvakarban(ártó:‘és forgal­mi brigád munkája szorosan ösz­elsajatitusát. A másik, a repülő- szimulátor a repülőgépbe kerül beépítésre^rés ott ad alkalmat a tanulónak a Földön utánozhatat­lan körülmények közti manőverek begyakorlásához. E szimulátorok mindegyike tartalmaz egy számí­tógépet, eredeti repülőszerkezeti elemeket és olyan készülékeket, amelyek ezeket összekapcsolják. A gépek vezetőfülkéit valóság­szeíügg. A tizennyolc dolgozó "többsége törzsgárdatag, de*a fia­talok is mindig helyt állnak, akik ‘ csak néhány éve kerültek a bri- , gádhoz. Ügy dolgoznak, mint Kó- váost András KISZ-tag, amikor a pálya helyreállításához szomba­ton és vasárnap is hordta a föl­det rakodógéppel, pedig akkor ■éppen pihenőnapja -volt. Határidő előtt el is készült a pálya, ame­lyet az árvíz megrongált. Más al­kalommal a pörbölyi óvoda épí.7 •.téséhez társadalmi hozzájárulás­hűen építik fel'á szimuláció Szá­mára. Megtalálhatók az1 összes szükséges repülő- és l^ajtómű-el- 'lenőfző műszerek, továbbá azok a szervek, amelyek a kormányzás­hoz szükségesek, s végül egy tel­jes navigációs berendezés. Hang­szalagról a valósághű hangokat és zajokat, egy vibrátorral pedig a megfelelő géprezgést is utánozzák a szimulátorban. ként kommunista műszakot szer­veztek a brigádok. A fiatalok és az idősebbek egymást segítve pél­dásan teljesítették önként vállalt kötelezettségüket. Amikor a hó elolvad, új erőre kap a télidőtől sanyargatott, át­mentett vadállorhány. A pörböly- keselyűsi erdei vasút mellett is­mét zajlik a munka, Egyre-másra érkezik a felhalmozott faanyag, s megjelennék a turisták is. Várja őket a gemenci kisvasút Gulyás Jenő A természet műemlékei Szokatlan virágra bukkantak a Rigai-öböl partján a botanikusok. A múlt század végén" már kihalt­nak vélt tengerparti növény vi­rága fehér és illatos, gyökere pe­dig 10—13 méter mélyen is eléri a talajvizet. Leveleit a tűző nap sugaraitól kék fátyolbevonat óvja. . A tengerparti katran nevet vi­selő növény leírása a homokdű­néken élő' növények nemrég ki­adott katalógusában \ található. A katalógust a Lett Tudományos Akadémia Zinatne (Tudomány) nevű kiadóvállalata állította; ösz- sze. 35 olyan növényt is leírnak benne, amelyek bolygónk más vi- , dékéiről — tengerekből, száraz pusztákról és sivatagokból — ke­rültek ide. A Balti-tenger 600 méter széles partsávját, ahol ezek a ritka növények megtelepedtek, védett területté nyilvánították. (APN—KS) Mezőgazdasági robotinformátorok Tél vége az ártéri erdőben Növénysűrűség gazdaságosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom