Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
Országos MTESZ-tanácskozás a megyeszékhelyen A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége — a szövetség januárban tartott XI. közgyűlése határozataiból adódó feladatok megvitatására •— tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kétnapos értekezletet hívott össze a megyei MTESZ-szerve- zetek elnökei és titkárai részvételével. Az ország minden részéből egybegyűlt vendégeket dr. Filius István. az, MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke, mint házigazda köszöntötte. Ezután Gál Ödön, az MTESZ központi titkára ismertette a tanácskozás programját, majd■ dr.' Horgos Gyula, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke nyitotta meg az értekezletet. Az elnök rámutatott arra, hogy a vidéki ipartelepítés nyomán ma már nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar és egyéb népgazdasági ágak szakembereinek száma is jelentősen megnövekedett. Szerte az országban létrejöttek, illetve megerősödtek az MTESZ területi szervezetei, amelyekben igen lelkes munka folyik. Ezért a szövetség központja nagy figyelmet fordít a vidéki szervezetek munkájának segítésére, tevékenységük ütőképességének növelésére. Ezt követően dr. Valkó Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozta, hogy az MTESZ XI. közgyűlését szerencsés időpontban tartották, mert' figyelembe vehették az MSZMP XI. kongresszusának határozatait, s kezdetét vette az V. ötéves terv. Az ország gazdasági és műszaki szakembereire az a feladat hárul, hogy a nemzetközi gazdasági életben végbemenő kedvezőtlen körülmények között is sikerrel oldjuk meg a népgazdaság fejlesztése terén ránk háruló feladatokat. , Az MTESZ, mint szervezet valóban sokat tehet azért, hogy a nehézségeken úrrá legyünk. Éppen ezért a XI. közgyűlés fő témája Volt — mondta az előadó —, hogyan tudjuk továbbfejleszteni munkamódszereinket, s hatékonyabbá tenni tevékenységünket az időszerű feladatok végrehajtására. Van mit tennünk a tudományos kutatás eredményességének növelése, s gyakorlati alkalmazásának segítése terén. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a termelés gazdaságosságának fokozására,' a termékszerkezet, az üzem- és munkaszervezés javítására. Segíteni tudjuk a KGST integrációval összefüggő célkitűzések megvalósítását, a munka- megosztást és a kooperáció további lehetőségeinek feltárását. A szervezeteinkben működő szakemberek a termelés hatékonyságának. a termékek minőségének javításával, megbízhatóságuk fokozásával mozdíthatják elő az exportlehetőségek bővítését. A XI. közgyűlés négy fontos feladatot határozott meg az elnökség részére: Nem az a cél, hogy minél több rendezvényt szervezzünk, hanem, högy meghatározott célkitűzésein- kel megvalósítsuk. Az eddiginél sokkal több támogatást kell nyújtani a területi szervek részére. A termelés hatékonysága elsősorban az üzemeken múlik. Ezért az MTESZ-szervezetek a vállalatokhoz kapcsolódó egyesületi élet kibontakoztatására, s üzemi szervezetek létesítésére fokozzák erőfeszítéseiket. Igen fontos, hogy a jövőben az MTESZ-ben a mozgalmi vonások erősödjenek, ami által az egyesületek tagságának lelkesedésére, alkotókészségének kibontakoztatására lehessen építeni a szervezet munkáját. A vitaindító előadás után dr. 9 Dr. Horgos Gyula megnyitja az MTESZ-vezetők országos tanácskozását. (Szilágyi Mihály felvétele) Horgos Gyula, ügyvezető elnök felkérte a jelenlevőket, hogy felszólalásaikban őszintén tárják fel a megyei szervezetek gondjait és tegyenek javaslatokat' a munkamódszerek javítására. Ezután élénk vita következett A tanácskozás ma folytatja munkáját N. O. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Forradalmi ifjúsági napok Ünnepség a fővárosban - Megyei megnyitó Kiskunhalason - Koszorúzás Kecskeméten LAZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 64. szám Ara 90 fillér 1976. március 16. kedd AZ EXPORT NÖ VELÉSE A CÉL SZÁZNÁL TÖBB ÚJÍTÁS EGY ÉV ALATT Műszaki konferencia a Baromfifeldolgozó Vállalatnál ..... ■ ggjg Az 1975-ben feldolgozott baromfi mennyisége a kecskeméti gyárban 177, Kiskunhalason 188 vagonnal volt több, mint egy évvel előbb. Tavaly csirkéből 275, pulykából 150 darabbal növekedett az óránkénti késztermék. A 172 tonna összsúlyú libamájnak 35,1 százalékát tette ki az I. és II. osztályú, míg előzőleg ez csak 17,9 százalék volt. Az 1974. évi 1988 vagonnal szemben az elmúlt esztendőben 2461 vagonnyi baromfit értékesítettek külföldön. Ilyen és ehhez hasonló adatok olvashatók a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat 1975. évi mérlegbeszámolójában, amelynek értékelése, megvitatása, az idei tervfeladatok meghatározásá céljából tegnap gyűltek össze az üzemegységek, mezőgazdasági telepek vezetői, a termelésben élenjáró szocialista brigádok, munkáskollektívák képviselői. Csizmadia István igazgató elmondta: e dicséretre méltó teljesítmény magyarázata — az egyenletesebb nyersanyag-utánpótlás mellett — elsősorban az üzem- szervezési, munkaésszerűsítési intézkedésekben, s a meglevő kapacitások hatékonyabb kihasználásában keresendő. Megemlítette, hogy az áru beérkezésének megfelelően tervezték meg például a szabad szombatok - áthelyezését: az első negyedévben, amikor kisebb volt a terhelés, sűrűbben, az év második felében, a csúcsforgalom idején, mérsékelten vették igénybe azokat a dolgozók. Sikerült nagymértékben csökkenteni az állásidőt, a túlóra-felhasználást (mintegy ezer órával). A hűtőtárolókban a megváltozta- tot kartonméretek 40 százalékkal tpbb áru elhelyezését tettek lehetővé. A kiskunhalasi üzemben egy brigádújítás nyomán a csirke darabolásánál a termelékenység 25 százalékos javulását érték el. Kecskeméten az elmúlt években végrehajtott, s a kiskunhalasi gyárban most folyó rekonstrukció eredményeként negyven százalékkal nőtt a termelés. Továbbfejlesztéséhez megvannak a technikai feltételek^ állapították meg a műszaki konferencia résztvevői. Elérték, hogy a nyersárutermelő hat megye 150 gazdaságából, a kapacitáshoz mérten időzítve érkezik a vágnivaló. Ennek folyamatosságán múlik ugyanis, hogy a vállalat 'öt feldolgozó pályája mindig ki legyen használva. A belső üzemszervezés javítására, a kézi munkaerő csökkentésére felhívták a munkásújítók figyelmét, akik tavaly több mint száz ötlettel segítették a hatékonyabb munkát. s mihtegy 1—1,5 millió forint megtakarítást értek el. A tanácskozáson elhangzottak szerint az évente kétmilliárd forint értékű árut termelő baromfi- feldolgozóban az exportnövelés az idei tét. A keresletnek megfelelően bővítik a választékot, javítják a minőséget, hogy megőrizzék az eddigi harminc ország piacát. A nyolcvanféle termék túlnyomó részét a pecsehyeqsirke adja. A konyhakész áruból évente 20 millió csomag kerül le a feldolgozó gépsorokról. Ezenkívül nagy mennyiségű pecsenyekacsa és -liba jut el a hazai és a külföldi fogyasztókhoz a vállalat két gyárából, Kecskemétről és Kískun- halasról. K. F. Hétfőn országszerte megemlékeztek az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 128. évfordulójáról. A tanuló és a dolgozó fővárosi fiatalok ezrei vettek részt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága által rendezett nagygyűlésen a Nemzeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára és Király Andrásáé, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá a budapesti állami és társadalmi szervek számos vezetője. Felhangzott a Himnusz, utána Koncz Gábor színművész szavalta el a Nemzeti dalt. Ezt követően Pásztor Gabriella köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet követően az 1848. március 15-i események- nem emléket állító márványtáblán elhelyezték a népfront, az ifjúsági szövetség koszorúját. Virágokkal díszítették az emléktáblát a fővárosi gyárak, intézmények dolgozóinak küldöttei is. Ezután a 128 évé volt március 15-ét idéző szavalatok és dalok hangzottak el, majd az ünnepi gyűlés résztvevői, felnőttek és fiatalok a Kálvin téren, a Tol- buhin körúton és a Belgrád- rakparton át vonultak a Március 15-e térre. Itt a Himnusz hangjai után a Petőfi-szobor talapzatán elhelyezték koszorúikat a Hazafias Népfront budapesti bizottságának, a KISZ budapesti és V. kerületi bizottságának, valamint a fővárosi fegyveres testületek és a fővárosi fiatalok képviselői. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Csípős márciusi szél lobogtatja tegnap Kiskunhalas utcáin, terein a vörös és nemzetiszínű zászlókat. Mint megyeszerte . mindenütt, az itteni diákok, munkásfiatalok is ünnepi műsorokkal emlékeztek meg 1848. március 15-ről. A reggeli órákban sportversenyekkel és munkás—diák találkozókkal kezdődött a forradalmi Ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepségének programja. A középiskolás lányok sportversenyei után a diákok felkeresték a halasi gyárakban, üzemekben dolgozó ifjúmunkásokat. A Szilády Áron Gimnázium tanulói ellátogattak a Kiskunhalasi Papíripari Vállalathoz, ahol Szalai Antal KISZ-csúcstitkár köszöntötte az ünneplőbe öltözött lányokat, fiúkat, akik a 48-as eseményekkel kapcsolatos verseket szavaltak, dalokat énékeltek, majd nemzeti- színü szalagokkal ajándékozták meg a gyárban dolgozó fiatalokat. A gimnazisták ezután a Épü- letasztalosipari és Faipari Vállalatnál, illetve a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárában dolgozó KISZ-esekkel találkoztak. A szakmunkástanulók és a Baromfifeldolgozó Vállalathoz, az Építőipari Vállalathoz és a Pamutnyomóipari Vállalathoz látogattak el. A II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói pedig a Halasi Kötöttárugyárban találkoztak az ifjúmunkásokkal. 0 Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Kossuth-szobornál félezer munkásfiatal és diák- részvételével nyitották meg a forradalmi ifjúsági napokat. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium énekkara negyven- nyolcas dalokkal emlékezett nemzeti függetlenségünk történelmi napjára. A jelen forradalmiságá- ról, a KISZ feladatairól Menyhei László városi KISZ-titkár tartott beszédet. Koszorút helyeztek el az ifjúsági szervezeten kívül a szobor talapzatán a Hazafias Népfront városi bizottsága, a magyar néphadsereg, a felsőoktatási intézmények és középiskolák diákjainak képviselői, az úttörők és a dolgozó fiatalok. (Pásztor Zoltán felvételei) Délután a kórház olvasótermében folytatódott a program. Az Alkotó ifjúság kiállítás megnyitóján a kórházban, az állami gazdaságban dolgozó fiatalok és határőr KISZ-esek festményeit, fotóit, kerámiáit, térítőit nézték meg az érdeklődők. A kiállítás megnyitójával egyidőben az építők klubjában Hazafiság, internacionalizmus, forradalmiság címmel rendeztek vitafórumot, amelyet Szabó Károly, a városi pártbizottság osztályvezetője vezetett. Délután 5 órakor a Szilády Gimnázium és a Mezőgazdasági Szakközépiskola előtt csaknem ezer diák és munkásfiatal gyülekezett A fiatalok innen vonultak a kórház előtti Semmelweis téren levő Három tavasz emlékműhöz, az ünnepi nagygyűlés színhelyére. Fél hatkor kezdődött a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepsége, melyen részt vett Miklós János, a megyei párt-végrehajtóbizot’t- ságnak tagja, Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára, dr. Szabó Miklós, a városi párt- bizottság első titkára és Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke. 1848-as honvédruhába öltözött lovasok hozták a térre a forradalmi ifjúsági napok zászlaját. Közben a madarasi úttörők térzenét adtak. A Himnusz hangjai után dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára a három tavaszi évfordulónkról, a 48-as szabadságharcról, a Magyar Tanácsköztársaságról és hazánk 1 felszabadulásáról tartott ünnepi megemlékezést. Mint mondta, az ifjúság pélképeket keres és talál a történelemben, példát a forradalmi- ságra, a hazaszeretetre, az internacionalizmusra. A példa gondolkodásra serkent, kérdésre és válaszra ösztönzi a gondolkodó ifjút: vajon hogyan válhat hasonlóvá, vajon mi a teendője ma, hogy méltó legyen választott példaképeihez? A kérdésre a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával a KISZ azt a választ kínálja, hogy az örökösök dolga a ma társadalmának hasznos cselekvés, a tett a szocialista haza- fiságról, a hétköznapok forra- dalmiságáról, az internacionalista elkötelezettségről folytatott vitákon rendre megfogalmazódik, hogy cselekvés nélkül a meditáció, a szép jelszavak ismétlése semmit sem ér. Cselekvésre pedig van alkalma, lehetősége az ifjúságnak. Pártunk XI. kongresszuséin nagyszerű távlatot mutató programot fogadott el. V. ötéves tervünk céljait magáénak vallja az ország egész dolgozó népe, velük együtt az ifjúság. A cselekvésnek e célok elérését kell szolgálnia. Az ünnep mindig különleges alkalom. Az idén is 'az, az ötletes rendezvények jóvoltából. De mindazt, ami az ünnepek igazi tartalmát adja, nem különleges, hiszen nem más, mint az ifjúság mindennapos, a fejlett szocialista társadalomért végzett tevékenysége. Az ünnepi beszéd után a résztvevők koszorúkat, virágokat helyeztek el a Három tavasz emlékmű előtt Az esti órákban kulturális előadásokkal, pantomim műsorral, író—olvasó találkozóval fejeződött be Kiskunhalason a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepsége. Tegnap került sor Garán, a sportpályán a forradalmi ifjúsági napok bajai járási megnyitójára. Az ünnepségen megjelent Kutíka Károly vezérőrnagy, az Ifjú Gárda országos tanácsának elnöke, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szabó Imre, az MSZMP Bajai Járási Bizottságának első titkára. A fellobogózott díszemelvényen Kutsch Zoltán, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka köszöntötte a több száz ifjúgárdistát és méltatta az ünnep jelentőségét, mint mondotta, a megyében jelenleg közel 70 szakaszban és önálló rajban mintegy ezerőt- száz fiatal tevékenykedik. Ezután a kiképzési eredményekről szólt elismerően. Az elmúlt évben a megyében száznegyven- hármán nyerték el a kiváló ifjúgárdista címet, ebből a bajai járásban tizenöten.1 Ezután Vakli Károly ünnepélyes szavak kíséretében átadta az MHSZ járási szövetsége által adományozott zászlót, amelyre Ligeti Károly nevét írták, s egyben a bajai járás ifjúgárda egységét Ligeti Károly ifjúgárda- egységgé avatta. Az ünnepség végén kitüntetéseket, okleveleket adtak át.
