Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 5. Átlagot meghaladó termelésfelfutás - nemzetközi megállapodásokra alapozva Energialépcső a Kúrán SAJTÓPOSTA Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat munkád­ban jelentős eredményeket nyugtázó és új lehetőségeket nyújtó nemzetközi kooperációs és szakosítási egyezmény alá­írása alkalmából Kecskeméten tartózkodott Csillag Géza, a vállalat vezérigazgatója. Munkatársunk interjút készített vele a vállalat törekvéseiről és a kecskeméti gyárukat érintő fej­lesztési terveikről. — Miben foglalná össze az. 1CV pénztárgépgyártási tevé­kenységét és további lehetősé­geit? — A hazai ' finommechanikai ipar termelőkapeitásának bőví­tését a KGM tíz évvel ezelőtt ha­lál ózta el. Abban az időben igen sokféle termék készült az ország­ban és természetesen a vállalat­nál is. A szükséges termékszerke­zet-átalakításhoz, a »műszaki színvonal emeléséhez, a kedvező szérianagyságok eléréséhez az országhatárokon belüli adottsá­gok önmagukban kevésnek bizo­nyultak volna. A fejlesztési dön­tést megelőző hosszas piackutató munka felderítette a KGST-or- szágnkkal való együttműködés le­hetőségeit. A kapacitásbővítés megalapo­zásában az első jelentős lépés az a szakosítási egyezmény volt, amelyet 1968-ban az NDK-beli Secura gyárral kötött vállalatunk a Ratus A—20 pénztárgépek gyár­tásának átvételére. Ezt később kormányközi megállapodás fej­lesztette tovább. Az előállítás 1969-ben alig több mint ezer da­rabbal kezdődött meg Budapes­ten. Az idén már (a pótalkatré­szekkel együtt számítva) 20 ezres szériát bocsát ki a kecskeméti gyár. Ez az üzemünk, amelyet hat éve adott át vállalatunknak a megyei tanács, kezdetben a sok­szorosítógépeket gyártotta. A pénztárgépprofil kiszélesítésekor itt nyílott lehetőség a kapacitás bővítésére, ezért került ide foko­zatosan szinte az egész gyártás. Fejlesztésére eddig 65 millió fo­rintot fordított a vállalat, és a beruházási munka tovább folyta­tódik Kecskeméten. — Beszéljen most, kérem, az aláirt egyezmény jelentőségéről, az itteni gyár szempontjából. — Az ülés itteni megrendezé­sét az eredmények indokolták. A kecskeméti kollektíva példamu­tatóan teljesítette feladatait és jó ötéves tervet zárt. Megvalósítot­ták az alkatrész-előállítást és I a szerelést, létrehozták a pénztár­gépgyártás mennyiségi bázisát. A piacfelmérések tartósan évi 25 —30 ezres szériák értékesítési le­hetőségeit jelzik. Ezt a termelési szintet várhatóan a 80-as években éri el a gyár. A most meghatá- ■ rozott szállítási és fejlesztési kö­telezettségek 1980-ig szólnak. Ezek tükrében is megerősödött az a terv, hogy a pénztárgép- gyártást Kecskeméten növelni kell. A fejlesztés alatt, illetve a sorozatgyártás előtt álló típusok előállításában is szerepe lesz az üzemnek. A vállalaton belüli koo­peráció útján szintén jelentős feladatok várnak az itteni kol­lektívára a következő öt évben. — Milyen szérepe van a válla­lat munkájában a nemzetközi kereskedelmi és termelési kap­csolatoknak? — Profilunkból következik az erős exportorientáció. Külföl­dön értékesítjük termékeink 90 százalékát. Ugyanakkor az alap­anyagok és alkatrészek jelentős része külföldről származik. Ter­mékeinket állandóan továbbfej­lesztjük, évente 10—12 kiállítá­son mutatjuk be őket. Keressük a partnereket, nemcsak vevőkre — együttműködőkre is szüksé­günk van. A harmadik ötéves tervben 1, a negyedikben 2,7 milliárd forint volt az értékesítésünk. A most kezdődő tervidőszakban , pedig már 5 milliárdos a vállalat elő­irányzata. Az előző évek fejlődé­ssé és a tervek valóravál- tása nem lehetséges külkereske­delmi kapcsolataink tudatos fej­lesztése nélkül. Az Önálló külke­reskedelmi jog módot ad arra, hogy törekvéseinket a külső pia­cokon gyorsan érvényesíthessük, de felelőssé is tesz bennünket Látogatóban a bajai úttörőházban Egy nagyterem és két kis szo­ba, — ennyi a bajai úttörőház. Igazgató legyen a talpán, aki nyolc úttörőcsapathoz tartozó há­romezer kisdobosnak és úttörőnek itt tart szakköri foglalkozásokat, továbbképzéseket, ünnepi meg­emlékezéseket ! A rendkívül bonyolultnak lát­szó feladatolt Fodorné Kati néni még szeptember elején éjszakába nyúló töprengések árán megol­dotta. Egy nagy kartonlapra le­rajzolta a lehetséges időpont-vál­tozatokat a helyiségek használa­tát illetően, azután addig illeszt- gette egymás mellé a különböző szakkörök foglalkozásait, míg vé­gül összeállt a jelenlegi rend. Természetesen így sincsenek bő­vében a helynek, de azért elfér­nek. Abban a tudatban pedig örömmel szoronganak, hogy a Petőfi-szigeten épül, ebben az ötéves tervben készen lesz az új útitörőház. Hirtelen nem is tudjuk összeszámolni, hány szo­ba, szakköri, helyiség, próbate­rem kerül ki a 10 millió forin­tos összegből. Addig viszont ebbe a régi szűk épületbe csak az jöhet, aki ki­érdemelte! Jó ‘tanulással, jó út- tprőmunkával elérte, hogy ide járhat a 13 vezetőképző-tanfo­lyam, vagy az ugyancsak 13 szakkör valamelyikére. A híres bajai fotószakkörö- söknek ezen a napon van foglal­kozásuk. „Birodalmuk” mind­össze egy szekrény, ebben tart­ják eszközeiket, amit nem visz­nek haza. Egyébként otthon a fürdőszobákban mindegyikőjük­nek jutott egy kis sarok... Bencsetler Attila, Tari Lajos, Vankó István, Balaton Laci, Kor- ponay Zoltán és Maczkó Antal nyolcadikosok, esztendők óta fo­tóznák Vattay Gyula szakkörve- zétő tanár irányításával. Leg­többen egy ajándék fényképező­géppel kezdték meg a munkát. Most már elmondhatják, hogy a megye minden jelentős úttörőese­ményét megörökítették, álló-, il­letve, mórt már mozgóképen, mert filmfelvevővel is dolgoznak! A szülők kezdeti' idegenkedése már a múlté, a pajtások pedig mindjobban megszeretik ezt a szép szakmát. Nyáron azért men­nek dolgozni, hogy felszereléseket kiegészíthessék, új, tálakat, len­cséket vásárolhassanak. Egyre jobban érdekli őket a zsánerkép, az élöt egyszeri, megismételhetet­len pillanatának megörökítése. Ennek bizonyítására egy képet mutatnak. — Szjlasky Laci megérkezett — ez -a kép címe. Körmenden készült egy kirándulás alkalmával. A gya­logtúráról fáradtan érkezett paj­tások után Lacinak már csak ar­ra vol't ereje, hogy a cipőjét le­rúgja és nagy szomorúan leüljön. Itt találkoznak a házban, be­szélik meg a soron következő te­endőket az ifjú riporterek is: Illés Hajnalka, Fuszanecker Hedvig, Pintér Éva, Ligeti Erika, össze­sen tizenöten vannak, a többiek jelezték elmaradásuk okát, — legtöbben betegek, iskolába sem voltak. Szívesen emlékeznek az elmúlt hetekben lezajlott természetjáró túrára, amelyet nagy szánkózás­sal kapcsoltak össze. Építettek hóembert is, a természetjáró szak­kör tagjai a gyakorlóiskolások nagy örömére. Készülnek már a további tervek is: a1 Zengő-túra tervei, amelyen háromszázan kí- 1 vánnak részt venni, és a pécsvára- di emléktúra, amelyen hozzáve­tőlegesen ugyanannyian. A ter­mészetjáró-szakkör tagjai, — és erre valamennyien nagyon büsz­kék — minden vasárnap 15—20 kilométert gyalogolnak! Legutóbbi időszakból a Türr István vetélkedőre emlékeznek szívesen. Olyan tudásról tettek bizonyságot az úttörőházba érke­zett pájtások, hogy beillettek vol­na idegenvezetőknek! Most a so­ron következő vetélkedő a politi­kai tárgyú lesz. Addig szorgal­masan olvasnak, hallgatják a rádió politikai műsorait, figyelik ,a televízió politikai műsorait. A szűkre szabott helyen ottjár- tunkkor — a nagyteremben — a képzőművészszakkör tagjainak munkáiból rendeztek kiállítást. Nagyszerűen elkészített, szép da­rabokat hoztak a pajtások, az alig néhány napig nyitva tartó tárlatra. ­így érdemes, ilyen hőfokon úttörőéletet élni, készülni a tag­ságra, ahogyan a bajai úttörő­házban teszik! Selmeci Katalin ÍRJÁK A LAP OLVASÓI abban, hogy a legkedvezőbb pia­ci lehetőségeket tárjuk fel. A KGST-országok vállalatai­val jók a kapcsolataink. Ha meg­felelő, korszerű termékkel jelent­kezünk és megtaláljuk a közös érdekeltségeket, akkor akad part­nervállalat az együttműködésre. Ennek a kimunkálása vállalati feladat, s ezen a talajon gyümöl­csöző együttműködést alakítot­tunk ki már nem egy neves cég­gel, szocialista és tőkés vállala­tokkal is. V. ötéves tervünk pia­ci hátterét korábbi megállapodá­sokkal tisztáztuk. — Melyek a következő öt év legfontosabb feladatai a vállalat, illetve a kecskeméti gyár számá­ra? — A fő gond a termelési kapa­citások bővítése. A jelenlegi munkaerőhelyzet sok szempontból korlátozza törekvéseinket. Az évenként csaknem 20 százalékos termelésfelfutás komoly erőpró­bát jelent a vállalatnak. Ez az ütem az átlagot meghaladja gaz­daságossági szempontok azonban ilyen mértékű fejlődést követelő­nek. Igyekszünk kooperációs te­vékenységünket kiterjeszteni, mert ezen az úton a korlátok feloldhatónak látszanak. A kecskeméti gyárban a nö­vekvő termelés mellett annak koncentrálását is fokozni kíván­juk. Termékszerkezetünk most hosszú időre kialakult — ezen belül azonban még nem kevés feladatot kell megvalósítanunk. Zsembery Ágnes Biróbidzsan fejlesztési Birobidzsan a szovjet Távol- Kelet' egyik legnagyobb városá­vá válik. Moszkva, Leningrád és Habarovszk építészei dolgozták ki a Zsidó' Autonóm Terület gyorsan fejlődő központjának általános fejlesztési tervét. A tervek szerint a város hat Röviddel ezelőtt fejezte be a Rács-Kiskun megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság azt a vizsgálatot, amelyet a géderlalci Üj Elet Termelőszövetkezetben folytatott a különböző pénzvigyí szabály! talanságok feltárása céljából. Az ellenőrök megállapították többek között, hogy Csada János, a szö­vetkezet elnöke 1972, 1973 és 1974-ben jogtalanul 27 ezer 900 forintot vett fel gépkocsihaszná­lat címén. Az elnöknek ugyanis saját gépkocsijára nem volt CASCO-biztosítása és azt csak a vizsgálat befejezése után kötött. Megnézte azonban a NEB azt is — szúrópróbaszerűen —, hogy milyen utakat számolt el Csada János,? Kiderült például, hogy 1972. október 15-én és 17-én Szekszárd—Géderlak viszonyla­tában naponként 212 kilométert számolt el, csatolva az elszámo­láshoz azt a kompjegyet is, amellyel igazolta, hogy a Dunán komppal ment át. Viszont, ha komppal ment át, akkor a távol­ság a két helység között csupán 42 kilométer. Az említett két napon tehát összesén 256 kilo­méterrel csapta be saját szövet­kezetét az elnök. Csada János 1975. májusában a vezetőségi ülésen szóbelileg kért 30 ezer forint építési köl­csönt a szövetkezettől. A veze­tőség ezt engedélyezte havi ezer forintos törlesztéssel. Igaz vi­szont, hogy a tsz alapszabálya nem ad lehetőséget üdülőépítésé­hez és az is igaz, hogy Csada Já­nos ezt a pénzt a Szelidi-tónál épülő üdülőjéhez kérte, de ezt a vezetőségi t-agok nem tudták, | így engedélyezték a harmincezer forintot. Annál inkább figyelem, reméltó ez, mert akkor az elnök még tartozott a szövetkezetnek 350 ezer kilowatt teljesítmé­nyű vízerőmű építkezését kezd­ték meg Azerbajdzsánban a Ku­ra folyón. A samhori erőmű gátja elzár­ja a Kúrát, és így 2,7 milliárd köbméter térfogatú víztároló ke­letkezik. Ennek vize, • amit szi­vattyúállomások segítségével emelnek százméteres magasságra, 75 ezer hektár föld öntözését te­szi majd- lehetővé. A samhori erőmű az első ener­gialépcső, amit három követ majd a Kúra középső folyásvidé­kén. A Kúra energiájának komplex felhasználása lehetővé teszi az Azerbajdzsán Köztársaság villa- mosenergia-termelésének jelentős növelését, újabb földterületek bevonását a mezőgazdasági mű­velésbe, és a hajózás feltételei­nek javítását. Odessza kikötője 0 Az Odessza közelében levő Iljicsevszk a Fekete-tenger leg­nagyobb kikötője. 1974-ben 24 állam 500 hajója és több mint 1200 szovjet hajó kereste fel. Az elmúlt évben 13 millió ton­na különböző terhet raktak itt ki. (APN-fotó: Sz. Szolovjev felvétele—KS) terve hatalmas új kerületét a Bira fo­lyó két partján építik meg. A folyón négy hidat építenek. Az új lakótelepek 9—16 emeletes épületekből állanak majd. A Bira men'tén parkövezetet alakítanak ki. több, mint harmincezer forint­tal az üdülő befejezési munká­lataiért — amit a tsz építőbri- gádja végzett. De felelős ezért — mármint az üdülőépítési köl­csön engedélyezéséért — a tsz főkönyvelője Spengler János is, akinek tudnia kellett arról, hogy a dolgozók lakásépítésének támo­gatásáról szóló, 26 1971 (VI. 24.) PM—ÉVM—MüM. sz. együttes rendelet 2. paragrafusának 3. be­kezdése kifejezetten megtiltja, hogy a lakásépítési alapból üdü­lőépítés céljára kölcsönt adjanak. Térjünk vissza azonban még ehhez az üdülőhöz, amit Csada János vásárolt. A vevő és az el­adó 1974. május 14-én megje­lentek a kalocsai ügyvédi mun­kaközösségnél a szerződés meg­kötése végett* Itt azonban az el­nök úgy szerepeltette az ügyle­tet, mintha csak az üdülőtelket vásárolta volna meg 12 ezer fo­rintért. A valóságban azonban az akkor még félkész üdülőért és a telekért nem kevesebb, mint 144 ezer forintot fizetett. Ezzel a manőverrel elérte, hogy 18 ezer forinttal kevesebb illetéket rótt le. Említettük már, hogy az üdülő építését a géderlaki Oj Élet Tsz építőbrigádja folytatta. Igenám, de a tsz-től több olyan anyagot is kivittek az elnök üdülőjéhez, amit aztán nem számláztak le. Ezeknek összes értéke meghaladja a" hatezer fo­rintot. Hosszan lehetne még sorolni azokat a szabálytalanságokat, amelyeket az ellenőrök feltártak a szóbanlevő termelőszövetkezet­ben. így például az 1974-es évben folytatott baromfitenyésztés' és -értékesítés 'zűrzavarát, amely­ből annyi mégis kiderült, hogy több mint 1500 kiló baromfi — Vásárlói gondok a Dárdai-telepen Szabó József kecskeméti lakos sokak nevében hívja fel a figyel­met arra, hogy a város északi peremkerületeiben, pontosabban V. a Dárdai-telepen, ahol több száz család lakik, nem zökkenőmentes az áruellátás. A mégyei élelmi­szerkereskedelmi vállalat 1117-es számú vegyesboltja ugyan a kör­nyéken működik, de gyakran csak a déli órákban kapja meg az olyan alapvető élelmiszereket, mint a tej, a kenyér, a péksüte­mény. Ilyenkor aztán nem reg­gelizhet ink kakaót, tejeskávét stb. az ottani családok, közöttük a kisgyermekek. Olvasónk kéri az illetékeseket, gondoskodjanak róla, hogy ebbe az üzlétbe is mindig időben, s hiánytalanul érkezzen a szükséges élelmiszer. De van a dárdai-telepieknek másik égető gondjuk is. Neveze­tesen, hogy az említett bolt min­den hétfőn zárva tart. Emiatt ki­lométereket kell az embereknek , utazniuk, hogy eljussanak a leg­közelebbi üzletbe. Levelezőnk be­fejező soraival messzemenően egyetértünk: „A kereskedelmi dolgozóknak a — vitathatatlanul megérdemelt — szabadnapot oly módon kell kiadni, hogy ne kö­vetkezzék be zavar a lakosság ellátásában !” Válaszol az illetékes Bővítik a buszpályaudvart A február 6-án megjelent Saj- lóposta című rovatunkban a Kis­kőrösön lakó Tóth Dániel levele alapján bíráltuk a kecskeméti MÁVAUT-pályaudvaron tapasz­taltakat. Többi között megírtuk, a nem kellő informálás következté­ben' sohasem tudják előre az emberek, hogy mélyik kocsiállás­ról gördül ki az úticéljaiknak megfelelően közlekedő autóbusz. Ezért vannak tumultuózus jelene­tek, amikor begördül egy-egy já­rat. Kifogásoltuk az is, hogy a távolsági kocsikra a felszállás nem a jegyek kilométeradatai alapján történik, következésképp sokszor épp azok nem jutnak ülőhelyhez, kik a legmesszebbre mennek. Majd tolmácsoltuk a kiskőrösiek kérését: lássák el me­netrenddel a helyi tanácsháza mö­gé nemrég helyezett buszmeg­állót! A közéltekkel kapcsolatban le­vélben reagált a Volán 9-es szá­mú Vállalat.. Idézünk a Kovács Ferenc igazgatóhelyettes és dr. Toma László személyforgalmi osztályvezdtő által aláírt válasz­ból: 1189 darab a csepeli standon — ahol a tsz-nek elárusítóhelye van — „eltűnt”, összesen 37 ezer forint értékben. A pénz legalább is nem a termelőszö­vetkezet pénztárába került... Érdemes azonban még meg­említeni a három magasabb ve­zető állású dolgozó — elnök, főkönyvelő, főagronómus — úgy­nevezett kiegészítő munkadíját, illetve annak értelmezését. A szövetkezetnél 1974. január 1-től a munka díjazásának szabályai megváltoztak éspedig úgy, hogy a bérezési utasítás szerint a húsz százalék kiegészítő munka­díjjal — tervteljesítés esetén — az elnöknek ötezer, a főikönyve­lőnek háromezer-nyolcszáz, á fő- agronómusnák 4250 forint a ha­vi alapbére. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az említett ösz- szegekben már benne van a húsz százalék. Ennek ellenére a három vezető további húsz szá­zalékot vett fel, összesen 32 320 forintot, a pénzt ’ azonban az 1975-ös évre számolták el, mert erre az 1974-es zárszámadásban forrást nem képeztek. Az össze­gek szabálytalan elszámolásáról a főkönyvelő nem nyilatkozott a népi ellenőröknek. De erre nem is volt szükség, hiszen az ellenőrök — ugyancsak pénzügyi és könyvviteli szakemberek — tisztában voltak azzal, hogy ha a főkönyvelő ezt a 32 ezer forintot a kifizetési mérlegben szerepel­teti, akkor a szövetkezetnek több, mint 40 ezer forintos nö­vekményadója jelentkezett vol- nak. A megyei NEB feljelentést tett az ügyben, a nyomozás folyamat­ban van. G. S. „A kecskeméti autóbuszállomás utasinformálási problémája első­sorban a zsúfoltságból adódik. A jelenlegi nyolc kocsiállás ugyan­is nem teszi lehetővé, hogy az azonos irányban közlekedő jára­tok mindig egyazon helyről in­duljanak. így nincs" lehetőség az ilyesféle menetrend betartására. A másik gond, hogy a késések miatt olykor csak az éppen sza­bad kocsiállásokat vehetik igény­be az érkező-induló buszok. A dol­gok véglegesen akkor rendeződ­nek, ha a pályaudvart bővítik. E munkálatok most vannak a ter­vezés stádiumában.” A ^zerk. megjegyzése: Semmi két- ség, ez a Volán válasz igen tárgyi­lagos és tartalmazza a lényeget. Saj­náljuk azonban, hogy csak a kérdés egyik részére ad feleletet. Pedig a felszállási sorrenddel és a hiányzó menetrenddel kapcsolatos észrevéte­lek sorsa sem közömbös az érde­keltek számára! Szerkesztői üzenetek Kovács László, Kalocsa: A társa­dalombiztosítási törvény értelmében továbbdolgozásra ösztönző nyugdij.- pótlékot kell kapnia annak, aki az öregségi »nyugdíjjogosultsága meg­szerzése után — a nyugdíjának meg­állapítása nélkül — tölt munkavi­szonyban, illetve szövetkezeti tag­ként munkában legalább egy év, vagyis 365 naptári napot. A pótlék összege a termelésben, a köz- és va­súti forgalomban, valamint a lakos­ság ellátásával kapcsolatos fizikai munkakörökben töltött minden esz­tendő után az öregségi .nyugdíj 7, egyéb beosztásokban pedig 3 száza­léka. Vigh Károly, Baja: A Sajtóposta anyagának zömét a szerkesztősé­günkbe érkezett közérdekű panaszok, bejelentések, észrevételek, informá­ciók alapján állítjuk össze. -Termé­szetesen nemcsak a levelekben fog­laltakat vesszük figyelembe, de a személyesen, vagy telefonon elmon­dottakat is. Hogy olvasóink ez utób­bi módon * mielőbb tudjanak velünk kapcsolatot felvenni, a központi te­lefonvonalaink közül a napközben legkevésbé foglaltat jelöltük meg hívható számként, amit e rovat vé­gén is közlünk. V. L., Kecskemét: Az államigazga­tási ügyek túlnyomó többségében le­hetőség nyílik arra, hogy az ügyfél helyett annak törvényes képviselője — például a szülője, gyámja —. ille­tőleg a meghatalmazottja /— a hoz­zátartozója, érdektársa, szomszédja, ismerőse stb. — jelenjen-meg a ha­tóságok előtt. Szellemi fogyatékos, vagy a közügyek gyakorlásának jo­gától megfosztott személyt nem sza­bad megbízni képviselettel. És álta­lában a kiskorú, tehát 18 éven aluli állampolgárt sem, aki csak bizonyos ügyben teljesítheti a meghatalmazás­ból adódó feladatát. ^Közöljük még. hogy néhány esetben — így házasság- kötésnél, apaságbizonyítási eljáráskor stb.. — az érdekelteknek senkit sem lehet maguk helyett ,.delegálniuk”. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét Szabadság tér l a Telefon: 12-516 Kerékpá r-ergométer A szív elégtelensége miatt oRerált gyermekek rehabilitáci­ója mind gyakoribb feladattá vá­lik az egészségügyi intézmények­ben. A rehabilitáció lényege: olyan mozgásoknak a gyakorol­tatása a gyermekkel, aminőket a műtét utáni állapotuk megenged nekik. Ehhez persze az szüksé­ges, hogy felmérjék a gyermek szívének és vérkeringésének ál­lapotát, amit részint nyugalmi állapotban, részint munkavégzés közben kell megejteni. Ez utóbbi célra szolgál a ké­pen látható kerékpárszerű szer­kezet és a műszeregyüttes, amellyel a műtéten átesett gyer­mek munkateljesítményét lehet megmérni. A kerékpár-érgomé- teren előre beállítható a terhe­lés nagysága. A pedálok hajtása közben műszerekkel, lehet ellen­őrizni a szív működését és a vér­keringést a mellkasra helyezett érzékelők útján. A kapott ada- tpk értékelése után az orvos elő­írja a gyermek által végzendő tornagyakorlatokat, valamint azt, hogy milyen életmódot kell folytatnia végleges felépülése érdekében. Ma már elfogadott az az álláspont, hogy a sikeres műtéten áteset gyermekek ese­tében nem pihentetéstől, hanem az orvos által előírt, fokozato­san növekvő adagú gyógytorná­tól várható a gyógyulás. A NEB-VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTOTTA: Pénzügyi szabálytalanságok a géderlaki Űj Élet Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom