Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

1 1976. március 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Disszidenssk Amerikában A capuai fiúk üzenete, áz olaszországi tábor ' bemutatása után akadtak, akik a vállukat vonogatták: a belépődíjat min­denütt fizetni kell. A néhány hónapos kínlódást gyorsan elfe­lejtik a révbe jutott dissziden- sek. A nagy nyugati országokba, netán az „ígéret földjére” kijutó fiatalok számára a baraklét, a nyomorgás csak múló emlék. Aki valamit akar, vállalja ezt az ál­dozatot. Kígyós Sándor az 1974 júliu- ■ sóban vetített filmjében is óva­kodott a kioktatástól, nem kérte séámon a haza, a szocializmus nevében távozásukat, s nem ítélte el őket a kezdő képsorok- ■. ban. Később is ők maguk árul­ták el akarva-akaratlanul, hogy valami hiányzik az életükből és legtöbbjük őszinte pillanataiban fájó szívvel gondol az itthagyott országra. A tárgyilagosságra i\aló törek­vés, mindenfajta előítélet visz- szafojlása tette oly hatásossá an­nak idején az új disszidensek sorsát, kálváriáját ábrázoló szen­zációs dokumentumfilmet. A tények politizáltak, a tények beszéltek a gyökértelenség kín­jairól. Kígyós és társai a való­sághoz híven olyanokat is meg­szólaltattak, akik karriert csinál­tak, s képernyő elé kerültek a hazai állapotokkal rokohszenve- zők és szülőhazájukat gúnyolok egyaránt. Üzenet az itthoniaknak cím­mel írtam a fontos filmről. A mostani oly szükséges folytatás­ból hiányzanak a látható, a szembetűnő tragédiák, a fizikai nyomor elképesztő jelenetei. Míg az első rész — a két mű szoro­san összetartozik —, felháborí­tott, megdöbbentett, az elmúlt héten vetített A capuai fiúk Amerikája elszomorított, elgon­dolkoztatott. I És ez sem nélkü­lözi a drámai mozzanatokat; csak' most már a kamerával ne­hezen visszaadható lelki folya­matok a távolba szakadtak szi­vében, eszében zajlanak, az éhe­zésnél, a fizikai kínoknál fáj­dalmasabb sebeket ütve. • De sorsuk: légyen intő: példa az itthoniaknak. Az első rész ve­títése után megjegyeztem, hogy „ha tíz fiatalt tart vissza a meg­gondolatlanságtól, már érdemes tmit megcsinálni”. Most az állí­tom, hogy ez a kevésbé látvá­nyos, eszközeiben valamivel igénytelenebb alkotás százakat, ezreket tarthat vissza a könnyel­mű kalandoktól. Mert az „ígéret földjére” jutottaktól hallhatták: a Capuában megálmodott Ame­rika nincs a valóságban. Még a révbe jútottak, a szép lakásban élők is félnek a jövő­től. Égy esetleges gazdásági vál­ság szele először őket éri. Erre Ms figyelmeztetett Kígyós Sán­dor, Radványi Dezső és Lukács Lóránt jól megcsinált filmje. Heltai Nándor JOBB MUNKÁVAL, NAGYOBB FEGYELEMMEL Kongresszusra készülnek az ifjúkommunisták A KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levele a munkával, a tanulással, a szervezeti élet fellendítésével kap­csolatban sok új, hasznos gondolatot ébreszt a fiatalokban. Erről tanúskodnak azok a KISZ-taggyűlések is, amelyeken az ifjúkommunisták a nekik címzett levél tartalma alapján elmondják véleményüket, hogyan segíthetnék még jobban a munkahely gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását, s mi­lyen módszerekkel erősíthetik a KISZ-szervezet kommunis­ta jellegét. A KISZ-vezetőségválasztások után ezeknek, a sorrendben második taggyűléseknek is nagyon foiitos szerepük vafr a KISZ IX. kongresszusára való felkészülésben. A fiatalok ugyanis a levél tanácsai, javaslatai alapján tervezik meg fel­adataikat a következő mozgalmi évre. Felkerestünk két gyá­rat, s az ott dolgozó ifjúkommunisták munkájáról, célkitű­zéseiről érdeklődtünk. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyára öt KISZ-alapszervezetében százötven fiatal dolgozik. Mint azt Bor Géza KISZ-titkár mond­ta. az alapszervezetekben ezen a héten befejeződnek a kongresszu­si levelet és a szervezeti szabály­zat tervezetét ismertető, második taggyűlések. Ez azt jelenti, hogy a kiskunhalasi gyárban dolgozó ifjúkommunisták március 15-ig mindannyian elkészítik egyéni feladatvállalásaikat, amelyek a következő mozgalmi évre konkré­tan meghatározzák munkájukat. A Ganz-MÁVAG-ban dolgozó KISZ-esek a gyárkapun belül, s azon kívül a városban is végez­nek. közhasznú társadalmi munkát. Elhatározták, hogy a la­kótelepeken az újabb lakások át­adása előtt kitakarítják az épü­leteket, a környéket parkosítják. Jelentős az a társadalmi mun­kavállalásuk is, amelyet a terme­lés segítése érdekében tettek. A KISZ-taggyűlés megszavazta, az­az elfogadta azt a javaslatot, mely szerint az üzemcsarnokok műhe­lyek célkitűzéseinek megvalósítá­sáért minden KISZ-es havonta tíz óra társadalmi munkát végez. Ezt a többletet akkor végzik a fia­talok. amikor a termelés folya­mata megkívánja. ' Segítésük ugyanis így érj: el célját. Emellett ugyancsak*- társadalmi munkában sportpálya kialakítását is terve­zik. A halasi fiatalok az akcióprog­ramjaik szerint úgynevezett ra­darmozgalmat Indítanak. Ez azt jelenti, hogy az üzemekben, mű­helyekben a KISZ-esek figyelem­mel kísérik az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, s ha vala­milyen hiánypsságot, vagy pazar­lást észrevesznek e téren, azon­nal szólnak az alapszervezet ve­zetőinek. illetve a termelés köz­vetlen irányítóinak. — A Bajai Finomposztó Válla­lat rekonstrukciója felett védnök­séget vállaltunk — magyarázta Márton Istvánná, a vállalat KISZ-bizottságának szervezőtit­kára. — Ez alapvetően meghatá­rozza a következő mozgalmi évre készített akcióprogramjainkat, illetve az egyéni feladatvállaláso­kat. A gazdasági vezetők számí­tanak a munkánkra. A bajai gyár kilenc alapszerve­zetében dolgozó háromszáz ifjú­kommunista több száz óra társadal­mi munkát vállalt, Hogy a gyár­részlegek rekonstrukcióját határ­időben befejezhessék. Újjászervezték a KISZ-esek po­litikai oktatásának rendszerét. Érdeklődésüknek megfelelően több vitakört alakítottak, s ezek jó lehetőséget adnak majd arra is. hoev részletesen megismerjék a KISZ IX. kongresszusának do­kumentumait. A forradalmi ifjúsági napokra tartalmas, változatos programmal készülnek a bajai fiatalok. A már­cius 15-én kezdődő háromhetes eseménvsorözát keretében több kulturális műsort, szellemi vetél­kedőt. sportversenyt, .baráti talál­kozót terveznek: T. L. Az első pszichopedagógusok Az idén végeznek először pszi­chopedagógusok a Bérezi Gusz­táv Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskolán: az idén 20, a to­vábbiakban évente 30, a gyer­mekvédelem speciális feladataira felkészült szakember kapja kéz­hez diplomáját, a fiatalok az oligophrénpedagógTa, az értelmi­leg sérült gyermekek nevelő-ok­tatása mellett második szakként választották az pszichopedagó- giát. A Gyógypedagógiai Tanárkép­ző ‘Főiskolán az 1973—74-es ■ tan­évben bevezetett pszichopedagó- giai szak felsőoktatásunk törté­netében az első olyan képzési forma, amelynek során a hall­gatók összefüggő elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak a környezeti ártalmak miatt sérült, nehezen beilleszkedő gyermekek és fiatalok személyiségéről, a velük való foglalkozás gyakor­latáról. A korszerű ismeretek és a szocialista szemlélet kialakítá­sát szolgálják a szakon oktatott olyan speciális tárgyak, mint a személyiség-lélektan, a szociál­pszichológia, az inadaptált gyer­mekek pedagógiája, pszicholó­giája, diagnosztikája, és terápiá­ja, a pszichopedagógia történe­te és a neveléslélektan. A hall­gatók a képzés ideje alatt ne­velési gyakorlaton vesznek részt nevelőotthonokban, javítóintéze­tekben, nevelési tanácsadókban, a gyermekvédelmi és a pártfo­gó hálózatban, vagyis ott, ahol szerzett tudásukat, diplomájukat kamatoztatják majd. Hazánkban veszélyeztetett gyermekek és serdülők kisebb része van családi környezetben, többségükről az állam gondosko­dik, és nevelőszülőknél, illetve nevelőotthonokban él. Évenként mintegy 35 ezer gyermek része­sül a gondoskodás különböző formáiban. A nevelőotthonokban ma mint­egy 1400 pedagógus dolgozik, a speciális nevelés módszereit a gyakorlati munka során próbál­ják kialakítani. Sokan az elke­rülhetetlen kudarcoktól elked­vetlenedve megválnak e munka­körtől. Bár a nevelőotthonok tárgyi feltételei évről évre ked­vezőbbek, a gyermekek még nem kötődnek kellően az otthonok­hoz, a pedagógusokhoz. A szakemberek véleménye szerint a főiskolai speciális kép­zés alkalmassá teszi a hallgató­kat arra, hogy az emberi és tár­sadalmi szempontból rendkívül jelentős feladatoknak megfelel­jenek. Erről tanúskodnak az idén végző pszichopedagógusok közelmúltban zárult kéthetes szakmai gyakorlatai is. (MTI) Ez már igazán tavasz (Tóth Sándor felvétele) Petőfiszállá- son régi gond volt, hogy az egészségház a falutól ; távol, mintegy 2 kilo­méterre levő épületben volt. Most, az orvo­si rendelő bő­vítésével, sike­rült egy épü­letben elhe­lyezni mind a két egészség- ügyi intéz­ményt. A falu másik nagy problémája, hogy- nincsen óvoda. Az idén ez is megoldó­dik/A falu kis­iparosai vállal­ták, hogy tár­sadalmi mun­kában lebonta­nak egy elnép­telenedett ta­nyai iskolát, a faluban . pedig felépítik a fa­lakat. A tsz fuvart ad, a falu segédmunká­ban dolgozik. Szeptember elsején a kétcsoportos óvoda első cso­portja' beköltözhet az új épület­be. Képünkön: dr. Rácz György körzeti orvos és dr. Kurth Géza táppénzesek felülvizsgálatát vég­zi az átépített új rendelőben. (Pásztor Zoltán felvétele) A Gondolát Kiadó új könyvéi Jó hír a könyvbarátoknak: a szokásosnál is szélesebb az a választék, amelyet az idei évben kínál az olvasóknak a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat könyvkiadója, a Gondolat. Egy­másután jelennek meg olyan csillagászati, nyelvtudomány, történelmi, politikai, művelődés- történeti stb. kötetek, amelyek minden bizonnyal nemcsak a tudományos szakemberek, ha­nem a téma iránt érdeklődő nagyközönség érdeklődését is felkeltik. Egyre népszerűbb nap­jainkban a csillagászat, így szin­te biztosra vehető, hogy Héder- vári Péter—Marik Miklós: „A -Venus és a Mars ostroma” cí­mű munkája egykettőre hiány­cikk lesz. A kötet egyebek kö­zött foglalkozik az eddig' felkül­dött szovjet és amerikai űrszon­dák útjainak elemzésével, érde­kes, nem egy esetben meglepő eredményeivel. Kisebb távolsá­gokra invitálja a könyvbaráto­kat a Gondolat másik új. könyve,• amely lrAz én Ausztráliám” cím­mel kerül a kirakatokba Nagy Kázmér tollából. A sok fekete- feltér és színes képpel illuszt­rált mű a tőlünk földrajzi érte­lemben is messzire levő ország földrajzi, históriai érdekességeit veszi szemügyre, de átfogó ké­pet fest a mai Ausztráliáról, an­nak társadalmi gazdasági hely­zetéről, lakóiról is. Lotz János utolsó éveinek munkásságából válogat a „Szo­nettkoszorú a nyelvről” című munka, amely magyar nyelvé­szeti, általános nyelvészeti, vala­mint verstani írásokat foglal ma­gába. Egyebek között megismer­hetjük Lotz tanulmányait a ma­gyar magánhangzók rendszeré­ről, . az emberi beszéd szerkeze­téről, az írásról mint a nyelv eszközéről. A Gondolat három másik új­donsága a szociológia, sfociográ-, fia tárgyköréből merít. Az egyik a televízió szociológiai problé­máit veszi „górcső” alá Szecskö Tamás válogatásában, szerkesz­tésében és bevezetőjével. Szinte közhellyé vált, hogy a' televízió 'szerves része életünknek, de ed­dig mégsem kapott fontosságá­nak megfelelő helyet a szocioló­giai elemzések sorában. A kötet tanulmányai a televízió és a társadalom kapcsolatát, a tele- víziónak' a társadalomban Betöl­tött szerepét méri fel. Ugyan­csak ritkán vizsgált területre ka­lauzolja ,az olvasót Szentirmay László: Egyetemi hallgatók Sze­geden ' című tanulmányköteté­ben. A szerző, aki 1968—1973 kö­zött az egyetemi hallgatók kö­rében széles körű felmérést végzett arról, hogyan is osztják be idejüket, r arról értekezik mennyi időt szentelnek tanulás­ra, munkára, mennyi időt fordí­tanak művelődésre, szórakozás­ra, pihenésre. Társadalmunk egyik-másik jelentős rétegének életkörülményéiről, mai helyze­téről, és a fejlődés lehetőségei­ről ad korszerű ismeretanyagot „A változó falu” című munka is, amelyik Kulcsár Viktor szerkesz­tésében lát napvilágot. :®:í«>>:wx*:w:w>:*:*:*>:»:»jx®íss*»>:®>x«:^ TÖBB KEDVEZMÉNY Fiatal turistáknak, üdülőknek Tizennégy évvel ezelőtt épült az Állatife­hérje Takarmányokat Előállító Vállalat solti üzeme. Akkor naponta 15 tonna nyersanya­got tudtak feldolgozni. Később bővítették az üzemet ’— három gépet állítottak munkába — s ezáltal lényegesen megnőtt a termelés. Az elmúlt évben tizennégyezer tonna nyers­anyagot dolgoztak fel, amelyből négyezer tonna, 58 százalék nyersfehérjét tartalmazó húslisztet gyártottak, valamint hétezer tonna ipari zsírt. Nerp mondható, hogy rossz helyre telepítették az üzemet, ugyanis Solt határában van, s olyan az uralkodó szélirány, hogy az üzem kéményéből kiáramló bűzös gőzt nem viszi állandóan a község felé. Azonban a környé­ken, s időnként a községben érez­ni lehet a kellemetlen szagot. Az üzemben felhasznált nyersanyag, valamint az alkalmazott -techno­lógia okozza a levegőszennyező­dést. rontja a tiszta levegőt. Mit is dolgoznak itt fel? A vágóhida- kon, a baromfifeldolgozó vállala-1 toknál keletkezett mellékterméke­ket, valamint elhullott állatokat. Mivel jelenleg nincs fedett táro­ló, az udvaron gyűjtik ezeket. Úgynevezett dobszárító berende­zésük van, a megfőzött, vegyszer­rel kezelt állati mellékterméke­ket ebben szárítják meg, a gőzt kéménybe vezetik, s végső soron ez okozza az erős bűzt. Vitathatatlan, hogy az üzemnek rendkívül nagy haszna vari, mi­vel nagy mennyiségű és jelen­tős fehérjetartalmú húslisztet gyártanak, amelyet a mezőgazda­ságban az állatok takarmányához keverve használnak. Ma különö­sen szükség van a nagy fehérje- tartalmú takarmányok hazai elő­állítására, mivel a világpiacon az utóbbi 4—5 évben rendkívül meg­drágult, és ha importból kell eze­ket teljes egészében beszerezni, alaposan megnövekedne az állat­tartás-hizlalás költsége. Ezért van arra szükség, hogy minden mel­lékterméket — elsősorbán az ál­lati jellegűeket — feldolgozzák. Ne i hagyják veszendőbe menni a benne levő igen értékes fehérjét, valamint ásványi sókat, vitami­nokat. A solti üzem kapacitását teljesen kihasználva működött az elmúlt években! Több nyersanya­got is tudtak volna szállítani — elsősorban a községekből, ahol az elhullott állatokat még legtöbb­ször döjgkutakba temetik .— de már a feldolgozásra nem nyílt volna lehetőség. Felmérésünk szerint Bács-Kis- kun és a környező megyékből na­ponta 65 tonna nyersanyagot tud­nának beszállítani.'A nemrég el­határozott rekonstrukciós prog- ram szerint, ennek feldolgozására már jövőre lehetőség lesz. Az üzemben jelentős beruházás tör­ténik az idén, amelyre 14 millió forintot költenek. Felépült már az új kazánház, 5 millió forintos költséggel. A szerelést rövid időn belül befejezik. A legjelentősebb a dobszárító megszüntetése, amely helyett egy folyamatosan üzeme­lő, bűzfogó kondenzátorokkal fel­szerelt szárítóberendezést helyez­nek üzembe. Ennek segítségével nemcsak a termelés növekszik, hanem a levegő szennyeződését is megszüntetik. A zárt rendszerű szárítóberendezésből a bűzös pára vízfüggönyön megy keresztül. Ez a kellemetlen szagokat lecsap­ja, s a levegő nem szennyeződik. Ugyancsak megoldják a nyers­anyag zárt tárolását is. Jelentőnek a járulékos beruhá­zások. Ugyanis meg kell oldani a villamosenergia- és a vízellátást* A vízigény kielégítésére már fúr­tak egy kútat, amelyből percen­ként 500 liter vizet nyernek. A szennyvíz és csapadékvíz elveze­tése .Szintén megfelelőbb lesz.- A telepen bélül'több mint három és fél millió forintot költenek csa­padékvízgyűjtő és -elvezető rend­szer építésére, és a víz tisztításá­ra. A szennyvizet jelenleg is ste­rilizálják. fértőtlenítik, azonban < tökéletesen nem tudják. Ennek végső megoldása a távlati fejlesz­tési tervükben' szerepel. A rekonstrukció befejezése után —*■ vagyis a jövő évtől — a jelenleginél 20 százalékkal több húslisztet állítanak elő a solti üzemben. Az ezt követő eszten­dőkben is lesz még munkájuk, ugyanis^a termelést még további 10 százalékkal szeretnék növelni, s ennek érdekében több gépet, berendezést kicserélnek. . Cs. I. A fiatal turistáknak, kempin­gezőknek, üdülőknek az eddigi­eknél több és változatosabb, ked­vezményt nyújt az Állami Ifjúsá­gi Bizottság. A megváltozott le­hetőségek egyaránt érintik a ta­nulókat — az úttörőkortóT' az egyetemig — és a kezdő ipari, il­letve mezőgazdasági szakmunká­sokat. Minderről az ÁIB titkársá­ga tájékoztatta a Központi Sajtó- szolgálatot. Húszezer úttörő kaphat az idén kedvezményes utalványt, amely 200 forint térítés ellenében mint­egy 40—50 százalékkal csökkenti a kéthetes táborozás költségeit. A középiskolások a szakmun­kásképzők diákjai 150 forint elle­nében kapnak üdülőjegyet, amely egyhetes üdülést, szállást, napi háromszori étkezést biztosít. A sátortáborok Badacsonyban, Bala- tonszemesen, | Miskolc-Tapolcán, Nagymaroson, Siófok-Sóstón, Szol­nokon és a Velencei-tó mellett vannak. Kulturális szórakoztatás­ról és a sportolás lehetőségeiről is gondoskodnak a táborokban. Valamennyi ifjúsági korosztály számára kedvezményt nyújt az az utalványtömb, amely tíz darab 10 forintos utalványból áll, s tetszés szerint beváltható szállásra vagy étkezésre. Szállást a turistaházak­ban. a turistaszállókban, a kem­pingekben, kollektív szállásokon és expressztáborokban biztosíta­nak. étkezésnél valamennyi II. osztályú, vagy annál alacsonyabb besorolású étterem, bisztró köte­les elfogadni az utalványt, amely­nek borítója egyben 50 százalékos utazási kedvezményt is biztosít a fiataloknak. Az idén egyébként lényegesen több lesz az olcsó 'szálláshelyek száma, mert az iskolák önállóan köthetnek szerződést diákok, elhe­lyezésére. Az iskolai kollégiumok­ban mindössze 15 forintba kerül egy éjszakai szállás. Az egyetemisták közül 3200-an tölthetnek egy-egy hetet kedvez­ményesen az Express nemzet­közi üdülőtelepein, a Kilián-tele- pen, Verőce-Maroson. Százötven forintért a középiskolásokhoz ha­sonló kedvezményben részesülnek, az egyetemista házaspároknak vi­szont egyetlen fillért sem kell fi­zetniük az üdülésért Kilián-te- lepen. Az ifjúmunkások kedvezmé­nyes üdülését az ÁIB a szakszer­vezetek bevonásával bonyolítja le. Az' idén mintegy 4200-an pi- hephetnek a kijelölt SZOT-üdü- lőkben, többségben a Balatonnál, és általában a főszezonban. A hétnapos beutaló ára 150 forint. Az üzemek, szakszervezetek, ifjú­sági szövetségek elsősorban a munkaversenyben kitűnt, pálya­kezdő fiatalokat jutalmazhatják a beutalóval. A* mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül 3700-an üdülhetnek Budapesten, a Hotel Ifjúságban, illetve Kőszegen, á Hotel Pano­rámában. Részükre elsősorban a téli hónapokban biztosítanak pi­henési lehetőséget, s a teljes el­látáson kívül, városnézést, üzem- látogatást. színházt, programot. Háromezer-ötszáz fiatal vehet részi az idén a szocialista orszá­gokban szervezett üdülési prog­ramokban, a költségtérítés mind­össze 500 forint. E. j ■ • Füst. tenger a gyártelep kürnyékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom